Pest Megyei Hirlap, 1960. október (4. évfolyam, 232-245. szám)

1960-10-01 / 232. szám

1960. OKTÓBER 1. SZOMBAT 3 ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG (Folytatás az 1. oldalról) jelentős szerepet töltenek be fiataljaink az ipari tervek tel­jesítésében. Pártunk VII. kong­resszusának előkészítése idő­szakában 367 ifjúsági brigád dolgozott. Jelenleg mintegy hat és félezer fiatalt tömörítenék soraikban a brigádok. Különösen jelentősnek tart­juk, hogy hatvannégy brigádban 490 ifjúmunkás versenyez a „Szocialista munka ifjú brigádja" cím elnyeréséért. Nagy népszerűségnek örvend a szakma ifjú mestere mozga­lom is. Jelenleg ezernél több fiatal tanul és készül erre a vizsgára. Eddig már három- százötven ifjúmunkás dicse­kedhet a szakma ifjú mestere címmel. A fiatal munkások szakmai továbbképzésének egyik formáját látjuk ebben a mozgalomban. Az elmú-t év­ben fiataljaink 10 883 000 fo­rintos megtakarítást értek el, és 388 000 társadalmi munka­órát teljesítettek. A mezőgazdaság szocialista szektorában — figyelembe véve az objektív nehézségeket — hasonló versenymozgalom bontakozott ki. 1959-ben 50 munkacsapatban 580 fiatal dolgozott. Ez évben tovább folytató­dik ez a versenymozga­lom. s eddig ötvenkét munkacsapat 1134 fiatallal — tehát kétszeresével a tavalyinak — nevezett be. Ezek a brigádok a kongresz- szus tiszteletére kibővítették versenyvállalásaikat. Önkéntes társadalmi munka 1959-ben 206 fiatal dolgo­zott a Hanság lecsapolásán. Ebben az esztendőben már 610-re emelkedett azoknak a fiataloknak a száma, akik önként, jélentkeztek a. Dunai Cement- és Mészmű építkezé­sének segítésére. Leányainknál is hasonló a lelkesedés a munka iránt. Míg 1959-ben 62 leány dolgo­zott a Balaton melletti állami gazdaságban, addig ebben az évben a Szigetbecsei Állami Gazdaság megsegítésére 210 léány mehetett el, holott hatszázan jelentkeztek. Ezek a munkák nagy hatás­sal vannak fiataljaink gon­dolkodására, magatartására. Tisztelettel beszélnek a nehéz munkát végző dol­gozókról, jó kollektív szellem kovácsolódik ki közöttük. Azon dolgozunk, hogy ezek a jó vonások tovább fejlődje­nek fiataljaink között. Érdeklődés a kultúra iránt Az 1958/59-es évben a Ta­nácsköztársaság 40. évfor­dulóján és a VI. VIT tiszte­letére rendezett, valamint az 1959/60-as évben meghirdetett felszabadulásj kulturális szem­le igen jó alapot és lehető­séget biztosított a fiatalok nagy tömegeinek bevonására a tevékenyebb kultúréletbe. így sikerült elérni, hogy míg 1958/59-ben 8—10 ezer, addig erre az évre már 57 158 fiatal kapcsolódott be a szem­le valamely ágának rendsze­res művelésébe. Örvendetes az, hogy' az ismeretterjesztő előadáso­A ■ A beszámoló elhangzása után a (vitára került sor. Az első felszólaló, Dóka Ferenc elvtárs elmondotta, hogy a vecsési kiszesek saját otthon építésén fáradoznak. Helyte­lenítette, hogy a Vecsésen lakó pedagógusokat távoli megyékbe helyezik, s ezért a legtöbb tanító éte tanár Bu­dapestről jár ki a községbe. így természetes, hogy nem él­nek együtt a fiatalokkal, nem foglalkoznak velük — főleg azért, mert nincs rá idejük. Javasolta, hogy a pedagógu­sok elhelyezésénél vegyék fi- i gyelembe: „a bennszülöttek maradjanak otthon!” Pálffi Kálmán elvtárs, a Csepel Autógyár pártbizottsá­gának titkára többek között kon majdnem harminc­ezer fiatal bővítette tudá­sát. A szemle lebonyolítása ide­jén örömmel tapasztaltuk, hogy a KISZ-szervezetek mellett egyre jobban kialakul a szakemberekből álló aktíva­hálózat, amely segítséget nyújt az alapszervezetek kul­turális életének gazdagabbá és színesebbé tételéhez (pl. Vecsésen, Maglódon, Ürömön stb.). A megyei KISZ-bizottság ma már azon tevékenykedik, hogy a második ötéves tervünk időszakára a megye tömeg­szervezeteinek vezetőivel olyan ötéves kulturális programot dolgozzon lei, amely nagyobb tömegek­hez szól, igényesebb és tartalmában is jobban szolgálja szocialista társadalmunk építését. Növekedett a sportolási igény A rendszeres sportolásba be­kapcsolódott fiatalok száma az elmúlt években jelentősen megnövekedett. Az 1958—59-es esztendőben 11 692 fiatal vett részt a versenyeken. Az 1959— 60-as években ez a szám 22 352- re emelkedett. Ebből 1959-ben 2782, 1960-ban pedig 3558 női versenyző volt. A számszerű növekedés ellenére a lányok részvételi aránya még mindig nem kielégítő. A társadalom feladata és az ifjúság A KISZ zászlóbontása óta eltelt három esztendőről pl le­het mondani, hogy a párt, gaz­dasági, tömegszervezeti és ál­lami vezetők feladatuknak te­kintik és felelősséget éreznek az ifjúság neveléséért. E helyes törekvés mellett azonban sok 'helyen nem ered­ményes a munka. Ha a párt- bizottság időnként az ifjúság nevetésének kérdését vizsgálja, sok állami, tanácsi, üzemi és néhol pártfunkcionárius is sür­gősen hozzákezd a fiatalok nevelésének kérdésével foglal­kozni. Persze, ez így kampány­jelleget ölt. A jelentés megállapította, hogy a pártszervezetok segítet­ték és segítik is a KISZ- szervezeteket megalakulá­suktól kezdve. Jelentős tény, hegy a KlSZ-szerve- zetekben több mint 1200 fiatal párttag, tagjelölt dol­gozik. A megyéi KISZ végrehajtó bizottsága igen nagy súlyt he­lyez arra, hogy a tsz-ekben megfelelő körülményeket te­remtsenek a KISZ-szervezetek megalakulásához, hogy a szo­cialista nagyüzemi mezőgazda­ságot vonzóvá tegyék az ifjú- j ság számára. A KISZ-tagság mintegy 35 —40 százaléka leány. Ez az arány kevés és ezért létre kel­lett hozni a megyei és járási lánytanácsokat. A következő feladat a községekben a lány- Körök létrehozása. 1957-ben a megyében 359 alapszervezet működött 8264 taggal. Jelenleg 615 alapszer­vezetben több mint 18 ezer ta­got tartanak nyilván. A fenti számadatok tehát azt igazolják, hogy a KISZ vonzó a fiatalok számára és munkájával jó úton halad. elmondotta, az autógyár KISZ-szervezetének fejlődése biztató és a KISZ-en kívüli fiatalokra való hatása is már megmutatkozik. — Fiataljaink hetykék, tisz­teletlenek voltak az időseb­bekkel szemben. Ez a rossz magatartásuk lassanként le­csiszolódik. Kezd kialakulni az új viszony lányok és fiúk között. Ma már az ifjúmun­kások legtöbbje nemcsak tánc- és szórakozótársat keres a lányok körében, hanem társat, akivel a mozi, színház előadásait, az olvasott köny­veket megbeszélheti, s együtt sportolhat. Halmi József elvtárs. a Központi Bizottság munka­társa felszólalásában elmon­dotta, hogy személyesen győ­ződött meg az ifjúmunkások öntudatának fejlődéséről. A megye gyáraiban, üzemeiben az ifjúsági és exportbrigádok száma állandóan emelkedik, hiszen jelenleg 1050-et tarta­nak számon, Ezután a falusi fiatalok, a tsz-tagok gyerekeinek nevelé­séről szólt: — Az ifjúságban fel kell kelteni az érdeklődési a szocia­lista mezőgazdasági nagyüze­mek fejlődésének távlatai iránt. Borbás Lajos elvtárs, a gép­állomások megyei igazgatója arról beszélt, hogy sok-sok bu­dapesti iskoláslány jelentke­zett a nyáron az állami gazda­ságokba munkára. A bogyós gyümölcsök leszedésében ez nagy segítséget jelentett. — Sajnos, nem minden gaz­daságvezető fogadta szívesen ezeket a lelkes, önkéntes mun­kásokat. Pedig a gyümölcsöt nemcsak itthon, hanem külföl­dön is szívesen vásárolják, de ha a leszedéssel várnak, akkor túlérik, s nem szállítható. Az ez évi ifjúsági táborok tapasz­talata azt mutatja, hogy nem kell tartani egyetlen gazdasá­gi vezetőnek sem a fiatalok — diákok, ifjúmunkások — ön­kéntes seregétől, mert becsü­letes és fegyelmezett embe­rekként végzik el azt, amit rájuk bíznak. Borbás elvtárs elmondotta, hogy jelenleg 2500 gépkezelő dolgozik a gépállomásokon. De jövőre négyezerre van szük­ség. A másfélezer új gépkeze­lőt a télen kell iskolára fogni. Ezt a másfélezer új traktorost, szerelőt a falusi ifjúság köré­ből toborozzák. Ebben a K1SZ- nek is segítenie kell. Végül javasolta a KISZ megyei vég­rehajtó bizottságának, hogy a termelőszövetkezetben dolgozó fiatalokat vigyék tapasztalat- cserére az állami gazdaságok­ba, ahol megismerkedhetnek a fejlett agrotechnikával. Fe­kete Sándorné elvtársnő, a megyei pártbizottság osztály- vezetője hozzászólásában el­mondotta, hogy a jelentésben előterjesztett számadatok az ifjúmunkások brigádjairól nem teljesek, mert tudomása és ta­pasztalata szerint azokat a fiatalokat nem vették számba, akik az idősebbekkel együtt, egy brigádban dolgoznak. Arra kérte a KISZ megyei bizottsá­gát, hogy fordítson több gon­dot a Dunai Cement és Mész­mű építkezésén dolgozó fiata­lok nevelésére. A százhalom­battai építkezés is megkezdő­dött. Itt is várható, hogy rö­vid időn belül sok fiatal je­lentkezik munkára. Felhívta a KISZ megyei végrehajtó bi­zottságának figyelmét arra, hogy már előre gondoskodjék ennek a nagyszabású építke­zés fiataljainak neveléséről. Kovács Antalné elvtárs, a nőtanács megyei titkára, hoz­zászólásában többek között azt mondotta: — Nagyon sokszor igazság­talanul szidjuk a fiatalokat az önzésükért, fegyelmezetlen­ségükért, önteltségükért. Ta­pasztalatból tudom, hogy leg­többször nem a gvei'ek. ha­nem a szülő a hibás, aki íg.v nevelte a gyerekét. — A KISZ és a nötanács együttes munkájára feltétle­nül továbbra is szükség van, hogy a KISZ a fiatalokra, a nőtanács a szülőkre hasson. Mert nem elég csak, és kizá­rólag a KISZ vagy az üzem nevelő munkája, ha otthon nem segítik kialakítani a megfelelő környezetet. Kovács Antalné elvtárs a lánytanácsok irányításának kérdéséről azt mondotta, hogy ebben is együtt kell dolgoz- niok a KISZ-szervezetekkel. Vida Gyula elvtárs, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa hozzászólásában a nyári ifjúsági táborok munkájának értékelésével foglalkozott. El­mondotta többek között, hogy a táborokba, gyűlt fiatalok kö­zött nagyon gyorsan kialakult a kollektív, az egymást segí­tés szelleme. Javasolta, hogy jövő esztendőre szélesítsék ki az ifjúsági táborok szervezé­sének mozgalmát. Ezytán a parasztifjúság ne­velésének kérdéseit taglalta, majd javasolta a pártbizott­ságnak, hogy a taggyűléseken és a falugyűléseken ismertes­sék a KISZ Központi Bizott­ságának kongresszusi irányel­veit. Ezt helyesnek tartja azért is, mert az ifjúság ne­velésének kérdéseiről tájékoz­tatják a megye lakosságát. D r. Virágh Árpád, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem pártszervezetének titkára az egyetemi ifjúság KISZ- munkájáról szólt, Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára értékelte és összefog­lalta a vitát, majd a követ­kezőket mondotta: — A jelentésből és a vitá­ból leszűrhetjük, hogy me­gyénk ifjúsága az elmúlt há­rom esztendő alatt solcat fej­lődött. El keli ismerni, a KISZ megyei bizottságának, járási bizottságainak, az alap­szervezetekben tevékenykedő minden fiatalnak erőfeszíté­sét és munkájuk eredményét. Feltétlenül szükséges, hogy ezt a szorgalmas munkát to­vább fejlesszék. A vitából ki­derült, hogy egyformán tö­rődtünk az ifjúmunkásokkal, a parasztfiatalokkal és a ta­nulóifjúsággal is. — Továbbra is a legfon­tosabbnak tartjuk, hogy a fia­talokat hazaszeretetre, köte­lességtudásra neveljük. A ha­zaszeretet és kötelességtudás fogalmába tartozik az is, hogy az ifjúság tisztelje az idősebbeket, fegyelmezett le­gyen a munkában és a ta­nulásban, bővítse szakmai tudását, kulturáltan, szocia­lista emberhez méltóan vi­selkedjék és öltözködjék is. A vitában felszólaltak még Baross Gyuláné, Mondok Pál, Vaszil László és Kristóf And­rás elvtársak. Jelentős eredményeket értünk el megyénk kulturális-művelődési helyzetének fejlesztésében Az ülés második napirendi pontjaként megvitatták a me­gyei pártbizottság hároméves művelődési programja végre­hajtásának első évi tapaszta­latait. A 'nápirénd előadója Marosi Jenő elvtárs. a megye agit-prop. osztályának r?eze- tője volt. Az üzemek és a kultúra Az üzemek pártszervezetei a megyéi hároméves műve­lődési program alapján álta­lában helyesen ismerték fel a dolgozók általános és szak­mai műveltsége emelésének szükségességét — állapítja meg a referátum. — Javult a kulturális vonat­kozású szervező munka, a párszervezetek eredménye­sebben irányítják a szak- szervezetek és társadalmi szervezetek figyelmét a leg­fontosabb művelődési kér­dések megoldásában. Az üzemi ismeretterjesztés javulását mutatja, hogy 1960 első felében 128 is­meretterjesztő előadást tartottak. Hiba azonban, hogy ebből mindössze négy foglalkozott műszaki kérdésekkel. Ez el­sősorban abból következett, hogy még nem alakult meg a■ TIT-en belül a mérnökök­ből és műszaki értelmisé­giekből az előadói gárda, A munkásakadémiák sem töl­tötték be feladatukat. A Cse­pel Autógyárban ugyan az előadásokon általában 50 fő vett részt, de a Dunakeszi Vagon és a Ganz Árammérő- gyárban az első két előadás után — érdeklődés hiányá­ban — megszűnt a munkás- akadémia, A megszűnés oka egyrészt a mozgalmi szervek gyenge szervező munkája, másrészt a tematika helytelen összeállítása volt. Az öntevékeny művészeti munkának nagy lendületet adott a KISZ kulturális se­regszemle. Nőtt a csoportok száma, javult műsorpolitikájuk. A csoportok nemegyszer tsz- községekben is bemutatták műsoraikat. így például a Dunakeszi Vagongyár cso­portjai 25 alkalommal adtak községekben, illetve tsz-ek­ben műsort. Sajnos, a duna- kesziek jó példája.még nem általános. A megye több üzemében az öntevékeny művészeti munka még igen kezdetle­ges, vagy egyáltalán nincs. ■Ebből ' következik, hogy -az .Üzemi.,, k,ult.úrotthonolv. egy része még nem vált köz­pontjává az üzemi munká­sok kulturális nevelésének. Azt sem sikerült még elérni, hogy az üzemek kultúrottho- nai a környező községek mű­velődési központjává váltak volna. A legnagyobb fejlődés az üzemek kulturális életében elsősorban a könyvtárak te­rén tapasztalható. Jelentősen bővült a köny­vek száma, javult a könyvpropaganda, több az olvasó. Például: a Ganz Árammérő- gyárban 1958-ban 241 rend­szeres olvasó volt, ez a szám az idén 406 főre emelkedett. Hasonló a helyzet a Csepel Autógyárban is. Itt a köl­csönzött könyvek száma két év alatt 10 329 kötetről. 28 606 kötetre nőtt. Az üzem dol­gozóinak egyharmada a könyvtár állandó olvasója. A falu kulturális helyzete A falusi kulturális mun­kában jelenleg is igen sok a javítani való. A pártszerve­zetek csak időközönként fog­lalkoznak a falu kulturális életének feladatával. Hiba, hogy a kulturális élet irányí­tása falun még nem vált társadalmi üggyé. Jórészt csak a függetlenített kultúrmunkások. kultúrház- igazgatók. könyvtárosok fog­lalkoznak azzal. A falusi művelődési ott­honok és kultúrházak életé­ben bizonyos mértékű javu­lás tapasztalható. Elsősorban a nagyobb községekben és városokban, így például Tá- piószentmárton, Nagykőrös, Cegléd és más községek és városok kulturális életében. Ezeken a helyeken elsősor­ban azért értek el jelentős eredményeket, mert a párt- és a tanácsi szervek kezükben tartják a kul­turális munkát. Ugyanakkor a kulturális élet vezetését, ellenőrzését széles társadalmi alapokra helyez­ték. Az ismeretterjesztő előadá­sok száma emelkedett. A ter­melőszövetkezetekben és a tsz- községekben az elmúlt félév során 350 ismeretterjesztő elő­adási "tartottuk. ‘Hiba. hogy a kifejezetten* ' agronómiái - elő­adás kevés és az is általános­ságban mozog. Ez évben három tsz-község- ben 150 órás „bejárásos” nép­főiskola működött, tanfolya­monként 30—40 fővel. A tanfo­lyamokon tsz-elnökök, brigád- vezetők és tsz-tagok is részt vettek. Az ősz folyamán 26 községben, mezőgazdasági köz­ismereti tanfolyamot rendez­tek. Sajnos ezek közül csak tíz fejezte be munkáját, 16 pedig év közben feloszlott. Ezüstkalászos tanfolyamot 87 községben szerveztek. Ezek általában sikeresen fejeződtek be, megfeleltek a kitűzött feladatoknak. Jelentős eredményként köny-' vélhetjük el, hogy a tanácsi szervek a múlt évi tíz társadal­mi ösztöndíjjal szemben 74 társadalmi ösztöndíj alapítását határozták el. A megyei Petőfi Színpad munkája jelentős segítséget nyújtott a falusi kulturális élet fellendítésében. Két mű­sora, a Kerekes kút és a Virág­zik a hárs különösen nagy se­gítséget jelentett. Eredménye­ként könyvelhetjük el. hogy a társulat a megye legkisebb községébe is eljutott. Az el­múlt évben 150 helyen rendez­tek előadást 175 ezer néző előtt. A megye területén 241 film­színház működik. Az elmúlt évben 14 ezerrel emelkedett a mozfátogatók száma. A megyei könyvtár irányító és ellenőrző tevékenysége ja­vult az utóbbi időben. A falusi könyvtárak életé­ben nagy változást jelent, hogy ez évben 100 könyv­tárat tanácsi kezelésbe ad­nak. Jelenleg 45 726 állandó olvasó­ja van a falusi könyvtáraknak. Jelentősen növekedett a me­gye területén a rádió- és tele- vízióeiőfizetők száma. Az el­múlt évben 159 670 rádió és 4166 TV-előfizetőt tartottak számon. A televíziók számának növekedése annál is örvende- tesebb. mert igen sok kultúr- házakban és termelőszövetke­zetekben működik. Iskolai oktató- és nevelőmunka Pedagógusaink az elmúlt esztendőben mind többen kap­csolódtak be az önképzés kü­lönböző formáiba. A megye 5500 pedagógusa közül ebben az évben 1348 vett rész állami oktatásban, s mintegy 600 volt azoknak* a száma.-akik a párt- oktatás keretében bővítették ismereteiket. A pedagógusok, politikai cs ideológiai fejlődése ma már visszatükröződik ok­tató-nevelő munkájukban is. Eredménye elsősorban az ifjú­ság munkája, nevelése terén mutatkozik meg. A tizenegy általános gimná­zium közül ötben 5-j-l ipari, egyben pedig 4+2 mezőgazda- sági politechnikai oktatás fo­lyik. Az elmúlt évben 73 álta­lános iskolában volt politech­nikai oktatás, ez évben pedig- újabb 35 iskolába vezették azt be. Az üzemi gyakorlatok jó hatással vannak a tanulók ma­gatartására. fegyelmére, és ta­nulmányi eredményére egy­aránt. Javult az általános és közép­iskolák tanulmányi helyzete is. A középiskolai tanulók vi­lágnézetének alakításában je­lentős segítséget nyújtott az Ifjúsági Akadémia. Egy-egy előadáson 1250 fő vett részt. A felnőtt oktatás terén szin­tén értünk el eredményeket. A dolgozók általános iskoláját a tavalyi 968-cal szemben 2230- an végezték el, A középisko­lákban a tavalyi 529 tanulóval szemben 1048 fő tanult. Ipari technikumokban 325, mezőgaz­dasági technikumokban pedig 350 hallgató vizsgázott ered­ményesen. Javulás tapasztalható az Agrártudományi Egyetem ok­tató-nevelő munkájában is. Az oktatók és hallgatók egyaránt részt vettek az egyetemen kí­vüli politikai munkában. So­kan hallgatták közülük az If­júsági Akadémia és a világné­zet szakkörök előadásait. Az egyetemi pártbizottság, és a párszervezetek mind nagyobb segítséget nyújtanak az oktatá­si és nevelési feladatok meg­oldásához.' Az informatív jelentésben foglaltakat Marosi Jenő elv­társ kiegészítette. A pártbi­zottság tagjai a jelentést elfo­gadták. A pártbizottság ülése a délutáni órákban ért véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom