Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-20 / 274. szám
rtsr MEGVCI W&riap I960. NOVEMBER 20. VASÄRNAP A „ háromezer négy esek A magyar termelőszövetkezeti mozgalom történetében a 3004-es. a 3004'1-es, a 3004/2-es és a közeli napokban megjelent 3004'3-as kormányhatározatok minden bizonnyal úgy szerepelnek majd, mint jelentős határkövek, mint ahogy azok is. Jó néhány éves .,útkeresés” után a háromezernéavesekben” valósult mep n termelőszövetkezetek hathatós támogatása. Az első. a 3004-es kormány- határozat. a termelőszövetkezeti mozgalom támogatásának új, erkölcsi alapját teremtette meg. A korábbi, általánossá vélt „nyakló nélküli” „agyon- támogatás” helyett — amely nem egy tsz-ben a tagság el- kényelmeskedését okozta csak —- a becsületes, j ószándékú szorgalma« szövetkezeti gazdák széleskörű helyeslése mellett valósította meg a „valamit valamiért” elvet. Az Állam segítsége azóta is szinte kiapadhatatlan a termelőszövetkezetek segítségét illetően, de a termelőszövetkezetek tagságának is hozzá kell tennie ff magáét anyagi erőforrásaiból. szorgalmából. így válik gyümölcsözévé az állami támogatás és ígv éri el célját: a fejlett szövetkezeti gazdaságok megteremtését. A 3004-es kormányhatározat megjelenése óta minden esztendőben módosította a kormányzat az alaprendeletet. Mindenkor a termelőszövetkezeti mozgalom egyetemes érdekeit figyelembe véve tette ezt é<t nyújtott segítséget a szövetkezeti gazdáknak. Az idén még érvényben levő 3004/2-es kormányhatározat figyelembe vett#» a termelőszövetkezeti mozgalom gyors, számszerű fejlődését és ezért elsősorban az újonnan alakult és a területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkezeteket segítette. S hogy helyes volt a kormány elgondolása. azt számtalan, szépen virágzó, elsőéves termelőszövetkezet példája is bizonyítja. Ahol bátran igénybevették az állam segítségét, okosan, a termelés közvetlen fellendítésére fordították azt és a tagság szorgalma sem hiányzott, ott az eredmény nem maradt el: megteremtették a fejlett nagyüzemi gazdálkodás alapját. A 3004/3-as kormányhatározat. is fontos alapelveket tartalmaz. Fő célja: tegyék belterjessé gazdálkodásukat, s érjenek el minél nagyobb terméseredményéket a tér melős zö vetkezetek tagjai. Ezt a célt akkor tűzi, a kormányzat ff termelőszövetkezetek elé, amikor az ország élelmiszerrel való ellátásának gondja javarészt már a ter~ melőszövetkezetekre hárul. A belterjes gazdálkodás kialakításában, a termelés növelésében a különböző köz- gazdasági körülményeket nem számítva is, eltérőek a lehetőségek. Sokkal nagyobb feladat hárul a több éve gazdálkodó termelőszövetkezetekre, mint a fiatalabb, vagy Eredmény • °mf dicséret creameny. két Kecskés László sertésgondozó soron kívül öt munkaegység-jóváírást kapott és melléje azonnali szóbeli dicséretet. Vass Mihály és Ócsai Sándor pedig.., néhány napon belül a vezetőség elé áll, hogy számot adjon hanyagságáról. A szóbeli megrovás már előre meg is történt, azonban hibájuk miatt alighanem le is váltják őket eddigi munkakörükről. Egy dicséret és két megrovás tehát az eredmény. Ez pedig a bugyi Tessedik Sámuel Termelőszövetkezetben a minap métetgytott állatszemle során történt. A termelőszövetkezetben második éve szokás a bete-’ leitetest követő állatszemle. Célja, hogy átfogó képet kapjanak az állatállomány állapotáról, az elhelyezésről, gondozásról, takarmányozásról, valamint 'az egészségügyi rendszabályok betartásáról. Az ilyen szemle, amely később, a tél folyamán másfél- hónaponként ismétlődik, egyúttal vizsgát jelent a gondozóknak. Nos, az idei első vizsgán Kecskés László megállta a helyét gondos, lelkiismeretes, hozzáértő munkáról tett bizonyságot, ezzel szemben Vass Mihály- ról és Ócsai Sándorról az derült ki, hogy az üzemegységvezető betegsége alatt ha- nj'agul kezelték a rájuk bízott állatokat és ezzel veszélyeztették azok egészségét is. Az történt ugyanis, hogy a szemlét tartó bizottság rendetlenséget talált a kezükre bízott, elles alatt álló 84 anyakoca körül. Két napja nem almozták és 'így a több, mint 200 kismalacot kitették a tüdőgyulladás és a bélfertőzés veszélyének. Ha elhullanak a malacok, vajon Vass Mihály és Ócsai Sándor vállalják-e az anyagi felelősséget? Belenyúlnák a bukszába, ha kárt okoznak? Bizonyára nem, hanem kibúvót keresnek. A termelőszövetkezet vezetőinek viszont éppen a tagság bizalmából számot kell adniuk a közös vagyon gyarapo^Ásáról, az esztendő jó, vagy rossz munkájáról. Mert osztáskor nincs mentség, mindenki várja a jussát, Vass Mihály is, meg Ócsai Sándor is. Ha pedig kevesebbet kapnak, , mint amennyit várnak, akkor feleljen a vezetőség! Erre kellett volna gondolni, amikor elmaradt az almozás a malacok alatt, mert kölcsönös a dolog. v ■■ A forint csak lelkiismeretes, eredményes munkával születik! A szemle kiterjedt az épületekre is. Egyik-másik helyen némi igazítás, javítás, üvegezés szükséges még, hogy huzatmentes helyen legyen a jószág, ha beköszöntenek a fagyos téli szelek. A növendékállatok egy része sajnos mostoha körülmények között van még, jobb elhelyezésük az elkövetkező hetek feladata. Egyebekben pedig pozitív vélemény alakult ki. Az állatok kondíciója jó, a takarmányozással nem lesz probléma, mert van elegendő. Bátran nézhetnek a tél elébe, s ez nem kis dolog egy olyan nagy állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetben, mint a Tessedik Sámuel Tsz, 346 szarvasmarha, 486 sertés és 779 juh a pillanatnyi állomány, de jelentős gyarapodás várható, mert ezekben a napokban ellenek például a kocák. A szemlebizottságban helyet foglalt Nagy István elnök, Regős Ferenc főállattenyésztő, Illés György főagronó- mus Gál László tsz-párttitkár. Sári Zoltán .járási állattenyésztési előadó és dr. Werner Károly, községi állatorvos. Valamennyiüknek az a véleménye, hogy hasznos az ilyen szemle, különösen az állattenyésztő nagygazdaságokban, ahol nincs arra mód, hogy a tsz-vezetők naponként közösen lássák a több üzemegységben, több tanyán elhelyezett állományt. Sári Zoltán járási előadó tervezi, hogy máshol is elmondja az itteni tapasztalatokat és javasolja a járás többi közös gazdaságában is a hasonló szemlét. A Tessedik Sámuel Termelőszövetkezet vezetői nem véletlenül fordítanak ilyen nagy gondot a-z állatállományra. Céljuk, hogy még nagyobb, mintaszerű állattenyésztést alakítsanak ki, hogy az állat- tenyésztés képezze a gazdálkodás egyik legfontosabb, legjövedelmezőbb ágát. éppen a közeljövőben megalakuló közös gazdaságokra. Ezt sokkal könyebben meg is .oldhatják, mint az utóbbiak. A kormányzat joggal számít a megszilárdult termelőszövetkezetek tagjainak helytállására, mind, az árutermelés növelésében, mind pedig gazdaságuk saját erőből való továbbfejlesztésben. Igazságos az állami támogatásnak az a rendszere — az idén ez gyakorlatban is bebizonyosodott —, hogy a segítséget elsősorban az új és területileg megnövekedett szövetkezeti gazdaságok Icapják. A támogatás célja ezekben a szövetkezetekben is a gazdasági alapok — állatállomány gazdasági épületek, gépek, stb. — mielőbbi megteremtése. Az állam tehát teljes erkölcsi és anyagi súlyával áll az új és a területileg megnövekedett szövetkezeti gazdaságok mellett. A 3004/3-as kormányhatározat űj vonása, hogy messzemenően számításba veszi a háztáji gazdaságok erőforrásait. Ez helyes is, hiszen az állatállomány jelentős része ma még a háztáji gazdaságokban található. A háztáji gazdaságok termelése nélkül nehézségbe ütközne az ország élelmiszerrel való ellátása, továbbá sokkal hosszabb időt venne igénybe a közös gazdaságok állatállományának fejlesztése. Mindezek indokolttá teszik a háztáji gazdaságok kelő támogatását. A „háromezernégyesek"' az elmúlt években osztatlan elismerést arattak a szövetkezeti gazdák körében és hasznosságukat az egyre erősödő szövetkezeti gazdaságok is bizonyítják. A 3004/3-as kormányhatározat is egészen bizonyos „elődei” nyomdokaiba lép. Mihók Sándor Egy kisbárány elveszett Egy kisbárány elveszett, de már meg is került Nagykovácsiban. Erről értesít bennünket Kovács Lajos, a Vörös Hajnal Termelőszövetkezet elnöke. S az eset megérdemli, hogy mindenki tud jón róla ... Történt a napokban — írja Kovács Lajos —. hogy amikor a szövetkezet két juhásza, Csirke Lajos és Veres Péter, az egésznapos legeltetés után haza akarták hajtani a nyájat, észrevették, hogy egv kéthetes kisbárány elveszett. Sajnos,, hiába keresték késő estig. nem került elő. A 600 állatból álló nvá.iat nem hagyhatták kint éjszakára, be kellett hajtaniuk, ha hibázott is szám szerint. Éjjel az egyik juhász újra kiment keresni, de eredménytelenül. Szürkületkor újra talpon voltak mindketten, s elindultak az erdőbe a bárány után. Végre a hűséges puli segítségével eev beszakadt bányaüreg mélyén találtak rá a rémült, állatra. ahonnan életük kockáztatásával hozták Si. Eddig szól a történet. Forintértékben nem nagy do’og az egész, de ami a cselekedet mögött van az többet ér minden pénznél. Ami a Jelentés mögött van A ceglédi Kossuth Termelő- szövetkezetben az idén a pontos költségelszámoláshoz egy részletes jelentőlapot szerkesztettek. A napokban történt aztán, hogy egyik jelentésen Molnár József neve után 2,8 munkaegység állt. mint napi teljesítmény. Cukorrépaszedésből! Ugyanakkor a mellette dolgozó másik 3 tag összesen nem teljesített ennyit ebből a nehéz és szaporátlan munkából. A kön.yveiőség azonban utána nézett, mi lehet a bejegyzés mögött. Kiderült, hogy vasárnap lévén. Molnár József három gyorskezű rokonát is meghívta a szövetkezetbe répát szedni. Hát ezért volt olyan magas a teljesítménye! napirenden A figyelem középpontjában a traktorosok Sándor bácsi, az éjjeliőr rezekben a hetekben dől Űj el jövő évi kenyerünk sorsa. Az egész ország figyelemmel kíséri a mezőgazdasági dolgozók munkáját, eredményeit, s velük együtt örül, ha jó idő van, s aggódik, ha hetes eső köszönt be. Az ősziek elvetésében minden eddiginél nagyobb feladat vár a traktorosokra, bár egyre több helyen állítják be a fogatokat is talajmunkára és vetésre. Ennek ellenére az őszi vetés elvégzése zömmel a gépekre hárul, a gépektől és a gépeken levő emberektől várja az ország a vetés gyors befejezését, a jövő évi gazdag aratás megalapozását. Traktorosaink edAig is derekasan helytálltak. Az idén megnőtt a termelő- szövetkezetek területe, megnőtt a gépi munka igénye, de ezzel az igénynövekedéssel nem tartott ütemet a géppark emelkedése. Ennek ellenére a traktorosok, ha kellett, napi 14 órában is, de megfeleltek a várakozásnak. Különösen szép teljesítményeket értek el az aratásban. A termelőszövetkezetek kalászosainak több mint felét vágták le a gépek. Egy- egy kombájn átlagban 241 katasztrális holdról aratott le. Ez az eredmény megyénknek harmadik helyet biztosított a gépállomások versenyében. A z aratás után bekö- zx szöntő esőzések késleltették a betakarítás, valamint a talajelőkészítés és a vetés megkezdését. Ennek ellenére tráktörosaink igyekeztek kíhasználriiminden esőmentes napot, hogy minél hamarabb végezzenek a vetőszántással, majd a vetéssel. Hogy ez mekkora feladatot jelentett, azt az októberi statisztika is mulatja. Októberben megyei átlagban nyolc olyan száraz nap volt, amikor a gépek rámehettek a földekre. A rendkívüli körülmények szükségessé tették, s a továbbiakban is szükségessé teszik a gépek jobb kihasználását, a kettős műszak széleskörű alkalmazását. Ez pedig nemcsak ff gépállomások vezetőin múlik,, hanem a traktorosokon is. A váltótárssal való egyetértés, jó összhang segíti ai munkát, gyorsabbá teszi a vetés befejezését. . A napok gyorsan szaladnak, kifutunk a vetésidőből, s az idei búzának csak 82 százalékát vetették el a termelőszövetkezetek. A népgazdaság szempontjából, s közvetlenül a 6 milliónyi, jórészt városi lakosság szempontjából is nagyon fontos, hogy traktorosaink ezekben a napokban az eddigieknél is keményebben álljanak helyt, s egy utolsó, nagy lendülettel földbe tegyék a magot. tizekben a napokban S-J minden szem a traktorosokra tekint. Traktorosaink dolgozzanak ezzel a tudattal, s az évi, eddigi sikereiket méltóképpen folytatva, öregbítsék tovább hírnevüket, becsületüket. Ezt várja tőlük a megye, ezt várja az egész ország. L": (tm) E gy órával élőbb még olyan sötét volt, hogy vágni lehetett volna. Most már előlopakodott' a Hold a szél- ’ kergette, gomolygó felhők mögül. Így aztán néha percekig is ezüstös fényben áll a halár. Szekeres Sándor bácsi immár negyedszer kerüli este óta a szélesen terpeszkedő majort, a magtárakat, istállókat, ólakat, vermeket. Vállára akkora bundát akasztott, hogy lépni is alig tud, mert bokáján csattog a szárnya. Kezében furkósbot. vasalt hegygyei, ami ugyancsak hatásos riasztószer lenne, ha egyszer úgy adódna, hogy rosszban járó emberek settenkednének a tilosban. Körülötte hosz- szú szőrű, fiatal kutya szaladgál. Éppen éjjeliőrnek való segítség, mivel fekete a színe. Ezt a neve is mutatja, mert a .,Bogár” szóra hallgat. Körülkeringi Sándor bácsit, elszalad, majd visszajön, lesi a mindenható gazda parancsát. Parancs azonban nincs. Nyugalom és csendesség van. Ezt a csendet csak néha töri meg traktorzúgás, ha fordul a szél. A Lapos dűlőben szántanak reggel óta. Szürkületkor azzal ment ki Tóth Jóska, hogy ebéd utánig nyeregben lesz, akkor majd Kocsis Pista leváltja, és addig be sem jön, mig nem végez, vagy meg nem fagy az ülésben. Mert ezzel most már meg k.ell lenni, ez az utóljn, a szél kifújta egy kicsit, de ha újra esőt kap, az isten se szántja meg tavaszig. Sándor bácsi ismeri a két embert pendelyes koruk óta. mert előtte nőttek fel a faluban. Különösen ezt a Pistát. Ezt egyszer hrisvétkor nyakon is csapta, mert jókedvében elfelejtett az utcán köszönni, pedig már sor alá; való legény volt, Dehát ennek már tíz éve. a hogy lent áll a hosszan ** nyújtózkodó krumpli- prizmák végében, éppen oda.- lát, ahol. a kopár fasor mögött viliódzik a gép fényes lámpája. Kicsit elhézegeti, majd tovább indul, el az istállók felé. A növendékekhez be is kukkant. Kellemes meleg istállószag csapja meg. Az állatok csendesen mocorognak, némelyik állva, némelyik fekve pihen, kérődzik Időnként lánc csörren, vagy dobbanás hallik. Bogár szívesen maradna bent, mert itt jobb lenne. Kint már foga. van az időnek, különösen, ha ilyen szeles az éjszaka. De mennie kell, mert a gazda is indul. Sándor bácsi kint az udvaron még egyszer■ körülnéz és belép a konyhájába, Szegre akasztja a bundát, feljebb srófolja a lámpái, megpiszkálja a tüzet és lök rá a tavalyi csutkából. Kis piros lábast vesz elő a kredencből, belelöttyint egy fél kancsó bort és ráteszi a tűzhelyre. Azt tán kényelmesen megtömi a pipáját rossz, kocsonyás bolti dohánnyal, parazsat tesz rá csak úgy, csupasz kézzel és a tüzet lenyomkodja nagyuj- ja körmével. Amikor illatozni kezd a melegedő bor, szemesborsot keres, meg egy zacskó cukrot kerít elő. Amikor ezekből is a lábasba kerül a szükséges mennyiség, üveget meg tölcsért húz elő és beletölti a bort. Egy poliárnyival mindjárt kóstolót is tart. A szöszmötölésre Sára néni is felébred a. szobában. Az ajtónyílásba dugja boglyas fejét és mérgesen kiszól a.z öregre: — Mi azimár megint?... — Semmi, no! Csak aludjál! — válaszol Sándor bácsi és egy rossz lajbit csavar az üvegre. jy int a Bogár már türel- A metlenül várja, játékosan ugrálja körül. A magtárnál aztán rászól kemény hangon: — Itt maradsz!... A kutya szófogadóan leereszkedik a hátuljára és néz a gazdája után. Sándor bácsi meg botladozva bóklászik a. barázdák között a Lapos dűlő felé. am,erről a világosságot látja. Tcnkely Miklós Látogatás a szentlőrinckátai Új Világ Tsz-ben Nemrég ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját t szentlőrinckátai Uj Világ Termelőszövetkezet, Amit tíz évve ezelőtt 350 holdon ötvennégyen kezdtek, azt most 450 termelő szövetkezeti tag 3500 holdon folytatja. A fel nem osztható sző vetkezeti alap 4 850 000 forint A tervezett 40 forintos munka egységet november közepén már elérték. Év végéig az mó csak több lehet. Százhúsz holdas öntözéses kertészetüket tavaszra kétszáz holdra fejlesztik. Most több mint egymilliós költséggel 700 négyzetméter alapterületű hajtatóházat építenek. A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat megkésett a betonozással. Most Breznik János technikus és Szajdán Gyula művezető is kézbevette a szerszámot, hogy segítsenek. Az ílj Világ Tsz és a Pest megyei MÉK között létrejöi megállapodás értelmében'a termelőszövetkezet ötven va gon káposztát tárol a MÉK számára. (Győri Mihály felv
