Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-27 / 176. szám

fitndédl 2fr CEGLÉD, ALBERT IRSA, C EG L É D BE RC EL, TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE MEGSZÉPÜL A MALOMTÓSZÉL KÖRNYÉKE IV. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1960. JŰLIUS 27. SZERDA A megyei áruforgalmi bizottság ceglédi ülése Az elmúlt héten Cegléden tartotta II. félévi ülését a megyei áruforgalmi bizottság. A bizottsági ülés fő feladata az, áruellátás helyzetének vizsgálata, a II. félévi terv­időszak áruellátási problé­máinak megbeszélése volt. Az a tény, hogy a megyei árufor­galmi bizottság üléseit az utóbbi időben nem Budapes­ten, hanem a megye egyes vá­rosaiban tartja, aláhúzza azt a helyes törekvést, hogy a ke­reskedelmet irányító szakem­berek lehetőleg a helyszínen vizsgálják és tárgyalják meg a legfontosabb kérdéseket. Az ülésen részt vettek a megyei tanács kereskedelmi osztályának képviselői, a helyi szervek kereskedelmi felügye­lői, az állami kereskedelmi felügyelet képviselője, az ér­dekelt nagy_ és kiskereske­delmi vállalatok igazgatói és áruforgalmi vezetői. A megyei áruforgalom hely­zetét és az év második felé­nek áruellátási kérdéseit Nie­dermann Márton, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak áruforgalmi osztályveze­tője ismertette. A beszámolóhoz több érté­kes hozzászólás hangzott el a megjelentek részéről. Szmolényi Sándor, az Élel­miszerkereskedelmi Vállalat igazgatója foglalkozott a ceg­lédi vállalatok boltegységeinek áruellátási helyzetével, fel­hívta ä figyelmet a meglevő hiányosságokra, amelyeket a nagykereskedelmi vállalatok­nak a jobb árukiszolgálások­kal kell javítaniok. Ezenkívül foglalkozott még a készletgaz­dálkodás kérdéseivel is. Kovács Béla áruforgalmi osztályvezető elmondotta, hogy a vállalat az elmúlt hónapban Nagykőrösön létesítette a 13. önkiszolgáló boltot. A bolto­kat már megszerette a közön­ség. Az új tisztiház épületé­ben létesülő csemegebolttal kapcsolatban elmondotta, hogy ennek ez év augusztus 1-re kellett volna tervszerint meg­nyílnia, de kivitelezési ne­hézségek támadtak, amelyeket minél hamarabb el kell hárí­tani. A nagykereskedelmi vál­lalatoktól kérte, hogy a ren­delkezéseket a lakosság za­vartalan ellátásának biztosí­tása érdekében niánytalanul teljesítsék. Szepesi Dezső a Vendéglá­A járási klubcsapatok tornája Ceglédbercel—Tápiószecső 4:1 (2:1) színvonalú játékot láthatott a kö­zönség. Breznai játékvezető felü­letesen vezette a mérkőzést. A berceli csapatból Finszter, Sen- kei, Schmidt és Prudics jeles­kedett. Ezzel a győzelemmel Cegléd- b.ercel mint járásunk képviselője, megnyerte a járási klubcsapatok tornájában az elsőt megillető kupát. Gratulálunk a berceli labdarúgóiknak és a csapat veze­tőinek. Kohlmayer Ádám tóipari Vállalat részéről fog­lalkozott a sörellátás helyze­tével. Megállapította, hogy az üzemegységeknek egy hétre leszállított sörmennyiség 2—3 nap alatt elfogy, ezért kérte a sörellátás megjavítását, ma­gasabb sörkeret biztosítását. A saját termelésű ékelek ter­vét a vállalat az elmúlt idő­szakban 123 százalékra telje­sítette. Az eredményeket e területen még fokozni lehet­ne, ha a vállalat még egy te­hergépkocsit kapna. Felszólalásában a jégellá­tással kapcsolatban egy na­gyon komoly problémát vetett fel. A ceglédi vágóhídon mű­ködő jéggyár ugyanis kö­zölte, hogy vasárnapon­ként nem tud a vendég­látóiparnak jeget szállí­tani, mivel létszámproblé­mákkal küzd. Ez tehát azt jelenti, hogy a vállalat üzemegysége vasárnap nem tud sört, szódavizet, üdítő italokat hűtött állapotban kiszolgálni a közönségnek. Nyáron ez nagyon nyomós kérdésként vetődik fel, amely­nek megszüntetésére az illeté­kes szerveknek, de elsősorban a jéggyárnak megfelelő intéz­kedést kell tenni. Reméljük, hogy a megyei áruforgalmi bizottság az elkö­vetkezendő időszakokban, ami­kor újabb ülését tartja Ceglé­den, a kereskedelem helyi kérdéseit még mélyebben fogja megvizsgálni és e téren egy­részt megadja a fejlődés to­vábbi irányát, biztosítja, hogy városunk kereskedelme lé­pést tartson az országos fejlő­dés menetével. Ebbe a mun­kába a Ceglédi Városi Tanács v. b. kereskedelmi csoportjá­nak is jobban be kell majd kapcsolódnia. — N — Nem féltek a szárazságtól A Dózsa Népe Tsz vezető­sége gondosan készült a má­sodvetésre. Nem törődött a szárazsággal, az aratás után 120 holdat azonnal fölszántott, hogy minien pillanatban ké­szen álljon. Amikor az első kis eső lehullott, azonnal el­vetettek 25 hold csalamádét, 15 hold kölest és 70 hold nap­raforgót zöldtrágyának. Ezen­kívül újabb 30 hold naprafor­gót vetnek zöldtrágyának. Az­zal, hogy a talaj vetésre elő volt készítve, előnyt nyertek a másodvetésben, mert a ké­sőbb jött esők hasznosan érté­kesülnek. rolt, jelenleg rendezetlen terü­leten pedig a strand- és sport­telepek kialakítására kerülne sor. Ismertette Hegedűs elvtárs, hogy a jövő héten megkezdő­dik a Hold utcában a járda­építés, a 4—5 km-es járda épí­tésére 300 000 forintot fordíta­nak. A tanácstagi beszámolón a lakosság kérte a Mező utca portalanítását. Ezzel kapcso­latban elmondta, hogy az utca olajozása nem volna célszerű, de a közeljövőben úgyis ren­dezik a város utcáit, az arra kijelölt utcák felületét pedig rögzítik, így megoldódik a Me­ző utcaiak gondja is. A strandfürdő építése 1964- re fejeződik be, de a környék rendezése és a teniszpálya épí­tése már egész közeli feladat, amely szükségessé teszi, hogy a lőtér-domb környékének ren­dezésébe a város társadalma és ifjúsága bekapcsolódjék. Érde­keltek a jelenlevő választópol­gárok is, hiszen saját lakóne­gyedük rendezéséről van szó; A tervezet megvalósításához a jelenlevők felajánlották se­gítségüket, — gi — Egy hónappal ezelőtt tanács­tagi beszámolóra jöttek össze a 11. körzet választópolgárai. A Ceglédi Hírlapban is hangot adtunk azoknak a javaslatok­nak, amelyek a tanácstagi be­számolón elhangzottak. Peresztegi Ferenc, körzeti tanácstag most isimét összehív­ta választópolgárait, hogy tá­jékoztassa őket, mi lett a ké­rések, javaslatok sorsa. A tá­jékoztatóra meghívta Hegedűs elvtársat, a városi tanács mű­szaki csoportvezetőjét, és jelen volt a megbeszélésen Kiss András elvtárs, a Hazafias Népfront városi titkára is. A jelenlevők megelégedés­sel vették tudomásul, hogy ké­résükre a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat a lánctal­pas járművek bejáratására a jövőben nem használja a kör­zet földes utcáit. A javasolt autóbusz 'körjárat ügyében is folynak a tárgyalások. Hegedűs elvtárs ismertette a város fürdőprogramját, amely szerint a 11. ötéves terv során gyógynegyedet alakítanának ki a mostani gyógyfürdő környé­kén — a budapesti vasútvonal a Jászberényi út, a Malom tó­szél és a sporttelep által hatá­A ceglédi fűtőház az első féléves terv tükrében Fejlődő iparunk és mező- gazdaságunk termékeit első­sorban vasúton juttatják el a rendeltetési helyre. A vasút tehát egy igen fontos szerv, melynek üzemágai közül a vontatás a legfontosabb. A ceglédi fűtőház, melyet három éve Szabó Béla fűtő- házi főnök vezet, igen szép sikerekre tekinthet vissza; több munkaverseny győztese, országos versenyek helyezett­je, többszörös élüzem és több dolgozója már igen magas ki­tüntetésben (miniszteri dicsé­retben, vezérigazgatói elisme­résben) részesült. A múlt évben is az élüzem szinttől csak a szénmegtaka­rításban mutatkozó kétszáza­lékos hiány fosztotta meg a fűtőházat. Az 1960-as év első félévé­ben a tavalyi lemaradás miatt nagy gondot fordítottak a szénmegtakarításra. A dol­gozók munkájának azután meglett az eredménye, hiszen az április 4-i 109 százalékot is túlszárnyalva, az első fél­évben 111 százalékos szén­megtakarítás az eredmény. A szép eredménytől természete­sen nem maradt el a gazda­ságos mozdonykihasználás sem — ahol 123,8 százalék volt az eredmény — és a faj­lagos kocsimozgatási egység­idő, melyben 107 százalékot teljesítettek. A gőzmozdonyok időszakos mozdony ja vitását az előírt 100 százalékra végezték el. Az előbbi jó eredmények­nek a következménye a sok kiváló dolgozó. Az első fél­évben két „jelvényes” kiváló dolgozón — Dózsa Gyula fő- mozdonyvezetőn, a fűtőház pártszervezetének titkárán és Kenéz Béla mozdonylakatoson kívül — 18-an kapták meg a kiváló dolgozó oklevelet, a hozzá járó pénzjutalommal együtt. További jó munkájukért a jutalmat pedig a vasutasnap­kor ünnepélyes keretek között veszik majd át a fűtőház dol­gozói. —A—Gy— Jó dolog a prémium — Nem vitás, hogy a ceg­lédi fotóművészeknek világ- viszonylatban is kitűnő ne­vük van. Elsősorban Tóth Istvánt említem, de nem felejtkezhetek el Kaczur Pál­ról, Zsuffa Béláról, Mákos Józsefről, Remete Józsefről, a fiatalok közül Nánásy Iván­ról. Mindannyian a ceglédi fotoklub tagjai vagyunk és ez határozza meg a jövőnket. Szorgalmasan fényképezünk, segítjük egymást és szor­galmasan szerepelünk a ki­állításokon. Átlagosan ha­vonta harminc-negyven meg­nálására. Amíg az I. negyed­évben mindössze 35 000 forint értékű használt, bontásból származó anyagot használtak fel a lakóházak felújításánál, addig a II. negyedévben — éppen a prémium kitűzése következtében — nem keve­sebb, mint 121 000 forint ér­mékre növekedett újból a fel- ! használt anyag értéke, j Miután a negyedéves tervet í két százalékkal túlteljesítet- \ ték és jelentős béralapmeg- \ takarítást értek el, a pré- \ mium az erkölcsi elismerés Amellett helyesen fejezi ki az \ anyagi érdekeltség elvét is. í — A KÁT AI ÚTI Kovács-fé- > le városi gőzmalom nyári nagy karbantartási munkálatai befe­jeződtek. Hétfőtől — 25-től a közönség rendelkezésére áll. ^ — JÓ ÜTEMBEN HALAD a ^ járásban a cséplés. A 91 810 ^ mázsa búzából 30 963 mázsát, £ az 59 711 mázsa rozsból 29 000 ^ mázsát és az 55 607 mázsa ár- ^ pából 44 710 mázsát csépeltek ^ cl eddig. — KOMOCSAI JÓZSEFNÉ ^ (Puskin u. 25) őstermelői iga- ^ zolvámyával több esetben visz- ^ szaélt úgy, hogy nem a saját | termelvényeit árusította, ha- ^ nem üzérkedésből másoktól is ^ vásárolt árukat és azokat drá- ^ gábban adta el. A szabálysér­tési hatosáig pénzbírsággal súj- ^ tóttá és őstermelői igazolvá- | nyát bevonta. £ — A MIKEBUDAI Ady End­^ re Termelőszövetkezet építési ^ házibrigádja 20 férőhelyes ser- ^ tésfiaztató építésén dolgozik. \ — MAKA SÁNDORNÉ Al­í bertirsa, Szabadság telepi Ia- ^ kosnak 1000 forint jutalmat !í adott át a községi tanács, me- | lyet mint sokgyermekes édes- g anya érdemelt ki. ^ — HÉTFŐN a párt és a ta­^ nács képviselői és a termelő- szövetkezetek vezetői, közösen £ megtárgyalták a szövetkezetek í 1961. évi termelési terveinek y alapelveit, amelyeknek figye- lembevételével készülnek el • $végleges tervek. Olyan kis vállalatnál is, mint a Községgazdálkodási Vállalat, ösztönző hatású le­het a helyesen megállapított prémiumfeladat. A félév le­zártával kiderült, hogy a cél­kitűzésnek megfelelően nagy gondot fordítottak a bontás­ból kikerült anyagok felhasz­biztatást jelentett. Valóság- gal új világ nyílt meg előt­tem. Teljes érdeklődéssel az ember, sőt szorosabban meg. határozva, a dolgozó ember felé fordultam. Rengeteget fényképeztem. Igen sok ha­zai kiállításon szerepeltem, fotóművész körökben nyil­vántartottak és ezzel meg­nyílt előttem a világ. — Erre vagyunk most ki­váncsiak. — Az Anyám című képem­ből nemzetközi siker lett. Hu­szonkét különböző ország ki­állításaira küldtem el és ti­zenkilenc helyen kiállítot­ták. Biztosan nem m undok azzal újságot, hogy ezeken a kiállításokon a képnek igen komoly versenyt kellett ki­állnia, hiszel egy nemzet­közi kiállítás két-h íromszáz képes anyagát több ezer kép­ből válogatják ki. Szemlélte­tésül megjegyzem, hogy a nemzetközi kiállításra kerülő képeknek előzőleg k. kell érdemelni a magyar fotómű­vészek szövetségének elis­merését. A szövetség enge­délye nélkül kép nemzetközi kiállításra nem kerülhet ki és természetes, hegy min­den ország fotoszövetsége gondosan és szigorúan ügyel a színvonalra. — A Nyár öröme c. gyer­mekképemnek világviszony­latban komoly sikere volt. Ezt a képet a világ legelő­kelőbb fotóalbumai közöl­ték, köztük elsőnek az angol Photograms of the Year 1958- as díszkiadású évkönyve. — Az Eltévedtek c. képem világviszonylatban tizenöt helyen szerepelt és számtalan katalógusban látott napvilá­got. — Jövője? hívást kapok a világ minden tájáról, Hongkongtól Dieppe- ig. Ez számomra és a ceglédi fotoklub tagjaira nézve nagy megtiszteltetés. — Es minden meghívásnak eleget tesz? — Az lehetetlenség lenne. Sem anyaggal, sem pénzzel nem győzném. Különben is a nemzetközi igény igen nagy és azt csak a legmagasabb szín­vonalú anyaggal lehet kielé­gíteni. Pontosabban a kiví­vott nevet nemcsak megtar­tani — hanem öregbíteni sze­retnénk. Kik CEGLÉDI EMBER A NAGYVILÁGBAN Tápiószecső, 300 néző. Vezette: Brémai. Az osztályozok után alighogy lecsillapodtak a berceli szurkolók izgalmai, máris újabb nagy erő­próba elé került a csapat. A já­rási bajnokok küzdelmeiben az elsőt megillető kupa sorsa dőlt el ezen a. mérkőzésen, ugyanaz a helyzet állott elő, mint az utolsó osztályozó mérkőzésen Dunakeszi ellen. Bércéi csak akkor mond­hat le a kupáról, ha legalább három góllal marad alul ellen­felével szemben. -f/ Hűvös széllel kezdődött a talál- í kozó. Ceglédibercel a következő ^ összeállításban kezdett: ^ Csilló — Finszter, Schmidt, £ Nagy — Senkei, Kövesdi _ Kug- ^ l er, Prudics, Macsikási, Hajas, £ Pánczélos. ^ A hazai együttes a szél tómoga- £ tása ellenére is gyengén játszott^ az első percekben. így sikerült J Prudics révén megszerezni a ve-í zetést a bercelieknek. (1:0). az$ első félidő hátralevő részében. — $ az utolsó tíz perctől eltekintve _$ B ércéi telj etsen leállt. Egy szúr- $ kóló találóan jegyezte meg: „Most ^ pihenők ki a fiúk az osztályozó ^ fáradalmait.” A kiegyenlítő sóit $ a 12. percben lőtték. (1:1). A 19./ percben óriási gólhelyzetét hagy-} tak ki a szeosőiek. Csilló kifu- $ tott a kapuból, de csatáruk az ^ üres kapu m-ellé gurított. Erre, \ mintegy válaszként, Macskáéi rit- í kán látott, szép lövéssel váltotta / ki a közönség tapsát a 20. perc- $ ben. A labda a kapufa éléről vá- / gódott vissza a mezőnybe. A ha- \ zai szurkolók bíztatására a szecsői *t csapat igen nagy lelkesedéssel í játszott, de csatáraink a 100 szá- \ zalékos gólhelyzeteket is kihagy- J ták. Az utolsó tíz perc már a í bercelieké volt. A 36. percben j Macskást szépen futott el és a 5 kapussal szemben nem hibázott, j (2:1). - í A második félidő elején ismét j Tápiószecső lépett fel támadólag,! de később fokozatosan kiben tak o- \ zott. különösen az utolsó negyed- \ órában a két csapat között —\ most már így Is mondhattuk —j az osztályikülönbség. Bércé) ál-1 landóan támadott, csiaik a kapura I aövéssel volt baj. A 66. percben; Sertkei példás helyzetfelismerés-! sei növelte a gólok számát. A Bzecsöi kapus _ aki egyébként (kitűnően védett ezen a találkozón i— kiszaladt az egyik labdára, de az hátra került a félpályától kto. 10 méterre álló Senkeihez és ő taz üres kapuba lőtt. (3:11. A 77. percben Prudics sokatígérően tört ki, a kifutó kapust is ki­cselezte, de tiszta helyzetiben. 5 méterről az üres kapu mellé lőtt. Óriási helyzet volt. A végered­ményt Macskást állította be a 80. percben. (4:1). A hátra levő idő­ben sokat és szépen támadott, a most már biztos kupagyőztesnek tekinthető Bércéi, de több gólt nem sikerült elérni. összefoglalva elmondhatjuk: a TI. félidő utolsó negyedórájától eltekintve, érdektelen, alacsony Keresztury Ferenc jó nevű, tekintélyes kőműves kisiparos, így ismerik általában a ceg­lédiek. Országos, sőt világhí­rű fotóművész. így mondják azok, akik szeretik a szép, mű­vészi fényképet és állandó látogatói a fotóművész kiállí­tásoknak. Mindkét vélemény igaz. Keresztury Ferenc való­ban tekintélyes építőmester. Legalább harminc alaposan megépített ház és számtalan ház újjáépítése dicséri a ke- zemunkáját. Két év óta a szakma kiváló mestere. Sza­bad idejében pedig fényké­pez és számtalan magyar, külföldi fotókiállítás megbe­csült részvevője. Valóságos szenvedélye a fényképezés. Érthető, ha er­ről a szenvedélyéről szíve­sen és nagy lelkesedéssel be­szél. — 1931 óta fényképezek. Ügy kezdtem el, ahogyan a i fiatalemberek a fényképezést i általában gyakorolni szokták. ! Először különösebb cél és ér- : telem nélkül lekaptam min- ident, amit érdekesnek talál- I tam. Ez arra volt jó, hogy ! a fényképezés technikai ré- iszét megtanuljam. Fényké- í peztem tájakat, embereket íés gyönyörködtem a képek- íbem. Ezek a képek mai szem- ímel nézve már csak szerény \ kísérletnek tűnnek, de mint ; kezdetre büszke vagyok és \ szívesen őrzöm őket. Hosszú {évek teltek el az első olyan \ fényképekig, amit annyira jónak találtam. hogy ki \ mertem vele lépni a nyil- \ vánosság elé. Az Anyám c. J kép volt és 1953-ban állí- ^ tottam ki a miskolci orszá- ^ gos amatőr fényképkiállítá- ^ son. Azon a kiállításon arany- í érmet nyertem. A siker nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom