Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-02 / 155. szám

Szentendre IV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1960. JÚLIUS 2. SZOMBAT MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Húsznapos, 1,20 kg-os kacsák az Április 4 Tsz pecsenyekacsa-nevelő telepén lyik sokkal kevesebb összeg­gel is eléri a szükséges súlyt. A szövetkezet aztán 22 fo­rintot kap kilójáért. Átlago­san egy kacsáért ötven fo­rintot, vagyis minden kacsa után tisztán megmarad 20 forint. Érdemes foglalkozni vele. Szép eredményeket ter­mészetesen csak nagy­üzemi gazdálkodással le­het elérni. A szövetke­zetét fel fogja lendíteni ez az üzemág, s a tagoknak anyagilag is komoly se­gítséget fog jelenteni. . íme, alig egy hónappal az elhatározás után, így dolgoz­nak a termelőszövetkezetben, s ez biztató jel, hogy az elkö­vetkezendő hónapokban még jobb eredmények eléréséről számolhatunk be. Névadó-ünnepséget javaslok, melyet a HE\-igazgatóság figyelmébe ajánlok Panaszkodnak a leányfalui üdülők: ’miért van sok áramszünet? A leányfalui üdülők veze­tői — és a Dunakanyar többi helyéről is érkeznek hasonló panaszok — szóvá tették a gyakori áramszüneteket, ame­lyek miatt súlyos nehézségek merülnek fel a beutalt dol­gozók ellátása és az üdülők üzemeltetése körül. A kor­szerűen berendezett üdülők vízszolgáltatása, az egy hét­re kiutalt romlandó ételek tárolása, a villanytűzhelyek használata mind az áram­szolgáltatás zavartalanságától függ — nem is említve itt a szórakozást biztosító televízió­kat és rádiókat, sőt a világí­tást. Az utóbbi időben feltű­nően sok az áramszolgáltatás szüneteltetése. Mindenki tud­ja, hogy az útépítéssel kap­csolatban a villanyhálózat át­helyezése szükségessé vált és ezért — mit is lehet mást tenni? — belenyugszik abba, hogy négy-öt napos időszak­ban reggeltől délutánig nincs villany. Ez is nagyban hát­ráltató körülmény, s méltán merül fel a kérdés: ha van­nak technikai nehézségek, Városunkban örvendetesen megnövekedett az építkezők száma. Nyilvántartásaink sze­rint jóval többen kértek és kaptak építési engedélyt az idén, mint az elmúlt év azo­nos szakában. Gombamódra szaporodnak a lakóházak, megoldva sok család lakásgondját. Hét­végi házak sora épül a város legszebb részein, pi­henést adva a munkában, tanulásban kifáradt fel­nőttnek, gyermeknek. A tiszta örömbe azonban Hallom, Balogh bácsi, Elkopott a vasalás i t A DUNAKANYAR POSTASZOLGÁLATA nagyot javult a postaautó be­állításával, amely Budapest­től Visegrádig bonyolítja le az egész postaforgalmat, így a küldemények közvetlenül jutnak el az egyes községek­be, Budakalászra, Pomázra, Szentendrére, Leányfalura és a többi Duna menti és szi- getségi községekbe. Eddig a forgalmat a HÉV- és a MÁ VAUT-járatokkal tartot­ták fenn, ami többszöri át­rakodást igényelt. Az új, modern postaautóban útköz­ben történik a küldemények kezelése, mint a vasúti moz­gópostán és az egyes posta- hivatalok szétosztva kapják meg a leveleket, csomagod''*. Ebben az évben a telefonve­zetékek felújítása is folya­matban van az új út építésé­vel kapcsolatban, így öröm­mel könyvelhetjük el vidé­künk fejlődésének a posta- szolgálat vonatkozásában is tapasztalható fejlődését. Vidám kis ünnepséggel zárta az évet a 4. számú óvoda. Az ünnepségen megjelent mamáknak, papáknak és érdeklődőknek táncokkal, versi­kékkel, énekszámokkal kedveskedtek a kicsinyek. Képeink erről számolnak be. Ha a pesti villamoson uta­zom, az egykori Király ut­cánál, mint megállónál a ka­lauz nem Király utcát