Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-06 / 263. szám

MS» MEGYEI <r/£eirförp I960. NOVEMBER 6. VASÁRNAP NOVEMBER 7 (Folytatás az 1. oldalról.) geink, amikor nem akadályoz­tuk meg, hogy behatoljon pár­tunkba a revizionista mé­tely, vagy nem tudtuk elke­rülni a marxizmus—leniniz- mus baloldali eltorzítását. Ha­zánkban ma sikerrel folyik a szocialista építőmunka, nem­sokára befejezzük hároméves tervünket és megkezdjük má­sodik ötéves tervünk végre­hajtását. Népünk egysége szé­lesebb és szilárdabb, mint valaha, pártunk mögött sora­kozik dolgozó népünk, mun­kásosztályunk, dolgozó pa­rasztságunk, értelmiségünk ha­talmas többsége. . Népünk mű­veltsége, kulturális igényessé­ge soha nem látott magasla­tokra emelkedett. Éppen az elért sikereknek kell azon­banarra inteniök bennünket, hogy még felelősségteljeseb­ben, még nagyobb gonddal, az ország nagy és a munkahely kis ügyeit egyaránt számon- tartva. azok összhangjára min­dig ügyelve dolgozzunk. Még többet érhetünk el, ha leszá­molunk a burzsoá világból ránk maradt örökségekkel, az önzéssel, a nemtörődömséggel, a fegyelmezetlenséggel. Ma­gunknak dolgozunk és a mienk minden, amit két kezünk munkájával teremtünk. N épünk áldozatos munká­jával és marxista—leni­nista pártunk vezetésével nagy eredményeket értünk el az elmúlt esztendőkben. Pár­tunk helyes politikája lehető­vé tette, hogy népünk alkotó­ereje minden eddiginél job­ban kibontakozzék. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága levonta a párt politikájában korábban előfordult hibák valamennyi tanulságát, visszaállította jo­gaiba a torzításoktól mentes marxizmus—leninizmust és helyesen alkalmazta viszo­nyainkra a XX. kongresszus és az 1957. évi moszkvai Nyilatkozat tanulságait. Pár­tunk helyes politikája minde­nekelőtt ebben leli magyará­zatát. A Magyar Népköztársaság a szocializmust építő népek hatalmas családjának megbe­csült tagja. Kiveszi részét a közös munkából és a békéért vívott közös harcból is. ENSZ- küldöttségünk vezetője, Ká­dár János elvtárs, messze- hangzóan hirdette meg a köz­gyűlés szószékéről népünk ra­gaszkodását a maga válasz­totta. társadalmi rendhez, hű­ségét a szocialista . táborhoz és a béke ügye iránti odaadá­sát. Megmondotta, hogy a magyar dolgozó nép mindig ott lesz, ahol a békéért és a népek barátságáért harcolni kell. Dolgozó népünk Október útját, Lenin útját járja. Együtt a Szovjetunióval, amely megnyitotta ezt az utat előtte és kéz a kézben azokkal a népekkel, amelyek ugyanezen az úton haladnak a jövő felé. NYOLCÁN ÖSSZEFOGTAK Bensőséges ünnepség szín­helye volt szombaton délelőtt a megyei pártbizottság szék­haza.­Király László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára megemlékezett a 43 évvel ez­előtt lezajlott októberi szo­cialista forradalomról. Ezután Horváth András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a me­gyei pártbizottság első titkára a megjelentek lelkes tapsa közepette adta át a kitünteté­seket, jutalmakat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója -alkalmából a következő elv­társak kapták a Szocialista- Munkáért Érdemérem kitün­tetést: Blaskovits Jánosné, a me­gyei pártbizottság politikai munkatársa; Pálfi Kálmán, a Csepel Autógyár Pártbizottságának titkára; Lévai Imre. a megyei párt- bizottság politikai munka­társa; Kozák Sándomé, a Monori Járási Pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetője; ifj. Bárány Imre, a Duna­Inkább neveznéd barká­csolóműhelynek, mint kar­bantartó üzemrésznek ezt a kis szobát, amely szerényen meghúzódik a Mechanikai Művek Elko-üzeniének egyik sarkában. A falakon polcok, lent munkaasztalok, satuk, szerszámok. Kis asztalon desz­kalap, különféleképpen haj­togatott lemezek rácsavaroz­va, görgők rászerelve. — Papírhajtogató gép — új­ságolják, — Most csináljuk. Invitálnak, nézzek körül az üzemben. Itt is, ott is találunk egy-egy új készüléket. Kide­rül, hogy valamennyi a kö­zelmúltban készült. Mégpe­dig nem is akárhogyan. Paár Gyula és Szatmári Gyula művezetők, Nagy Ti­bor és Hegedűs Ferenc üzem­technikusok, Szedlacskó Zol­tán műszerész, Csákvári Mi­hály és Juhász Mihály beál­lító lakatosok a legutóbbi újí- fótanácskozás után elhatároz­ták, hogy újítóbrigádot ala­kítanak. ' Bécsi Lajos üzemvezető javasolta a kis kollektívának, hogy tűzzék ki célul a szocia­lista brigád cím elnyerését. A javaslatot elfogadták. — Mindez három hete tör­tént — mondja az üzemveze­tő — és máris kézzelfogható eredményei vannak ennek a kezdeményezésnek. S valóban érdemes néhány szót szentelni munkájuk ered­ményeinek. Az általuk szer­kesztett és elkészített egyik kis gép az elektromágneses kalapács. Amikor haszna felől érdeklő­dünk, szó nélkül bevisznek a műhelybe, ahol. asszonyok és lányok szerelik az elektro- kondenzá torokat. Csavaror­sós kézi présekkel rögzítik a szegecseket, peremeznek, szo­rítják be a kivezető huzalo­kat. Bizony nem könnyű na­ponta több százszor, vagy ta­lán több ezerszer kézzel meg­húzni azt a prést. T- Ez a kis gép mindezt fe­leslegessé teszi — magyaráz­zák. — A dolgozó ülve végzi munkáját. Amikor a szerszám alá igazította a munkadarabot, térdével megnyom egy kap­csolót, s az elektromágnes működésbe hozza a kalapá­csot. Meg is mutatják, hogyan kell csinálni. Valóban vég­telenül egyszerű az egész, úgy megy a munka, mint a karikacsapás. Bizony, ez az aktatáskában is elhelyezhető kis szerkezet sok fáradságtól kíméli meg az embereket, ugyanakkor sokkal termelé­kenyebb a munkájuk. Jogos a csodálkozás, pedig az igazi meglepetés csak most következik. Az üzemve­zető kér egy darab alumí­niumfóliát. Ügyesen össze­hajtogatja. úgy, hogy a vé­gén egy kivezető rész keletke­zik rajta. — Eddig ezt így csináltuk — mondja. — Pedig a hajto­gatással sok alumíniumfólia megy veszendőbe, ami -nagy luxus, mert kilója 450 forint körül van. Ollót fog és egy keskeny csíkot vág a kondenzátorba tekercselendő alumíniumfó­liából és folytatja a magyará­zatot: — így sokkal egyszerűbb. Ezt a csíkot hozzáillesztjük a fóliaszalaghoz, áz elektromág­neses kalapács alá > tesszük, megnyomjuk a kapcsolót és kész. Amint mondja, mutatja is és valóban, az ütés nyomán a levágott csík és a tekercsfó­lia összehegedt. Pedig meleg­nek nyoma sincs sehol. — Hidegfolyatás — teszi még hozzá Bécsi elv­társ és máris világos az egész. Ki hitte volna, hogy a gép­iparban oly sikeresen hasz­nált új eljárást a híradás- technika is hasznosíthatja. Ok megcsinálták. Minden di­cséretet megérdemelnek érte, különösen ha hozzátesszük még, amit ugyancsak tőlük hallottunk, hogy az elektro- kondenzátor gyártási műve­leteinek felét el tudják végez­ni ezzel az ügyes kis géppel. A bevezetőben említett szi­getelőpapír hajtogató auto­mata is rövidesen elkészül. Jelenleg négy ember kézzel végzi a hajtogatást. Szedlacskó Zoltán a Fizikai Kutató Intézetben dolgozik egy saját ötletéből tervezett huzaldaraboló automata elké­szítésén. Pár hét terméseként nem megvetendő az eredmény. S bizonyára még nagyon sok ötlettel, újítással gazdagítja ez a néhány ember az üzemet, a gyárat. — Igen, az a célunk, hogy kis célgépekkel gépesítsük a munkafolyama­tokat. Amikor ezzel elkészü­lünk, áttérünk a szalagrend­szerű gyártásra, hogy köny- nyebb munkával sokkal töb­bet csinálhassunk, mint ed­dig, és hogy pontosabbak és jobbak legyenek a Mechanikai Művek kondenzátorai — mondja az üzemvezető. Bécsi elvtárs nem tagja a brigádnak, de segíti, támo­gatja hasznos munkájukat. Lám, milyen eredménj'es le­het nyolc ember munkája, ha a közös cél érdekében, egy akarattal összefognak. Farkas Xstván Erkel-emlékest Gödöllőn Pénteken este nagysikerű Erkel-emlékestet rendeztek a gödöllői Juhász Gyula Iro­dalmi Színpadon. Lukin László karnagy bevezető elő­adása után több Erkel-mű került előadásra, részletek a Bánk bán és a Hunyadi Lász­ló című operákból. Közremű­ködtek: Wemer Márta, a Magyar Állami Operaház szólóénekese, Lukin László, Sándor István, Remsei And­rás és az ka.szegi munkásdal- kör. — KIGYULLAD a villany . a vecsési Halmy-telep min­den utcájában az év végéig. A Pest megyei Villanyszere­lő Vállalat munkásai a ká­belek lefektetését már befe­jezték. Hamarosan megjelenik az iskolai könvviársorozat ötvenedik kötete A hat évvel ezelőtt indult, az ál talános és középiskolai tanulók kőtelező és legfon­tosabb olvasmányait taríal- | mazó iskolai könyvtár-soro- i zatban eddig megjelent I könyvek száma már jóval j több mint félmillió. Az isiko- } Iák könyvtárainak állomá- ‘ nya a.z idén újabb hat kö­tettel gyarapodik, s hamaro­san megjelenik a sorozat öt­venedik kötete. Az általános iskoláknak kiadják Mikszáth Kálmán és Jókai Mór elbe­széléseit, a Március című kö­tetet — ez a világirodalom legszebb gyermekverseit fog ­lalja magában — é5 a Min­denki meseikönyvét. Befejeződött a megyei propagandista továbbképző tanfolyam A megyei pártbizottság ági- tációs és propaganda osztálya egyhetes továbbképző propa­gandista tanfolyamot rende­zett Csillebércen. A tanfolyam, amelynek hallgatói többségük­ben a megyében dolgozó peda­gógusok voltak, szombaton dél­ben befejeződött. A tanfolyamzáró beszédet Marosi Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság agitációs és pro­paganda osztályának vezetője mondotta. Zenés cukrászda nyílt Budaörsön a Szabadság úton. A megnyitón megjelent Tausz János belkereskedelmi miniszter is. Az ünnepélyes meg­nyitó után a budaörsiek boldogan vették „birtokukba” a cuk­rászdát. Ízlik a gesztenyepüré. ORDAS IVAN: Burján Bálint a Borókában a földművesszövetkezet ve­ri zetői már régóta ké­szültek a piaótér melletti Bo­róka nevezetű kocsma átépí­tésére. A Borókára valóban ráfért némi építészeti beavat­kozás, hiszen az egyre inkább földbe süllyedő falai között állítólag valamikor még ma­ga Sava,nyű Jóska is mula­tott. Tagadhatatlan, hogy Sa- vanyú Jóska aligha ismert volna egykori vigalmai szín­helyére, ha a megnyitás nav- jára történetesen visszatért volna abból az ántivilágból■ Neonfényes portál hirdette a régi nevet. Alatta külön be­járat nyílott az étterembe, egy másik pedig a? eszpresz- szógépjjel is fölszerelt cuk­rászdába. Tetszeti az új Bo­róka a faluban mindenki­nek. Estéről estére népes ven­dégsereg szórakozott az asz­taloknál és a rendszeres ebédfogyasztóig száma is gya- rapodott. Ez faluhelyen külö­nösen nagy szó, hiszen nem­zedékeken át bajos volt el­képzelni, hogy délidőben va­laki ne ez asszony fözíjén E'­lakmározzon, hanem vendég­lőbe menjen. A Boróka ven­dégei közé azonban nemcsak a községbeli tisztviselők tar­toztak, hanem szép szám­mal akadtak közöttük gép- á.llomásiak és termelőszö­vetkezeti parasztok is. ’gy szép napon, csütörtö­kön délben, beállított a Borókába Burján Bálint, a falubeli állami gazdaság bri­gádvezetője és közismert tréfamestere. Tisztességgel le­topogta lábáról a port, he­lyet foglal-t egy sarokasztal­nál és tüstént bevezetőben közölte Szabó Andrással, az étterem vezetőjével — Onokám született, And­ris! Táviratozott a nagyob­bik vöm, hogy meglett a gye­rek! Fiú! Az asszonyt be- küldtem a reggeli vonattal Rozi lányomékhoz Pestre, én meg mondom, megkóstolom addig a, fűztőtöket. Mehetnék ugyan a Sári ángyom,ékhoz is, de annak a szakácskodá­sát nem állhatom, egy hétig hideg koszton élni ilyen fo­gattam szájjal pedig már nem akaródzik . . . 'No, mi ehetőt tudsz hozni? Burján Bálint hosszasan böngészte a kezébe nyomott étlapot. — így, ni! — mondta végül. — Ez jó lesz, ha jó lesz. Hoz­zál nekem fiam egy kiadós borjúpaprikás t! Szabó Andrásné. máskép­pen Zsuzska asszony, kitűnő szakácsnő volt és így rövi­desen Bálint bácsi elé állít­hatták a, borjúpaprikások ne­továbbját. Az öreg Burján látható élvezettel szívta ma­gába. a tálból feléje gomoly- gó illatokat. 'Megnyalta a szá­ja szélét, mintha máris nyel­ve hegyén érezte volna a paprika, csípős erejét, ame­lyen finoman óJsejlik a vö­röshagyma aromája. Aztán váratlanul elkomoroőott. — Andris fiam! — szólalt meg. — Parancsoljon, Bálint bá­csi ! — Ezt a paprikást, nem. le­het megenni! Szabó András körül egyet fordult a Boróka. • — Még hogy ezt a papri­A ..feketézők". Kellemes zene melleit tölthetik estéiket a budaörsiek. (MTI Foto — Bajkor Jé 'M' felv.) Pártmunkások kitüntetése a megyei pártbizottságon kész Járműjavító Vállalat j Pá rtbi zottságánák titkára; dr. Varga Péter, a Pest me- j gyei Semmelweis Kórház al- ; orvosa, a pártszervezet titkára, j Ugyancsak Szocialista Mun- j káért Érdemérem kitüntetést j kapott Rabár Pál, idős mun- | kásmozgalmi harcos, 60.. szü- | letésnapja alkalmából. A Munkaérdemérem ki tűn- ; tetőst az alábbi elvtársak kap- | ták: Krascsenics István, a Váci Városi Pártbizottság ipari | osztályának vezetőj e; Mészáros István, a Nagykő- j rösi Konzervgyár művezetője. . az üzem párttitkára; Heine Antal, a Váci Bélés- árugyár munkása, az üzem pártszervezetének titkára; Tóth Ferenc, a ceglédi Hu­nyadi Tsz tagja, a tsz párt- szervezetének titkára; Kiss Lajos, a Szentmartól!- I kátai Gépállomás párttitkára; Elek Jenőné, a Pest megyei j 1 Tejipari Vállalat munkaügyi i 1 előadója, a pártszervezet tít- ; j kára. j Ugyancsak a Munkaérderru | érem kitüntetést kapta Tóth í István idős munkásmozgalmi j harcos, 60. születésnapja al- I kaiméból. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXX kast... — akarta monda­ni. de aztán észbekapott. — Bizonyára megint figurázni akar az öreg! No, de énraj- tam nem fo-g ki... Zokszó nélkül elvitte az il­latfelhőket, ontó tálat és he­lyébe ismét _ odarakta az ét­lapot. Szemüvegfelrakás. Bön­gészés. — Ezt hozzad! — bökött Burján Bálint a paprikás serpenyős rostélyos nevére. [Elkészült. Nem is rosté­' J lyos. valóságos rosté­lyos-költemény. , Már a körí­tésként feltálalt burgonya és rizs láttára összefuthatott bárki szájában a nyál. Bur­ján Bálintéban azonban nem. Nézte, nézte egy ideig a ros­télyosok legszebbekét, aztán ismét megszólalt: — Ezt sem lehet megenni! Ennyit, azonban már Zsuzs­ka asszony sem tűrt szó nél­kül. Felháborodottan perdült elő a konyhából: — De a teremtésit a gusz­tusának, Bálint bácsi! Azt még senki nem mondta az én fűztőmre, hogy nem lehet megenni! Mi a panasza elle­ne? Mit adjunk hozzá, hogy kedvére való legyen? Burján Bálint keresgélve körülnézett: — Semmi mást, lányom, csak kést és vu!A+. Meg eset­leg egy kanalat is!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom