Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-14 / 192. szám

n rf.nr MEGVEI 1960. AUGUSZTUS 14. VASARNAP Aki az USA torkában vív szabadságharcot Beszélgetés Fidel Castróval, Kuba helyzetéről azt is elveszítik, amit meg­hagytunk nekik. — Vannak-e megfelelő em­bereik a. feladatok megoldá­sához? — hangzott a francia újságíró kérdése. — Sokan azt mondják, hogy túlságosan fiatalok vagyunk. De, ha figyelmesen elolvassa Kuba történetét, látnia kell, hogy forradalmainkat mindig fiatalok vezették. Számos fia­tal vezetőnk gyakorlatlan volt, amikor munkához lát­tunk, ám az ügy szeretete és a lekesedés sok mindenen át­segítette őket. Azóta másfél esztendőnél is több telt el és eredményeink letagadhatatla- nok. A legfontosabb számunk­ra, hogy megőrizzük a nép A szakállas férfi, aki szem­ben ül velünk ezen a képen, kétségtelenül egyike a leg­többet emlegetetteknek nap­jainkban. Pedig még nem is olyan régen senki sem is­merte a nevét Európában. Amikor 1956-ban Mexikóból hazatérve, ahol emigráció­ban élt, a Siera Maestra hegyei között megkezdte ugyancsak nagyobbrészt Me­xikóból hazatért honfitársai­val a partizánharcot Batista terrorja ellen, még senki sem — Iparosítanunk kell or­szágunkat, növelni kell a ter­melést. sejtette, hogy két év múlva diadalmasan vonul be Havan­nába, ahonnan az Egyesült Államok védence csúfosan menekülni kényszerül. Azóta húsz hónap telt el és a fiatal kubai köztársaság az Egye­sült Államok torkában meg­állta a helyét. Megerősítette helyzetét, a parasztok kezébe adta az amerikai társaságok földbirtokát, sőt legutóbb ál­lamosított minden amerikai vállalatot. Az egyik francia lap mun­katársa legutóbb meglátogatta Fidel Castro testvérével, Raul Castróval. ezt a szakállas férfit, név sze­rint Fidel Castrót és hosszas beszélgetést folytatott vele a forradalom eredményeiről, va­lamint a további teendőkről. Amikor az interjú készült, még csak a földbirtokokat ad­ták át a parasztoknak, az USA vállalatait nem államo­sították, így erről Castro nem beszélhetett. Amit elmondott, az addigi eredményeket fog­lalta össze. — Tulajdonképpen nem is azt mondhatnám, hogy prob­lémáink vannak, hanem in­kább azt, hogy el kell végez­nünk számos tennivalót — kezdte a beszélgetést a kubai miniszterelnök. — Elsősorban is iparosítanunk kell orszá­gunkat, növelni kell a terme­lést. Meg kell szüntetnünk a munkanélküliséget. Hiszen Kubában Batista idejében százezernyi munkanélküli volt. .Azóta legalább annyi mun­kaalkalmat teremtettünk mind a mezőgazdaságban, mind az iparban. A termelés növek­szik, számos üzemünk 24 órán át dolgozik. — Azután iskolákat kellett építenünk, most iskolavároso­kat teremtünk, amelyekben körülbelül 20 000 gyerek ta­nulhat. Megnyitottuk a ten­gerpartot a lakosság előtt, mert azelőtt ezt is csak a földbirtokosok használhatták és közben meg kellett küzde- nünk az USA repülőgépeivel, amelyek felgyújtották cukor­nádültetvényeinket. — Amint tudják, ezt is le­küzdöttük és most a mező- gazdaság fejlesztése mellett az iparosításhoz fogunk. Több mint tizenöt új üzemet létesí­tünk legközelebb. Ugyanekkor eddig kisajátítottunk több mint 110 000 hektár földet, s ezen a parasztok termelőszö­vetkezeteket alakítottak. Mint­egy 3000 hektárnyi földet meghagytunk a nagybirtoko­soknak, hogy ezen nagyüzemi gazdálkodást folytassanak to­vább. Jelenleg az a helyzet, hogy külföldi társaságok, amelyeknek földjét elvettük, nagy tüzet vernek ellenünk, de a régi földbirtokosok egy tekintélyes része elfogadta azt a földet, amit meghagytunk kezelésükben és azon szorgal­masan dolgoznak. Természe­tesen vannak köztük nem is kevesen, akik szidják forra­dalmunkat — ez érthető is részükről —, akadnak olya­nok is, akik konspirálnak el­lenünk, de miután látják, hogy a nép többsége a forra­dalom mellett áll — nem mozdulnak komolyan. Tudják jól, hogy ha megmozdulnak, dalműnk szociális forradalom szerintem, éppen úgy, mint ahogy a világ minden forra­dalma az volt és a történe­lem majd meghozza igazságos ítéletét. Bennünket nem érde­kel a reakció véleménye, né­pünk érdekében cselekszünk és meggyőződésünk, hogy jól cselekszünk. Azzal is vádol­nak bennünket, hogy erőszak­kal dolgozunk. Mi mindent megtettünk ennek elkerülé­sére, mindent megteszünk a jövőben is, de, hogy ne alkal­mazzuk, ez ellenfeleinktől is függ. Ha megtámadnak min­ket — és ez már előfordult, nézze csak meg ezt a képet, amint amerikai repülőgép tá­mad a mi békésen úszó ha­jónkra —, akkor védekezünk. Ez már az élet rendje. — Az amerikai sajtó sokat ír arról, hogy még nem tar­tottak választásokat. Mikor kerül erre sor? — Miért nem kérdezi meg népünket? Először szociális feladatainkat kell megolda­nunk, azután következnek a politikaiak. Új politikánkat új társadalmi alapon kell felépí­tenünk. Népünk ezt meg is érti. Nem mi, a nép irtózik a politikai pártok múltbeli har­caitól, piszkos üzleteitől, élén­ken emlékezik azokra, akik ezeken meggazdagodtak és ezt nem akarja újból. Először megteremtjük a valódi de­mokrácia gazdasági alapjait és amikor már nem lesz éhező, nem lesz analfabéta, megszűnik a kizsákmányolás, akkor térhetünk rá a politi­kai feladatok megoldására, köztük a választásra is. A ku­bai nép egy évszázadon át harcolt a szabadságért, most végre elérte, ezért támogatja forradalmunkat és mi igyek­szünk megfelelni várakozásá­nak. Máté Iván Sok a külföldi Pesten. A szokás hatalma Modern festő (Komádi István karikatúrái) — Mi nem tehetünk róla, hogy az USA állandó támadáso­kat intéz ellenünk — mutatja Castro a képet az amerikai repülőgépről, amely békés hajót támad meg. % >/ — Mi nem akarunk erősza- } kot, de ez nemcsak rajtunk^ múlik. ^ lelkesedeset es ébren tartsuk g benne a hitet, hogy az ered-í; meny nem marad el, ha'í olyasmit csinálunk, amit meg'}, kellett csinálni. És ezt eddig í- nem is tévesztettük szem ^ elől. j — Az Egyesült Államok % nyomást gyakorol Kubára. $ Ilyen a cukorvásárlás felmon dása. Mi lesz ennek a hatása? % — Mi eladtuk nekik a cuk- í rot es vásároltunk tőlük ^ mást. Ha most már ők nem % veszik meg tőlünk, mi sem ^ vásárolunk náluk. Ez nekünk ^ nem nagyon jó, de nekik sem % kellemes. Közben mi megái- \ lapodtunk a Szovjetunióval £ és cukortermelésünk zömét el $ is adtuk az idén. Tudjuk, \ hogy népünk ellenáll minden ^ erőszaknak és ez sok nehéz- \ ségen átsegít bennünket. \ — A kubai kormányt a£ polgári sajtó sok helyen „vá- £ dolja” azzal, hogy kommunista. ^ Mi erről az ön véleménye? ^ — A nemzetközi reakció^ kedvenc vesszőparipája min- { den szociális reformmal szem- \ ben a kommunistaság „vádja’;. ^ Ezzel akar eredményt elérni. ! De ezzel operált Hitler is, > Mussolini is és Franco is. Hit- ^ ler ezzel a propagandával í osztotta meg Franciaországot ! és azután az így kreált ötö-; dik hadoszlop segítségével j szállta meg könnyűszerrel.< Ezt a francia nép elég drágán ; fizette meg. Nálunk természe- \ tesen van kommunista párt, \ de ha megkérdezi az embe-; reket, hogy mi is a koramu- i nizmus, erre csak kevesen i tudnak pontosan válaszolni,; mert a reakció úgy összeke-: veri saját érdekében a fogai-\ makat, hogy sokan nem isme- ; rik ki magukat. A mi l'orra- i levezető. 21. Szín. 23. A parlc bel­seje. 27. Fordított járműkellék. 29. Balatoni nyaralóhely. 31. Tóth Aladár. 33. Pénzügyi aktus. 35. Sporteszköz régiesen. 37. Jóideje élesíti a kést. 39. Ásóval hoz napvilágra. 42. A gyávaság minta­képe. 45. Zavarosan vet. 46. Az este kellős közepén. 47. B. E. 50. Hűtlen cselekedet. 51. Kissé félönt a garatra. 52. Páratlan betűkkel sorol. 53. Dísznövény. 58. Dicste­len osztályzat a suliban. 59. Jegy­zék — németül. 61. Főhivatalnok a törököknél. 64. L. O. — foneti­kusan. 65. Körúti rövidítés. 66. 105 — a régi Rómában. 67. Hiányos olló. 68. A. T. 69. Messzire. Beküldendő Hugo Victor meg­állapításának megfejtése i960, augusztus 22-ig. A megfejtők 'kö­zött értékes könyveket sorsolunk ki. Az 1960. július 24-i számunkban közölt Soloihov-mondás helyes megfejtése: ,.Fellobban — egy percre mindent megvilágít és aztán kialszik.” Könyvet nyertek: Ferbert Péter, Nógrádverőce, Rákóczi út 13. _ Tafferner Józsefné, Törökbálint. — Magyar András, Üllő. Bimbó u. 10. — Sasvári Nándorné, Vác, Géza király tér 10. I. 16. — Boros Erzsébet, Dunakeszi, Nándori u. 9. — Kása Ferenc, Nagykőrös, Ft., Földvári u. 3. — Erdős Mária,­Tápiószele, Széchenyi u. 40. __ C hmelv Ödönné, Nagykáta, járási kultúrház. — Barta Erzsébet, Ör­kény, Petőfi S. u. 38. _ Nagy Józsefné, Budapest, VHI., Tavasz­mező u. 20. H. 4. Az 1960. július 31-i számunkban közölt rejtvénv helyes megfejtése: ,,A jó társaságot keresni kell, rosszat úgyis talál az ember.” Könyvet nyertek: Török Sán­dor. Máriabesnyő, Antalhegyi út 28. — Borbély Károly, Bugyi-Ürbő. .. Som.svegi Már' ?,T — B. u. 15. — h. Tóth Sándor, Dunavarsány, Gyóni G. u. 1. _ V égit Erzsébet, Budapest, II., Pasaréti út 22. I. 3. — Nagy Ist­ván, Cegléd. XIV.. Kenderföld 42. — Bíró Sándorné, Nagykőrös. Szolnoki út 96. — Kovács Jenőné, Pomáz, Sző-lőtelep u. 15. _ Bor­dás Gyula, Cegléd. Szőlő u. 24. — Boros Lajosné, Szentendre, Út­törő u. 7. A könyveket postán küldjük el. ; # 1 Hugo Victor a szenvedésről A nagy francia író egy mélyenszántó gondolata szerepel : mai rejtvényünkben (vízsz. 3 és függ. 20). Hugo Victor az em- : béri szenvedés fogalmát határozza meg nagy művészettel. ; VÍZSZINTES: 1. A túloldalra! ! 12. Népszerű Zeller-operett. i4. ; Fogtömés. 16. Szögecs. 17. 501 ró- ! mai számmal. 18. A kereskedelem ! által kerül forgalomba. 19. Pél- ; dául a tök disznó. 20. Támadás, ' roham. 22. Becézett női név. 24. ! Hoz, hez, hoz — németül. 25. A 'lakásba! 26. Hasadás a jégen. 28. ' igen elhanyagolt kert?!? 29. Ami- J bői nyáron mindig kevés van. 30. 5 Hely, tér _ németül. 32. Feltá- ' pászkodik, költői szóval. 34. Csak {az eleje roncs. 35. Téli sportesz- { köz magánhangzók nélkül. 36. ' Shakespeare tragédia hőse. 38. {Ma már tömegek mindennapi J itala. 40. D. M. 41. Személyes név- j más. 43. Majdnem sistereg? 44. } Európai náció. 45. Kerek szám. 48. Sós Dániel. 49. Atlétikai ver- senyszám. 51- Csevegés. 54. Bizo­nyítgat:. 55. Tagadószó. 58. Bécsi rózsa? 57. Falu szél?!? 58. Szov­jet folyó. 60. Páratlanul cipel. 62. M. H. 63. Ingatlan szélek nélkül. 65. Dunamelléki város. 67. Kül­földi olaj. 70. Bárgyúság, durva­ság — ismert -francia szóval. 71. Remekbeszabott épület, FÜGGŐLEGES: 1. Majdnem ámul. 2. Osztály az iskolában. 3. A Dél-Afrikai Unió egyik állama. 4. Jegyez. 5. Vízi növény. 6. Sáv. 7. Kettő« mássalhangzó. 8. Fel­aprózott. 9. Német zeneszerző (Orfeusz és Euridike). 10. A gyom belseje. 11 Megkopasztott homár? 13. Ditró egy része. 15. Nagyon szép színárnyalat. 18. Falusi víz­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom