Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-07 / 288. szám

I960. DECEMBER 7. SZERDA Cementüzemek, jéggyárak, javítóműhelyek Fejlődik a földművesszövetkezetek ipari tevékenysége A Szövetkezetek Pest me­gyei Központjának igazgató­sága a SZÜVOSZ igazgatósá­gának határozatai nyomán először 1959 novemberében tárgyalta a megye földműves­szövetkezeteinek feldolgozó, termelő és szolgáltató tevé­kenységének bővítési lehető­ségeit. A falu szocialista átalaku­lása után a földművesszövet­kezetek tevékenységének egyes előfeltételei megszűntek és szükségszerűen más feladatok, mint például az ipari üzemág létrehozása került előtérbe. A földművesszövetkezetek 1945 óta tevékeny részt vállaltak a falusi élet minden mozza­natában. Különösen sokat tet­tek a termelés segítése, szer­vezése, szerződéskötések és a felvásárlás területén. A ter­melőszövetkezetek létrejötté­vel ezek a feladatok szinte máról-holnapra megszűnnek. Mi a teendő a továbbiakban? A falusi kereskedelem mellett mi az, amivel a földművesszövetkezet az új körülmények között segítheti a falu fejlődését, a lakosság jobb életkörül­ményeinek kialakítását? Kézenfekvő természetességgel következik az ipari és szol­gáltató tevékenység szélesí­tése. A falusi mosodákkal, háztartási gépjavító műhe­lyekkel, cementüzemekkel, jéggyárakkal, darálókkal, tar­tósító üzemekkel, szeszfőzdék­kel tud legtöbbet tenni, eze­ken a munkaterületeken je­lentkezik fokozottabb igény­nyel a megváltozott falu. S még egy lényeges szem­pontot kell figyelembe ven­nünk: a népgazdaság érde­keit! Fejlődésük gyors üteme megköveteli, hogy minden he­lyi erőforrást, minden rejtett tartalékot hasznosítsunk a lakosság érdekében, az ország javára. Márpedig eddig sok­felé voltak üzemen kívüli ki­sebb téglagyárak, kiaknázat­lan sóderbányák, lomtárnak használt pincék stb. A földművesszövetkezetek ipari tevékenységük ki­bontakozásával mindeze­ket a lehetőségeket nagy­szerűen felhasználhatják. Előnye származik belőle mind a lakosságnak, mind a népgazdaságnak. A földművesszövetkezeti ipari üzemek sok olyan cik­ket tudnak előállítani, amely­ből az állami vállalatok, vagy kisipari szövetkezetek egyál­talán, vagy csak alig gyárta­nak. Miért kell például hiánycikknek lenni a kútgyű- rűnek, kéményajtónak, beton- vályúnak, s még egész sor árunak? Sok egyéb áru mel­lett a földművesszövetkezeti ipar ezeket olcsón és helyi erőforrásokból, helyi szakem­berek igénybevételével előál­líthatja. Pest megye földművesszö­vetkezetei megértették az új üzemág jelentőségét, s ma már, alig több, mint egy évvel a MÉSZÖV - igazgatóság határozata után, már évi 39 millió forint termelési értékkel dolgoznak a földműves- szöveíkezeti ipari, illetve szolgáltató részlegek. Nagyszerűen működik a tak- sonyi cement üzem. Kút gyű­rűket, betonlábazatot, beton- kádat, sírkövet' és színes mozaiklapot gyártanak. Mind­ez eddig hiánycikk volt a környéken. Szintén bevált a zsámbéki cementüzem és a mosoda is. Hasonló siker­rel működik a cementüzem Tápiószecsőn, ahol eddig kút- gyűrűt, beton kádat, beton­vályút és betonoszlopot ké­szítettek. A téli időszakban pedig beton kéményajtót gyártanak majd. Eredménye­sen dolgozik a dabasi ce­mentüzem is. Nagy népszerűséget vívott ki a Monori Jégigyár. A for­ró nyár hónapjaiban 2600 mázsa jeget adott a lakos­ságnak. Most szervezik a budaörsi gombüzemet, amelynek havi kapacitása 30—40 ezer gomb lesz. Már kiadták az ipar- engedélyt és alkalmas helyi­séget keresnek Budaörsön az irodagépjavító műhelynek, amely minden bizonnyal olyan hasznos lesz, mint a dunaharaszti mérlegjavító és m é r leg h i telesítő mű h el y. A tervek szerint Nagv- kátán rádió- és televízió- szervizt működtet majd a földmüvesszövetkeze- tek járási központja az Orion-gyár segítségével. Az új üzletághoz már meg­felelő emberek is jelentkez­tek. (tm) Rád iókö* vetítés az ors/á^vűlé* iiléss/akáról A Kossuth-rádió az ország- gyűlés ülésszakáról szerdán, december 7-én 19 óra 30 per­ces és csütörtökön, december 8-án, 19 órai kezdette] hang­képekben, tudósításokban számol be. Újabb belépőkkel erősödnek a megye termelőszövetkezetei Az őszi betakarítási mun­káik, valamint a vetés befe­jezése után megélénkült az élet Pest megye falvaiban is. A jól dolgozó, szán eredmé­nyeket elért terme'őszö vei ke­zetek példája nem maradt hatás nélkül. A még kívüláüó egyénileg dolgozó parasztok közül egyre többen döntenek úgy, hogy felhagynak a régi móddal, belépnek a termelő- szövetkezetbe és új módon élik életüket. Hírek érkeznek arról, hogy a megye sok községében szá­zak és százak választják a ter­Diákok" o Csepel Autógyárban A Csepel Autógyár gyárt­mányait a világ s^>k államá­ban, de elsősorban Egyiptom­ban. Irakban. Bulgáriában és Brazíliában ismerik. Az ott futó kocsik service-szolgálatát a szigethalmi .gyár értékesítési főosztálya látja el. A service-hálózat tökélete­sebb kiépítése érdekében a Csepel Autógyár az említett országokba újabb szakembere­ket küld. akik jelenleg hat­hónapos szakmai tanfolyamon sajátítják el a szolgálat ellá­tásához szükséges műszaki, gaz­dasági ismereteket, valamint az .egyezményes” orosz, angol és német nyelvet. A nyelvoktatás különben is népszerű az autógyárban. A szakszervezet keretében az orosz, német, angol es francia nyelvvel ismerkednek a mű­szaki és. fizikai dolgozók. Sokan látogatják a TIT előadásait is. A különböző szakmai tan­folyamok. a műszaki és az if­júsági akadémia előadásai iránt szintén nagy érdeklő­dés mutatkozik. A rendszeres párt- és KISZ-oktatáson kívül sokan most fejezik be az álta­lános iskolai tanulmányaikat, illetve az esti technikum kü­lönböző tagozatán tanulnak tovább Összesen a fizikai és műszaki dolgozók mintegy 40 százaléka bővíti ismereteit, vagy szerez szakképzettséget a Csepel Autógyárban. m elősző v etk ez etet. Tápiógyör- gyén például csaknem há­remszázötven család más­félezer hóidnál több földdel lépett be a termelőszövet­kezetbe. Az új belépők a je­lentős számú gazdasági fel­szerelésen kívül másfélszáz tehenet visznek magukkal a közösbe. A tizenegyedik éve egy re ered m én yeseb ben g a z d á lkod ó pilis Hunyadi Termelőszö­vetkezet is gondolkodásra késztette a község egyéni pa­rasztjait. Csaknem kétszáz pa- rasztcselád írta alá eddig a belépési nyilatkozatokat. Ma­kódon. a Cs epel-szigetnek eb­ben a piciny községében is tetté érlelődött a dolgozó pa­rasztok elhatározása és mint­egy százan írták nevüket a belépési nyilatkozat alá. A farmosi dolgozó parasz­tok sem maradtak tétlen szemlélői a megyében, az or­szágban végbemenő nagy változásnak. Közülük mint­egy kétszáz család lépett be eddig a termelőszövetkezet­be. A belépők között van Lajikó Károly, aki hat holdat vitt a közösbe, Soos József, a legeltetési bizottság elnöke, aki nyolc holddal gazdagítja a szövetkezetét. A belépési nyilatkozatot aláírtak között találni a Vízgazdálkodási Tár­sulat igazgatósági tagját, a tizenkét holdon gazdálkodó Szegedi Andrást, Guth Se­bestyént kilenc holdjával. HafiLcztodefit Fordítsunk nagyobb figyelmet a háztáji gazdaságokra év alatt 36,2 °'o-kal gyarapodott az ország sertésállománya Az őszi kocaállomány minden eddiginél nagyobb létszámot ért el es A kormányrendeletekben előirányzott átmeneti intézke­dések kedvező hatása máris szembetűnően megnyilatkozik a sertéstenyésztésben. Az ok­tóber végén rendezett leg­utóbbi sertésszámlálás adatai szerint az ország sertésállománya márciustól fogva 36,2 szá­zalékkal nőtt, ezen belül a kocák létszáma 39 szá­zalékkal emelkedett. Az eredmények és a várható továbbfejlődés elsősorban an­nak köszönhető, hogy a ter­melőszövetkezetek rátértek a közös nagyüzemi sertéste­nyésztésre, kialakították törzs- állományukat. Továbbá a törlesztéses kocasiildő- juttatási akciónak, amely­nek révén körülbelül 50 ezer kocasiüdőt kaptak a háztáji gazdaságok az ál- Iatforgalmi vállalatoktól. legutóbbi adatok szerint a közös gazdaságok egész ser­tésállománya az év eleje óta megkétszereződött. A kocaál­lományuk pedig mintegy száz­ezerrel növekedett. Az októberi sertésszámlálás alapján a szakemberek meg­állapították, hogy a jövő évi hizlalásokhoz szükséges malac és süldő megfelelő számban áll rendelkezésre a termelő­szövetkezetekben és az egyéni tenyésztőknél. A hizlalni való sertések zöme azonban hat hónapon aluli, a hízókat tehát nagyrészt az év második felében adják át vá­gásra. Éppen ezért kívánatos lenne, hogy azok a tenyésztők, illetve termelőszövetkezetek, ahol megfelelő korú süldő és takarmány áll rendel­kezésre, már most, vagy a következő hónapokban fogjanak hozzá a jövő évi hizlalásokhoz. A tapasztalatok szerint a most öthónapos, általában 40—50 kiló súlyú süldők szakszerű takarmányozással már az első félévben elérhe­tik a kívánatos vágósúlyt. A szokásosnál gyorsabb, inten­zívebb hizlalással jelentősen csökkenteni lehet a tartási, hizlalási költséget. tek is nagy állatállomány­nyal rendelkeznek, jóval több a háztáji gazdaságok­ban a szarvasmarha és a sertés. mint a közösben. Es ez nem baj. Ezeknek a szö­vetkezeti gazdáknak nyil­vánvalóan magasabb a jö­vedelműje, mint azoknak, akik nem használják fel az adott lehetőségeket. A háztáji gazdaságok helyzetéről beszélgetve, több termelőszöuetlcezeti tag úgy nyilatkozik — és főleg azokon a vidékeken, ahol a háztájit nem is használják ki kellőképpen —, hogy kevés a takar­mány. Ebben van vala­mennyi igazság, de abban is, hogy a tör vény szabta nagyságú háztáji területen több takarmány megter­melhető, mint amennyi 2— 3 hízónak és 15—20 darab baromfinak szükséges. E zenki vül kézzelj ogha i óan kínálkozó lehetőség a ta- karmányjuttatásos hizlalást akció, amely lehetővé teszi a konyhai hulladékon tar­tott süldő gazdaságos fel- hizlalását. Nem utolsósorban meg kell említenünk a termelő­szövetkezettől kapott, vagy év végén osztásra kerülő ta­karmányt is. Az idén kiala­kult premizálási rendszer sok helyen lehetővé tette, hogy a gondos mimikát vég­zett tagok a tervezettnél magasabb hozamot érjenek el, s ezután tisztes juttatás­ban részesüljenek. így tör­tént ez nemcsak valameny- nyi járásban, de legfőkép­pen a már említett aszódi, nagykálai és ceglédi járás­ban. Ilyen formában a ter­melőszövetkezeti tagok kö- . zül igen sokan jelentős tg- karmanyp fémiit m ban ré­szesültek. a háztáji gazdaságok ter­zí mékeire, sőt még több termékére szükség van. A szövetkezeti gazda pedig több jövedelemre törek­szik. A népgazdasági és a saját érdek ilyenformán ta­lálkozik. Ennek az érdek­találkozásnak legyen egész­séges következménye, hogy mindkét oldalról fordítsunk nagyobb figyelmet a háztá­ji gazdaságokra. Tenkely Miklós TERVEZET KÉSZÜL a szövetkezetek gazdasági tevékenységének, közös vállalkozásainak továbbfejlesztésére Munkaeszközök készítésére, j avítására, építőanyagok elő­állítására. a sajáttermelésű nyersanyagok feldolgozására mind több termelőszövelkezet­Csúszik az ut, kell a patkó Isméi nyereségesen dolgozik a váci Faipari Ktsz Tavaly 160 ezer forint vesz­teséggel (zárt a Váci Faipari KTSZ, s már-már azon gon­dolkodtak a felügyeleti szer­vek, hogy megszüntetik a rosszul dolgozó szövetkeze­tét. Új vezetőség került a szövetkezet élére s rövide­sen rendet teremtettek. A fel­ró Hliós adósságot már jú­liusban visszafizették, s most nyereségesen dolgozik a ktsz. Ebben az évben össze­sen négymillió forint érté­kű különféle faipari cikket készítenek. Ebből kétmillió forint konyha-- és hálószo­ba-bútor, míg a másik két­millió, iskol a-felszerelésekből és egyéb faipari cikkekből tevődik össze. Hat hetenként patkolják a nagykőrösi Szabadság Tsz 100 lovát. Márton László kovácsnak különösen téli időben ad sok munkát a lópatkolás. Ilyenkor kerül a derék négylá­búak patáira a téli patkó, amivel a csúszós úton is bizton­ságosan járhatnak, végezhetik dolgukat. (Csekő felv.) ben alakítanak ki mellék- ] üzemágakat. A Földművelés- ügyi M irt i s zté r i u mban össze­sítették az erre vonatkozó ada- tokat­Eszerint az ország ter­melőszövetkezeteiben je­lenleg mintegy 3700 segéd- és több mint ezer feldolgo­zóüzem működik. A segédüzemek nagy része a mezőgazdasági termeléshez szükséges kisebb munkaesz­közöket. felszerelési tárgya­kat készíti. Illetve javítja. Száznál több termelőszövetke­zet az építőanyagok egy ré­szét is maga állítja elő: az idén húszmillió téglát és 20 000 mázsa meszet égetnek. A fel­dolgozó üzemek főként az ál­lattenyésztés és a gyümölcsö­sök termékeit hasznosítják. Körülbelül 250 000 hektoliter tehén- és juhtejet dolgoznak fel ebben az évben, 800 má­zsa vajat és több ezer mázsa sajtot értékesítenek. Az év végéig mindez elő­reláthatólag 60 millió fo­rint körüli bevételt je­lent, 900 szövetkezetnek. Szeszfőzéssel több mint 200 helyen foglalkoznak, s a gyen­gébb minőségű gyümölcsök­ből csaknem tízezer hektoli­ter pálinkát készítenek. A mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében fontos és nagyobb erőfeszítéseket, igénylő feladatok megoldásá­ra a termelőszövetkezetek több helyen közös vállalkozás­ba kezdtek. Így olyan, jól jö­vedelmező melléküzemágat is ki tudnak alakítani, vagy olyan nagyobb méretű építke­zési programot is megvalósít­hatnak. amihez egy-egy ter­mel ős zö.vetkezetnek egymagá- ban nem volna ereje. Karca­gon például több termelőszö­vetkezet közös baromfikelte­tőt épít, s most hasonlót ter­veznek a túrkeveiek is. Kecs­keméten 11 termelőszövetkezét közös építőbrigádot — valósá­gos kis építőipari vállalatot — alakít, hogy maguk hozhassák tető alá gazdasági épületeiket. A nagykőrösi szövetkeze­tek közös vállalkozása az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését alapozza meg: összefognak az al­talaj vizét felszínre hozó csőkutak, és az öntözőtele­pek megépítésére. A termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenysé­gének továbbfejlesztésére, a jól jövedelmező segéd- és fel­dolgozóüzemek, a több szö­vetkezet erejét összefogó kö­zös vállalkozások kialakításá­nak előmozdítására a Föld­mű velésügvi Minisztériumban tervezet készül. W egyénkben a termelő­szövetkezeti községek kialakulásával a paraszt- isaládok tízezrei léptek a közös gazdálkodás útjára. Állataik, felszerelésük jó részét bevitték a termelő­szövetkezetbe, és új mun­ka- és életkörülmények kö­zé kerülve, a fo figyelmet a közösben végzett munká­nak szentelték. Ez helyes és természetes folyamat. Természetes, mert minden parasztember, aki szereti munkáját, igyekezett meg­találni a helyét a többiek között, igyekezett beillesz­kedni az új körülmények közé. Eközben sokan nem helyeztek elegendő súlyt a háztáji gazdaságra. (Bár egy-két helyen ennek a for­dítottját is tapasztalhattuk.) A háztáji gazdaságok jó ré­sze leszűkült a családnak szükséges két-három hízó nevelésére és valamennyi kukorica megtermelésére. Emellett pedig felneveltek egy-két kotlóalja csibét is. Kérdés, hogy a háztáji gaz­daság kereteiben lehet-e többet tenni? Véleményünk szerint lehet és szükséges is. Három lényeges szempon­tot kell figyelembe ven­nünk: 1. A termelőszövet­kezetbe lépett család igy is növelheti jövedelmét. 2. A belföldi és külföldi piacon az ideinél több áru is gaz­dára találna. 2. Népgazda­sági érdek, hogy a paraszt- portákon levő állatférőhe- lyeket is jobban kihasznál­ják, amikor az ország száz­milliókat fordít új mező­gazdasági jellegű építkezé­sekre, ahol a közös állatál­lomány kap helyet. M7‘5yes járásokban. mint JOj például az aszódi, nagyhátai és ceglédi, a ter­melőszövetkezeti paraszt ság él a különböző szerződés­nyújtotta lehetőségekkel. Például több aszódi járás­ban levő község szövetke­zeti gazdáinak zöme rend­szeresen, évről évre hizlal marhát és sertést, ezenkí­vül pedig nem ritkaság az olyan porta, ahol 80—10Í dara b baromfi szaladgál Ezért ebben a hagyományo­san állattenyésztő járásban ahol a termelőszövetkeze■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom