Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-22 / 172. szám

Készülődés a másnapi piacra IV. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1960. JŰLIUS 22. PÉNTEK Országos versenyre készülnek a ládagyár önkéntes tűzoltói Az elmúlt évben — amikor a városi tűzoltóparancsnok­ság beosztottjainak rendsze­res tevékenysége megszűnt az üzemekben — egymás után alakultak a társadalmi tűzoltócsapatok. Ekkor ver­buválódott a ládagyár 40 tag­ból álló önkéntes tűzoltócso­portja is. Azóta nemcsak a naptár­ban telt el az idő, hanem az önkéntes, társadalmi mun­kásokból alakult tűzoltóság mind elméleti, mind gyakor­lati tudásában sok változást hozott; Hetenként két-három óráig tartó gyakorlaton vettek részt a hivatásos tűzoltók vezetésével. Meg­tanulták a tűzoltó-szer­számok kezelését, s el­méleti oktatást is hallgat­tak. Tavasszal versenyt hirdet­tek a járás önkéntes tűzol­tói között. Benevezett a láda­gyár tűzoltócsapata is. Elő­ször helyi selejtezőt tartot­tak, majd a nyolc legjobb tűzoltót küldték el a járási versenyre Csaté József veze­tésével. Elsők lettek a ver­senyen: elismerő, dicsérő oklevelet szereztek. Ezután még lelkesebben ké­szültek a megyei vetélke­dőre, s ezzel egyidejűleg el­méleti tudásukat is gyara­pították; A június 26-án Dömsö- dön megrendezett megyei selejtezőből elsőként ke­rültek ki. Jó felkészült­ségüket 1600 forinttal ju­talmazták. Azóta a faipari vállalatok Vezetősége is országos ver­senyre hívta meg a láda­iparban dolgozó társadalmi tűzoltókat. A legjobb ered­ményt elérőket pénzzel és emléktárgyakkal díjazzák. A nyolctagú, lelkes kis cso­port most a jövő hónap­ban megrendezendő országos vetélkedésre készül. Remél­jük, hogy Lengyel László, Szűcs Ambrus, Farkas Jó­zsef, Tóth József, Kecskés Balázs, Farkas György és Horváth Albert — Csató József parancsnok vezetésé­vel — az eddigiekhez ha­sonlóan dicséretesen állja meg helyét az országos ver­senyen is, Göblyös Anikó A nagy hőség és szárazság megsanyargatja a szabadföldi zöldséges táblákat. A paradicsom alig fejlődik ki, máris beérleli a tűző nap. Gyorsan kell szedni, piacra küldeni, hogy szaporodjon a pénz. Halápi Józsefné és Kovács Ist­vánná. a Szabadság Termelőszövetkezet tagjai a család­tagok bevonásával szedik a termést és gondosan válogatva exportládákba csomagolják. Holnapután már a külföldiek is megvásárolhatják a körösi paradicsomot. A másfél- holdas tábláról eddig több mint tíz mázsa termést szedtek le. Az öntözéses kertészetekben már kedvezőbb a helyzet. ■ ? regi í 35 \ Olajat keresnek — mit találnak? Cséplést szerettünk volna fényképezni. Ezért kerékpá­roztunk a Szabadság Tsz-be. Már-már jó nyomon hittük magunkat, amikor a kórhá­zon túl, a mintakert területét elhagyva, a gépzúgásra fel­figyeltünk. De ott, ahol a cséplőgépet véltük, nagy fú­rótorony meredt az ég felé. Az olajkutatók költöztek ide. Nyomban megkerestük a kutatások egyik vezetőjét, dr. Boné András geológust. A ka­pott felvilágosításról szeret­nék most beszámolni: Az eddigi — többé-kevés- bé sikeres — fúrások után most közvetlenül a város alatt' keresnek olajat. Ezért költöztek ide a szakemberek, akik még ezen a héten meg­kezdik a fúrást. Az előzetes geológiai mérésekből arra lehet következtetni, hogy a kutatás eredményes lesz. Ennél többet csak körül­belül húsznapi fúrás után tudnak majd mondani. Ola­jat keresnek, de könnyen elő­fordulhat, hogy gázra buk­kannak. Mindkettő komoly érték lenne. Az olaj az egész népgazdaságnak, a gáz pe­dig közvetlenül városunknak jelentene kincset: minden üzembe, háztartásba bevezet­hetnék. A harmadik lehetőség: a forró víz. A kutatóknak — lottos nyelven kifejezve — ez annyit jelentene, mint egy hármas találat. Bezzeg fő­nyeremény lenne a Szabad­ság Termelőszövetkezetnek; nem is szólva a közeli kór­házról és a környék lako­sairól. A tsz — kitűnő szak­embereivel —» .például olyan melegágyi kertészetet teremt­hetne, amely milliókat hozna a konyhára... De ne igyunk előre a med­ve bőrére. Várjuk ki a fúrás végét, a kutatóknak meg kí­vánjunk sok szerencsét, most az egyszer „szerencsés fú­rást”. .. Nagykőrös első „footballcsapata" Szép mérkőzés volt. Amitől tar­tottunk, hogy városunk szégye­nére egyikünk-másikunk majd önkényeik edik vagy haragvóan levonul, nem következett be, sőt a végén udvariaskodták, utat vágtunk az öltözőhöz, s a győzte­seknek nyugodt felöltözést bizto­sítottunk. A rólunk csuromvize­sen lehúzott trikókat szépen be­csomagoltuk, kisegítettük az állo­másra. Mert mondanom sem kel­lene, valamennyien oszlopba fej­lődve, a kecskemétiek dirigálása mellett, énekelve vonultunk a vasútállomásra. Akkor tanultuk meg ezt a nótát is: \ Minden footballista tartson szeretőt, Minden footbaUista egyet vagy , kettőt, j Center — szép kisasszonyt, Balbekk — öregasszonyt És a goólvédő? Várja csendben-rendben, Mig a labda jő ... Közben lélekszakadva rohant \ utánunk az önkéntes tűzoltó és ; Ney, hónuk alatt csomagot szó-1 rongatva, melyet a harmadosztá- lyú váróteremben közösen elfő- , gyasztottunk. A díszvacsora kol-: bász és szalonna volt. (Ugyanis . Nagy Sándor hentes, vasárnap lé- \ vén, áldozatot hozva kinyitotta: boltját és protekciós ár mellett; Ney Laci számlájára kiszolgálta; a finom vacsorát. Krausz úr, a kenyérgyáros (unokájától értesült I a várost rendítő footballozásról) ; nagy cipót küldött a „kecskeméti : fráteroknak”, egészségükre ki- \ vánva az elfogyasztását). Mi, le- ; győzöttek, ekkor győztesekként: á»*uk körül a szomszéd városbeli: fiúkat, és gyorsan megbeszéltük; a legközelebbi mérkőzés feltété-: leit. Utána felsegítettük őket a: Cegléd—kecskeméti vicinálisra,; majd magunkat ünnepelve, az: Imént hallott nótát dúdolva, haza-j felé vonultunk. A jól sikerült mérkőzésen fel­buzdulva, két hét múlva a Ceg­lédi Sportkör hirtelen összeállított csapatával mérkőztünk, melynek Zsengellér Józsi volt a tótumfak- tuma. Mivel nem volt pénzünk, gyalog mentünk át Ceglédre. Ott valahol a vasútállomás melletti pályán vesztettük el a csatát. Az efeletti elkeseredésünk leterített II. rész bennünket, úgyannyira, hogy Zsengellérék megsajnálva, két pa­rasztkocsin Nyársapátig hazaszál­lítottak. Rlmánkodtunk a gazd- uraméknak, de tapodtat sem jöt­tek tovább, gúnyosan megjegyez­ve, hogy „akik egész délután fut- károztak, pitlikeljenek csak haza gyalogszerrel”. Emlékszem, egész héten hólyagok gyötörték lábai­mat, de a kővetkező vasárnap már újabb mérkőzésre álltunk fel. A hitelességhez mondjam el és ki tudja, hátha egyike-másika még az élők között örül a mai futballnak, hogy Pintér prepa még abban az évben eltávozott Nagykőrösről. Bárányt alszegi gyerekként Ismertük, Bevilaqa Józsi, a kisebbik „Bevi” volt. Ney Laci gyengén futballozott, de annál áldozatkészebb és me­rész volt. Koroknál tonnásközi, „Kása” viszont Szabó Jóska, mint ahogy „Funi” is Szabó Ferkó névre hallgatott. Albusz Frici, a „kétlábas’ nagy center, mint az előbbi kettő, ötödik gimnazista, Fuszt László villanyszerelő segéd, pesti fiú volt. A kezdeti évben még jö néhány mérkőzést vívtunk a szomszéd városbeliekkel, egyiket-másikát ki­fogásolható rámenősséggel s a vé­gén bevétel-kiadási mizériákkal. Bármiként zajlott — szép kezdet volt. Sasi György —, sok izgalmas kaland során menti meg a fejedelem kin­csesládáját, végül vágya is tel­jesül, beáll a kuruc seregbe katonának. Tersánszky J. Jenő: Jó szomszédok — Az én fiam. (ára 30 Ft). Szerelmi történet — és korrajz a 20-as évekről —, melyben a hősök boldog­ságukat keresik, de csak tehe­tetlenül vergődnek az élet ör­vényében. Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház (ára 35 Ft). Színházi arcképalbum: többek között Bajor Giziről, Somlay Artúrról és az örökif­jú Rózsahegyi Kálmánról. Fegyin: Az író és a kor (ára 22 Ft). Huszonhat orosz, szovjet és nyugati íróról olvashatunk e könyvben. Fegyin gondolatait klasszikusokról és kortársak­ról. Norbert Fryd: Mosolygó Guatemala (áfa: 49 Ft). A szerző nászútja alkalmá­val járta be ezt az érdekes or­szágot. Színesen írja le az in­diánok mai életét. Élvezetes útleírás, sokrétű ismeretekkel gazdagítja az olvasót. Kalmár Ernő: Leckegondok a családban (ára 12 Ft). Ez a könyv azoknak a szülőknek készült, akik igyekeznek segí­teni gyermeküknek az otthoni tanulásban. Éjszakai ellenőrzés a Petőfi Tsz-ben A Petőfi Tsz egyes üzem­egységeiben óriási asztagokban várja a cséplőgépet a jövő évi kenyérnekvaló. Nagy érték, közel félmillió forint! Susán János, a tsz elnöke, Juhász Pál, a tsz pártalapszer- vezetének titkára és Verbő Já­nos, az alapszervezet vezetősé­gi tagja éjjeli ellenőrzést tart. Körüljárják a szérűket, s az őrök sehol... Bosszantó! — Útjuk az átvevőhelyre vezet. Sehol senki... Aztán az istál­lóba mennek. Itt is a legtelje­sebb nyugalom. Pihen a jó­szág ... S tőlük nem messze alszanak az éjszaka őrei is ... Rossz éjszakát „fogott ki” az ellenőrzés. Sok egyszerre ennyi hanyagság! Valaki azon­ban mégiscsak talpon van. Négy ember közül egyet; Szűcs Albert tűzőrt a helyén találták. A folytatás? Mindhárom őr felelősségrevonásáról gondos­kodik a szövetkezet vezetősé­ge, s ez remélhetőleg feléb­reszti a lelkiismeretüket is. iKStäti Turistáink Egerben Országos elektromos talál­kozón vett részt július 16— 17-én Egerben a DÁV 34 tu­ristája. A találkozót abból az alkalomból rendezték, hogy az egri turisták tíz éve alakítot­ták meg az elektromos vál­lalatok természetbarát köreit. A kétnapos jubileumi ün­nepség kedves mozzanata volt a szombati műsoros tábortűz a Szépasszony-völgyben. A vendéglátó egriek a Park- Szállóban vendégelték meg a találkozó résztvevőit. A II. fokú országos csapat- bajnokságon tizenkét turis­tánk szerzett az egyéni ver­senyben 15—15 pontot, és így remélhetőleg még ez évben megkapják a turisták ezüst jelvényét. ___________ — ENGEDÉLY NÉLKÜL vágott ki fát Juhász József Barátszilos dűlő 16. szám alat­ti lakos előző munkahelyen, az állami gazdaság feketei üzemegységében. A szabály­sértési hatóság ezért 300 fo­rintra bírságolta. Illatszerboltban j Lányok válogatják a rúzst. ' összesúgnak. Nem hallom, mit j mondanak, de biztosan „ö” '{az, akiről szó van. „Ö”, aki- i nek rózsaszínen vagy lilásan f 11 tetszenek ezek a susogó szá- \ jak szombat este. \ Egy fiatal asszonyka homlo- \ kát ráncolva, sokáig gondol- í kozik, míg eszébe jut: Figa- (ro pengét hasznai az „em- \ bér”. v Házaspár áll a füzérben lo- £ gó táskák előtt. Húzogatják a \ zippzárakat. Tűnődnek, vajon í belefér-e ebbe a sárgába £ annyi fehérnemű, ami két ^ hétig elég a Balatonnál? í Most kendős néni érkezik. t. S Caola-szappant kér. C-vel % mondja, ahogy a dobozon ír- ^ va van. Mindenki elmosolyo- í dik. Az egyik kislány kun- ^ cogva kiigazítja: „Kaola az, nénikém”. Az öregasszony nem jön zavarba. Felteszi szemüvegét, bugyellárisából komótosan előszedegeti a pénzt, s han­gosan számolva, ráolvassa a pultra. Aztán a mosolygó arcok felé fordul: „Tudják, kétíve­seim, én már csak így hí­vom. Pedig tanítgat az uno­kám is eleget. Neki viszem. Gyárba jár, és munka után ezzel mosakszik a zuhany alatt. Szereti, mert, hogy olyan jó szagú. Mondogatja, vigyek magamnak is. De ne­kem jó a mosószappan. Azt használtam én világéletem­ben. Nem újat, csak úgy, ami a mosásból megmaradt.” A kislány már nem kuncog. Arca piros, és látszik rajta; legszívesebben bocsánatot kér­ne. Békés Aratás helyett — nyaralás Sétáltam az édesapámmal. (Nem mai ember, neki sok­minden mást, többet mond, mint nekem.) — Nézd, apa, a barátod üdülni ment — mondtam a Hupka Ferenc cipészmester rolójára írt nagybetűs írásra mutatva: „Nyaralás miatt zárva". Nevetünk. Aztán hirtelen elkomolyodott. — Tudod, kislányom, hogy régen mit írtak ilyenkor a suszterok az ajtóra? Azt, hogy „Aratás miatt zárva.” Igen. Aratás helyett — nya­ralás. Nekem ez eszembe sem jutott volna, hiszen természe­tes, hogy nyáron nyaral az ember. És hogy olyan nagy betűkkel írta ki? Hát... biz­tosan örömében... Azután apám mesélt a há­ború előtti évekről. Arról az időről, amikor luxusnak szá­mított a rendes ruha, a me­leg cipő. A o gyerek lábára nemhogy nyáron, de télen sem jutott cipő. A nagylány, ha ünnepnap templomba ment, kezében Vitte egyetlen cipőjét, a falu végén letörölte lábáról a port, s úgy vette fel az aranytopánkaként őrzött cipőt. Mert akkoriban nem volt ám a lányoknak 6—7 pár cipőjük, ilyen is meg olyan is, tűsarkú is meg hegyes orrú is. Szóval annak idején jóval kevesebb cipővel is „megél­tek” az emberek. Kevesebb volt a lábbeli, kevesebb a suszterek dolga, nyáron meg a szó szoros értelmében be­zárhatták a boltot. Élni azonban akkor is kellett vala­miből, hál elmentek aratni, részesnek a cséplőgéphez, az utcán meg szaporodtak a táb­lák: „Aratás miatt zárva”. Mi, fiatalok, ha végigsétá­lunk az utcán, látjuk, és természetesnek tartjuk, hogy mindenki jól öltözött. Eszünk­be sem jut, hogy máskép­pen is volt valamikor ... — Régen volt az — szóltam édesapámnak. — Csak másfél évtizede — válaszolt ő ... Nagy Éva — SZÉPEN HALAD a ga- gona behordása a Hunyadi Tsz-ben. A jövő hét közepéig mintegy 16 ezer keresztet visz­nek a rakodóba. — ESŐT KAPOTT a Hunya­di Termelőszövetkezet nyár- kútréti földje. Kihasználva e ritka alkalmat, a szövetkezet tagjai öt holdon másodvetésű takarmánykáposztát ültetnek a tarlóba. — EMELKEDIK a tejhozam az állami gazdaság hangácsi üzemegységében. 57 tehén­től három héttel ezelőtt 360 li­ter tejet fejtek naponta. Ez a mennyiség azóta napi 550 li­terre emelkedett. Ez elsősor­ban a jó takarmányozásnak köszönhető. — VÁROSUNKBAN 1725 előrelátó gazda kötött bizto­sítást tűz esetére az Állami Biztosítóval. Jelentősen szapo­rodik azoknak a száma is, akik a több ágazatra kiterjedő elő­nyös háztáji biztosítást kötöt­tek. — CSAK E HÓNAP 20-IG 24 garnitúra Erzsébet háló­szobabútort, 18 db 3 ajtós szekrényt, 2000 db bulgár al­más-ládát és 300 db zsemlye­keltető ládát adott át a fa­árugyár a kereskedelemnek. — TIZENEGY NÉMET IFJÚMUNKÁS végzi szak­mai gyakorlatát a Nagy­kőrösi Konzervgyárban. i Ne adjunk gyufát a gyermek kezébe! Tűz ütött ki hétfőn délután fél hatkor az Achim And- r_s utca 5. szám alatt, Csiz­madia István házában. Mi­után a szülők elmentek ha­zulról, a lakásban egyedül maradt ötéves Pista gyerek játszadozás közben gyufához jutott. Gyufás dobozzal a ke­zében kiment az udvarra, s az ott levő nagy kazal szal­mát meggyújtotta. Már a ház tetejét nyaldos­ta a láng, amikor a tűzoltók megérkeztek és sikerült a tűz továbbterjedését meg­akadályozniuk. A kár jelentéktelen, mégis legyen ez intő példa azok szá­mára, akik hanyagul gyufát, tűzszerszámot hagynak a gye­rek előtt, s aztán azt okolják az esetleges nagyobb kárért, Újdonságok a könyvesboltban Mikszáth Kálmán: Két vá­lasztás Magyarországon I—II. (Olcsó Könyvtár). A főhős mu­latságos figuráján keresztül mutatja be a szerző a század- forduló szégyenletes politikai életét. Hegedűs Géza: Az írnok és a fáraó. (Ára: 18 Ft.) A re­gény az ókori Egyiptom vi­lágba vezeti el az olvasót. Szí­nes és érdekes képet ad a ré­gi világ embereiről. Hollós Korvin Lajos: A Vö­röstorony kincse (ára: 20 Ft). Történelmi regény, cselek­ménye II. Rákóczi Ferenc ide­jében játszódik. Főhőse Eke Miska — akinek családját és barátait kiirtották a labancok A napi bőséges locsolás kemény munkát jelent Besenyei Pálnak, az Arany Tsz tagjának, de megéri. Képünkön öz­vegy Mata Pálné, Besenyei Pálné és Farkas Miska is a másnapi piacra készül. Gyönyörű húsospaprikával jelent­keznek reggel a MÉK vállalatnál. (Foto: Király Béla)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom