Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-03 / 156. szám
tm. JÚLIUS 3. VASÄBNAP HEGYEI Terveink és ások alapja Egyszerre látott napvilágot az MSZMP Központi Bizottságának határozata, egyrészt a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak bukaresti állásfoglalásáról, másrészt népgazdaságunk legfontosabb kérdéseiről, elsősorban a vegyipar, az építőipar és az ipartelepítés problémáiról. A két határozat egyszerré való megjelenésében van valami jelképes is. Hiszen, amint azt a Központi Bizottság határozata is hangsúlyozza, sikereinket, s a többi baráti országok sikereit is az tette lehetővé, hogy a szocialista országok kommunista és munkáspártjai egységesen követték mindazon elveket. .amelyekben 1957 novemberében, Moszkvában megállapodtak; s amelyekről nyilatkozatot tettek közzé. De a sikerek elérését biztosította az is, hogy a szocialista tábor erőfeszítései a békéért, a háború elkerüléséért, mind szélesebb körben váltanak ki visszhangot mindenütt a világon, s az egyszerű emberek millióinak mind nagyobb ro- konszenve kíséri ezeket az erőfeszítéseket. A Központi Bizottság határozata egyben rámutat arra is, hogy a jövőben sem lehet más célunk, mint ami eddig volt, következetesen ‘ folytatjuk harcunkat a békéért, mert ez képezi biztos alapját terveinknek, céljaink megvalósulásának. így kapcsolódik szorosan egybe a két határozat. Hiszen a vegyipar, az építőipar, az ipartelepítés problémái elválaszthatatlanok a második ötéves tervtől, s e terv valóra váltását a magyar nép, s a baráti államok segítségén túl, az alkotó béke, az építőmunka biztonsága adja. A vegyiipar fejlesztéséről szólva, a határozat nem véletlenül állapítja meg, hogy az eddigi fejlődés ütemét meggyorsítva kell azt fejleszteni a második ötéves terv során. Hiszen a mezőgazdaságban, az iparban mind nagyobb szerepet és jelentőséget kapnak a vegyiipar gyártmányai, mind több és több műtrágyára, műanyagra, festékanyagokra, műszálra lesz szükségünk. És az sem véletlen, hogy a Központi Bizottság határozata hangsúlyozza: elsősorban a meglevő adottságok jobb kihasználásával, az üzemek bővítésével, rekonstrukciójával, a technológia megjavításával kell mindezt elérnünk. Ugyanakkor: bátran kell alkalmazni az új módszereket — így például a vegyiipari berendezések egy részének szabadban való felállítását — amelyeket a külföldi államokban már alkalmaznak, s ugyanakkor a fejlődés meggyorsítását Segíti az is elő, hogy több, a legkorszerűbb technikát megvalósító üzemet teljes egészében külföldről hozunk be. így például a Német Demokratikus Köztársaságban készül a Váci Cement- és Mészmű teljes berendezése, a váci üzem Európa egyik legkorszerűbb ilyen egysége lesz. A terveket emberek váltják valóra, azokon múlik azok sikere vagy sikertelensége. A Központi Bizottság határozata éppen ezért fordul hangsúlyosan azon megyék kommunistáihoz, ahol a vegyiipar zöme elhelyezkedik, s azokhoz, akik tervező munkájukkal, az új eljárások tanulmányozásával meggyorsí- tói lehetnek ennek a fejlődésnek, biztosíthatják a párt- határozat valóra váltását. Nem kisebb feladatok várnak megvalósításra az építőipar területén is. 250 milliárd forint értékű építési munkát kell elvégezni a második ötéves terv időszakában, s ahogyan ezt a határozat hangsúlyozza. ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az építőanyag- ipari üzemekben a termelékenységnek 85 százalékkal, az építőiparban pedig 80 százalékkal kell növekedni«. levő üzemben munkához kezdjenek. így, leegyszerűsítve is azonnal érthető az ipartelepítés fontossága, de ugyanakkor bonyolultsága is. Á Központi Bizottság határozata megelégedéssel vette tudomásul azon intézkedéseket — mint például a hároméves terv ipartelepítési elképzeléseinek módosítása, az ötéves tervjavaslat elkészítése során az ipari beruházások területi elhelyezkedésének külön megtervezése — amelyek. már eddig is elősegítették az arányok megváltozását, a főváros aránytalan túlzsúfoltságának megszüntetését. A második ötéves tervben javul a vidék és a főváros aránya ilyen szempontból — a vidék javára. Ugyanakkor a határozat rámutat arra is, hogy egyesek részéről, sőt olykor egyes szervek részéről az állásfoglalás nem következetes, sőt nemegyszer ellenállás is tapasztalható. Ennek okai bizonyos részben elfogadhatóak, de sok esetben érthetetlenek, s kényelemszeretetből, szűklátó- körűségfoől származnak. A Központi Bizottság arra kötelezi a különböző szerveket hogy az elkövetkezendő időben fokozottabban kutassák az ipartelepítés további megjavításának lehetőségeit, ugyanakkor fokozottan ügyeljenek a lakásépítési terveknél, a kellő munkásgárda biztosításánál az ipartelepítés megváltozására, s e változás zökkenőmentességére. A megyei pártbizottságoknak, a helyi kommunistáknak szabja meg feladatként a Központi Bizottság határozata, hogy minden eszközzel segítsék az ipartelepítési program megvalósulását, a vidékre került műszakiak és szakmunkások életkörülményeinek lehető legjobb biztosítását. A Központi Bizottság két határozata az elkövetkezendő esztendők legfontosabb feladatait szabja meg. A békéért folyó harc elválaszthatatlan a szocializmus építéséért folyó harctól, s mindkét harcot nekünk kell, mégpedig sikerrel megvalósítanunk. Feladatunk nem kevés akad. Űj üzemeket kell létrehoznunk, a meglévőkben a termelékenységet kell emelnünk, biztosítanunk kell, hogy amit feladatként magunk elé állítottunk, a 250 ezer lakás felépítését, a Váci Cement- és Mészmű termelésének határidő előtti megindítását, s a többi, fontos feladatot, azt valóra váltsuk. A magyar nép, a munkás- osztály' hatalmas sikerekkel büszkélkedhet.1 S minden alap megvan arra, hogy mostani terveink is évek múltán tapintható, kézzelfogható, szocializmust jelentő valósággá legyenek. Zsilipet avattak Kilencszáz négyzetkilométeres terület szabadul meg a vadvizek és az áradások pusztításaitól Nagykáta és Farmos között az út mentén mindkét oldalon aranyszőke búzatáblák hul- lámzanak a nyári szélben. Az út baloldalán azonban, ahogy elérjük Farmos határát, hirtelen változik a kép. A búzatáblákat romantikus nád- és sásrengeteg váltja fel, sűrűjéből elő-előcsillan a víz és fölötte kiterjesztett szárnyakkal köröz egy gólya. De hamarosan megváltozik ez a kép, valóra válik a határ népének régi álma: a kultúra meghódítja az eke számára ezt a sok ezer holdas mocsárországot is. Elkészült a hatalmas zsilip, a hozzátartozó csatornákkal együtt a farmosi határban, hogy hathatós segítséget nyújtson a mocsárvilág meghódításáért indított tervszerű hadjárathoz. A zsilipet az építővállalat pénteken délelőtt adta át ünnepélyesen az építtetőnek, a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóságnak, amely ezt az annyira hasznos „műtárgyat” most már a Tá- pió—Hajta Vízgazdálkodási Társulat rendelkezésére bocsátja. A hivatalos átadás a helyszínen, az új zsilip tetején ment végbe. Itt gyűltek össze a vízügyi igazgatóság, a vízgazdálkodási társulat, a Vízügyi Építő Vállalat, a megyei és járási tanács, valamint a közvetlenül érdekelt négy község: Nagykáta, Farmos, Táipószele és Tá- piógyörgye képviselői. A zsilip és a terméskőburkolattal szegett széles csatornák megtekintése után a társaság a Farmos község szélén levő kisvendéglőbe vonult és annak belső szobájában bonyolította le — az átadás és az átvétel hivatalos formaságait. Vesztergambi László vízügyi igazgató ismertette a kereken kilencszáz négyzetkilométeres vízgyűjtő-terület rendezésére megindított nagyszabású munkálatokat. Előadásából, valamint Szabó Pál nagy- kátai földművesnek, a vízgazdálkodási társulat ügyvezető elnökének egyszerű szavakkal elmondott beszédéből megelevenedett a nem mindennapi, de azért a letűnt korszakra annyira jellemző történet. Pontosan 75 év óta folytatja küzdelmét a határ népe a vízrendezésért. Az elmúlt évtizedekben nem egyszer megalakították már az ármentesítö társulatot, kidolgozták a műszaki terveket, de a legjobb szándék is következetesen hajótörést szenvedett az érdekelt földesurak önző ellenállásán. Mert a széles kátai határ túlnyomó nagy része grófi és bárói föld volt, büszkén terpeszkedő nagybirI tok, a Prónayak, a Görgeiek, a Matolcsyak, a Kaasok, a Keg- levichok dominiuma. Nekik nem volt fontos, hogy a sok ezer holdat elhódítsák a mocsártól, hogy a szárazabb részeken tengődő kisparasztok földjének termését ne veszélyeztesse állandóan a pusztító áradás és a vadvíz; nekik jó volt ez a zsombékos terület, amelyen vidám vadászatokat rendezhettek, de azért is, mejt terméketlen lévén — adómentességet élvezett. Mivel pedig a hatalom, az ország és a. megye a kezükben vojt a föld nagyobbik felével együtt, következetesen leszavazták a rendezési javaslatokat. A felszabadulás után, amikor végre a föld népe is megszabadult a földesuraktól, újból napirendre került a kérdés. 1957-ben jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, amely lehetőséget biztosított a vízgazdálkodási társulatok megalakulásához. A négy község népe boldogan ragadta meg az alkalmat és rövidesen megalakította a társulatot, aztán elkészültek a szükséges tanulmányi tervek is és nagy erővel megindult a munka. Az érdekeltségi terület nem kevesebb mint 7400 kát. hold, a gazdaságossági vizsgálat eredménye szerint pedig a rendezési munkák végrehajtása után a holdanként! 375 forintos eddigi terméshozam 960 forintra, tehát közel a háromszorosára emelhető, a nád- termclés értéke pedig az eddigi 550 forintról 1850 forintra holdanként. A vízgazdálkodási társulat megalakulása óta két év telt el. Ezalatt a vízügyi igazgatóság a Tápió medrét húsz, a Hajtáét pedig öt és fél kilométer hosszú szakaszon kikotortatta közel négy- százezer köbméter földmunkát végezve. Erre hét és félmillió forintot költött. A zsilip két és félmillió forintba, a csatornák kőburkolata egy és egynegyedmillióba került. Ebben az évben további mederkotrásra 1 850 000, a tápió- györgyei belső csatornára 900 ezer forintot költenek. Ezeken kívül maga a társulat 1 450 000 forint értékű munkát végzett, amelyhez 170 ezer forint állami támogatást kapott. Ezekkel a beruházásokkal a Tápió és Hajta menti területeket mentesíteni lehet a vízkároktól. A zsilip feletti szakasz igen gazdaságos nád- és gyékéaytermelésre nyújt lehetőséget, de módot ad egy 1200 holdas halgazdaság létesítésére, valamint arra is, hogy a visszahódított területből mintegy 250 holdon bevezessék az öntözéses gazdálkodást. A megyei tanács és Keleti Ferenc vb-elnök képviseletében Varga Imre, a vízügyi csoport vezetője bejelentette, hogy a megyei tanács újabb Í80 ezer forint támogatást ad a további munkálatokra a társulásoknak. Még több felszólalás elhangzott és valamennyi felszólaló megállapította, hogy a nagy áldozatokkal létrehozott zsilip egyik igen hathatós eszköze lesz ezen a vidéken a többtermelés fokozásának; * Magyar László Az országgyűlés elnöke fogadta az új belga követet Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke szombaton bemutatkozó látogatáson fogadta J. J. L. Pierre Vanheer- Swynghels rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, a Belga Királyság új magyar- országi követét. A második Ötéves tervben felépítendő 250 ezer lakás, az ipari, mezőgazdasági beruház zésok az építőipart hatalmas feladatok elé állítják, s ezen feladatoknak csak akkor tud maradéktalanul eleget tenni — ahogyan ezt a határozat hangsúlyozza — ha jelentősen emelkedik az irányítás, a műszaki felkészültség színvonala. A Központi Bizottság határozata részletesen elemzi a feladatokat. Ebben az elemzésben ott vannak az eddig elért eredmények, de a megnövekedett feladatok megvalósításának akadályai is. Itt is bátrabban kell alkalmazni az új módszereket, a külföldön, elsősorban a Szovjetunióban bevált szalagrendszerű építkezést, a több műszakos termelést, mert csak így érhető el az építési költségek csökkenése, az építési idő lerövidítése. Ugyanakkor hangsúlyozza azt is a Központi Bizottság határozata, hogy erélyesen kell fellépni a munkafegyelem lazí- tóival szemben, magasabb színvonalúvá kell tenni a közvetlen irányító munkát is, s a megfelelő összehangoltságot biztosítani kell a megtervezett és a valóban megtermelt anyagok között. Külön bekezdésben foglalkozik a Központi Bizottság határozata a Váci Cement- és Mészmű fontosságával. A második ötéves terv legnagyobb beruházása megyénknek jutott. A Vácott felépülő 'hatalmas üzem építőanyagiparunk egyik legjelentősebb bázisa lesz, s a párt- határozat erre utal, amikor többek között ezeket mondja: „Tekintettel a Váci Cementes Mészmű rendkívüli fontosságára az építőipar jövendő anyagellátásában, az építőipari, a gépipari és a külkereskedelmi szervek dolgozói hangolják össze munkájukat a Váci Cement- és Mészmű tervszerű, illetve lehetőleg határidő előtti üzembehelyezésére.” , A határidő előtti üzembehelyezés nemcsak az építők feladata, hanem az egész megyéé, mindannyiunké. Hiszen az építkezés szálai szinte mindenhová eljutnak, mindenkinek akad olyan feladata a maga munkaterületén, amely becsületes és gyors végrehajtásával a párthatározat megvalósítását segíti elő. Ezen dolgoznak a Rózsa Ferenc ifjúsági építőtábor lakói, s ez kell, hogy megyénk valamennyi felelős vezetőjének, s dolgozójának is a feladata legyen. A határozat külön fejezetben foglalkozik az állami lakásépítési program megvalósításának rendkívüli jelentőségével, hiszen az elkövetkezendő tizenöt esztendőben egymillió lakást kell felépítenünk, ami nemcsak azt jelenti, hogy megszabadulunk egyik legsúlyosabb gondunktól, hanem azt is, hogy ezt az egymillió lakást,! annak felépítését anyagban, í tervekben, mindenben bizto- j sítanunk kell. A Központi Bizottság határo- ) zata külön fejezetben hangsú- ! lyozza a lakosság részvételé-; nek jelentőségét és fontosságát! ebben a programban. Az ol- i cső típustervek megalkotásától: kezdve, a helyi lehetőségek! maximális felhasználásáig sok- \ féle módja van annak, hogy \ gyorsabbá, könnyebbé tegyük j ezt a munkát. Itt is hatalmas feladatok \ várnak a kommunistákra, nem: véletlenül hangsúlyozza a párt \ Központi Bizottságának hatá- í rozata felelősségüket, s ugyan- : akkor jogukat is az ellenőrzés- • re. Ipartelepítésünk egyik leg- ; érdekeltebb megyéje kétségte- : lenül a miénk. Hiszen igen sok j fővárosi üzem telephelyéül szemelték ki valamelyik Pest megyei falvai, s a legtöbb helyen örömmel fogadták is ezt. Olyan járásokban, mint például a dabasi, a vagykátai, egyetlen jelentősebb ipari üzem sem működik, ugyanakkor: ezrek ülnek minden reggel vonatra, hogy a fővárosban j'jgy indult a beszélgetés ; sj Vidra Lajossal, a vámos- I mikolai Vörös Csillag Tsz párt- : titkárával, hogy azt hitiem: I sértődött emberrel akadtam I össze. I — Sehogyse ízlett, amikor a j járási pártbizottságon meg- \ mosdattak, mert az alapszerve- I zetünknek nem volt terve. A j taggyűlésen meg alig beszél- j tünk arról, ami a legjobban a j körmünkre égett: a munkáról. • A világpolitikáról tartottam • legtöbbször beszámolót... An- j nak sem örültem, hogy ezért az \ újságba is belekerült a nevem. ; Persze,. a tagság is bátorságra \ kapott, és jól odamondogatott \ nekem... Ennek lassan fél esz- ' tendeje, de az ilyesmit az em- ; bér nehezen felejti el! ... \ Vidra elvtárs mosolyog a sa- \ ját felháborodásán és a tag- ’> gyűlésen jóváhagyott negyed- | éves terveket mutatja. 5 — Kéthetenként vezetőségi $ ülés. Minden hónap utolsó \ péntekjén pedig taggyűlést tar- \ tunk. Ezt a rendet már meg- £ szokták az elvtársak és készül- £ nek rá . A vezetőség és a tsz- £ elnök beszámolója főképpen % a gazdaság munkájáról szól. % Legutóbb az aratásra való fel- i készülés volt napirenden. A legmeggyőzőbb eszköz Ezzel már el is kezdtük a „napirendet". A hatvankilenc tsz-tag, a gépek, és a fogatok erejét úgy osztják el, hogy a beérő kalászokból egy szem se peregjen ki. Közben a kapálás sém állhat meg, a jószágot is rendben kell tartaniok... A legutóbbi taggyűlés — a jegyzőkönyv tanúsága szerint is — olyan „haditanács”-féle volt. Kovács Lajos elnök elmondta, hogy 109 hold gabonára kombájnt szerződtettek, 35 holdat a saját gépükkel intéznek el. Akárhogy forgatták is az agronómusokkal a kérdést, 28 holdat mégiscsak kézi kaszával kell levágniok. a hogy sorravették a tsz-ta- - l gok vállalt földjeit, kiderült. hogy a Ganádi-tanyán idős és ifjú Kiss Ernőéi: meg Kiss Lajosék elmaradoztak a kukoricakapálással. Beszélni kell velük sürgősen, hogy tartsanak lépést a többi családdal. B. Szabó István kapta ezt a feladatot, amelyet azzal főidőit meg a taggyűlés, hogy a Ganá- di-tanya egész kukoricavetésére a betakarításig ő ügyeljen. Ez a pártmunkája. Karika János állatgondozó azt mondta: — En beállók kaszásnak... A féleségem meg szedi utánam a markot. — Hát a jószágok?... Mi lesz velük?... Kire hagyod?... — kiáltottak közbe. —'Azt is elrendeztük!... Az anyós, meg a tizenhárom esztendős fiam etetnek-itatnak, legeltetnek, ketten az asszonynyal pedig hajnalban és este bekészítjük a takarmányt... Egy pillanatig elgondolkozva nézte a mennyezetet, aztán hozzátette: — Beszéltem Jámbor Jánossal és Hodák Sándorral, akik velem vannak a jószágok körül. Ök is csinálják majd, amit én... Ez már három aratópár lesz... Karika János kommunista állatgondozó önként vállalt vártfeladata ez a nagy munkák idejére. a többi párttag is íny kérte ** kapta a tennivalókat. A következő taggyűlésen számot adnak arról, hogy ki mire végezte az agitáció legmeggyőzőbb eszközével: a példaadó cselekedettel. így kerekedik, javul meg a terp az' aratás időszaka alatt végzendő minden munkára. A tizenöt kommunista megismerteti a kérdéseket a tsz párton- kívüli tagjaival, hogy a közgyűlésen — amely a taggyűlést követi — mindenki hozzátegye a maga gondolatát, aztán a gyorsan múló nyári napokban a lelkiismeretes munkáját. — Mert alighogy a gabona magtárba került, itt a többi munka — mondja Kovács Lajos tsz-elnök. — A kertészet, a szőlő, a takarmány második kaszálása is olyan, hogy nem lehet vele várni... Most kell a fillért megfogni, hogy zárszámadásra forint legyen belőle... j "!k.or búcsúzunk Vidra elvtárs nevetve jegyzi meg. — Nehogy most meg azt írják rólam az újságban, hogy csak a gazdasági munkával törődünk. .. Tartunk mi szabad vártnapot is. ahol a világpr.H- tiká- az elnök elvtárs ismrr- 'efi. Neki ez az egyik párt munkája. Déri Károly
