Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-03 / 156. szám
KÖNYVESPO LC Földeák János: TÉKOZLÓK A PILISI GRAFIKUS Látogatás Török Endre műtermében Domanovszky Endre, Kádár György és Konecsni György voltak. Ma főként fa- és linóleummetszeteket készít, — S a sikerek? Nem szívesen beszél ezekről, csak szerényen mosolyog, pedig van már éppen elég elmondani való. Végre, hosszú nógatásra csak elkezdi: — Két metszetemmel (Újévi vásár, Vadászok) részt vettem a Vili. képzőművészeti kiállításon. Tavaly képzőművészeti terméséből. Itt az én Újévi vásáromat is kiállították... — Bizony, kevés fiatalnak adatott meg, hogy Moszkvában a magyar képzőművészet legjobb reprezentánsai közt szerepeljen — ezt már én tettem hozzá, mert 6 ilyen „dicséretre” sose lenne képes. Pedig így igaz. Beszélt még a tíz képből álló Balaton-sorozatról, amelyet ő készített s amely azóta is forgalomban van, valamint a kiállításokról, de a hely kevés, ahhoz, hogy mindent visszaadjak. Közelgett ' az esti vonat indulási ideje, menni kellett. Még a kapuig tartó rövid úton megkérdeztem tőle: — S a jövő tervek? Szinte tőmondatokban válaszol, nehogy lekéssem a vonatot: — Képek a parasztság életéből. Régi népszokások ábrázolása. A balatonihoz hasonló Bükk-sorozat. Es végül: önálló kiállítás Budapesten. Elbúcsúztunk, ő visszament alkotó-műhelyébe. Én pedig örömmel nyugtáztam magamA költő — regénnyel lép az olvasóközönség elé. Könyve érdekes, izgalmas olvasmány, már csak azért is, mert közvetlen múltunkat, az ellenforradalom komor, sötét napjait idézi. Földeák nem lép fel az?a1 az igénnyel, hogy körképet rajzoljon, hogy regényében a társadalmi freskóját fesse meg az ellenforradalom napjainak Megelégszik ennek a körképnek egy részletével, a társadalmi freskó egy-egy — igaz, hogy jellemző — alakjának megrajzolásával. így kerekedik regénnyé egy kisebb település — Újtelep — élete azokban a napokban, s így kísér- ' hetjük figyelemmel a legváltozatosabb alakok cselekedeteit, sorsuk alakulását. Ezeknek az alakoknak egyetlen a közös jellemzőjük: harcolnak. De a harc célja kétféle. Az egyik „-ért” a másik az „-ért” ellen. Az egyik, kisebb csoport, a proletárforradalom vívmányainak megvédéséért, a másik ez ellen, az ellenforradalom beteljesüléséért. Torokszorító, hatalmas harc ez. még akkor is, ha a regény lapjain többségükben fiatal, tizenhattizennyolc esztendős suhan- cok vívják, s csak itt-ott villan fel egy-egy felnőtt alakja, jelezve a fiatalok életét. Bár a regény főszereplője Bojthár András, a börtönből szabadult kém, akiből az ellenforradalom szennye „Maiéter megbízottját”, ellenforradalmi vezéralakot kreál Újtelepen, Földeák mégsem öt mozgatja középpontnak, hanem többeket. A „tékozlókat”, a fiatalokat, akik harcolnak, de nem tudják, hogy ki ellen,- mi ellen, kiért, s azokat, akik mindezt .tudják, de akik 'kevesebben' vannak — látszatra — s. akik oly közel állnak a vesztéshez. A könyv címe jelzi egyben ^ a könyv, az író mondandóját í is. Tékozlók. Azok a fiatalok, 2 akik mindent megkaptak, akik ^ mégis kevésnek és rossznak^ találtak mindent. S akiket^ félrevezettek, akiket elvakítot- ^ tak a szólamok, a hazafias^ nagy szavak, akik az utolsó^ pillanatban, olykor még akkor ^ sem ismerték fel, hogy hová ^ juttatták őket. Ez a mondán-^ dó egyben megszabja az írói ^ módszereket is. Földeák egy- í Lelkes Miklós: Hajnal NógrádverŐcén A Dunán ezüstcsík szalad. A sátrak ködbe burkolódzva Még javában szundítanak. Vonatfütty kése a homályon Keresztülvág. A nap vörösen Trónol a fehér nyjrfaágon. ban, hogy megyénk területén ismét egy új, értékes emberrel találkoztam. Bárány Ferenc Nevet az öreg. körülöttünk, mint újszülött körül szoktak a kórházban. Szirák bácsi nadrágot, kabátot ránt, az asztalhoz ül és kiadja a parancsot: — Anyu, bort hozz!... Mondd meg Jóskának, a jobbikból öntsön. Vendégek vannak ___ A z öregasszony boldogan megy. Szirák bácsi meg felénk fordul és hosszút hunyorít. — Meséljetek. Elbeszélek sorra mindent: két új ember jött a műhelybe, Sandi otthagyta a menyasszonyát, Csutorásnak gipszszel öntötték tele a cipőjét, a darus szappanát kátránnyal itattuk meg. Rázkódik a hasa és ahogy könyököl, csikorogva rázkódik az asztal is. Lassan lecsitul a nevetés. Csend lesz. Szirák bácsi zavartan dobol a széktámlán, aztán azt kérdi: — Megy minden rendesen? — Megy. Kicsi tokáját csipkedi. — Nem hiányzók néha?... Ferkó lábamba rúg az asztal mellett. Hirtelen mondom: — Dehogynem. Sokszor... Mióta nyugdíjba ment, meg- érezzük. Nyílik az ajtó. Szirák néni kezében kétliteres üvegkorsó. Aranyszínű bor gyöngyözik benne. Színültig telik a pohár. Szirák bácsi megemeli: — Na, mit mondott az öreg Kiss? Egyszerre vágjuk rá, hárman: — Hogy egy kicsit igyunk is. Koccanva cseng az Üveg- Nevet az arcunk. Iszunk ... Iszunk ... Be- csiccsantunk... Szirák bácsi a nótáját kezdi: Erdő, erdő, erdő, Maros széli kerek erdő... Énekelünk. Pista tercel... Csillagos az ég, amikor indulunk. Szirák bácsi mindnyájunkat Felesége elkísér a sarokig. Búcsúzásnál száraz ujjaival erősen szorítja kezünket és kér: — Jöjjenek sűrűbben ... Hárman maradunk. Beszélgetve ballagunk. — Jó ember — dörmögi Ferkó. Bólogatok: — Mi még, csibészek vagyunk. — Utolsó csibészek — átölel a kapuban. Ferkót megcsókolja. Öt szereti a legjobban. Lépünk és visszatekintünk. Az öreg is integet és amint távolodunk, látom, a mosoly rákeményedik az arcára. mondja Pista és a lába elé köp. az arcunkat. Napfestékkel. A műhelyablakban ülünk és lógatjuk lyukas orrú cipőinket. A gyárduda még hall- na Barnítjuk : ' ;.<ví; < 'xiSj>yx? Nagy Frigyes egykori kastélyának parkjában Saussoucl- ban ilyen ünnepi játékokat rendeznek minden évben tánccal, dallal, hangversennyel. Ha Berlin szabad város lenne — ahogy a Szovjetunió javasolja —, akkor & nyugat- berliniek is tömegesen látogathatnák ezeket az előadásokat. mindennél jobban bebizonyította az ellenforradalom, s Földeák művészileg is hitelesen ábrázolja ennek a gyors átváltozásnak ezernyi mozzanatát. Egyetlen elszalasztott lehetőséget kell az .írótól szá- monkérni: Könczöl Laci sógorának, Péternek alakját. Kár volt, nagy kár epizódszereplőt csinálni belőle. Koránál, helyzeténél fogva éppen ő lehetett volna a pozitív oldal legsúlyosabb, lényegében töretlen vonalú alakja. Közvetlensége, néhány szava, néhány megjelenése a könyv lapjain, mind ezt sejteti. Kár, hogy, nem lett belőle művészi valóság. Izgalmas cselekmény, nagyon közeli életünk ábrázolása, seregnyi eltalált alak — így lehet summázni Földeák könyvét. Minden bizonnyal megnyeri az olvasó tetszését. (Magvető Könyvkiadó.) — in — filmhírek ; Bukarestben eddig 18 nyá- Jri kertmozi működött. Most 1 újabb két sportpályán ren- ! deztek be kertmozit és így a í férőhelyek száma 24 ezerrel ; bőv ült. ; Angliában elkészült az el- !ső szines filmhíradó. ! Júliusban nemzetközi film- ; fesztivált rendeznek Locar- ; nóban, amelynek keretében ; kongresszust tartanak az if- j júsági filmek nevelő szerepé- ; ről. ! Svájcban műsorra tűzték ! Julien Duvivicr A müselyem ílány című filmjét Giuiletta ! Masina főszereplésével. A í film egy titkárnő szerelmei- ! nek 'történetét eleveníti meg. szerű, nagyon közvetlen hangon beszél és beszélteti alakjait, még akkor is, ha olykor kissé erőltetettnek érzi az ember a mindenároni vagánynyelvet, amely néha nem illik az alakhoz. A mondandó azonban nem nyilatkozott meg maradéktalanul. Egyik oldala halványabbra sikerült, mint a másik, s sajnos, éPPÓb a pozitív oldal, a Könczöl Laci-féle oldal az, amely - halványabb, s olykor papírízű. Míg a negatív oldal, az ellenforradalmárok oldala szinte hemzseg a sikerültebbnél sikerültebb alakoktól, a jól eltalált figuráktól, az ár- 'nyalt, sokrétű emberábrázolástól, addig azok, akik ellenük harcolnak, olykor egysíkú figurák maradnak, áfcik szava, bármennyire is igaz, mégsem válik igazsággá, mert 'elnagyolt jellemük, alakjuk nem üti ró azokra a hitelesség pecsétjét. Érdekes, hogy olyan ingadozó alakokba, mint például Ágnes vagy Jolicsné, az író milyen biztonsággal ültet életet, teszi árnyalttá, sokoldalúvá őket, de amikor eljut a határozott, tudatosan cselekvő emberekig, akkor bizonytalanná válik. Újtelep — munkástelep. Munkások vannak itt, s ezek fiait szédíti az ellenforradalom. De miféle munkásokét? Földeák érdeme, hogy sokoldalúan mutatja be a munkás- osztály „felhígulását”, azt, (hogy kik hordták az overállt, kik váltak egyik napról a másikra osztályellenségből munkássá, majd vedlettek vissza a proletárdiktatúra ellenségeivé az ellenforradalom napjaiban. Az ilyen Ondriska, Schubert és a többiek az overall alatt is ellenségek maradtak, ezt inat csak este indult, így az iánkét végeztével betértem % egyik régi cimborámhoz, haj- %dani iskola- és padtársamhoz, hátralévő idő agyonütésének i megkönnyítése végett. y ^ Már jó ideje kvaterkáztunk ^ csöndesen, füstbe burkolózva, £ amikor barátom váratlanul £ megkérdezne: £ — Te, ninzs kedved átmentül a „bajszoshoz”? % —Ki az? t — Festő. Itt lakik a szom- i szádban. y i — Nem bánom, v. Elindultunk. y t Csakhamar szerényen be- %rendezett, ízléses műterembe tléptünk. A „bajszos” pedig $nem volt más, mint Török $ Endre, kiváló fiatal grafikvs- % mű vészünk, a Képzőművészeti Alap tagja, a Fiatal $ Képzőművészek Stúdiójának í egyik legsokdtigérőbb tehet- \ sége. J Csöndes, szerény, rokon- í szenves ember. Harminchá- } rom éves. Alig lehet harapó- í fogóval kiszedni belőle élet- 'i történetét és cseppet sem jeí lentéktelen sikereit.' / \ Szegény iparosszülők gyer- imeke. Csak a felszabadulás \ után iratkozott be az ipar- ; művészeti gimnáziumba — íötvösnek készült. Később pár- tolt csak át a grafikához. A í Képzőművészeti Főiskolára \'(került, hol 1953-ban fejezte í be tanulmányait. Mesterei XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Moszkvában nagyszabású biennálét rendeztek a Szovjetunió és a népi demokráciák elmúlt tizenöt évének Hegedűs László: Apám elindul Puskaropogás volt a muzsikája; a bál; véres, verejtékes tusák. Majd jött az éhség, olasz hadifogság, és odalett a virágzó ifjúság. Már mardosta a hazajövés vágya. Olyan jó volt letenni az igát, s az eke mögül vigyázni a szélbe: gyógyul-e már a megbolydult világ. , Vasárnaponként aggódón figyelte az édesanyja nyugtalan szeme, hogy megáll-e a szeme valakin már, s látta, hogy csak a nóta mindene. De aztán jött egy furcsa-szép vasárnap: Kilebbent a sorból egy karcsú lány. S ő hagyva cimborákat, bort, a nótát, elindult a pillantása után... í gat. Várunk. Pista fűtyo- J rész... Az irodaajtó pattan. Ferkó f jön. Messziről integet. — Csibészek!... Körém! $ Mellé állunk. Szavát les- í sük. \ A levegőt keveri karjával, % úgy magyaráz: — A művezetőnél voltam, j Hívatott, Nagy meló lesz.. Öt nap alatt tíz motor... $ Csináljuk-e? 'j Pista sápítozik: í — Hárman?! — Áh!... Segítséggel — \ — mondja és orrát húzza ha- 'j misan, Eelmordulok: í a — Segítséggel!... Mint a % múltkor?! Mi izzadunk, ők j mea röhögnek. Lógós nem { kell!... \ Ferkó halkan mondja: — Kikötöttem, ki jöjjön . . .$ Nyel és kabátja szélét ránt-% ja: í — Szirák bácsit behívatják. J Szétgurul a mérgünk. Ölel- % kezik a tekintetünk ... ^ , Másnap reggel sorfalat ál-í, lünk a portán. Várjuk. Fél hétkor Pista felkiált: $ — Jön! Szaladunk elé. * y Amikor befele jövünk, kapunál a simléderes portás áll. $ — Szervusz, öreg — köszön felé. — Hát te?... i — Behívattak. í / És megy szótlanul és néz 5 a műhely felé. Kezében ütemre billeg a j ráncos bőrű aktatáska... Egy sorban lépkedünk utá-f na... í í Még valamikor a könyvhé- íten lent jártam Pilisen, hogy >ott jó néhány érdeklődővel ! irodalomról, könyvekről be- ! szélgessek. Az ankét elég \hosszúra nyúlt, a délutáni \ vonatot kénytelen voltam „fűteni hagyni”. A következő vo-