Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-27 / 176. szám

MODOR® VIDÉKÉ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM. 1960. JÚLIUS 27. SZERDA Olvasóink KÉRDEZIK A MÁV-tói. Miért csak a gőzös áll be Pilisen a vasútállomásra? A kocsikhoz miért kell hátra szaladni? A MOKEP-töl. Miért nincs mozielőadás mindennap Pilisen? A Monori Fmsz-töl. Miért nincs sör a nemzet­közi út mentén, a Monori- Erdő legforgalmasabb helyén levő Autócsárdában? Az üzem havi sörkerete 46 hektó. Ezt írásba adták. Akkor miért küldenek csak 25 hektót, ami­kor más, nem ilyen forgalmas helyre sokkal többet szállíta­nak? Eredményesen gazdálkodnak községi tanácsaink A járási tanács végrehajtó bizottsága a napokban meg­tárgyalta a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak és a járási tanács 1960. évi első félévének a költségvetési fel­adatok végrehajtásával kap­csolatos munkáját. Megálla­pította, hogy a községi tanácsok gaz­dálkodása egyre eredmé­nyesebb, mindinkább el­látják a községek fejlődé­sét szolgáló feladatokat. Gondoskodtak arról, hogy az adóbevételi tervek teljesítésé­vel és a helyi bevételek biz­tosításával a költségvetés ösz- szege rendelkezésükre álljon. Különösen szép eredményt ért el Pilis község, ahol a piaci és vásári helypénzek be­szedésével 18 ezer forintot vettek be. ez lényegesen több, mint első félévi előirányza­tuk. Államunk célkitűzéseinek megfelelően a községi tanácsok a szociális, kulturális és egészségügyi célokra for­dítják költségvetéseik dön­tő többségét. így például: kulturális cé­lokra az első félévben több mint tízmillió forintot fordí­tottak. Ebből az iskolák mű­ködésére hétmillió forintot, az óvodák működésére két­ÖSSZEFOGÁSBAN AZ ERÓ Mint ismeretes, a monori KIOSZ helyiséghiánnyal küzd. Ezért az iparosok elhatároz­ták, hogy segítenek magukon és közös erővel építenek még egy szobát. így tehát lesz ele­gendő helyiségük: iroda, sön- tés és külön televíziós szoba is. Több lehetőségük lesz munkájuk után a szórakozás­ra. Az épületet kívülről is rendbeszedik, bevakolják, be­festik. Az építőmunkából eddig derekasan kivették részüket: Barna József. Hegedűs Sán­dor. ifjú Keie István. Matvi órás. Juhász villanyszerelő, Veress Lajos és a többiek. Pctricsné Mit csinál a Hazafias Népfront­bizottság Gyömrőn? Alig múlt el néhány hó­napja, hogy Gyömrőn is új­jáválasztották a népfront­bizottságot. Tevékenységének máris látható jelei vannak. A községi tanács épületében egyszerűen, ízlésesen beren­dezett szoba az újjáválasz­tott tömegszervezeti vezető­ség székhelye. Minden csütörtökön a ve­zetőség más-más tagja tart fogadóórát. A problémák meg­oldása remélhetőleg még népszerűbbé teszi majd eze­ket a fogadóórákat. Ugyanilyen népszerűségre számíthat a jogi tanácsadás, melyet szintén a népfront­bizottság kíván rendszeresí­teni a lakosság részérp. A bizottság megválasztása után egy héttel megalakítot­ta a község gazdasági és társadalmi életét átfogó bi­zottságok hálózatát. A köz- ségfejlesztésd, egészségügyi, kulturális és sportbizottság már megkezdte munkáját, örvendetes az egészségügyi bizottság ismeretierjesztő te­vékenységének megindulása is; az előadásokat az ősz fo­lyamán kezdik meg. A kulturális és sportbi­zottság első munkája az al­kotmány ünnepének meg­rendezésében való részvétel, valamint a községi sportegye­sület ősztől meginduló mun­kájával kapcsolatos javas­latok kidolgozása. Gyömrőn most van napirenden a fa­lumúzeum ügye. A községi pártszervezet határozata ér­telmében ez a munka szin­tén a népfront-bizottság fel­adata. Eredményekről beszélhe­tünk nem utolsósorban a köz­ségfej lesztés terén végzett munkával kapcsolatban is. Nem sikerült ugyan teljesen megvalósítani az árkok és ko- csiutak egyöntetű rendbeho­zatalát, de aki figyelő szem­mel jár a községben, szám­talan helyen láthatja nyomát ennek az egészséges kezde­ményezésnek. Furuglyás Géza Községről községre PILISI KÖRKÉP Míg néhány évvel ezelőtt 300—400 ezer forint volt a köz­ség fejlesztésére szánt és ter­vezett alap, addig ebben az év­ben egymillió 733 ezer forint az a pénz, ami erre a célra rendelkezésükre áll. Mit való­sítottak meg és még mit akar­nak elkészíteni a rendelkezé­sükre álló pénzből? Bermula Károly tanácselnök ezzel kap- csoxatosan a következőket mondta: Villamosítottuk és közvilágítással láttuk el a Pe­tőfi-, Táncsics- és Kossuth- telepet. A közvilágítási lámpá­kat a lakosság kéréseit figye­lembe véve helyeztük el- Ez a munka mintegy 400 ezer fo­rintba került. Harmincezer forintot fordí­tottak az utak javítására. A MÁV Gépteleptől kapott gya- lukkal simára egyengették a Petőfi utcát, a Petőfi- és Kos- suth-telep útjait. 600 ezer forintot fordítanak egy nyolcszázméteres maka­dámút építésére. Itt csak az a probléma, hogy a kivitelező vállalat elég későre: augusztus 20-ra ígéri a szerződés megkö­tését. Ennek az útnak felépíté­sével elérik, hogy megszűnik a községen átmenő kerülőúti for­galom Nyáregyháza felé. Mint­egy másfél kilométer szaka­szon betonozását kezdik meg a régi óvodától a pándi út sar­káig vezető útnak. A cséplés befejezése után és az őszi munkák megkezdése előtti időszakban kívánják végrehajtani a földutak javí­tását, rhelyre 30 vagon salak áll rendelkezésükre. mélyfúrású kutat készíttetnek el. A községfejlesztési tervbe beütemezett hét kútból kettőt máris elkészítettek. A közeljövőben kezdik meg a művelődési otthon kibővíté­sét és új székekkel való ellá­tását. A Monori Építőipari Vállalat a községi tanács több­szöri kérésére sem készítette még el a munkákra a költ­ségvetést. Minden körülmények között orvosi rendelőt és várót létesí­tenek a Mária-telepen, mivel a közel 9000 lakosú községben a két orvos nem képes a be­tegek teljes ellátására. Szívesen hozzájárulna a ta­nács nagyobb összeggel is, ha a MÁV az állomáson felüljáró építésével egyetértene és terv­be venné. A jelenlegi átjáró távol esik az állomástól és így a Petőfi- és Ilona-telep bejáró dolgozói kénytelenek szabály­talanul a síneken átjárni. Mert ugye azzal . mindenki tisztában van, hogy az utas mindig siet! Hozzá kell fűz­nöm, hogy az új felüljáró épí­tése sok embert érintene — kellemesen —, hiszen naponta több százan közlekednek itt. ★ Neonfényes műhelyben, kor­szerű körforgós villanyvarró- gcppel egy műszakban dolgo­zik a Pilisi Szabók Kisipari Termelőszövetkezete. Napi termelésük: 260 darab gyermeknadrág. 80 darab gyer­meköltöny. Ez év első felében nyereségük 487 ezer forint volt. A dolgozók átlagkeresete: 1400 forint. Saját erőből hitel­mentesen építettek 350 ezer forint értékben egy csereingat­lant és így most saját épüle­tük is van. A szövetkezetei to­vább korszerűsítik, fejlesztik. Lyukkötő és pikirozógépet vesznek mintegy 80 ezer forint értékben. Ebben az évben még öt Munka közben '4 Sokat beszélnek még ma is a faluban az elmúlt hét szen­zációjáról: a Nagymamáról. A művelődési otthon öntevé­keny színjátszó gárdája nagy sikerrel mutatta be Csíki Ger­gely „Nagymama'' című szín­művét, dr. Szalag Lászlóné rendezésében. A községben érdeklődve a legjobb szereplő'.* után — minden megltérdezett személy így válaszolt: „mind nagyon jó volt!” így tehát nincs más választásom, mint vagy felsorolom az összes sze­replő nevét, vagy eggyét sem. Ne haragudjanak meg a ked­ves szereplők, ha én mégis Hu­nyadi Jánosné nevét említem, aki a címszerepet játszotta. * Négynapos autóbusztúrán vettek részt a tanács dolgozói szervezésében a kirándulást kedvelő pilisiek. Az ország leg­szebb részein jártak. A kirán­duláson részt vett a KISZ- szervezet titkára is, aki a sok szépet látva, azonnal elvtár­saira gondolt és felvetette a gondolatot: ők is szerveznek a pilisi KISZ tagjai részére ha­sonló országjáró kirándulást. ★ A község termelőszövetkeze­te járásunk legjobbjai közé tartozik. Ez köszönhető annak is, hogy a munkafegyelem az elmúlt évekhez viszonyítva megjavult. Az aratás is gyor­san és jól ment. Sok gondol fordítanak az állatállomány fejlesztésére, az épületek tisz­tántartására is. Községről községre rova­tunkban a következő héten Vecsésről írunk. Közvélemény - strandokról Monor kellemes! De csak a medencében és egyelőre! Mit kell ezalatt ér­teni? Miért csak egyelőre? Mert nincs felelős gondnoka a sportegyesület kezelésében levő strandnak. Nincs úszó­mester sem. Ki vállalja majd a felelősséget az esetleges bal­esetért és az egyéb károkért? Az ifjúság — főleg a ka­maszok — sáros lábbal ugrál­nak a vízbe. Olyan felfordu­lást csinálnak, hogy ember le­gyen a talpán, aki fél órát tud pihenni tőlük. S ha fi­gyelmeztetik őket... — tessék csak megkísérelni! — én nem merem leírni, mit válaszolnak, s milyen stílusban. Ilyen kö­rülmények között .nem is cso­da, hogy sok monori keresi fel az erdei strandot. Ott leg­alább pihenhet és kultúrált környezetben szórakozhat. Monori-eidő Itt hasonló problémák nin­csenek, mert a strand vezető­sége a „talpára áll!” Tehát minden rendben van? Koránt­sem. Akad néhány probléma. A vendégek sökallják az elve­szett kabinkulcsért fizetendő 10 forintot, vagy akadnak Sa­nyi bácsihoz hasonló látoga­tók. akikről Vadász néni így tudósított bennünket: A Monori-erdőn levő strand elé sűrűn gördülnek az autók, motorkerékpárok, kerékpárok. A sokat emlegetett rakon­cátlan fiatalok itt tudják a rendet. A kerékpármegőrző- höz szépen beállítják gépei­ket. jegyet váltanak, s csak a vízben, vagy a homokban en­ged fel ez a nagy fegyelem. Az autók felnőtt utasaival már több baj van. íme egy példa: A napokban *■' egy szerelő- vállalat kocsijából négyen szálltak ki a strand előtt. Ket­ten megfürödtek, ketten pedig engedélyt kértek „benézni” a strandra. A rövid engedéllyel visszaélve, a büfé felé vették útjukat. Kifelé jövet a pénztá­ros már kérhette tőlük á jegy árát. nem voltak hajlandók fizetni. Sőt még ők sértődtek meg: „Még ilyet!” — mon­dogatta Sanyi bácsi a szerelő­vállalat gépkocsivezetője. Sanyi bácsira nem bíznám az autó vezetését, ha én len­nék a főnöke, az biztos, mert vagy a meleg, vagy az „üdítő­ital” hatása alatt nyelvforgási zavarokkal küzdött. A két forint belépési díj nem nagy összeg, az emberek többsége szívesen megfizeti. Még az a szerencse, hogy ilyen Sanyi bácsi egyre keve­sebb akad. De akad! Aki pe­dig még ilyen, az sokszor betétlappal fizet, de már nem az erdei strandon, hanem ... de ezt már mindenki tudja Ihol és miért .., Vecsés-’•**> mm n kellemetlen! Azoknak a vecsésieknek, akik helyben is fürödhetné- nek ha ... idejében megnyi­tották volna, vagy megnyit­nák a strandot. Vagy talán ősszel akarják megkezdeni a fürdési szezont? Mindenesetre bármi az oka, a tény az, hogy nem lehet Vecsésen fürdeni: az illetékesek, illetve a felelő­sök megérdemlik ezt a „vizes­lepedőt”. Bár — úgy gondol­juk — nekik is kellemesebb lenne a megelégedettségben és a dicséretekben lubickolni. Gyömrő Meleg napokon több száz ember élvezi az egyre kultú- ráltabbá és szebbé váló strandfürdőt. Szép és korsze­rűnek tűnő az új zuhanyozó is. Kár, hogy megszületésének első vagy második hetében már „beteg lett”. Felmondta a szolgálatot.... A strand vendégei mégis elégedettek, s a forró napo­kon jóleső érzéssel lubickol­nak a hűs vízben. Legkelle­mesebben azok, akik építésé­ben társadalmi munkában sokat dolgoztak. Megérdemlik az elismerést, ma még talán jobban, mint akkor, amikor készítették, — Blaskó — Foto: Mészáros Imre „ VIHAROS“ TUDÓSÍTÁS Az elmúlt héten csütörtö­kön vihar tombolt Monoron is. A sűrűn megismétlődő vil­lámcsapások egyike, felgyúj­totta a Pest megyei Kézmű­ipari Vállalat monori telep­helyének épületét és tüzet okozott! Telefonon hívták a hely­színre a Kertimag Vállalat monori tisztítótelepének ön­kéntes tűzoltóit, akik Bur­ján Sándor vezetésével kezd­tek az oltáshoz. A bátor önkéntes tűzoltók komoly kártól mentették meg a kézműipari vállalat vagyonát és a lakosság meg­becsülését, dícséretét érde­melték ki: Burján Sándor, Pázsi János. Sáránszki Já­nos, Tímár László, Ácsai János, Tóth Pál, Csabai Ist­ván, Fekete István. Lusták Sándor, ifj. Karsai Sándor és id. Karsai Sándor. (Hörömpő) millió forintot, az iskolai napközi otthonok ellátására 657 ezer forintot, a könyvtá­rak fenntartására pedig 91 ezer forintot költöttek. Szo­ciális és egészségügyi célok­ra több mint kétmillió forin­tot használtak fel. A szülő­otthon működésére mintegy kétszázezer forintot, a Mono­ron. Üllőn és Vecsésen mű­ködő bölcsődék fenntartásá­ra pedig csaknem félmillió fo­rintot költöttek. Járásunkban 16 községben működik nap­közi otthon. Ebben az évben 25 gyermek részére biztosí­tottak további férőhelyet Pi­lis és Vecsés községben. Is­kolai napközi otthonban 520 gyermek részére biztosított az ellátás. Mindezek a számok, ered­mények azt bizonyítják, hogy a meglevő intézmények fenn­tartására milyen sokat áldoz államunk. A járási tanács végrehajtó bizottsága határozatában ki­mondotta: továbbra is célja, hogy járásunk dolgozói részé­re a szociális, kulturális cs egészségügyi intézmények ed­diginél is jobb működését biz­tosítsa, és minden évben tervszerűen fejlessze ezeket az intézményeket. A beruházási és községfej­lesztési tervek megvalósításá­val új gimnázium épül Mo- noron, új kultúrotthon Úri­ban és új rendelőintézet Gyomron. Fogd Mihály Maglódi munkásgyerekek Zúg a motor, porzik az út, egymás után száguldanak a motorkerékpárok a maglódi utcákon. Gyakorolnak az ifjú motorkerékpár-tulajdonosok. Potocska György lakatos is most vásárolt új motorkerék­párt. Szép fekete Pannóniát. Mikor ránéz motorjára, még a tekintete is simogatja a gé­pet. — Két hete vettem. Sokáig takarékoskodtam, amíg össze tudtam hozni az árát. De megérte. Boldog vagyok — mondja. Édesanyám kezdet­ben idegenkedett a gondolat­tól. „Az egész rokonságban senkinek sincs motorja, mi­nek neked ... Kitöröd a nya­kad” — mondogatta. Ma már megbékélt ö"' is."" Barátaim közül Zádori Zoli, Garamszeg Pityu és Kókai Jóska vásárolt mostanában motort. Eszembe jut, amikor én voltam 20—22 éves, dehogy jutott nekem motorkerékpár­ra. örültem volna, ha kerék­párra futja... Boldog mai fiatalok!... —esjó—

Next

/
Oldalképek
Tartalom