Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

196«. DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Az ifjúság követi a párt politikáját és bízik a jövőben A KISZ megyei küldöttértekezletének határozata 3 Hét óra — 1800 méter Akik kinőtték a pincét — Több színű műanyagfólia Amiért mar a külföld valutát ad Tegnapi lapszámunkban is­mertettük a KISZ megyei küldöttértekezletén elhangzott beszámoló és a vita anyagát. A küldöttértekezlet határo­zatát az alábbiakban kivona­tosan közöljük: A KISZ Pest megyei kül­döttértekezlete megállapítja, hogy az ifjúsági mozgalom az elmúlt esztendőkben sokat fejlődött. A politikai, eszmei nevelés, a fizikai munka megszerettetése és a sport- mozgalom is egyaránt előre­haladt. Az ifjúság követi a párt politikai irányvonalát és bí­zik a jövőben. A taggyűlések, vezetőségi ülések színvonalá­nak javulását bizonyítja az elmúlt hónapok során lefoly­tatott vezetőségválasztó tag­gyűlések sikere, s a járási küldöttértekezletek beszámo­lóinak, vitáinak emelkedő ní­vója is. A szocializmus építését meggyorsító ötéves terv során az ifjúság legfon­tosabb feladata az új technika vívmányainak megismerése és alkalma­zása, mind az iparban, mind pedig a mezőgazda­ságban. A célkitűzés megvalósítására rendkívül alkalmas az „Ifjú­ság a szocializmusért’' moz­galom továbbfejlesztése. El kell érni, hogy megyénkben az ifjúsági brigádok száma legalább ezerre szaporodjék, a brigádokban dolgozó fiata­lok száma pedig 12 ezerre növekedjék. Minden ifjúsági brigád a „szocialista brigád” cím elnyeréséért harcoljon. A KISZ I. kongresszusának tiszteletére kibontakozó ifjú­sági versenymozgalom és a december 12—17 közötti kong­resszusi műszak eredményeit és tapasztalatait . hasznosítani kell. Az eddig is szép ered­ményt elért takarékossági mozgalomnak az ötéves terv során megyénkben el kell érnie az ötvenmil­lió forintot. A KISZ Pest megyei bizott­ságának létre kell hoznia az Ifjúsági Műszaki Tanácsot, amely a fiatal szakmunkások, műszaki értelmiségiek, újítók segítését, továbbképzését szol­gálja. Az ipari tanulók vegyenek részt a „szakma kiváló ta­nulója” címért folyó mozga­lomban. Minden KISZ-tag végezzen húszórás társadalmi munkát a termelőszövetkezetek épít­kezéseinél, útjavításoknál, par­kosításban. pártházak, kültúr- otthonok építésénél. 1961-ben minden termelő- szövetkezetben meg kell ala­kítani a KISZ-szervezetet vagy csoportot. Alakuljanak hibridkuko­rica-termesztő zöldség- gyümölcstermesztő, állat- tenyésztő és takarmány- silózó ifjúsági munkacsa­patok, brigádok. Aratásra-cséplésre a KISZ szervezzen a megye területén 500 aratópárt és harminc if­júsági cséplőcsapatot a falu­ból üzembe járó fiatalok kö­zül. Évente legalább ötven fiatal szerezzen traktor- és vontatóvezető jogosítványt, a traktorosiskolákon tanuló fia­talokon kívül. A siker érde­kében a megyei KlSZ-bizott- ság hozza létre a Paraszt If­júsági Tanácsot. A KISZ megyei szervezetei­nek fő feladata az ifjúság politikai nevelése. Központi kérdés a hazafiság, a prole­tár nemzetköziség, a párt sze- retete és a szövetkezeti gon­dolat elmélyítése. A Kilián- és ifjú kommu­nista-próbákon a megye ifjú­ságának hatvan százaléka ve­gyen részt. A kulturális életben leg­fontosabb a mai élet em­berét, a szocialista építést ábrázoló művek ismerete. Létre kell hozni a szoros és hasznos együttműködést a népművelési szervekkel. A sportkörökben is fokozni kell a KISZ befolyását és irányító szerepét. A sportkörök számát 151-ről 1965 végére 173-ra kell emelni. Fejleszteni ■ kell a KISZ kommunista, s egyben tömeg­szervezeti jellegét. A KISZ dolgozzék együtt és adjon segítséget az úttörő- mozgalomnak. A megyei és járási lány­tanácsok hozzák közelebb a KISZ-mozgalomhoz a fiatal nők tömegét. "A'KlSZ Pest megyei kül- döttévtejyezáete, utasítja-atNlSZ Pest megyei Bizottságát, hogy a fenti határozatban foglalt feladatokat a KlSZ-kongresz- szus által hozott határozatok figyelembevételével járási, városi és üzemi KlSZ-aktí- vaértelgezleteken. valamint KISZ-taggyűléseken tárgyalja meg. A KISZ megyei bizottságának tagjai: Somodi Gyula, Kovács Ist­ván, Holló András, Bako­nyi Károly, Bagyula László, Spenger István, Sebők Má­ria, dr. Kemenes Róbert, Zászlósi Béla, Barna József, Jakus József, Király Antal, Ványi Ilona, Lukács László, Harnisch Sándor, Molnár Gé- záné, Fazekas Katalin, Kiss Emil, Hermann Magdolna, Mészáros Zoltán, Ménesi Éva, Lukács Gábor, Vörös Géza, Szeghalmi Gyula, Ma- tusek Tivadar, Barta Éva, Hidas Pál, Erdős Zoltán. Ülést tartott a MÉSZÖV választmánya A Szövetkezetek Pest me- gyai Központja választmányi ülést tartott tegnap. Az ér­tekezleten megjelent Molnár Károly, a SZöVOSZ elnökhe­lyettese, valamint a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács képviselője. Az ülésen megtárgyalták a földműves­szövetkezetek feladatait és tennivalóit a gazdálkodás megjavításában, a mezőgaz­dasági termelés segítésében, valamint megvitatták a jövő évi költségvetési tervet. Bokor József, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke be­számolt a legutóbbi vá­lasztmányi ülés határo­zatának végrehajtásáról, az azóta eltelt időszakban történt előrehaladásról. A megyei földművesszövet­kezetek kiskereskedelmi for­galma 8 százalékos emelke­dést mutat, a szövetkezeti ven­déglátó üzemek pedig 14 szá­zalékos forgalomnövekedést értek el 1960-ban. Pest megye földművesszövet- keaetei célul tűzték ki, hogy a második ötéves terv vé­gé re 75 százalékra növelik saját erejüket. — Nem kielégítő még az egy főre eső forgalom és ter­melékenység — mondotta többek között Bokor József. — Nem alakult ki az alkal­mazotti létszám és az áru­forgalom közötti helyes arány, laza a bérgazdálkodás. Bokor József felhívta a vá­lasztmány figyelmét arra, hogy a feldművesszövetkezetek a jövőben minden se­gítséget adjanak meg a termelőszövetkezeteknek politikai és gazdasági erő­södésükhöz, mezőgazdasági és számviteli szakembereket bocsássanak rendelkezésükre, még' bősé­gesebb árukészlettel gondos­kodjanak a szövetkezeti pa­rasztság igényeinek a kielégí­téséről. A választmány határozatba foglalta a tennivalókat és jóváhagyta az 1961. évi költ­ségvetést. Halamasek László, Baska: Györgyi, Pálmai László Nagy Sándor, Szabó Lajos: Villányi Józsefné, Lucza Já­nos, Kovács Józsefné. Tóth Erzsébet, Szántai Mária. Ki- maskövi Károly, Thurza Er­zsébet, Bárfai Károly, Ol­dal Anna, Keprásovits Ist­ván, Erőss József, Fehér­vári Mihály. A KISZ megyei bizottságának póttagjai: Szávai Ferenc, Pleyer Já­nos, Keblencz József, Ta­kács Lajos, Nagy Tamás, Nánai Sándor. A KISZ megyei revíziós bizottságának tagjai: Kormos László elnök, Kre- mák László, Bundik János. Rácz Éva. Bozsóki Sándorné A KISZ megyei végrehajtó bizottságának tagjai: Somodi Gyula titkár, Ko­vács István, Holló András, Bagyula László, Sebők Má­ria, Barna József, Lukács László. Matusek Tivadar, Vö­rös Géza, Lukácsi Gábor, Kovács Józsefné. Tanteremnyi helyiség. Ben­ne két hosszú aszta] és — és jófDianán semmi más. „Kocs- mahivata!” lehetett valami­kor, vagy hasonló. Jelenleg egy üzem dolgozik benne, he­lyesebben csak egy részleg, a Pest megyei Vegyi- és Kéz­műipari Vállalat filmnyomó részlege. Hatalmas műanyag-teker­cseket bontanak az egyik asztalon. Gondosan kifeszi- tik. kinyomják alóla a leve­gőt, hogy jól feküdjön az asztalon. Közben egy ember villámgyorsan rakosgat előbb­re egy keretet, közben két ember ide-oda húz egyet a festékkenővel. Mire végig­néznék, már mehetnek is át a másik asztalra. Ahonnan el­jöttek, már boaitják is fel a szép. mintássá varázsolt műanyagot és villámgyorsan behúzzák a szárítóba, de már feszítik is a másik „adagot”, s mire el­készülnek, kezdődik élőiről az egész. Végül mégiscsak akad va­laki, aki tőlem is megkérdi, mi jái*atban vagyok. Bemu­tatkozunk. — Polonyi Gézáné — mond­ja. Építkezés saját erőből A jászkarajenői Lenin Tsz vezetősége ebben az évben arra törekedett, hogy megteremtse a jó gazdálkodás további feltéte- ieit. Annak ellenére, hogy a nyári szárazság következtében nagy veszteségeik voltak a dinnyén, zöldbabon és szárazbabon, az eredményes gazdálkodás számára nélkülözhetetlen építmé­nyekkel gyarapodtak. Mint Tón Gyula főkönyvelő elmondotta, a közel kétmillió forintos marhaistállón kívül több mint 300 000 forint értékben két kombájnszérűt. 300 férőhelyes süldőnevelőt, 300 férőhelyes juhhotíályt, 1000 férőhelyes baromfiszállást, egy szolgálati lakást, több fészert építettek saját erőből. 27 000 fo­rintért háti permetezőt vásároltak, 149 000 forintért 300 hl. hordót vettek, ennek az összegnek 25 százalékát szintén saját pénzükből fedezték, hasonlóképpen a 144 000 forintért beszer­zett két Zetor vásárlási árát is. A jövő évi beruházási tervek között új kultúrterem építése is szerepel. Évvégi számvetés A tápiógyörgyei tanácsháza, abla­kából méa villany­fény hullik az út­testre. A szobában két ember hajol a ki­terített nap írek fölé. Muzsikáé ta- nácstitlcár és Za- hallca. tanácselnök afféle ..házi szám­vetést” készítenek, mire jutottak eb­ben az évben. — Éppen a mai napon fejezték be az új gyalogúidat. Vasbeton alapon, vasszerkezettel ké­szült. fapadlóval. Nagy szükséa volt erre. ezért is ter­veztük m-ea az építését. A lakos- sáp is hozzájárult 25 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával A híd map a 120 ezer fo­rintba került, de a költse pék nemcsak bennünket terhel­lek. állami hozzá­járulást is kan­tunk hozzá. 50 ezer forintot. — Mi énült még ebben az évben? — Többek kö­zölt az orvosi ren­delő. Két hét múl­va tető alatt lesz. Az épületben két vizsgáló és orvosi tálcás van. Lénye­gében befejező­dött belterületünk villamosítása Eb­ben az évben 8 kilométere v háló­zatot építettünk. összértéke 1 200 000 forint. Az összes föld­munkát. árokásást, a lakosság végez­te el. Ők szállítot­ták helyszínre a betontartókat, úgy, hogy a Szolnok megyei Építőipari Vállalatnak csak a szerelési és be­kötési munkát kellett elvégeznie Ezek voltak a je­lentős befektetést igénylő létesítmé­nyeink. Méa nincs vége a listának. Szerepel rajta 800 méteres járdaépí­tés. a Jókai, a Szö­vetség és a Budai Naav Antal utcá­ban. — Sok vénzt ál­doztunk az óvodá­ra. Megjavítottuk a. tetőzetét új au- mmadlót fektet­tünk le. ami sok­kal higiénikusabb. melea és könnyű a tisztántartása. Űj felszerelést is vettünk, úgy. hogy az óvodára most egy ideig nem lesz gondunk. A kul- túrotthonunkba 100 széket vettünk és új függönyöket. 7000 forintért könyveket vásá­roltunk. Hát ilyen a györgyei év végi számvetés. Növelik forgóalapjukat a földművesszövetkezetek Szépülnek. korszerűsödnek a Pest megyei földművesszö­vetkezeti boltok Sok olyan üz­let is van már a falvakban, amelyek vetekszenek a nagy­városok boltjaival berendezés­ben. árukészletben. Ma már legtöbb faluban ízlésüknek megfelelően minden szükségle­tet kielégíthetnek a vásárlók. Ez nem utolsó sorban arlnak köszönhető, hogy a földműves­szövetkezetek gyarapítják for­góalapjukat. növelik saját anyagi erejüket Ennek egyik fontos eszköze a részjegy. Az utóbbi hónapokban növekedett a tagság befizetési készsége Jelenleg a szobi járás fe d- művesszövetkezetei az elsők a részjegy-befizetési terv teljesí­tésében. a járáson belül pedig Kemence ameiv az év folya­mán 46 233 forinttal gyarapí­totta részjegy-alapját. Járási szinten az egy főre eső átlag 109 forintra emelkedett Az aszódi, monori é? a ráckevei iárás is túlteljesítette már né­hány százalékkal a befizetési tervet Túra és Galgamácsa tsz-község Maglód, valamint Szlgetszentmiklós jelentősen növelte a szövetkezet vagyo­nát. A megye többi községei közül kiemelkedő eredményt értek el Biatorbágy. Dány. Tá- piószecső termelőszövetkezet i községek Nagykőrös terme1n- szövetkezeti város és Kösd földművesszövetkezeti tagsága. Mit tudtam meg tőle? A következőket: — Két évvel ezelőtt eg> mély pincében kezdtük a mű­anyag filmnyomást, Budapes­ten. Akkor még csak egy ötméteres asztalon dolgoz­tunk. Egy műszak alatt azért 300 métert megcsináltunk. Közbekérdezek: — Itt is átható a íestékol- dó szaga, pedig látom, el­szívóberendezés is van Ak­kor hogy bírták ki abban a pincében? Mosolyogva mondja: — Mi csak kibírtuk vala­hogy. mert tudtuk hogy más lehetőség pillanatnyilag nin­csen Ellenben a lakók nem bírták. Át is költöztünk a Henger utcába, ugyancsak egy pincébe amelv azonban már nem volt olvan mélv Ablakai is voltak tehát már czellőztet- ni is lehetett. A nagyobb he­lyiségben már tízméteres asz­talon dolgoztunk Egv műszak alatt már hétszáz méter anya­got készítettünk Tft már a második műszakot is be lehetett állítani, tehát összesen tíz ember — hétórás műszakot véve alapul mert nálunk is bevezették — napon­ta ezernégysááz métert készí­tett, — Ennyit jelentett a tága­sabb helyiség? — Az is — feleli —. de fő­képp az jelentett sokat, hogy közben gyakorlatunk is egyre nőtt A műszaki feltételek is javultak. A tízméteres asztal már egymagában is sokat je­lentett. Lassan a festékkeve­rést is megtanultuk Sikerült megvalósítani a gyors száradás minden feltételét. A nyomszi­táink is jobbak lettek így az­tán jobban ment a munka. — Azazhogy ment volna — folytatja kis idő után — dohát p lakók itt is közbeszóltak El kellett iönni - Pestről Idejöt­tünk — mutat körbe —. így kiszab-'dúltunk a pincékből. Itf világos, nagy ablakok van­nak. szeli őzőbsrendezés. fénycsővilágítás, öltöző is van A vállalat kutat fúratott. mosdót szereltetett fel. Védőitalt is kapunk. Kós­tolja meg Választ sem várva máris készíti a jó hideg szódával a csipkeszörpöt. — Most. amint látia — foly­tatja —. két tízméteres aszta­i ion már folyamatosan doieo- i zunk. így értük el. hogy a mű- j szakonkénti régi 700 méter he- i lyetfc ma már 1300 métert adunk hét óra alatt. A két mű­szak Összes termelése tehát 3600 méter. Pár pillanatra elmegy és szép színes, mintás abroszok­kal tér vissza. A megszólalá­sig hasonlítanak a szőttesek­hez. Nézegetjük, s figyelem, hogy a sok szín milyen ponto­san illeszkedik egymáshoz. Nem is hagyom megjegyzés nélkül, mire Polonyiné így reagál: — Őszintén megmondom, nagyon izgultunk, amikor az ' országban elsőnek hozzálát­tunk a muanyagfólia több színű nyomásához. Amint látja, berendezésünk­höz képest sikerült is. Most már olyan abroszokat, tüg- gönyanyagokat tudunk készí­teni. amelyeket bárki szi\ esen visz be lakásába. Ismét eltűnt kis időre és va­lódi bőr látszatát keltő anyag­gal tért vissza. — Tetszik? — kéi'dezte. — Egy új divatcikkünk alap­anyaga. Női piperetáskákat készítünk belőle, ezért nyom­tuk rá szép színekkel a kü­lönböző kozmetikai niárkákat. Polonyiné ezek után elő­rukkolt a kis részleg legna­gyobb újságjával: — Képzelje, a vállalat meg­kapta az első külföldi meg­rendeléseket a mi cikkeinkre, ügy hallottuk, hogy a MO- DEX-en keresztül Finnország­ba és máshová is kérnek tő­lünk ezekből a szép. nyomott műanyagokból. Hiába, a kitartó szolgalom, a szívvel és lelkesedéssel vég­zett munka meghozza gyümöl­csét. Mindannyian nagyon'jól tudjuk, hogy milyen jólesik, ha tetszik, amit csináltunk, ha látjuk, hogy munkánkkal örö­met szereztünk. A többiekkel, László Ká­roly brigadérossal, Kuzsel Pálnéval és Sipos Lajossal, akik éppen abban az időben a festéknyomó keretet kezelték, Varga Lajossal, aki a szárító­ba húzta be a már nyomott anyagot. Görög Istvánnal és Verebélyi Károllyal, akik te­kercseltek, már csak pár szót tudtam váltani, csak úgy futtában, mert nem akartam feltartani őket a munkában. Különösen nem. amikor lát­tam. hogy miután megköázön- tem Polonvinénak a' szíves tá­jékoztatást. azonnal vissza­ment az asztalhoz dolgozni; Arra kértem még választ tő­jük. hogyan képzelik el a jö­vőt? — Ugv hallottuk, a vállalat megveszi ezt a házat. Éppen ideje lenne, mert akkor még hosszabb asztalokat tudnánk beállítani, tehát több anyagot készíthetnénk — mondta egyi­kük. — A tekercselést gépesíteni kellene, mert akkor egy ember is elég lenne hozzá. Még mérőórával is el kellene látni a tekercselőt, mert ■ kézzel mérni nagyon hosszadalmas — mondta a másik. Valahogyan kiszaladt a szá­mon a kérdés:-r Mi ösztönzi ezt a nagy Igyekezetei?' Nagyot néztek, de szeren­csére nem sértődtek meg. Egyi­kük. nagyon kurtán, csak eny- nyit válaszolt: — Nézze, ahol a dolgozó elé­gedett. ott megy a munka. Mi pedig elégedettek vagyunk. Farkas István Kölcsöngépckkel és vetőmaggal segíti a gazdálkodókat a kiskunlacházi földművesszövetkezet A Magyar Rádió olasz nyel­vű műsora 'helyszíni közvetí­tésben számolt be olaszországi hallgatóinak a Kinkunlacházi Földművesszövetkezet életéről. Pásztor Gyula elnök elmondot­ta, hagy 1948-ban, megalaku­láskor mindössze két kiskeres­kedelmi boltja volt a földmű­vesszövetkezetnek a község­ben, ma pedig már 24 van. ezenkívül 13 vendéglátóipar! üzemük. két szikvízüzem. szeszfőzde, műtrágyaraktár és három felvásárlótelep műkö­dik. Ma már minden szükség­leti cikket helyben megvásá­rolhat a lakosság, ruháért és vasáruért sem kell Budapestre utazniok, a választék minden igényt kielégít. Az első három­negyed évben 24 millió 453 ezer forintos forgalmat bonyo­lítottak le. N. Tóth Imre gazdálkodó, igazgatósági tag arról számok be, hogyan segíti a fö’dműves- szövetkezet a parasztságot a termelőmunkában. Elmondot­ta, hogy különböző mezőgazda- sági gépeket kaptak kölcsön a szövetkezeitől jutányos hasz­nálati díj ellenében, ebben az évben 400—500 ember vette igénybe a szántóföldi és sző ő- művelő kisgépeket. Ö maga két kh-t kötött le szerződési­ig, zellert, cukorrépát, újbur­gonyát. kelkáposztát és karfiolt adott át biztosított értékesítés­re a szövetkezetnek, összesen mintegy 36 ezer forint érték­ben. amely után év végén eg- kevesebb 1500 forint visszaté­rítési jutalékra számít. Bódis Gyula felügyelő bi­zottsági tag elmondotta, hogy a földművesszövetkeze: keretén beiül működő takarékszövetke­zet betété'lomány a 600 ezer forint körül van, 170 000 forint értékben folyósítottak köl­csönt. A földművesszövetkezet az 1960-ra előirányzott 358 ezer forint nyereséget már most *ú'teljesítette, mert szeptem­ber 30-ig 403 ezer forint volt a nyereség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom