Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-20 / 274. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK AZ MSZMP PEST TV. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM U| arcot ölt Vác belvárosa zottsAga és a megye \tl \ 70 FILLER 1960. NOVEMBER 20. VASÁRNAP Az Elnöki Tanács december elsejére összehívta az országgyűlést A Népköztársaság: Elnöki Tanácsa szombaton délelőtt ülést tartott. Az alkotmány 12. paragrafus (2) bekezdése alapján az országgyűlést ösz- szehívta 1960. december 1-é.n, csütörtökön délelőtt tizenegy órára. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosította a tanácsok községfejlesztési munkájára vonatkozó egyes rendelkezéseket. Az új törvényerejű rendelet célja a szorosabb összhang megteremtése a községfejlesztési alap pénz- és anyagfedezete között. Az Elnöki Tanács Lajti Tibor rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert — a Magyar Népköztársaság brüsz- szeli követségének vezetésére kapott megbízatásának meghagyása mellett — megbízta Luxemburg nagyhercegség területére kiterjedő hatáskörrel, a Magyar Népköztársaság képviseletével, továbbá Tamás Aladár rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert felmentette a berni követség vezetésére kapott megbízatása alól, egyidejűleg Kuti Jenő rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert megbízta a Magyar Népköztársaság berni követségének vezetésével. Az Elnöki Tanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Dr. Sík Imire kiiliig^mursiter \ C az [\SZ-közgyü!es ülésszakáról ^ visszaérkezett Budapestre ^ Dr. Sik Endre külügymi- niszter az ENSZ-közgyűlés 15. \ ülésszakáról szombaton délután visszaérkezett Budapestre. Az állammal sertéshizlalási szerződést kötők takarmánytámogatást kapnak Tájékoztatás a sertés- és szarvasmarhaállomány, valamint az árutermelés növelése érdekében hozott legújabb intézkedésekről Az aszálysújtotta területek termelőszövetkezetei számára nyújtott takarmány támogatáson túlmenően az állam Mérésügyi szolgálat az üzemekben a műszerek pontosságának ellenőrzésére A mérésügy fejlesztésére hozott új kormányrendeletről az Országos Mérésügyi Hivatal vezetői a következő tájékoztatást adták az MTI munkatársának.: A mérésügy fejlesztését elsősorban az ipar, s ezen belül a műszeripar rohamos fejlődése, a termelés színvonalának, a gyártmányok minőségének javítása, az automatizálás kiterjesztése teszi szükségessé. A következő években ezért mind nagyobb jelentősége lesz a méréstechnikának, a pontos mérésnek, a műszerek ellenőrzésének. Sok üzemben azonban előfordult, hogy a műszerek egy része rosszul működött, nem volt pontos. Az Országos Mérésügyi Hivatal természetesen nem képes arra, hogy valamennyi üzem műszereit ellenőrizze. Így a kormányrendelet nemcsak az OMH feladatát szabályozza, hanem a vállalatok mérésügyi tevékenységét, kötelességét is előírja. Az új rendelet értelmében ugyanis ott, ahol mérőeszközöket, műszereket használnak — s természetesen ott, ahol gyártanak :— mérésügyi szolgálatot kell létrehozni. Ugyanakkor a rendelet kötelezően írja elő, hogy az üzemeket alapműszerekkel is fel kell szerelni, s ezekkel az etalonokkal rendszeresen elenőrizni kell valamennyi mérőeszközt. Az alapműszereket a Mérésügyi Hivatal időnként ellenőrzi, s ily módon gondoskodik a mérőeszközök és mérések pontosságáról, egységességéről. Az alapműszer ellátását, az új szolgálat szervezését lépcsőzetesen hajtják majd végre, üteméről az illetékes minisztériumok döntenek. A műszeripari termékek minőségének érdekében kimondja a rendelet azt is, hogy új műszert csak akkor szabad gyártani, ha annak mintapéldányát az OMH is jóváhagyta. Az új kormányrendelettel — a műszaki fejlődés következtében — bővült a hitelesítési kötelezettség alá tartozó műszerek listája, amelybe többek között felvették a gamma-sugárzás mérésére szolgáló műszereket, a dozimétereket is. Megszüntették viszont a tejespalackok hitelesítési kötelezettségét, mivel ma már korszerű töltő automaták használatával erre nincs szükség. A rendelet a törvényes mértékegységekre is hozott intézkedést, mert a mértékegységekre vonatkozó. 1953-ban ki adott előző szabályzat ma már sok részben elavult. Az új rendelet etekihtetben teljesen korszerű, s például ez a világon az első, amely a méter új, a fénysugár hullámhosszúságán alapuló meghatározását rögzíti. Ezt ugyanis mindössze egy hónapja fogadták el Párizsban, a nemzetközi mérésügyi konferencián. Az új jogszabályba vették fel továbbá hazánkban először a másodperc új meghatározását is. A másodperc ugyanis régebben a Föld tengelykörüli fordulásának idején alapul, az úgynevezett szoláris középnap 86 400-ad részeként volt meghatározva. Ez azonban nem bizonyult elég állandónak, ezért a Földnek a Nap körüli keringési idejét, az évet vették alapnak, és — az illetékes nemzetközi szervek állásfoglalása alapján — a másodpercet, mint ennek 31 556 925 9747-ed részét határozták meg. Bár ezek az új definíciók a méter és a másodperc használatát a mindennapi életben nem érintik, tudományos szempontból nagy haladást jelentenek. Az új mérésügyi rendelet -r- a hivatal vezetőinek véleménye szexúnt — igen nagy jelentőségű, amely végső fokon az ipar termelési színvonalának, a gyártmányok minőségének lényeges emelkedését, s a selejt megakadályozását is szolgálja majd. (MTI) takarmánytámogatást ad mindazon termelők részére, akik 1961 harmadik negyedévének végéig az állammal sertéshizlalási szerződést kötnek. A takarmány juttatási akciót az egész ország területén igénybeveheíik a termelők, s az egyes megyék takarmánytermelésétől függően — a rendelkezés szerint — minden leszerződött hízott sertés után 1,5—2,5 mázsa takarmányt kaphatnak állami áron. A megyei állatforgalmi vállalatok az egyéni gazdákkal és a háztáji gazdaságokkal megkezdték a takarmányjuttatással egybekötött hizlalás! szerződések kötését. Az egyéni és a háztáji gazdaság': hízottsertés árutermelésének fokozásával párhuzamosan az illetékes szervek gondoskodtak arról, hogy minél több süldőt állíthassanak hízóba a termelők, továbbá, hogy a kocatartás, a mala- coztatás változatlanul biztonságos jövedelmet adjon. Ennek érdekében a süldők állami szabadfelvásárlási árának alsó határát — amelynél a termelő kevesebbet nem kaphat — fehér hússúldők esetében 15,5, a húsjellegű és mangalicasüldők esetében pedig 14,5 forintban állapították meg kilogrammonként. Ugyanakkor az állam részére szerződéssel lekötött süldők mindenkor egy forinttal magasabb kilónkénti áron: fehér hús- süldőknél legalább 16,5, húsjellegű és mangalica- süldőknél pedig 15,5 forintos áron kerülnek felvásárlásra. Az Elhurcoltak teréből 500 négyzetméteres lolületet újonnan burkolnak, mert .., Ezek a védőárak megfelelő biztonságot adnak a terme- 2 löknek ahhoz, hogy kellő szá- \ mú kocát tarthassanak, rend- !$ szeresen fialtassanak, és a sa- ^ ját gazdaságukban meghíz- g lalt sertéseken kívül a je-1 lentkező szaporulat egy ré- g szét jó haszonnal, előre ga- jj rantált áron értékesíthessék, á y Az állatforgalmi vállalatok 4 folytatják az ez év derekán megindított és igen népsze-g rúvé vált, hitellel támogatott £ kocakihelyezési akciót, amely-1 be olyan háztáji és most már^ egyéni gazdaságok is bekap-4 esolódhatnak, amelyek a le-í hetőségeikhez képest mégj kellő számú kocával nem ren-í delkeznek. Ennél az akciónál a hitelbe kapott és tenyésztésbe állított koca ellenértékét a termelő az első szaporulatból három sül- í dővel törlesztheti, £ tehát az első ellés után a tör-4 lesztésre leadott három sül- j! dőn felül megmarad a koca^ és annak hármon felüli sza- ^ porulata. g Az eddiginél lényegesen kedvezőbbek és ösztönzőbbek a feltételek a termelőszövetkezetek által a háztáji gazdaságokban, közös takarmány- 2 ból adott támogatás mellett | megszervezett sertéshizlalás- \ hoz. A termelőszövetkezeteket £ ugyanis a szerződésre leadottá sertések minden kilója után ^ 1,2 forint lebonyolítási díj il-é leti meg, abban az esetben, 6 ha a termelőszövetkezet a kö-g zös készletéből állami felvá- á sárlási áron legalább egy má- \ ha a hegesztést holnap befejezik, akkor jöhet rá a hullámlemez és a készen áll a — négy kecsi állásos— 35 autóbusz egyszerre indítására méretezett, modern autóbuszállomás...- V s ha jövő szeptemberben befejezik ennek a két, 16 lakásos, háromemeletes háznak az építését — amelyet most alapoznak —, akkor valóban megifjodik Vácott a Szent István téor. (Gábor felv.) szövetkezeti tag részére szer ződéses hizlalásra. A bonyolítási díj független az átadásra kerülő sertések számától, tehát azt egy sertés leadása esetén is megkapják a termelőszövetkezetek. Ez a bonyolítási díj egy-egy 1 sertés után 130—150 forint, az| összeg felhasználásáról a köz-£ gyűlés dönt, minden megkö-^ töttség nélkül. További előny £ a termelőszövetkezetek szá-:" mára, hogy az így leszerződött és meghizlalt sertés is beleszámít a közös gazdaság száz holdra eső áruértékesítési tervteljesítésébe. Ugyancsak kedvező feltételeket állapítottak meg a termelőszövetkezeti tagok részére a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése és a borjúszaporulat megtartásának és felnevelésének ösztönzésére. A termelőszövetkezeti tagok a háztáji gazdaságaikban szerződésre felnevelt, 130—160 kiló súlyban átadott, elsőosztályú növendékmarháért kilogrammonként 13. a 161—200 kilósért 12. a 201—250 kilósért 11, a 251—300 kilós súlyban átadott növendékekért pedig 10,5 forint szerződéses felvásárlási árat kapnak. Elszaporítják Malibiász János és Kocsis Pál legjobb csemegeszőlő fajtáit Az idén először szednek vesszőt a lakitelki törzstelepről Lakitelek község határában 245 holdas törzstelepet hozott létre a Szőlészeti Kutató Intézet. A homok] telepen az újabb nemesítésű szőlőfajtákat szaporítják el, nagyüzemi telepítések céljaira. Két év alatt húsz. nagyrészt csemegeszőlő-fajtákból alakítottak ki egy-egy hektáros törzstelepet. ahol Matthiász János legtöbb fajtáit, így az Itáliát, az Erzsébet királynő emlékét., továbbá Kocsis Pál csemege szőlőit, többek között a G ;- ria Hungáriáét szaporítják. A borszőlő-fajták közül az Egri Leányka, a Kadarka, a Furmint, a Hárslevelű és a Szün- kebarát került a kijelölt táblákra. A fiatal tőkék egy részéről az idén először gyűjtenek vesszőt, egyelőre az intézet telepeinek bővítéséhez, a már meglevő táblák pótlásához, de az elkövetkezendő években már a Duna—Tisza-közi nagyüzemi szőlőskertek telepítéséhez is iut szaporító anyag. Előreláthatólag hektáronként 40 000—50 000 szál vesszőt gyűjtenek majd be. (MTI) A ráckevei járás legtisztább községe: DUNAHARASZTI A Magyar Vöröskereszt jövő évi országos kongresszusa előtt meg.yeszerte megélénkült a szervezet tevékenysége. Valamennyi járás részt vesz nél- dául a szervezet által indított tisztasági mozgalomban. Ez- I úttal a ráckevei járásból kértünk információt a verseny eredményeiről. Bíró Gábor, a járási tanács dolgozója kérdésünkre az alábbi felvilágosítást adta: — Nemrégiben rendeztük meg a vöröskereszt-szervezetek vezetőinek és aktíváinak járási értekezletét. A járás mintegy 2000 vöröskeresztes tagját képviseld küldöttek beszámoltak az egészségügyi állomások működéséről és a tisztasági mozgalom eredményeiről. Az első feladatkörben ; különösen jó munkát végzett a szigetszentmiklósi József Attila lakótelep vöröskeresztszervezete, melynek aktívái 9 egészségügyi állomáson egy év alatt négyszáz esetben nyújtottak elsősegélyt a rászorultaknak. — A tiszta udvar — rendes ház mozgalomban járásunkban az első díjat —. a 15 000 forintos jutalmat — Dunaha- raszti község nyerte el. A verseny második és harmadik helyezettje Taksony, illetve Szigethalom lett. A termelő- szövetkezetek tisztasági versenyében első díjat nyert kis- kunlacházi Petőfi Tsz a megyében ötödik helyezést kaka pott. — A verseny tovább folyik — reméljük — újabb jó eredményekért — mondotta befejezésül Bíró Gábor (ny. é.)
