Pest Megyei Hirlap, 1960. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-30 / 282. szám

1960. NOVEMBER 30. SZERDA "iJfu'lnn 3 Egy TEB-tdrgyalds margójára ! Háromszázmillió forint értékű Több emberséggel, kevesebb törvénysértéssel! termék megtakarított anyagból Az ügy a pilisi Rétéscsár- dában kezdődött és a területi egyeztető bizottságnál végző­dött. Előre kell bocsa tanom, hogy neon törvényszerűen fejlődött idáig. Több ember­séggel és kevesebb törvény­sértéssel elejét vehették volna. Úgy kezdődött, hogy a Pili­si Földművesszövetkezet ke­zelésében lévő Rétes csárdá t nemrégiben szabadkasszás kisvendéglővé alakították át. Az átszervezés létszámcsök­kentést igényel: az alkalma­zottak számát 11-ről 7-re kel­lett redukálni. Mármost: a SZŐ VOSZ elnökének 46/ 1958. sz. határozata értelmé­ben a vendéglátóipari egység vezetőjének jogában áll meg­választani munkatársait, s el­dönteni, hogy kit tart meg, kit bocsát el. Ez ecetben azonban az fmsz vezetői nem éltek, inkább visszaéltek ez­zel a jogukkal. Elbocsátottak két olyan dolgozót, akiknek szolgálati idejük, szociális körülményeik és szakképzett­ségük alapján több joguk volt ott maradni, mint akiket megtartottak. Nézzük először Gaál János- né esetét. Gaálné ötödik éve dolgozik a szövetkezetnél; ón­nal. küldték felszolgáló tan­folyamra, amelyet eredmé­nyesen el is végzett. Mun­kája ellen kifogás soha nem merült fel. Férje évek óta súlyos beteg, gyakran 4—5 hónapot van betegállomány­ban. Három kiskorú gyerme­kük köziül az egyik testi fo­gyatékos. Mint a vállalati egyeztető bizottsági ülés jegyzőkönyvé­ből kiderül, Gaálné eredeti­leg nem szerepelt az elbocsá- tandók között. Ellenkezőleg: a Rétescsárda vezetője meg akarta tartani. Mégis men­nie kellett, az igazgatósági elnök kívánságára. Ugyan­csak az ő kívánságára tartot­ták meg helyette V.-nét, aki mindössze egy éve dolgozik az fmsz-néí, s szakképzettsége sincs. Gaálné elbocsátását rendkí­vül furcsán indokolták. Az át­szervezés folytán — mondották neki — megszűnt a felszolgá­lói munkakör. Mivel Gaálné képesített felszolgáló, alacso­nyabb munkakörbe nem tehe­tik; inkább elbocsátják. Kár, hogy éppen most tá­madtak ilyen természetű skru- pulusai az igazgatósági elnök­nek. Gaálné ugyanis a gyakor­latban már hosszú hónapok óta alacsonyabb munkakörben dolgozott. Soha nem panasz­kodott emiatt, vállalta, a be­teg férjéért és a három gyer­mekért ... Nem mehetünk el szó nél­kül a VEB-nek az elbocsátást szentesítő határpzata mellett sem. Egyik pontjában az áll, hogy a vállalat messzemenően gondoskodott Gaálnéról: addi­gi. 850 forintos állása helyett 1300 forintos munkakört szer­zett számára a Nagykőrösi Konzervgyár pilisi lerakatánál. Gaálné azonban nem fogadta el. Arról azonban szó sem esik a határozatban, hogy Gaálné azért nem fogadta el, mert a munka csupán decem­berig tartott volna ... Mély együttérzés helyett in­kább felháborodással olvastuk a VEB határozatának azon pontját is, miszerint: „Sajná­latos körülményként állapítot­tuk meg, hogy az fmsz helyű egységeiben felszolgálói mun­kakör, illlietve státusz nincsen/' Ez volt a válasz Gaálnénak arra a kérésére hogy helyezzék el valahová. Felháborodásunk­nak több oka van. Az első: Gaálné több ízben kijelentette, hogy nem ragaszkodik sem a rétescsárdához, sem a felszol­gálói munkakörhöz. Csupán az fmsz-hez ragaszkodik, amely­nek öt éve dolgozója, s ahhoz, hogy ne kelljen kiskorú gyer­mekei és beteg férje mellől Budapestre járnia munkába. Felháborodásunk másik oka: miközben Gaálnét státusz hiá­nyában — „sajnálkozva” — el­küldték, a földművesszövetke­zeti cipőboltba és a vasboltba egy-egy új dolgozót vettek fel. Ez az fmsz vezetőinek cáfolata ellenére is bebizonyosodott... A másik elbocsátott munka­erő, Burkus Mihályné elvált asszony, egyedül neveli két kiskorú gyermekét. Pénztárosi munkaköre a Rétescsárda át­szervezésével megszűnt. El­bocsátását azzal indokolták, csaposnak nem lehet alkal­mazni, mert a víztől ekcémát kap, ahhoz pedig, hogy keres­kedelmi boltegységbe helyez­zék, hiányzik a szakképzettsé­ge. Később, a VEB tárg3ralá- san az érveket megtoldották azzal, hogy Burkusné meg­bízhatatlan, mert egy ízben eltűntetett 40 forint pénztár­többletet. Sajnos, az érveknek itt is sok a szépséghibája. Először: a vas- és a cipőboltban alkal­mazott, két új dolgozónak sincs kereskedelmi szakkép­zettsége. Másodszor: a két, újonnan betöltött munkakör egyike éppen pénztárosi volt. Harmadszor: Burkusné több gyakorlattal rendelkezett a pénztárosi munkakörben, mint az, akit alkalmaztak. Negyed­szer: időközben kiderült, hogy nem az ekcéma volt a baj, ha­nem az. hogy Cs. József, a Ré­tescsárda vezetője meg akart szabadulni Burkusnétól. A fiatalasszony ugyanis vissza­utasította főnöke illuminált állapotban tett „ajánlatát”. Er­re Cs. József természetesen — nem emlékszik ... Annál in­kább a 40 forintra. Szolgáljon mentségére, az is csak hóna­pok múltán jutott eszébe, vé­letlenül éppen az elbocsátá­sok alkalmával ... Talán nem árulok el titkot, ha közlöm a területi egyeztető bizottság — kétszeri tárgya­lás és alapos helyszíni vizsgá­lat után hozott — határozatát: kötelezte az fmsz vezetőit a két dolgozó visszavételére. Az ügy tehát tulajdonkép­pen lezái'ult. Ha ennek ellené­re mégis megírtuk, azért tet­tük, hogy utólag megkísérel­jük meggyőzni a Pilisi Fmsz vezetőit vétkességükről. Mert ez még a területi egyeztető bi­zottságnak sem nagyon sike­rült ,.. Ny. ß. Egy százalékos anyagmegtakarítást ért el a könnyűipar, s ebből származik a nyereségrészesedésnek 30 százaléka A könnyűipar alapanyagá­nak nagy része külföldi erede­tű, azért is jelentős az a tö­rekvés. hogy ahol csak lehet — ahol nem megy a gyárt­mány minőségének rovására — legalább egy százaléknyi­val kevesebb anyagot használ- ianak fel. kevesebb kerüljön a hulladékba. A legtöbb üzem dolgozóinak évi vállalása tar­talmazta ezt az elhatározást, s a megvalósítás eredményei máris jelentkeznek, a Könv- nyűipari Minisztérium mér­legbeszámolójában több adat ’—utat erre. A könnyűipar dolgozói az év első háromnegyedében 341,9 millió forint több­letnyereséget értek el. Ugyanannyi termékhez egy százalékkal kevesebb alapanyagot használtak fel, mint tavaly, s ebből szárma­zik a nyereségrészesedés 30 százaléka. A gondosabb anyag­felhasználás tehát a népgazda­ság számára is, és közvetlenül a dolgozók számára is, jelen­tős. A könnyűipari vállalatok­nak most az a céljuk, hogy a jól értékesíthető, keresett cikkekből terven felüli gyárt- ; mányokat is átadjanak a ke­reskedelemnek, s amennyiben lehetséges, ennek egy részéhez megtakarított alapanyagot használjanak fel. Az elmúlt tíz hónapban 890 millió forint értékű áruhoz nem igényeltek kü­lön anyagot, ennyihez ju­tott a „megmentett” alap­anyagokból. Az anyagtakarékosságnak sokféle módja van és egyes iparágakban, üzemekben még mindig jelentős tartalékok várnak feltárásra. Az anyag­felhasználás költségeinek csök­kentésénél a rostipar 3,3, a bútoripar 3,1, a bőr-, cipőipar 1.9, a papírgyárak 1,5, a gyap­júipar 1,2 százalékos ered­ményt ért el. A rostiparban például hárommillió forinttal javította a jövedelmezőséget az, hogy ugyanannyi növény­ből több rostot nyertek, mint korábban. A bútoriparban sok keményfát és forgács­bútorlapot helyettesítettek pozdorjalemezzel, s ez adta a hatmillió forintos anyagmegta­karítás legnagyobb részét. Újabban az iskolabútoroknál is helyettesítik a tölgyfát poz- dorjalappal. A cipőgyártásnál, illetve a feísőrészkészítésnél a mindinkább elterjedő tár­sas-szabás hozott jó ered­ményeket. Különösen a Szigetvári Cipő­gyárban, de más üzemben is hasznos az a móc' :er, hogy egyszerre nem egyféle fazonú cipőhöz szabják ki a bőrt és így az egyébként leeső, eddig hulladékba menő bőrből rög­tön gyermekcipő vagy szan­dálfelsőrészeket vágnak ki. A cipőiparban a társas-sza­bás nagymértékben segített abban, hogy 12,6 millió fo­rintot takaríthattak meg. Ugyanilyen összeg gyarapítja a bői’-, szőrmeipar dolgozói­nak nyereségrészesedését is. Ebben az iparágban a legna­gyobb megtakarítást, 2,2 mil­lió forintot a Pécsi Bőrgyár érte el. A finombőrök gyárának kivételével valamennyi üzemnél csökkent a fajla­gos cserzőanyag-megtaka­rítás. A gyapjúiparban az anyag- költség csökkentése 13 millió forinttal javította az üzemek jövedelmezőségét. A fonodák ellensúlyozták a szövödék és kikészítő üzemek viszonyla­gos anyagköltség-emelkedését. A pamutiparban, ha az adott­ságoknak megfelelően kisebb arányú is, de mennyiségben mégis jelentős az anyagtakaré­kossági mozgalom eredménye: több üzemben az év végén négy-öt napig is dolgozhatnak megtakarított gyapottal. (MTI) Decemberben megvitatják másfél év magyar filmtermését Februárban megtartják a második ki síi lm szemlét A Művészeti Szakszerveze­tek Szövetségében tavaly kez­dett munkához a filmművé­szeti szakosztály, s az elmúlt egy évben termékeny viták, élményekben gazdag találko­zások bizonyították, hoigy rendre megvalósították az in­dulás szép terveit. Számos szakmai vitát is tartottak a filmművészeti szakosztály rendezésében. Elő­adások hangzottak el politi­kai kérdésekről. Véleményt cseréltek a Nyugaton nagyon felkapott rendező, Ingmar Bergmann művészetéről, stí­lusáról, a len-gyei és francia filmgyártás egy-egy alkotá­sáról. A magyar* filmtermés­ből elsőként a Vörös tinta került napirendre, majd az utóbbi időszak vígjátékairól mondtak véleményt. Elhatá­roztál-e, hogy decemberben a filmművészeti szakosztály teljes ülésén megvitatják az Pedagógiai ankéiok a megye minden járásában November hónapban peda­gógiai ankétok kezdődtek a megye minden járásában az­zal a céllal, hogy az anké­tokon elhangzottakkal kiegé­szítsék az oktatási reformhoz érkezett eddigi javaslatokat. Az ankétok két témakört ölel­nek fel. Az egyik: A korsze­rű művelődési anyag átadá­sának ríj útjai. Előadó: Polka Ede, megyei szakfelügyelő. Legutóbb Gyomron hangzott el ilyen tárgyú előadás, mintegy hatvan pedagógus jelenlétében. Az ankéton olyan kérdéseket tárgyaltak, mint például: a tananyag mely részében szükséges szelektá­lást végrehajtani; a rosszul szavaló nevelő — ha az is­Egy hét közlekedési baleseti krónikája Nagykörös és Kecskemét kö­zött, Rakovszky Tibor, bu­dapesti nyugdíjas, személygép­kocsijával elütötte az előtte kerékpáron haladó Kaszala Dénes 30 éves nagykőrösi se­gédmunkást. A balesetet az ittas kerékpáros idézte elő, mert az egyenes irányban haladó autó előtt hirtelen bal­ra fordult. Kaszalát sérülé­seivel a nagykőrösi kórházba szállították. Aszód közelében dr. Gesz- tesi Ákos Hatvan felől Buda­pest irányába haladt személy­autójával a vasárnapra virra­dó éjszaka. Vezetés közben elaludt és kocsijával az út menet­irány szerinti bal oldalán leró fának ütközött. Bal lábtöréssel a Költői Anna J kórházba szállították. A gép­kocsiban tízezer forint kár keletkezett. Nagykovácsi belterületén Homonnai Antal 20 éves gép­kocsivezető, nagykovácsi la­kos, a 17. sz. AKÖV te­hergépkocsijával olyan sebes­séggel haladt, hogy az érdi ÁMG Zetorját az úthajlatban nem tudta kikerülni. Az ösz- szeütközés következtében két­ezer forint kár keletkezett. Pilisszentkereszt belterüle­tén Hornyák József gépkocsi­vezető. nilisszentkereszti la­kos, a 13. sz. AKÖV teher­gépkocsijával ittas állapotban az úttest jobb oldalán levő villanyoszlopnak ütközött. A kár 2000 forint. Az ittas gépkocsivezető ve­zetői igazolványát a rend­őrség bevonta. Szigetszentmiklóson a Kis­faludy köz és Fürdő utca kö­zött Tóth Károlyné 66 éves budapesti lakos a HÉV motor­kocsija alá vetette magát. A szerencsétlen asszony fejét a kerekek lemetszették. Táská­jában búcsúlevelet találtak. Kerepesen, a Szabadság ut­ca 123. számú ház előtt Nagy Farda József, 27 éves vontató- vezető, a kerepesi Kossuth Tsz vontatójával a sáros, lej­tős földúton felborult. Combcsonttöréssel a Köl­tői Anna baleseti kórházba szállították. Dunakeszi határában Gran­dios Ferenc gépkocsivezető a Pest megyei Állatforgalmi Vállalat személygépkocsijával a hirtelen eléje kanyaro­dó lovaskocsi rúdjának ütközött, majd a kormányt elrántva, az árokba for­dult. A keletkezett kár 2000 forint. A balesetet a lovaskocsi hajtó­ja. Blaskó István 72 éves dunakeszi földműves ittassága idézte elő. Felsősöd belterületén Mar- tinovits Ernő ötéves felső­gödi kisfiú az úton haladó lovaskocsi hátsó részére ka­paszkodott. A jobb hátsó ke­rék elkapta. A gyerek a ke­rék és kocsi közé szorult. A szerencsétlenül járt kisgyer­meket koponyaalapi töréssel és jobb combcsont töréssel a budapesti Heim Pál gyermek- klinikára szállították. kola magnetofonnal rendel­kezik — vegye fel a rádióból színész 'tolmácsolásában az’ előadandó verset. Azután: a, tankönyvek szerkesztésénél nagyobb gondot fordítsanak az illusztrációkra, a szöveg- beni kiemelésekre. (Helyes lenne például a felszólalók szerint, ha a szerkesztési mun­kában nagy gyakorlattal ren­delkező újságírókat is be­vonnának!) Vagy: a politech­nikai műveltség hogyan kap­csolódik az általános művelt­ségi anyaghoz. (Eddig arra tanítottuk a gyerekeket: ne nyúljanak a konnektorhoz, a biztosítékokhoz; most arra tanítsuk meg, hogyan nyúlja­nak hozzá anélkül, hogy ab­ból bajuk származhatna!) A másik ankét-sorozat a szo­cialista közösség kialakításá­nak kérdésével, foglalkozik. Előadó: Szabó Zoltán megyei szakfelügyelő. Eraníek kereté­ben a napközi otthonok mun­kájával, a játékos foglalkoz­tatás kérdésével, az iskolás­gyerek társadalmi munká­jával, a tantestületek közös­ségformáló tevékenységével foglalkoznak. Az elkövetkező napokban Tápiószelén, Nagykátán, Po- mázon és Szentendrén tarta­nak ilyen ankétokat. ~ P — elmúlt másfél év magyar filmtermését. A játékfilmek alkotóin kí­vül rendszeresen összejönnek a különféle szakcsoportok tagjai, a népszerű-tudomá­nyos, a híradó- és dokumen­tumfilmek, a televíziós fil­mek rendezői, operatőrjei is. Ők többek között előadásso­rozaton tanulmányozták a minden idők legjobb filmjeit, amelyeket a brüsszeli világ- kiállítás idején a legtekinté­lyesebb szakemberek válo­gattak Iá. Akkor, mint is­meretes, a Patyomkin pán­célos került az első helyre, a rendezők közül pedig Chap­lin művészetét értékelték a legtöbbre. A következő he­tekben a szakcsoportok tag­jai Id jelölik azokat a filme­ket. amelyek a különféle mű­fajokban részt vesznek a má­sodik magyar ikisfilm-szem­lén. Az idén először megren­dezett bemutató-sorozatot és értékelést ugyanás a tervek szerint február végén, vagy március elején újra megtart­ják. Szóba került, ho'gy a kis- filmszemlét összekapcsolj ák a magyar film 60 éves jubi­leumának megemlékezésével. A filmtörténet szerint ugyan­is 1901 márciusában készült el az első hosszabb magyar film, a Tánc. Szeretnék, ha ebből az alkalomból, hazánk­ban először, sor kerülne a já­tékfilmek seregszemléjére is. (MTI) ,A tej élő anyag, úgy is kell kezelni" ül címben sze­replő mondatot Zentai Zoltán, a felsőgödi tejke­zelőképző tanfo­lyam vezetője mondotta. És mi­után módunkban állt néhány órát a tanfolyamon vé­gighallgatni, iga­zat adtunk neki. Mit lehet Fel- sőgödön látni és hallani? Kívül­ről az Élelmi- szeripari Minisz­térium emeletes üdülőjét, benn, a nagyteremben pe­dig ötven egész­séges, piros-pozs­gás falusi leányt, asszonyt. Sorban ülnek a padokban, mint a gyerekek. Kinn, a nagy fekete táb­la és egymás­után állnak elé­je, számolják, hogy hány liter tejet „készít”, a Riska ennyi, meg ennyi takarmány után. Tanulnak itt számtant, tej­vizsgálatot, fel­vásárlást, takar­mányozást, tech­nológiát, admi­nisztrációt és gép­tant, mikróbio­A Kertimag és Gyógynövény Termelő Vállalat ceglédi üzemegységéhez esős időben szinte lehetetlen volt a köz­lekedés. Most a sártenger helyép sóderes-salakos bekötőút épül. ­(Gábor) lógiát és higié­niát. Mindezt hat hét alatt. Ebből is látható, tanu­lással kell tölte­ni minden per­cet, ha a jó bizo­nyítványt ki akarják érdemel­ni. — Ez a csoport pedig, úgy néz ki, szép átlag- eredménnyel vé­gez — mondja Zentai iskolave­zető. — Általá­ban a női cso­port mindig jobb mint a fárfiaké. Vérükben van a tisztaság iránti érzék és a szor­galom. — Tulajdonkép­pen mi a tanfo­lyam célja, és kik vesznek részt rajta? — A tanfo­lyamra a tejbe­gyűjtő kezelők jönnek, az egész országból. Me­gyénként négy­négy ember. Cé­lunk a megfelelő minőségű tej biz­tosítása. Mert a jó minőség, a csí­ramentesség nagymértékben a begyűjtőktől függ. Közismert, hogy most csak tom­pításmentes tejei árusítanak. Vagy­is a tejet nem kezelik konzer­váló szerekkel. Ezért különösen gondosan kell el­járni már az el­ső állomásnál, a begyűjtésnél. Ha itt hiba történik, a tej emberi fo­gyasztásra hasz­nálhatatlanná vá­lik. Közben pereg­nek az órák, az előadások. A ti­zennyolc éves, copfos kislánytól az idősebb asszo­nyokig egyaránt tan ú bizoriyságot tesznek arról, ki­tűnően ismerik a teendőket, ho­gyan kell a sze­parátort kezelni, hogyan kell a lej tisztaságfo­kát meghatároz­ni. Tudják mi a vöröslúg, és mi­re használatos a rezacülin-oldat. A gyalcorlati mun­kát a budapesti és váci nagy tej­üzemekben vég­zik. (k. m.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom