Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-15 / 244. szám

1960. OKTÓBER 15, SZOMBAT «w ME« KedrinD 3 CSAK SZAVAZNI, NEM ELÉG! Szabó Ferenc, Gomba község tanácselnöke hiába tö­ri a fejét, nem jut eszébe, hogy a kommunista tanácsta­gok csoportja mikor, milyen ügynek volt utoljára a szószó­lója. — Pedig valami igen fontos dolog volt! — túr a hajába. — A tavasszal lehetett valami­kor . . : Ennyire emlékezik, s arra, hogy a negyvenegy tanácstag­ból hat a kommunista. Amikor azonban Szabó Im­re vb-titkár sorbaveszi a ta­nácstagok kartonjait, kiderül, hogy nem hat, hanem tizen­négy kommunistára adta sza­vazatát a gombai nép. — A tizenötödiket, Gados Károlyt, kizártuk a pártból is, a tanácsból is — egészíti ki a helyzetképet Faragó Attila is­kolaigazgatóhelyettes, az egyik alapszervezet párttitkára. — Egyébként ö volt a vezetője a kommunista tanácstagok cso­portjának. — Gados Károlyt azért távo­lít ottuk el a pártból és a ta­nácsból, mert részeges, köte­kedő lett. Hiába próbálkoz­tunk vele, nem hallgatott a jó szóra ..; Azóta pedig össze se hívtuk a kommunistákat, hogy válasszanak új vezetőt. Talán ezért nem működik a csoport. Ennyi a tájékoztatás és az indokolás is, amelyet Szabó Ferenc tanácselnök mond. Az­tán hozzáteszi, hogy amikor tavaly ősszel a kilométeres utat építették a Közilaposban, a kommunista csoport tagjai­nak kezdeményezésével és részvételével takarított el a falu népe 3400 köbméter föl­det, fcogy 200 ezer forinttal ke­vesebb legyen a készpénz- kiadás. A beszélgetés során több­ször hivatkoznak arra, hogy minden ügyet, amelyet a ta­nácsülésen tárgyalnak, a kom­munisták egységesen támogat­nak. Ezt az egységes hozzáál­lást azonban nem előzi meg vita, amelyen minden kommu­nista tanácstag elmondaná vé­leményét, javaslatát, hogy. gaz­dagabbá, szélesebb körűvé váljék az előterjesztés, Az elnök és a titkár kom­munista, a párttitkár és még két elvtárs tagja a végrehajtó bizottságnak. A kommunista tanácstagok az előterjesztést hallgatva, arra gondolnak a tanácsülésen: — Ezek az elvtársak bizto­san megrágták és a párt politi­kájának is megfelel ez a jelen­tés, terv vagy költségvetés ... Aztán felemelik a kezüket és megszavazzák. Abból, amit Szabó Ferenc elmond, ez derül ki. Az emberek általában ké­nyelemszeretők. Vonatkozik ez sok párttagra is. Nem min denki harcol azért, .hogy a funkciójával járó munkát meg is kapja. Várja, hogy hív­ják, irányítsák, sőt, számon is kérjék tőle. Süli Antal üzemi munkás, kommunista tanácstag azt a feladatot kapta, hogy segítsen megszervezni a Rózsadombon a villanypóznák gödrének ki­ásását, amikor oda is bevezet­ték a villanyt. A dolog jól ment, aztán vége. Süli Antal nem kapott új feladatot. Az­óta úgy számolnak vele, hogy „csökkent az aktivitása”. Török István 67 éves létére igen jól dolgozik az egészség- ügyi állandó bizottságban. Egyébként ez az egyetlen ál­landó bizottság, amely műkö­dik is. A többi csak papíron él. A kommunista tanácstagok­tól még soha nem kérte szá­mon se a pártvezetőség, se a taggyűlés az eddigi tevékeny­ségüket. Sőt, arra sem gon­doltak, hogy új vezetőt vá­lasszanak. — Van egy nagy adag elbi­zakodottság bennünk — is­meri el Faragó Attila. — Azt hisszük, hogy az a nyolc-tíz kommunista, aki a tanács, a tsz, vagy más szerv vezetője, jól lát és ellát mindent. Ez a beismerés azonban alig több, mint a szépségílastrom a mulasztásokra. Mert a falu főutcájára már odahordták a betonlapokat, hogy végre ne járjon a nép bo­káig sárban. Újabb. 300 mé­teres úthoz a' kő is megérke­zett már. A kultúr élethez pe­dig csak egyetlen termük van, amelyben a mozi is működik, a közgyűlést is, a táncmulat- . súgókat is tartják. Építeni kell hát! A társadalmi erők szer­vezésével, a gyorsasággal, a határidő előrehozásával talán jobban mozdulnának a köz­ség négy tsz-ében is. A dolgok hatnak egymásra és az emberek a példából ta­nulnak. Különösen fontos ez most, amikor a munka és a tulajdon új fogalma a gya­korlatban tisztázódik. A tizennégy,kommunista ta­nácstag összefogott erejével gyorsabban teremtődik meg Gomba község kulturáltabb arca és ez feltétlenül meg­mozdítja azokat is, akik.még ma a tegnapban élnek. Hi­szen a kommunisták egyik jellemvonása, hogy mindig és mindenütt a jövőért fognak munkához. Ezt szolgálná a kommunista tanácstagok szer­vezett. jól irányított tevé­kenysége is. Nemcsak Gom­bán. Mindenütt. Déri Károly Fejlesztik a húsipari vállalatot, új kenyérgyár épül Vácott A napokban helyszíni ta­nácskozást tartottak Vácott Tausz János belkereskedelmi miniszter vezetésével több szerv képviselői. A Belkereske­delmi Minisztérium, az építési, a könnyűipari, az élelmezés- ügyi minisztérium, valamint a Tervhivatal képviselőjéből és a városi tanács és pártbizottság képviselőiből álló bizottság a város iparának és kereskedel­mének jelenlegi helyzetét ta­nulmányozta. Mint ismeretes, Végefelé közeledik a vetőmag csereakció A Pest megyei Terményfor­galmi Vállalat bonyolítja le megyénkben egyebek mellett a kalászosok vetőmagcsere­akcióját. Az ősziek vetése már hetek óta folyik, így a ve- tőmagcsere-akció természet­szerűleg — végefelé közeleg. Mennyi vetőmagot adtak? Milyen fajtákat? Cseréltek-e külföldi nagyhozamú búza­vetőmagot? Ezeket a kérdéseket tettük fel a Pest megyei Termény- forgalmi Vállalat vetőmag­osztályán Csomós elvtársnak, az osztály vezetőjének. — Az idén ősszel eddig 170 vagon magyar búzát kapott a megye, zömmel Bánkúti 1201- est és F—481-est. Ebből a ke­retből eddig mintegy 140 va­gon magot adtunk ki, s a cse­re még tart. Rozsból 80 va­gon volt a keret, ebből 78 va­gon került cserére. Az őszi árpa vetőmagcseréje már be­fejeződött, az egész rendelke­zésre álló mennyiséget kiosz­tottuk. Szintén megtörtént a nagy hozamú külföldi búzafaj­ták átcserélésének zöme is. Szovjet búzából 9100 mázsa a keret, eddig kiosztottunk 60 vagonnal. Olasz búzából 2170 mázsa állt rendelkezésünkre, s ezt ki is osztottuk teljes egé­szében. — A csereakció keretén be­lül mintegy 2190 mázsa bú­zát és 78 mázsa rozsot az egyéniek vittek el. A közös gazdaságok közül az aszódi Aranykalász és a túrái Uj Utón Termelőszövetkezet cse­rélt legtöbb vetőmagot — mondotta befejezésül Csomós elvtárs. (y — s) a második ötéves terv so­rán több új ipari üzemet telepítenek Vácra. Többek között itt épül a második ötéves terv egyik legna­gyobb ipari beruházása is, a váci Cement- és Mészmű. •Jelenleg husszonnégyezer lakó­ja van a városnak, öt év múl­va ez a szám tetemesen meg­növekszik. A bizottság tagjai megte­kintették a húsipari válla­latot. a sütőipari vállalatot és azt is megvizsgálták, milyen az épülő cementmű élelmiszerellátása. A húsellátás biztosítása érde­kében a legcélszerűbb lenne — javasolta a húsipari vállalat igazgatója — egy húskombinát felépítése. Kiderült, hogy a vállalat, fejlesztéssel és jobb kihasználással is meg tudja ol­dani a húsellátás gondjait. Jelenleg a húsipari válla­lat százmillió forint értékű húsárut dolgoz fel. Figyelembe véve a jelentkező igényeket, a második ötéves terv végére ez a termeiési ér­ték 380 millió forintra emelke­dik. Már jövőre 55 ezer vágó­sertést és 9 ezer marhát dolgoznak itt fel. 1965-ben viszont 110 ezer sertést és 12 ezer marhát vágnak. Ez a húsipari vállalat látja el Pest megye hat járását (há­rom várost és 127 községet). Ugyancsak a Váci Húsipari Vállalat elégíti ki a nógrádi szénmedence hús- és töltelék­áru szükségletét is. A húsipari vállalat vezetője elmondotta, melyek azok a legsürgősebb feladatok, amelyek megoldásá­val a gyár eleget tud majd ten­ni a szükségleteknek. Minde­nekelőtt egy hat-hét vagonos hűtőházra van szükség. Mint­hogy háromműszakos termelés­re térnek át, újabb üzemi épü­leteket nem kell építeni. Az előkalkuláció szerint ez a fejlesztés 13 millió fo­rintba kerülne, s ez összeg a számítások szerint más­fél év alatt megtérülne a népgazdaságnak. A tanácskozás képviselői meg­állapodtak, hogyan javíthat­ják meg Vác város élelmiszer­ellátását és hogyan fejleszthe-^ tik a kereskedelmi hálózatot. Százezreket tartalékol Szentendre művelődési ház építésére Az elmúlt századok hangulatát varázsolják vissza a „műemlék-város”-ba Ha valahol Pest megyében, hát Szentendrén tisztában vannak az „illetékesek” az idegenforgalom jelentőségé­vel. A kis „műemlék-város” már régen felkeltette a kirán­dulók érdeklődését és évről évre emelkedik látogatóinak száma. El is követ minden tő­le telhetőt, hogy kielégítse vendégei igényeit. Régi épüle­tei, öreg templomai sorra fel­újulnak és egyre hívebben idézik vissza a letűnt száza­dok hangulatát. Picinyke főtere már olyan, amilyen a XVIlj vagy XVIII. században lehetett. Restaurálták a régíj' kes­keny homlokzatú keres­kedő-házakat, rendbehoz­Az iskolai vöröskereszt-szer­vezetek több éves jó mun­kájának eredményeképpen az új tanévben országosan mint­egy 175 000 ifjú egészségőr te­vékenykedik az iskolákban. Feladatkörük most jelentősen szélesedik: ebben az iskolai évben a<z ország összes ál­talános iskolájában „tiszta is­kola, egészséges' ifjúság” jel­szóval mozgalom indul. Célja: a tanulóifjúság egészségügyi szemléletének fejlesztése, a helyes egészségügyi készségek és szokások kialakítása és az iskolák egészségügyi viszo­nyainak javítása. A jövőben a vöröskeresztes egészség- őrök gondja lesz, hogy a tan­termeket mindennap tisztán adják át a váltó osztálynak, a helyiségeket otthonosabbá teszik, növényekkel díszítik. A mozgalomban részvevő osztályok vállalják, hogy a szülői munkaközösségekkel együttműködve a tisztaságot szolgáló felszereléseket sze­reznek be. Az ifjú egészség­őr- tan foly amokat, amelyeken az elmúlt tanévben több mint százezer diák sajátította el az elsősegélynyújtást és a há­zi betegápolás alapvető is­mereteit, újból megrendezik. Az egészségügyi kiképzés út­ján a vöröskereszt több tíz­ezer újabb ifjú aktivista részvételére számít, akik se­gédkeznek majd az iskolák környékének tisztántartásá­ban, fásításában, támogatják a napközi otthon vezetőjét az egészségügyi rend fenn­tartásában. Tehenenként 4100 liter tej A nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben nagy gondot fordítanak 51 tehenük takarmányozására, nem hiányzik az állatok étrendjéből a lédús zöldféle sem A Gyöngyi nevű törzskönyvezett tehén, amelyet Borits Sándor gondoz, naponta 26,2 liter tejjel „hálálja meg” a hozzáértő bánásmódot (Csekő ‘felv.) ták a Duna-partra leveze­tő sikátorokat, és eredeti formájában áll már a kis tér közepén a nevezetes Pestis-kereszt is, amelyet a szentendrei szerb kereskedő- társaság állított 1763-ban, te­hát három híján kétszáz esz­tendővel ezelőtt, az utolsó pes­tisjárvány emlékezetére. A szájhagyomány szerint a ke­reszt alatt temették el a pusz­tító döghalál utolsó szentend­rei áldozatát, mégpedig fejjel lefelé, aminek az a babonás hit volt az oka, hogy így a járvány nem térhet vissza. A műemléki felügyelőség körül­belül félmillió forintos költ­séggel rendbehozatta a város fölé emelkedő szerb püspöki templomot, az úgynevezett Belgrád-templomot is. ; A műemlék-templom kül- j ső falait műanyagfesték- \ kel vonták be, így íijra- j festésére nagyon hosszú 5 ideig nem lesz szükség, \ mert ha tűzoltófecskendővel ; időről időre leöblítik, ere- \ deti színében pompázik min- \ óig­\ Felújították azt az ugyan- j csak műemlék-épületet is — \ Szentendrén se szeri, se szá- ' ma a műemlékké nyilvánított ' házaknak —, amely a híres ; szentendrei múzeum hajléka. ; Az épület ablaknyílásai visz- \ szakapták régi formájukat, ; letisztogatták a kőből fara- ; gott ablakkereteket és udvari ; részén kiszabadították az eme- ! leti árkádok pilléreit a közé- ; jük rakott téglafalak börtöné- j bői. Ezeket a falakat most ; üvegfalakkal pótolták. : A múzeum, amely a felűjí- : tási munkálatok alatt : zárva volt, most ismét hozzáférhető. : Október elején befejezték a ; szabadtéri színpad építési I munkálatait is. A város la- \ kossága társadalmi munká- | val támogatta ezt a vállalko- ; zást. A nézőtér padjait pél- | dául a Szentendrén élő fes- j tőművészek festették be. Az I új intézmény felavatására már ; csak jövő tavasszal kerül sor. : Színielőadásokat. hangverse- : nyékét rendeznek rajta, de ; úgy _ építették, hogy kertmo- j zi céljaira is alkalmas legyen. A város nagy erőfeszítése­ket tesz, hogy bővíthesse és korszerűsítse kereskedelmi há­lózatát, nemcsak a lakosság, hanem az idegenforgalom ér­dekében is. A Pannónia-telep nevű részen, amely négy év alatt városrésszé fejlődött, ál­lami támogatással rövidesen egy nagyobb szabású üzlet­ház építését kezdik meg. A városi tanács nyolcvanezer fo­rintot szavazott meg a szüksé­ges építési anyagra, a lakosság pedig önként felajánlotta munkasegítségét hozzá. Még a belső szakmunkák jelentős részét is társadalmi munkában végzik el a helyi iparosok. Ebben az évben jelentősen bővült a közvilágítási hálózat. Tizenhárom helyen szereltek fel új világítótesteket. 212 ezer forint költséggel tovább építették a vízvezetékhálóza­tot, így kiépült végre az Ady Endre úti vízvezeték. Felsze­reltek ezenkívül öt új köz­kutat. Városfejlesztési számadá­sunkban azonban a legna­gyobb tétel az a hatszázöt- venezer forint — mondja Szi- T'áki Ferenc, a városi tanács vb-elnöke —, amelyet műve­lődési házunk építési költsé­geire tartalékoltunk. Szentendrének ez a legsú­lyosabb problémája, a műve­lődési ház. Mert a kulturális téren is fejlődni, haladni kí­vánó városkának még elfogad­ható kultúrotthona sincs, ami pedig akadálya a haladásnak; A városi tanács állandóan na­pirenden tartja a kérdést, és a komolyabb áldozatoktól sem riad vissza, hogy minél hamarabb megoldáshoz se­gítse. A létesítendő korszerű művelődési ház helyét is ki­választották már, az új gim­názium szomszédságában, a római Castrum feltárt alap­falai mellett. Sőt: a Középü,- lettervező Vállalattal már a programterveket is elkészíttet­ték hozzá. Szrogh György, a vállalat fiatal építőművésze remekelt velük. Ügyelt arra, hogy a mű­velődési ház harmoniku­san beleilleszkedjék a városképbe, ne változtas­sa meg annak jellegét. Helyet kapna benne a járási és városi könyvtár, a nőtanács, a szakszervezeti bizottság, a KISZ, a Hazafias Népfront. Lenne benne nagy befogadó- képességű színházterem, ahol szélesvásznú filmeket is ve­títhetnének, előcsarnokát pe­dig úgy képeznék ki, hogy abban képzőművészeti kiál­lításokat, táncos összejövete­leket is lehessen rendezni. Sőt, az épület falai között a Szentendrén dolgozó festő­művészek közös műtermet is kapnának. A terv valóban gyönyörű, csak az a bökkenő, hogy meg­valósításához körülbelül tíz­millió forint kellene. A vá­ros jövőre is biztosít jelentő­sebb összeget és a számítá­sok szerint lesz már rá az idén tartalékolt 650 ezer forinttal együtt közel másfélmilliója; Számítanak persze a megye és a kormány anyagi segítségére is. Az optimisták bíznak ben­ne, hogy jövőre talán meg­kezdhetik a munkát. Magyar László Tiszta iskolai, egészséges ifjúság jelszóval országos mozgalom indult 175 000 ifjú egészségőr az iskolákban Az osztályok, illetve isko- v. Iáik tisztaságát a különböző ^ társadalmi szervek képvise- í lőiből alakult értékelő bi- ^ zottságck ellenőrzik. Javas- 5; latukra a megfelelő szintet £ elérő tanulócsoportok meg- különböztető táblákat helyez- ^ nek el tantermük ajtaján, ha ^ pedig az egéisz tanintézet meg- ^ felel a feltételeknek, az épü- ^ let utcai frontján kifüggeszt- ^ hetik a „tiszta iskola” fel- ^ iratú táblát. Az ilyen iskolák ^ igazgatói, vörös keresztes ta- ? »ácselnökei, úttörő csapatve- ^ zetői és a szülői munkaikö- ^ zösségek vezetői megkapják ^ a „kiváló egészségügyi ne- ^ velőmunkáért” kitüntető jel- ^ vényt. A Magyar Vöröske- ^ reszt országos központja, a ^ legkiválóbb eredményt el- ^ ért megyéket 20 000, 15 000, ^ illetve 10 000 forint pénzju- ^ tatomban részesíti. Ezt az ^ összeget a mozgalmat legjob-^ bán segítő pedagógusok és ^ vöröskeresztes aktivisták kö- ^ zöt-t osztják ki. ^------------------ | N agygyűlés Prágában ; A prágai Fucik Park kong- ^ resszusi csarnokában pénteken ' délután nagygyűlés volt az \ ENSZ 15. közgyűlésén részt j vett csehszlovák küldöttség; hazatérése alkalmából. A > nagygyűlésen több ezer prágai í dolgozó előtt Antonin No-! votny köztársasági elnök.: Csehszlovákia Kommunista j Pártja Központi Bizottságé-| nak első titkára számolt be a : csehszlovák küldöttség New \ York-i tapasztalatairól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom