Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

19»«. JÚLIUS 18. KEDD «ST met; »ei 3 VASÁRNAP A MEGYÉBEN Pirosbetűs ünnep a vasár­nap, pihenőnap. Ilyentájt nyáridőben azonban nincs egy perc pihenő sem a mezőgazda­ságban. Vasárnap végigutaz­tunk a megyén. Jártunk az északi és a déli részeken, vol­tunk mind a II járásban. Nem akadtunk egyetlen olyan köz­ségre, ahol a határban ne lát­tunk volna dolgozó embere­ket. Reggel 7-kor Isaszeg határá­ban elsőnek a Damjanich Tsz egyik tagjával, Zabodéi Imré- nével találkoztunk. Pontosab­ban nem is ővele, hanem a Za­bodéi- és a Kátai-családdal. A család hét tagja a rokonokkal együtt az egy holdas háztáji kukori­cát kapálta. Reggel hatkor kezdtek a munkához, s ahogy ők mondták, 9 órára már be­fejezik a munkát. Zabodálné férje traktoros, nem tudott segíteni a háztáji föld megmű­velésében, mivel vasárnap hajnaltól késő estig Pécelen, a Zöldmező Tsz-ben aratta a gabonát. Elégedettek Dány községben a falu vezetői a több mint öt­ezer holdas Magvető Tsz ed­dig végzett munkájával. Arat­tak a határban, alig harminc hold levágása maradt csak hétfőre. Ha ezzel végeztek, be­fejezték a szövetkezetben a kétezer hold gabona aratását. Szabó József, Bag- lyas János, a háztáji szőlőjüket kapálták és permetezték. Má­itok, mint például a tanácshá­za mellett lakó Szabó János, a házát építette rokonai segítsé­gével. A szövetkezet tehené­szetében a gulyások fél nyolc­ra már végeztek a nyolcvan tehén fejesével, a karámba en­gedték az állatokat és zöldet dobtak eléjük. A szentendrei járásban mál­naszedőkkel találkoztunk. Az ízlete's gyümölcsöt szedték és egyidejűleg az üzemben dol­gozó családtagok is segítettek az otthoniaknak. Igen sok em­bert láttunk, akik a takar­mányt gyűjtötték és boglyáz- ták. Kihasználták a kedvező időt és biztosították állatál­lományuk részére a téli takar­mányt. Három szovjet gyártmányú SZK—3-as típusú kombájn 45 hold gabonát vágott le az üllői Március 15 Tsz-ben. A kicsé­pelt gabonát hat pótkocsis vontató vitte a kombájnszérű­re. Az aratásnál húsz ember segédkezett. Az eddigi méré­sek tanúsága szerint 14 mázsás termést vár a szövetkezet a búzaföldek minden holdjáról. A község és a szövetkezet KISZ-fiataljai vasárnap végezték el a vállalt három hold silókukorica mű­velését. Kora reggel 17 fiatal kapálta másodszor a kukori­cát és délig végeztek a mun­kával. Mások, például a Tóth- család, a művelésre vállalt egy hold babot kapálta. Albertirsán, a Béketábor, a Dimitrov és a Szabadság ter­melőszövetkezetekben is arat­tak vasárnap. Három kombájn vágta a gabonát, ezenkívül a kézikaszások is serénykedtek. A Szabadság Tsz-ben a Daru­gyár brigádja, a patronálok, segédkeztek az aratásban. A jelek szerint a Dimitrov és a Béketábor tsz-ek a hét közepé­re befejezik az aratást. A Bé­ketábor Tsz-ben vasárnap a szövetkezet 120 tagjából mint­egy nyolcvanan dolgoztak. A legtöbben a húsz holdas szer­ződéses borsót hordták össze, mások a lencsét aratták és rajtuk kívül a családtagok se­gítségével mintegy hetven kaszás vágta a rendet. Ceglédbercelen a kora regge­li órákban ésett az eső. Emiatt a kombájn csak a kora délutáni órákban tudta megkezdeni a búza aratását, a Rákóczi Tszcs földjén. Az eső nem akadá­lyozta meg azonban azokat, «kik a kukoricát kapálták, Vö­rös Imre, Schmidt Pál és még vagy harmincán alighogy az eső elállt azonnal a földekre siettek és hozzákezdtek, illet­ve befejezték kukoricájuk második kapálását. A faluban sok Pesten dolgozó ember la­kik, akik kihasználták vasár­napi pihenőidejüket és segéd­keztek családjuknak a növény- ápolásban. A ceglédi járásban szinte minden községben dolgoznak a kombájnok, szántottak és vetettek a traktorok. A Ceglé­di Gépállomás harminc-negy­ven kombájnja, aratógépje és erőgépe kezdett munkához a hajnali órákban. A kora dél­utáni órákig 62 hold búzát vágtak le a kombájnok. A legtöbb munkát a Petőfi, az Aranymező, a Május 1. és a Vöröscsillag tsz-ekben végez­ték Cegléden. A szőlőskertekben sem szü­netelt a munka vasárnap. Cse- mőn a szőlők között igen sok korai körtét és almát érlelő fát találni. A felvásár­lótelep részére a kora délutáni órákban csaknem mindenütt szedték a friss gyümölcsöt, hogy az hétfőre már a fővá­rosiak asztalára kerülhessen. Mások — különösen a csemői termelőszövetkezetek tagjai —, felhasználták a megfelelő időt és üzemben vagy másutt dolgozó rokonaikat és család­tagjaikat is bevonták a mun­kába. Lehetne még sok községről, sok tapasztalatról beszámol­ni. Az eddig elmondottak is tanúsítják azonban, hogy me­gyénk dolgozó parasztsága, el­sősorban a termelőszövetkeze­tek gazdái minden munkára alkalmas percet kihasznál­nak. A munkával találkoz­tunk vasárnap a megye den községében. Biztató és jó dolog ez, mert azt tanúsítja, hogy a dolgozó parasztok tud­ják feladatukat és időben, be­csülettel végzik munkájukat. Csckő Ágoston a másod* országos nyersrasgyártási konferencia Hétfőn Sztálinvárosban a kohászati üzemek és kutatóin­tézetek szakembereinek, to­vábbá több külföldi küldött részvételével, megkezdődött a második országos nyersvas- gyártási konferencia. Az ülé­sen több előadás hangzott el. Ezer mezőgazdasági szakembert bocsátanak ki az idén a főiskolák Az agrártudományi Egye­temen és a három mezőgaz­dasági akadémián hétfőn megkezdődtek az államvizs­gák. A négy intézményben, több mint négyszáz végzős hallgató ad számot tanulmá­nyairól. Az agrártudományi főisko­lák az idén összesen 700 me­zőgazdasági és .erdőmérnö­köt, 86 kertészt és 116 ál­latorvost bocsátottak, illetve bocsátanak ki, a levelező­tagozatokon pedig mintegy százan szereznek ebben az évben diplomát. Bár a me­zőgazdaság még egyetlen év­ben sem kapott annyi fiatal szakembert, a végzett hall­gatók mégis számuknál két­szer több álláshely között választhatnak. A februárban végzett 275 mezőgazdász és kertész természetesen már mind elhelyezkedett. A jú­liusban végző agrármérnökö­ket több mint nyolcszáz ál­láshely várja — ahol a fia­tal szakemberek közvetlen termelési-gyakorlati tapasz­talatokat szerezhetnek. Leg­nagyobb részíük előrelátha­tóan állami gazdaságokban, a többik termelőszövetkeze­tekben és gépállomásokon helyezkednek el. A Magyar Rádió Tánczenekara is fellépett a dzsessz-fesztiválon A Magyar Rádió tánczene­kara is fellépett a francia Ri­viérán első ízben megrende­zett dzsessz-fesztiválon. Tizen­egy ország 250 muzsikusa vett reszt a tánczenekarok nemzet­közi versengésében. A francia rádió is közvetítette a magyar min- j zenekar szereplését. A zsűri tagjai a francia rádiónak adott nyilatkozatukban örö­müknek adtak kifejezést, hogy megismerkedhettek a magyar tánczenével, s hangsúlyozták a magyar muzsikusok kitűnő technikai felkészültségét. EGY SZÁL RÓZSA Ezek a rózsák nemcsak beszédesen szépek, de sokat mon­danak is. Történetük jó két héttel ezelöttröl indul... Hevenötödik évfordulóját ünnepli az idén a Váci Kötött­árugyár. A jubileumot az élüzem cím megnyerésével akarják méltóképpen megülni. De a terv veszélybe került, mert a múlt hónap végén betegségekből és szabadságokból adódó hiányzá­sok miatt elmaradt az üzem tervteljesítése. A vállalat gazda­sági és politikai vezetői ezért közös felhívást bocsátottak ki az elmaradás megszüntetésére. A siker nem maradt el. S a 103,8 százalékos napi tervtel­jesítést egy-egy szál rózsa Iköszöntötte a munkaasztalokon... A háziünnepség részvevőinek egy csoportja. Minden munkaasztalon egy szál rózsa. (Foto: Kristóf né) Háromszázötven tenyésznutriát neveltek eddig a vácegresi tavakban A Gödöllői Erdőgazdaság másfél évvel ezelőtt nutriate- nyésztő telepet létesített a vác­egresi tavaknál. Három halas­tavat bekerítettek és a halte­nyésztés mellett melléküzem- ágként foglalkoztak nutriane- veléssel. A növényevő, elsősor­ban főtt krumplival és sárga­répával táplálkozó nutriák nem ártanak a haltenyésztés­nek. A gödöllői erdőgazdaság másfél év alatt háromszázöt­ven nutria tenyészállatot érté­kesített. Az idén már megkez­dik a nütriaprém előállítását is: körülbelül 100—150 házilag kikészített, elsőosztályú nutria- prémet adnak el a szőrmeipar­nak. ÉPÜL A POKOL-CSÁRDA Váccal szemben, a Szentendrei-szigeten levő Pokol-csárda nemcsak a váciaknak, de a budapestieknek is kedvelt kirán­dulóhelye. A nagymúltú csárdát 840 000 forint költséggel most újjáépítteti a Váci V endéglátóipari Vállalat. Kétszáz személyt befogadó modern étterem és 800 személy számára megfelelő kerthelyiség lesz itt. A munkálatok februárban kezdődtek és november végére fejeződnek be. A 1konyha és a söntés már elkészült, s így a nyári üzemeltetést az építkezés nem zavarja.,,. Véglegesen megoldották az áramellátást is: 15 kilowatt telje-$ síimé nyű, saját villany fejlesztőt állítottak be. Ezzel a. világi-1 táson kívül a különböző elektromos hűtőgépek számára is tud- ' nak áramot termelni, sőt a kikötőhöz vezető út világítását is biztosítják. ( ízegeti le­je­A Pokol-csárda elkészült szárnya a söntéssel és a kony­hával. Az épület bal szárnyán lesz a kétszáz személyes étterem. i. annyi a jelentkező. Vác és a Pokol-csárda között a 70 személyes Huba motoros hajó bonyolítja le a forgalmat. (Foto és szöveg: Győri M.) Molett, szőke asszonyka ne- a divatlapokat a Ceg- lédi Rendeltruhaipari Válla­ld lat mértékosztályán. Hétköz­nap délelőtt van, ő az egyet­len „kuncsaft” az üzletben, ^ bőven van ideje válogatni. \ Úgy látszik, „uborkaszezon” ^ köszöntött a vállalatra — ^ gondolom — ami a szabadsá­gok és üdülések évadját te- ^ kintve, nem is szokatlan 2 lenség. Hiszen a nyári í hókat ekkorra már megcsinál­* tátják, az ősz pedig még í messze van. Az igazgatói szo- ^ bábán kiderül, hogy kár volt 'j a látszatból ítélni: a női ^ nyári ruhákra csak hat hétre í előre vesznek fel rendelést, 1 konfekció részlegben pe­2 dig most van a munka dan­dárja: az iskolaév kezdetére ^ nagy mennyiségű iskolakö- | penyt kell elkészíteniük. ^ — Sajnos, az a reményünk, hogy ezen a nyáron már nem kell ilyen összezsúfolódva ^ dolgoznunk, korainak bizo- nyúlt — mutat körbe a kon- fekciós szalag-teremben Máté ^ Vera igazgató. — Azt hittük, £ hogy ekkorra már átköltöz- ^ hetünk a Kossuth Ferenc ut- ^ cai új helyiségünkbe. Az ^építkezés azonban még min- ^ dig folyik. S még az is a Vas- ^ ipari és az Építőipari Ktsz- 2 tői függ, hogy augusztus hu- ^ szadikára átköltözhetünk-e? ^ Pedig vállalatunk fennállá- ^ sának tizedik évfordulójára 2 nem is kívánnánk szebb szü­y letésnapi ajándékot — teszi * hozzá nevetve. Végigvezet a termeken, s közben magyarázza, hogy milyen részlegeket visznek át az új helyiségbe, s hogy ren­dezik majd el az ittmaradó- kat. hogy tágasabban, ké­nyelmesebb körülmények között dolgozhassanak. — Az iskolaköpenyeket ké­szítő szalagot mindenestől át- visszük. A kézimunkázó-, vasaló- és csomagoló-részleget szintén. Ezek jelenleg a Damjanich utcában székel­nek, „albérletben’“ a városi tanaes építőipari vállalatá­nak jóvoltából. Ha lehet, ír­ja meg, hogy nagyon hálásak vagyunk a vállalatnak, amiért kisegített bennünket, külön­ben nagy bajban lennénk — mondja az igazgatónő. Arról beszél, hogy nem­csak idei tervük teljesítése múlik azon, mikor készül el az új helyiség, hanem a vál­lalat termelékenységének emelkedése is. Nemrégiben kaptak egy nagyteljesítményű körfűrészes szabászgépet, amely — a számítások sze­rint — 15—20 százalékkal emeli a termelékenységet. A gépet azonban csak az új helyiségben tudják üzembe- helyezni. — És addig mi lesz a terv­vel? — vetem közbe. — Hát, addig sem ülünk öl­hetett kezekkel! A féléves eredményeket még nem is­merjük, de azt már közölhe­tem, hogy áz első öt hónap teljes termelési tervét 108,3 százalékra teljesítettük^ Az alaprentabilitásunk is jobb­nak Ígérkezik a tervezettnél. Pedig nem könnyű időszak volt ez a félév a vállalat éle­tében. Uj cikket kezdtek gyár­tani, s az mindig zökkenők­kel jár. A műszaki vezetők hozzáértésén múlik, hogy meddig tart egy ilyen átme­neti időszak. Ennél a válla­latnál — azt mutatják a té­nyek és számok — nem so­káig tartott. A második ne­gyedévben már sokat javult a minőség, a nagykereskede­lem reklamációinak száma mintegy 25 százalékkal csök­kent. Sőt, a második ne­gyedévben már újításokat is alkalmaztak az iskolaköpe­nyek készítésénél. Az egyik újítást a műszaki kollektíva tagjai — köztük az igazgatónő — nyújtották be, a felgombolható köpenyujjak belső gombolására vonatko­zóan. Ez a megoldás nem­csak olcsóbb a külső gombo­lásnál, hanem tetszetősebb is. Sikerére jellemző, hogy egy­re több nagykereskedelmi vál­lalat rendel ilyet. A másik újítási javaslat a köpenyek nyakát díszítő fehér gallérok szabástechnológiájára vonat­kozik, s alkalmazása 25 szá­zalékos bérmegtakarítást ered­ményezett. Visszafelé menet az irodá­ba, megállunk a versenytáb­lánál. Naponta feltüntetik rajta az egyes szalagok ered­ményeit; Jelenleg az V-ös szalag van az élen. Az első félév-ben az I-es bizonyult a legjobbnak, mennyiségi és | I Tízéves jubileumát új helyiségben szeretné ünnepelni a Ceglédi Rendeitruhaipari Vállalat i minőségi munkában egyaránt. A szalag dolgozói — nyolc asszony — rövidesen meg­kapják érte a megérdemelt jutalmat. — Ne gondolja, hogy ná­lunk csak a pénznek van ösztönző hatása — mondja Máté Vera. — Ha látná, mi­lyen érdeklődéssel figyelik a dolgozók a versenytáblán ki­függesztett eredményeket! Mindennap megnézik, hogy ki hagyta el őket, vagy kit előztek meg. Természetesen, szívesen fogadják a pénzju­talmat, de a dicsőségtáblának is olyan nagy a becsülete, amilyen nem volt még soha­sem. Akik pedig jutalom­üdülésre mehetnek — aho­gyan a télen is volt rá pél­da — legalább olyan boldo­gok, mintha pénzt kaptak volna! — Szóval, a verseny való­ban élő mozgalom, a tervet túlteljesítik, általában min­den rendben van! — bóloga­tok. Észreveszi a csapdát, s ügyesen kikerüli: — A versennyel csakugyan elégedettek vagyunk, a ter­vet, igenis, túlteljesítjük, de egyáltalán nincs minden rend­ben. Mi fejleszteni szeret­nénk a vállalatot, minél több iskolaköpenyt, lányka-pantal­lót, bébikabátot akarunk adni a kereskedelemnek, többet, job­ban és gazdaságosabban aka­runk termelni. Ehhez pedig sok minden kell: az új he­lyiség, s vele jobb, tágasabb munkakörülmények; még több újítás, gondosabb munka, s időnként — ha eredményesen dolgozunk — egy-egy elismerő szó. Például a sajtóban — tetézi meg a visszavágást. Az utóbbi ezennel megtör­tént ... Nyíri Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom