Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-15 / 166. szám

«fir ‘MECVBI hírlap I960. JŰLIUS 15. PÉNTEK — Hiába erőltetnénk, most nem megy. — őszig csend lesz ... — Nem tudok semmi emlí­tésre méltót mondani. Ilyen válaszokat kaptam mostanában több faluban, amikor az üres kultúrház tá­jékán a vezetőt a nyári prog­ramról faggattam. Eleinte bosszankodtam, s harcias hangú cikkek írására gondol­tam. Hogyne, hiszen érthetet­len az a nemtörődöipség, amivel a falu kulturális éle­tét megfenekleni hagyják a nyári hónapok idejére. A har­cias cikkekből nem lett sem­mi, viszont néhány haszhos tapasztalattal gazdagabb lett a jj falusi viszonyokat nem eléggé J ismerő újságíró. A falu arat, korán kel, de- J rekasan dolgozik és fáradt ^ este. Nincs ahhoz sem erő, ^ sem kedv, hogy az ősztől J nyár elejéig megszokott kul-J turálódási rendet betartsa. ^ Sem az idősebbek, sem a fia- ^ talok nem képesek a nyári ^ nagy munkák mellett aktív, ^ cselekvő módon részt venni a ^ falu kulturális életében. A £ TV, a rádió és az újságok ál-í tál házhoz szállított kulturá- f lis értékeket befogadják, de a J saját erőből produkált kultu- J ralis események megcsappan-^ tak. Csobánkán például nem J tudta megtartani a kitűzött ^ előadást még a Petőfi Színpad ^ sem, mert nem volt közönség. J Mindennek ellenére csak lát- Ji szat, hogy csupán dolgozik és ^ alszik a falu a nyári hóna- ^ pókban. Igaz, a színjátszó cső- ^ portok, énekkarok, népi tánc- ^ együttesek tagjainak jórésze £ kint dolgozik a határban, — a ^ sikeresen lezajlott járási, me-^ gyei seregszemlék után elér- g keztünk a mezőgazdasági í nagy munkák idejéhez, de a g csöndes falvakban folynak az J őszi nagy szezonra való elő-J készületek is. Nincs olyan falu és város a J: megyében, ahonnan ne uta- J zott volna egy-két ember ^ Vácra, Pomázra és Aszódra, $ az énekkar, bábjátszók, népi-^ tánccsoport-vezetők. színjét- ^ szók. könyvtárosok,; kultúrott- ^ hon-vezetők tanfolyamaira. ^ A kultúrotthon-vezetők ^ Aszódon, az egykori Podma-^ niczky-kastély falai között ta- ^ lálkoztak. Előadásokat hall- j gatnak; napirendre kerül a í kultúrotthonok művészeti irá- í nyitásától a gazdasági admi-^ nisztratív vezetésig mindenJ téma: a műsorszerkesztés, —^ ezen belül az ismeretterjesztő^ előadások, színdarabok kivá- ^ lasztása, aránya, egy-egy or- ^ szagos ünnepi esemény helyi ^ lebonyolításának módszerei és ^ így tovább. De a legtöbb szó ^ a gazdaságilag szocialistává ^ lett falvak kulturális arcula- g tának kialakításáról esett, ^ nemcsak az előadásokon, ha- ^ nem az esti „takarodó” előtti J vitákban is. Záhonyi Hugó f szigetcsépi pedagógus, Róna J Béla nagymarosi és Varga £ Sándor lórévi kultúrotthon- ^ vezető is idekanyarodott a £ beszélgetéssel, amikor félkö- £ nyékre támaszkodva üldögél- £ tünk a hálóterem vaságyain. £ — Lóréven egyidőben az ^ volt a gond, hogy mivel?” j Most az a kérdés, „kivel”? — mondja Róna Béla. — Nagyi, erőfeszítéssel nekiláttunk a í kis falu művelődési házának J építéséhez. Az államtól kap-! tunk körülbelül kétszázezerí forintot, a falu lakói — ritka i szép példát mutattak — hoz- záadtak társadalmi munkával 1 és készpénzzel' is mintegy 300 j ezret. Gyönyörű terem, öltöző, \ olvasószoba van a kultúrház- j ban, kényelmes, szép minden, ] csak kevés a faluban a fia-] talság. Eljárnak dolgozni • Pestre az iparba és a bánya-] vidékekre. Mi a faluban ne- /•ezen győzzük a versenyt, hi-: sten a város többet ígér, töb-: bet is ed a fiataloknak. — Es a szülők? — kérdezi Róna Béla. _~A szülő szava kevés, m eg aztán olykor a szemlélet­tel is bajban. — Na, megint oda lyukad­tunk ki, ahová már jónéhány- szor ezeken a hirtelen kere­kedett vitákon — szól közbe Záhonyi Hugó. — A kultúr­ház közvéleményt formáló „szavára” van szükség. A cél nyilván az, hogy az időseb­bek, a fiatalok, az egész falu társadalma jól érezze magát a legkisebb községben is. Tu­(jjjáéled a gyömrói énekkar Gyömrő község művelődé­si és kulturális életében min­dig nagy szerepet töltött be a munkásdalkör. Igen szép múltra és eredményekre te­kinthetünk vissza, amelyet az énekkar évtizedes, sokszor nehéz viszontagságok között élniakarásával és odaadó munkásságával kifejtett. Szá­mos esetben vívta ki eredmé­nyeivel, sikereivel azt az őt megillető helyet, amelyet Gyömrő község mozgalmi éle­tében elfoglalt. Sok-sok va­júdás után, januárban újból és ismét összekovácsolódott fegy kis együttes, amely már sok vihart, megpróbáltatást ; kiállott. Újra él és újjászer- veződött az énekkar, amely azt szeretné, hogy községünk­ben a régi daloshagyományok- I hoz híven nagy dalosélet le- j gyen. Erőfeszítéseink nem i lesznek céltalanok, ha min- i den dalolni vágyót az ének i szeretete vezet a kórusba; ez- i zel nemcsak községünknek ; használunk, hanem az egész i daloskultúrának. Éppen ezért ; azt szeretnénk, ha a gyömrői I munkások, szövetkezeti dol- i gőzök és fiatalok közül mi- I nél többen belépnének az [építőipari szövetkezet énekka- j rába. ___________(c. m.) F ILMHIREK Jugoszláv filmexpedíció járt i Brazília őserdeiben és A ha- ;lál folyója címmel színes üti— : rajz-filmet készítettek Vladi- : mir Kolar rendezésében, i Varsóban bemutatták Má- ] riássy Félix Álmatlan évek ]című filmjét. A kitűnő alko- i tás nagy sikert aratott. \ A DEFA dr. Ahrendt el- í határozása címen új német filmet mutat be az NDK szo­cialista építéséről. A film egy Németországban épülő ko­hóműről szól. FILMEKRŐL Különös hajótöröttek Angol film Folytassa admirális Angol film Chrichton, a teljhatalmú kormányzó az egyik kisasszony széptevését hallgatja. A z ötlet nem új, hiszen két ember szerepcseréjéből már sok film, regény, színda­rab született. Mégis: élettel telíti meg a régi ötletet a film, újat tud mondani, bár nem lép fel nagyobb igényekkel, mint a mulattatás. Két régi barát, egy hadihajó újonnan kinevezett kapitánya, s a tengerészeti minisztérium államtitkára akaratlan sze­repcserének lesz az áldozata. Mindketten lehetetlen hely­zetbe kerülnek, elsősorban nem magukat, hanem környe­zetüket téve mulatságossá, könnyeden csipkelődve azon, hogy „mi minden van ebben az öreg Angliában”. A szerepcsere által előidé­zett sok-sok mulatságos hely­zet — már benne van a szó­ban —, helyzetkomikumok se­A kapitány szerepebe csöppent államtitkár hajmeresztő parancsait rettegve lesik beosztottjai. lf-toezeíes, nyári szórakozás Ej ez a film, különösen an­nak, aki szeret nevetni, s ki nem szeret? Egy tipikus angol főúri család hajótörést szen- : ved, s ott, a lakatlan szigeten ; derül ki, hogy ki mennyit ér, \ mennyivel több a valamikori l lakáj gyakorlatisága, találé- j konysága a lord és lányai, va- : lamint azok széptevői főúri, \ üres életénél, protokolljánál. í Ha nincs mellettük Crichton, a \ találékony szolga, éhenvesz­í nőnek. * \ De így megmaradnak, kiala- < kul sajátos életük, a lakáj- \ ból teljhatalmú kormányzó \ lesz. akinek kedvét keresik, £ kívánságait lesik, az egykori J urakból lett szolgák. Mindez Í természetesen, ezernyi mulat- jí ságos helyzetet teremt, van J min kacagni, s közben a film í alkotóinak arra is jut ereje, hogy — ha vázlatosan is — de felrajzolják a típusok ne­vetséges vonásait, gúnyolja­nak, persze csak finoman, de hiszen vígjátéktól — az ilyen vígjátéktól —, követelhetünk-e többet? A szigeti életnek végesza- kad, feltűnik a megmentő ha­jó, s a „vad” szigetlakok egy­szeriben visszaalakulnak lord­dá, főúri kisasszonnyá, a telj­hatalmú kormányzó pedig la­kájjá. A film csattanója ez a visszatérés a civilizált vi­lágba, s itt élesedik maró sza­tírává a film mondanivalója: hogyan válnak „hősökké” ezek az üres, semmit nem érő emberek, s hogyan szólják le azt, aki a szó szoros értelmé­ben véve megmentette őket. Kár, hogy mindezt „kompro­misszum” fejezi be, letompít­va az éles csattanókat. Vernon Harris, Lewis Gilbert, Wil­regét rejti magában, de — be-J csületére válik a film alkotói- J nak — ez a helyzetkomikumJ nem erőltetett, nem minden- J ároni, megmarad a mértékle- ' tesség határai között. A véle-; ménytelen admirális, a gya-J korlati munkában ügyei'ogyott J államtitkár, s a túl nagy rang-; ba belecsöppent hajóskapi-; tány olyan háromszöget al- j kot, amely — ha nagy vona-J lakban is —, körvonalazza aj maradiság, a mindenhez, azaz J semmihez sem értés bírálatát. J A filmet Val Guest írta és J rendezte, az operatőr Arthur ; Grant volt. David Tomlinson J (Baker álllamtitkár), Brian J Reece (Fraser kapitány) sze- J repében a néző szívébe lopja J magát. Kedves A. E. Matt- J hews ügyefogyott admirálisa ; is. (mottó) ; «MNK - ; kié Cooper így is jól sikerült vígjátékot alkotott. A szerep­lők közül Crichton alakítója, Kenneth More nyújtott a töb- f biek fölé emelkedő teljesít-$ ményt. J EGY ELŐADÁS ÜRÜGYÉN A napokban a televízió mű­sorában szerepelt a Nagykő­rösi Földművesszövetkezet tánccsoportja, Kökény Ernő népi zenekarának kíséretével. A televízió műsorában való szereplés méltó elismerése volt a többszörösen kitünte­tett tánccsoportnak a leg­újabb „bemutató-eszköz”, a televízió által. A műsor be­bizonyította, hogy jogosan kaptak sok-sok elismerést, ki­tüntetést a Nagykőrösi Föld­művesszövetkezet kultúrcso- portjának tagjai, hogy amit csinálnak, az nem műkedve­lés, hanem művészet, népmű­vészet a javából. Éppen ezért kell ezzel fog­lalkozni, mert az elmúlt , esz­tendőkben tapasztalható bi­zonyos fokú visszahúzódás a földművesszövetkezetek ré­széről, ami a kulturális te­vékenységet illeti, s azonnal hozzá kell tennünk, hogy e visszahúzódásnak semmiféle komoly alapja, indítóoka nin­csen. Megyénk nem egy köz­ségében éppen a földműves­szövetkezet volt a kultúra ápolója — így például a szin­tén országos hírű abonyi együttes — megteremtője olyan együtteseknek, amelyek a megyei versenyeken, vagy legutóbb a felszabadulási kul­turális seregs^ernlén díjakat, első' helyeket nyertek. Érdemes azért is foglalkoz­ni ezzel, mert nem egy ter­melőszövetkezeti községünk­ben még a tsz-eknek nem jut elég ereje az ilyen feladatok megoldására, s addig is, át­menetileg, a földművesszövet­kezeteknek kellene munkál- kodniok azon, hogy anyagi és egyéb segítséggel, megteremt­sék a tsz-fiatalak művelődési lehetőségeit. A KISZ, a művelődési há­zak áldozatos munkát végez­nek, s szép terveik is vannak e területen. Éppen ezért nem lehet nélkülözni egy olyan jelentős tömegszervezet, mint a földművesszövetkezetek se­gítségét sem. Félreértés ne essék: nem arról van szó. hogy a földművesszövetkeze­teknek ez képezze legfonto­sabb tevékenységét. De hogy a segítségükre, a közreműkö­désükre számítani lehet és kell, az nyilvánvaló. Most készülnek mindenütt az őszi-téli művelődési ter­vek. Ne hagyják ki azokból a földművesszövetkezeteket sem, már most keressék meg a művelődésüggyel foglalkozók az fmsz-ek vezetőit, igazgató­ságait, azzal, hogy: számí­tunk rátok. A megbecsülés, az ered­mény nem marad el a szö­vetkezetek számára sem, amit a nagykőrösi, abonyi, pilisi példa bizonyít. De az eredmény sokkal több, mint az elismerés, ami a szövetke­zetei éri az ilyen irányú te­vékenységéért. Az eredmény: a falu még szélesebb körű, még több embert átfogó, tevé­kenységre serkentő művelő­désügye, Kultúrát szerető, mű­velő emberek még nagyobb tábora. városba, ahonnan \ ugyancsak ennyi kis vendég érkezik. Még egy nap ... számlál­ják a vendéglátók, s nem ok nélkül. A húsz német fia­talt és azokat, akik két hét múlva velük együtt utaznak, majd Berlinbe, élménydús program várja. Aggtelek, Gö- römböly-Tapolca, Balatonza- márdi, Miskolc. Sztálinvá- ros, Csepel Autógyár, Parla­ment, cirkusz, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad operaelő­adása, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Húsz gyermekvárosí lakos utazik Berlinbe ... Erdei Er­zsi, a VII. osztály kitűnő ta­nulója; Baranyai Tibor oda­adó társadalmi munkájáért; Rustyák Anna, az ifjúsági tanács elnöke, Tóth László asztalosipari tanuló a jeles bizonyítványért; Szentbe Judit elsőéves női szabó tanuló a nevelőotthonok országos spar- takiádján elért kiváló ered­ményéért; a túlkoros — nem­rég töltötte be tizennyolca­dik évét — Kovács Zoli, aki az idén fejezte be a nyol;a- dik általánost. Egyébként ő lesz az első a Gyermekváros lakói közül, aki Itt vállal ál­lást: fűtő lesz. VALÓBAN VIDÁMNAK, gondtalannak igérkeúk az idei vakáció. Pedig csak né­hány érdekességét említettük. Szólni kellene még az autó­éi busz-kirándulásokról — ép- ^ pen ma indultak negyvenen J a Balaton-partra, s nemsoká- $ ra Szegedre viszi a fiatalo- Í kát az intézet autója. Az- í után: kirándulások Buda­J pestre, az Állatkertbe, a Vi- £ dám Parkba; két előadás f megtekintését tervezik a Mar- J gitszigeti Szabadtéri Szín- I pádon; vasárnaponként pedig itt, a Gyermekvárosban film- í vetítésekkel szórakoztatják a £ fiatalokat. J Akaratlanul is felvetődik $ e sorok írójában a gondolat: $ milyen nagyszerű ma gyár- nmeknek lenni! Pedig néma n szülői ház neveli ezeket a n gyermekeket. Mégis. S ez n benne a csodálatos. ( (prukner) í ________ m ég az elején tartunk! — már három túrát rendeztek. Az általános iskolás fiúk négy nap alatt tették meg a Főt, Visegrád, Esztergom, Do­rog, Főt útvonalat és sok nagyszerű élménnyel gazda­godva tértek haza. A kiszista lányok Visegrádra karikáz- tak, ott vertek sátortábort és maguk készítették el ebédjü­ket, vacsorájukat is. Az ál­talános iskolások vegyes cso­portja pedig egy hetet töl­tött sátortáborban a nagy­marosi Duna-parton — az utat természetesen ők is ke­rékpáron tették meg. Még két hasonló túrát rendeznek: egyet Balatonra, egyet pedig a Gödöllő—Balassagyarmat útvonalon. Egy a sok programpont kö­zül. A NAPOKBAN hetvenöt gyermekvárosi úttörő a ba- latonzamárdi úttörőtáborba indult. Őket követik egy hét múlva a Gyermekváros KISZ- fiataljai, szám szerint hat­vanam És ellátogatnak majd ide a holnap érkező ifjú né­met vendégek is. Erről külön szólni kell. Esztendők óta a nyár legiz­galmasabb és legszebb élmé­nye a külföldi utazás. Min­den évben húsz gyermekvá­rosi lakos utazik kéthetes üdülésre a berlini gyermek­\ A FÓTI GYERMEKVAROS ! árnyas fái alatt csodálatos ! történet szövődik. Mesébe il- 1 lene valamennyi epizódja 1 vagy inkább egy nagyszerű 1 regénybe: miként formálód- 1 nak, bomlanak ki meggyö- \ tört gyermeklelkek százai, ! hogy magukba fogadják mind- \ azt a szépet és nemeset, ] amit a mi világunk és egye- ] dűl csak a mi világunk nyújt- ] hat számukra. i E nagyszerű történet egyik I szép epizódja vagy inkább ] epizódsorozata az idei nyár i is, amely megannyi szépet : és jót nyújtott és nyújt még j a Gyermekváros kis Idkói- \ nak. Még felsorolni is nehéz í ennek a gazdag nyárnak min- j den programját. íme a sok í közül az egyik: a kerékpár- \ túrák. t Emlékszem még gyermekko- \ rom nagy álmára: a kerék- \ párra. Mennyire vágytam, \ hogy egyszer nekem is legyen i egy igazi nagy „biciklim”! ; Soha nem volt. Egyetlen egy- \ szer sikerült csak szereznem ! egyet, két napra — költsön. ] Agárdra karikáztam vele és \ vissza. Csodálatos élmény \ volt. Szinte ma is emlékszem \ még minden percére, órájára. I A Gyermekváros lakói szá- l mára már nem elérhetetlen \ álom a kerékpár-túra. Csak ! ezen a nyáron — s lényegében • \ v\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ VIDÁM VAKÁCIÓ Az módi Podmiiiízky-kitsiély nyári lakói dóm — hiszen annyit beszél­gettünk már ezeken az esti „tapasztalatcseréken” —, ott nálatok, Lóréven van egy jó szövetkezet, nemrég százezer forintos költséggel építettek istállót és a többi... felépí­tettétek az említett kultúrott- hont. Megvan hát a megfe­lelő gazdasági és kulturális alap a továbblépéshez. Meg­van a keret. Hogy milyen lesz a tartalom, hogyan formáló­dik a falu szocialista kultú­rája, ez már a mi dolgunk is. Nagy a verseny, az igaz. Az is igaz, hogy mi hátrá­nyosabb helyzetben folytatjuk ezt a versenyt a várossal, s főleg a közeli fővárossal, hi­szen ezernyi anyagi és szel­lemi vonzást kell legyűrnünk a falu érdekében. Tudjuk, rendeletekkel ezt nem lehet elintézni. Sok szempont köz­rejátszik itt: a községfejlesz­tés, az új járdák, villanyosz­lopok, az új tsz-istállók is, az előbb emlegetett kapák he­lyett a szaporodó gépek és ezekkel együtt a vonzó kul- túrházak, a kulturáltabb fa­lusi élet oldja meg a ma még sokfelé szorongató „fiatalság”- problémát. <k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom