Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-17 / 297. szám

1960. DECEMBER 17. SZOMBAT Megkezdődött a KISZ I. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) munkabrigádok versenyé­ben. Az ifjúsági munkabrigádok száma eléri a tízezret, s kö­rülbelül 75 000 tagot számlál­nak. A szocialista munka ifjú brigádja címért 5200 brigád­ban 30 000 fiatal versenyez. Nyolcszázötven ifjúsági ex­portbrigádban mintegy 8000 ifjúmunkás és fiatal műszaki tevékenykedik annak érdeké­ben, hogy termelvényeikkel a világ minden táján erősítsék a Magyar Népköztársaság jó hír­nevét. Komócsin Zoltán ezután a második ötéves terv felada­tairól beszélt. A második ötéves tervben a termelés növekedésének két­harmadát a munka termelé­kenységnövelésével kell biz­tosítanunk. Ezt mindenek­előtt a technika és a techno­lógia fejlesztésével, jobb munkaszervezéssel lehet elér­ni. Részt kell vállalnunk a helyileg is gyártható kisgé­pek, szerszámok megtervezé­sében, gyártásában és elter­jesztésében. Az újítást, ésszerűsítést, a tapasztalatcserét és a munkamódszer-átadást a második ötéves terv ide­jén nagyszabású ifjúsági mozgalommá akarjuk fej­leszteni. — Második nagy feladatunk a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséből adódik. A lét­rehozott szocialista nagyüze­mekben a mezőgazdaság és állattenyésztés minden ágaza­tában nagyarányú termelés- növekedést kell elérnünk. Ez a kormány széleskörű anyagi és pénzügyi támogatása mel­lett döntően a munkaerő biz­tosításától függ. A követke­ző években több tízezer fia­talt kell meggyőznünk, hogy a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban és gépállomásokon vállaljanak munkát. Mindenekelőtt a 15—20 éves parasztleányokhoz kell fordulnunk. A bel­terjes gazdálkodás és ál­lattenyésztés terén az ő szorgalmukkal, tanulé­konyságukkal nagy ered­ményeket érhetnénk el. — Feladatunk továbbá, a második ötéves tervben a KISZ védnökségvállalásainak széleskörű elterjesztése. Ja­vasoljuk a kongresszusnak, hogy hagyja jóvá a Központi Bizottság eddigi határozatait, amellyel védnökséget vállal a Dunai Cement- és Mészmű építése, a vegyipar fejleszté­se, valamint a tanárképzésben. — Negyedik feladatként vállaljuk, hogy az ötéves terv időszakában két és fél-három- milliárd forint értékű anya­got, energiát és szerszámot takarítunk meg. A KISZ 20 órás társadalmi munkamoz­galmának továbbfolytatása­ként a második ötéves terv éveiben 45—50 millió társa­dalmi munkaórát teljesítünk. Vállaljuk százmillió facse­mete és suháng elültetését. Minden évben megszer­vezzük a nyári építőtábo­rokat, az ötéves terv ide­jén körülbelül százezer egyetemi és főiskolai hall­gató, illetve középiskolás diák dolgozik majd a tá­borokban. — A KISZ egyik legjelen­tősebb feladata a magyar if­júság többségét felölelő nagy­szabású tanulási mozgalom megszervezése. Javasoljuk a kongresszusnak, kötelezze a Központi Bizottságot a ma­gyar ifjúság széles tömegeit felölelő tanulási mozgalom kidolgozására. Az ötéves terv sorún el kell érnünk, hogy a fiúk és leányok a jelenleginél legalább egy fokkal magasabb képzettséget szerezzenek. A parasztifjúság egészével meg kell értetnünk, milyen nagy lehetőségek nyílnak meg előtte a nagyüzemi gazdálko­dás megszilárdításával. A második ötéves terv éveiben 80 009 mezőgaz­dasági szakmunkás kikép­zésére kerül sor. A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség dolgozni és ta­nulni hívja a parasztfiúkat és leányokat. Olyan jövőt mu­tatunk, amelyet a kisparcellás egyéni gazdálkodás nem ad­hatott. Az elkövetkezendő öt évben kialakul a falusi ifjú­ságunknak az a több százez­res tábora, amely ifjú kom­munista rohamcsaipata lesz az új, most alakuló szocialista falunak. A jó ncveiöniunk« — sikereink egyik ffilapfa Komócsin Zoltán ezután a nevelési feladatokkal foglal­kozott: Az 1950—60-as oktatási év­ben összesen 287 000 fiatal tanult a KISZ-oktatás külön­bőzé formáin. Közülük kö­rülbelül 40 000 KISZ-en kí­vüli. Jelenleg összesen 300 000 fiatal vesz részt szervezett oktatásban — mondotta, majd ismertette a KISZ kü­lönböző oktatási formáit, a Kilián György és az ifjú kommunista próbák sikerét az iskolákban. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy ez a for­ma alkalmas a 14—18 éves korosztályok rend­szeres foglalkoztatására és oktatására. Ezért a próbarendszert jövő ősztől kiterjesztik az ifjú­ság minden 14—18 éves kor­ban levő rétegére. Ezután részletesen fog­lalkozott a kultúr- és sport­munka eredményeivel, majd áttért az állami oktatás kér­déseire. Valamennyi KlSZ-bizottsá- gunknak és alapszerveze­tünknek részt kell vállalni a reform végrehajtásában. Az egyetemeken és főisko­lákon a KISZ-szervezetek se­gítsék elő, hogy a hallgatók világnézetévé váljék a marxizmus-leninizmus. Komócsin Zoltán ezután szervezeti kérdésekkel foglal­kozott. A Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség 14 423 alapszervezetében 525 424 tag tömörült. Alapszervezeteink 54 százaléka az ipari és me­zőgazdasági termelőüzemek­ben működik. Taglétszámu­kon belül 37 százalék a leá­nyok és fiatalasszonyok ará­nya. Ez mindenekelőtt azt mu­tatja, hogy ifjúsági szö­vetségünk ugyanúgy a magyar leányok és fiatal- asszonyok szövetsége, mint a fiúké. Ezután az ifjúsági szövetség szervezeti életének erőtelje­sebb fejlődését gátló körül­ményekről beszélt. — Az elkövetkező öt évben — mondotta befejezésül — a szocializmus alapjainak lera­kásával megvalósítjuk, amiért népünk legjobb fiai a múlt­ban életüket áldozták. A szó­Felfedezni a vizet!? Egy kihasználatlan lehetőség Ráckevén Haris Lajos a legújabb modellt, a D—705-ös nyerges von­tatót készíti. Készül az üzemanyag-szállító, cementtartályos teherautó- modell. A törpe és az óriás. A Haris-testvérek által készített mo­dell tökéletes mása a már ismert üzemanyag-szállító, tar­tályos kocsinak. (MTI Foto: Marosi László felv.) VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX''XXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXXXXVvXXXXXXXX\XXXXXXV^>.XXXXXXXXXXXXXXXXXXX' A helyi lehetőségek jobb kihasználásáért Bátor, szókimondó földművesszövetkezeti taggyűlések Az, elmúlt hetekben a me­gyében megtartották a föld- művesszövetkezeti taggyűlé­seket. A vezetőség beszámolt a háromnegyedévi munkáról, a forgalom alakulásáról, a fel­vásárlás eredményeiről és hi­báiról, a határozatok teljesí­téséről, valamint a termelő- szövetkezeteknek nyújtott se­gítségről. A megye földművesszövet­kezetei évről évre jobban gaz­dálkodnak, növekszik a nye­reségük. a kulturált kereske­delmi formák meghonosítá­sára törekszenek. A tagság az elismerő szavak mellett a bí­rálattal sen-) fukarkodott. A szobi és a váci, e két nagy málnatermelő járásban kifo­gásolták, hogy a legnagyobb málnaszezon idején van leg­többször göngyöleghiány. Az aszódi járás községeiben nincs elegendő rádió, porszívó, ke­rékpár, tűzhely a boltokban. A kartaliaknak Aszódon kell megvásárolni a tüzelőt, TÜ- ZÉP-telepet kértek a község­nek. Másutt áruellátási zava­rokra panaszkodtak. A megye csaknem vala­mennyi községében, de külö­nösen Perbálon, Százhalom­battán, Budaörsön elmarasz­talták a Műtrágya- és Nö­vényvédőszer Értékesítő Köz­pontot, mert nem gondosko­dik megfelelően a szerződés­ben biztosított műtrágya- és növény védőszer-ellátásról. A vecsésiek sertéshizlalda léte­sítését kérték a földműves­cialista építőmunkában részt-! venni minden fiatalnak be-: csület és tisztesség. Ha ebben : a munkában derekasan helyt-: állunk, fiatalságunk, ifjúsági; szövetségünk méltó folytatója: lesz a kommunista ifjúsági: mozgalomnak és követendő: példaképe az utánunk követ-: kező nemzedéknek. A viía A hosszan tartó tapssal fo­gadott beszámoló után szünet következett, majd megkezdő­dött a vita. Először Simon Ferenc, a KISZ Központi Bi­zottság revíziós bizottságá­nak elnöke számolt be az if­júsági szervezetek pénzgaz­dálkodásáról, a revíziós bi­zottság elmúlt két évben vég­zett munkájáról. Mészáros Zoltán, a Dunai Cement- és Mészmű K1SZ- bizottságának titkára többek között elmondta, hogy máris a fiatalok ezrei segítik máso­dik ötéves tervünk egyik leg­nagyobb beruházásának épí­tését. A cementműnél ifjúsági tábort szerveztek, amelyben csaknem két és félezer fiatal vett részt, akik több mint 40 000 köbméter földet moz­gattak meg. A vasárnapi tár­sadalmi munkák alkalmával három és félezer fiatal 26 594 munkaórát teljesített. — A Kommunista Ifjúsági Szövetség védnökséget vállal a cementmű építése felett, s fiataljaink mindent megtesz­nek felajánlásaik teljesíté­séért. Segít bennünket a Szabad Német Ifjúsági Szö­vetség is, amelynek tagjai munkaversenyben készítik a cementmű különböző gépeit. Minden remény megvan arra, hogy a mű három kemencéje az eredetileg tervezett 1964 júniusi határidővel szemben 1963 negyedik negyedévében megkezdi munkáját. Tapsviharral köszöntötték a kongresszus küldöttei M. I. Zsuravljovát, a Lenini Kom- szomol Központi Bizottságá­nak titkárát, amikor a szónoki emelvényre lépett, hogy át­adja a komszomolisták és az egész szovjet ifjúság szívből jövő testvéri üdvözletét a magyar fiataloknak és sikert kívánjon a kongresszus mun­kájához. M. I. Zsuravljova nagy tapssal fogadott beszéde után felolvasta a Szovjetunió Le­nini Kommunista Ifjúsági Szövetsége Központi Bizottsá­gának a kongresszushoz inté­zett üdvözletét. Ebédszünet után tovább folytatódott a Központi Bi­zottság beszámolója feletti vita, miközben kedves jele­netre került sor: kétszázötven úttörőpajtás, kisdobos, a Ma­gyar Úttörők Szövetségének küldöttsége üdvözölte a kong­resszust. A részvevők ütemes tapsa közben, kürtszóval, éne­kelve vonultak be a pajtások a kongresszusi terembe, üdvö­zölték a kommunista fiatalok tanácskozását, majd virággal kedveskedtek az elnökség tag­jainak és a kongresszus kül­földi vendégeinek. A kongresszus ma folytatja munkáját. Múzeumba kerülő autémodcllek A Csepel Autógyárban házi-múzeumot létesítened, ahol bemutatják az eddig gyártott teherautó-típusokat. Második ötéves tervünk feladatni kednek mindig a többre, s ha az első hallásra nem is, de lassacskán csak megértik azt, aki éppen ezt a jó tulajdon­ságukat akarja felszítani. Különben a víz hasznosságá­val kapcsolatban tudnak né­hány gyakorlati példára is hivatkozni. Éppen Mertli Fe­renc, a szövetkezet elnöke mesélte: — Az idén egyik cukorrépa- területünket öntöztük. Szá­mítottunk olyan 140—160 má­zsás termésre. Ez valamivel több, mint a községi átlag, no de öntöztünk, hát ennyivel többnek is kell lenni. Mit gon­dol, a háromszori locsolás után mennyi lett a holdankén- ti átlag? — Kétszáztíz mázsa! A lo­csolás felér egy gyenge trá­gyázással! Ráckevén nincs szűzföld. itt nem lehet a ter­mést másként fokozni, csak a ! vízzel! Úgy hiszem, ezt Mertli elv- : társnak elhiszik a ráckevei : gazdák is, hiszen a cukorrépa- j termésük nem titok a község- j ben, ha valamicskét késett is az időjárás miatt a betakarí­tás. Szóval így állunk a dolgok­kal. Fel kell fedeznünk újra a vizet, miként őseink tették ezer egynéhány esztendővel ezelőtt, amikor hazánkba be- i toppanva, megcsodálták a Du- | "'át. Miénk ez a folyó, ne- j "ünk öntené az aranya*, ha kdjeinkre parancsoljuk be- i löle a vizet Ráckevén is! 1 Griff Sándor aki két holdnyi kertészetével csodálkoztatja látogatóit. — Node, soroljuk fel, hogy ki ügyeskedik ilyen módon még Ráckevén? A kérdés után névsort kel­lene írni. Csakhogy a tudo­mány itt elakad. Sem Tóth Gábor, sem Lengyel József, sem Mertli Ferenc szövetke­zeti elnök több ügyes ember nevét nem említi. A Rákóczi Tsz-en kívül ilyen kevesen használják ki dicséretesen az öntözési lehetőségeket. De miért? Mind a négyen hall­gatunk. Pedig tudjuk mind­annyian, hogy hol a hiba. Sőt! Tóth Gábor azt mondja: — A ráckevei gazdák is tud­ják, csak hallgatnak a dolog­ról. Tudják ők. hogy a szét­szórt, apróra elszabdalt te­rületen gazdaságosan öntözni nem lehet. Ezért nem is csi­nálják tömegesen, ezért öntöz a mi kis szövetkezetünk, a Rá­kóczi viszonylag nagyobb te­rületet. De még a szövetke­zet sem használt eddig ki min­den lehetőséget... — Beszéltek már ezekről a gazdákkal? — Miről? — Hát a nagyüzemi öntözés 'ehetőségéről. — Volt már erről is szó ... Csak még nem elég átütő erővel. Tóth elvtárs szerint is erőteljesebben, többször kel­lene erről vitatkozni a gazdi' kai. S most — ezekben a he teliben — «or kerül majd rá. Hiszen a ráckevei gazdák szorgalmas emberek, töre­Furcsa egy cím! Ha vala­hol a föld mélyében folynék a víz, akkor talán szükség lenne a felfedezésére. Egyáltalán fel kell-e a vizet fedezni? A kér­dés nem olyan mosolyogtató, mint első pillanatban hin- j nénk. Hiszen nézzük csak Ráckeve esetét. A községet körülöleli a Du- | na két ága, s e két hatalmas ; vízivarban 12 ezer holdnyi pa- , radicsom ring. Mégsem para- i dicsőm! Tóth Gábor, a rác- ! kévéi tanácselnök is csak só­hajt: — Összesen 400 holdnyi te- j rületet öntözünk a tizenkét­ezerből, elfolyik a jó öntöző j víz, mintha nem is a miénk • lenne. Díszünk a Duna, nem segítőnk. így van ez ... Amikor ezt hallottam, ak­kor jutott eszembe a riport címe: felfedezni a vizet! Hí- | szén, ha jól körülnézünk Rác­kevén. a 12 ezer holdjából majd hatvan százalékot köny- nyen lehetne öntözni. A Tokért például teljesen csatornázott, két gát között fekszik ez a batárrész, s szinte kínálja a vizet. Láttára csak sóhajt az ember, hogy itt is elfolyik ha­szontalanul. Bár egy-két ügyes ember azért akad Ráckevén, aki megsarcolja a folyót. Kal­már István 2000 négyszögölön termel őszibarackot. Azt mondják, élmény a kertjébe kimenni, amikor a termés beérik, mert ökölnyi nagysá­gú őszibarackokat szüretel. Ügyes ember Vas István is, szövetkezettől, a maglódiak követelték a már meglevő hizlalda üzembe helyezését. A csomádiak kérték, hogy a da­rálót alakítsák át és tegyék alkalmassá csöveskukorica da­rálására. A galgahévíziek az elavult üzletek korszerűsíté­sét, a biaiak a cukrászsüte­mények minőségének megja­vítását, s egy betonáru-üzem létrehozását sürgették. A zsámbékiak többek között ta­karmánybolt megnyitására tet­tek javaslatot. Az eredményes, aktív tag­gyűlések azt bizonyítják, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni a meglevő lehetőségek jobb kihasználásáért, illetve újabbak felkutatásáért,

Next

/
Oldalképek
Tartalom