Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-18 / 298. szám

I960. DECEMBER 18. VASÄRNAP a válaszúinál választani kell Egy tábornok nem mindennapi gondjai :,A kard a világ tengelye” — vallotta és fényképeztette le magát, kezét kardjára téve a Saint-Cyr-i katonai iskolá­nak ez a növendéke, aki nem más, mint Franciaország mai elnöke, Charles De Gaulle — fiatal korában. Magabiztosan néz, mint annak a Francia- országnak fia, amely ezekben a századforduló utáni évek­ben a kialakuló imperializ­A Madridba szökött Lagail- larde, a januári algériai lá­zadás vezére. mu.s egyik vezető állama volt. Családi hagyományként hozta magával, hogy egyik őse, Jehan De Gaulle már ott har­colt a francia király oldalán 1415-ben a híres azincourt-i csatában, másik őse pedig a királyhoz való hűsége jutal­mául kapta földbirtokát Bour­gogne tartományban. Köz­vetlen hagyományként örö­költe, hogy apja, Henri a je­zsuiták iskolájában tanított Lille-ben, amikor ő megszü­letett. Akkor 1890-et írtak és az imperialista hatalmak vi­rágkorukat élték. Hűség a királyhoz, hűség a karddal szerzett dicsőséghez és hűség a katolikus egyház­hoz, amelynek Franciaország egykor legodaadóbb fia volt — ezek az eszmék éltek ha­gyományként ebben a fiatal­emberben, amint kardjának markolatát szorongatva né­zett a majdan elérendő kato­nai dicsőség felé. A királyhű hősök emlékét a Napoleon alapította katonai iskola fa­la között fejében őrző, nyil­ván hőstettekre vágyó fiatal­ember számára valóban „a kard a világ tengelye”. És az sem meglepő, ha ugyanakkor a népet, elsősorban a mun­kásosztályt, amelynek létezé­sét éppen születése évében kényszerült a pápa is tudo­másul venni, lenézte. „Ezek­nek a politikai állatoknak a rend birodalmában kell él­niük vezetőik alatt” — mondta ebben az időben a „tömeg”- ről, ahogy általában a népet nevezte. így indult neki az életnek ez az ember, aki ma Fran­ciaország látszólag teljhatal­mú ura. A teljhatalom teljes­ségét azonban egy és más za­varja, Ezzel a zavaró mo­mentummal egyszer már ta­lálkoznia kellett 1946-ban, amikor a köztársasági erők nyomására le kellett monda­nia kormányfői tisztéről, egyeduralmi vágyairól — leg­alábbis egy időre. A törté­nelmi pletyka (és abban min­dig van valami igazság) úgy tudja, hogy ekkor családi kör­ben idézte Franciaország egyik marsalljának az orleáns-i her­ceghez intézett szavait Cons­tantine ostrománál: És most Monseigneur láthatja azt, ami a legnehezebb a hadviselés mesterségében: a visszavonu­lás t! A negyedik köztársaság an- tagonisztikus helyzete, állandó belső zűrzavara két és fél esztendővel ezelőtt ismét élre- dobta ezt a becsvágyó katona­tisztet és elmondhatjuk róla Pierre Juquin-nal, a France Nouvelle cikkírójával együtt, hogy kormányzása azóta nem más, mint a visszavonulás története. Mert mit is csinál­hatna mást ezekkel a tradí­ciókkal megterhelten egy tá­bornok Franciaország élén, amikor 27 éves kora óta a világ pontosan ellenkező irányba halad, mint amit ő szeretne! Huszonhét éves, amikor a világ első szocia­lista forradalma győzedelmes­kedik, 54 éves, amikor csak a győztes szocialista forradalom országával szövetségben tudja hazáját felszabadítani a né­met megszállóktól és most, 70 éves korában meg kell érnie, hogy a gyarmatok, köztük a francia gyarmatok is egyre- másra szabadulnak fel, lesz­nek önállóak. Hol van már az az idő, amikor 1944-ben Brazzaville-ben kijelenthette, hogy „a gyarmatok önkor­mányzatának pillanatnyi, sőt későbbi gondolatát is eltöröl­tük"! Hol van már az az idő, Norstad tábornok, a NATO európai haderejének parancs­noka (karikatúra) az algériaiaknak. Sőt, a gyar­matosítókkal egy követ fújó tábornokoknak sem, köztük a De Gaulle-t hatalomra juttató SaJan tábornoknak sem, aki most Madridban „cserélhet eszmét" az odaszökött La- gaillarde-al, a januáii ultra- felkelés vezetőjével. Pedig akkor még segített De Gaulle- nak ez a tábornok is — La- gaillarde ellen! Ugyanekkor ott áll Fran­ciaországban Norstad tábor­nok NATÖ-hadserege és a NATO angolszász tagjainak véleményét a Daily Mail fe­jezi ki tisztán, amikor megál­lapítja, hogy az algériai ön- kormányzatot meg kell ol­dani; „minél hamarabb kerül erre a megoldásra sor, annál előnyösebb lesz ez mind Franciaországra, mind az ország barátaira nézve”. Tizenhat év alatt a Brazza- viüe-ben tett öntelt kijelen­téstől idáig jutott De Gaulle és a néptömegek szabadság- szeretete, békevágya, meg az erőszakosan gyarmatosítani akaró szoldateszka között nem lehet sokáig döntő harmadik. A válaszúDiál választania kell és ei nem mindennapi gond egy Saint-Cyr szellemét ápoló tábornok számára. Máté Iván — Látja kérem, ez is bizonyíték, hogy az ember társas lcny... Disznótor idején — No öcsém, egy fotográfiát az utókornak ...! (Komádi István karikatúrái) XÍOvXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXN>H TUDJA-E ÖN, HOGY?... A LEGJOBBAN foglalkoz­tatott francia filmszínész je­lenleg Jean Marais. André Hunebelle januárban kezdi meg a „Farkasok csodája” című filmjének forgatását, amelynek főszerepére Maraist választotta ki. Hervé Brom- berger szintén Jean Marais- vel forgat, filmet, „Sorcout” címmel. A forgatásra akkor kerül sor, ha Marais befejezi Pierre Gaspard „Hűit Fran- casse kapitány” című filmjé­nek felvételeit. A NEMRÉG függetlenséget nyert Nigériában vitát ren­deznek december folyamán az afrikai kultúráról. Az UNESCO közgyűlésén jelen­tette be Ayo Ogumslheye, Ni­géria égjük kollégiumának igazgatója; az a céljuk, hogy az afrikai kultúra a széles afrikai tömegek számára el­érhető és megismerhető le- gyen. >*XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXX*VvXXXXX\XXXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^NXXXXV\.XXXX venv­UTAZÁS A VILÁGEGYETEMBE! gon-z hadtestet í De Gaulle a népszavazásról: Ha azt kérdezem, jó-c a le­ves, azt válaszoljátok: igen, ha azt kérdezem, rossz ez a leve« — akkor válaszolhattok nem-mel is. (Es Caro karikatúrája a France Nouvellc-ben) a békét akarja? — ^ a négociation (tár- ^ gyalások) feliratú aktatáská- ^ val érkező békeangyal. ^ — Igen... de azt ott — mu- ^ tat De Gaulle a távolban lévő ^ délibábos képre. ^ (Jean Effel karikatúrája) 2 i amikor 1945-ben dolta, hogy egy küldve a mai Vietnamba, ^ „megvédi Indokínában a fran-^ eia szuverenitást”. Hol van ^ már az az idő, amikor azt ^ hitte és ígéri e, hogy hatalmi £ szóval megoldja az algériai ^ problémát? „De hol van a ta- ^ valyi hó?” ' 2 /. Mert a tavalyi hó eppen j úgy elolvadt, mint az a re- ^ mény, amely a francia bur-^ zsoáziát el töltötte a „felsza- 2 badító” tábornoktól, ..felszabadulást” várva kardiának védelme alá menej9S)- «. Kovasavas kön. számos , ,, . Z ásvány és kőzet alkatrészé, fontos költ két es fél esztendeje.^műtrágya. Hl Abesszínia alklrá- Sem a „nemzeti egység”, sémába volt, hírhedt olás* tábornok. „„ ii- , 6X1. Község Szeged közelében. 19. az algériai probléma nem ol-íBorika 20 A kaWria rövidi(éKe. dódott meg és a legutóbbiéi. Félig-meddlg hordár! 22. Bécsi népszavazásos elgondolás.^posta- 24’ Nöi név- 23 • A , . z egyetem. Minden anyagnak es az amely biztosítana a francia ^ általa betöltött térnek az összes- anyaország szavazati többse- ^ sége. 29. vízinövény. 30. Ágyúz- .... „ , , , , í nak. 31. Hozzám vonzódik. 34. S. gél az algériai őslakossággal ^ ^ 33. pompeius híve vou a Cae­szemben De Gaulle javára —2snr ellen. 37. Féldrágakő, a kvarc nem kell sem a gyarmatosí-ll™?™7*"* váhozata 39. Az om- , ' a glndek elején? 41. A lőfegyver csö­tashoz ragaszkodóidnak, sem „ve. 43, Papagáj név. 44. Macska — Holdnak, a bolygóknak kölcsö­nös helyzete a Földről nézve. 5. A kellő időben. 6. Részvénytársa­ság német rövidítése. 7. L. R. X. 8. Olyan, aki álnok módon meg­téveszt valakit (első kockába CS). 9. Női név. 10. Libafej? 11. Az ott­hon. 12. Trópusi növény. 13. Fé­regnem. Í5. Férfinév. 18. Falatoz­za. 21. A gyenge fényű meteorok népies neve. 23. A lét mindig rr^- előzi. 26. Holland csillagász (VE/^F). 27. M. E. M. 23. Atléta. 32. A Nap átmérőjének meghatározására készített távcső. 33. Ritka elem. erős fénnyel ég. izzólámpánál használják. 36. Az égi pólust és a csillagot tartalmazó, az égi egyenlítőre merőleges félkör. 38. Jeruzsálem melletti erőd (SIÓN). 40. Zenei műszó: méltóságtelje­sen 42. Az égitestek pálvamegha- tározásába.n szereplő szögmennvi- ség. 43. T. I. T. 49. Az állatöv egyik csillagképe. 32. Őzike a fe­je nélkül? 33. Község Vas megyé­ben. 54. Névelő. 60. Bi'lárdszer- szám. 62. Mindenüt'!!! 63. Nagyon — franciául. 65. Bízom, páratla­nul! 66. Balalaikában van. fi9. A. E. T. 71. Rvoszilon. 73. Sírdogáló. Beküldendő a rejtvényben fogalom. A. könyvjutalmat a Világegyetemből szerenlő legalább 5 megfejtők között sorso’unk ki. Be­í 3. Vízszintes: 1. Az egyik kutya, a másik A Vénus bolygója, ha napi moz- jár kockába káli, Üzleti ^ gása során a Nap előtt ját , amikor ^ hajnali égen látható (a 7. ke angolul. 46. A Visztula mellékfo­lyója. 47. Magunk. 48. Egy darab kovász? 50. Lenni, létezni — ne­meiül. 51. A csillagászatnak az az ága amely az égitestek keletkezé­sének és fejlődésének kérdésével foglalkozik. 55. Lista belső! 56. Kártyajáték — francia kártyával. 57. A mondat fele. 58. Z. Z. 59. A lét határai. 61. A 33,5 fokos északi szélességi kör. 64. Himbál. 67. Létrejött. 68. Hamvveder. 70. Bennszülött arab katona. 72. Test­hossza. 74. A füstnek sűrű. egy­másba kavargó. gömbölydeden alakuló tömege. 75. Félig ring. 7fi. Még inkább. Függőlegs: * 1. E. K. 2. Főnemesi születésű nő, ma már csak história eleje. 4. Nyugaton. .3. A Napnak, küldési határidő: i960, december 27. Az 1960 december 4-i számunk­ban közölt rejtvény helyes meg­fejtése: ,, . . . akik gyűlölik, és nem azok akik részvéttel vannak irányában”. Kitalálod, kívánod, megteremted. Könyvet nyertek: Vörös M. .Tó­zsefné. Halásztelek. Alt. iskola. _ H egedűs Lajos. Nagykőrös. Rend­őrőrs. — Csatlós Józsefné. Buda­pest. VT.. Délibáb u. 14. fsz. 4. — Struve Tibor. Vác. Kert u, 10. — Tóth József. Üllő. Akácfa u. 9. _ Márki Imre Cegléd. Árpád u. 9. — Lengyel Györgv. Szob. Pf. 0900. — Kiss János, Tóalmás, Aroád üt. 71. — Kiss Lás7lóné, Tápió- szöllős. TTL 244. Petőn TSZ. — JU- nő György. Gödöllő. Tessedik- koHógium. A köny veket postán küldjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom