Pest Megyei Hirlap, 1960. augusztus (4. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-23 / 198. szám
1960. AUGUSZTUS 23. KEDD rt*i MFC» Khf&vitlD A szovjet rakétatechnika újabb ragyogó diadala (Folytatás az első oldalról) képzelések már nem elképzelések többé, és a Szovjet tudósok hatalmas ! lépést tettek előre a világűr meghódításában. Az ötödik szputnyik és a két kísérleti kutya sértetlen visz- szatérése az emberi elme egyik legragyogóbb diadala, s most már közel van az az idő, hogy ember utazhat a kozmikus térségbe — írja a Sunday Times. A kísérlet döntő jelen {őség ti a* ember űrutazása szempontjából Tudományos kommentárok a szputnyik-űrhajó útjáról Péntek délután óta az új szputnyik-űrha jóval folytatott kísérlet áll a szovjet emberek érdeklődésének középpontjában. Azt követően, hogy elhangzott a moszkvai rádió szombat esti bejelentése, mely szerint a kísérleti állatokat tartalmazó fülke visszatért a Földre, már számos tudományos kommentár látott napvilágot a kísérletek jelentőségéről. Televíziókészülék figyelte a kísérleti állatokat A szputnyik-űrhajó fedélzetén televíziós felvevőkészüléket helyeztek el és ennek segítségével most először sikerült hosszú időn át közvetlenül megfigyelni a kísérleti állatokat. A televíziós felvevőkészüléket úgy helyezték el, hogy látómezejük magában foglaltá az egész kabint, amelyben a kutyák tartózkodtak. Otyan világos színű állatokat választottak ki a kísér- lethezj amelyek jól láthatók a televízió képernyőjén. A televízió által közvetített képeket filmszalagon rögzítették és. a filmet most gondosan tanulmányozzák. Később majd a nagyközönség előtt is bemutatják. A kísérleti állatokat ez alkalommal nem szorosan záródó védőöltözékben helyezték el a kabinban, hanem csupán néhány vezetéket illesztettek a testükre és ez lehetővé tette, hogy áz állatok bizonyos mozgásokat végezzenek, felálljanak, járjanak, lefeküdjenek. Ilyenformán szinte normális életműködést biztosítottak számukra; Bár az állatkísérletek részletes eredményét csak később teszik közzé, egyes eredmények máris nyilvánvalóak. Mint a moszkvai rádió tudományos kommentátora leszögezte, a szovjet tudósoknak sikerült olyan utasfülkét szerkeszteni, amely biztosította az állatok számára a viszonylag normális életműködést. A belső hőmérsékletet még az űrhajó visszatérése során is állandóan olyan fokon tartották, hogy az lehetővé tette a normális életfunkciókat. Kitűnően működtek azok á berendezések, amelyek gondoskodtak a kabin levegőjének felfrissítéséről és szükséges gázösszetételéről. A rádióban elhangzott tudományos kommentárok leszögezték: a kísérlet bebizonyította, hogy az élő szervezet sikerrel viseli el a rakéta kilövésekor, illetve a szputnyik-űrhajó visszatérésekor fellépő rendkívül nagy megterhelést, illetve súlytalanság állapotát. A tudósok véleménye szerint az állatokat még hosszas utólagos vizsgálatnak kell alávetni, hogy teljes bizonyossággal megállapíthassák, nem hatottTe károsan szervezetükre az űrutazás. Az első vizsgálatok szerint ilyen következmények nincsenek. A .további kutatásoknak elsősorban az ide§renBszer tevékenységére kell írányuiniok. Ugyancsak a moszkvai rádióban elhangzott nyilatkozat szerint hasznos lenne, ha újabb állatkísérletek során majmokat is felküldenének a szputnyik-űrhajó kabinjában. Óriási ieljesátménvű rakélaliajáóainvag, tökéletes hőszigetelés, pontos irányítás A szputnyik-űrhajó fellövése és visszahozása a Földre a szovjet rakétatechnika nagy diadala — állapítják meg a lapokban közzétett nyilatkozatok. Ahhoz, hogy egy ilyen súlyú szputnyik-űrhajó a Föld felszínétől átlag 320 kilométer magasságba emelkedjék és keringjen, körülbelül három és félmillió mkg munkát kell végezni — szögezi le a Komszomolszkája Pravda vasárnapi számában R. Gri- gorjev, a technikai tudományok kandidátusa. A szputnyik-űrhajó hordozó rakétáját óriási teljesítményű hajtóanyag emelte magasba. Ez biztosította a rakéta utolsó fokozata nélkül is 4600 kiló súlyú szputnyik-űrhajó sikeres fellövését és pályájára térését. Ary Sternfeld., ismert tudós a Szovjetszkaja Rosszijá- ban kiemeli, hogy a szputnyik-űrhajó pályáját a Föld felszínétől átlag 320 kilométer távolságban választották meg, minegy 20 kilométerrel alacsonyabban, mint előzőleg. Ez bizonyos előnyökkel jár. Az űrhajó keringési ideje csaknem 90 percre rövidült és az űrhajó naponta átlag 16 fordulatot tett meg. Ennek eredményeként a szputnyik-űrhajó bizonyos időpontban mindig a Földnek ugyanazon pontja fölött jelent meg, ami lényegesen megkönnyítette megfigyelését. A mostani kísérlethez nem volt szükség arra, hogy a szput- nyik-űrhajót olyan magasságba küldjék fel, mint az első szputnyikokat. A tudomány számára rendkívül jelentős, hogy a légkör felső rétegeinek vizsgálata során állandóan egy és ugyanazon magasságban szerezzenek adatokat a levegő sűrűtök ki a Csendes-óceáni ra- kétakísérlet-sorozat alkalmával. Több szovjet tudós a legnagyobb jelentőségű mozzanatnak azt tartja, hogy csaknem teljes pontossággal sikerült előre meghatározni azt a körzetet, ahová a szputnki'k- űuhajót a világűrből visszatérítették. Mint a rádióban elhangzott nyilatkozatok rámutattak, ez összefügg a szputnyik-űrhajó pontos irányításának és megfelelő fékezésének kérdésével. A Csendes-óceán térségében végrehajtott rakétakísérletek pontossága rendkívül nagy volt. Akkor azonban bonyolult, fékező berendezésre volt szükség, hogy mintegy 28 000 kilométer sebességgel -mozgó űrhajót pályájától eltérítsék és visszahozzák. A szovjet tudósok a legnagyobb pontossággal számították ki az űrhajó pályáját, visszatérítésének útvonalát, úgy. hogy az űrhajó axánylag nem nagy távolságban az előre kiszámított ponttól ért földet. Képek az űrhajó kabinjából a földre ségéről, a mágneses térről, a kozmikus sugárzásról. A viszonylag kis magasság megkönnyítette a kabin visszatérését is. Ennek a jövendő űrhajózás szempontjából van nagy jelentősége. Bármilyen magasságból tér ugyanis visz- sza az űrhajó, a légkör különböző rétegein való áthala- ladással kapcsolatos nehézségek mintegy 300 kilométer magasságban jelentkeznek. A szputnyik-űrhajó megközelítően köralakú pályán mozgott és ez is megkönnyítette visszatérését. A kiváló szovjet tudós magyarázatot ad arra is, miért volt szükség az aránylag nagysúlyú űrhajóra. A kísérleti állatokat, a tudományos műszereket, a legmegfelelőbb körülmények között lehetett elhelyezni egy ilyen nagyméretű szputnyikban. A jövendő űrhajósainak szempontjából nagyjelentőségű a szputnyik nagy súlya: az űrhajósoknak ugyanis megfelelő mennyiségű táplálékra és levegőre van szükségük. Emellett biztosítani kell az irányító berendezések, a rádióberendezések, az elektromos energiaforrások elhelyezését is. Mindehhez természetesen, nagysúlyú űrhajóra van szükség. Más tudósok nyilatkozataikban rámutatnak annak jelentőségére, hogy a szovjet szputnyik-űrhajó megfelelő hőszigeteléssel rendelkezett ahhoz, hogy miközben a légkör különböző rétegein áthalad, ne he- vüljön fel, továbbá, hogy a kísérleti állatok kabinjában fel lehessen tartani az állandó hőmérsékletet. Ezt korábban sikerrel próbálA tudományos kommentárok rámutatnak arra a tényre is. hogy a szovjet híradás- technika kiemelkedő sikert ér el egy olyan televíziós berendezés megalkotásával, amely lehetővé tette, hogy az űrhajó kabin jóiból képeket közvetítsen a földre. V. Tyihonov, a technikai tudományok doktora a Krasznaja Zvjezdának adott nyilatkozatában rámutat, hogy az űrhajó rádió-televíziós berendezése ultrarövid- hullámokkal működött. Ugyanis csak az ultrarövid rádióhullámok tudnak áthatolni az ionoszférón, továbbá a Tejútrendszer zörejei ultra- rövidhullámú adás esetén nem befolyásolják az adás minőségét. A szputnyik-űrhajón alkalmazott televíziós rendszer eltért attól, amelyet az automatikus űrállomáson használtaik. Az automatikus űrállomás televíziós rendszere nagy távolságból állóképeket közvetített a földre. A szputnyik- űrhajó televíziós berendezése viszont alkalmas volt arra, hogy folyamatosan mozgóképeket juttasson el a földi megfigyelő állomásokra. Mikor kerülhet sor az ember űrhajózására ? A hivatalos közlemény és a .tudósok kommentárjai egyaránt kiemelik a kísérlet döntő jelentőségét az ember űrhajózása szempontjából, de nem sietik el az erre vonatkozó következtetéseket. Po- loszkov professzor a Pravda vasárnapi számában ezzel kapcsolatban a következőket írja: — Most, hogy az első élőlények sikerrel visszatértek az űrhajózásból a Földre, válaszolni kellene arra a gyak* ran, sőt túlságosan gyakran hallott kérdésre, hogy mikor kerül sor az ember első űrutazására. — Erre a kérdésre csak egy válasz lehetséges: Az ember űrutazására akkor kerül sor, amikor teljesen kidolgozzák a biztonságos űrhajózás valamennyi feltételét annak érdekében, hogy szovjet űrhajósaink ne csak biztonságosan juthassanak ki a világűrbe, hanem épségben vissza is térhessenek a Földre. A türelmetlenkedőknek tehát megint csak azt mondhatjuk, hogy legyenek türelemmel. A világűr meghódítása az ember számára semmiképpen sem azonos a rekordhajhászással. Ugyanakkor azonban a rakétatechnika, a tudomány fejlődése a Szovjetunióban lehetővé teszi azt a reményt, hogy országunk, a szovjet emberek a világűr meghódításában méltó helyet foglalnak majd el. Ebben éppenúgy vezető helyen lesznek, mint a világűrkutatás többi ágában. Jevgenyij Fjodorov akadémikus a Pravda vasárnapi számában — mint a TASZSZ jelenti — megállapítja, hogy bár a szovjet tudósok a legnagyobb lehetőségekkel rendelkeznek az űrkutatás terén, megbecsülik külföldi kollégáik idevágó munkásságát, mert nagyon jól tudják, hogy a világűr kutatása és meghódítása az egész emberiség közös ügye. Ezzel kapcsolatban Fjodo- rov sajnálattal állapítja meg, hogy az utóbbi időkben a nyugati sajtó egyre sűrűbben közöl olyan nyilatkozatokat, amelyek egészen más nézeteket tükröznek vissza. — Ugylátszik, az U—2 és az RB—47 mintájú repülőgépek útjainak szégyenletes tanulságait az amerikai politikusok és magasrangú katonatisztek még mindig nem mták le. A légi kémkedésben kudarc érte őket. Most art remélik, hogy a világűr bői végzett kémkedésben sikert érnek majd el. | Kell-e mondanunk, hogy itt is elkerülhetetlen kudarc vár rájuk- írja Fjodorov akadémikus. Tűzzék az ENSZ közgyűlésének napirendjére a Szovjetunió ellen irányuló amerikai provokáció kérdését Gromiko levele Hammarskjöldhöz Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a Szovjetunió kormánya nevében augusztus 20-án levelet intézett Dag Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához és kérte, az ENSZ közgyűlésének soron következő, 15. ülésszakán tűzzék napirendre a következő kérdést: Az Egyesült Államoknak a Szovjetunió ellen irányuló agresszív cselekedetei fenyegetik az általános bókét. A levélhez csatolt indokolás a többi között rámutat arra, hogy az Egyesült Államok kormánya, figyelmen kívül hagyva az Egyesült Nemzetek Szervezetének elveit és céljait, ismétel ten agresszív cselekedeteket hajt végre a Szovjetunió ellen. Valamely ENSZ-tagállam, az adott esetben a Szovjetunió állami határainak és szuverenitásának amerikai katonai repülőgépek által történő ismételt megsértése —• hangzik az indokolásban — közvetlen agresszív cselekedeteket jelent. Az indokolás azután adatokat közöl a Lockhead U—2-típusú amerikai katonai repülőgép május elsején végrehajtott berepüléséről, valamint az R B—-47- típusú amerikai bombázógép július 1-én a Barens-tenger térségében végrehajtott berepüléséről. A helyzet súlyosságát fokozza még az a körülmény is, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió ellen irányuló veszélyes provokációkban továbbra is felhasználja a vele szövetséges országok területén általa létesített katonai támaszpontokat. A Szovjetunió kormánya kifejezi azt a reményét, hogy az ENSZ közgyűlése komolyan megvizsgálja az így kialakult helyzetet és megteszi a kellő intézkedéseiket. Szeptember 27-ig elnapolták a genfi atomértekezletet A nukleáris kísérleti robbantások betiltásáról tárgyaló genfi értekezlet, amely már 21. hónapja tárgyal, hétfőn megtartotta 246. ülését. A hetven perces ülésen Nagy- Britannia. az Egyesült Államok, majd a Szovjetunió képviselői mondtak beszédet. Az értekezlet részvevői ezután elhatározták, hogy öt hétre elhalasztják az üléseket, s legközelebb ez év szeptember 27-én ülnek össze. A* első „kozmikus reggeli’^ után már minden jő! ment Részletek a négylábú űrutasok re (ói léséről Ä hétfői Pravda rendkívül érdekes részleteket közöl a második szputnyik-űrhajó útjáról, a két kutya és a többi kísérleti állat viselkedéséről, valamint visszaérkezésükről a Földre. Fjodorov professzor a lapban megjelent televíziós fényképeket kommentálva elmondja, hogy a rakéta fellövésének pillanatában a két kutya meghökkenve és riadtan bámulta a fülke padlózatát. A repülés első másodperceiben nagy nyugtalansággal kapkodták a fejüket, s a rakéta gyorsulásával a növekvő nehézkedési erő egyre erősebben a padlózathoz nyomta testüket. Sztrelka kutya erősen megvetette lábát és riadt oldalpillantások kíséretében igyekezett ellenállni az ismeretlen erőnek. Ezután az állatok szinte megmerevedtek. Miután az űrhajó ráállt kijelölt röppá- lyájára, a nagy megterhelés után fellépett a súlytalanság állapota. Ä kutyák lebegni kezdtek a fülkében, fejüket és lábukat lazán elengedték, s szinte élettelennek látszottak. De csakhamar hozzászoktak a súlytalansághoz és enni kezdtek az önműködően nyíló etetőből. Az első „kozmikus reggeli” után már minden jól ment, a kutyák csak ritkán nyugtalankodtak és hamar hozzászoktak az ismeretlen körülményekhez. Ugyancsak a Pravda hasábjain jelent meg a szovjet tudományos akadémia nyilatkozata. Az akadémia szóvivője elmondotta, hogy a két kutya, a patkányok, a fehéregerek, a legyek, a virágok, a magok és a gombák „Noé-bárkája”, a Szovjetunió egy pontján levő sík réten ért földet. A rétet övező szántóföldekről azonnal összesereglettek az ott munkálkodó kolhozparasztok, ök voltak a történelmi esemény első tanúi. A parasztok nagy érdeklődéssel nézegették a tartályt. Egyikük felfedezte azt a feliratot, hogy közölje az illetékesekkel a tartály ’ hollétét. De még mielőtt -feladták volna a táviratot, feltűnt egy repülőgép és a kiszálló szakemberek felnyitották a tartály ajtaját. Belka és Sztrelka azonnal megjelent az ajtóban, s vidám csaholással és farkcsóválással rohanta meg az ismerős embereket. Egy óra múlva helikopterén orvos .érkezett, hogy • megvizsgálj aaz- állatokat. Mint kiderült, mindegyik egészséges, s leggondosabb vizsgálattal sem lehetett akár egyetlen karcolást vagy kék foltot felfedezni a testükön. Vasárnapra virradó éjjel a négylábú űrutasokat visszavitték Moszkvába. Belka és Sztrelka „sajtókonferenciája” Belkát, Sztrelkát, a szovjet űrhajó-szputnyik két utasát hétfőn bemutatták a szovjet sajtó munkatársainak. A nem mindennapi sajtókonferencián a két állat rendkívül nyugodtan viselkedett. A Szovjet Tudományos Akadémia munkatársai a sajtókonferencián elmondották, a két kísérleti kutya — egyik sem faj kutya — nagyjából azonos életkorú; az egyik másfél, a másik; kétéves, súlyuk 4,5, illetve 5,5 kilogramm. Az állatokat egy év óta tervszerűen készítették elő feladatuk ellátására, s így útjuk során viszonylag; nyugodtan viselték el a szokatlan körülményeket. A kozmikus repülés céljaira mindkét. állatot különleges gumi- és nylonöltözékkel látták el. Ezenkívül nylonból készült, úgynevezett rögzítőruha védelmezte az állatok testébe épített kis leadókat a sérüléstől. Az űrhajó kilövése előtt a szívműködés adatainak felvételére elektródákat építettek be az : állatok testébe. A vérnyomás ellenőrzésére az állatok nyakán eltávolították a bőr egy darabját, hogy hozzáférhetőbbé tegyék a műsze-r rek számára a főütőeret. Ezek az előzetes műtétek nem hatottak ki az állatok fiziológiai állapotára. Bemutatták azokat az egereket iés azt a patkányt is, amelyek a két kutyával együtt részt, vettek az űrrepülésben. Ezeken a laboratóriumi célokat szolgáló fekete és fehér egereken, valamint ia fehér patkányon a kozmikus sugárzásnak az öröklődésre gyakorolt hatását tanulmányozzák. A kozmikus sugárzás hatása/abban mutatkozik meg, hogy az egerek sötét szőrzetében ősz i szálak jelennek meg. Az űrhajón volt néhány növény is. a kozmikus viszonyok által a növényi sejtekre gyakorolt hatás tanulmányozása céljából.
