Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-09 / 187. szám

I960. AUGUSZTUS 9. KEDD PJEST MEG ^Mírlap 3 A tervszerű, alapos előkészít® munka meghozza gyűm&ksét Jelentősen túlteljesítették tervüket — Megoldották a gyorsgépjavítást Kétműszakos munkát szerveztek a Ceglédi Gépállomáson Ebben az esztendőben a ter­melőszövetkezeti gazdaságok nagyarányú fejlődése követ­keztében minden eddiginél nagyobb feladatok hárulnak a gépállomásokra. Az idei aratás jó ütemben folyt, a termelőszövetkezetek tagsága szívvel-lélekkel ki­vette részét a munkából és nem egy nagy szövetkezetben 60—30 kaszás indult hajna­lonként a határba. A kézi ka­szák mellett egyre nagyobb tért hódítottak az idén a kombájnok és az aratógépek. Most a cséplés, tarlóhántás és másodvetés munkája van soron. A gépállomások dolgozói ezúttal is jól szervezett munkával, üzembiztosán működő gépekkel segítik a termelőszövetkezeteket. A Ceglédi Gépállomás mű­ködési területén 18 közös gaz­daságban csépel. Harminchat gép dolgozik állandóan az asztagok tövében és nem egy helyen — mint például az al- bertirsai Dimitrov Tsz-ben — két műszakban csépelnek. A ceglédi és Cegléd kör­nyéki termelőszövetkezetek közül többen már közvetlenül a cséplés befejezése előtt áll­nak. Már most megállapíthatjuk, hogy a nyári munkák dandár­jában a gépállomás dol­gozói becsülettel helyt­álltak, túlteljesítették ter­vüket. Alapos volt már a felkészülés is. Gépeik kijavítva, üzembiz­tos állapotban indultak mun­kába. Ezt bizonyítja; hogy a cséplés alatt — eddig — mindössze két géphiba tör­tént: a ceglédi Rákóczi Tsz- ben dobcsapágy-törés miatt volt rövid kiesés, de a szere­lők azonnal munkához lát­tak, s nemsokára már folytat­ták is a cséplést; a Dózsa Népe Tsz-nél pedig egy régi típusú masina dobkosara hi- básodott meg. Új alkatrész hiányában a gépállomás sze­relői mindössze egy nap alatt, házilag végezték el a javí­tást. A gépek jó állapotát rend­szeres megelőző karbantartás­sal biztosítják, még a legna­gyobb dologidő közepette is. Minden szombaton átvizsgál­ják és karbantartják az ösz- szes gépet. Ezenkívül nyolc szerelő motorkerék­páron járja a határt. Egy- egy ilyen „száguldó” sze­relő négy-öt gép állandó felügyeletét látja el. Az a céljuk, hogy a gépek egy percet se álljanak, sem­milyen hiba ne következzen be. Ha mégis nagyobb javí­tásra kerül sor, a teherautóra berendezett gördülő műhely megy ki. Bent, a gépállomás telephelyén pedig kora reg­geltől késő estig inspekciózik néhány szerelő. Ilyen gondos­sággal szervezték meg az üzemanyagellátást is. A gép­állomás szerelőinek, gépkeze­lőinek jó munkáját bizonyítja az a tény is, hogy 87 erőgép dolgozik két műszakban, te­hát rendkívül nagy a gépek igénybevétele. Nem egy eset­ben előfordul például, hogy a nappali cséplés után a trak­torvezető pihenni tér, a váltó­társa pedig éjszakai műszak­ban tarlót hánt. Tarlóhántási tervüket túl­teljesítették. A terv szerint valamivel több mini négy és félezer holdnyi területen kellett volna elvégezniök ezt a munkát, eddig már hat­ezer holdnál is nagyobb területtel végeztek. Másodnövényt ottjártunkkor hétszáz holdnyit vetettek, azért nem többet, mert ezt a tsz-ek zömmel saját erejük­ből oldják meg. Ezekben a napokban még javában búgnak a cséplőgé­pek a termelőszövetkezetek, szérűin, de a gépállomás ve­zetői már a következő nagy munkát, a mélyszántást ké­szítik elő. Az előkészületek során máris jelentkeznek a problémák. Ahogy Joó Ágos­ton igazgató elmondja, a nagy teljesítményű román UTÜS—45-ös gépek pótal­katrész-ellátásával baj van. Az őszi mélyszántáshoz például feltétlenül szük­ség lenne az eke-kor- mánylemezek pótlására, mert a régiek már erő­sen kopottak. A minőségi munkához pe­dig jó állapotban levő eke- kormánylemezek kellenek. Reméljük, hogy az illeté­kes szervek a gépállomás ve­zetőinek jelzésére, időben gondoskodnak minden pót- alkatrészről, hiszen jófor­mán lélegzetvételnyi szünet nélkül állnak majd rá a gépek az újabb nagy fel­adatra, s amúgy is éppen elég gondot okoz majd a traktorok gyors felülvizsgálása és a hi­bák azonnali kijavítása. A Ceglédi Gépállomás ve­zetőinek és beosztott dolgo­zóinak eddigi munkája arra- enged következtetni, hogy a működési területükön levő termelőszövetkezetek — mint eddig — a nagy őszi mun­kák idején is számíthatnak a gépekre és a gépállomási dol­gozók helytállására. T. M. Gazdag programot valósít meg a váci népfront-bizottság Elfogadták az alkotmánynapi ünnepségek programját Városrészenként szervezik a társadalmi munkát — tizenötezer férőhelyes stadion épül az alsóvárosi ligetben (Váci tudósítónk jelenti): A váci városi népfront-bi­zottság munkájában érezhető szünet következett az 1958-as választások után. A politikai élet megélénkülése, a város- fejlesztési tervek előtérbe ke­rülése és a helyi viszonylatban sürgetően jelentkező kultúrá- lis—, sport- és művelődésügyi feladatok szükségessé tették, hogy a népfront-munka aktí­vabbá váljék és mind nagyobb számban kapcsolódjanak be a város lakosai közül is a moz­galomba. A meleg, az üdülési szezon, aratási munkák és egyéb el­foglaltságok ellenére százan jötte össze a napokban — a városi népfront-bizottság tag­jai —, a Csányi úti párt- és tömegszervezetek székházá­ban, hogy errről tanácskozza­nak. Dr. Soós József főorvos, a bizottság helyi elnöke adott részletes tájékoztatót a má­sodik országos kongresszus­ról és vázolta az időszerű fel­adatokat. Utána, dr. Kávai Géza, népfrontbizottsági titkár elő­terjesztette a második féléves munkatervet. A tíz pontból álló prog­ram fontos feladatokat je­löl meg és lehetőséget ad valamennyi népfront­bizottsági tag aktivizálásá­ra. Első feladat az augusztus 20-i ünnepi műsor, amelynek le-\ bonyolításában a párt- és ta­nácsi szervek útmutatása alapján, jelentős feladatot ka­pott a népfront-bizottság. A munkaterv alapján a Tüzet okozott a traktorvezető hanyagsága A tervezettnél magasabb munkaegység érték 11 000 bold tarlóhántás - Folyik a paradicsom- és dinnyeexport a ceglédi járásban többsége nem gazdálkodott rosszul, az egy munkaegység­re jutó részesedés értéke a legtöbb szövetkezetben meg­haladja az előirányzatot. Az abonyi Kossuth Tsz-ben pél­dául a tervezett 49,62 forint helyett 50.78, a kőröstetétleni Dózsában 47,24 forint helyett 48,10, az abonyi József Attilá­ban 40 forint helyett 42 fo­rint lesz az egy munkaegy­ségre jutó részesedés értéke. Nemesapáti községben pén­teken tűz keletkezett az Aranykalász Tsz szérűjén. A tűz következtében nagymeny- nyiségű gabona és egy elevá­tor elpusztult. Rád községben az Uj Élet Tsz sertésólja égett le, s kilenc 2 mázsás ser­tés, valamint mezőgazdasági felszerelés semmisült meg. Bár a cséplés megkezdése előtt a - traktorvezetőket ki­oktatták a legfontosabb tűz­rendészed szabályokra, ezek a tüzek, valamint az illetékes szervek ellenőrzései azt iga­zolják, hogy a traktorosok egy része nem tartja meg a tűz­rendészed szabályokat. Az erőgépeket szikrafogó­val kell ellátni, de ettől füg­getlenül az erőgép és bár­mely tűzveszélyes anyag kö­zött a távolság nem lehet ke­jelenlevők négy szakbizott­ságot alakítottak. 20—20 tag foglalkozik majd a jövőben a városfejlesztési, mezőgazda- sági, ipari, ereskedelmi, egész­ségügyi-szociális, valamint a kultúrális-sport feladatok megoldásának segítésével. Nagy jelentőségű az a döntés is, hogy az eddigi ötletszerűség helyett, a jö­vőben városrészenként szervezik a társadalmi munkát és előre megter­vezik a legfontosabb ten­nivalókat. A népfront-bizottság szé­leskörű felvilágosítómunkát folytat, hogy a város felnőtt lakosai közül, minél többen pótolják azt, amit fiatal kor­ban elmulasztottak, és jelent­kezzenek a dolgozók iskolájá­nak ősszel meginduló újabb évfolyamaira. A dolgozó pa­rasztság felé mozgalmat kez­deményeznek a fásításra és a fák megvédésére. A Magyar— Szovjet Baráti Társasággal karöltve rendezik meg a Csajkovszkij születésének 125. évfordulójával kapcsolatos ün­nepségeket és irodalmi vitaes­tet szerveznek Solohov: „Akik a hazáért harcoltak” című re­gényéből. Nagy érdeklődést váltott ki a harmadik napirendi pont: A városi sportstadion építési munkálataival foglalkozó be­számoló. A megjelentek érdek­lődéssel hallgatták Zemplé- nyi főmérnök szakszerű ma­gyarázatát. A város 15 éves távlati fejlesztési tervében szere­pel az az elgondolás, amely a közelmúltban a párt- és tanácsi szervek kezdeményezésére határo­zott formát öltött: az alsó­városi ligetben fel kell építeni a városi stadiont, ahol a fejlődő sportágak mű­velői lehetőséget kapnak a rendszeres edzésre és a na­gyobb sportrendezvények le­bonyolítására. A sportkombinát észak-dél irányban, a Földvári tér ten­gelyében; a Diadal tér, Du­na, Derecskei-tó és a kettes számú főútvonal közötti, mintegy három hektárnyi te­rületen helyezkedik majd el. Egy szűkebbkörű szakbizott­ság járt már a fővárosban, ahol megtekintettek számos, hasonló célzattal készült lé­tesítményt. A váci elgondo­láshoz legközelebb áll a BVSC pályája: ennek tervdokumen­tációs anyagát szívesen ren­delkezésre bocsátják. A 130x 200-as alapterületű labdarú­gó-pályához kapcsolódik majd az atlétikai pálya, a kézilab­da- és röplabda-pálya, öltö­zők, fürdő és gondnoki lakás. A megjelent népfront-bizott­sági tagok egymásután kér­tek szót, hogy elmondják el­képzeléseiket, javaslataikat e nagyszerű tervvel kapcsolat­ban. Már ezen a megbeszélé­sen érezhető volt, hogy — az 1949-es népfürdő építéséhez hasonlóan — nagyméretű társadalmi összefogásra lehet számí­tani. A KISZ-fiatalok, az üzemek és hivatalok dol­gozói, a népfront-bizott­ság kezdeményezésére már most kijelentették: egy emberként segítik az új váci sportstadion felépí­tését, amelynek elkészül­tét 1965-re tervezik. Tartalmas, jól sikerült nép­front-bizottsági tanácskozás volt a programtervezet meg­vitatása. Az őszi és téli hóna­pokban fontos várospolitikai és társadalmi program meg­valósítását segíti elő ezzel a száztagú váci városi népfront­bizottság. Papp Rezső vesebb. mint 8 méter. A két tűzeset is azért történt, mert a traktorosok hanyagságából nem tartották be az előírt tá­volságot. Az illetékes szervek nyo­matékosan felhívják a trak­torosokat, a gépállomások, az állami gazdaságok vezetőit, hogy tartsák meg, illetőleg tartassák meg a cséplés tűz­rendészen szabályait, mert el­lenkező esetben — amennyi­ben szükséges —, a büntető el­járás megindulásától sem te­kintenek el. A tsz-ek elnökei, valamint a tagság, fokozottan kísérje figyelemmel, hogy a traktorosok a szabályoknak megfelelően dolgoznak-e, s ha azt tapasztalják, hogy azo­kat megszegik, azonnal érte­sítsék a tűzrendészed hatósá­got, vagy a rendőrséget. Lajos, holnap nálatok szünk. Úgy tesznek, mintha észre sem vennék, mint sápad dadog a köszörűs. Már ahhoz '4 sincs ideje, hogy valamilyen ürüggyel kibújjék, mert aznap £ éppen szombat volt. Másnap H. József halad a '4 látogatók élén, kezében egy 4 kisebb demizson, tele denatu-4 rált szesszel. í y A konyhában szeretetremél-4 tó mosollyal adja át a szőke £ vértelen asszonynak a demi-4 zsont. á , y — Ajándékot hoztunk ... 4 Spiritusz... Úgy tudjuk, % mindnyájan, hogy ennek na ' gyón szüleiben vannak. A ben-% zin-főzőhöz jó lesz elömelegí- 4 tőnek. ^ 4 F ojtogatja őket a nevetés. 4 Aztán mégis túl ke- ménynek tartják a leckét. A % köszörűs arca lilavörösben ját-$ szik. Nagy-nagy indulattal ^ szól rá a feleségére. ^ — Adj egy ötvenest. Mire ^ visszajövünk, jó uzsonna le-^ gyen! '4, Az asszony előbb magasra jí rántja a fejét. Aztán kicsit $ összegörnyed a hangtól és % szó nélkül odanyújtja a pénzt jí — borra, szódára. ^ Déri Károly / DINNYESZÜRET A ceglédi Hunyadi Tsz 25 holdas dinnyeföldjén megkez­dődött a szüretelés. Eddig több mint két vagon sárgadinnyét adtak el, a görögdinnye értékesítését pedig a napokban kezd­ték meg. Gyűlik az illatos sárgadinnye. A dinnyeföldön István László né, Józsa Istvánná, valamint idősebb és ifjabb Farkas Józsefné szorgoskodik. A leszedett dinnye összehordása már férfimunkát kíván: István László és Józsa István jókora kosarakban hordja kupacokba a termést. (Foto: Opauszky) J A LECKE a két gépszomszédjának, hogy mit talált. — Ha mindenki tíz fillér árát visz haza, ötezer ember egy év alatt széthordja a gyá­rat! — pattog K. Gáspár esz­tergályos. J. Mihály, a másik szomszéd, csitítgatja a haragost. — Igazad van, de ennek nem Lajos az oka! — Hát akkor ki? — A felesége ... B. Lajos csendes természe­tű volt, de mégis jó cimbora, aki szívesen fizette a rund sört, ha ő vesztett az ultiban. Amióta megnősült, azóta tel­jesen megváltozott. — Már régóta figyelem. Ci­garettára valót sem hagy nála az asszony. Még az újságot is lerendelte. H osszú tanakodás után ab­ban maradtak, hogy a leckéztetés végett felébresztik a régi szokást. Minden vasár­nap délután másik jóbarát lát­ja vendégül az ultikompánia tagjait. A műhelyben minden­kinek tetszett az ötlet. — Névsor szerint kezdjük. • . forgácsolóműhely sürgős j zx munkát kapott. Az erabe- ; rek azt az időt is sajnálják, l amíg az ablakok között függő ; fogasokhoz odamennek. Ha ; valaki mégis megmozdul, öten­• hatan is szólnak, hogy nekik is - hozzon cigarettát. \ A munkakabátok a fogason \ meglehetősen egyformák. H. ! József köszörűs sorra össze- \ szedi a tárcákat, a papírburko- ! latú cigaretta-csomagokat. Az \egyik zsebből furcsa szerke- \ zetet emel ki. Lapos formájú í doboz, mint a cigarettatárcák, í de csak az egyik sarkán fed ^ be egy apró nyílást a finoman \ forgó pici rézcsavar. A sza- gáról ítélve, a dobozban szesz % van. Közönséges deneturált- % szesz, illetve spiritusz. % A balkönyökön levő folto- £ zásról megismeri a köszörűs, % hogy a zubbony B. Lajos ma- $ rósé. Arra is rájön, hogy mivel £ közvetlenül mellettük van a ^ gépfestő műhely — * könnyű ^ dolog egy-egy óvatlan pillanat- í ban teletölteni a dobozt. Meg­y vonja a vállat, hiszen csak ^ apróságról, néhány fillérről ívan szó. Később aztán, a tréfa y f kedvéért mégiscsak elmondja Mi újság? E kérdéssel nyi­tottunk be a minap Erdélyi Gáborhoz, a Ceglédi Járási Tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetőjéhez. Tájékoz­tatóját az időszerű munkák állásának ismertetésével kezdte. — A járás 23 ezer holdnyi kalászosának behordásával végeztünk — jelentette ki —, s a cséplés teljes erővel foly­tatódik. A legfrissebb jelen­tések szerint az árpa 82, a _ búza 55, a rizs 30 százalékát $ csépeltük el. Jelenleg 57 csép-% lögép dolgozik. Ha az időjá-^ rás engedi, minden rémé- ji nyűnk megvan arra, hogy a ^ cséplést augusztus 20-ra befe-^ jezzük. ^ — A tarlóhántással és a£ más.odvetéssel hol tartanak? \ — Tarlóhántási tervünk: £ 17 100 hold. Ebből eddig több^ mint 11 000 holdon végeztük % el ezt a munkát. Másodnö vényként eddig mintegy 3200% holdnyi tarlóba vetettünk sze-í mes- és silókukoricát, vala-j mint zöldtrágyát. J — Milyen egyéb munkák j vannak még a járásban? ; — Megkezdődött a paradi-; csőm- és a dinnyeexport. Pa-; radicsomot főleg Kocsérról, \ dinnyét pedig Jászkar a jenőr ől j és Abonyból szállítunk kül-\ földre. Abonyban egyébként; a napokban a jövő évi zöld-; sörtermeléssel kapcsolatos fel-; adatokról táj értekezletet tar-; tottunk, ahol ezt követően a résztvevők megtekintették a József Attila Tsz gazdaságát, amelynek az idei öntözéses zöldsége eddig közel félmillió forint bevételt hozott. Terme­lőszövetkezeteink a féléves tervméréseket befejezték. En­nek eredményeként máris megállapítható, hogy tsz-eink

Next

/
Oldalképek
Tartalom