Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-16 / 245. szám

1960. OKTÓBER 18, VASÁRNAP

3

Kádár János eivtárs beszéde a Sportcsarnokban tartott nagygyűlésen

(Folytatás az 1. oldalról)

tatkoznak bizonyos határozott vonások. Az egyik jellemző vonás, hogy az egységes és szilárd szocialista front felveti az emberiség égető nagy kérdéseit és ezeket teljes álhatatosság- gal képviseli. A másik jellemző vonás: a nemzetközi életben nagy súllyal jelentkeznek az általunk is elfogadott semleges országok küldöttségei. Nagy súllyal és olyan formában, ahogyan korábban nem. Ebben feltétlenül szerepe van annak, hogy érzik a szocialista tábor támogatását. Ez megnöveli autoritásukat, önbizalmukat, bizonyos mértékben még állásfoglalásukat is befolyásolja. Ezzel kapcsolatban Kádár János megemlítette az öt semleges ország által előterjesztett javaslatot, amelynek az volt a lényege, hogy Hruscsov és Eisenhower vegye fel ismét egymással a személyes érintkezést. Mi, a szocialista országok képviselői tiszteltük és becsültük az öt aláíró semleges ország képviselőinek jószándékát. Ennek a javaslatnak az lett a sorsa, hogy az Egyesült Államok visszautasította. Érdekes volt egy tekintélyes amerikai lap állásfoglalása ezzel összefüggésben.

A lao jellemezve, hogy hova jutott Amerika, azt írja: most először fordult elő. hogy olyan tényezők, amelyek korábban figyelték, elfogadták, követték és támogatták az Egyesült Államok állásfoglalását. most megmondják, mit kellene csinálnia az Egyesült Államoknak. Ez kétségtelenül jelzi az Egyesült Államok politikai tekintélyének süllyedését.

Kádár János a továbbiakban kijelentette, meg kell mondanom, hogy bár a szocialista országok hatásos fellépése a Szovjetunió képviselőinek érdeme, a jelen esetben a személyi kultusz veszélye nélkül nyugodtan lehet mondani, hogy Hruscsov elvtárs személyes érdeme is.

Az Egyesült Államok kormánya elküldte elnökét a közgyűlésre. akinek felszólalását, javaslatait önök ismerik. Amikor e felszólalások után az amerikai újságírók megkérdezték. mi a véleményem erről a beszédről, azt mondtam, hogy én többet vártam Eisenhower felszólalásától.

ztc Egyesült /íSítarno&tttik nvm volt egyetlen jelentős javaslata sem

Hovatovább nevetséges helyzetbe került a nemzetközi politikában az Egyesült Államok. Az embereket érdekelte volna, mi lesz a nyugatnémet imperializmussal, mi lesz a hadibázisokkal, amelyeket a szocialista országok körül egész Európában és Távol-Keleten építettek. Mikor, és hogyan számolják fel ezeket? Ezután odaáll az Egyesült Államok ex reprezentatív képviselője és halálos komolyan azt javasolja: kezdjünk tárgyalásokat és egyezzünk meg abban, hogy azokon az égitesteken, amelyeket majd az emberek elérnek, egyetlen .hatalom .se állítson fel katonai támaszpontot. (Derültség.) Ez. Volt'az egyik javaslata és a többi ehhez hasonló. Egy komoly és fontos javaslata volt az, hogy egyezzünk meg a fegyverzet ellenőrzésében. Ez viszont olyan javaslat, amely nem a háború elkerüléséhez vezetne, hanem éppen az ellenkezőjére. Anglia képviselői felszólaltak ugyan az általános vitában, de semmi érdemlegeset nem adtak a közgyűlés munkájához. A franciák elutazásukig fel sem iratkoztak az általános vitában.

És ez úgy, ahogy ott történt — nem jó! Mert sem a leszerelésből, sem sok más kérdésből nem lehet semmi, ha az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya nem vesz részt azok megoldásában és nem ismerteti világosan álláspontját.

A vitában a döntő és fő kérdés a leszerelés, a béke megőrzése és a gyarmati rendszer felszámolása. Semmiféle sikert nem aratott az imperialistáknak az a manővere, hogy ezeket a kérdéseket valamiféle bizottságokban eltemetve. a közgyűlés összesen három kérdést tárgyaljon, amelyek közül kettő így hangzik: a ..tibeti kérdés” és a „magyar kérdés”. Ezeknek a napirendre tűzését egyébként megszavazták, de a közgyűlés tárgyalásaiban nem ezeknek a kérdéseknek van súlyuk és jelentőségük és nem ezek izgatják még azokat a küldötteket sem. a,kik egyébként napirendre tűzésüket megszavazták.

Kádár János, ezután a semleges országok egyes képviselőinek felszólalásairól és munkájáról szólt.

A semlegesek közül egynéhányat nagy és megrázó élmény volt hallgatni.

A felszabadult gyarmati népek képviselői büszkén, önérzetesen, határozottan léptek fel népük függetlenségéért és bátran fejtették ki népük álláspontját, Legkiválóbb képviselőik közül is hadd említsem Nkrumaht és Fidel Castrót, akit az Egyesült Államok hivatalos körei nem nagyon szeretnek. Castro négy órán át a latin ember szenvedélyességével sorolta fel a tényeket, a bizonyítékokat, s meztelenre vetkőztette az amerikai imperializmust.

Is ENSZ-beli erőviszonyok hordóséról

Kádár elvtárs ezután arról beszélt, hogy ma az ENSZ- ben meg kell különböztetni a tárgyalásokat, a vitát, aztán pedig a szavazást és végül az ENSZ adminisztriációját. A vitákban, a haladás igazi szenvedélyes képviseletében a szocialista országok képviselői és azok a semlegesek a hangadók, akik valóban szív- vei-lélekkel képviselik népük szabadságát, a haladást. A szavazásnál nem így van. Ezen a területen még nincs fölényben a szocialista, általában a gyarmatosítás elleni front. A szavazásnál egyelőre az imperialisták befolyása dönt, egyelőre az a helyzet, hogy a szavazatokat — sajnálatos módon — nem a közgyűlési vitában elhangzott érvek, vagy a meggyőződés határozzák meg.

Még inkább ez a helyzet az apparátusban. Az alkalmazottak több mint nyolcvan százaléka az Egyesült Államok polgára, ennek megfe- l In a, különböző osztályok tisztviselőinek arányszáma is

Az. ENSZ-beli erőviszonyok még mindig egy korábbi helyzetet tükröznek, de azt lehet mondani, hogy körülbelül végét járja az a periódus, az a 15 év, amelyben ez a

szervezet a valóságban az Egyesült Államok küldöttségének végrehajtó szerve volt. Meggyőződésünk, hogy az

ENSZ az alapokmány szellemében betöltheti feladatát, s mi harcolunk azért, hogy ilyen legyen, mert erre a nemzetközi szervezetre az emberiségnek feltétlenül szüksége van.

Kádár János ezután a népi Kína képviseletével kapcsolatos vitát ismertette. Nagy taps közben jelentette be. hogy a felszólalók 90 százaléka követelte: a Kínai Nép- köztársaság foglalja el végre az őt megillető helyet az ENSZ-ben.

Ugyanilyen arányban követelték a küldöttek — folytatta — a Mongol Népköztársaság felvételét. Meg kell mondanom, hogy a kínai képviselet kérdésében szinte drámai volt a szavazás. Senki sem tudta ugyanis előre a szavazás eredményét, de valahogy mindenki érezte, hogy nem úgy fog lezajlani, mint tavaly. Az eredmény már ismert.

Az imperialisták fölénye itt is csökkent, s legutóbb már azt írták az amerikai lapok: nincs remény arra, hogy jövőre is meg tudják akadályozni az ENSZ-lcözgyűlésen a kínai képviselet megvitatását.

Kádár János a következőkben bírálta az ENSZ szerveinek összetételét. — Mi azt mondjuk, hogy a Biztonsági Tanács összetételén változtatni keli, mert az a 15 évvel ezelőtti helyzetet tükrözi, s az öt állandó tagból az egyik a szégyenletes Csang Kaj-sek-klikk embere. A Biztonsági Tanácsban viszont nincsenek képviselve olyan új hatalmas erők, államok és népele, amelyek 15 évvel ezelőtt még nem éltek önálló nemzeti életet.

Az „egy főtitkár” pedig nem alkalmas a mai nemzetközi helyzetben. Mert vagy a kapitalisták embere — és ebbe mi nem törődhetünk bele — vagy pedig egy kommunista lenne, és mi megértjük, hogy abba viszont ők nem törődhetnek bele. Ezért javasoljuk, hogy a jelenlegi három nagy államcsoport képviseaz Egyesült Nemzetek Szervezetében, akik egyetértésben járnának el. amikor az ENSZ határozatainak végrehajtásáról van szó.

Szólnom kell a „magyar kérdésről” is, csak egyetlenegy összefüggésben — folytatta Kádár elvtárs. Érintkeztünk a legkülönbözőbb körökkel, amerikai kormányszervekkel, újságírókkal, más amerikai tényezőkkel. ENSZ-beli képviselőkkel. A legkülönbözőbb elemek felvetették: nem lehetséges-e valami kompromisszum a magxjar kérdés rendezésére? Világos, hogy akik ezt az ügyet erőszakolják, az USA képviselői is — úgy látszik — keresik azt az utat, módot, ahogyan a tisztesség látszatával megszabadulhatnak ettől a kérdéstől. (Derültség.) Ezen én nem töröm a fejem, mert nem nekünk kellemetlen ez a kérdés. Törjék a fejüket azok, akik cipelik a hátukon, mint púpot és szeretnék már letenni.

Kádár János a továbbiakban arról szólt, hogy az amerikai állampolgárok részéről túlnyomóan jóindulatú érdeklődést tapasztalt. — A magyar származású amerikaiak óriási többsége szolidáris a Magyar Népköztársasággal. (Taps.) Ezt felelősséggel állíthatom — mondotta. Ez külsőségekben is kifejezésre jutott. Felkeresett a rokonszen- vezőknek több ilyen küldöttsége, pedig nem olyan egyszerű eljutni a magyar misszióra, amikor a rokonszenv kifejezéséről van szó! — Itt szeretném megjegyezni, amikor arról volt szó, hogy a küldöttséget vezessem, az egyik elvtárs azt mondta: ő egyrészt örül, másrészt kicsit nyugtalan, mert ő ismeri New Yorkot, én meg nem ismerem. Mondtam neki; én persze nem ismerem közelebbről New Yorkot, de akikre te gondolsz, azokat ismerem (derültség) és úgy vagyok, hogy ha már találkoznunk kell. szívesebben találkozom velük 1960. szeptemberében New Yorkban, mint 1956 októberében Budapesten, (Taps.) Ilyesfajta találkozók voltak — többször

lőinek legyen egy-egy titkára tüntettek ellenem,.

A. tüntetések kudarcba faliadtak

A legelején, amikor a lendület még friss volt, körülbelül 80—100 tüntető jelent meg. Elutazásom előtt két nappal a sarkon már egyedül fütyült a Corvin köz egyik hőse, s közben két amerikai detektív vigyázott rá. (Derültség.) Az újságok zöme őszintén megírta, hogy ezek a tüntetések kudarcba, érdektelenségbe fulladtak.

Azt is meg kell mondanom, hogy különböző elemek voltak a tüntetők között. Ez az aktív és naponta tüntető vazallus csoport „középfokú állapotában” 12—15 emberből állott. Kisebb részük volt 1956-os disszidens, nagyobb részük 1945-ös nyilas. Vannak másfajta dissizidensek is. Nem csinálok nekik ingyen reklámot, nem nevezem meg őket, mert Amerikában megtanultam, hogy reklámot nem csinálnak ingyen. (Derültség.) Mégis megnevezem a legöregebbet, akin ez már semmit nem segít, Eckhardtot. Van még több ilyesfajta ember, aki a későbbi szakaszban, 1947-ben és később ment ki. Ezek elhatárolták magukat Fábiántól, aki a tüntetőket szervezte. Ez mindenesetre említésre érdemes tény.

Ami az amerikai hatóságokat illeti, az USA kormánya nem fogadott meleg szeretettel bennünket. Végrehajtó közegeikről annyit tudok mondani, hogy a maguk sajátos módján koiTektek voltak. Volt olyan kérdés is, amelyben teljes egyetértés volt köztünk

! és az egyik biztonsági detektív között. Amikor mondtam, hogy elutazunk, ő is örült, mi is örültünk. (Derültség) Aztán hozzáfűzte: annak is örül, hogy egészségesen távozunk. Mi is örültünk. (De végre mutatkoznak már pontok, amelyekben egyetértünk, mi magyarok és a hivatalos Amerika képviselői. [Derültség és taps.])

Kádár János ezután rámutatott arra, hogy Amerikában hihetetlen nyomás nehezedik

a haladó erőkre, majd az élet- színvonalról szólt.

— Az Egyesült Államokban igen jelentős belső infláció van — mondotta. — Nagyon magasak az árak. Megkérdeztem egy embert, mennyi a fizetése? ötszáz dollár havonta. Ez nem kis összeg. Viszont a lakbér 270 dollár. Egy kiló gyümölcsöt vett küldöttségünk egyik tagja, egy és egynegyed dollárért. A dollár a világon a legkevesebbet az Egyesült Államokban ér.

Szeressük még jobbon a 3Soggar Népköatóvsostígot

Ezzel be is fejezem amerikai élményeim felsorolását, s ezzel kapcsolatban rögtön egy távoli gondolatot vetek fel. Valamelyest ismerem a szovjet népet. Évek során megismertem a szovjet nép kulturális intézményeit, nagyszerű eredményeit és nagy híve vagyok annak, hogy nagyon sok látogató utazhasson a Szovjetunióba. Az a meggyőződésem, hogy aki látja és megismeri a szovjet nép életét, munkáját, kultúráját, áldozatkészségét, a magyar nép iránti forró szere- tetét, testvéri érzését, az még mélyebben megszereti a Szovjetuniót és mindent megtesz, ami csak rajta múlik, hogy erősítse a magyar—szovjet barátságot. (Nagy taps.) Azt szeretném, ha minden magyar ember nagyon szeretné a Magyar Népköztársaságot, annak intézményeit, rendjét, az itteni életet, a munkát, a szórakozást, a kultúrát. A mi népünk szereti mindezt, de még jobban kellene szeretnie. S meggyőződésem, hogy ha az ember három hetet tölt Amerikában, utána még jobban szereti a

Magyar Népköztársaságot. (Nagy taps.)

Megköszönöm népünknek azt a baráti támogatást, szolidaritást. amelyet a hazai közvéleménytől kaptunk. Ez nagy erőt jelentett nekünk. New Yorkban úgy láttuk a hozzánk érkezett újságokból, táviratokból, mintha kint tartózkodásunk idején nemzeti egységünk egy árnyalattal tovább erősödött volna. (Nagy taps.)

Természetesen megkaptuk a magyar testületek táviratait, jókívánságait. Ha megengedik. külön a Hazafias Népfrontnak köszönjük meg. hiszen ott úgyis képviselve vannak a többi tömegszervezetek is: nagyon köszönjük a támogatást. (Nagy taps.)

Végezetül: olyasfajta tapasztalatokra jutottunk, hogy a nemzetközi életben a haladás erői előnyomulóban vannak és itthoni ügyeink is egészségesen, jól fejlődnek. Mindennek alapján azt mondhatom: legyünk hűségesek pártunk helyes politikájához, mert semmit sem tudtunk volna elérni az elmúlt négy év alatt, ha a párt politikai vonala nem lett volna helyes. (Hosszantartó taps.)

Ml sí eh ntnratinnk népfvonl-politikúítkh os

Maradjunk hűségesek népfront-politikánkhoz. mert céljaink eléréséhez az szükséges, hogy a feladatát jól megoldó párt vezessen és az egész nép. az egész nemzet egyesüljön a szocializmus, a béke győzelme érdekében. (Nagy taps.)

Maradjunk hívek ahhoz a szövetséghez, amely bennünket, a nemzetközi élet haladó erőivel összeköt: a szovjet barátsághoz. a szocialista táborhoz. (Hosszantartó taps.) Ápolnunk és erősítenünk kell barátságunkat. szövetségünket az imperialista függőségüktől nemrég megszabadult és a szabadságukért harcoló, gyarmati sorban élő népekkel. (Nagy taps.)

Ezeket a politikai fő elveket követve, dolgozzunk jobban az élet minden területén. Ma már nem tartozik az álmok világába, hogy mi Amerikát is túlhaladjuk. Az kapitalista ország és ha sokáig az marad, mi pedig szocialista ország vagyunk és a kommunizmust építjük majd. ebben a folyamatban nekünk Amerikát is túr kell haladnunk. De ehhez jobb munka kell! Sehol se üsse fel a fejét megelégedettség, ,.a ráérünk holnap is” hangulat: amit megtermelünk.

az a mi népünké. S minél jobban dolgozunk, annál gyorsabban fejezzük be a szocializmus alapjainak lerakását, annál iobb lesz egész népünk élete. Aki ezt becsületesen akarja, eszerint dolgozzék.

Elvtársak, mi azt akarjuk, hogy megteremtsük a tartós békét, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését, de ez nem megy másképpen, mint az imperializmus, a háború erőinek visszaszorításával. Érje meg végre az emberiség azt a kort, hogy a jövőért ne kelljen aggódnia, ne kelljen rettegnie pusztító háborútól. Azt akarjuk, hogy a társadalmi haladás győzedelmeskedjék, hogy megszűnjék a gyarmati rendszer, hogy felépüljön a szocialista Magyarország. Ennek megfelelően kell dolgoznunk. Diadalmaskodjék a béke és a társadalmi haladás ügye az egész világon. (Hosz- szantartó nagy taps.)

A nagygyűlés Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának zárszavával. majd az Internacionálé eléneklésé- vel ért véget.

A sportcsarnoki nagygyűlés résztvevő) nagy figyelemmel hallgatták Kádár elvtárs beszédét

(MTI Foto, Papp—Vigovszky felv.)

Külföldiek milliói ismerkedtek meg a magyar árukkal az őszi nemzetközi vásárokon

Kiállításaink jelentős üzleti eredményeket hoztak

Iparunk, mezőgazdaságunk exportcikkei az- ősszel nyolc nemzetközi vásáron és két élelmiszeripari szakmai kiállításon, vizsgáztak, mégpedig „jó bizonyítvánnyal”. Bécsber.. Plovdivban. Szalonikiben,

Brnoban. Londonban. Izmirben, Damaszkuszban és Lipcsében több millió külföldi érdeklődő és nagyszámú szakember ismerkedett meg iparunk. mezőgazdaságunk teljesítőképességével, termékeivel. Lipcsében, ahol nyolc vásárházban találkozhattak magyar árukkal, egy-egv kiállításunkat százezrek nézték meg. A damaszkuszi vásár magyar pavilonjában a látogatók száma megíhaladta az egymilliót Kiállításaink jelentős üzleti

eredményekkel is jártak. A brnói vásáron például 244 millió rubel értékű üzletkötés jött létre a magyar és csehszlovák vállalatok között.

Jelentős üzleti eredményekkel zárult a lipcsei őszi vásár is: az NDK külkereskedelmi szerveivel több millió rubel értékű áru cseréjében egyeztek meg. Zágrábban a jugoszláv vállalatok 3 200 000 dollár értékű magyar árut kötöttek le.

Damaszkuszban csaknem valamennyi kiállított népet megvették a s'zíriaiak. ezenkívül 250 000 dollár értékű áru vásárlásának pénzügyi lebonyolításáról írtak alá szerződéseket és sokféle magyar áru 'Zéirtásáról kezdtek tárgyalásokat.