Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-11 / 189. szám
1 1960. AUGUSZTUS 11. CSÜTÖRTÖK f*sr MEGYEt •sMiritat Pest megye fejlődése 1960 első félevében A Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatóságának jelentése tál épített Budapest-ország- határ közötti távvezeték. Mezőgazdaság A kalászosok termésátlagát — bár az a becslések szerint kevesebb, mint a kiemelkedően jó 1959. évi —, kedvezően befolyásolta a nagyüzemi gazdálkodásban alkalmazott agrotechnika. Az 1960-as év első felében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek összes közös és háztáji területe 133 121 ka- tasztrális holddal, a családok száma 17 229-cel, a tagoké pedig 18 478-cal gyarapodott. A termelőszövetkezetek kukorica vetésterületének 92.9 százalékát hibridkukoricával vetették. Négyzetes és ikersoros vetésterületüket 14 010 holdra, az előző évinek több, mint két és félszeresére növelték a tsz-ek. A gépállomások 1960. első félévében 52,1 százalékkal több gépi munkát végeztek, mint az elmúlt év azonos időszakában. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére végzett i traktormunka mennyisége több, mint kétszerese az 1959. azonos időszakában végzettn ek. Az aratást 146 kombájn (30- cal több, mint az elmúlt évben) és 76 aratógép végezte. Az állami gazdaságok gyümölcs- és szőlőterülete 9.4, illetve 12,5 százalékkal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Jelentősen javult a gazdaságok gépi ellátottsága. A nagyobb traktorállománnyal 18,4 százalékkal több munkát végeztek, mint az előző évben. Közel 7 százalékkal több tejet termeltek, mint'1959. azonos időszakában. Jelentősen fokozódott a hizlalási tevékenység; 34.9 százalékkal több szarvasmarhát és 28,8 százalékkal több sertést hizlaltak, mint 1959. első félévében. Kemkeddem A megye kiskereskedelme első félévi tervét 105.9 százalékra teljesítette, a lebonyolított forgalom 1712.6 millió forint volt, 14,7 százalékkal több, mint 1959 első félévében. A forgalom kedvező alakulását jelentősen befolyásolta a foglalkoztatottság növekedése. Az iparcikkek iránt változatlanul nagy a kereslet, 15,3 százalékkal több ruházati és 16,6 százalékkal több vegyes iparcikk fogyott, mint tavaly az első fél évben. Taníigy Az 1959/60-as tanév végén az általános iskolák tanulólétszáma 105 362, a középiskoláké 4840 fő volt. A tanulók létszáma ez évben is tovább emelkedett. Az általános iskolákban 8119 tanuló végezte cl sikeresen a VIII. évfolyamot. A középiskolákban sikeresen érettségizett 882 tanuló. . Az 1959/60. tanévben kiterjesztették a gyakorlati oktatást. Az általános iskolák közül 73 iskolában 361 foglalkozási csoport működött, a középiskolákban 1074 tanuló vett részt politechnikai oktatásban. Az általános iskolákban cLZ esti és levelező tagozatokon a tanulók létszáma T877 volt-' 581 fővel több, a középiskolákban 1083, 232 fővel több, mint az előző iskolaévben. Város- és község- gazdálkodás A megyében 1960. január 1-én a lakások száma 218 ezer volt, 26 ezerrel több, mint az 1949. évi népszámlálás idején. 1960 első fél évében 972 új lakást építettek. Évről évre nagyobb mértékben közművesítik az új lakásokat. A vízvezetékkel ellátott lakások aránya 6,2 százalékról 12,9 százalékra, a fürdőszobával ellátottaké 14,0 százalékról 29,8 százalékra emelkedett. Az épült lakások 77,7 százalékába vezették be a villanyt, az előző évi 65,2 százalékkal szemben. Kétnapos olcsó budapesti kiüíoduiásokat szervez az IBUSZ a falu dolgozóinak A nyári mezőgazdasági munkák befejezése után az IBUSZ olcsó kétnapos budapesti városnéző túrákat szervez a dolgozd parasztok számára. A kirándulások részvevőinek megmutatják a főváros természeti, kulturális és történelmi nevezetességeit. Örömeink—gondj aink A DIVAT A divathóbortról már sokat írtak és sokat nevettek rajta az emberek. Sokat beszélünk magáról a divatról is, ß ez nem véletlen. Az embereknek mind több pénze jut arra, hogy öltözzenek, hogy igényesebben válogassák meg azt a ruhát, amit magukra vesznek, hogy bővüljön a ruhatár. De van ennek a kérdésnek egy másik oldala is. Az olyasfajta divat, ami nem terjed tovább a majmolásnál, ami semmiesetre sem nevel ízlésre, megfelelő öltözék kiválasztásra. Nem egy helyen láthatunk a földművesszövetkezetek, a kereskedelem állami ágazatának üzleteiben rikító „divatcsodákat”, amelyek megvételéhez nem is kell különösebb agitáció, hiszen ,,Pesten is ezt hordják”, „varosban is ez a divat”, s így tovább. Félreértés ne essék: szó sínes arról, hogy a falu maradjon a bőszoknya mellett, ne haladjon együtt a „városi” divattal. Hiszen csak örül az ember, ha azt látja, hogy falun ugyanolyan csinosan öltöznek a lányok, mint a fővárosban ... De... De nem örül akkor, ha az „aíommintás” szoknyákat látja rajtuk, amelyek ízléstelenül rikító ábráikkal nem válnak dicsőségére a különben jó nevű magyar textiliparnak. A „bikini” fürdőruha után. úgy látszik divatba jön a „bikini” blúz, mind többször találkozik vele az ember faluhelyen is. Nem, nem arról van sző, hogy ne legyünk modernek. De amit a fővárosban kiagyal egy-két ráérő divatbolond, az nem modern, hanem a nyugati ízléstelenségek alkalmazása — még ízléstelenebbül. Helyes és jó szerepet töltöttek és töltenek be kereskedelmi .szerveink divatbemutatói. Az elmúlt időkben nem egy helyen — például Kiskunlacházán, Cegléden — rendeztek nagysikerű divat- bemutatókat a földművesszö- vetkezeíek, az állami szektor üzletei, s azok ízlésnevelő, formáló hatása örvendetesen megmutatkozik. Ezt lehet és kell is tovább folytatni, bebizonyítani a divathoz már megfelelő anyagi alappal, de sokszor még meg nem felelő ízléssel rendelkező lányok, asszonyok előtt, hogy „nem mind arany, ami fénylik”, nem minden szép, ízléses, mutatós, amit a fővárosban hordanak, sőt... Különösen a fiatalok öltözködésére kellene nagyobb figyelmet fordítaniok kereskedelmi szerveinknek. A fekete „divatszín” már-már gyászvitézekké változtat egyes fiatalokat, pedig mennyivel jobban mutatnának a korukhoz illő vidám, világos színekben! Nem árt. sőt: nélkülözhetetlen, hogy a szülők is foglalkozzanak ezzel, ne csak a pénzt biztosítsák, hanem a megfelelő ízlést is igyekezzenek kialakítani gyermeküknél. Divathóbortosok — lásd abroncsszoknya — mindig lesznek. De ha az ízlést megfelelően formálják, mindig kevesebb és kevesebb lesz a számuk. És ez a cél. M. O. Bútorgyárrá és korszerű parkettaüzemmé fejlesztik a Solymári Faipari Vállalatot Fiatal horgászok. (Koppány György felv.) Nyolc napi fizetésinek megfelelő nyereségrészesedést akár most is ki tudnának már fizetni, s ha minden jól megy, év végére ennek az összegnek a duplája is meglesz. Kívülállónak mindez nem mond valami sokat, hiszen, a nyereségrészesedés1 ma már természetes dolog nálunk. Ám. mégsem ilyen egyszerű a Solymári Faipari Válláiat esetében. Tavalyelőtt még' úgy nézett ki, megszüntetik a vállalatot. Akkor nemcsak hogy nem osztottak nyereségrészesedést, hanem az államnak kellett pótolnia a rossz gazdálkodásból származó súlyos veszteséget. Szervezetlenség, zűrzavar, belső széthúzás — ez jellemezte a helyzetet, most viszont a féléves mérleg már tetemes haszonról tanúskodik. A Faipari Vállalatnál új igazgató vette át a vezetést, aki a szakemberek bevonásával teljésen átszervezte az üzemet. Most már tervszerűen és nyereségesen folyik a termelés. Ha a múlt esztendő a megszilárdítás éve volt, akkor 1960 már a fellendülés időszaka. Harmincöt százalékkal termeltek többet a faáru- gyáriak hat hónap alatt, mint a múlt év hasonló időszakában. De nemcsak többet, hanem olcsóbban is gyártottak, hisz a tervezett önköltségnek 6,5 százalékát megtakarították. 1956 előtt hárommilliót sem tett ki a vállalat egyévi termelése, ma tizenkétmillió forint körül mozog az évi ter- mélési érték. Most végzik az utolsó simításokat a legújabb üzemrészen, a parkettakészítőüzem csarnokán. Közel háromszáz négyzetméter befogadóképességű műhelycsarnok ez, amelyet korszerű parkettagyártó üzemmé rendeznek be. Egyelőre két géppel indul augusztus 20-a után itt a parkettakészítés, októberben újabb két parkettagyártó gépet kap az üzem. Jövőre további új, korszerű parkettagyártó gépekkel egészítik ki berendezését, külön szárítót is építenek hozzá. A jelenlegi parkettagyártó részleg n egy edévenkémt hétezer négyzetméter parkettát készít, az idei negyedik negyedévben már húszezer négyzetméterre növekszik a parkettarészleg termelése. Az ötéves ten'' során a további fejlesztés eredményeként kétszázezer négyzetméter parkettát szándékoznak gyártani a vállalatnál. A jó eredmények titka természetesen itt is a munkaverseny. A Lippai-bri- gád már megszerezte a szocialista brigád címet, s Ven- czel József parkettakészítő brigádja a második helyre jutott. Persze, azért probléma is akad. Például a bútorgyártórészleg csak 71.8 százalékra teljesítette tervét. Igaz. itt is megtört már a jég, mert mióta új csoportvezető irányítja a munkát, szemlátomást javul a helyzet. Ez a részleg íróasztalokat készít — kilenc fiókos, központi zárás, irodai htóasz- talokat. Negyedévenként 500 darabot szállítanak a kereskedelemnek — s most már szalrigrendszerben . folyik a munka. Jelenleg a fő profil az épületekhez készülő különféle ajtó és ablakkeret gyártás, később egyre inkább a parketta- és a bútorgyártásra térnek át. Szó van arról, hogy a második ötéves terv alatt egy korszerű műhelycsarnokot építenek, amit később bútor-üzemmé rendeznek be.- Uj műhely- csarnokok épülnek, raktárakkal egészítik ki a telepet, s a íclgozók régi vágya is teljéiül majd: korszerű öltözőket, fürdőt és étkezőhelyiséget kap i vállalat. (S. P.) ./.ŐT yul :ZOt yeli íré íért ezés Tói ezd< ?tt. Dél jáb áru má kítí ke2 n kz al ,..enc. elnöl kai brigí A Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatósága elkészítette jelentését a megye gazdasági és kulturális életének fejlődéséről 1980 első félévében. A jelentést, illetve ennek fontosabb részeit az alábbiakban ismertetjük: Ipar A megye szocialista ipara a második negyedévi 106,0 százalékos tervteljesítésével 1960. első félévi vállalati teljes termelési tervét 4,9 százalékkal túlteljesítette. Az elért termelési szint 16,1 százalékkal magasabb, mint az 1959. első félévi és a jelek arra mutatnak, hogy a hároméves terv időszaka alatt a megye ipari termelése közel másfélszeresére növekszik. A hároméves terv időarányos részét a megye ipara hat százalékkal túlteljesítette és ezért minden remény megvan arra, hogy már november elején eleget tesz a hároméves tervben előirányzott termelési kötelezettségének. A túlteljesítés jelentőségét növeli az a körülmény, hogy a megye vállalatai által gyártott termékek közül néhány az országosan termelt mennyiség jelentős részét képezi és ugyanezek egyúttal állandó exportot is biztosítanak. Ilyen termék elsősorban a tehergépkocsi alváz, a villamos fogyasztásmérő, a görgőscsapágy, a film- és fotópapír, amelyek az országos termelés egészét alkotják, valamint a tehergépkocsi, vasúti személykocsi, a lenes kenderszövet, a kötöttáru és a különböző gyümölcs- és fő- zelékkonzervek. A felsoroltak legtöbbjéből az elmúlt félévben lényegesen többet gyártót- - tak vállalataink, mint 1959 azonos időszakában, így például 14,7 százalékkal több csapágyai, 23,3 százalékkal több len- és kenderszövetet, 32,9 százalékkal több főzelék- és 78.8 százalékkal több gyü- mölcsko nzerve t. A termelési tervek túlteljesítése lehetővé tette a megye exportkötelezettségeinek túlteljesítését is. Az. első félévi kiszállítási tervet a megye ipara 109,7 százalékra teljesítette, mintegy 52 millió forint értékű terven felüli kiszállítással. A foglalkoztatottak száma 8,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző év első felében, ezen belül a munkások számának növekedése 9,2 százalékos. A megye szocialista iparában a termelékenység a második negyedév folyamán tovább emelkedett, így 5,7 százalékkal meghaladta az 1959-es év, azonos időszakában elért, 3,3 i százalékkal pedig a tervezett! szintet. A munkások első félévi átla- : gos havi keresete a tavalyinál \ 2,3 százalékkal magasabb volt.; A megye állami iparában« 31,6 miilió forintot fizettek ki; nyereségrészesedés címén, az! elmúlt évi 24 millióval szem-! ben. ; Beruházás Az állami vállalatoknál esz- > közölt beruházások összege : 1960. első félévében 415 mii-! lió forint volt, ebből 216 mii- ; lió forintot építésre fordítót- ; tak. A felújításra fordított \ 56 millió forintból 20 millió ; forint épületek felújítását: szolgálta. A 415 millió forintj értékű beruházásból 50 mii- ; lió forintot tanácsi vállalatok; és szervek használtak fel, 55.7 ; százalékra teljesítve az 1960. i évi beruházási tervet. Az 1960 első félévében be-i fejezett beruházások értéke 23 \ millió forint volt. Az üzembehelyezett beru- \ házások közül a legfontosabb: létesítmény az Országos Vil-: lamostávvezeték Vállalat ál-! : A TAKSONYI központ ve- ! '1 zetésével működő állami \ gazdaság ötödik számú üzem- ! egysége a szigetbecsei határ- \ ban fekszik. Területe több ! mint ezer hold. A java, 850 \ katasztrális hold szántóföld, a 480 holdnyi öntözött terü- l létből pedig 280-on kertészke- ; dés folyik. Foglalkoznak mar- \ hatartással is. Száz darab sőre \ hízik és 42 növendékállat fej- ! lődik az istállóban. \ A közel háromszáz holdnyi \ kertészet derekas mennyiségű \ zöldárut juttat a piacra. Az ! állomásra naponta betolnak í egy-egy vagont, amelyet a í gazdaság rak meg, előbb zöld- í borsóval, uborkával. zöldbab~ í bal, most pedig zöldpapriká- í val, paradicsommal, friss sár- í garépával. Aszerint, mikor í melyiknek van a szezonja. ; A tavasz derekán sokszor ívolt úgy, hogy Angyal Áron, \ a kertészeti brigád vezetője, a ! gazdaság pártszervezetének ! titkára csak vakarta a fejét, \ de székely ember létére sem ! tudott semmiféle okosat ki- í sütni. A munkáskéz, amely a í zöldfélék gyors szedéséhez ! szükséges, sehogyan sem sza- í porodott. A vagon állt az ál- ; lomáson és nem tudták estig A magból palánta lesz megrakni. A gazdaság fekbért fizetett. Ezen a bajon segít most a leánytábor, amelyben a hatvan gimnazista könnyedén megszedi napi hatórai munkával a. vagonra valót. Még osztályozzák is az árut, hogy az export is rendben menjen. Egészséges edződés, jó koszt, tiszta, levegő, vidám szórakozás, kedves közösség ez a tábor — kétheti váltásban a fiataloknak, komoly segítség az állami gazdaságnak. a SZÉLES kalapban vagy Ál pettyes kendőben hajladozó lányok nevetése, nótaszava azonban csak a rövid nyáron át hallatszik a földeken. A gazdaság életére azoknak a munkája és életsora jellemző, akik egész esztendőn át itt dolgoznak. A hatvan ál c.vdó munkás között tíz a párriag. Az aprócska pártszervezet élete nem különbözhet semm/tben a. töb- bi( Tetői. A hnn taggyűlésen — minden henep utolsó csütörtökjén — a párttagok jönnek össze. 4; oktatást azonban, nagyon okosan, már úgy S7civ ezt ék nng, hogy a politikai rész összekapcsolódjon a szakmaival. A politikai iskolákhoz hozzáragasztották az ezüstkalászos gazdatanfolyam anyagát is. Az állandó munkások közül például huszonhárom lány az idén már a második évfolyamból vizsgázott. Az így kinevelődő állandó szakmunkásgárda vezeti, irányítja az egy-egy szezonra a l kalmazott idény ni un teásokat. A tanulásban, a szakmai előrehaladásban Angyal Áron párttitkár maga is jó példát mutat. Itt használja fel azt, amit az Agrártudományi Egyetemen az eddig elvégzett két esztendő alatt tanult. A pártszervezet taglétszáma a közeljövőben megszaporodik. Csizmár Pál és Mitruska Mihály öt esztendeje dolgoznak a gazdaságban. Lassanként már mesterekké lesznek az öntözési szakon. A honvédségnél töltött idővel is a legjobb véleményt biztosították. Kiérdemelték tehát, hogy helyük legyen a kommunisták között. Angyal elvtárs örömteljes eredményként jelzi, hogy a dolgozók kilencven százaléka tagja a szakszervezetnek. Városban, az iparban talán természetesen hangzik ez az arány, itt falun, a mezőgazdasági munkások között azonban vívmány, és komoly politikai munka van mögötte. A TERMESEREDMÉNYEK 1 jók, amit vetettek, learatták, amit elültettek és palántáztak, azt is megkapálták, jól öntözték, s a lány- tábor segítségével ügyesen, hamarosan be is takarítják. Az új agrotechnikai eljárá-\ soktól nem idegenkednek, a szakmai és politikai oktatási egyaránt folyik. Fejlődnek a\ terméseredmények, s velük\ növekszik az emberek öntu- j data és kultúrája is. Angyal elvtárs így jellemzi \ a folyamatot: — A politikai és szakmai\ oktatás olyan, mint a mag aí földben. A magból palántái lesz. a palántából pedig nö-í\ vény, amelyről annál dúsabbí\ termés aratható, minél oko-i, sabban. szakszerűbben, érdek-'} lődéssel és szeretette1ieser^ ápoljuk. D. K. i