kiált, nagyon természetesen és he­lyesen, hanem Majakovszkij utcát — a volt Andrássy út­nál Népköztársaság útját, s a Podmaniczky utca helyén Rudas László utcát. A villa­moskocsi útirány tábláira is ezek a nevek vannak kiírva. Ma ez a nevük, tehát nagyon helyesen így nevezzük a velük összefüggő villamos-megálló­helyeket is. Azonban, hogy szentendrei HEV-vonalunkon a Filatori- gát és Aquincum közötti megállóhelyre miért van még ma is újólag, és óh! hányszor újólag kifestve, hogy: Konkoly utca, megálló­hely — huszonnégy éve, évente két Ízben, tehát össze­sen már negyvennyolcszor kiadott újabb és újabb me­netrendjeinkben miért szere­pel e megállóhely ilyen né­ven? — megérteni nem tu­dom! * í Ugyanis a megállóhely kö- j zelében levő egyik rövid ; kis nyolcházas utcát tényleg j Konkoly utcának hívták va- ; lamikor nagyon régen, de ne- \ vét még 1936-ban hivatalo- j san Gárdonyi Géíza utcára \ változtatták. Konkoly utca \ tehát azon a környéken, de *' egész Budapesten huszonnégy éve nem létezik. Egyébként sem az egykori utcánál áll meg a vonat, az utca a meg­állóhelytől pontosan 620 lé­pésnyire fekszik, tehát az el­nevezés olyan, mintha a szentendrei vasútállomást Szentendre—Kertész utcának neveznénk, mert az állomás­tól ez az utca aránylag ha­marosan elérhető. De ezt az utcát legalább ma is Kertész utcának hívják. Azt sem mondhatjuk, hogy a vonalon, vagy a környéken nagyon be- idegződött volna ez a Kon­koly utca elnevezés, mert a környékbeliek és óbudaiak csak Kőkápolna megállóról beszélnek. Ennyire hagyománytisztelő a HÉV? ,,XX>XXW.XXXXXXXX>XXV^XXX\XV-W.XXXXXXXXV.VÍVNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNX\XXXXXXXXXXXX Engedély nélküli építkezések — a városkép tönkretevői üröm is vegyül bőven. A fenn­álló rendelkezések szerint minden egy négyzetméternél nagyobb alapterületű épületre engedélyt kell kérni, hogy a hatóság a beadott terveken, le­írásokon keresztül ellenőriz­hesse a műszaki és esztétikai megoldásokat, kijavíthassa a kirívó hibákat, tanácsokat ad­jon, hiszen 1—1 ház nem pár évre épül s a kezdeti hiányos­ságokat később már szinte le­hetetlen kijavítani. Ennek el­lenére sok az engedély nélküli építkezés, nem lakóház-, ha­nem oldalépítkezés, valamint hétvégiház-építés. A külterü­let elriasztó dzsungel, ahol ^összetákolt viskók riogatják a ^gyanútlan turistákat, összeom­lással fenyegetve tulajdonosu­nkat. Nem érzik az esetleg pesti n komfortos, parkettás lakásból n ki-kiránduló tettesek, (már- j mint építők), hogy a természet í megcsúfolására építették fel í ezeket a minden terv- és szak- szerűséget nélkülöző lakokat? n Ez úton is felhívjuk az \ építeni szándékozók figyel- í mét, hogy az engedély nél­r n küli építkezésért súlyos 'z bírság kivetése, indokolt esetben az épület lebontá­/ n sa a büntetés, mely nagy kár népgazdasági és egyé- j ni szempontból egyaránt. Nem engedhetjük, hogy ha- \ nyagság, a hozzáértés teljes \ hiánya foltot ejtsen városunk \ szépségén, hogy míg a Műem- lékvédelmi Bizottság nagy ál- n dozatokat hozva, féltő gonddal £ vigyáz évszázados épületeink­ére, addig a XX. század máso- n dik felének építészeti ször- ^nyeit kelljA látnunk, amint s é elhagyjuk a város belterületét. 'z Az építkezéssel kapcsolatos é problémákkal még foglalkoz­nunk kell. Mai cikkünk befe­jezéséül azt kérjük, segítsen \ mindenki figyelmeztetéssel, é meggyőzéssel, bejelentéssel az £ engedély nélküli építkezések £ felszámolásában, ennek min- édenki hasznát látja: az építő, a hatóság és város is! í H. L. Ilyesminek még a gyanúja sem merült fel soha nálunk, mert itt olyan csend, rend és tisztaság honol, mint egy mú­zeumban. Itt a lakók — kér­dezze csak meg a községgaz­dálkodási vállalatot — télen- nyáron, hajnaltól sortállnak az iroda előtt, hogy a lakbért befizessék egy fél esztendőre előre. Akik dehogy rohannak asztalt verni, ha két cserép félrecsúszik a tetőn, hanem megigazítják sajátkezüleg. Itt, öcsém, nincsenek olyan vad­nyugati jelenetek, mint a „Heten ültek egy holttesten” című némafilmben, amit vagy harminc esztendővel ezelőtt mutogattak a moziban. Itt — édes egy öcsém, soha el nem küldtek senkit sehova és a járásbíróságnál emberemléke­zet óta nem tettek feljelentést becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés (értsd: zápfogkiverös pofon) miatt. Itt a pince, padlás, udvar közkincs és nem hajbakapási ürügy. Ha nem hiszi, járjon utána. — Megsemmisültem, Balogh bácsi és bocsánatot kérek, hogy feltételezni mertem az elmondottak ellenkezőjét. — Maga egy rosszhiszemű ifjú, ha ilyesmit tételez fel városunk lakóiról. De ez egy­szer megbocsátok, qsak semmi irka-firka az újságban. sógora kora reggeli hangver­senyét, amit nevezett böm­bölve enged a rádióból árad­ni, megtorlandó az ellen-sógor tegnap esti bömbölvényeit. Aki úgy teregeti ki a friss víztől csepegő pelenkákat, hogy az afrikai törpe embe­rek sem tudnának alatta négy­kézláb közlekedni. Aki lezárja húsz ember elől a WC-t, mintha az külön az ő kényére és kedvére teremtetett volna kezdetben. Aki ócska láboso­kat helyez el a kapu alatt, hogy az éjjel becsiccsentve hazatérő Rozoga bácsi meg­botoljék és akkorát vetődjék bennök, mint egy válogatott futballkapus. Aki vérebeket nevel a sufniban, melyek szét­tépik mások lábtörlőit és megvacsorázzák a szellőzni kitett gyermekmatracot. Akik bekukucskálnak a foszladozott ablakfüggönyön, mikor Gyö­nyörű Cincuska szorgalmas kis bolhákra vadászik háló­ingében. Akik fehér lepedőbe burkolódzva, nyavalyatörősre ijesztgetik Bunyó nénit, mikor lefekvés előtt disznaját megy vizitálni. Akik a kotló alól kölcsön veszik a tojáso­kat és a nagytata harsány vekkeróráját rejtik el alá — és akik végül beköpnek a konyhaajtón, mikor özvegy Hárpiánovics Tepertőné só­gorasszonyom pacalpörköltöt főz. Nem és ezerszer nem. f hogy fel akarja hívni az il- letékesek figyelmét: jobban é nézzenek utána, ki hogy tartja é meg a szocialista együttélés 'z szabályait. 'Z — Na öcsém, most jól be- !\ ugratta magát az a titokzatos !; valaki, aki az én terveimről \ és elképzeléseimről szokott $ bizalmas tájékoztatásokat sug- % dosni a maga fülébe. Mert % amit mond, úgy hangzik, f mintha városunkban akadná- % nak egyesek, akik nem tart- Z ják meg az emberi együttélés 'Z szabályait. Hát kijelentem Z kereken, ilyen nincs. Itt nem é akad senki sem, aki még csak í rosszat is gondolna a szom- é szédjárói. Aki hangos szóval é tenne kedvetlen nyilatkozatot í a lakótárs jelleméről, elme- é beli állapotáról, családi köriil- é ményeiről, apjáról-anyjáról- é nagyapjáról-nagyany járói, te- 'Z hát a legalább száz eszten- 'z dőre visszanyúló őseiről. Még 'z reflektorral sem találna olyas- 'Z valakit, aki mosogatóvizet \\ löttyentene a másik lakás be- $ járatára. Aki disznóólát épí- íl tene húsz centiméterre a £ szomszédos szobaablaktól. Aki Z minden tiltakozás ellenére és é engedély nélkül virágoskertet é kerítene el magának a közös 'z használatra rendelt udvarból. $ Aki késő éjjel csak ■ azért ^ bömbölteti a rádióját és maga $is ébren kínlódik, hogy vtsz- í szabömbölje a szemközt lakó nyilván vannak olyan techni­kai megoldások is, amelyek alkalmazása kiküszöböli, vagy legkisebbre csökkenti a kor­látozásokat — akkor pedig az Elektromos Művek miért nem készült fel a gyors mód­szerek alkalmazására? Az utóbbi hetek zivataros időjárása során egy-egy égi- háború után órákra, sőt, nap­szakokra megszűnik az áram­szolgáltatás. Legutóbb a hé­ten hétfőn délutántól kezdve még másnap reggel sem volt áram. Hogy a villámcsapások megrongálják a vezetékeket és azoknak kijavítása időt igényel: ezt senki kétségbe nem vonja. De nem értik az érintettek, hogy az ilyen hi­bák kiküszöbölése hogyan ve­het hosszú órákat, sőt teljes napszakokat igénybe? Az üdülők panasza teljesen jage«: az ilyen hosszas áram- korlátozások lehetetlenné te­szik a dolgozók nyaraltatását, mert víz és villany nélkül elképzelhetetlen, hogy az üdülők meg tudjanak felelni feladatuknak. féle anyagból gondosan össze­állított táplálékot, úgyneve­zett csibetápot kapnak. Eh­hez keverünk kukoricadarát, sajtot, kisebb korukban tojást és csalánt. A második hét vé­ge felé már rövid időre ki­engedjük a kacsákat, hogy hozzászokjanak a külső hő­mérséklethez. Amikor kellő módon megszokták, kitele­pítjük őket a külső területre. Itt nincs vizük, csak annyi, amennyi éppen szükséges a táplálkozásukhoz. Különben a súlygyarapodás az úszkálás miatt megakadna. Jó gazdálkodással évente 15 000 kacsát is fel lehet nevelni így. Ezek az ál­latok ilyen gondozással és etetéssel 6—7 hét alatt elérik a két kilót, leg­több esetben túl is halad­ják. 63 napos korukban már szállítani is keli őket, mert 65 napos korukban már tokosodnak, s akkor nem pecsenyekacsák. Ne­künk most 1490 darab ka­csánk van nagyobb, ame­lyek alig három hete vannak nálunk. Átlago­san egy kilósak. A leg­kisebb közülük 70 de- kás. a legnagyobbak egy kiló húsz dekásak. Hogy mit jelent pénzben ez az üzemág a termelőszövetke­zetnek, azt akko'r látjuk, ha kis számolást végzünk. Egy kacsa átlagosan harminc fo­rintba kerül, amíg két kilóra hízik. Ebben az összegben benne van a hét kiló táp­anyag vásárlási éra, az amortizáció, gondozás. Per­sze, van olyan kacsa, ame­Lapunik néhány héttel ez­előtt megjelent egyik számá­ban arról adtunk hírt, hogy az Április 4 Termelőszövetke­zet rendkívüli közgyűlésén bejelentették a pecsenyekacsa- nevelés beindítását. Most, alig egy hónappal a fenti hír közlése után, már részletesen tájékoztathatjuk olvasóinkat ennek az új üzem­ágnak beindulásáról és ed­digi step eredményedről. A Pap-sziget egyik elkerí­tett részén, kisebb, je­lentéktelennek látszó épü­letben és körülötte kis­kacsák hangja veri fel a csendet. Közei 3000 ka­csát nevelnek itt. Aki a címet olvassa, egy kicsit csodálkozik: Hogyan lehetséges ez, hiszen ak­kor mindenki ezzel foglalkoz­na. Húsznapos kacsa hogyan lehet hatvan dekás is? Pedig így van. Hecser Béla élvtárs, a termelőszövetkezet agronómusa és Komma Má­tyás, a kacsanevelő vezetője magyarázzák a „csodát”. —■ A kiskacsák egynapos korukban kerülnek hozzánk. Olyan helyiségbe tesszük övét, amely állandóan hu­szonöt fok hőmérsékletű. Éj­jel-nappal villany ég a he­lyiségekben, közöttük infra- lámpák is. Ez azért szük­séges, mert kétóránként etet­jük őket, éjszaka is, s meg kell szokniok a fényt, különben éjjel nem lehetne elvégezni az etetést. Ezek az állatok már aranyira meg­szokták a világosságot, hogy menten sivalkodnak, ha ki­alszik a fény. Huszonhárom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom