Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-30 / 179. szám
”tMirha* I960. JÜLIÜS 30. SZOMBAT A GYULAI TAPASZTALATOK Bátrabban alkalmazzuk az új kereskedelmi formákat megmondták a kereskedelmi dolgozóknak, hogy mire készülnek, az ellenérvek hullámaival találták szemben magukat. — Tönkreteszitek az egész kereskedelmet — Elriasztjátok a vásárlókat. — Feleslegesen pocsékoljátok a pénzt — vélekedtek nagyon sokan. Azóta persze merőben megváltozott a helyzet. Módunk volt beszélgetni ugyanazokkal az emberekkel, akik a fenti nézeteket vallották. Beszélgettünk vásárlókkal is. Most már egyöntetűen vallják: — Bár már hamarabb csináltuk volna meg ugyanezt. A másik fontos tanulság tehát, hogy az átalakítást meg kell előznie alapos, mindenre kiterjedő felvilágosító munkának. Nemcsak a bolti dolgozók körében, a vásárlókkal is beszélgetni kell. A gyulaiak ezt tették és végül elérték, hogy nyolcezer órát társadalmi munkában dolgoztak a boltosok, sőt vásárlók is az átalakításnál. Persze, csupán a városi, vagy a megyei tanács kereskedelmi osztálya nem tudta volna mindezt megtenni. Azért tudták sikerre vinni az ügyet, mert támogatta és segítette őket a megyei, városi pártbizottság, a tanácsok, a különböző szervek és tömegszervezetek. Ilyen összefogott munkára lesz nálunk is szükség ahhoz, hogy el tudják végezni ezt a nagy munkát. Valamit azonban elmulasztottak Gyulán. Meggyőzték ugyan a bolti dolgozókat az átalakítás helyességéről, de a tervezésbe nem vonták be őket. Pedig az utólag elhangzott sok-sok ötlet, hasznos javaslat bizonyítja, hogy ha mindezt az elején kapják, sokhettek volna. Az úttörők persze így is nagyon szépek, praktikusak, egyszóval megfelelnek a célnak. Csupán olyan dolgokról van szó, mint például amit egy-két boltban tapasztaltunk, hogy a pénztáros háttal ül a vevőtémek. Ebből ismét származik egy fontos tanulság: nagy gondot kell fordítanunk az előkészítés, a tervezés során arra, hogy minden jó ötletet, tanácsot figyelembe vegyünk. Arra is ügyelnünk kell, hogy a pénztárral kapcsolatos hibákat ne kövessük el. Sőt, arra is gondolni kell, hogy mielőtt még megtörténne az átalakítás, át kell képezni a pénztárosokat az új rendszernek megfelelően. Nagyon jelentős tanulsága a gyulai kezdeményezésnek, hogy minden felhasználható berendezést hasznosítani kell az átépítés során és arra kell törekedni, hogy a lehető legkisebb költséggel oldjuk meg a feladatot. Gyulán átlagban számolva, boltonként 15 ezer forintba került az átalakítás. Ebben az ösz- szegben persze nem szerepelnek az új hűtőgépek és pénztárgépek. Többen vitatkoztak az anké- tor, hogy ha már átalakítjuk a boltokat, akkor a padlótól a mennyezetig varázsoljunk mindent újjá, hogy 8—10 évig legalább nagyobb átalakítást ne kelljen végezni a boltokban. Mások azon az állásponton voltak, hogy csak a legszükségesebb munkákat kell elvégezni. Tausz elvtárs nagyon találóan zárta le a vitát, mondván, ezt a kérdést mindenütt az döntse el, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre és mit lehet abból kihozni. Felesleges költekezés persze, sehol sem engedhető meg. Egy másik megszívlelendő dologra ugyancsak Tausz elvtárs hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a boltok átalakítását nem szorítják sablonok közé. Tág teret engednek a helyi elképzeléseknek, kezdeményezéseknety. Vannak azonban olyan berendezési tárgyak, amelyek mindenütt beváltak, ezeket egységesen a nagyiparnak kell legyártatnia, mert így olcsóbb, mintha mindenütt helyileg készítenék el. Megyénket Niedermann Márton elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője és Örsi Ferenc elvtárs, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója képviselte a gyulai ankéton. Mindketten soksok tapasztalattal tértek haza. Alaposan körülnéztek a boltokban, beszélgettek az emberekkel, feljegyzéseket, rajzokat készítettek, hogy itthon minél több segítséget tudjanak adni majd a munka során. Most már csak arra van szükség, hogy a megyei tanács és valamennyi illetékes megyei szerv helyezze előtérbe .a Icereskedelmi egységek átalakításának ügyét és a felső vezetéstől kezdve az előadókig mindenki bátran fogjon hozzá a munka előkészítéséhez. Aztán pedig megyénkben is kezdődjék él a nagyszabású átalakító munka az ország és a vásárlók érdekében. Farkas István Ne etessük fel a télire való takarmánykészleteket I A Földművelésügyi Minisztérium felhívása de még jelentős készletek vannak, s a termelőszövetkezetek a járási, illetve megyei tanácsok révén szinte korlátlan mennyiséget igényelhetnek. A 45—50 százaléknyi cukrot, azonkívül sok ásványi anyagot tartalmazó melaszból a termelő- szövetkezetek közös gazdaságain kívül a háztáji gazdaságok is kaphatnak. NINCS SIKERE A PORÍTOTT SÖRNEK Torontóban forgalomba hozták a porított sört, amely szódavíz hozzáadásával állítólag „jobb, mint az igazi”. A kanadai sajtó körkérdést intézett a serfözökhöz és a sör barátaihoz, akik azonban nem nagy lelkesedéssel nyilatkoztak az új találmányról. Egy aktív sörivó szerint a porított sör, bár „gyorsan" elkészíthető, a rendes sörösüveg felbontása sem telik hosszabb időbe — és az eredmény megbízhatóbb. í A táci Petőfi Tsz fogatokkal segíti a feltárási munkákat. Az új tanévben több mint ötvenezer középiskolás Lau! az öt plusz egyes oktatási renászerLen Az eddigi tapasztalatok szerint a középiskolákban bevált az öt plusz egyes oktatási forma. Még nem végleges adatok szerint az 1960/61-es iskolaévben 227 általános gimnázium 1233 osztályában tanulnak már öt plusz egyes rendszerben a diákok. (Az előző tanévben 177 gimnázium 600 osztályában volt öt plusz egy.) Ebből 633 lesz az új osztály. Ezen belül 450-ből ipari, a többiből pedig mezőgazdasági jellegű gyakorlati munkára Ötvenezer éves állati csontok Sikerül-e megtalálni a tokodi leletben a jégkori ember csontjait is ? A múlt hó közepén Tokodon kőfejtés közben régi csontok kerültek elő. Az édesvízi mészkőben talált üregből — mint Jánossy Dénes muzeológus elmondotta — 50 000 éves állati maradványokat hoztak fel. Tíz-tizenöt őskori állatfaj körülbelül száz csontja került elő. Megtalálták a mammut, a gyapjas orrszarvú, az óriás szarvas, a bölény, a hiéna, a barlangi medve, a farkas, a vadszamár és más, kisebb emlősök csontjait is. Ezek közül különösen érdekes az úgynevezett nagy ugróegér, amelynek utódai jelenleg is élnek Kelet-Ukrajnában és azon túl. Eddig úgy képzelték, hogy ez a kenguruhoz hasonló, de apró állatka testalkata miatt nem tudott nagy vizeken átkelni és ezért nem sikerült nyomára bukkanni a Dunától délre. Lehet azonban, hogy ez a példány valami ragadozó madár zsákmánya lett és az repült keresztül vele a folyó felett. Csontjain ugyanis olyan törések láthatók, amilyeneket a bagoly szokott hagyni áldozatán. A feltárás még nem fejeződött be, de máris feltűnt, hogy ugyanazokból a csontokból — például a bölény lábközcp csontjából — egész sorozat van együtt. Ez viszont az ősember jelenlétére utal: valószínűnek látszik, hogy ötvenezer évvel ezelőtt élt ősünk hordta ösz- sze ezeket a csontokat valami titokzatos kultikus célból és talán az ő csontjai is előkerülnek majd. Római kori fürdőmedencék. Egy avarkori csontváz a sok közül. (MTI foto, Bereth Ferenc felv.) A második g^ves terv 1 időszakában a kereskedelmi s forgalom mintegy 40—45 szá- £ zalékos növekedésével kell ' számolnunk. Nézzük meg újból ezt a számot és gondolkozzunk. Vajon azt je- lenti-e csupán, hogy népünk életszínvonala jelentősen emelkedik és ezzel a keres- 1 kedelemnek is számolnia { kell? Nem, ennél sokkal többről van szó. Arról, hogy , meglévő bolthálózatunkat , csaknem a felével kellene . szaiporítanunk. Nem kell kü- , lönösebb közgazdasági isme- t rét ahhoz, hogy megállapít- ( suk, sok-sok nagy jelentőségű feladatunk mellett ezt , nem tudjuk megoldani. A forgalom ilyen mértékű növekedésével viszont szá- \ molnunk kell és minderűcép- j pen biztosítani ennek lebo- j nyolítását. Ha a hálózat általános bővítésével nem megy, ] akkor más utat kell járni. < A Belkereskedelmi Minisz- l tórium, de nyugodtan mond- i hatjuk, hogy az egész keres- i kedelem megtalálta ezt az s utat, ami pedig nem más, 1 mint az új kereskedelmi formákra való áttérés az egész ; országban. Ezt nemcsak a kül- < földi tapasztalatok bizonyít- i ják, hanem a mi saját kísér- 1 léteink is. Ezt állapították i meg az ország kereskedelmi < vezetői a Gyulán július 25-én : és 26-án megtartott orszá- 1 gos ankétjükön, amelyen : Tausz János belkereskedelmi < miniszter is részt vett. ' Miért éppen Gyulán ren- ' dezték meg ezt az ankétot? Azért, mert az országban elsőnek ebben a Békés megyei kisvárosban alakítottak át minden boltot új eladási — önkiszolgáló és önkiválasztó — rendszerűvé. Az idei első félévben végezték el ezt a nagyon nehéz munkát. Fél év nem nagy -idő; ~ részvevőinek mégis lehetőségük nyílt meggyőződni arról, hogy a gyulai kezdeményezés helyes és mindenütt követni kell. — Ez a tanácskozás mérföldkő kereskedelmünk életében. Eljutottunk odáig, hogy már nem kell meggyőzni az embereket az új formák előnyeiről. Most már abban kell segítenünk, hogyan hajtsák végre áttérést — mondotta Tausz elvtárs az ankéton. Pest megyében is így van ez. Van már jónéhány új rendszerű boltunk. Ezeknek az eddigi működése is az új forma mellett' tanúskodik. És számunkra különösen fontos a gyulai felhívás. Megyénkben hatalmas építkezések folynak. Uj gyárak, gyártelepek létesülnek Pest megyében az ötéves terv során. Nálunk tehát a forgalom még nagyobb mérvű növekedésével kell számolni. Az előttünk álló feladat nem könnyű. Éppen ezért bizonyára hasznos lesz, ha a saját próbálkozásaink tanulságai mellé a gyulai nagyméretű kísérlet tapasztalatait is közreadjuk. A gyulai elvtársak elmondották, hogy mielőtt hozzáfogtak az általános átalakításhoz, alapos gazdasági elemző munkát végeztek. Ennek alapján készítették el az átalakítási terveket. Nagy gondot fordítottak a tervezésnél arra, hogy az újrendszerű boltok berendezésével közelebb vigyék az árut a vásárlóhoz és egyben a vásárlóteret is növeljék. A látottak és a hallottak alapján elmondhatjuk, hogy mindez sikerült. Azt is sikerült megol- daniok már a tervezésnél, hogy nem kell növelniök a létszámot, ellenkezőleg, még csökkenthetik is egyik-másik bolt eladóinak számát, s a „felesleges” munkaerőt így másutt foglalkoztathatják. Az ember azt hinné, hogy ilyen alapos, körültekintő tervező munka után gyerekjáték a kivitelezés. Meggyőztek bennünket a gyulai elvtársak ennek az ellenkezőjéről. Amikor járnak hetenként egy napon a fiatalok. Az 56 közgazdasági techni-^ kum közül a következő tan- ^ évtől negyvenhétben lesz öt ^ plusz egyes oktatási forrna,^ összesen 177 osztályban. Elő-^ zetes számítások alapján te- ^ hát az általános gimnáziu-^ mokkái együtt 274 középis-^ kola 1410 osztályából több ^ mint ötvenezer diák részesülj majd hetenként egy napon^ ipari, illetve mezőgazdasági ^ jellegű gyakorlati képzésben. ^ Ez a középiskolákba járó ta- £ nulóif júságnak csaknem ötven £ százaléka. ^ A múlt évi viszonylag soká munkahellyel szemben a jövő á tanévben már általában csak á egy-két munkahelyre mennek á gyakorlatra az öt plusz egyes á osztályok tanulói. Az iskolaiá tanműhelyeket — ahol az elsőá osztályos gimnazisták dolgoz-á nak — mintegy két és félmii-á Iió forintos állami hozzájáru-á lássál szerelik fel a szüksé-á ges munkaeszközökkel, szer- á számokkal, gépekkel.---------- I N ői súly a repülőtéren | Mivel a legtöbb nő keveseb-^ bet nyom a férfiaknál, a dán ^ utasszállító légitársaság egyik ^ vezetője javasolta, hogy a j nők ezentúl a súlykülönbözet-^ nek megfelelően külön díjazás^ nélkül több poggyászt vihes- ^ senek magukkal. Mivel a díj- ^ mentes poggyász súlya erősen^ korlátozott és a többletért^ meglehetősen sokat számíta- ^ nak fel, a legtöbb repülőgé-á pen utazó nő örömmel ío-í gadná ezt az intézkedést. í A legutóbbi napok kiadós esőzései véget vetettek a helyenként már érzékeny károkat okozó nagy szárazságnak, a kapások, a takarmányfélék új erőre kaptak, s gyors fejlődésnek indultak. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium takarmánygazdálkodási osztálya felhívja a termelők figyelmét, hogy kíméljék a télire szánt takarmánykészleteket, s az állatállományt nyáron £ és ősszel lehetőleg teljes £ mértékben friss takar- ^ Hiányokkal, hulladékta- ^ kormánnyal etessék, al- ^ kalmi legelőkön legel- ^ tessék. A takarmánygazdálkodási 4 szakemberek véleménye sze- ^ rint — elsősorban a takar- ^ mányigényes vidékeken — minél előbb, s minél nagyobb területeken vessenek a fris- jí sen lekerült gabonafélék tar- j! lójába őszi takarmánykeverő- % két. Különösen ajánlják a ^ rozsot és az őszi árpát bor- ^ sóval, repcével, szöszös bük- % könnyel keverten, vagy búzát % pannon bükkönnyel. A tarlók lebuktatásával ^ egyidöben ajánlatos spenó- ^ tot vagy csibehúrt vetni, ami ^ főleg a sertéseknek és a ju- hóknak ad bőséges legelőt, ^ egészen a szigorú tél beáll-^ táig. Mindezeken kívül szüksé- gesnek tartják a szakembe- $ rek, hogy a termelők mindenütt ^ gyűjtsék össze és használ- 5 ják fel a hulladéktakar- í Hiányokat. Ford ítsanak a gazdaságok p és gazdálkodók az idén foko-} zott gondot a széna és a jj szalma kazalozására, továb-; bá a törek és poly va elrak-; tarozására. A nagyüzemi ta- *•, pasztalatok szerint ugyanis p — melasz hozzáadásával —í ; a szalmából, törekből. po!y-; vából csaknem szénaértékű,; ízletes takarmányt készít- \ hatnék a szarvasmarhák ré-; ■ízére. í A Földművelésügyi Mi- - niszterium már az ed- ! digícfcben több mini • hétszáz vagon melaszt < osztott ki, 4------------■ F eltárják a „magyar Pompejit4í A Gorsium egykori római település ásatásán dolgoznak a \ Fejér megyei Tác község határában dr. Fitz Jenőnek, a székes- ! fehérvári István király Múzeum igazgatójának vezetésével és : a Fejér megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának anyagi se- \ gítségével. Szeptemberben ezen a helyen tartja meg tudomá- • nyos vándorgyűlését a Régészeti Művészettörténeti és Erem- ; tani Társulat. A Fejér megyei múzeumi hét alkalmából meg- ; rendezendő tudományos vándorgyűlésre számos külföldi ven- l déget is meghívnak, I
