Pest Megyei Hirlap, 1960. december (4. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-31 / 308. szám

I960. DECEMBER 31. SZOMBAT

^JfíHan

HOL HIBÁZTUNK?

Erősödő, gazdag szövetkezetek

Tanulságos beszélgetés a kocséri Új Élet Tsz vezetőivel — 400 négyszögöl Ti*enhároiiii«iilliárd forint éríckíí közös; vagyont leltároznak területről 100 000 forint tiszta jövedelem a termelőszövetkezetekben

Zárszámadásra készülnek országszerte a termelőszövetkezetek. Ilyenkor, a jövő évi tervek készítése idején, a legtöbb tsz-ben — a jó gazdák szokása szerint — nemcsak előre, hanem hátra is néznek, nehogy újra elkövessék ugyanazokat a hibákat. Gazdag tervekkel, megvalósítható elképzelésekkel kezdte munkáját a 6000 holdnál nagyobb területre növekedett kocséri Új Élet Tsz is. A járásban

az elsők között

végeztek az időszerű nöyény- ápolási munkákkal, az aratással, sőt a betakarítással is. A szövetkezet vezetőivel beszélgettünk a minap arról, milyen eredményt értek el.

— Meg kell mondani, hogy nem minden tervünk vált valóra — mondotta Both Ferenc tsz-elnük. — Ezért nemcsak az időjárás hibáztatható, hanem a vezetés és a tagság is.

— Hogyan érti ezt? — vetettük ' közbe.

— Szövetkezetünknek lényegében ez lesz az első zárszámadó közgyűlése. A szövetkezetben egyesi' gazdák az év elején kicsit bizonytalankodtak, nem mindannyian értették meg azt, hogy' a szövetkezetben is legalább olyan lelkiismeretesen, szorgalmasan kell dolgozni, mint egyéni korukban.

— Későn kezdtük a legnagyobb jövedelmet adó kertészeti munkákat — veszi át a szót Szögi János főagronómus. — Amellett még oda kellett vetni a növényeket, ahol terület volt, nem pedig, ahová mi akartuk, ahol azoknak a legjobb helyük lett volna. Ezenkívül az időjárás is igen megtépázta' elképzeléseinket, reményeinket. Hozzá kívánom azonban tenni, hogy ha a tagság kezdettől fogva olyan lelkesedéssel, fáradhatatlanul és leleményesen dolgozott volna, mint az év derekától, akkor az időjárás sem okozott volna ilyen nagy termés- és bevétel- kiesést.

— Mennyi kiesése volt a szövetkezetnek az idén? És mit jelent ez a tagokra nézve?

— Úgy számítjuk, hogy a kertészet — az előbb felsorolt okok miatt — jó

kétmillió forinttal

hozott kevesebbet a vártnál. Ez kihat természetesen a munkaegységekre osztandó részesedésre is. A negyven forint helyett 28—32 forint közötti összeget tudunk csak osztani. Ezt tagjaink belátják, s noha kellemetlen, elismerik a saját mulasztásukat is.

— Úgy véljük, az elmúlt év tapasztalatait lévonta a szövetkezet vezetősége és tagsága egyaránt?

— Természetesen — felelte a tsz elnöke. — Ezért biztosak vagyunk abban, hogy jövőre ilyen kellemetlen meglepetés már nem ér bennünket.

A kalászosokat oda vetettük, ahol azoknak a legjobb helye van. A legnagyobb jövedelmet hozó üzemágunkban, a kertészetben, az elmúlt évitől eltérően nem márciusban, hanem már most, az ősszel • megkezdtük az előkészületeket.

Beszélgettünk Szabó Ferenccel, a szövetkezet kertészeti brigádja vezetőjével is.

— Hallottam és tudok arról, hogy a vezetőség értékelte és megvitatta ez évi közös munkánk tapasztalatait. Én azokkal teljes egészében egyetértek — mondotta a brigádvezető. — Sőt, nemcsak egyetértek, hanem a magam részéről is mindent megteszek, akárcsak a többi gazdatársam. hogy jövőre a kertészet még jövedelmezőbb legyen.

— Mi az a minden, amit Szabó elvtárs megtesz?

— Elsősorban talán az, hogy a brigád területén építettünk

mőr termesztésével, 100 ezer forintnyi tiszta jövedelmet érek el, amennyiben a szövetkezet vezetősége biztosítja az ehhez szükséges előfeltételeket. Paprikát! esetleg paradicsomot és uborkát szándékozok egész korán a piacra vinni, amikor annak még nagyon jó ára van.

— És mi erről a véleménye a főmezőgazdásznak?

— Mi már fogadtunk is Szabó elvtárssal. Ami rajtunk múlik, azt megtesszük. Bizakodó vagyok én is, mert terveink reálisak, megvalósíthatóak. Rendelkezünk elegendő melegágyi kerettel, bevezetjük az eredményességi munkaegységet a jövedelemelosztás formájaként, és mint már az előbb mondottam,

jövő évi feladataink

megvalósításához már most nekikészülünk. Én biztosra veszem, hogyha tagságunk az utóbbi hónapokban tapasztalt módon dolgozik, jövőre nem vallunk szégyent.

— Szövetkezetünk vezetősége alaposan megvitatta ez- évi munkánk tapasztalatait, és le is vonta a tanulságokat — összegezi a beszélgetés eredményét Both elvtárs. — Vezetőségünk még inkább a tagság véleményére, megvalósítható. segítő szándékú javaslataira kíván támaszkodni. A zárszámadó közgyűlésen is kérjük a tagságot, hogy

legjobb tudásuk szerint vegyék ki részüket közös gazdaságunk felvirágoztatásából, mert ez nemcsak a szövetkezet, hanem külön-külön minden tsz-tag érdeke is.

(Csekő)

Az esztendő végén kezdődött a nagy számvetés a termelő- szövetkezetekben: csaknem

900 000 termelőszövetkezeti gazda egész évi közös munkájának eredményét, a közös gazdálkodás jövedelmét veszik pontosan számba.

Jubileumi lottósorsolás

A lottó idei utolsó — 53.

játékheti, egyben jubileumi 200. sorsolását — pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a MOIVI Csörsz utcai művelődési házában tartotta a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság.

A sorsolás nagyszámú közönségét Józsa Sándor, a sorsolási bizottság elnöke üdvözölte, s többek között elmondotta, hogy a népszerű lottójátékot csaknem négy éve vezették be hazánkban. Azóta 668 306 911 szelvénnyel játszottak a fogadók, s a szerencsés nyerteselcnek csaknem egymilliárd forintot — pontosan 999 428 37 forintot — fizettek ki. Ezenkívül többek között 99 öröklakást, 29 családi házat, 47 személygépkocsit, 253 szobabútort, 1447 televíziókészüléket is kisorsoltak.

A mostani húzásra. — az 1960. 53. játékhetének sorsolására — 3 808 872 szelvényt küldtek be a fogadók, s így

egy-egy nyerőosztályra

1 428 327 forint jut.

A kisorsolt nyerőszámok a következők: 17, 24, 34, 35, 45.

Ugyancsak kisorsolták ä jövő heti tárgy nyereményhúzáson részvevő játékhét sorszámát. Tehát január első heti tárgynyeremény-sorso- lásán az 50. játékhét szelvényei vesznek részt.

A legközelebbi lottóhúzást — az új év első hetének és a decemberi tárgy j u talmaknak a sorsolását — 1961. január 6-án, ismét Budapesten ren- dezikrj(MTI)

Az állóeszközök leltára már elkészült: kereken tízmilliárd forint értékű épület, gép. berendezés, igás- és tenyészállat adatait jegyezték fel a leltári ívekre.

Most a forgóeszközök leltározásán dolgoznak: ennek során körülbelül 3 milliárd forintot kitevő termény, hízóállat és fogyóanyag pontos mennyiségét és értékét állapítják meg.

A Földművelésügyi Minisztérium pénzügyi főosztályának tapasztalatai szerint a termelőszövetkezetek leltárai az idén még pontosabban, nagyobb hozzáértéssel készülnek, mint korábban.

Az előző években még gyakran előfordult, hogy a termények mennyiségét csak „kö- bözéssel“ becsülték meg: az idén már csaknem mindenütt pontosan mérnek. A gondosabb 1 közgyűlést. (MTI)

leltározásiban része van annak is, hogy a szövetkezetekben nőtt a számviteli szakemberek

szánra:

tavaly a közös gazdaságoknak még csak 34, az idén már 89 százalékában dolgozik képesített könyvelő.

A szövetkezetek emellett jelentős segítséget kapnak a tanácsok, bankok és más intézmények pénzügyi szakembereitől is.

A leltározás január első napjaiban valamennyi termelőszövetkezetben befejeződik, s akkor kerül sor a tulajdonképpeni zárószámadásra, \ I

a gazdálkodási eredmény pontos megállapítására. Ebben a munkában nagy számmal vesznek részt a szövetkezeti tagok is. s a tapasztalatokról a vezetőség több ízben tájékoztatja a

Év végén — ú| esztendő előtt

Beszélgetés a Budakalászi Gyapjúszövőgyár főmérnökével

Megfelelő piac hiányában, az elmúlt évek során szinte állandóan veszteséggel dolgozott a Budakalászi Gyap- júszövőgyár. Abban az időszakban száz forint előállíVERSENYFUTÁS A NAPTARRAL

Kétszázegyezer forint bruttó termelési érték holdanként

Az ötödik esztendejében járó Ceglédi Kertimag- és Gyógyiiővénytermel-p - Állami Gazdaság 2265 holdas. Területének alig egy ezreléket meghaladó hányadán — három holdon — olyan magot termel, amely nemcsak a gazdaság számára aranyat érő, de még inkább az a magot hasznosító termelőszövetkezetek részére. Harmadik éve termesztenek itt

heterózis-paradicsomm agot. Kilogrammját háromezer forintért árusítják a vetőma’gbol- tok. Többe kerül, mint sokféle orvosság — s mégsem drága'...

— A heterózis-paradicsom- mag előállítása rendkívül munkaigényes — így T. Tóth János igazgató. — Holdanként s szezononként kétezer munkanapot áldozunk rá; a kommersz minőségű mag megter- mesztése még százat sem igényel. Arról, hogy a kettő kö-, zött mekkora a különbség, : majd később... ;

A paradicsom, mint köztudo-! mású. önbeporzó növény; az-; az: minden virág saját virág- I pora hull a bibére. A heieró-l zis-paradicsomnál megakadá-! lyozzák ezt a természetes fo-; lyamatot és mesterséges meg-; porzást alkalmaznak.

Mikor a citromsárga virág nyílik,

ügyeskezű abonyi lányok szét- i hajtják a szirmokat, csipesszel : távolítják el a bibét körülfogó: porzókat. Ez történik az egyik: baradicsomágyáson. A másik; ábláról leszakítják a virá- ; gokat, s azok virágporát dör-; isölik rá az előbbi parcella vi-; hágaira. Ebből a növényi nász-: dó! születik a heterózis-para-^ áicsommag. ;

Gazdasági jelentősége igen j aagy. Az a kertészet, amely H- J magot használ, paradicsomter- / mesének mintegy negyven szá- í salékát már július első hetei-5 oen piacra viheti. Ekkor ér so-í rat a paradicsom, nem augusz-; tusban... A heterózis-magí holdanként legalább tízezer, de: inkább tizenötezer forint érté-: kű terméssel örvendezteti meg: a korszerű vetőmagot használó: gazdákat. Hagyományos mód-; szerekkel ritkán hoz egy hold $ paradicsom hatezer forintnál: többet a házhoz. j

A különbség, az előny kézen- ! fekvő. S ne feledjük, hogy 10 í dekagramm H-mag elég egy! kát. holdra! *

T. Tóth László elmondja, hogy a H-mag anyanövénye a No—10, jelű bolgár .fájta., á sokszorosán kitüntetett Desz- kalov professzor nemesítése. Az apanövény — a: Bison — amerikai eredetű. Az anyanövény középkorai, aprógyümölcsű, bőventermő;. az apanövény korai, pirosabb színű, közepesen bőtermő fajta. Leszármazottjuk” pedig korai, bőventermő, szárazság-, hideg- és betegségtűrő növény.

Min dolgozik Mészöly professzor?

E kitűnő s szocialista nagyüzemeinkben mind kedveltebb vetőmag sincs hiba nélkül... Termése nem eléggé piros; amit elsősorban a konzervgyárak rosszallnak. Mészöly Gyula Kossuth-díjas professzor most

tott értékre 105 forint termelési költség jutott, s a kedvezőtlen műszaki feltételek és szociális körülmények is akadályozták a munkát. 1959 októberében a Gyapjúipari Igazgatóság is felfigyelt a gyárra, s megadva a szükséges segítséget, jelentős feladatot adott a szövőgyáriaknak. „Maximálisan ki kell használni a kapacitást, rá kell térni az exporttermelésre — s emellett a kikészítésben messzemenő segítséget kell adni a szomszédos Pomázi Posztógyárnak.” — nagyjából ezek voltak a gyárral szemben támasztott követeimén v főbb pontjai. Átszervezték a termelést,

| s azóta alapos változás ment I végbe Budák alászon. i

Ma mar teljes kapacitással termel a szövőgyár, készítményeinek negyven százalékát exportálja.

Az itt készült takarók már Afrikába is eljutnak. Az eredményt legkézzelfoghatóbban a termelési költségek alakulása tükrözi, jelenleg száz forint árura 78 forint termelési költség esik.

Hogyan sikerült ezt elérni, mi tette lehetővé a megoldhatatlannak látszó nehézségek felszámolását? Rósner ^ Zoltán főmérnöktől kérdez- ^ tűk ezt tegnap, az év utolsó- ^ előtti munkanapján.

^ — A feladat tényleg nem

^volt könnyű, de a felsőbb ^szervek útmutatása, a járási ^ pártbizottság segítsége és a ^ kommunista dolgozók személyes példamutatása a legnagyobb nehézségeken is átsegített bennünket. Legelőször is J160 új dolgozót vettünk fel, s £ áttértünk a háromműszakos termelésre. Igaz, ez újabb \ problémát okozott. Az új dolgozókat, be kellett tanítani, j ugyanakkor a termelést is nö- í vélni kellett. Sorozatos műszaki és termelési tanácskozást tartottunk, megbeszéltük, «hogyan tudnánk biztosítani az «ütemes termelést, megszüntetni a menet közben jelent- |kező nehézségeket, s ugyaniakkor célul tűztük ki az élüzem szint elérését is. A dolgozók megértették, miről van szó, özvegy Molnár Jánosné szövőnő például, aki már korábban is három gépen dolgozott, elsőként jelentkezett az éjjeli műszakra. Lassan a többiek is megbarátkoztak a háromműszakos termelés gondolatával. A fiatal dolgozók még a nehéz profil ellenére is rövidesen elsajátították a normál teljesítményhez szükséges képzettséget. Ily módon

sikerült megteremteni az egyes üzemrészek ütemes termelését. Előnyösen alakult ki a Pomázi Posztó

azon fáradozik, hogy — a piac igényeinek megfelelően — pirosabb szinti gjfämöfbsÖt adó Vetőmagot állítson elő. Úgy hírlik, munkája biztató .rész- eredményekkel halad.

A H-vetőmagvakat országszerte keresik a termelőszövetkezetek. A Ceglédi Állami < Gazdaság, területén kívül hasonlót állítanak elő Ujfehér- tón, Bánkúton, öreglakon. A négy üzem ma már hazai H- magigényünk ötven százalékát fedezi; a többiről import utján gondoskodik államunk. Most, a jövő évi gazdálkodási tervek készítése idején tehát, nyugodtan határozhatnak így tsz- eink:

— 1961-ben már mi is hete- rózls-paradicsommagot vetünk!

— borváró —

és gyárunk közötti együttműködés.

Különösen a műszakiak között alakult ki jó kapcsolat. Menet közben aztán, ahol erre szükség volt, módosítást eszközöltünk, átszerveztük ä munkát. Most már ismeretlen fogalom nálunk a hajrá. Elértük, hogy vállalatunk önköltség terén az iparágban a legjobbak közé került. Az eredmények mellett persze bőven van még tennivalónk is. A fonodánk például eléggé rapszodikusan termel. A jövőben itt is egyenletesebbé kell tenni a munkát. A kikészítő üzemrészben a minőséggel van gond. Nehézkesen haladnak a felújítási és beruházási munkák.

— Hogyan reagált a gyár az iparigazgatóság felhívására?

— SÍ készítettük az intézkedési tervét, amit megfelelő ütemben,^ júliusig szeretnénk megvalósítani. Mit tartalmaz ez a tervezet? A még tapasztalható hiányosságok megszüntetésének módját. Elsősorban munka műszaki intenzitásával szeretnénk növelni a termelékenységet és javítani az önköltség mutatóit. Normarendezésre nálunk nem lesz szükség, viszont az állásidők csökkentése annál inkább indokolt. A tervezet egyébként, amely pontokba foglalta a teendőket, részletesen kitér valamennyi teendőre.

A második ötéves tervben tovább akarjuk csökkenteni a költségszintet, s

ehhez ezek az intézkedések jó alapul szolgálnak.

Az elmúlt esztendő egyébként 5 °k hasznos tapasztalattal

szolgált. Rájöttünk, hogyan lövethetjük mind a belső, nind pedig a külső piacot. Host kettős feladat vár ránk. Először is biztosítani, sőt to- . ább szélesíteni a már megevő piacot, lehetőleg hazai iu llad ékanyaggal kell pótol- ' nunk az importanyagot. Még több gondot fordítunk a jövő- ben gyártmányaink minősé- gére. Éppen ezért szoros kapcsolatot tartunk a külföldi és a belföldi megrendelőkkel.

Budakalászi Gyapjűszö- ^ogjár első csévélő automatája alig néhány hete került az üzembe. 1961-ben további u-\ korszerű gépeket kap a gyár, s ily módon tovább ja- vuJbak a munkafeltételek. A szövő előkészítőben például az új gépek beállításával feleslegessé válik majd az éjszakai munkö.^ Amint Rosner Zoltán befejezésül elmondotta, nem feledkeznek el a dolgozók szociális ellátásáról sem. A gyárnak nemcsak a külső arculata változott, hanem az öltözők és a konyha is barátságosabb, egészségesebb lett.

S. P.

saját erőnkből

melegágyat, illetve melegházat. Én vállalom, hogy 400 négyszögölnyi területből, privekszik a gyár teljesítménye. Öt év múltán pedig nem kevesebb, mint évi 40 milliós hasznot hoz a Faáru és Dohány- zócikk-gyártó Vállalat az országnak.

Egy évtizede még néhány ezer forintról beszélhettek. Igaz, hogy csak pipáit, játékot faragtak. Egy esztendeje, hogy megszűnt a vállalat kézműipari jellege. 1960-ban 300 000 forintot költöttek gépre. Az épülő szerelőcsarnokban már ott áll a 60 mázsás szállítóberendezés. Ha a másik ház is „munkába áll”, csak az okos szervezéssel legalább húsz százalékkal emelkedik a gyár termelése. Mindez igen óvatos becslés. Többre számítanak. Nyugodtan tehetik, az elmúlt évben is állták a próbát.

Festett szekrények mellett megkezdték a politúros bútorok gyártását. Induláskor jó, ha 30-at „összehoztak” egy hónap alatt. Nem sok idő múltán 75-re ugrott ez a szám.

A nagy munkák mellett apróbb elfoglaltságuk is akad. Múzeumok kiállító- szekrényeit, üzletek' berendezéseit is ők készítik. Ez a „mellékes” munka 1961-ben I is folytatódik, j Csakhogy sokkalj egészségesebb kö-\ rülmények közölt, j Magukat látják \ el furnérral és \ bútorlappal. Az I erre szánt nagy': rönkök már ott ': sorakoznak az új! munkahely ud- i varán,

Az ,új portán \ még szanaszét áll | sok minden. De \ néhány hónapj múlva már ko-: moly. jól szerve-; zeit üzembe 'ép: a látogató.

(t)

Bútorgyár Nagykőrösön

Az udvaron építenek. Boltíves ház, még vakolatlan. Mintha iskolát vagy stilizált lakóházat készülnének tető alá hozni, pedig egy kis gyár épül itt. Igaz, hogy luca- szék módjára, mert hónapokig semmit sem mozdítottak rajta az építők, d.e most már befejezést remélnek a Nagykőrösi Faárugyár munkásai és irányítói, s igen várják ezt a szabad- bőm ácsorgó, frissen vásárolt gépek is.

Régi gondot old meg az említett, s még egy új épület. Négy helyen dolgozott eddig a most egy helyre kerülő vállalat, Pénzben, gondban, méregben és fáradságban együtt lehetne kimutatni, mennyi tehertől szabadulnak meg rövidesen. Már az első időkben 20 százalékkal nö-