Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-16 / 245. szám

MST MEGVE» zMtriap I960. OKTÓBER 16, VASÁRNAP Az eredményességi jövedelemelosztás tapasztalatai az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezetben Az albertirsai Dimitrov Ter­melőszövetkezet határa ez év elején jelentősen megnöveke- (<xett. A korábbi 1300 kataszt- rális hold, négyezer katasztrá- lis holdra nőtt. Ebből a szán­tó közel háromezeregyszáz hold, a szőlő több mint 120 hold. A termelési tervek elkészí­tése a terület nagyarányú nö­vekedése miatt sok gondot okozott a szövetkezet vezetői­nek. A gondok nemcsak azért szaporodtak, mert a több föld — több munka, hanem azért is, mert az új tagok sok száz szétszórt kisparcellát hoztak magukkal, amelyek jó része be is volt vetve. Tehát a nagyüzemi munkaszervezés, magasabb szintű munkastílus ilyen körülmények között ba­josan biztosítható, pedig ez a mezőgazdasági szocialista nagyüzem egyik fő célja. Első esztendőben azonban, míg a táblásítás meg nem történik, erről a gyakorlatban nem le­het beszélni. Hogyan oldható meg a szét­szórt parcellák gondos keze­lése? Ez volt a főkérdés. A termelőszövetkezet vezetői — a tagsággal egyetértésben — úgy döntöttek, hogy az ered­ményességi jövedelemelosztás ad leginkább módot a jó munkához, a tisztességes ke­resethez. Dudás Mihály, a termelőszö­vetkezet elnöke, s a vezetőség többi tagja is, szinte vala­mennyi szövetkezeti gazdával beszélgetett, hogy mindenki tisztán lássa az új jövedelem- elosztási elvet, bízzon benne, mert az eredményes és igaz­ságos lesz. Az év eredményei azt bizonyítják, hogy a szö­vetkezet tagjai meg is értet­ték az eredményességi jöve­delemelosztás előnyét és ennek megfelelően végezték munká­jukat. Az év íolyamán.muT) maradt- kapálatlan terület, s nem kéllett a szövetkezeti gazdák« nak szégyenkezniük. A nagy munkák idején, már jókor reggel népes volt a határ, s csaknem minden parcellán a családfő mellett munkába áll­tak a családtagok is. így a növényápolásban a megye va­lamennyi termelőszövetkeze­tének példát mutattak, az el­ső helyen álltak. A termelési terv elkészíté­sekor már eleve a vállalások­kal összhangban tervezték meg a kapások vetésterületét. Emellett azonban — ahogy Kulcsár Géza főkönyvelő és Zászlós Mihály üzemgazdász tájékoztattak bennünket —be­vezették a premizálást is. En­nek lényege, hogy az adott területre betervezett hozam túlteljesítése esetén, a több­lettermés egy része a vál­lalt terület művelőjét illeti. Az egyes kapásokat a követ­kező feltételekkel adták ki: kukoricánál 30 mázsa hoza­mot terveztek, ezen felül mindén harmadik mázsa a művelőé. A szövetkezet tag­jai 705 katasztrális hold ku­korica művelését vállalták. Bár az időjárás nem kedve­zett a kukoricának, mégis so­kan túlhaladták a tervezett mennyiséget — a most folyó betakarítás tapasztalatai sze­rint —, s így tisztes prémiumhoz jutnak. Az alapjövedelem: má­zsánként 0,8 munkaegység jó­váírása. A burgonya vetésterülete 123 katasztrális hold volt. Hol­danként 70 mázsa termést irányoztak elő. Mázsánként 0,3 munkaegységet írtak jó­vá, ezért a tagnak gépi ve­tés esetén kellett végeznie a kapálást, a gép utáni felsze­dést és válogatást. Ha a tag maga vetette a burgonyát, ak­kor holdanként még négy munkaegységet írtak javára. 70 mázsa fölött minden ötö­dik mázsa a tagot illeti. A ter­vezett, hozamot sok parcellán túlteljesítették, így a szövet­kezet gazdái közül sokan pré­miumban részesülnek. A közös gazdaság paradicso­mot is termelt. Itt a vállalás szerint 100 forint érték után egy munkaegységet. írtak jóvá (37 forint), a premizálás sze­rint pedig - egy ^ katasztrális holdon 100 mázsa paradicso­mot kellett termelni. Az elő­irányzott mennyiség fölött is 100 forintonként egy munka­egységet-kapott a tag. A 20 hold paradicsomterületen is mintaszerű munkát végeztek a szövetkezeti gaz­dák. Valamennyien teljesí­tették vállalásukat, s nagyon sokan 14—15 ezer forint érté­ket termeltek meg egy kataszt­rális holdon. Az aratást is vállalás alap­ján oldották meg, s gyorsan, szemveszteség nélkül végez­ték el ezt a munkát is. Az idei esztendő tapasztala­tai alapján megállapíthatjuk, hogy az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezetben is jól bevált az eredményességi jö­vedelemelosztás. A következő esztendőben minden valószínűség szerint még nagyobb eredményeket hoz majd a megismert és jónak bizonyult eredményes­ségi jövedelemelosztás. (t) Nagyobb lehetőségek az állattenyésztésre a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben — Köszönöm Tokodi elv­társ ... Tudtam, hogy rád mindig számíthatok .,. Az osztályvezető, amint le­teszi a hallgatót, elégedetten sóhajt és csontos kezével hátrasimítja ősz hajfürtjeit. Aztán a segítséget kérő ven­dég felé fordul: — No, látod . . . Minden »on­dót megoldhat az ember, csak meg kell találni a módját. A szolnoki cukorgyár referense rövidesen küld nektek öt va­gon répaszeletet, s lesilózhat- játok a kukoricaszárat. Nem lesz takarmányhiány. Pólya Gyula, a ceglédi Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet fiatal főállattenyésztője vidá­man néz az osztályvezetőre: — Köszönöm Ignéczy elv- társ — mondja. — Kell is a takarmány, mert az állatállo­! mány a szemünk fénye. Erre alapozzuk a jövőnket. Nagy feladatok állnak előttünk: január elsejé- .vel egyesülünk a Mjíjus 1-gyel, meg az Aranymezővel. Már az őszi vetéseket is közösen vé­gezzük. s együttes erővel te­remtjük meg a felszaporodott állatállománynak a téli takar­mányt. A jövő esztendei jöve­delmünk sokban függ attól, hogy milyen kondícióval telel­nek át az állatok. Pólya Gyula aggodalma az állatállomány sorsáért különö­sen érthető, ha tudjuk azt, hogy a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet több mini egy év­tizedes fennállása óta országos hírnevet vívott ki nagyüzemi állattenyésztésével. A szám­Gyorsítsák meg a termelőszövetkezeti építkezéseket az aszódi járásban JÓL FIZET A MÁK A Pest megyei termelőszö­vetkezetek az idén 16 vagon mákot adtak át a MÉK-nek közellátási célokra. Legmaga­sabb átlagtermést a váchar- tyáni Alkotmány Tsz és a tá- piószentmártoni Úttörő tsz érte el. Az előbbi öt, az utóbbi 4,5 mázsát takarított be egy holdról. Mázsáját 2400 fo­rintért vették át tőlük. A tá­piószentmártoni Úttörő Tsz tagságának közel 160 ezer fo­rint jövedelmet biztosított a mák. A MÉK felvásárlótelepein különben minden mennyiség­ben vesznek át mákot — egyé­ni gazdáktól is — függetlenül attól, hogy szerződésileg elő­zőén lekötötték-e vagy sem. Az aszódi járás termelő­szövetkezeti községeinek pa­rasztjai az idén jelentős épít­kezéseket folytatnak, hogy egyre növekvő állatállomá­nyuknak helyet biztosítsanak. Az állami támogatás mellett egy-egy 50 férőhelyes szarvas­marha-istálló építkezéséhez 60 —70—80 ezer forint értékű anyaggal, munkaerővel is hoz­zájárulnak a szövetkezeti pa­rasztok. A tervezettnél tehát több állati férőhelyet készíte­nek és ez csak nyereség a szö­vetkezeti parasztok számára. Biztatók a tervek, az elkép­zelések az aszódi járás terme­lőszövetkezeti községeiben, de ezek megvalósítása sajnos nem mindenütt halad kielégítően. Ennek elsősorban nem az az oka, hogy napjainkban nem tesznek meg mindent az épít­kezés érdekében, hanem az, hogy csaknem n'unűéii'vt't 'ké­sőn kezdtek a munkához. A hitel, az anyag rendelkezésre állott már előbb is, de a járás vezetői úgy vélekedtek: a nagy mezőgazdasági munkák idején nem vesznek el munkaerőt a mezőgazdaságból az építkezé­sekhez. Az építkezések felett fel­ügyeletet gyakorló Megyei Be­ruházási Iroda szakemberei szerint is: nem volt szerencsés a járás vezetőinek álláspontja, az építkezések halogatását il­letően. A mesteremberek ugyanis sem a nagy mezőgaz­dasági munkák idején, sem máskor, nemigen dolgoznak a földeken — ez nem is indokolt. A kevés számú kisegítő mun­kaerő, ami az építkezéshez szükséges, nem jelentett volna lényeges kiesést a mezőgazda- sági munkákban. A késlekedés mellett nap­jainkban az építkezéseket több körülmény is gátolja. Egyik ilyen: most is legalább olyan szükség van a tagok munka­erejére a mezőgazdaságban, mint korábban volt. Ezért több helyen ma már a tsz vezetősé­ge nem tartja fontosnak az építkezések gyors befejezését. Galgagyörkön az 50 férőhelyes szarvasmarhaistálló falait még tavaly ősszel felépítették. A reális számítások szerint — az építkezések üteméből ítélve — az építkezés az idén sem feje­ződik be. A vezetőség ugyanis mindent előbbrevalónak tart az építkezésnél. Galgamácsán az új Élet Termelőszövetkezet 50 férőhe­lyes szarvasmarhaistállójának építkezésénél anyaghiány gá­tolja a munkát. Kötőgerendák hiányoznák, amit kitermelés­sel kellene biztosítani. A tsz vezetőségé és az erdőgazdaság között nézeteltérések vannak, hübet á vekétő'áég'sölM-ak tart­ja azt a bányafa mennyiségét, amelyet az erdőgazdaság a ki- t/ermelés titán követel. Ez gá­tolja az építkezést. A vérségi Micsurin Tsz-ben a Pest megyei Építőipari Vál­lalat késlekedik egy ötven fé­rőhelyes szarvasmarhaistálló átadásával. A megegyezés sze­rint október 1-én át kellett vol­na adni a tsz használatába az istállót. A túrái Üj Ütőn Tsz- ben nemrégen kezdték meg egy ötven férőhelyes növen- dékmarha-istálló alapozását. A galgahévízi Kossuth Tsz-ben az ötven férőhelyes növendék- marha-istálló félig van készen. A bagi Vörös Csillag Tsz-ben az ötven férőhelyes növendék- marha-istálló falait húzták csak fel. De tovább lehetne so­rolni a szövetkezeti építkezé­seknél a tennivalókat. A járás termelőszövetkeze­teiben több istállót, ólat átad­tak már rendeltetésének. Az említett'^példák azonban 'azt mutatják, hogy meg kell gyor­sítani a járásban a termelőszö­vetkezeti építkezéseket. Az idő ugyanis sürget, az állatokat maholnap feltétlenül tető alá kell vinni. — m. s. — szerű növelés mellett najgy gondot fordítottak a minőség­re. a hozamok emelésére is. Igv érhették el, hogy az el­múlt esztendőben több mint hatezer literes tehenenkénti átlaggal megnyerték az orszá­gos tejtermelési versenyt. Az idén pedier — bár számos eiŐ- hasú üszővel növelték a tehén­állományt — az előzetes becs­lések szerint megközelíti a fe- iési átlag a hatezer litert. Mi volt a nagyarányú fel­lendülés előidézője? Pólya Gyula egyetlen mondatban foglalja össze: — Szívvel és ésszel csinál­tuk ... így lettünk törzsállat- tenvésztő gazdaság..; Mindez azt jelenti, hogy a hozzáértő, szorgalmas munka eredményeképpen a Vörös Csillag tagjai az idén hatszáz hízottsertést, mintegy hatvan göbőlyt, közel száz mázsa árubaromfit, négy­száz tenyészjuhot. huszonöt tenyészüszőt értékesítenek. Ez­zel nemcsak a havi tizenöt fo­rintos előles alapját biztosí­tották. de azt is. hogy meglesz a negyvennégy forintos mun­kaegység érték. — Örülünk a jó eredmé­nyeknek. de nem vagyunk tel­jesen elégedettek ... — hang­súlyozza Pólya Gyula. — Ter­vünk az állattenyésztés még nagyobb arányú fejlesztése, s ehhez most már az egyesülés­sel még szélesebb lehetőség kínálkozik számunkra. Növel­jük a takarmányemelést, s fő­leg a tenyészanyagot gyara­pítjuk. hogy saját tenyésztés­ből biztosítsuk a hizlalásra szánt süldőket és szarvasmar­hákat. A több állatnak, több férő­hely kell. s ezt tudják a szö­vetkezet tasjai is — éppen ezért szinte teljesen saját erő­ből tetemes összeget fordítanak állatszállások -épí­tésére az elkövetkezendő esz­tendőben. Pólya Gyula szerint sem a két új termelőszövet­kezet. sem a Vörös Csillag tag­jai nem félnek az egyesülés­sel járó fokozott feladatoktól. Sz. Farkas Lajos Növeli öntözéses kertészetét a szentlörinckátai Új Világ Termelőszövetkezet Szentlőrinckátán a Zagyva közelsége lehetővé teszi az intenzív kertészkedést. A köz­ség parasztjai évtizedek óta csőkutas öntözéssel papri­kát, káposztát, s egyéb zöld­árut termeltek nagy terüle­teken. A lakosság jövedel­mének zömét — ennek meg­felelően — a kertészkedés adta. Érthető, ha a termelőszö­vetkezet vezetősége és tag­sága is elsősorban a kertész­kedésre gondolt. Ebben az esztendőben az állami támo­gatással létesített öntözőmű segítségéve] mintegy 130 ka- tasztrális hold földet öntöz­tek. Szárazkertészetük 270 ka- tasztrális hold volt. Nagy területeken termeltek töb­bek között káposztát, paprikát, karfiolt, para­dicsomot. A termelőszövetkezet ki­alakított nagyüzemi kerté­szete még nem haladja meg a régi kis kertészetek nagy­ságát. A katasztrális holdak száma körülbelül megegye­zik, de a hozamok általában magasabbak, mint a kis ker­tészetekben voltak. A nagy­üzemi kertészetnek emellett nagy előnye az is, hogy egy­séges fajta, egységes minő­ségű árut adhat nagy tétel­ben. Az értékesítés is gyor­sabb. olcsóbb, egyszerűbb, mert minden zöldárujukat a MÉK-en keresztül juttatnak el a fogyasztókhoz. A főszezonban naponta 400 mázsa zöldárut is el­vinek a MÉK teherautói. A kertészet eddigi jöve­delme két és félmillió forint, de ez az összeg a. következő hetekben el­éri a hárommillió forin­tot. A termelőszövetkezet ez évben, az egész község közös gazdálkodásának első évé­ben, még nem rendelkezett olyan feltételekkel, hogy a ré­gi kis kertészetek területét is teljes mértékben kihasz­nálja. A következő eszten­dőben azonban erre is sor kerül. Emellett még mintegy Túl az árokparton, párhu­zamosan a gödrös kövesúltal, akácsor húzódik. Egy helyen, éppen a kilométerkőnél, há- rom-négyméteres üres köz van, A köz két szélén egy-egy ágasfát ásott le valaki. Az ágasfákon keresztben, héjat- lan, lábszár vastagságú do­rong nyugszik és sorompó­ként lezárja az utat. Jelzi az avatatlan utasnak, hogy jár­művel nem érdemes befor­dulni, mert erre nein juthat messzire. A sorompó alól szekérnyom fordul a kövesútra. A kerék­vágás másik vége egy takaro­sán készített, kátránnyal kent tanyai kapu alatt tűnik el. az úttól vagy jó ötven méternyire. Estefelé jár az idő. Ülök a sorompón, lógatom a. lábam, szívom a cigarettái, Nagyká- lától néhány kilométerre, kint a. halárban. Hátam mögött a gépkocsivezető dolgozik. Kö­nyökig olajosán babrál a mo­torban, valami hibát javít, ami miatt erre a számításon kívüli megállásra kényszerül­tünk. Köztem, meg a tanya közt, a dülöút két szélén frissen ültetett csemeték sorakoznak. Mellettük karó áll őrt. Rövid kócrnadzag köti a törzset a KÉT SOR ALMAFA karóhoz laza szorítással. A jobboldali sor tőlem vagy ti­zenöt méterre véget ér. És ott, a széltől, naptól, esőtől meglappadt földlcukacok közt mélyülő gödörnél fehér baju­száz katasztrális holdnyi újabb területre terjesztik ki a meglévő nagyüzemi kerté­szet kereteit, A nagyobb méretű kertész­kedés egyik akadálya a vi­szonylag kevés munkaerő volt. Az egész kertészetet családokra osztották fel — vállalás alapján —, de vi­szonylag kis területet vállalt egy-egy család. Az idei ta­pasztalatok alapján azonban már bátrabban vállalnak a tagok területet művelésre. Egy-egy katasztrális hold kertészet bruttó hozama ugyanis elérte a 25 ezer fo­rintot. Kertészettel és egye­bekkel egy-egy családfő jö­vedelme. ha időnként a fe1?- ság is besegít, 30—35 ezer forint lesz, Az eredményeket lát­va az év folyamán mint­egy 100 fő kérte felvé­telét a termelőszövetke­zetbe. zömmel olyanok, akik már huzamo<*ibb idő óta az iparban, vagy állami gazdaságban dol­goztak. A változások lehetővé te­szik, hogy a következő év­ben tovább növekedjék - kertészet területe, s a még eredményesebb munka érde­kében komoly beruházásokat végezzenek. Az új vízkiemelő motorokon kívül 1000 négv- zetméter üvegházat építenek, amely eddig nem volt a köz­ségben. s több. mint ezerre' növelik a melegágyi ablakke­retek számát is. Ezzel a me­legágyi ablakkeretek száma ötezerre) nő! Tervek szerint a vetésforgó keretében már L961-ben megkezdik a zöldiék-mnány- félék öntözését is. (y— ») % szú, szikár öregember dolgo­zik tempós, kimért mozdula­tokkal. Mellette targonca áll, rajta dézsa, a dézsa fülére borítva fehér, literes bögre. A dézsa mögött jiagy fonott kosár. A targonca előtt a föl­dön három csemete fekszik még. sorára várva. Ha jól lá­tom, alma. Gyökerük, meg a gyökérrel kivett összemarok- nyi föld nedves rongytakaró­ban nyugszik. Az öregember most karót vesz elő a fűből, az ásó lapjá­val ráver a végére, az meg szilárdan megáll a gödör fene­kén. Ezután nagy. kérges, duz- zadt-erű kezével két maréknyi porhanyóé, trágyás földet tesz a gödörbe. Letapogatja, majd nagyot szusszantva feláll a guggolásból és az egyik cse­metéért lép. Óvatosan leveszi róla a rongyot, talpra állítja, s csak úgy kézzel kaparja, nyomkodja rá a földiét. Majd vizet loccsant és ásózni kezdi az egyik kupacot, időnként bőrpapucs lábával körültapos­sa a fácskát. Befejezésül ismét öntöz, ma?fi madzagot hús elő a lajbízSebböl, Aztán megra­gadja a targonca szárát, elő­rébb tolja néhány méterrel ét újrakezdi az eaészet az utolsé előtti gödörnél, Ekkor mái mellette állok éc illendő kö­szönés után közelebbről nézem * nehéz szorgoskodását. Már: erősen sárgul a nap, és fele el-\ tűnik a tanya cserépteteje mö- \ gött, amikor az utolsó fával is \ végez. A két sor csemete kato- ; násan áll és árnyékuk egybe- \ forrva hosszú párhuzamot von. \ Cigarettával kínálóm az őre- \ get. Elfogadja és tüzet ad fé- : nyesre kopott, rézből készült. \ kupakos gyújtójából. ■ ; — Nehéz munkát vállalt — ; szólok az első szippantás után. ; — Nem nehéz ez kérem...', Szórakozás. Magamfajta öreg- ; ember már csak ilyennel pepe- i csel... Nézegeti munkáját, elege- \ dettség. derű tükröződik bar- i náracserzeit. barázdás arcán. í — ... Gondoltam jó lesz ez. | mert hogy az unokáim igen j csak szeretik az almát.. . Ezzel aztán búcsúzik, el-j indul a ' targoncával a tanya j irányába. A dézsa alján löty- j kölődő víz. időnként kifröccsen j és a kövér cseppek a sárga \ napsugarak előtt fénylő szikra ként hullanak a földre, Az\ öregember papucsai meg min­den lépésnél csattannak egnet. Taktust vernek a kenetlen ke­rék nyöszörgéséhez. Tenkely Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom