Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-15 / 166. szám
«fir ‘MECVBI hírlap I960. JŰLIUS 15. PÉNTEK — Hiába erőltetnénk, most nem megy. — őszig csend lesz ... — Nem tudok semmi említésre méltót mondani. Ilyen válaszokat kaptam mostanában több faluban, amikor az üres kultúrház tájékán a vezetőt a nyári programról faggattam. Eleinte bosszankodtam, s harcias hangú cikkek írására gondoltam. Hogyne, hiszen érthetetlen az a nemtörődöipség, amivel a falu kulturális életét megfenekleni hagyják a nyári hónapok idejére. A harcias cikkekből nem lett semmi, viszont néhány haszhos tapasztalattal gazdagabb lett a jj falusi viszonyokat nem eléggé J ismerő újságíró. A falu arat, korán kel, de- J rekasan dolgozik és fáradt ^ este. Nincs ahhoz sem erő, ^ sem kedv, hogy az ősztől J nyár elejéig megszokott kul-J turálódási rendet betartsa. ^ Sem az idősebbek, sem a fia- ^ talok nem képesek a nyári ^ nagy munkák mellett aktív, ^ cselekvő módon részt venni a ^ falu kulturális életében. A £ TV, a rádió és az újságok ál-í tál házhoz szállított kulturá- f lis értékeket befogadják, de a J saját erőből produkált kultu- J ralis események megcsappan-^ tak. Csobánkán például nem J tudta megtartani a kitűzött ^ előadást még a Petőfi Színpad ^ sem, mert nem volt közönség. J Mindennek ellenére csak lát- Ji szat, hogy csupán dolgozik és ^ alszik a falu a nyári hóna- ^ pókban. Igaz, a színjátszó cső- ^ portok, énekkarok, népi tánc- ^ együttesek tagjainak jórésze £ kint dolgozik a határban, — a ^ sikeresen lezajlott járási, me-^ gyei seregszemlék után elér- g keztünk a mezőgazdasági í nagy munkák idejéhez, de a g csöndes falvakban folynak az J őszi nagy szezonra való elő-J készületek is. Nincs olyan falu és város a J: megyében, ahonnan ne uta- J zott volna egy-két ember ^ Vácra, Pomázra és Aszódra, $ az énekkar, bábjátszók, népi-^ tánccsoport-vezetők. színjét- ^ szók. könyvtárosok,; kultúrott- ^ hon-vezetők tanfolyamaira. ^ A kultúrotthon-vezetők ^ Aszódon, az egykori Podma-^ niczky-kastély falai között ta- ^ lálkoztak. Előadásokat hall- j gatnak; napirendre kerül a í kultúrotthonok művészeti irá- í nyitásától a gazdasági admi-^ nisztratív vezetésig mindenJ téma: a műsorszerkesztés, —^ ezen belül az ismeretterjesztő^ előadások, színdarabok kivá- ^ lasztása, aránya, egy-egy or- ^ szagos ünnepi esemény helyi ^ lebonyolításának módszerei és ^ így tovább. De a legtöbb szó ^ a gazdaságilag szocialistává ^ lett falvak kulturális arcula- g tának kialakításáról esett, ^ nemcsak az előadásokon, ha- ^ nem az esti „takarodó” előtti J vitákban is. Záhonyi Hugó f szigetcsépi pedagógus, Róna J Béla nagymarosi és Varga £ Sándor lórévi kultúrotthon- ^ vezető is idekanyarodott a £ beszélgetéssel, amikor félkö- £ nyékre támaszkodva üldögél- £ tünk a hálóterem vaságyain. £ — Lóréven egyidőben az ^ volt a gond, hogy mivel?” j Most az a kérdés, „kivel”? — mondja Róna Béla. — Nagyi, erőfeszítéssel nekiláttunk a í kis falu művelődési házának J építéséhez. Az államtól kap-! tunk körülbelül kétszázezerí forintot, a falu lakói — ritka i szép példát mutattak — hoz- záadtak társadalmi munkával 1 és készpénzzel' is mintegy 300 j ezret. Gyönyörű terem, öltöző, \ olvasószoba van a kultúrház- j ban, kényelmes, szép minden, ] csak kevés a faluban a fia-] talság. Eljárnak dolgozni • Pestre az iparba és a bánya-] vidékekre. Mi a faluban ne- /•ezen győzzük a versenyt, hi-: sten a város többet ígér, töb-: bet is ed a fiataloknak. — Es a szülők? — kérdezi Róna Béla. _~A szülő szava kevés, m eg aztán olykor a szemlélettel is bajban. — Na, megint oda lyukadtunk ki, ahová már jónéhány- szor ezeken a hirtelen kerekedett vitákon — szól közbe Záhonyi Hugó. — A kultúrház közvéleményt formáló „szavára” van szükség. A cél nyilván az, hogy az idősebbek, a fiatalok, az egész falu társadalma jól érezze magát a legkisebb községben is. Tu(jjjáéled a gyömrói énekkar Gyömrő község művelődési és kulturális életében mindig nagy szerepet töltött be a munkásdalkör. Igen szép múltra és eredményekre tekinthetünk vissza, amelyet az énekkar évtizedes, sokszor nehéz viszontagságok között élniakarásával és odaadó munkásságával kifejtett. Számos esetben vívta ki eredményeivel, sikereivel azt az őt megillető helyet, amelyet Gyömrő község mozgalmi életében elfoglalt. Sok-sok vajúdás után, januárban újból és ismét összekovácsolódott fegy kis együttes, amely már sok vihart, megpróbáltatást ; kiállott. Újra él és újjászer- veződött az énekkar, amely azt szeretné, hogy községünkben a régi daloshagyományok- I hoz híven nagy dalosélet le- j gyen. Erőfeszítéseink nem i lesznek céltalanok, ha min- i den dalolni vágyót az ének i szeretete vezet a kórusba; ez- i zel nemcsak községünknek ; használunk, hanem az egész i daloskultúrának. Éppen ezért ; azt szeretnénk, ha a gyömrői I munkások, szövetkezeti dol- i gőzök és fiatalok közül mi- I nél többen belépnének az [építőipari szövetkezet énekka- j rába. ___________(c. m.) F ILMHIREK Jugoszláv filmexpedíció járt i Brazília őserdeiben és A ha- ;lál folyója címmel színes üti— : rajz-filmet készítettek Vladi- : mir Kolar rendezésében, i Varsóban bemutatták Má- ] riássy Félix Álmatlan évek ]című filmjét. A kitűnő alko- i tás nagy sikert aratott. \ A DEFA dr. Ahrendt el- í határozása címen új német filmet mutat be az NDK szocialista építéséről. A film egy Németországban épülő kohóműről szól. FILMEKRŐL Különös hajótöröttek Angol film Folytassa admirális Angol film Chrichton, a teljhatalmú kormányzó az egyik kisasszony széptevését hallgatja. A z ötlet nem új, hiszen két ember szerepcseréjéből már sok film, regény, színdarab született. Mégis: élettel telíti meg a régi ötletet a film, újat tud mondani, bár nem lép fel nagyobb igényekkel, mint a mulattatás. Két régi barát, egy hadihajó újonnan kinevezett kapitánya, s a tengerészeti minisztérium államtitkára akaratlan szerepcserének lesz az áldozata. Mindketten lehetetlen helyzetbe kerülnek, elsősorban nem magukat, hanem környezetüket téve mulatságossá, könnyeden csipkelődve azon, hogy „mi minden van ebben az öreg Angliában”. A szerepcsere által előidézett sok-sok mulatságos helyzet — már benne van a szóban —, helyzetkomikumok seA kapitány szerepebe csöppent államtitkár hajmeresztő parancsait rettegve lesik beosztottjai. lf-toezeíes, nyári szórakozás Ej ez a film, különösen annak, aki szeret nevetni, s ki nem szeret? Egy tipikus angol főúri család hajótörést szen- : ved, s ott, a lakatlan szigeten ; derül ki, hogy ki mennyit ér, \ mennyivel több a valamikori l lakáj gyakorlatisága, találé- j konysága a lord és lányai, va- : lamint azok széptevői főúri, \ üres életénél, protokolljánál. í Ha nincs mellettük Crichton, a \ találékony szolga, éhenveszí nőnek. * \ De így megmaradnak, kiala- < kul sajátos életük, a lakáj- \ ból teljhatalmú kormányzó \ lesz. akinek kedvét keresik, £ kívánságait lesik, az egykori J urakból lett szolgák. Mindez Í természetesen, ezernyi mulat- jí ságos helyzetet teremt, van J min kacagni, s közben a film í alkotóinak arra is jut ereje, hogy — ha vázlatosan is — de felrajzolják a típusok nevetséges vonásait, gúnyoljanak, persze csak finoman, de hiszen vígjátéktól — az ilyen vígjátéktól —, követelhetünk-e többet? A szigeti életnek végesza- kad, feltűnik a megmentő hajó, s a „vad” szigetlakok egyszeriben visszaalakulnak lorddá, főúri kisasszonnyá, a teljhatalmú kormányzó pedig lakájjá. A film csattanója ez a visszatérés a civilizált világba, s itt élesedik maró szatírává a film mondanivalója: hogyan válnak „hősökké” ezek az üres, semmit nem érő emberek, s hogyan szólják le azt, aki a szó szoros értelmében véve megmentette őket. Kár, hogy mindezt „kompromisszum” fejezi be, letompítva az éles csattanókat. Vernon Harris, Lewis Gilbert, Wilregét rejti magában, de — be-J csületére válik a film alkotói- J nak — ez a helyzetkomikumJ nem erőltetett, nem minden- J ároni, megmarad a mértékle- ' tesség határai között. A véle-; ménytelen admirális, a gya-J korlati munkában ügyei'ogyott J államtitkár, s a túl nagy rang-; ba belecsöppent hajóskapi-; tány olyan háromszöget al- j kot, amely — ha nagy vona-J lakban is —, körvonalazza aj maradiság, a mindenhez, azaz J semmihez sem értés bírálatát. J A filmet Val Guest írta és J rendezte, az operatőr Arthur ; Grant volt. David Tomlinson J (Baker álllamtitkár), Brian J Reece (Fraser kapitány) sze- J repében a néző szívébe lopja J magát. Kedves A. E. Matt- J hews ügyefogyott admirálisa ; is. (mottó) ; «MNK - ; kié Cooper így is jól sikerült vígjátékot alkotott. A szereplők közül Crichton alakítója, Kenneth More nyújtott a töb- f biek fölé emelkedő teljesít-$ ményt. J EGY ELŐADÁS ÜRÜGYÉN A napokban a televízió műsorában szerepelt a Nagykőrösi Földművesszövetkezet tánccsoportja, Kökény Ernő népi zenekarának kíséretével. A televízió műsorában való szereplés méltó elismerése volt a többszörösen kitüntetett tánccsoportnak a legújabb „bemutató-eszköz”, a televízió által. A műsor bebizonyította, hogy jogosan kaptak sok-sok elismerést, kitüntetést a Nagykőrösi Földművesszövetkezet kultúrcso- portjának tagjai, hogy amit csinálnak, az nem műkedvelés, hanem művészet, népművészet a javából. Éppen ezért kell ezzel foglalkozni, mert az elmúlt , esztendőkben tapasztalható bizonyos fokú visszahúzódás a földművesszövetkezetek részéről, ami a kulturális tevékenységet illeti, s azonnal hozzá kell tennünk, hogy e visszahúzódásnak semmiféle komoly alapja, indítóoka nincsen. Megyénk nem egy községében éppen a földművesszövetkezet volt a kultúra ápolója — így például a szintén országos hírű abonyi együttes — megteremtője olyan együtteseknek, amelyek a megyei versenyeken, vagy legutóbb a felszabadulási kulturális seregs^ernlén díjakat, első' helyeket nyertek. Érdemes azért is foglalkozni ezzel, mert nem egy termelőszövetkezeti községünkben még a tsz-eknek nem jut elég ereje az ilyen feladatok megoldására, s addig is, átmenetileg, a földművesszövetkezeteknek kellene munkál- kodniok azon, hogy anyagi és egyéb segítséggel, megteremtsék a tsz-fiatalak művelődési lehetőségeit. A KISZ, a művelődési házak áldozatos munkát végeznek, s szép terveik is vannak e területen. Éppen ezért nem lehet nélkülözni egy olyan jelentős tömegszervezet, mint a földművesszövetkezetek segítségét sem. Félreértés ne essék: nem arról van szó. hogy a földművesszövetkezeteknek ez képezze legfontosabb tevékenységét. De hogy a segítségükre, a közreműködésükre számítani lehet és kell, az nyilvánvaló. Most készülnek mindenütt az őszi-téli művelődési tervek. Ne hagyják ki azokból a földművesszövetkezeteket sem, már most keressék meg a művelődésüggyel foglalkozók az fmsz-ek vezetőit, igazgatóságait, azzal, hogy: számítunk rátok. A megbecsülés, az eredmény nem marad el a szövetkezetek számára sem, amit a nagykőrösi, abonyi, pilisi példa bizonyít. De az eredmény sokkal több, mint az elismerés, ami a szövetkezetei éri az ilyen irányú tevékenységéért. Az eredmény: a falu még szélesebb körű, még több embert átfogó, tevékenységre serkentő művelődésügye, Kultúrát szerető, művelő emberek még nagyobb tábora. városba, ahonnan \ ugyancsak ennyi kis vendég érkezik. Még egy nap ... számlálják a vendéglátók, s nem ok nélkül. A húsz német fiatalt és azokat, akik két hét múlva velük együtt utaznak, majd Berlinbe, élménydús program várja. Aggtelek, Gö- römböly-Tapolca, Balatonza- márdi, Miskolc. Sztálinvá- ros, Csepel Autógyár, Parlament, cirkusz, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad operaelőadása, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Húsz gyermekvárosí lakos utazik Berlinbe ... Erdei Erzsi, a VII. osztály kitűnő tanulója; Baranyai Tibor odaadó társadalmi munkájáért; Rustyák Anna, az ifjúsági tanács elnöke, Tóth László asztalosipari tanuló a jeles bizonyítványért; Szentbe Judit elsőéves női szabó tanuló a nevelőotthonok országos spar- takiádján elért kiváló eredményéért; a túlkoros — nemrég töltötte be tizennyolcadik évét — Kovács Zoli, aki az idén fejezte be a nyol;a- dik általánost. Egyébként ő lesz az első a Gyermekváros lakói közül, aki Itt vállal állást: fűtő lesz. VALÓBAN VIDÁMNAK, gondtalannak igérkeúk az idei vakáció. Pedig csak néhány érdekességét említettük. Szólni kellene még az autóéi busz-kirándulásokról — ép- ^ pen ma indultak negyvenen J a Balaton-partra, s nemsoká- $ ra Szegedre viszi a fiatalo- Í kát az intézet autója. Az- í után: kirándulások BudaJ pestre, az Állatkertbe, a Vi- £ dám Parkba; két előadás f megtekintését tervezik a Mar- J gitszigeti Szabadtéri Szín- I pádon; vasárnaponként pedig itt, a Gyermekvárosban film- í vetítésekkel szórakoztatják a £ fiatalokat. J Akaratlanul is felvetődik $ e sorok írójában a gondolat: $ milyen nagyszerű ma gyár- nmeknek lenni! Pedig néma n szülői ház neveli ezeket a n gyermekeket. Mégis. S ez n benne a csodálatos. ( (prukner) í ________ m ég az elején tartunk! — már három túrát rendeztek. Az általános iskolás fiúk négy nap alatt tették meg a Főt, Visegrád, Esztergom, Dorog, Főt útvonalat és sok nagyszerű élménnyel gazdagodva tértek haza. A kiszista lányok Visegrádra karikáz- tak, ott vertek sátortábort és maguk készítették el ebédjüket, vacsorájukat is. Az általános iskolások vegyes csoportja pedig egy hetet töltött sátortáborban a nagymarosi Duna-parton — az utat természetesen ők is kerékpáron tették meg. Még két hasonló túrát rendeznek: egyet Balatonra, egyet pedig a Gödöllő—Balassagyarmat útvonalon. Egy a sok programpont közül. A NAPOKBAN hetvenöt gyermekvárosi úttörő a ba- latonzamárdi úttörőtáborba indult. Őket követik egy hét múlva a Gyermekváros KISZ- fiataljai, szám szerint hatvanam És ellátogatnak majd ide a holnap érkező ifjú német vendégek is. Erről külön szólni kell. Esztendők óta a nyár legizgalmasabb és legszebb élménye a külföldi utazás. Minden évben húsz gyermekvárosi lakos utazik kéthetes üdülésre a berlini gyermek\ A FÓTI GYERMEKVAROS ! árnyas fái alatt csodálatos ! történet szövődik. Mesébe il- 1 lene valamennyi epizódja 1 vagy inkább egy nagyszerű 1 regénybe: miként formálód- 1 nak, bomlanak ki meggyö- \ tört gyermeklelkek százai, ! hogy magukba fogadják mind- \ azt a szépet és nemeset, ] amit a mi világunk és egye- ] dűl csak a mi világunk nyújt- ] hat számukra. i E nagyszerű történet egyik I szép epizódja vagy inkább ] epizódsorozata az idei nyár i is, amely megannyi szépet : és jót nyújtott és nyújt még j a Gyermekváros kis Idkói- \ nak. Még felsorolni is nehéz í ennek a gazdag nyárnak min- j den programját. íme a sok í közül az egyik: a kerékpár- \ túrák. t Emlékszem még gyermekko- \ rom nagy álmára: a kerék- \ párra. Mennyire vágytam, \ hogy egyszer nekem is legyen i egy igazi nagy „biciklim”! ; Soha nem volt. Egyetlen egy- \ szer sikerült csak szereznem ! egyet, két napra — költsön. ] Agárdra karikáztam vele és \ vissza. Csodálatos élmény \ volt. Szinte ma is emlékszem \ még minden percére, órájára. I A Gyermekváros lakói szá- l mára már nem elérhetetlen \ álom a kerékpár-túra. Csak ! ezen a nyáron — s lényegében • \ v\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ VIDÁM VAKÁCIÓ Az módi Podmiiiízky-kitsiély nyári lakói dóm — hiszen annyit beszélgettünk már ezeken az esti „tapasztalatcseréken” —, ott nálatok, Lóréven van egy jó szövetkezet, nemrég százezer forintos költséggel építettek istállót és a többi... felépítettétek az említett kultúrott- hont. Megvan hát a megfelelő gazdasági és kulturális alap a továbblépéshez. Megvan a keret. Hogy milyen lesz a tartalom, hogyan formálódik a falu szocialista kultúrája, ez már a mi dolgunk is. Nagy a verseny, az igaz. Az is igaz, hogy mi hátrányosabb helyzetben folytatjuk ezt a versenyt a várossal, s főleg a közeli fővárossal, hiszen ezernyi anyagi és szellemi vonzást kell legyűrnünk a falu érdekében. Tudjuk, rendeletekkel ezt nem lehet elintézni. Sok szempont közrejátszik itt: a községfejlesztés, az új járdák, villanyoszlopok, az új tsz-istállók is, az előbb emlegetett kapák helyett a szaporodó gépek és ezekkel együtt a vonzó kul- túrházak, a kulturáltabb falusi élet oldja meg a ma még sokfelé szorongató „fiatalság”- problémát. <k)
