Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-22 / 172. szám

fömiáttt CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IY. ÉVFOLYAM, 172, SZÁM 1960. JÜLITJS 22. PÉNTEK A vásárlás megkönnyítése Népi demokráciánk keres­kedelmének fő célja: a dol­gozóknak kulturált körülmé­nyek között való ellátásai Tapasztaljuk, ahogyan erősö­dik államunk, úgy épülnek, szépülnek üzleteink. Úgy lesz bőségesebb, nagyobb a választék. Változik az áru- beszerzés módja is. Az önki- szolgáló boltok például azt a célt szolgálják, hagy meg­könnyítsék, meggyorsítsák a vásárlást. Ha eleinte többen idegenkedtek is tőle, ma már — a nagy többség megsze­rette. AmSkor.család felnőtt tagjai dolgoznak, kevés ide­jük jut a vásárlásra. , Ezt az időt gazdaságosan szeretnék felhasználni. Ezért többféle árut, több üzletben vásárol­nak. A sokféle árut üzletről üzletre vinni nehéz teher, így vetődött fel a gondolat be kellene vezetni az áru házhoz szállítását; A Népbolt Vállalat kísér­letképpen a Rákóczi út 12-es (mozi mellett) élel­miszerboltjában már az elmúlt év júniusában bevezette a házhoz szál­lítást. Bevezette, hogy telefonon rendelésre is szállít. Személyes vásár­lásnál is lehetővé teszi, hogy az áru házhoz szál­lításakor fizessenek a ve­vők. A házhoz szállításért sem­mit nem kell fizetni, az áru ára is változatlan marad. De meggyőződtünk arról, hogy a vásárló közönség nagy része mindezt nem tudja. Az utób­bi napokban sűrűn tapasz­taltuk, hogy amikor az üz- .let „dolgozói felajánlották az áru házhoz szállítását, a ve­vők — arra gondolva, hogy pénzbe kerül — elhárították: köszönöm, elviszem magam is; Amikor megmagyarázták, hogy díjtalan, örömmel fo­gadták. Azért írunk erről, hogy tá­jékoztassuk a vásárlóközön­séget, hogy a 12-es boltban az árut díjtalanul házhoz szállítják úgy személyes vá­sárlás, mint telefonrendelés esetén. Zsadon Az első pillanatban még az ügyész sajnálkozását is ki­váltja Bajkai Éva, ceglédi la­kos. Most is, mikor kihallga­tásra vezették elő, sír és zokog, de a másik percben már nevet. Története nem mindennapi. Jó példája an­nak, hogy még mindig fan­nak hiszékeny Emberek. 1958. év telén felkerült Bu­dapestre, ahol villamoska­lauznak helyezkedett el. Már itt megkezdte a szabad és könnyelmű életet. A munka­helyén rosszul dolgozott, majd egy pór hónap múlva önké­nyesen otthagyta állását. Az ügyészségen feljelentettók, mert a felszerelési tárgyait nem adta le. Még most is 2576 forinttal tartozik a vál­lalatnak. Bajkai Éva ettől kezdve kü­lönböző helyeken fordult meg. Egy ideig Jánoshalmán tartóz­kodott, ahol közös háztartás­ban élt egy férfival. Később Nagykőrösre került, itt is ösz- szeállt valakivel. Ezután Pór­telekre vitt az útja, ahol An­tal Demeterrel került kapcso­latba. Bajkai Éva itt sem ma­radt sokáig. Amikor egyszer egyedül maradt a lakásban, összecsomagolt egy jegygyűrűt, két fülbevalót, egy fekete női szoknyát és egy pár fekete színű női félcipőt, majd el­távozott. Abonyba látogatott el és először Ágoston József- néhez kopogtatott be, akitől egy pár szürke nyári szandált kért el azzal, hogy azt a leg­közelebbi vasárnapom visz­szahozza. Bajkai Éva ezután Molnár Józsefnétől 200 forin­tot kért útiköltségre. Azt mondta, hogy Hajdúszobosz­lóra akar menni vőlegényé­hez és a pénzt két nap múlva meg fogja adni. Telek Mihálynétól szintén 200 forintot kért útiköltségre. Öt azzal csapta be, hogy há­zát most fogja eladni és an­nak árából rendezi tartozá­sát. Hiába várták a sértettek Bajkai Évát, ő jól érezte ma­gát Hajdúszoboszlón. Igaz, az állítólagos vőlegény mel­lett még külön két férfi isme­rősre akadt. Az éjszakáit a vasúti váróteremben töltötte, amíg egyik razzia alkalmával elő nem állította a rendőrség. A járásbíróság a közeljövő­ben tárgyalja majd a szélhá­mosnő ügyét. Takarékoskodjunk a vízzel A ceglédi Községgazdálko­dási Vállalat felhívja a város lakosságát, hogy az ivóvízzel a legmesszebbmenőkig taka­rékoskodjék. A meleg idő beálltával a vízfogyasztás nagy mérték­ben megnövekedett, ezért a városban több helyen időn­ként vízhiány mutatkozik. Kérjük a lakosságot, hogy az általunk szolgáltatott ivóvizet csak háztartási célokra hasz­nálja. Községgazdálkodási Vállalat Az Alkotmány Tsz életéből A közelmúltban 35 anyakocának való fehér hússüldőt ka­pott a tsz a TEGI-iőI. A süldők igen szépek s remélhető­leg szép számú malacsereggel fogják növelni a tsz állomá­nyát. Képünk a süldőfalka egy részét ábrázolja gondozó­jukkal, Bognár Karolinnal. A tsz építőbrigádja Tóth János vezetésével a 40 férőhelyes lóistálló építésén dolgozik. Az eredeti terv szerint augusz­tus 20-ra készen kellene lenni az új épületnek, de a jelek szerint már 10 nappal a határidő előtt „beköltözhető ál­lapotban lesz. A szerkesztőség postájából MEGJEGYZÉS NÉLKÜL társaira és nem tartja be a szocialista együttélés legele­mibb követelményeit sem. Panaszunk és kérésünk ta­lán kicsinyesnek látszik, de nagy szükségünk lenne a nyu­godt éjszakai pihenésre.” Katona Lajosné, Felsőmikebuda 56. szám «Az én férjem Mikebuda- pusztán (Irsa és Ereklyés vas­útállomásokról közelíthető meg), az Ady Endre Tsz ko­vácsa. 60 éves és korát meg­hazudtoló szorgalommal, bete­gen is ellátja feladatát. A tsz rengeteg kocsiját, ekéit és egyéb gazdasági gépeit javítja. Ilyen munka mellett szüksége volna rendes pihenésre, de] ezt nem teszik lehetővé. Lakásunk mellett, egy köz-] fallal elválasztva, az irsai sző- ] vetkezet 23. számú fiókja, ] „kocsmája” van, ahol nem is- ] mernek zárórát, örökös a zaj) és mozgás, mint ahogy kocs-í mákban szokott lenni. Alig! jut idő férjemnek alvásra ésj pihenésre, igaz, nekem sem,; pedig betegségem miatt ne- j kém is kívánatos lenne nyu- \ galmasabb élet. Hiába tiltakoztam szép szó-i val a kocsma vezetőjénél, az; fenhéjázva felelt, hogy me-; hetek akárhova, ő akkor zár; be, amikor akar. Megpróbál- \ tam a mikebudai tanácshoz fordulni, de Tabányi János­nak, a kocsma vezetőjének bevált a jóslata, kérésemre nem intézkedtek s a helyzet ma is változatlan. Az nem elég, hogy a kocs­ma kezelője nem ismer zár­órát, talán afeletti bosszúsá­gában, hogy panaszra mentem ellene, mikor éjjel bezár, a rollót szándékosan nagy ro­bajjal rántja le, a motorját pedig az ablakunk elé állítja s annak berúgásával, a jára­tásával csinál lármát. Egyál­talán nincs tekintettel reánk, mint beteg és öreg dolgozó­VÁSÁRFIA ] Nem vitás, hogy a magyar ] parasztság vásárló igénye ! alapjában megváltozott. A \ hajdani földéhség teljesen | megszűnt. Vele együtt meg­szűnt a parasztcsaládok év­itizedes gürcölése a „földért”, J hiszen ma az egész határ az J övéké! Jövedelmükből „él- J nek”, méghozzá emberi mó- J dón élnek. ] Egyszerű séta a vasárnapi J vásárban meggyőzött ennek J az állításnak az igazságáról. J Hosszú sorban állnak a meg- J őrzőnél a kerékpárok, moto- J rok. A termelőszövetkezetek Í teherautói valósággal ontják J a vásárra érkező népet. Az ] újvárosi falatozó s az előtte % épített sátor már kora dél- ( előtt zsúfolásig telt. f Nézzünk szét a vásár terü­letén. Legnagyobb tömeg a ^ruházati sátrak előtt látható, J de nem marad el a tömeg ^érdeklődése a bútoroktól sem. í Öltönyök, kabátok, csizmák, bakancsok találnak gazdára és a jegyesek, fiatal házasok szorgalmasan vásárolják a nyoszolyákat, konyhabútoro­kat. Vevőben sehol sincsen hiány. De most nézzünk szét azon a területen, ahol a pa­rasztság nem mint vevő, ha­nem mint eladó jelentkezik. A vásártér közepén béké­sen álldogálnak Kecskeméti Mihály birkái. Tóth János, Takács Dénes és László nagy­kőrösi juhászok alkudoznak. Mindhárman a nagykőrösi Feketei Állami Gazdaság ju­hászai. Rövid kézcsapkodás után megvan az egyezség. A nagykőrösiek fizetnek. Meg­kérdezem tőlük, hogy talán a gazdaság részére vásárolják a birkákat? — Dehogy kérem, saját ma­gunk részére. Van a gazda­ságnak elég. Ezerötszáz juhot legeltetünk. Ezeket azért vá­sároltuk, mert a gazdaságban tizenkét birkatartásunk van. A marhavásáron is érdeke: dolgokat tapasztalok. Else megfigyelés az, hogy feltű­nően kevés az eladó jószág A vevők inkább a fiatal üszői vagy a gyengefias-tehene keresik. Bubori Ferenc nagykörös: eladó hatezerkétszáz forintre tartja a tizennégyliteres tehe­net. Egy berceli ember ötezer­ötszázért megveszi. Megkér­dezem az eladót, hogy mirí költi a tehén árát. Tizennyolc év körüli legényke mosolyog az öreg mellett és ő válaszo: a kérdésemre. — Motort veszünk. Danu- viát. Antal Ferenc, a Táncsici Tsz tagja, gyönyörű, tizen­nyolcliteres tehenet adott e] hatezerhatszázért. Bútort, ru­hát vásárol és kiházasítja c lányát. A vevő Siba János, c perkátai Kossuth Tsz állat- tenyésztője. — A CEGLÉDI Kossuth Építők igazolt labdarúgói ked­den délután a gerjei sporttele­pén próbáltak az olimpiai jel­vényszerző-verseny keretén belül. MEGHÍVÓ A Vasutas SE labdarúgó szakosztály sportbarátai mű­sorral egybekötött szezonzá­ró vacsorát rendeznek a lab­darúgó-játékosok részére e hónap 29-én — pénteken —, este 8 órai kezdettel, a föld- művesszövetkezet éttermében. A műsor keretében felép­nek: Péntek Lajos magyar- nótaénekes, Szirmay Regi­naid operaénekes és mások. Konferál Bálint János. Sport­élményeiről beszámolót tart Albert Flórián, az olimpiai keret középcsatára. Belépődíj személyenként 5 forint. Vacsora igényelhető Öcsai Géza hírlapterjesztőnél, Kos­suth téri hírlappavilonjában 27-én, este 7 óráig. Mindenkit szeretettel vár a sportbarátok köre OOvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVX; — Saját háztáji gazdasága] részére vásárolta a tehenet?] — Nem! A termelőszövet- J kezet részére vásárolunk. NemJ egyedül vagyok itt. Itt van a; főagronómusunk is, az elnök} meg a brigádvezető Baján J van. Ök is vásárlási szándék-] kai. Nálunk, a Dunántúlon ] kevés a szarvasmarha, a sző-] vetkezetünk pedig elsősorban ] állattenyésztésre van beállít-] va. Húsz elsőrendű fejőstehe- / net akarunk venni és harminc £ hízásra akalmas tinót vagyJ ökröt. A hétén adtunk lej harminc szerződött hízott ál- í latot, azok helyett szeretnénk J másikat vásárolni. De szüksé-J günk lenne százötven darab] hatvankilós süldőre is, mert] néhány nappal ezelőtt adtunk] le száztizenöt hízott sertést J átlagosan százhatvanöt kilós J súlyban. Százharmincnégy da-J rabra van még szerződésünk ^ az idén, kétszázhetvennégyet J már leadtunk. — Munkaegység? J — Negyven forintot tér-] veztünk be. de még vasta-^ gabb lesz föle, ha így megy £ tovább... í-R- i — A JÁRÁSI TŰZVÉDEL­MI bizottság pénteken dél­után 2 órakor ülést tart a járás? tanács székházában. — AZ ALBERTIRSAI Di­mitrov Termelőszövetkezet há­rom géppel végzi a cséplést. 2700 mázsa búzából eddig 1020 mázsát, a 750 mázsa ro­zsot pedig teljes egészében elcsépelték. — A VÁROSI tanács és városi párt vb. ma délelőtt 9 órakor tartja közös ülését a városi pártbizottságon. — 102,7 SZÁZALÉKRA tel­jesítette első féléves termelési tervét a ceglédi Szeszipari és Szikvízgyártó Vállalat. — A CEGLÉDI járás köz­ségeiben 905 darab munka­könyvét adtak ki az első fél­évben. — 2060 MÁZSA péksüte­ményt gyártott az első félév folyamán a Ceglédi Sütőipari Vállalat. — A NYÁRSAPÁTI Kos­suth Termelőszövetkezetben eddig 230 mázsa rozsot és 450 mázsa árpát csépeltek el. — A CEGLÉDI KOSSUTH Építők labdarúgó-csapata szer­dán délután edzőmérkőzést játszott a CVSE második csa­patával. A találkozót a Kos­suth Építők 7:2 arányban nyer­ték meg. — MA DÉLELŐTT 9 órai kezdettel a KISZ városi bi­zottsága ülést tart a városi pártbizottságon. — ÖT VAGON Fleischmann 481-es szerződött vetőmag bú­zát adott át a héten a Ter­ményforgalmi Vállalatnak a Dózsa Népe Termelőszövetke­zet. Még 8 vagonnal szállíta­nak el. — MOST JELENT meg Pó- sa Lajos: Cicaiskola című gyermekvers Jcönyve — kap­ható a könyvesboltban —, va­lamint Erich Köstner: A re­pülő osztály című ifjúsági re­génye. — 11 UJ ÁPOLÖNÖVÉR tett vizsgát a kórházba^, kö­zülük egy jó, a többi jéles és kitűnő eredménnyel. Kiss Katalin és Petrovics Sándor július 23-án délután 6 órakor tart­ják esküvőjüket a törteli róm. kát. templomban. Nyílt-tér. Feleségemtől. Borsos Pálné, szül. Kása Erzsébettől különváltan élek, érte semmiféle anyagi felelősséget nem vállalok. Borsós Pál Cegléd, vni.. Déli út 31. zárlat alá kerül, az ott termelt napraforgómagot vetésre fel­használni nem szabad. 3. Atoktiiske. Homokos te­rületeken fokozatosan ter­jed. Terjedését okozza a nem­törődömség. Szúrós tüskéje termését a legelésző állatok, sőt maga az ember is észre­vétlenül tovább hordja. Ezért mindenki jól felfo­gott érdeke, hogy pusztítsa ezt a veszedelmes gyomot, mielőtt magot hozna. Ameny- nyiben irtása — amit sűrű kapálással kell végrehajtani, nem járna eredménnyel — a fertőzött terület növény- egészségügyi zárlat alá ke­rül. Mezőgazdasági termelésün­ket veszélyeztető élősködő és veszélyes gyomok irtása, tör­vényeink értelmében minden­kire egyaránt vonatkozik. Irtásuk tehát magán és egy­ben közérdek. Városi tanács mezőgazdasági osztály A Pest megyei Növényvédő Állomás felhívja a lakosság figyelmét a következőkre: 1. Az arankát szántóföldön, utakon, árokpartokon, réte­ken, legelőn, belterületen, valamint egyéb művelés alatt nem álló területeken irtani kell. Takarmánnyal feletetve az állat bélcsa tornáján átjutva a trágyában is megőrzi csí­raképességét az aranka mag­ja! 2. Napraforgózádor, veszé­lyes élősködő. A termelők kötelesek nap­raforgó-ültetvényüket állan­dóan ellenőrizni, a fertőzést pedig kikapálással megszün­tetni. Fertőzött területen a napraforgószárat a termés beérése után tövétől 30 cen­timéter magasságban kell le­vágni, tövestől kell kiszedni, és összegyűjtve elégetni. A fertőzés és a végrehaj­tott védekezés a tanács me­zőgazdasági osztályának beje­lentendő. A fertőzött terület ~ FELHÍVÁS Szélhámosnő került kézre Nagyobb gondot a tűzesetek elkerülésére pe Termelőszövetkezetben is tűzeset történt szalmalehúzás közben. A kipattanó szikra lángra lobbantotta a vontatott szalmát s a traktorok is ko­moly veszélybe kerültek. A traktorosoknak, Kökény Jó­zsefnek és Csóka Lászlónak si­került a gépeket megmenteni s az ott dolgozó tez-tagok — Varga Géza és Kacsányi Imre segítségével a tűz megfékezé­séhez láttak. Nagyon helyesen elsősorban a tűz továbbterje­dését akadályozták meg. Ka­bátokkal, lapáttal, a közeli kombájntól hozott oltókészü­lékkel a tüzet szűk körbe szo­rították. A percek alatt odaér­kezet tűzoltók azután eloltot­ták a szalmát is. A lelkiisme­retes, gyors tűzoltásai 130 hold keresztekben álló termését és 250 hold kombájnszalmáját mentették meg a biztos pusz­tulástól. A meleg időjárás, a száraz­ság miatt fokozott a tűzve­szély. A tarlókon, keresztek­nél, asztagoknál elég a legcse­kélyebb gondatlanság s máris felrepül a „vöröskakas” Az aratási munkák idején már több esetben támadt tűz. Hála a gondos tűzfigyelő szolgálat­nak, eddig még komolyabb kár nem történt. Különösen tűzveszélyes mun­ka. a kombájnok után a szal­malehúzás. A traktorokból ki­pattanó apró szikrák okozták az eddigi tüzeket. A tráktoro- sdknak sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok a sűrű szikra­fogó felszerelésére és állandó ellenőrzésére. Igen helyes len-/ ne, ha csak annyi szalmát fog­nának fel egyszerre, hogy az tűzbiztos távolságban maradna a traktoroktól. Szerdán délben a Dózsa Né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom