Pest Megyei Hirlap, 1960. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-21 / 223. szám

1960. SZEPTEMBER 21, SZERDA tnta r MEGYEI KMírítm 3 A konzervgyárak és a mezőgazdasági nagyüzemek kapcsolata - fontos feladat Élelmiszeriparunk az elmúlt években mind a minőségi, mind a mennyiségi termelés szempontjából nagyot lépett előre. Ez a lendület a követ­kező öt esztendő folyamán nem csökken, sőt mée\ fokozó­dik, mert a jelenlegi konzerv mennyiségnek körülbelül két­szeresét kell elérni. Erre azért van feltétlenül szükség, hogy az egyre nagyobb belföldi és külföldi igényeket megfelelő minőségű áruval elégíthessük Hci. Ezt elsősorban az teszi szükségessé, hogy a nyers­anyagellátást minden körül­mények között biztosítsuk. Amíg a konzervgyárak egyé­ni termelőkkel kötött terme­lési szerződések alapján pró­bálták biztosítani a nyersárut, mindig bizonytalan volt a gyü­mölcs és főzelékfélék helyzete. Különösen azon cikkféle- ségek kellő mennyiségé­nek biztosítása volt. bi­zonytalan, melyeknek ár­alakulására jelentékeny befolyással volt a szabad­piac, illetve a pillanatnyi kereslet­kínálat, vagyis a spekuláció. 1959. év elején erősebb tem­póban, ahogy az ésszerűség és a szükség diktálta, folytató­dott mezőgazdaságunk szo­cialista átszervezése. Ez lehetővé tette, hogy a konzervgyárak a termelési szerződések 80 százalékát az idén már termelőszövet­kezetekkel köthették meg. Ennek eredményeként az 1960- ban gyártott főzelék-konzer- vek alapanyagát majdnem tel­jes egészében a termelőszövet­kezetek szállították. Nézzünk meg néhány számadatot a Dunakeszi Konzervgyár fel­jegyzései alapján: 1959-ben egyéni termelőktől 306 súlyvagon paradicsomot vásárolt a gyár, míg a tsz-ek- től és állami gazdaságoktól csak 15 vagont. 1960-ban vi­szont egyéniektől mór csak 30 vagont, tsz-ektől és állami gazdaságoktól 110 vagont. Itt meg kell említeni, hogy jelen­leg a paradicsomszezon felé­ben tartunk, s szeptember hó­nap folyamán a szocialista nagyüzemektől még átvesz a konzervgyár körülbelül 250 vagon nyersanyagot. Sokkal nagyobb mérték­ben tapasztalható ez az eltolódás a mezőgazdasági ■nagyüzemek javára a zöld­borsónál, a zöldpapriká­nál, az uborkánál stji. A teljesség kedvéért nézzük meg a zöldborsó vásárlás ala­kulását. 1959-ben egyéniektől 32 va­gont vásárolt a gyár, tsz-ektől 41 vagont. 1960-ban egyéni termelőktől két vagont, míg tsz-ektől és állami gazdasá­goktól 98 vagont, tehát a szük­ségletnek kereken 98 százalé­kát. Ennek eredményeképpen a konzervgyárak nyersáru ellá­tás n folyamatosan biztosított volt, mert a tsz-ek és állami gazdaságok pontosan, dicsé­retre méltó igyekezettel tettek eleget vállalt kötelezettségeik­nek. A konzervgyárak szem­pontjából sokkal előnyö­sebb az. ha mezőgazdasági nagyüzemekkel szerződ­hetnek, mert így egységes, fajtaazonos nversárut kap­hatnak. Hiszen könnyebb a termelés­ben és begyűjtésben néhány nagyüzemmel megegyezni, il­letve közös elhatározás alap­ján. közös nevezőre jutni, mint ezer és ezer gazdával kíÜön- külön. De ezen túlmenően. Nagy örömmel fogadták a gombai Ezüst Kalász Terme­lőszövetkezet gazdái, hogy rövid időn belül kigyullad a villanyfény tanyaközpontjuk­ban. A villanyvezetékeket már elkészítették és napo­kon belül várható, hogy be­kapcsolják a tsz-t a villamos- hálózatba. Nemcsak a villanynak, ha­nem annak is örülnek a szö­vetkezet gazdái, hogy 'az esőzések beálltáig meg­alaposabb és egyöntetűbb a növényápolás, a növényvéde­lem, valamint a talajművelés is. Ebből következik, hogy mennyiségileg több, minőségi- leig jobb nyersárut kapnak a konzervgyárak. Méig valamit meg kell emlí­teni. A konzervgyárak a közel­jövőben azt szeretnék elérni a szerződéskötések területén, hogy egy-egy állami gazda­sággal, vagy tsz-szel ne csak a zöldségféléket szerződjék le, hanem az általuk termelt gyü­mölcsöket is. Hiszen a gyü­mölcs szintén igen fontos kon­zervgyári alapanyag. De ma még ezeknek jórészét a nagy­kereskedelmi, megyei MÉK vállalatai szállítják a konzerv­gyárak részére. Reméljük, hogy a közeljövő­ben a gyümölcsfronton is ren­deződnek a dolgok. Népgazdaságunk ötéves ter­vében nagy feladatok várnak a konzerviparra is. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához — a terve­zett beruházások hiányta­lan megvalósításán kívül — az is szükséges, hogy a nyersáru alapanyagok mind mennyiségileg, mind minőségileg megfelelő idő­ben biztosítva legyenek. Ha ez a feltétel meglesz, ak­kor a magyar konzerv a kül­földi és belföldi piacokon egyaránt méginkább öregbí­teni tudja jó hírnevét. Péczely György építik a tsz tanyájához ve­zető másfél kilométeres be­kötőutat is. A szövetkezet gazdái a földmunkákat még tavaly elvégezték társadal­mi munkában, sőt segítettek az építkezéshez szükséges kő­anyag szállításában is. Jelen­leg az útépítő vállalat szak­emberei dolgoznak az úton, s a számítások szerint októ­ber közepére már használatba is veheti a tsz az új bekötő­utat. Villamosították a gombai Ezüst Kalász Tsz-t 30000 forint&t íopoti Bravúros nyomozással pár óra alatt elfogta a rendőrség a tolvajt Izgatott férfi jelent meg a minap a Monori Járási Rendőrfőkapitányságon, s kétségbeesetten jelentette, hogy ellopták harmincezer fo­rintját. A károsult, Csuzi István, elmondta, hogy mun­kahelyén, a monori, Liliom utcai sütőüzemben, az öltö­zőszekrényében tartotta meg­takarított pénzét, negyvenezer forintot, az ismeretlen tettes abból lopott el harmincez­ret. A rendőrség azonnal meg­kezdte a nyomozást. A gyanú az üzem egyik dolgozójának rokonára, a 18 éves Tatár Sándorra terelődött, aki Nyír­egyházáról jött Monorra ven-, dégeskedni, s akit gyanútlan rokona előző nap az üzembe is behozott. Tatár szabadon járt-kelt a műhelyekben, az öltöző­ben, meg is fürdött. A nyomozók felkeresték a monori szórakozóhelyeket, feltűnően költekező, gyanú­san viselkedő vendég után érdeklődve. A Hangulat Eszp­resszó dolgozói emlékeztek egy ilyen vendégre, s a sze­mélyleírásból Tatár Sándor­ra lehetett ismerni. Délután öt órára az ügy valamennyi szereplője a rendőrségen volt, a bűn­tény elkövetésének rész­letei tisztázódtak, a ká­rosult ellopott pénzének jelentős részét visszakap­ta. Tatár csütörtökön délután, miután megfürdött, ..körülné­zett” az öltözőszekrénvekben, s felfedezte Csúzi pénzét. Találomra belemarkolt, s el­vett belőle mintegy nyolc­ezer forintot. A lopott pénz­zel beült az eszpresszóba, s konyakozni kezdett. Kegyei­be fogadta a két zenészt, bő­ségesen ellátta őket pénzzel és itallal, ezzel szemben meg­követelte, hogy azok ne játsz- szanak mást, csak amit ő ren­del. összeismerkedett és ha­marosan összebarátkozott a 21 éves, hét hónapja munka néLkül levő Magócsi 'Imré­vel, s így mulatoztak zárásig. A vendégeknek feltűnt ugyan Tatár költekezése, egy mérnök házaspár kü­lön fel is hívta erre a személyzet figyelmét, de senki sem vett fáradságot ahhoz, hogy gyanúját kö­zölje a rendőrhatósággal. Tatár és három cimborája elhatározta, hogy bemennek a fővárosba, és ott folytatják a mulatozást. Tatár úgy vélte, ehhez kevés lesz a pénz, s az egyik zenész motorkerék­párján elment „utánpót­lásért”. A motort a jogo­sítvánnyal nem rendelkező, ittas állapotban levő Ma­gócsi vezette, s ő „falazott” az utcán, amíg Tatár, az öltözőbe behatolva, Csúzi István pénzéből újabb 22 ezer forintot magához vett. Ez­után felköltötték a taxiso­főrt, s az, a busás borravaló ígéretében, vállalkozott rá, hogy beviszi őket Pestre. Előbb az egyik zenész laká­sára mentek, ott Tatár ki­rakta a pénzt az asztalra, s közösen megszámolták. Ma­gócsi sürgősen zsebre gyűrt néhány ezer forintot, Tatár a zenészeknek is adott egy kis „zsebpénzt”, a lopott ősz- szeg nagyobb részét magánál tartotta.­Pesti kirándulásuk első állomása a Corvin Étte­rem volt, majd az As­toriában, a Budapest Grill ben és a Búsuló Ju­hászban folytatták tivor­nyájukat. majd hétfőn délelőtt visszatértek Mo­noira. Tatár Sándor és Magócsi Imre jelenleg rendőrségi őri­zetben van. Ez utóbbi nem­csak mint tettestárs kerül majd bíróság elé, felelősség­re vonják azért is, mert erő­sen ittas állapotban, Jogosít­vány nélkül motorkerékpárt vezetett, s ezzel saját maga és mások testi épségét veszé­lyeztett e. Vádat emelnek el­lene közveszélyes munkakerü­lés címén is. Magócsit egy­szer mái' felelősségre, vonták gyú j togatás miatt, akikor azonban — tekintettel büntet­len előéletére — a BTA 56. §-a alapján az eljárást meg­szüntették. Most természete­sein ezért a tettéért is felelnie kell. A károsult ellopott pénzé­ből 21 500 forintot készpénz­ben, mintegy öt és félezret ruhaneműkben visszakapott. Csúzi István meleg han­gú levélben mondott kö­szönetét a Monori Járási Rendőrkapitányságnak a gyors és eredményes munkáért. Az ügy tanulságait hadd jegyezzük ide: Nem szabad megengedni a Liliom utcai pékségben, de máshol sem, hogy idegenek kényük-kedvükre járkálja­nak. Még akkor sem, ha az az idegen — rokon. A társadalomnak jobban kell segítenie a bűnüldöző szervek munkáját. A kiszol­gálók, a vendégek, a taxisofő­rök, s mások is, látták, érez­ték, hogy nincsen minden rendben, mégsem hívták fel a rendőrség figyelmét. Tatá­rék társaságára. A megtakarított pénznek az OTP-ben a helye, ott töké­letes biztonságban van. Ezt, reméljük, Csúzi István ká­rán sokan megtanulják. R. B. Válasz A Pest megyei Hírlap szep­tember 8-i számában „Füg­göny és fedezet” címmel köz­lemény jelent meg. Erre az a válaszunk, hogy vasútunk csak 1958. július 1-gyel vált ki a MÁV-tól és lett önálló tanácsi vállalat. Az eltelt két év alatt — dacára minden erőfeszítésünknek — az ap­róbb hiányosságokat még nem tudtuk pótolni. így hú­zódott el például a szóban- forgó elhasználódott függöny újjal való pótlása is. Igazga­tóságunk azonban gondos­kodott róla, hogy gödöllői végállomásunk a szükséges anyagot megkapja és az új függönyöket napokon belül felszereljék. Budapesti Helyi Érdekű Vasút igazgatóhelyettese Drága Dúsnak — híg a leve? Kérem, hogy panaszunknak a. lap hasábjain he­lyet adni szíves­kedjenek. Augusz­tusban Pesten jár­tunk, hogy fele­ségemnek cipőt vegyünk. A Kos­suth Lajos utcá­ban találtunk is megfelelőt. 38-as számú fekete, bőr­talpú szandált vet­tünk, 240 forin­tért. Nagy volt az örömünk, mert a cipő szép és ké­nyelmes volt. Mindössze tíz na­pig mert utána a talpa szép csende­sen búcsút mon­dott a felsőrész­nek, teljesen le­vált. Ezzel az erő­vel egy 100 forin­tos cipő is megtet­te volna. De mi éppen azért vásá­roltunk jó minő­séget, mert nincs minden héten ki­adni való pén­zünk. A lábbelit az endrődi cipész­szövetkezet készí­tette. A belsejé­ben levő bélyegző tanúsága szerint I. minőségű, gyár­tási száma 35. Skulan József, Vámosmikola, Szabadság u. 23. Dolgozhatom-e ? Kegyelmet a fasorunknak! Köszönjük szíves fáradozá­sukat, amellyel síkraiszálltak a gödöllői fák érdekében. Kér­jük, foglalkozzanak ezzel a kisebb, de számunkra fontos üggyel. A Fácán-soron la­kunk. Előttünk van egy gladicia-fasor, amit ki akar­nak irtani azzal, hogy kor­hadt. Vágják ki azt az egy­két, valóban korhadt fát, de ne irtsák ki az egész, árnyat adó fasort. Nem nehéz a fát kivágni, de évtizedek kelle­nek, míg új nő a helyébe! Az ott lakók nevében Dr. Füredi, Kerekes, Godányi-családok Alábbi kérdésemre kérek választ önöktől. 1955-ben megbetegedtem tbc-ben. Hosz- szú időt töltöttem betegállo­mányban, jelenleg mint leszá­zalékoltat kezelnek. Ügy ér­zem azonban, hogy már meg­gyógyultam, s szeretnék újra dolgozni. Szükség van a ke­resetemre. Tanult szakmám a pékség, hét évig dolgoztam ott, majd közvetlenül beteg­ségem előtt cukrászatban vol­tam. Ide mennék vissza, fel is vennének. Nem tudom azonban, dolgozhatom-e újra az élelmiszerszakmában? Bognár Györgyné, Kóka, Magyar u. 610 Kérelmével forduljon a Pest megyei Tüdőbeteggondozóhoz (Budapest, VIII., Trefort u. 3), ahol kivizsgálás után megál­lapítják, milyen munkakör betöltésére alkalmas. Autóbuszjáratot kérünk! Tudjuk, hogy ma már cső- annyi, hogy a Dunai Cement­dák nincsenek és ha nem kér­jük, kívánságunk nem teljesül­het. Az pedig mindössze csak Tisztaság fél egészség mű területére járjanak be a buszok. Én magam sok tár­sammal Együtt az építkezés konyháján dolgozom. Rettene­tesen megnehezíti helyzetün­ket, hogy munkahelyünkig jö­Sokat idézzük a fenti közmondást, mert mint^ minden közmondásnak, ennek is igaza van. Érvényes ez Gödöllőre is, de sajnos, betartása körül sok a kívánnivaló. Van már sza­bályrendeletünk a közegészségügyre, csak éppen nem igen tartják be. A Hársfa vendéglő épületéből a szennyvíz a sza­badtéri színpad mögötti Alsóparkba folyik, rontva a környék levegőjét. Ráférne egy alapos takarítás az udvarára. Baj az is, hogy az állami házakban felgyülemlet szemetei vontatot­tan szállítják, el, mert a tanácsnak nincs szemétszállító ko­csija. A megyei tanács már évek óta ígéri ezt a locsolókocsi­val egyetemben, de az ígéret realizálására nem került sor. A községi tanács igyekszik megtenni, ami tőle telik. Jelenleg kilenc utcát közművesítenek, de mindez kevés. A lakosságot is mozgósítani kell, ügyeljenek a rendre, tisztaságra, ne a közterületet használják szemétlerakódénak. Csiba József Gödöllő vet-menet jd egy kil^njét^rt kell gyalogolnunk. Most még a nagy port nyeljük, de félünk az esős, őszi napoktól, mert akkor lehetetlen lesz az agya­gos sárral megbirkózni. Fenti út az autóbusznak öt percet jelentene, mert rendes út van és a forduló is biztosítva lenne a másik kapu használatával. Nagyon kérjük, intézkedjenek mielőbb. Zachár Lajosné és munkatársai. Vác, Kötő u. 5. A televízió és az olimpia Biztosan mások is úgy érez­ték, mint a mi családunk, hogy felemelő érzés a XX. szá­zadban élni. Esténként, amikor leültünk a TV elé és a kékes fényben felragyogott Róma panorámája, szinte könnyes lett a szemem a meghatottság­tól. Nagy élmény volt együtt drukkolni a versenyzőkkel, ve­lük egy időben átélni a verse­nyek iigalmát, szépségeit. S mindezt a technika e csodájá­nak, a televíziónak köszönhet­tük. Szeretnénk, ha tudósok szerte a világon a békés, a tö­megek életét megszépítő talál­mányokon törnék a fejüket, az méltó a tudomány emberéhez. Naményi Istvánná Vác, Árpád utca Utat kérünk Szigetszentmiklósra örömmel olvastam, hogy Ráckevén, a Duna-parton, mi­lyen szép sétány létesült. Ugyanakkor fájlalom, hogy a mi falunkban erre nem gon­dol senki, pedig pénzbe sem kerülne. Van egy utunk a parton, amely a hajókikötő­höz, illetve a tafcsonyi rév­átkelőhöz vezet. Ha emelke­dik a víz, vagy kiadós eső esik, az út használhatatlan. Volt már úgy, hoigy az utasok, ahogy kiszálltak a révből, le kellett, hogy vegyék a cipő­jüket, máskülönben nem me­hettek volna el a fahídhoz. Fel kellene tölteni ezt a te­rületet, amihez a Csepel Au­tógyárból hordhatnák a sala­kot. Sok föld vált szükségte­lenné a József Attila úti épít­kezésnél is. A partot a Hor­gászklubtól a strandig rendez­ni lehetne így. Valamikor községünk kedvelt kiránduló- hely volt, de jelenlegi elha­nyagolt állapotában nem vonz senkit. Boltos Ferenc Szigetszentmiklós, Árpád u. 13, Van rá joguk? Meglepetéssel olvastam lap­jukban azt az apróhirdetést, amelynek értelmében a Vecsé- si Községi Tanács október 31-e után kisajátítja az addig tulajdonosuk által nem iga­zolt telkeket. Nagyon fur­csállom ezt a felhívást, mi­lyen törvényes alapon jár el a tanács, van-e erre joga? Bállá Gyula ★ Köztudomású, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban úgy az állami, mint az államigaz­gatási, valamint a gazdálkodó szervek kisajátítást eszközöl­hetnek. Erre módot ad a kisajátítási törvény. Ezt el­lenérték fejében eszközük, tehát károsodás senkit sem ér. Ha a tulajdonos az összeg­gel nincs megelégedve, ille­tékmentes pert indíthat az összeg megállapítása iránt bíróságnál. P'>^XXXX\.XXXWvXXX'^X'^XXXVNV'XXXXXXXXX' I í KOSZONTOM £ az „Olvasók Fóruma” rova- £ tot. Megindulása óta szer- ^ dánként élénk figyelemmel ? olvasom. Nem is gondoltam f volna, hogy ennyi problé- ^ ma, kérés és kívánság fog- % lalkoztatja az embereket. $ Külön öröm számomra a % hivatalos szervek válasza. $ Abból látom, hogy a leírtak $ nem múlnak el nyomtala- % nul. Idős nyugdíjas vagyok, aki már lassúbb tempóban ^ éli az életet. Éppen azért ^ szeretem ezt a rovatot, mert ^ általa érzem a mindenna- í. pok ritmusát. á ^ Dr. Paláncz László Érdliget I xXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom