Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-15 / 166. szám
Miért ment férjhez? A vonaton elkapott beszélgetés foszlány — „Két hete ismerte, mégis hozzáment’’ — nem hagyott nyugodni. Van még ilyen? Valóban van elhamarkodott és érdekházasság, vagy csak egyes emberek rosszindulata mondatja ki az elhamarkodott ítéletet? Erre kerestem feleletet Vácott. _________ ^/fíi'fao s A tiszta Dunaharasztiért Szerte az országban, majd minden kis faluban, községben, meghirdették a tisztasági versenyt. De talán sehol se fogtak olyan lelkesedéssel a munkához, mint éppen Dunaharasztin. Az egészségügyi állandó bizottság, s a tanácstagok, házról házra jártak elmondani, mi a feltétele, célja a versenynek, Es megindult a munka... Evek óta porosodó fáskamrákat, pókhálós udvarokat sepertek, festettek. Az utcai szemetelőkei gyerekek, „tisztaság örök” intették rendre. A községben szemétgyűjtő kosarakat helyeztek el. A mozi és a cukrászda előtt már ott piroslik, de még 14-et készítenek. Az értékelő bizottság minden lakást, udvart megnézett és pontozott. A legmagasabb pontszámot — tizet — 1400 ház 'kapta meg. Csaknem a fél község! De ezzel még nem állt meg a verseny. Szünidős iskolások tisztítják a vízlevezető árkokat, amire ugyan már nem sokáig lesz szükség, mert ássák a csatornákat is. Mannheim Jakabék házának mi is megszavazzuk a tíz pontot. Szebb lesz az utca. ha tiszta az árok. Iskolások, úttörők munka közben. (Kádár Márta és Gábor Viktor riportja) Ráckevén van az evezős bajnokságok legjobb versenypályája 1960. JÚLIUS 15. PÉNTEK Csehszlovák ügyészküldöttség érkezett Budapestre A Magyar Népköztársaság legtöbb ügyészének meghívására, csehszlovák ügyészküldöttség érkezett Budapestre. A vendégek a Magyar Népköz- társaság ügyészségi szervezetének munkáját tanulmányozzák. Óránként háromszázötven adag feketét főz az új félautomata eszpresszógép A Mosonmagyaróvári Fém- feldolgozó Vállalat eszpresszógépei igen rövid idő alatt népszerűekké váltak, s tavaly háromszázat, az idén pedig eddig hétszázat szállítottak belőle a Szovjetuniónak. A kávéfőzőket tovább tökéletesítik, s legújabban elkészült egy új típusú, amelyet darálóval építenek egybe. A forgótárcsás rendszerű félautomata gép a kávét megőrli, önműködően adagolja és megfőzi. Egy óra alatt 350 dupla fekete elkészítésére alkalmas. A gép sorozatgyártását jövőre kezdik meg. Nagyon szerettem Az apró, régi ház ablakából éppen a Dunára látni. Nem messze kőművesek kalapácsa cseng, renoválják a házak közötti boltíves, több száz éves átjárót. A fiatalasszony, akit Annának hívnak, délutánon. Most főz, a vacsorát készíti, mert a férje már délután öt felé itthon van, ő meg csak tíz után. — Miért? — kérdez visz- sza. Látszik, hogy keresgéli a szavakat, őszinte akar lenni, de nem is akar a szavakkal bántani. — Nagyon szerettem. Any- nyira, hogy otthon, a szüleimmel, haragban is voltunk, mert ők nem akartak engedni. Azt mondták, nem hozzám való. De én nagyon szerettem. — És ő? Azt hiszem, ő is. Akkor . .. _ ? — Mert talán most már nem annyira. Sokat vitázunk. Nemigen ért meg. Olyankor veszekedünk is. — Miért? — Egyéves házasok vagyunk. Én spórolok, bútor kellene, meg sok minden. Ö meg veszekszik, hogy inkább öltözzünk, meg „éljünk”, mi a lenének gyűjteni? Talán emiatt vannak a viták. — Most már nem szereti? — De igen. De az kevés . .. Alig ismertük egymást. Három hónapig jártunk együtt. Talán ott volt a baj. — Mindig így lesz? Ijedten kap a szón: — Dehogy! Hiszen azért szeret az ember, hogy olykor engedjen ... Majd összecsiszolódunk ..; Nem tudom Rámnéz, miért hallgattam el. — Szóval, ha az ember szeret. Most komolyodik el először. Bólint. — Igen. Csak úgy szabad megesküdni, ha mind a kettő nagyon szeret... A legjobb barát — Ó, én mór öregasszony vagyok, tiltakozik K. Sándor- né, s közben visszaad a tízesekből és a százasokból, mert a vevő nem vár, még akkor sem, ha újságíró akarja megállítani a bolti forgalmat. — Mi az az öreg? — Négy esztendő! — Gyerek? — Van. Egy. Fiú. Éktelen rossz. Mint az apja . .. Mielőtt csodálkozó kérdésre nyitnám a szám, már válaszol is: — Az apjára ütött. Huncut. Az apja is mindig kifundál valamit. Meglepetés ... ajándék... megfőz . . . mit tudom én, elsorolni sem lehet. Soha nem tudom, mire megyek haza... — Szerelmi házasság? Lehetne úgy is mondani, de én azt hiszem, hogy sokkal igazabbat mondok, ha úgy válaszolok: a legjobb barátom volt. Ma is az. Remélem, így van fordítva is. Mi nem „lángoltunk” — nyomja meg hangsúlyosan a szót — s éppen ezért nem is hamvadtunk el néhány hónap alatt. A barátság, a szeretet tartósabb, erősebb, mint csak az, bogy a másiknak szép a szája, a szeme, vagy kedves a hangja. — Szóval ezért ment férjhez? — Á — kacagja el magát —, nem akartam vénlány maradni. De azért arra ügyeltem, hogy kifogjam — s most már a többiek is nevetnek a tréfán. A jó házasság Civilben anya, hivatalosan válóperes bíró. Tőle nem is a saját házasságát kérdezem. Hanem — másokét. — Nem egészen úgy van, ahogyan a köztudat számon- tartja, hogy ilyen sok, meg olyan sok a válóper. De van. S talán éppen azért, mert az emberek egy része elég köny- nyen, kellő megfontolás nélkül köt házasságot. — Érdekházasság létezik? — Van. De legtöbbször — hozzánk jut. Mert a fiatal lány rájön, hogy a pénz, a villa, vagy — újabban —, az autó nem minden. Beleszeret valakibe. Vagy ó hagyja emiatt ott a férjét, vagy az veszi észre a dolgot, s indítja meg a válópert. De nem ez a többség. Hanem a fiatalon kötött házasságok — azaz, hogy pontosabb legyek: a fiatalon, s meggondolatlanul kötött házasságok. — Ha „receptet” kérnének magától, mit adna meg a jó házasságra? — Recept nincs. De: kellő megismerési idő, szerelem, szeretet, s főként közös érdeklődési terület, azonos igények, alkalmazkodási képesség a másikhoz, minél kevesebb gőg, rátartiság. — Maga szerint van hibátlan házasság? — Olyan nincsen. De van — s ez a többség —, jó házasság. Amiben ugyan előfordul vita, olykor orrolnak Is egymásra, de a házasság alapja, a szeretet, a barátság mindezt feledteti, csak apró árnyék lesz a házasság egén —, hogy irodalmi legyek. — Nem kényelmetlen olykor ilyen céltudatosan házasságot élni, ahogyan maga látja? Elneveti magát: — Nem. Mert változatosságot jelentenek olykor az „árnyékok”. Mert nálunk is akad, mégis: nagyon jól élünk... Mert van alap, amire a házasságunk épült... Az alap. Igen, s akkor van „miért” mire ... Mészáros Ottó Az országos evezősbajnokság idei versenyeit, mint ismeretes, a soroksári Dunaág ráckevei szakaszán bonyolították le és a versenyzők a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a „pálya” nagyszerűségéről. Dióssi György, a Ráckevei Járási Tanács vb-elnöke a napokban hivatalosan átírt a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségéhez és kérte, hogy ezt a minden tekintetben megfelelő vízfelületet jelölje ki a jövőben az evezősbajnokságok versenyeinek állandó színhelyéül. Átiratában hivatkozik arra, hogy sehol az országban alkalmasabb pályát nem lehet találni az evezős sportok számára. A soroksári Dunaág vize ugyanis csaknem állóvíz, szinte észrevétlenül lassú a folyása, de ez a lassú folyás azért elég erős ahhoz, hogy mentesítse a vizet az állóvizek hátrányaitól. A széles meder felülete teljes hosszában áttekinthető igen nagy szakaszon, a ráckevei híd mindkét oldalán egyaránt. Környezete festői, ami jelentősen fokozza az itt rendezett csónakversenyek látványosságát. Ráckeve közlekedési szempontból is igen jó helyen fekszik, a sűrű HÉV-járatok a nap minden órájában lehetőséget nyújtanak Budapest felől a vízisportok kedvelőinek és közönségének, hogy kényelmesen és gyorsan elérhessék, ezenkívül a Dunaág mindkét partján nagyszerű autóutak kötik össze a fővárossal. A vízipálya előnyeit a sportolók már régebben felismerték, aminek bizonyítéka, hogy évek óta tartanak itt kajak-, kenu- és vitorlás-versenyeket, sőt a nemzetközi bajnokságra is Ráckevén készültek fel a magyar kajakosok igen jó eredménnyel. Közli a vb-el- nök még azt is, hogy Ráckeve község tanácsa készségesen adna megfelelő területet állandó jellegű edzőtábor céljaira. A községi tanács természetesen szívvel-lélekkel támogatja a járási tanács kezdeményezését annál inkább is, mert az evezős versenyek itteni rendezésének előfeltételeit más vonatkozásban sikerült már biztosítania. A versenyzők elszállásolásáról gondoskodni tud, mivel erre a célra a nyári vakáció heteiben felhasználhatja a gimnázium és az iskolák tantermeit, élelmezésük sem ütközik akadályba, amióta a Buda- környéki Vendéglátóipari Vállalat rendbehozta és új felszereléssel látta el a Duna Éttermet. Magyar vízkutató szakemberek utaznak Guineába A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat megszervezte, hogy magyar szakemberek utazzanak Guineába és segítsék az ivóvízben szegény ország lakosságának jobb vízellátását. A napokban útnak induló küldöttség fő feladata a vízkutatási és kútfúrási munkák előkészítése, s ezért felmérik a terület földtani és hidrológiai viszonyait. Megállapítják, hogy az ipartelepek környékén mennyi ipari vizet, a lakótelepeken pedig mennyi ivóvizet kell majd felszínre hozni. Számítanak arra, hogy a későbbi munkák elvégzésének irányításához magyar hid- rológusokra, geofizikusokra és kútfúró szakemberekre is szükség lesz Guineában. Egy vállalathoz kerülitek a Pest megyei építkezések Profilirozás — gyorsabb munka Megyeszerte állandó és régi panasz, hogy a város- és községfejlesztési tervek teljesítését megnehezíti az építőipari vállalatok akadozó, késedelmes munkája. Az Építésügyi Minisztérium behatóan foglalkozott a kérdéssel és úgy találta, hogy a probléma megoldásának kulcsa — a profilirozás: egy kézbe kell juttatni egész Pest megye területén a városok és községek beruházási építkezéseit. Megbízta az Építőipari Igazgatóságot: jelölje ki azt a vállalatot, amely ennek a nagy feladatnak meg tud felelni, a munkákat gyorsan és minden igényt kielégítően el tudja végezni. Kisvári János, az Építőipari Igazgatóság vezetője, értekezleten tájékoztatta a szakszervezetek vezetőit és az építőipari szakmai küldötteket a felmerült problémákról és bejelentette,. hogy a 25. sz. Állami Építőipari Vállalatot találták legalkalmasabbnak és ez lesz a megyei építkezések központi szerve. Az átszervezési munkák már megindultak. A területi új vállalat átveszi azokat a munkákat, amelyeket már építenek s mindazokat a megbízásokat, melyeknek teljesítéséhez a régi vállalatok még hozzá sem kezdtek. — Ezzel a profilirozással — mondotta munkatársunknak — reméljük, megszűnnek a sürgetések, kifogások, gyorsabban sor kerül minden városi és községi építkezés lebonyolítására. A beruházások kérdése is egyszerűbbé válik, a beütemezés rendszeres, egyenletes és folyamatos munkát tesz lehetővé. A megbízóknak természetesen ugyanekkor arra kell törekedniük, hogy eleget tegyenek a feltételeknek: a tervek és költségvetés benyújtásával egyidejűén bizto- sítaniok kell az anyagi fedezetet, hogy zavartalan legyen a munkafolyamat. Sem munkaerőben, sem a szükséges anyagban nem lesz hiány. A vállalat a múlt évben 215 milliós összértékben végzett munkát, s most, a kapacitás növelésével, el tudja látni a még nagyobb mérvű foglalkoztatást is. — Hol kezdik meg az építkezéseket? — Először Budaörsön és Szigetszentmiklóson. Ezután sorra kerülnek a többi tervek is. Mintegy húsz építkezésről van szó. Bízunk abban, hogy az átszervezés végre kedvezően segíti elő Pest megye fejlődését. Tizennyolc éves, két éve asszony. A férje most tölti a katonaidejét, jövőre szerel le. Otthon lakik a szüleinél, a férje, ha hazajön, nem panaszkodhat, az anyós, a feleség csalt az ő kedvét lesik. Igaz, nem azért, mert szeretik. Hanem mert: „ha már a férje” ... Magda nem dolgozik. Az iskolából Is a házasság miatt maradt ki, csak két gimnáziumot végzett. Az apa jól kereső értelmiségi, eltartja a családot. A férjnek szakmája nincsen, míg be nem vonult, a Dej Hajógyárban dolgozott. Segédmunkás volt. — Nem tudom. Helyes fiú volt, tetszett. Mindenáron nősülni akart... Magda alig mond többet. Nincs kedvére az egész beszélgetés. A mama — látszik' — ürügyet keres, hogy elküld-, je. Végre sikerül. Es "akkor ömlik belőle a szó. — Higgye el, mi seim akartuk. Nem a fiú miatt. Nekünk igazán mindegy, hogy segédmunkás vagy vezérigazgató lett volna. Hanem mert annyira fiatalok. Nem is tudhatják még, mi is az a szerelem. Mit jelent a házassák. Dehát „muszáj" volt... _ ? — Magda teherbe esett; Azért. Elhallgatunk. Megkaptam a választ a nem tudom-ra. Sajnos, ez a válasz egy rossz, ki : tudja, hová tartó házasságot takar... Szerettük, szeretjük egymást Török Mária. Tanítónő. A férje is pedagógus. — Szakmai házasság — nevet. — Hogy kéznél legyünk egymásnak. Habár ő — s szerelmes szemekkel a fényképre int — felettem van. Fel kell néznem rá. Mert ő tanár. Én meg csak egy tanító- nőcske vagyok . .; Kacag megint, látszik, kedvét leli a tréfában, de azért komolyra fordítja a szót: — Nagyon szerettük és szeretjük egymást. Ha tudná, mit harcoltunk egymásért... — Hogyan? — Igen, harcoltunk. Hogy egy helyre, együvé kerülhessünk. De sikerült is. A szere- ílem mindent legyőz — tárja szét pátosszal a kezét, s megint inevet. — A férje is ilyen vidám? — Azért szeretem. — Ennyi elég? — Ugyan, ne ugrasson. Minjdenben ő a példakép, neki í meg én. Ez egy olyan igazi [szerelmi házasság. Amilyen a í nagykönyvben van megírva... ! — Mennyi ideje házasok? — Tíz hónapja! Tudja, mi- '{'yen sok idő az? '> Most már én sem bírom to- \ vább, elnevetem magam: $ — Rengeteg. Főként, ha az * ember .., A motorra különböző hatásfokú csigákat szerelnek. A képen jobboldalt Beledi Dezső. (MTI foto: Lajos György feiv.) REPÜLŐ CSÓNAK A DUNÁN A !korszerű folyami hajózásnál a sebességnövelés és ugyanakkor a sok kárt okozó hullámverés csökkentése került előtérbe. E probléma megoldására a váci Dunai Hajógyár tervező mérnöke, Beledi Dezső, szárnyas motorcsónakot szerkesztett. A csónak egy bizonyos sebesség elérése után az aljára szerelt szárnyakon siklik. Ezzel szokásosnál nagyobb, kb. 50 km-es sebességet és minimális hullámképződést ér el. A kétszemélyes csónak után egy négy-, majd egy húszszemélyest építenek, és ha az ezeken végzett íkísérletek eredményesnek bizonyulnak, akkor 1965-ben már sorozatban készítik a 60 személyes szárnyas vízibuszokat.
