Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-11 / 292. szám
2 !»«jrr hegyei k'/fírlap I960. DECEMBER 11. VASÄRNAP A farmosiak válasza Kádár elvtárs beszédére: Tápiógyörgye után Farmos is termelőszövetkezeti község lett Az új termelőszövetkezet neve: Új Élet — Hét elején kezdik a közös munkát Az elmúlt napokban a far- mosi dolgozó parasztok is a nagyüzemi gazdálkodás útját választották. Lajkó Károly hatholdas, Soós József nyolcholdas, Szegedi András tizenkét holdas, Guth Sebestyén kilencholdas és még sok más tekintélyes parasztgazda után, a falu gazdái tömegesen írták alá a belépési nyilatkozatot a hét folyamán és szombaton délelőtt kilenc órára már össze is hívták az űj termelőszövetkezet alakuló közgyűlését, amelyen több mint ötszáz parasztember jelent meg, hatszáznyolcvan család képviseletében. A közösbe vitt földterület meghaladja a háromezerötszáz katasztrális holdat, amelyből több mint ötszázötven katasztrális hold a szőlő. Mivel a községben sehol sincs alkalmas épület egy ekkora gyűlés megtartására, az alakuló közgyűlés megrendelésére a községi mozi előtti térségen került sor. A gyülekező gazdák közül szinte alig volt olyan, aki ne arról beszélt volna: a megyében a farmosiak válaszolnak leggyorsabban Kádár János elvtárs országgyűlési beszédére, a pénteken elhangzott beszéd után szombaton már alakuló közgyűlésükre került Bor, egy termelőszövetkezeti községgel ismét több van a megyében! ! ■— Mi aztán igazán gyorsak Vagyunk — mondogatták tréfásan egymásnak az újdonsült termelőszövetkezeti gazdák. — Reméljük, hogy legalább ilyen gyorsak lesznek többi társaink is, a megye más községeiben. A közgyűlésen sokan felszólaltak és elmondták véleményüket a gazdálkodás menetével kapcsolatosan. Több felszólaló sürgette például a közös munka megkezdését, mert az a vélemény alakult ki, hogy ilyen kedvező időjárás mellett, mint amilyen az idei decemberben van, ki kell használni minden percet. Még vannak fedetlen szőlők, és a trágyahordás, valamint az ősz: mélyszántás befejezése is sürgető feladat. Ezért úgy döntöttek, hogy a hét elejétől kezdve megkezdik a közös munkát és ezzel egy- időben a megválasztott vezetőség azonnal hozzáfog a jövő évi terv elkészítéséhez. Az eddigi elképzelések szerint gazdálkodásuk három fő irányban fejleszthető. Nagy lehetőségek vannak a szőlő- és gyümölcstermelés fokozására, sőt újabb telepítésekre, ezenkívül pedig jó termőerővel rendelkeznek a szántóföldek is, amelyek a közösbe lépett gazdák eddigi gondos munkáját dicsérik, és így mód nyílik arra, hogy a hagyományos növénytermelésben is az eddigieknél nagyobb eredményeket érjenek el, a nagyüzem adta lehetőségek kihasználásával. Kiterjedt és jó rétjeik és legelőik is vannak, amelyek módot adnak az állattenyésztés nagyobb mérvű folytatására is. A közgyűlés úgy határozott, hogy az új közös gazdaság neve: Űj Élet Termelőszövetkezet. Az alakuló közgyűlés határozata nyomán a veze- í tőség kéri a megyei szervektől a földrendezés en- i gedélyezését, amelyre rö- j videsen sor is kerül. Az alakuló közgyűlés elnöknek Nyitrai Ferencet, az eddigi tanácselnököt választotta meg. Nyitrai Ferenc harmincéves, aktív fiatalember, aki mezőgazdasági technikumot végzett, most pedig másodéves egyetemi hallgató, ugyanis tovább tanul levelező tagozaton. Nyitrai Ferenc különben farmosi születésű, apja köztiszteletben álló parasztember, aki eddig tizenkét hold földön gazdálkodott, s most az elsők között lépett be a termelőszövetkezetbe. A vezetőség között foglal még helyet Fehér István, Árki Fe- rencné, Jezsik János, Gál János, ifj. Csákó János, Ba- gyinszky József, Prinzik JáNéhány kísérleti gazdaság sikeres próbálkozása alapján nagyüzemi dajkatehenészet tervén dolgoznak az Állattenyésztési Kutató Intézetben. A' „dajkák” azok a kis tejhozamú tehenek, amelyeket nem érdemes, vagy csak nagyon nehezen lehet fejni, de a szaporulat érdekében mégsem lehet kiselejtezni. Ezek a tehenek állandóan szoptatnak, mégpedig egyszerre két-három borjút, s így a borjai' anyjának teje j TÉLEN IS BIZTOSÍTJÁK AZ EGYENLETES TEJHOZAMOT A nagykőrösi Petőfi Tsz j havi 40 ezer forint jövedel- j met élvez a tej hozamból. A százkét fejőstehén teliét egyik legrendszeresebb jövedelmi forrásuk. Silótakarmányon kívül kukoricaszárból, melaszból és répaszeletből úgynevezett füllesztett eljárással nagy mennyiségű takarmányról gondoskodnak. de kihasználják a kedvező enyhe őszt is. amellyel sikerült meg- hosszabbítaniok a legeltetési időt. Minden nap, amit ily- módon nyernek, jelentősen könnyít a takarmányozási gondon. teljes egészében megmarad. A dajkatehenészetben átlagosan 30 százalékkal olcsóbban lehet egy borjút felnevelni, mint a hagyományosnál már amúgy is olcsóbb itatásos módszerrel. Egy-egy dajkatehén beállítása évente — 10—12 borjú táplálását számítva — 15—18 ezer forint megtakarítást hozhat. Az Állattenyésztési Kutató Intézet most készíti el az új borjúnevelési módszer tervét. Alakuló közgyűlés Tápiógyörgyén Pénteken délelőtt Tápiógyörgyén, a Rákóczi Moziban megtartották a Zöld Mező Termelőszövetkezet alakuló közgyűlését. A gyűlésen mintegy 700 gazda jelent meg, így sokan kívül rekedtek. A mozi előtt álló gazdák — mint képünk is mutatja — a hangszórón keresztül értesültek a benti eseményekről. (Gábor Viktor feív.) nos és Kollár Pál. (t. m.) A nagyüzemi,,dajka "-tehenészetben 30százalékkal olcsóbban nevelik fel a borjakat VÁLLALATOK FIGYELEM! MAGAS FÉNYŰ műszerelólapok, VEGYIMAROTT gépadattablák, LELTÁRI fcmcímkék9 TÖBBSZÍNŰ óra- és műszerszámlapok, rádió« ká Iák. nyomtatott áramkörök készítését exportkivitelben vállaljuk BÁRMILYEN SÍKBAN KIFEKVÖ fém, üveg, műanyagra PEST MEGYEI VEGYI- ÉS KÉZMŰIPARI VÁLLALAT » KEMIGRÁFIA-LABOR BUDAPEST, IX., TOMPA UTCA 30. TELEFON: Ű8—805. OKULÁS rji iireímetlenül í várta az eső elálltát. Szabó Ferencnek nem kenyere a tétlenkedés. Kertész, a kocséri Uj Élet Tsz brigádvezetője. Nagy terveket forgat a jövő esztendőre. Idén sok dolog nem úgy sikerült a kocsé- riáknak, mint remélték. Az emberek tétovázták. s ezért tavasz elején két hetet késtek a kertészetben. Elmaradtak a primőrparadicsommal és paprikával, ami a legnagyobb hasznot hozza a zöldségtermelőknek. Később ugyan magukhoz tértek az emberek, járási viszonylatban is előljártak a gazdasági munkák elvégzésében, a veszteség azonban veszteség maradt, okulásul a következő esztendőre. A vezetőség is sokat tanult: elmulasztotta az eredményességi javadalmazás alkalmazását, de most elhatározták: megtanulr ták mi a helyes, s a l jövőben úgy is cselekszenek. Okos ember nem kesereg a bajokon, hanem összeszedi az erejét és kijavítja, amit elrontott. Szabó Ferenc a szorgalmát, szaktudását, bizalmát akarja hozzáadni á közös erőfeszítéshez, hogy jövőre másképp legyen. Itt, ez a csöpp, alig 4.00 négyszögöl föld a kertészet lelke: a primőmevelő. Szabó Ferenc fo- gadkozilc és ezt megmondta az elnöknek is. po- harazgatás közben, ha szabad kezet adnak neki. egyedül ebből a 400 négyszögölből 100 000 forintot kiárul. Fogadást ajánlott rá. M ost palántanevelő üveg- házat épít, másodmagával: Kiss Ferenccel együtt. Már cseperedik a fal. még egy-kél hét és a tető is rajta lesz, ha idejében megkapja a hozzávalókat. Rajta nem múlik. A múltkor nyugtalanul aludt, fel is ébredt és nem jött álam a szemére. A hold besütött az ablakon. Nem bírt tétlenül heverni az ágyban. Felöltözött, megragadta a talicskát és a holdvilágnál kezdte hordani a téglát. Ezerötszázat készített oda a másnapi falazáshoz. Ezzel is előbbre jutottak. Most is, alig hogy megszűnt a csepergés, beáll a gödörbe. Kiss Ferenc teríti keze alá a maltert, ő meg rakja a téglát. A régivel együtt most már két , előnevelő üvegházuk lesz. Az új tavaszon a kocséri primőr- paprika sem hiányzik majd a piacról. — Ha mindenki úgy dolgozik, mint egyéni korában — mondja ki hangosan gondolatát a brigádvezető — jö- vő ilyenkor már nem azon tanakodunk majd, hogy mennyivel kevesebb, hanem azon, hogy menynyivel lesz több a munkaegység értéke, mint a tervezett. Dékány Kálmán Mindkét lábbal a szocializmus talaján Az egesz ország figyelme az elmúlt napokban az ország- gyűlés felé fordult, ahol többek között megvitatták a falu szocialista átalakítására és a mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló politikát. Az emberek a rádió, a televízió, a sajtó útján azóta már tudomást szereztek az ott elhangzottakról. A földművelés- ügyi miniszter, s pártunk vezetői. a felszólaló képviselők egyhangúlag helyeselték, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítását még a télen befejezzük. Kádár elvtárs beszéde után az országgyűlés határozatot fogadott el, amelyben „helyesli a kormánynak azt az elhatározását, hogy a tél folyamán a termelőszövetkezeti mozgalom győzelemre jutásával lényegében fejezzük be a mezőgazdaság szocialista, átalakítását”. Ezzel kiteljesedik tízéves szövetkezeti mozgalmunk és megvalósul az a marxista—leninista tétel, amely szerint csak akkor érhetünk el tartós sikereket a szocializmus építésében. ha a szocialista ipart a mezőgazdaság is követi. Ha közelebbről megvizsgáljuk gazdaságunk helyzetét, akkor azt látjuk, hogy iparunk egyre több gépet, traktort gyárt és futószalagon készítik azokat az ipari cikkeket, amelyeket a falu is egyre inlcább Jiagyobb mennyiségben használ, Amikor ilyen rohamosan fejlődik a technika, az ipar, a mezőgazdaság sem maradhat el. Nemcsak korszerűtlen, hanem furcsa is. hogy a parcellás gazdálkodás, a jármos-te- henes paraszti világ még sok esetben a múlt században él. Nemcsak azért kell fejleszteni a mezőgazdaságot, hogy ez a helyzet megváltozzon, hanem azért is, mert a fejlődő ipar egyre több mezőgazdasági nyersanyagot, a lakosság pedig, több élelmiszert kíván. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság mindezt megtermelhesse — lépést kell tartania a fejlődéssel. Ha körültekintünk a nagyvilágban, láthatjuk, hogy ez a fejlődés a szocialista, de a kapitalista országokban is — más-más úton — végbemegy. A Szovjetunióban több mint 30 éve, hogy a dolgozó parasztok szövetkezetbe tömörülve munkálják meg a földet. Szövetkezeti útra lépett Kína 120 millió parasztcsaládja. Ezen az úton járnak a népi demokratikus országok parasztjai, de Kubában, Indiában is egyre több parasztcsa- lád fog össze, hogy szövetkezeti nagyüzemben gazdálkodjék, A világon mintegy 150 millió parasztcsalád folytat nagyüzemi gazdálkodást, A kapitalista országokban is a nagyüzem felé fejlődik a mezőgazdaság Ez azonban más módon, a kapitalista törvények szerint megy végbe: a kisparaszti gazdaságok tönkremenése, a parasztság elszegényedése. tönkrejutása, a kizsákmányolás fokozódása útján. Akik figyelemmel kísérik a külföldi sajtót, azok olvashatják, hogy napjainkban Nyugat-Németországban, Svájcban az Amerikai Egyesült Államokban és más kapitalista országban, tömegesen kerülnek dobra a kisparaszti birtokok, és a nagyüzem felfalja a kisüzemet. Mi ért az utat nem járhatjuk! A szocializmust építő országokban a dolgozó parasztok összefogásával, a szövetkezeti nagyüzem megteremtésével, a parasztság egyetértésével teremtjük meg a modern nagyüzemi gazdaságot. Nemcsak a világban végbemenő fejlődés, hanem hazánk fejlődése is megkívánja, hogy a mezőgazdaságot átalakítsuk. A szocialista ipar az elmúlt másfél évtizedben rohamosan fejlődött. Az ipari termelés három és félszeresére nőtt. Hazánk ernortiának mintegy 70 százalékát az ipar adja, A mezőgazdaság ugyanakkor lassan fejlődött, termelése mint- nqu 20—22 százalékkal haladba meg a felszabadulás előttit. Száztizenöt évvel ezelőtt hangzott el az a kossuthi mondás. amely szerint ..ipar nélkül FéÜmrű óriás a nemzőt”. Ma megfordítva áll ez. Fejlett, szocialista mezőgazdaság nélkül nem lehet boldog, gazdag országot teremteni! Nem állhatunk fél Lábbal a szocializmus talaján, mert így nem érhetünk messze. Mindkét Lábbal szilárdan a szocializmus talajára kell lépnünk. Tudjuk, hogy ez nem megy könnyen, de aki nem hátra, hanem előre néz. az megteszi ezt a lépést. Ezt kívánja családunk, gyermekeink jövője, boldogulása. Ha körültekintünk a magyar faluban, közelebbről megnézzük megyénk fejlődését, akkor láthatjuk, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn tovább. A falu dolgozói több élelmiszert fogyasztanak, mint a múltban, több iparcikket szeretnének kapni, kulturálódni akarnak Ehhez jobban kell gazdálkodni. El kell tüntetni a modem gazdálkodást gátló mezsgyéket, hogy a gépeket. a tudomány vívmányait. a szakemberek tudását a mezőgazdaságban is alkalmazhassuk. Ki nem érti ezt meg? Úgy gondolom, hogy az értelem már azt diktálja: meg kell tenni ebben az irányban a lépést. Az érzelem azonban még sok szállal köti a múlthoz, a kisparaszti- világhoz a falusi embert. Az értelemnek, a józan észnek, a megfontoltságnak mégis felül kell kerekedni az érzelmeken, mert az ember nemcsak a mának él, hanem a jövőnek is. Két évvel ezelőtt, egy havas, téli estén Jászkarajenőn egy gazdagyűlésen beszélgettem a gazdákkal, akik elmondták, hogy ők is érzik a kisparaszti élet nyűgét, terhét és kilátás- talanságát. Ezért gyermekeiket igyekeznek taníttatni, városba küldeni, hogy ők már másképp éljenek. Mi lenne, ha azok a gyerekek, akik tanulnak, visszatérnének és ott-, hon teremtenék meg a kulturált élet feltételeit? Városba nem mehet mindenki: a parasztságnak falun kell megtalálni a boldogulás lehetőségét — mondottuk. — Azóta a jászkarajenói dolgozó parasztok már szövetkezetekben gazdálkodnak. S elhatározásukat nem bánták meg. Mi a biztosíték, hogy a szövetkezetekben jobban élünk? — teszik fel sokan a kérdést. Az egyik biztosíték pártunk és kormányunk helyes politikája. A másik pedig maga a szövetkezett parasztság, amely a gépek segítségével, gazdasági erejét és tudását egyesítve gazdálkodik. Kádár János elvtárs parlamenti beszédében ezzel kapcsolatban azt mondta: „Az eddigi úton megyünk tovább. Ugyanazt a volitikát valósítjuk meg a társadalom egész életében. amellyel népünk, kormányunk, országgyűlésünk eddig is egyetértett, és am e lyne k végrehajtásában egységesen támogatta Központi Bizottságunkat.” A termelőszövetkezetek idei fejlődése is azt bizonyítja, hogy a szövetkezetbe lépő parasztok nem választottak rosszul. Ha jól gazdálkodnak, nemcsak megélnek — mint régen —, hanem jól élnek a szövetkezeti földön. Megyénk szántóterületéből a szocialista szektor részaránya 70,1 százalék, a termelőszövetkezeteké 53,2. Kilencvenkét. termelőszövetkezeti község, két tsz-város van. 210 termelőszövetkezet működik mintegy 46 ezer taggal. December 5-től megyénkben mintegy 2600 család választotta a szövetkezeti utat. Az országgyűlés ülése után az eddigi belépés nyilván meggyorsul. Pest megyében is megértek a feltételek a továbblépésre. Lehetővé vált. hogy a kisparaszti gazdaságokat nagyüzemekbe egyesítsük! Ha a télen megvalósítjuk az átszervezést, akkor az új ötéves terv immár „két lábon” állva* a szocialista iparra és a szocialista mező- gazdaságra támaszkodva egységes szocialista termelési és társadalmi viszonyok között kezdhetjük meg és válthatjuk valóra, gazdaggá és vir íg- zóvá téve hazánkat. Gáli Sándor
