Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-09 / 187. szám
1960 AUGUSZTUS í>. KEDD Mir ti I C. 5 Az új tanév előtt - Pilisen Pest megér egy estet jelenete egyike a legkitűnőbbeknek az est folyamán. Kár, hogy a nagyon kedves, tehetséges Bodrogi Gyula ezúttal képességeihez mérten gyengébb szerepet kapott, bár így is megmutatja oroszlánkörmeit, átlagon felüli tehetségét. A két Latabár sajnos nagy csalódást keltett. Jó pár évtizede ismert párbajszámúkat adják elő unos untalanig ismert fogásokkal. Reméljük, hogy csak kisiklásról van szó nagyon népszerű, kedvelt komikusainknál. Frissnek, újszerűnek találtuk a táncokat, ami azért is örvendetes, mert véleményünk szerint Hajdú Júlia zenéje Holéczi Ákosék tolmácsolásában minden igyekezete ellenére is jóval alatta marad az előadás nívójának. Pest megér egy estet? Egyelőre így válaszolnánk rá: Bársony Rózsi, Alfonzó, Kabos, Sinkovits megér egy estet, ám úgy a szerző, mint a rendező kétségkívül egyet lépett e l ő- r e ebben az igen nehéz műfajban és bízvást remélhetjük, hogy újabb próbálkozásuk még jobban megéri majd a befektetett erőfeszítést. B. L. SZÁLL A HINTA... ra. És máshová. Pirosak. Tüzel a nyár heve. A körhinta csöppnyi kosárkái tatán még magasabbra röppennek. Mindegyikben egy lány, egy legény, összekapaszkodva. Ujjal, tenyérrel, egész karral. Mindenki engedetem szerint. Aztán hirtelen szétválnak. Hogy ok legyen a sivalkodásra, a fogócskára, az újabb össze- bújásri. / ncselkednek. Nemcsak odafönn, a levegőben, de ide'evn a sátrak között is. Csakhogy idelenn a lakánál a midi. Színes, festett jószág. Megy a leány gyanútlanul. Meg-megáll, nézelődik, rajtafelejti szeméi a legszebb mézeskalácson, s akkor ... Rózsás lesz az arca, s másu'.t is. Oda az önfeledt hangulat. A szoknya pedig vékony csodamód! De azért nevet a lány. Ha csípős is az a fránya fakanál, nem bánja, Mert azt is jelenti: tetszik a lány! S tetszeni csodajó dolog! Fogy a mézeskalács. Veszi az is, aki csak nemrég kelt fel a vasárnapi asztaltól. így szokás. Ritka az ilyen vidám, tarka forgatag a faluban. Jó előre készülnek rá. Különösképp a fiatalok. Mert nemcsak nézelődni, ismerkedni is lehel. Falubeliekkel, tanyaiakkal, máshonnan jött emberekkel. Itt vannak a homokrésziek, a berceliek. a feketerésziek, de jöttek még Pilisről is. Fiúk is, lányok is, no és persze öregek. Vigadni, szívből kacagni. Jó dolog ez, még ilyenkor, a dolgos nyár derekán is. Szinte felüdülés « verítékfakasztó munka után. Csak az nem .jó dolog, hogy a vigság ürügyén any- nyi sok vacakkal árasztják I? Ecsetzo?tás Csak a szőlő nagy, zöld leveleit látni és a fákat, szanaszét a kertben. Hát a kertész? A lugaslevelek suhogva nyílnak szét s a szakállas, kék szemű öregember aprókat lépve igyekszik a ház felé. — Szervusz, fiam! Hát kijöttetek? Igazán kedves . .. ; És öreges frisseséggel tekint a szemembe, nagyapás szeretettel szorongatja a kezemet. — Csak éppen körülpillantani — válaszolok udvarias tisztelettel és visszanevetek a kedves arcra. Már előre marasztal, én meg igyekszem mindent jól megnézni, hallani — látni, hogyan él a hetvenhat esztendős festőművész, Juhász Jenő. Itt lakik Visegrádon, Salamon tornya alatt. És csakugyan nagyapa, mert két unokája is nyaral a Duna-partig érő kis „birtokon”. — Tudod, úgy élünk csak — mentegetődzik — az egyszerű lakásért. — Nyessük a fát, szedjük/ a gyümölcsöt, mert az is kell. — Hát az ecset, Jenő bátyám? Halvány, száraz mosoly kezd nőni az arcán szelíd nevetéssé. De akkor már a szíve dobogását is érezni szinte: ságos és szórakoztató is. De ami aZ ö mondanivalója közötti szünetekben van.. Az szorulna — főleg az első részben — javításra Igaz, hogy az első rész gyengeségére alapos vigasz a második, amikor a rendező „bedobja” nagyágyúit Bársony Rózsitól Gobbi Hildáig, s a közönségnek elsősorban ez tetszik. Bársony Rózsi nemcsak fiatalosan, tüzesen táncol, nagyszerűen énekel, de sok fiatal színész tanulhatná el tőle a közönség, a hálás és végtelenül ragaszkodó közönség iránti nagy-nagy becsülését. Tizenhárom évi szünet után is megérdemelt, őszinte sikert arat. Egészen kiemelkedő Alfonzénak, ennek az érett és mindig újat kereső művésznek a száma. Sajátságos, egyéni humora mögött megérzi a közönség a művész saját életének egy tragikus epizódját, amelyet döbbenetes realitással, őszinteséggel ad elő. Örültünk Kabos László jól felépített, humorvénában rendkívül gazdag jelenlétének, ahol rajta kívül Hlatky László is nagyon tetszett. Gobbi Hilda boszorkány í A rendkívüli nagy érdeklő- i.dés a margitszigeti Vörösmarty í színpadon — pillanatnyilag lsem vitás — a „nagy” nevek- \ nek szól. Bársony Rózsi, a két atabár, Alfonzó, Kabos $ László, Gobbi Hilda valóban 'nem mindennap lép fel egy /műsorban. így tehát a közönség úgy véli, hogy biztosra merhet, semmiféle zsalódás nem éri. Aki megfigyelte a fegyel- 5 mezetten (!), jó hangulatban, ; dúdolva kijövő közönséget a Szabadtéri színházból, tulaj- \ dóriképpen elégedett lehet. A ; nézők talán mégiscsak azt ; kapták, amit vártak. I Pedig . .. J Hat igen, kaphattak volna \ sokkalta többet, jobbat is. Sok léve vajúdó kérdés a jellegze- l tesen nyári, könnyed műfaj l színvonalas „előállítása”. Tud- Ijuk, nem könnyű ennek meg- ; valósítása. Róna Tibor a tehet- : séges, jószemű író, Horváth Ti- : vadar a kitűnő, nagyszerű tempóérzékkel rendelkező rendező nyilván azzal az elhatározással fogott hozzá az idei nyári revű megírásához, kidolgozásához, hogy nívósabbat, ötletesebbet, kerekebbet alkot a sokévi átlagnál. Ez az elhatározás tehát mindenképpen dicsérendő! Sajnos, a kivitele- j zés már nem mindenütt fedi a \ kétségtelenül jó szándékot. í Az alapötlet kiváló. Tréfái- ; san, de szolidan pellengérre ; állítani a pestiekre oly jellem- ; ző hibákat, fogyatékosságokat, ; | ám nem feledkezve el az ; \ ugyancsak annyira jellemző, ; ; tipikusan pesti kedvességekről; isem. Felderülünk, amikor az\ \ egészen kitűnő Sinkovits Imre \ \ veszi át a színpadi bírósági \ > tárgyaláson a „vedo” szerepet. \ í Amit mond és ahogy mondja, \ laz kedves is, ötletes is tanul- \ i * Nsgyvenötperces tanítási órák - Törekedni ksl! a túlterheltség megszüntetésére A művelődésügyi miniszter rendelete az alsófokú oktatási intézmények működéséről tetési eljárásokat. A megfélemlítés bármely formájának alkalmazása az iskolában tilos. Az egyes osztályok és tagozatok (különösen az óvoda és az I. -osztály, a IV. és V. osztály) közötti átmenetek zökkenőmentessé tételére minden iskolában nagy gondot kell fordítani. A cél az, hogy a gyermekek életrendjében, a nevelés és az oktatás követelményeiben és módszereiben ne legyen a gyermeket túlzottan megterhelő, ugrásszerű változás, hanem fokozatos legyen az átmenet. Külön felhívja a rendelet az I. osztályokban tanító pedagógusok figyelmét arra, hogy tegyék minél könnyebbé a kicsinyek bekapcsolódását az iskola munkájába, változatos óraszervezássel segítsék az I. osztály tananyagának elsajátítását. A rendelkezés értelmében az általános Iskolákban a tanítási órák idejét valamennyi osztályban és valamennyi tantárgynál 45 percre csökkentik a korábbi 50 perc helyett. A napi munka menetében a haimadik óra után 20 perces szünetet kell tartani. Felhívja a rendelkezés a fiigyeimet arra is, hogy a nevelőtestületek fokozottan törekedjenek a családi és az iskolai nevelés összehangolására. A rendelkezés végül közli az 1980/61-es tanév részletes munkarendjét. ^ A művelődésügyi miniszter ? most kiadott rendelkezésé- 2 ben megszabta az alsófokú '/ oktatási intézmények fő fel- ^ adatait az 1960/61-es tan- í. évben. A rendelkezés többek y ^ között hangsúlyozza, hogy ^ az egyik legfontosabb fel- ^adat az oktatásügy tovább- ^ fejlesztésére vonatkozó hatá2 rozat végrehajtásának élőké- V , , ^ szitese. í Változatlanul előtérben '/ van az iskola és az elet ^ kapcsolatának szorosabb- ^ ra fűzése, a tanulmányi ^ színvonal emelése, a ta- ^ nulók szocialista tudatá- ^ nak, világnézetének, jel- ^ lemvonásainak megalapo- í zása, formálása. ^ A rendelkezés megallapit- ^ ja, hogy a tanulók bizo- ^ nyosfokú túlterhelése még ^ mindig fennáll. Ennek tan- ^ tervi és tankönyvi okai is í vannak, a fő okok azonban y ^ a pedagógusok mindennapi ^ munkájában, módszereiben ^ gyökereznek. ^ Nem egyszer előidézője a ^ túlterhelésnek a gyerme- £ kék iskolán kívüli elfog- ^ laltsága, a szülők által kezdeményezett külön- í órák stb. £— Arra kell törekedni — ^ hangsúlyozza a rendelkezés í —, hogy a tanulók már az iskolában megértsék és megta- \ nulják az anyagot, mert így 2 sokkal kevesebb munkájuk $ lesz otthon, í ^ A továbbiakban a rendel- ^ kezes kimondja: száműzni kell a szocialista pedagógiá- val ellentétes, mechanikus. / lélektelen oktatási, nevelési * módszereket, s megalázó bünPedagógiai Főiskola levelező ^ tagozatára, műszaki ismeretek ^ szakra. Tudja, kell a poli- ^ technikai oktatáshoz... ^ Lassan vege a nyárnak,s^ újra szélesre tárulnak az is- £ kólák kapui. Itt, Pilisen is. ^ Leskó Sándor igazgató még- ^ sem panaszkodik, hogy már ^ elmúlt a nyár. Szép volt, jó ^ volt, kezdődhet hát újult erő- ^ vei a munka, a tanítás. ^ Prukner Pál £ — Ezek szerint odakinn sem sokat pihent. — Ki az, aki külföldre pihenni megy? — vág vissza és nevet. — Pihenni ráérünk itthon is! — Majd ha megkezdődik a tanítás! — tréfálkozom. — Talán ... — bólint. — A jövő héten ugyanis Vácra utazom, ötnapos iskolaigazgatói tanfolyamra. Mire onnan visszaérkezem, kezdődik a munka ... Kétszeresen. Beiratkoztam ugyanis a szegedi Ma még csendes az öreg pilisi iskola. Csak a csöppnyi igazgatói irodában nyílik-csu- kódik az ajtó délelőttönként, ahol Leskó Sándor igazgató intézi a napi ügyeket. Napi ügyek .. . Akad éppen elég! Például a politechnikai oktatás kérdése. Az elmúlt esztendőben a hetedikesek még nem vettek részt a politechnikai oktatásban. Szeptembertől azonban már belekapcsolódik a négy hetedik osztály is. Üjabb kétszáz gyerek! Plelyiség pedig... : — Eddig' egy tanteremben; folyt a gyakorlati oktatás —! magyarázza Leskó Sándor. —; Sajnos, még ez a tanterem ; sem volt teljesen felszerelve. 5 Hiányoznak a gépek, a raun-í kapadok. Szeptembertől pedig; legalább két tanterem szűk-; séges, ha eredményt akarunk; elérni! Elkészült ugyan egyj új tanterem építésének terve.; Százötvenezer forintba kerül-; ne. A községi tanács harminc-; ezer forinttal járult hozzá. £ Mi huszonötezret takarítót-^ tünk meg az elmúlt tanévben J Még hetvenezer forint kel- ^ lene. Már a kezünkben van ^ az építési engedély is. ^ A hiányzó hetvenezer forin-^ tot a megyei tanácstól várják. ^ ígéretet kaptak rá. Csakhogy ^ ez kevés. Az idő pedig sür-^ get. Ha még a héten hozzá-^ kezdhetnének az építkezéshez,^ októberben már az új tante-^ remben is taníthatnának. í. '/ Egy probléma a sok közül. y A másik: bővíteni kellene a^ két községi óvodát is. Mind- ^ össze száztizennyolc gyermek^ számára van hely, s legalább^ még egyszer ennyi azoknak a^ száma — mindkét szülő dől- ^ gozik —, akik óvodába sze-^ retnék adni gyermeküket. ^ — Aztán meg gondolni kell ^ már most a jövőre is — töp- ^ reng inkább csak magában az^ igazgató. — Már a mi közsé- ^ günkben is érlelődik a szö-^ vétkezés gondolata. Akkor pe-^ dig legalább háromszáz új je-^ lentkezőre számíthatunk! á Való igaz. a jövőre is^ gondolni kell! S Leskó Sán-^ dór gondolatában egyre in-^ kább kirajzolódik már az új ^ falu képe. Ezért is tett meg^ mindent annak érdekében. ^ hogy a most érkező új peda- ^ gógusok mielőbb állandó tag-^ jai legyenek a jelenlegi tan-^ testületnek. j5 — Szeptemberben hat új ^ kollégánk kezd munkához is-^ kólánkban. Ennyi betöltetlen ^ helyünk volt az elmúlt esz-^ tendőkben. Most végre ez a^ nagy kérdés is megoldódik. ^ Méghozzá nem is akárhogy!^ — büszkélkedik. — Három közülük pilisi születésű: Polgár János és felesége, mind-j,'« ketten matematika-fizika sza-^ kos tanárok és Polgár György^ orosz-testnevelés szakos tanár. ^ A most érkező Fábián Mária ^ tanítónőnek rokonai élnek a^ községben — így az ő lakás-^ gondja is megoldódott ezzel. ^ Marad a két gyakorlóéves ta-^ nítónő. Nagyon szeretnénk, ha^ ők is megtalálnák helyüket a ^ faluban. Az egyiknek már ^ szereztünk egy szép szobát, ^ de szeptemberre lesz a másik-^ nak is. ^ Akaratlan a kérdés: ennyi ^ elfoglaltság mellett mikor pi-^ hen az igazgató? Elvégre nyár ^ van, neki is éppen úgy jár a ^ szabadság, mint a diákoknak. ^ — Pihenni? — mosolyog. —^ Nagyon szép és még sokáig^ emlékezetes marad számomra^ az idei nyár. Először is: végre ^ került idő arra, hogy elkészít-^ sem kislányomnak a régóta^ ígérgetett bababútort. Ha látta ^ volna, milyen kimondhatatla- ^ nul boldog volt! Ha semmi ^ másért, hát ezért is nagyon ^ kedves nekem az idei nyár. ^ Közbevágok: ^ — Tehát megint csak mun- í ka! ^ — Munka? — kérdez visz- ^ sza és legyint. — Ugyan! Szó-^ rakozás. Azután pedig . . . Két ^ hetet töltöttem a Német De- ^ mokratikus Köztársaságban. ^ Csodálatos volt. Az üdülőben ^ belga és német pedagógusok- £ kai. valamint lengyel egvete-; mistákkal is gyakran talál-; koztunk. Afféle nemzetközi; tanasztalatcc.ere alakult ki; már az első délutánon... ; f Csupa szín, csupa forroság. £ Csupa nyár. í Derűs, gondtalan albertir- '/ sai nyár. A gondolák alatt pelyhes '/ állú kamaszok és suttyó ’e ■ qénykék bámészkodnak. Az í égre. A libbenő ruhacsodák* \ ryajos, tarka forgatag. ; Olyan, mint egy óriás ; kaleidoszkóp. Színes csillogás. ; Beszéd, kacagás, és zene. Meg ; síp, duda, kereplő. És derű. > Aztán hajóhinta. A karcsú ; gondolák lágyan suhannak, ; mintha nem is akarnának ; megállni, csak ott fönn, az ; azúrkék égen. Talán a szput- ; nyikokat irigyelték meg, ; amelyek odafönn keringenek. ; Suhanó gondolák, röppe- ; nő. zizzenő szoknyák. Piro- ; sak és kékek. Pasztellszínek ; és pöttyösek. Nehéz sely- '</ mek és egyszerű kartonok. } Áttetsző nylonok és pikék. el a szórakozó falusiakat. Futószalagon gyártott Mária- képekkel, gipszbábűkkal, cow- boykalapokkal. s megannyi értéktelen lommal. Mindez olyan felesleges, mint a szállongó falusi por. Csak így lehet? Csak ilyen lim-lommal lehet megtölteni a vásári sátrakat? Egy-egy szép reprodukció sem sok- Ical drágább, mint az ezüstpapírral szegélyezett, értéktelen Krisztus-kép. És a művészi kerámiatárgyak sem elérhetetlenek ma már a falusi emberek számára. Akkor pedig? vömbe üröm. Szálló jó Vs kedv és bazári lom. Jó dolog a röppenő hajóhinta, a ringlispil, a mézeskalács (ha. friss!), a papír- trombita, a harsogó jókedv, de még a fakanál is (ha a lányok nem tiltakoznak ellene, miért tegye az újságíró?). De a régi formát új tartalommal kellene megtölteni. A vígságot és derűt a szépre, ízlésesre nevelésre, j Az olcsó, vásári giccsek he- \ lyett művészi emléktárgya- \ kát! Olyan nagy kívánság ■ ez? Hadd szálljon még vi- \ dámabban a hinta gondo- \ Iája! i- P - í — Mindig festek, amikor csak lehet, mindig festek. Hajnaltól délelőttig a legjobb a világítás — és már a műtermet mutatja. Szanaszét a képek. Háttel, szemben ... — És az állványon? — Ezt most csinálom! Látod, az árvízről. Mit szólsz hozzá?... A falu vízben áll. . . utcáin folyamőrök fényszóróznak a mentéshez... a szárazon nekivadult lovak vágják a földet az agyonrakott szekeret vontatva... és' egyenruhás emberek mentenek mindenfelé ... — És itt vannak legújabb képepii. Olt vagyok minden felvonuláson. Megfestem mindegyik május elsejét. Előveszi az akvarell képeket. Akár az emlékek. Szépek, víg napokat, ifjúságot idézők vagy egyszerűbbek, zordabbak, — öregedők. — Most rendezem az írásaimat is. Sok versem van. Aztán tudod, hogy írtam én régen novellát?! Azt mondtam: „mondjatok egy szót” — és estére már szedték a nyomdában, amit róla írtam. Öregesen maga elé nevet. S ahogy így előrehajtja a fejét, látszik, hogy meggörnyedt, milyen kicsi lett egy pillanat alatt. — Ügy bizony, amikor Párizsban tanidtam, tudósító is voltam. És kűencszáztizenhá- romban megírtam,, hogy küszöbön a háború. Na, de az rég volt — zárja hirtelen s hangja megremeg az ifjúkori emlékezéstől. Csakugyan rég. Hát a mai festő, a hetvenhat éves? Ezt is kérdezem: egy idős művész „költői hitvallását”. — Ami még hátra van nekem,, azt arra használom, hogy átélt történelmi idők emlékeit örökítsem meg. Azoknak. akik az id.ők értelmét és igazságát fogják keresni ... .., Kipillantunk az ablakon. A nap már a nagymarosi hegyek mögé igyekszik. Búcsúzunk mindketten. A nap vörös sugárral, én meg egy szerény kis képpel Salamon tornya alól. Mindkettő csak egy ecsetvonás . .. Tóth György v\\\\\\\\\\\\\\\s Ä L O M Érzékeny műszer álmaimban megméred színem és szavam köréin Idomulsz hangtalan izmos lábad bronzfénve villan e’őáradsz emlékeimből idegeimben szétsietsz — öntudatlan indul a test összerakni megannyi színből nyugtalan éjlel éveket élek — mind itt egészül egybe ml elmosódva szétesett 3 e néhány másodpercnyi kép rá.ielzi éber életemre létedből mintázott meséd. Kerekes András «
