Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-04 / 261. szám

1960. NOVEMBER 4. PÉNTEK Ünnepi est a KISZ és az úttörők megyei központjában Hat pedagógus kiváló úttörő kitüntetést kapott A KISZ Pest megyei végre­hajtó bizottsága és az Úttörők Szövetségének Pest megyei elnöksége tegnap együtt ünne­pelte meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulóját. Az ünnepélyen a me­gyei pártbizottság is képvisel­tette magát. Somodi Gyula elvtárs, a KISZ megyei bizottsága tit­kárának megnyitó szavai után Holló András elvtárs, a me­gyei KISZ v. b. agit.-prop- titkára méltatta a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom jelentőségét. Beszédében többek között a következőket mondotta: — A nép birtokba vette az országot, kibocsátotta a béke dekrétumát is. A marxi—lenini kommunis­ta párt vezetésével létre­hozta a föld első szocialis­ta államát, melyet a világ kapitalista államainak minden összefogott táma­dása sem tudott megtörni. — És ma a Szovjetunió a világ egyik leggazdagabb, legha­talmasabb állama. — A szocializmus ma már hatalmas erőt képvisel a föl­dön. Ezt az erőt a kommunis­ta pártok irányította munká­sok, parasztok és értelmisé­giek erős szövetsége, odaadó, áldozatkész munkája terem­tette meg. Nekünk is így, olyan oda- adóan és áldozatkészen kell dolgoznunk a továb­biakban, mert csak így valósítható meg végérvé­nyesen mindaz, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítői és végrehajtói célul tűztek, megálmodtak annak ide­jén. Ezután Somodi elvtárs, az idei év nagy feladatairól, a tsz-ek megerősítéséről, a kongresszusi készülődésekről, a fellendülő úttörőmunkáról beszélt, amely alaposan pró­bára tette egyaránt a KISZ- és az úttörőszervezetek veze­tőit és az ifjúsági szervezetek tagjait. *— Az eddig elértek alap­ján — mondotta Somodi elvtárs — úgy látszik, jó, eredményekben gazdag év lesz az idei esztendő. A „próbatétel” általában mindenütt sikerült. Ezután kiosztotta a KISZ Központi Bizottsága kitün­tetéseit. Kovács István, a megyebizottság szervező titká­ra, KISZ Érdemrendet, Ki­rály Antal és Németh László pedig a KISZ Központi Bi­zottság dicsérő oklevelét és az aranykoszorús KISZ-jel- vényt kapta. Bagyula László elvtárs, a megyei úttörőelnökség titká­ra hat pedagógusnak a kiváló úttörővezető kitüntetést adta át. Kovács Gáborné, a nagy­kőrösi Kossuth Lajos általános iskola, Gyenise Ferencné és dr. Farkas Elemérné Veres­egyház, Molnár Jolán Pomáz, Galántay Ernő Leányfalu és Horváth Farkas a Csemő-Fel- sőjárási iskola úttörőcsapatá­nak vezetője részesült elis­merésben. M. J. SZÍNÉSZ-PARASZT •TALÁLKOZÓ November 7-én délután színész—paraszt találkozót rendeznek a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezetben. A Pe­tőfi Színpad két társulata lá­togat el a szövetkezetbe ezen a napon, megtekintik a gaz­daságot, megismerkednek dol­gozóival, majd rövid műsort adnak tiszteletükre. Nagy jelentőségű újítás a Semmelweis kórházban Biztatóak az eddigi kísérletek Néhány hét óla a megyei tanács Semmelweis kórházá­ban figyelemre méltó újítás­sal kísérleteznek. A sebészeti osztály mellett úgynevezett sokk-szobát rendeztek be. Ebben a szobában helye­zik el elsősorban a válsá­gos állapotban levő. fris­sen operált súlyos betege­ket, de minden más osz­tályról szintén ide kerül­nek azok a rendkívül sú­lyos betegek, akik állapo­tuk javulásáig szüntelen ÚJ BÉLYEGEK A Szovjetunióban új bélye­geket bocsátottak ki. Egy 40 kopejkás címlet a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója alkalmából kerül forgalomba. Egy négy bélyegből álló sorozat szov>jet gépkocsitípusokat ábrázol. J. Gogebasvili grúz pedagó­gus és publicista születéséne>, 120. évfordulója alkalmából egy 40 kopejkás, a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövet­ség fennállásának 15. évfor­dulója alkalmából pedig egy 60 kopejkás bélyeg került for­galomba. A kémikusok napja (novem­ber 13) alkalmából négy ér­tékből álló külön bélyegsoro­zatot adtak ki a Német De­mokratikus Köztársaságban. TÉLI FELKÉSZÜLÉS A MÉK dabasi kirendeltségén is készülnek a télre. Az előirányzat szerint 20 vagon burgonyát, 2 vagon hagymát és 20 vagon kelkáposztát tárolnak. Burgonyából eddig mintegy 15 vagonnyit válogattak át. A téli tárolásra alkal­mas burgonyát prizmába rakják és 30—30 centi vastagon szalmával fedik. Ha majd megjönnek a fagyok, a szalmára még vastag földréteg is kerül. (Győri M. felv.) KÉT HÍR VECSESRŐL A VECSÉSI egyénileg dolgo­zó parasztok befejezték az őszi kalászosok vetését. Most a káposztaszüret van soron. Köz­ben azonban szakítanak időt arra is, hogy a fölös kenyérga­bonájukat a felvásárlási hely­re fuvarozzák. A STEINP4ETZ kapitány Termelőszövetkezetben a ve­tést e hét végére fejezik be. Jelentős mennyiségű takar­mányt silóznak be terven fe­lül. Á savanyított 60 mázsa paprikájukra és paradicso­mukra jelentkezett már vevő. így az fmsz-től kölcsönkapott kiürülő hordókba a most le­szedésre kerülő káposzta ke­rül. orvosi felügyeletre szorul­nak.. Nem tévesztendő össze azon­ban ez a szoba a más kórhá­zakban is létező elkülönítővei, ahová azokat a betegeket he­lyezik el. akiknek életéről az orvosok a tudomány jelenlegi állása mellett már lerriondot- ta£, vagy pedig akiknek jelen­léte bármely oknál fogva a kórterem többi ápoltja számá­ra esetleg elviselhetetlen. A megyei kórház sokk­szobájának megnyitását hosszú hónapok gondos tanácskozásai előzték meg. Megvitatták a kórház orvosai, milyen készü­lékkel kell felszerelni a szobát, hogy minden eshetőségre azonnal kéznél legyen bármi, amire csak a gyors beavatko­zásnál szükség lehet. Csak miután a szükségesnek tartott módon berendezték, nyitották meg szeptember 15-én. Azóta már több rendkívül súlyos beteg gyógyulását segítették elő és gyorsítot­ták meg a sokk-szobában, néhány esetben pedig az éjjel-nappal a beteg mel­lett tartózkodó orvosok azonnali beavatkozása éle­tet mentett. A megyei kórház sokk- szobája az egész országban ez első ilyen betegszoba. Néhány külföldi kórházban van ugyan hasonló, de az is még csak kísérletnek tekinthető. Termé­szetesen a sokk-szoba beren­dezésénél a külföldi tapasz­talatokat is figyelembe vették. A megyei kórház kísérletének eredményeit egyelőre még nem lehet lemérni, de a szak­emberek a súlyos betegek ke- j zelése szempontjából sok jót várnak tőle. Hetvenmillió forint jégkártérítésf kapnak a termelőszövetkezetek A termelőszövetkezetek nagy többsége kötött az idén jég­verés esetére biztosítást, s így a jég okozta károk jelentős része megtérül számukra. Az Állami Biztosító felmérése szerint a nyár folyamán majdnem mindennap hullott valahol jég, s több mint ezer község határában okozott ki- sebb-nagyobb károkat. Az Állami Biztosító kártérítés címén mintegy hetvenmillió forintot fizet ki a termelőszö­vetkezeteknek.------------------------------—---------------------------------------------\ H afUcendeh. A falusi nők helye a szocialista mezőgazdaságban A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével, az új termelési viszonyokkal egyidöben, új paraszti életforma van kialakuló­ban. Olyan életforma, amely a becsületes mun­ka révén, nemre való te­kintet nélkül kínálja a jólét, a gazdagabb élet le­hetőségét. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme a nők társadalmi felszabadulá­sának ugyanolyan fontos állomása, mint amilyet a munkához való, férfiaké­val azonos jogaik rögzí­tése jelentett. Nem két­séges ugyanis, hogy a fa­lusi nők egyenjogúságá­nak valódi érvényesülé­sét csakis a szocialista mezőgazdaság képes biz­tosítani. Mi a helyzet e téren? Erre a kérdésre ad tár­gyilagos választ a Pest megyei nőtanács össze­foglaló jelentése a ter­melőszövetkezetekben vég­zett nőmozgalmi munká­ról. , A jelentés szépítés nélkül tárgyalja a hibá­kat és eredményeket. Megállapítja, hogy az el­múlt év őszén megyénk­ben^ mintegy 40—50 asz- szonygyűlésen foglalkoz­tak a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével. E gyűléseken igen sok asz- szony adta le szavazatát a közös gazdálkodás ügye mellett. A belépettek több­sége becsülettel ki is vette részét a tsz mun­kájából. Nem egy tsz-ben bebi­zonyosodott, hogy az asz- szonyok felveszik a ver­senyt a férfi munkaerők­kel. Zsámbékon például, amióta a nők vették át a tehenészetet, tisztább az istálló és emelkedett a tej­hozam. Különösen jól ér­tékesíthető az asszonyok hozzáértése, lelkiismere­tessége a baromfitenyész­tésben, amelyet — saj­nos —, sok termelőszövet­kezetben elhanyagolnak. Pest megyében a ter­melőszövetkezeti tagság 39,4 százaléka nő. Vall­juk meg őszintén — ke­vés. Jobban megvizsgál­va a, kérdést azonban ki­derül, hogy valójában a tsz-ben dolgozó női mun- * kaerők aránya sokkal magasabb, csakhogy nem- minden nő tagja munkát adó szövetkezetének. A belépéstől való vona­kodásnak szubjektív és ob­jektív okai vannak. A szubjektív okok között el­sősorban az alábbiakat kell említeni: az asszo­nyok körében még job­ban érvényesülnek a ma­radi nézetek, erősebb a régihez való ragaszkodás, mélyebbek a vallásos és egyéb visszahúzó erők gyökerei, mint a férfiak­ban. A felvilágosító szó, a politikai meggyőzés is inkább a férfiakhoz jut el, mint az asszonyok­hoz. Hibásak ebben a helyi nőtanácsok is, mert nem foglalkoztak megfe­lelően az asszonyokkal. Az objektív tényezők sem kisebb súllyal esnek latba. Ilyenek például: nincs elég napközi ott­hon. még kevesebb a böl­csőde; az asszonyok nem tudják kire bízni gyer­mekeiket. Egyes helye­ken az tartja vissza a nő­ket a belépéstől. hogy a terület nincs felosztva, ezért nem tudják tervsze­rűen beosztani az idejű­ket a termelőszövetkezeti ■és a háztartási munkára. Nem gyakorol vonzó ha­tást az asszonyokra az olyan tsz sem, ahol lé- 'ekteleniil. bürokratiku­sán kezelik az egyedül­álló nők problémáját. Sajnos, pedig a legtöbb tsz-ben az egyedülálló nők nőm kapják meg a családfenntartókat megil­lető háztáji területet, il­letve nem annyit, mint a férfiak. Sok tsz-ben nem gondoskodnak a téli fog­lalkoztatásukról, jóllehet, gyermekeik ellátása nincs biztosít va. Ezek az asszonyok nem értik, mennyit ve­szítenek kívülmar adásuk­kal. Azonkívül, hogy nincsen beleszólásuk a tsz ügyeibe, gazdasági hátrá­nyokat is szenvednek. Nincs nyugdíjjogosultsá­guk, nem részesülnek olyan mérvű SZTK-jutta- iásökban, mint a tagok, s elesnek bizonyos szo­ciális kedvezményektől. Beszélnünk kell a nők vezető szerepéről a szo­cialista mezőgazdaságban. Meg kell mondani: na­gyon kevés az olyan tsz, ahol nők is vannak a ve­zetőségben. Annál több az olyan, mint a túrái Gak/a menti Tsz, ahol a 355 tsz-asszonyt egyet­len nő sem képviseli a vezetőségben! Még bri­gád-, vagy munkacsapat­vezetői beosztásban is feltűnően kevés nőt ta­lálni. Ennek is több oka van. Az egyik — s gyakran döntő ok — a férfiak elő­ítélete. Az a bizonyos „asszony nekünk ne di­rigáljon” szemlélet. A má­sik ok az asszonyok gyak­ran alacsony politikai és szakmai tudásában rejlik. A harmadik pedig: sok asszony — bár a képes­ségei megvolnának hozzá — visszautasítja a veze­tőségi funkciót. Előítélet­ből, hogy megszólják ér­te, vagy félelemből, hogy még több lesz a-z elfoglalt­sága, még kevesebb ideje jut a családra. Az előítéletet — jelent­kezzen az akár a nők, akár a férfiak körében — le kell küzdeni. A ké­pességeket pedig — aka­raterővel, politikai és szakmai tanulással — ki lehet és ki kell fejleszte­ni. Mégpedig minél előbb. Sajnos, a tsz-asszonyok nevelése nem megoldott kérdés. A tsz-vezetőség, de maga a nőtanács is keveset foglalkozott ezzel. Pedig a falun kiala­kult új helyzetnek meg­felelően, a nőmozgalom­ra is új feladatok hárul­nak. Ezt ismerte fel a Pest megyei nőtanács, amikor — szinte első­nek az országban — kí­sérletképpen néhány tsz- ben létrehozta a nőbizott­ságot. Rövid idő tapasz­talatai is bizonyítják, hogy a kezdeményezés helyes volt. Jelenleg már megyénk termelőszövet­kezeteinek csaknem felé­ben működik a nőbizott­ság. Szervezeti felépíté­sük, tartalmi munkájuk azonban csak most van kialakulóban. Hogyan lesznek képesek összekö­tő kapoccsá válni a tsz- vezetőség és az asszo­nyok között, milyen ered­ményeket érnek el a tsz- asszonyok politikai és szakmai nevelésében, mennyire tudják az asz- szonyokat serkenteni a gazdasági munkára. ho­gyan ismertetik meg őket jogaikkal és kötelessé­geikkel — ezekre a kér­désekre nem csupán a nő­mozgalom feladata keres­ni a választ, hanem a ter­melőszövetkezeti vezetőké és a pártszervezetekis! Nyíri Éva kával, hogy a rossz idő beállta előtt minden mag a földbe ke­rüljön. A sok eső miatt viszont elhúzódott a betakarítási munka. Kilencven vagon cu­korrépa, ugyanannyi kukorica­szár és mintegy 80 vagon ku­korica vár beszállításra. Saját erővel nem győzik be­takarítani a termést a földek­ről. Ezért Szűcs Béla, a tsz el­nöke tegnap felkereste a me­gyei pártbizottságot és a rend­kívüli helyzetre való tekintet­tel segítséget kért. Onnan be­széltek néhány vállalattal és pár óra múlva már megérkez­tek az első válaszok. A Pest megyei Tőzegkiter­melő Vállalat két vontatót, egyet Váeról, egyet pedig Mén­telekről bocsát rendelkezésük­re szombaton és vasárnap. A Pest megyei Építőanyagipari Vállalat Pátyról küld majd egy dömpert a tápiósági Kossuth í Tsz-be, hogy segítsen a bcta- ; karítás mielőbbi befejezésében. Ma Pestlőrincen sorsolják a lottót ; A lottó 45. játékhetének ; nyerőszámait és az októberi ; tárgynyereményeket november :4-én. pénteken Pestlőrincen ! sorsolják. A tárgynyerem ény ; húzáson a 44. iát ékbét szelvó- ; nyei között 651 értékes juta­1 Omtári?va.1. sitrcnlnak ki Segítettek etss üszentek Ezerkétszáz hold földet már bevetettek a tápiósági Kossuth Tsz tagjai. Igyekeznek a raun­Amit végeznek, azért fizet­nétek. Megkeresnék, amit megesznek. Napi 5—6 óra munka nem árt meg nekik! — Ezt jól kigondoltátok! — helyesel elsőnek Novák József brigád vezető. — A kertészetben ellennének a mieinkkel. Abban egyeznek meg, hogy aprajára kidolgozzák ezt a tervet is. öreg este van már, az eső sem esik, mire búcsúznak. Szűcs János egy csoma­got ad át Csathó Ferencnek, a párttitkárnak. — A kiszeseké. „A világ tér­képe előtt” olvasókönyv van benne. Tizenkét darab. Az előadásra lejövök. A párt- szemináriumon is itt leszünk. — Addig még látni aka­runk — jegyzi meg az el­nök. — Ha meg nem unjátok — válaszol Rogulya György. — Azt hittem, ide — haza jöttök! ‘ — Én úgy érzem, igen! A SZAVAKAT már az autó nyitott ablakán át vált­iák: János — az iga^ató. és Gyula — a tsz-elnök. Déri Károly tatja meg Rogulya György főművezető. — Arra gondolunk — veszi át a szót az igazgató —, hogy „házilag“ csinálnánk egy if­júsági tábort. Szép környék ez. Erdők, hegyek, jó le­vegő ..; — Jó levegő az van — bó­logat Szabó József —, de hová tennénk őket, ki vi­gyázna rájuk? Ha nagyob­bak, akkor több a baj velük. —■' Sátorban laknának — magyarázza Rogulya György. — Ki főzne nekik? — fesze­geti tovább Novák József. — Az csak előkerülne — ál­lítja meg az elnök a kérde- zősködést. — Vannak itt olyan asszonyok nálunk, akik szívesen vállalnák. — Az sem lenne ingyen! — vágja rá Szűcs János. — Pénzt ezért nem foga­dunk el! — hajol felé az elnök. — Ha vendégségbe jönnek, szívesen ... AZ IGAZGATÓ felemeli a kezét. — Várj csak, Gvula! Más­ról van itt szó Már július eleién is lenne mit csinálni a fiataloknak. Akkor kezdő-. dik nálatok a nagy munka; gondoltam — toldja hozzá Novák József, a másik nö­vénytermesztési brigádvezető. — A feleségem, meg a Józsi fiam még mindig emlegetik Kovács Robit. Eleven, világra való gyerek az. ENNÉL A TÉMÁNÁL me­gint elidőznek. Két-két hétre lelátogattak a munkásgyere­kek Nagybörzsönybe. Három­szor tizennyolcán voltak. A tsz-tagoknál laktak, ahol ve­lük - egykorú gyermeke volt a vendéglátónak. Aztán a nagy­börzsönyi gyerekeknek Pesten mutatták meg az üzemet, a Várat, az «Adatkertet, a cir­kuszt és minden szép látni­valót. — Azt akarjuk, hogy össze­szokjanak — foiglalja össze röviden Csathó Ferenc párt- titkár. — Hadd tudják a mi gyerekeink milyen a munkás élete, a városiaknak se tesz rosszat, ha nemcsak az asz­talon látják a kenyeret, ha­nem lábon a gabonát is, — Hát csak jöjjenek, ha­zajönnek — szögezi le No­vák Tózsef. — És ha a nagyobbakat is ide küldenénk? — kockáz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom