Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-11 / 292. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? ÁRA 7» Flfl.S.ÉR 19G0. DECEMBER 11. VASÁRNAP PEST MEGYEI TV. ÉVFOLYAM, 292. SZÄM Mi, öt világrész kommunista és munkáspártjainak képviselői, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulóján Moszkvában összegyűltünk, s akik felelősséget érzünk az emberiség sorsáért, általános harcra hívunk fel benneteket a béke védelmében, egy újabb világháború veszélye ellen. A kommunista és munkáspártok három évvel ezelőtt Békekiáltványt intéztek a föld népeihez. A béke erői azpta nagyszerű győzelmeket arattak a háborús gyújtogatok ellen vívott harcban. És ma a béke győzelmébe vetett még szilárdabb bizonyossággal szállhatunk szembe a háborús veszéllyel, amely férfiak, nők és gyermekek millióit fenyegeti. Az emberiség történetében még soha nem volt ilyen reális esélye annak, hogy valóra válhatnak a népek évezredes törekvései, hogy békében és szabadságban élhetnek. S most, amikor újabb háborús katasztrófa veszélye fenyeget, amely óriási áldozatokkal, az emberek százmillióinak pusztulásával járna és romba döntené a világcivilizáció legfőbb központjait, a béke megőrzésének kérdése jobban foglalkoztatja az emberiséget, mint valaha. Mi, kommunisták, a békéért, az egyetemes biztonságért, olyan körülmények megteremtéséért harcolunk, amelyek között minden ember és minden nép élvezheti a békés és szabad élet áldásait. Minden egyes szocialista ország és az egész szocialista közösség célja az, hogy tartós békét biztosítsunk minden nép számára. A szocializmusnak nincs szüksége háborúra. A régi és az új rendszer között, a szocializmus és a kapitalizmus között folyó történelmi küzdelmet nem világháborúval, hanem békés versengéssel kell eldönteni, s ez a verseny azért folyik, hogy melyik társadalmi rendszer éri el a gazdasági élet, a technika és a kultúra magasabb színvonalát, melyik biztosítja a néptömegeknek a legjobb életkörülményeket. Mi kommunisták, szent kötelességünknek tartunk mindent megtenni, ami erőnkből telik, hogy megmentsük az emberiséget a ?no- dern háború borzalmaitól. A szocialista országok a nagy Lenin tanítását követve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét tették külpolitikájuk alapjává. Korunkban csak egy választás van a népek és az államok előtt: vagy a szocializmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élése és versengése, vagy tömegpusztító atomháború. Más út nincs. Honnan ered a világbékét fenyegető veszély? A békéről minden kormány beszél, de nem a szavak, hanem a tettek számítanak. A támadó háborúk szervezői és kezdeményezői, akárcsak a múltban, jelenleg is az imperialista országok reakciós, monopolista és katonai körei. A békét az imperialista hatalmak kormányainak politikája veszélyezteti, ezek a kormányok népeik akarata ellenére pusztító hatású fegyverkezési hajszát kényszerítenek az országokra, hidegháborút szítanak a szocialista és más békeszerető államok ellen, elfojtják a népek szabadságtörekvéseit. Beszéljenek a tények! A népek üdvözölték azokat az általános, teljes és ellenőrzött leszerelésre vonatkozó javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió terjesztett elő és amelyeket lelkesen támogatott minden szocialista ország. Az imperialista államok kormányai, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal, ellenőrzött leszerelés helyett a fegyverkezés ellenőrzését javasolják és igyekszenek üres szófecsérléssé silányítani a leszerelési tárgyalásokat. A népek örülnek annak, hogy a három nagyhatalom immár két éve nem folytat atomfegyver-kísérleteket. Kik akadályozzák a következő lépés megtételét, azt a döntést, amely végérvényesen megtiltaná e gyilkos kísérleteket? Az imperialista hatalmak kormányai, amelyek vég nélkül hangoztatják azt a szándékukat, hogy felújítják az atomfegyverkísérleteket, és állandóan azzal fenyegetőznek, hogy megszakítják a kísérletek betiltásáról folyó tárgyalásokat, amelyekre a népek nyomására kénytelenek voltak elmenni. A népek nem akarják, hogy szuverén területükön idegen katonai támaszpontok maradjanak: síkraszállnak a támadó katonai tömbök ellen, amelyek korlátozzák országuk függetlenségét és veszélyes helyzetbe sodorják őket. Kik ellenzik ezt? Az atlanti tömbhöz tartozó országok kormányai, amelyek idegen területeken katonai támaszpontokat bocsátanak a nyugatnémet militaristák és revansisták rendelkezésére, tömeg- pusztító fegyvereket adnak kezükbe és sürgetik a NATOcsapatok atomfelfegyverzését. Az Amerikai Egyesült Államok vezető körei, amelyek támadó katonai tömbökbe kényszerítették Japánt, Pakisztánt, valamint a Közép- és Távol-Kelet más államait, uszítják őket a békeszerető országok ellen, megszállva tartják és katonai hídfőállásukká tették Dél-Koreát, ők támasztják fel a japán militarizmust, ők avatkoznak be Laosz és Dél-Vietnam bel- ügyeibe, ők támogatják a holland imperialistákat Nyugat- Iriánban, a belgákat Kongóban, a portugálokat Goában, és támogatnak más gyarmattartókat, ők készítenek elő fegyveres intervenciót a kubai forradalom ellen, és vonjak katonai tömbökbe Latin-Ameri ka országait. ... Az Egyesült Államok tartja megszállva Tajvan kínai szigetet küldi egyre-másra katonai repülőgépeit a Kínai Nép- köztársaság légiterébe, ugyanakkor lábbal tiporja a Kínai Népköztársaságnak azt a törvényes jogát, hogy kepviseli e legyen az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Bevetésre kész rakétakilövő-berendezesek, atomfegyverekkel tele raktárak, hidrogénbombával ciikáló repülőgépek, a tengereken és az óceánokon támadásra kész hadihajók es tengeralattjárók, a katonai támaszpontok hálózata idegen területeken — így fest az imperializmus mai gyakoilata. Il^en körülmények között a földkerekség bármely — nagy vagy kicsiny — országába váratlanul belekaphat az atomháború * *Az imperializmus a nagy monopóliumok és a gyarmattartók maroknyi csoportjának önző érdekeién a háborús szakadék szélére taszítja a világot. ...... A béke ellenségei koholmányokat terjesztenek holmi kiagyalt „kommunista agresaziéT-réL ÄM» » tezugsagríL.azert van szükség, hogy leplezhessék igazi céljaikat, megbéníthassák a népek akaraterejét és igazolhassák előttük a fegyverkezési hajszát. Munkások! Parasztok! Szellemi dolgozók! Jóakaratú emberek szerte a világon! Napjainkban nincs az emberiségnek halaszthatatlanabb feladata, mint az, hogy harcoljon a rakéta- és atomháború ellen, az általános és teljes leszerelésért, a béke fenntartásáért. Nincs napjainkban nemesebb kötelesség, mint részt venni e harcban. Lehetséges-e a tartós világbéke? Mi, kommunisták, erre így felelünk: a háború nem elkerülhetetlen, a háborút el lehet hárítani, a békét meg lehet védeni és tartóssá lehet tenni. E meggyőződésünk nemcsak békekaratunkból és a háborús gyújtogatókkal szemben érzett gyűlöletünkből fakad. A háború elhárításának lehetősége az új világhelyzet reális lényeiből következik. A szocialista világrendszer korunk egyre döntőbb tényezője. Az emberiség több mint egy harmadát magában foglaló szocialista rendszer és fő ereje, a Szovjetunió, arra használja fel szakadatlanul növekvő gazdasági, tudományos és technikai erejét, hogy meghiúsítsa az imperializmus akcióit, megkösse a háborús kalandok kedvelőinek kezét. A nemzetközi munkásmozgalom, amely fennen hordozza a békeharc zászlaját, fokozza a népek éberségét, világszerte cselekvésre lelkesít minden becsületes embert az imperialisták agresszív politikája ellen. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika sok milliós népei, amelyek kivívták szabadságukat és politikai függetlenségüket, valamint azok a népek, amelyek nemzeti szabadságukért küzdenek, mind aktívabb békeharcosokká, a szocialista országok békeszerető politikájának természetes szövetségeseivé válnak. A békéért és a békés egymás mellett élésért szállnak síkra azok a semleges államok, amelyek nem értenek egyet az imperialisták agresszív politikájával. A béke híveinek világmozgalma napjainkban milliókat egyesít. E mozgalom részvevői minden országban igyekeznek megvédeni hazájukat egy újabb háborús tűzvésztől. Ha mindezek a békeszerető erők határozott harcra fognak össze, meghiúsíthatják a bűnös háboi’ús terveket, megőrizhetik a békét és elmélyíthetik a népek barátságát. A béke nem hull az ölünkbe. A békét csakis az összes bé- készerető erők közös harcával lehet megvédeni és megszilárdítani. Mi, kommunisták, felhívunk minden dolgozót, felhívjuk mindegyik világrész népeit: Harcoljatok a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a békés egymás mellett élésért a hidegháború ellen, a fegyverkezési hajsza ellen. Ha a fegyverkezésre fordított óriási ösz- szegeket békés célokra hasznosítanák, javítani lehetne a néptömegek helyzetén, csökkenteni a munkanélküliséget, emelni a béreket és az életszínvonalat, fokozni a lakásépítkezést, át- fogóbbá tenni a társadalombiztosítást. Ne engedjétek meg az atomfegyverkezés elterjedését, a német és a japán militarizmus tömegpusztító fegyverekkel való felszerelését! Követeljétek a bélceszei’ződés megkötését a két német állammal, követeljétek Nyugat-Berlin demilitarizált, szabad várossá nyilvánítását! Harcoljatok az imperialista hatalmak kormányainak minden olyan kísérlete ellen, hogy újabb országokat vonjanak be a hidegháborúba, a háborús előkészületekbe! Követeljétek g külföldön levő katonai támaszpontok megszüntetését, a más államok területén tartózkodó csapatok visz- szavonását, az új katonai támaszpontok létesítésének megtiltását. Harcoljatok azért, hogy a támadó katonai tömbökbe bekényszerített országok megszabaduljanak e tömböktől! Küzdjetek olyan megállapodásokért, amelyek alapján atomfegyvermentes övezeteket lehet létesíteni! Ne engedjétek, hogy a hős kubai nép szabadságát akár gazdasági blokáddal, akár az amerikai monopóliumok fegyveres intervenciójával megfojtsák! A munkásosztály és a népek ügyéért vívott harcban mi, kommunisták, kezet nyújtunk a szociáldemokratáknak, valamint más pártok és szervezetek békeharcos tagjainak, minden szakszervezeti tagnak, minden hazafinak: küzdjetek velünk együtt a béke védelmében, a leszerelésért. Valósítsuk meg az akcióegységet! Teremtsünk közös harci frontot az imperialisták háborús előkészületeivel szemben! Védelmezzük vállvetve a demokratikus szabadságjogokat, harcoljunk a reakció és a fasizmus sötét erői, a fajgyűlölet és a sovinizmus ellen, a monopóliumok mindenhatósága, a gazdasági és a politikai élet militarizálása ellen. A népek függetlenségi és szabadságharca gyengíti a háborúra törekvő erőket és megsokszorozza a béke erőit. Üj életre ébred Afrika, amelynek népei mindenkinél többet szenvedtek a gyarmati rabszolgaság és az embertelen kizsákmányolás ostorától. Afrika népei saját független államaik létrehozásával fiatal, mind önállóbb és békeszerető erőként vonulnak be a történelem küzdőterére. A gyarmati rendszer azonban, amelyet a történelem pusztulásra kárhoztatott, még nem semmisült meg teljesen. Kelet-Afrika brit és portugál gyarmatain durva erőszak és terror torlaszolja el a népek előtt a szabadsághoz vezető utat. A Dél-Afrikai Unióban a fajgyűlölet rendszere tombol. A bátoi algériai nép immár hat éve hai'col nemzeti függetlenségi jogáért, hullatja vérét egy olyan háborúban, amelyet az atlanti cinkosok támogatását élvező francia gyarmattartók kényszerítettek rá. Kongóban az imperialisták semmilyen eszköztől sem riadnak vissza, hogy zsaroló mesterkedésekkel és megvesztegetéssel megdöntsék a törvényes kormányt és engedelmes bábjaik kezére játsszák a hatalmat. Azok a népek, amelyek kivívták az önálló államiság jogát, továbbra is nehéz harcot folytatnak a gyarmati elnyomás új formái ellen, az amerikai és nyugatnémet gyarmatosítók a regi angol, francia és egyéb elnyomók ellen, akik bármilyen áron szeretnék megtartani a természeti kincseket a bányákat és az ültetvényeket, szeretnék hátráltatni a feíszaba(Folytatás a 3. oldalon) | TÉLI SZÁLLÁSON \ A Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézetben az elit % törzsbaromfi-állományt állandó szakfelügyelettel na élik. A | téli időszakban a szárnyasokat részben fedett ólakban, részben Z házilag készített, nyitott szállásokban helyezik el. Elit pulykatörzs. A háttérben a téli elhelyezésre alkalmas zárt ól. Elit libatörzs. Háttérben a nádból készített nyitott téli szállás. ^ Lada Józscfné, Beöthy Judit és Jónás Gyuláné tuclomá- ^ nyos munkatársak a laboratóriumban. ^ (MTI Foto: Fehérvári Ferenc felv.) ''vXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A mozik karácsonyi műsora — Itt a Pest megyei Moziüzemi Vállalat. — A megyei mozik karácsonyi műsoráról szeretnénk felvilágosítást kapni. Milyen filmeket nézhetnek meg a kettős ünnepen a mozilátogatók? — A magyar filmek közül a Légy jó mindhalálig-ot és a Mikszáth Kálmán regénye nyomán készült Noszty fiú esete Tóth Marival-t játsszák majd a megyei mozik Bemutatjuk a Naszreddin Hodzsa kalandjait megörökítő Elvarázsolt herceget. a Csendháborító folytatását. A gyermekeket is meglepetés várja: az Öz, a csodák csodája című amerikai filmet — igaz, hogy csak két moziban —. de mi i.q bemutatjuk. Az amerikai Háború és béke, a szovjet—francia koprodukcióban készült Normandia Nyeman. és a Különös kirándulás című angol film emelkedik ki még a gazdag Izarácsonyi programból. Az olasz ellenállási mozgalom egyik epizódját megörökítő Rovere tábornok című filmet előreláthatólag szintén táblás házak előtt játsszák majd filmszínházaink. — Szilveszteri terveikről hallhatnánk már valamit? — Még a készülődésnél tartunk. Minden attól függ. hogyan tudjuk vidám filmekkel ellátni mozijainkat Több Ive- lyen — így például Dunaha- rasztin — tombolával egybekötött előadásokat tartunk. Ezeket a Vendéglátóipari Vállalattal közösen szervezzük meg. (V.) Földművesszövetkeieti küldöttség utazott Moszkvába A Szovjet Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetsége — a Centroszojuz —■ meghívására földművesszövetkezeti küldöttség utazott szombaton Moszkvába. A küldöttségét, amely a szovjet fogyasztási szövetkezetek tevékenységét tanulmányozza és a két ország szövetkezetei közötti árucsereforgalmi megállapodásról tárgyal dr. Tatár Kiss Lajos, a SZÖVOSZ elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja vezeti. (MTI) Kiáltvány a világ népeihez!
