Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03 / 156. szám

KÖNYVESPO LC Földeák János: TÉKOZLÓK A PILISI GRAFIKUS Látogatás Török Endre műtermében Domanovszky Endre, Kádár György és Konecsni György voltak. Ma főként fa- és li­nóleummetszeteket készít, — S a sikerek? Nem szívesen beszél ezek­ről, csak szerényen moso­lyog, pedig van már éppen elég elmondani való. Végre, hosszú nógatásra csak el­kezdi: — Két metszetemmel (Új­évi vásár, Vadászok) részt vettem a Vili. képzőművé­szeti kiállításon. Tavaly képzőművészeti terméséből. Itt az én Újévi vásáromat is kiállították... — Bizony, kevés fiatalnak adatott meg, hogy Moszk­vában a magyar képzőművé­szet legjobb reprezentánsai közt szerepeljen — ezt már én tettem hozzá, mert 6 ilyen „dicséretre” sose lenne képes. Pedig így igaz. Beszélt még a tíz képből álló Balaton-sorozatról, ame­lyet ő készített s amely azóta is forgalomban van, valamint a kiállításokról, de a hely kevés, ahhoz, hogy mindent visszaadjak. Közelgett ' az esti vonat in­dulási ideje, menni kellett. Még a kapuig tartó rövid úton megkérdeztem tőle: — S a jövő tervek? Szinte tőmondatokban vá­laszol, nehogy lekéssem a vo­natot: — Képek a parasztság éle­téből. Régi népszokások áb­rázolása. A balatonihoz ha­sonló Bükk-sorozat. Es vé­gül: önálló kiállítás Buda­pesten. Elbúcsúztunk, ő visszament alkotó-műhelyébe. Én pedig örömmel nyugtáztam magam­A költő — regénnyel lép az olvasóközönség elé. Könyve érdekes, izgalmas olvasmány, már csak azért is, mert köz­vetlen múltunkat, az ellenfor­radalom komor, sötét napjait idézi. Földeák nem lép fel az?a1 az igénnyel, hogy körképet rajzoljon, hogy regényében a társadalmi freskóját fesse meg az ellenforradalom napjainak Megelégszik ennek a körkép­nek egy részletével, a társa­dalmi freskó egy-egy — igaz, hogy jellemző — alakjának megrajzolásával. így kereke­dik regénnyé egy kisebb tele­pülés — Újtelep — élete azok­ban a napokban, s így kísér- ' hetjük figyelemmel a legvál­tozatosabb alakok cselekede­teit, sorsuk alakulását. Ezek­nek az alakoknak egyetlen a közös jellemzőjük: harcolnak. De a harc célja kétféle. Az egyik „-ért” a másik az „-ért” ellen. Az egyik, kisebb cso­port, a proletárforradalom vívmányainak megvédéséért, a másik ez ellen, az ellenforra­dalom beteljesüléséért. Torok­szorító, hatalmas harc ez. még akkor is, ha a regény lapjain többségükben fiatal, tizenhat­tizennyolc esztendős suhan- cok vívják, s csak itt-ott vil­lan fel egy-egy felnőtt alakja, jelezve a fiatalok életét. Bár a regény főszereplője Bojthár András, a börtönből szabadult kém, akiből az ellenforrada­lom szennye „Maiéter megbí­zottját”, ellenforradalmi ve­zéralakot kreál Újtelepen, Föl­deák mégsem öt mozgatja kö­zéppontnak, hanem többeket. A „tékozlókat”, a fiatalokat, akik harcolnak, de nem tud­ják, hogy ki ellen,- mi ellen, kiért, s azokat, akik mindezt .tudják, de akik 'kevesebben' vannak — látszatra — s. akik oly közel állnak a vesztéshez. A könyv címe jelzi egyben ^ a könyv, az író mondandóját í is. Tékozlók. Azok a fiatalok, 2 akik mindent megkaptak, akik ^ mégis kevésnek és rossznak^ találtak mindent. S akiket^ félrevezettek, akiket elvakítot- ^ tak a szólamok, a hazafias^ nagy szavak, akik az utolsó^ pillanatban, olykor még akkor ^ sem ismerték fel, hogy hová ^ juttatták őket. Ez a mondán-^ dó egyben megszabja az írói ^ módszereket is. Földeák egy- í Lelkes Miklós: Hajnal NógrádverŐcén A Dunán ezüstcsík szalad. A sátrak ködbe burkolódzva Még javában szundítanak. Vonatfütty kése a homályon Keresztülvág. A nap vörösen Trónol a fehér nyjrfaágon. ban, hogy megyénk területén ismét egy új, értékes ember­rel találkoztam. Bárány Ferenc Nevet az öreg. körülöttünk, mint újszülött körül szoktak a kórházban. Szirák bácsi nadrágot, ka­bátot ránt, az asztalhoz ül és kiadja a parancsot: — Anyu, bort hozz!... Mondd meg Jóskának, a jobbikból öntsön. Vendégek vannak ___ A z öregasszony boldogan megy. Szirák bácsi meg felénk fordul és hosszút hunyorít. — Meséljetek. Elbeszélek sorra mindent: két új ember jött a műhely­be, Sandi otthagyta a meny­asszonyát, Csutorásnak gipsz­szel öntötték tele a cipőjét, a darus szappanát kátránnyal itattuk meg. Rázkó­dik a hasa és ahogy könyököl, csi­korogva rázkódik az asztal is. Lassan lecsitul a nevetés. Csend lesz. Szirák bácsi zavartan dobol a széktámlán, aztán azt kérdi: — Megy minden rendesen? — Megy. Kicsi tokáját csipkedi. — Nem hiányzók néha?... Ferkó lábamba rúg az asz­tal mellett. Hirtelen mon­dom: — Dehogynem. Sokszor... Mióta nyugdíjba ment, meg- érezzük. Nyílik az ajtó. Szirák néni kezében kétliteres üvegkor­só. Aranyszínű bor gyöngyö­zik benne. Színültig telik a pohár. Szi­rák bácsi megemeli: — Na, mit mondott az öreg Kiss? Egyszerre vágjuk rá, hár­man: — Hogy egy kicsit igyunk is. Koccanva cseng az Üveg- Nevet az arcunk. Iszunk ... Iszunk ... Be- csiccsantunk... Szirák bácsi a nótáját kez­di: Erdő, erdő, erdő, Maros széli kerek erdő... Énekelünk. Pista tercel... Csillagos az ég, amikor in­dulunk. Szirák bácsi mindnyájunkat Felesége elkísér a sarokig. Búcsúzásnál száraz ujjaival erősen szorítja kezünket és kér: — Jöjjenek sűrűbben ... Hárman maradunk. Be­szélgetve ballagunk. — Jó ember — dörmögi Ferkó. Bólogatok: — Mi még, csibészek va­gyunk. — Utolsó csibészek — átölel a kapuban. Ferkót megcsókolja. Öt szereti a leg­jobban. Lépünk és visszatekintünk. Az öreg is integet és amint távolodunk, látom, a mosoly rákeményedik az arcára. mondja Pista és a lába elé köp. az arcunkat. Napfestékkel. A műhelyablakban ülünk és lógatjuk lyukas orrú ci­pőinket. A gyárduda még hall- na Barnítjuk : ' ;.<ví; < 'xiSj>yx? Nagy Frigyes egykori kastélyának parkjában Saussoucl- ban ilyen ünnepi játékokat rendeznek minden évben tánc­cal, dallal, hangversennyel. Ha Berlin szabad város lenne — ahogy a Szovjetunió javasolja —, akkor & nyugat- berliniek is tömegesen látogathatnák ezeket az előadásokat. mindennél jobban bebizonyí­totta az ellenforradalom, s Földeák művészileg is hitele­sen ábrázolja ennek a gyors átváltozásnak ezernyi mozza­natát. Egyetlen elszalasztott lehe­tőséget kell az .írótól szá- monkérni: Könczöl Laci sógo­rának, Péternek alakját. Kár volt, nagy kár epizódszerep­lőt csinálni belőle. Koránál, helyzeténél fogva éppen ő le­hetett volna a pozitív oldal legsúlyosabb, lényegében tö­retlen vonalú alakja. Közvet­lensége, néhány szava, né­hány megjelenése a könyv lapjain, mind ezt sejteti. Kár, hogy, nem lett belőle művészi valóság. Izgalmas cselekmény, na­gyon közeli életünk ábrázolá­sa, seregnyi eltalált alak — így lehet summázni Földeák könyvét. Minden bizonnyal megnyeri az olvasó tetszését. (Magvető Könyvkiadó.) — in — filmhírek ; Bukarestben eddig 18 nyá- Jri kertmozi működött. Most 1 újabb két sportpályán ren- ! deztek be kertmozit és így a í férőhelyek száma 24 ezerrel ; bőv ült. ; Angliában elkészült az el- !ső szines filmhíradó. ! Júliusban nemzetközi film- ; fesztivált rendeznek Locar- ; nóban, amelynek keretében ; kongresszust tartanak az if- j júsági filmek nevelő szerepé- ; ről. ! Svájcban műsorra tűzték ! Julien Duvivicr A müselyem ílány című filmjét Giuiletta ! Masina főszereplésével. A í film egy titkárnő szerelmei- ! nek 'történetét eleveníti meg. szerű, nagyon közvetlen han­gon beszél és beszélteti alak­jait, még akkor is, ha olykor kissé erőltetettnek érzi az ember a mindenároni vagány­nyelvet, amely néha nem illik az alakhoz. A mondandó azonban nem nyilatkozott meg maradéktala­nul. Egyik oldala halványabb­ra sikerült, mint a másik, s sajnos, éPPÓb a pozitív oldal, a Könczöl Laci-féle oldal az, amely - halványabb, s olykor papírízű. Míg a negatív oldal, az ellenforradalmárok oldala szinte hemzseg a sikerültebb­nél sikerültebb alakoktól, a jól eltalált figuráktól, az ár- 'nyalt, sokrétű emberábrázo­lástól, addig azok, akik elle­nük harcolnak, olykor egysíkú figurák maradnak, áfcik szava, bármennyire is igaz, mégsem válik igazsággá, mert 'elna­gyolt jellemük, alakjuk nem üti ró azokra a hitelesség pe­csétjét. Érdekes, hogy olyan inga­dozó alakokba, mint például Ágnes vagy Jolicsné, az író milyen biztonsággal ültet éle­tet, teszi árnyalttá, sokoldalú­vá őket, de amikor eljut a ha­tározott, tudatosan cselekvő emberekig, akkor bizonytalan­ná válik. Újtelep — munkástelep. Munkások vannak itt, s ezek fiait szédíti az ellenforrada­lom. De miféle munkásokét? Földeák érdeme, hogy sokol­dalúan mutatja be a munkás- osztály „felhígulását”, azt, (hogy kik hordták az overállt, kik váltak egyik napról a má­sikra osztályellenségből mun­kássá, majd vedlettek vissza a proletárdiktatúra ellenségeivé az ellenforradalom napjaiban. Az ilyen Ondriska, Schubert és a többiek az overall alatt is ellenségek maradtak, ezt inat csak este indult, így az iánkét végeztével betértem % egyik régi cimborámhoz, haj- %dani iskola- és padtársamhoz, hátralévő idő agyonütésének i megkönnyítése végett. y ^ Már jó ideje kvaterkáztunk ^ csöndesen, füstbe burkolózva, £ amikor barátom váratlanul £ megkérdezne: £ — Te, ninzs kedved átmen­tül a „bajszoshoz”? % —Ki az? t — Festő. Itt lakik a szom- i szádban. y i — Nem bánom, v. Elindultunk. y t Csakhamar szerényen be- %rendezett, ízléses műterembe tléptünk. A „bajszos” pedig $nem volt más, mint Török $ Endre, kiváló fiatal grafikvs- % mű vészünk, a Képzőművé­szeti Alap tagja, a Fiatal $ Képzőművészek Stúdiójának í egyik legsokdtigérőbb tehet- \ sége. J Csöndes, szerény, rokon- í szenves ember. Harminchá- } rom éves. Alig lehet harapó- í fogóval kiszedni belőle élet- 'i történetét és cseppet sem je­í lentéktelen sikereit.' / \ Szegény iparosszülők gyer- imeke. Csak a felszabadulás \ után iratkozott be az ipar- ; művészeti gimnáziumba — íötvösnek készült. Később pár- tolt csak át a grafikához. A í Képzőművészeti Főiskolára \'(került, hol 1953-ban fejezte í be tanulmányait. Mesterei XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Moszkvában nagyszabású biennálét rendeztek a Szov­jetunió és a népi demokrá­ciák elmúlt tizenöt évének Hegedűs László: Apám elindul Puskaropogás volt a muzsikája; a bál; véres, verejtékes tusák. Majd jött az éhség, olasz hadifogság, és odalett a virágzó ifjúság. Már mardosta a hazajövés vágya. Olyan jó volt letenni az igát, s az eke mögül vigyázni a szélbe: gyógyul-e már a megbolydult világ. , Vasárnaponként aggódón figyelte az édesanyja nyugtalan szeme, hogy megáll-e a szeme valakin már, s látta, hogy csak a nóta mindene. De aztán jött egy furcsa-szép vasárnap: Kilebbent a sorból egy karcsú lány. S ő hagyva cimborákat, bort, a nótát, elindult a pillantása után... í gat. Várunk. Pista fűtyo- J rész... Az irodaajtó pattan. Ferkó f jön. Messziről integet. — Csibészek!... Körém! $ Mellé állunk. Szavát les- í sük. \ A levegőt keveri karjával, % úgy magyaráz: — A művezetőnél voltam, j Hívatott, Nagy meló lesz.. Öt nap alatt tíz motor... $ Csináljuk-e? 'j Pista sápítozik: í — Hárman?! — Áh!... Segítséggel — \ — mondja és orrát húzza ha- 'j misan, Eelmordulok: í a — Segítséggel!... Mint a % múltkor?! Mi izzadunk, ők j mea röhögnek. Lógós nem { kell!... \ Ferkó halkan mondja: — Kikötöttem, ki jöjjön . . .$ Nyel és kabátja szélét ránt-% ja: í — Szirák bácsit behívatják. J Szétgurul a mérgünk. Ölel- % kezik a tekintetünk ... ^ , Másnap reggel sorfalat ál-í, lünk a portán. Várjuk. Fél hétkor Pista felkiált: $ — Jön! Szaladunk elé. * y Amikor befele jövünk, kapunál a simléderes portás áll. $ — Szervusz, öreg — köszön felé. — Hát te?... i — Behívattak. í / És megy szótlanul és néz 5 a műhely felé. Kezében ütemre billeg a j ráncos bőrű aktatáska... Egy sorban lépkedünk utá-f na... í í Még valamikor a könyvhé- íten lent jártam Pilisen, hogy >ott jó néhány érdeklődővel ! irodalomról, könyvekről be- ! szélgessek. Az ankét elég \hosszúra nyúlt, a délutáni \ vonatot kénytelen voltam „fűt­eni hagyni”. A következő vo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom