Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03 / 156. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* ^ZjVlSZAI/3 P EST MEGY EI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM ÁRA 70 FILLÉR I960. JÜLIÜS 3. VASÁRNAP Hruscsov elvtárs nagy jelentőségű beszéde az Osztrák-Szovjet Társaság gyűlésén Nagy társadalmi esemény volt a schönbrunni fogadás Gromiko külügyminiszter beszélgetése újságírókkal Hruscsov jelenlétében nyitották meg az orosz—osztrák kapcsolatok történetével foglalkozó kiállítást Hruscsov a floridsdorfi autógyárban A szovjet kormányfő ma megkezdi vidéki körútját A Hruscsov miniszterelnök és a szovjet küldöttség Tiszte­letére pénteken este a schön­brunni kastélyban rendezett fogadás az utóbbi évek egyik legnagyobb társadalmi esemé­nye volt Becsben. Már jóval a fogadásra kitűzött időponx előtt sűrű embertömeg lepte el a kastélyhoz vezető utat. A fényesen kivilágított schön­brunni kastélyban meleg, szí­vélyes hangulatban zajlott le a fogadás. A' xaps, amely a kas­tély termeiben Hruscsov belé­pésekor felhangzott, szinte Hruscsov szovjet minisz­terelnök szombaton délelőtt, mielőtt városnézésre indult, részt vett az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében ren­dezett dokumentumkiállítás ünnepélyes megnyitásán. A kiállítás egykorú írá­sok, oklevelek és képek alapján mutatja be Orosz­ország és Ausztria poli­tikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatainak alakulását a középkor vé­gétől napjainkig. Hruscsov miniszterelnök néhány perccel tíz óra előtt érkezett meg kíséretével a nemzeti könyvtárba. Vele volt többek között Furceva asz- szony művelődésügyi minisz­ter is. Osztrák részről részt vett a kiállítás megnyitásán Raab szövetségi kancellár, Proksch népjóléti miniszter, Jonas polgármester, Grub- hofer államtitkár, a bécsi külképviseletek több vezetője és sok más személyiség. folytatása volt annak az él­jenzésnek és tapsnak, amely- lyel a kastély felé vezető útvo­nalon várakozó bécsiek kö­szöntötték a szovjet kormány­főt és kíséretét. A tükörterem dúsan megterített főasztala kö­rül kedélyes beszélgetés ala­kult ki Hruscsov, Gromiko, Schärf, Raab, Pittermann és Kreisky között. A fogadás este tíz óra utón ért véget: befejezésekor Hrus- csovot és kíséretét ismét ihosz- szantartó, meleg tapssal bú­csúztatták a schönbrunni kas­tély vendégei. Helyesebbnek tartja, ha az ENSZ közgyűléséhez fordul­nak, s ezzel mindenkinek megadják a lehetőséget, hogy hangot adjon véleményének. Arra a kérdésre, vajon a Szov­jetunió az atomkísérletek meg­szüntetéséről szóló genfi tár­gyalásokat is felfüggeszti-e, Gromiko azt válaszolta, hogy a Szovjetunió magatartá­sát a háromhatalmi atom- értekezlet további alakulá­sa szabja meg. /Gromiko kijelentette még, hogy véleménye szerint nincs már messze az idő, amikor a Kínai Népköztársaság elfog­lalja az őt megillető helyet az ENSZ-ben. sét vitatták meg. Mindkét tárgyaló fél megelégedéssel nyilatkozott a kapcsolatok ed­digi fejlődéséről. Több javas­latot dolgoztak ki a művész­tanár- és diákcseréről, vala­mint az iskolaügy, a tech­nikai szakoktatás és a sport terén való együttműködésről. Egyhangú volt a vélemény, hogy ki keil szélesíteni a Szovjetunió és Ausztria kö­zötti kulturális kapcsolato­kat. Raab szövetségi kancellár megnyitó beszédében rövi­den visszapillantott az oszt­rák—orosz kapcsolatok ötszáz éves alakulására. Kiemelte, hogy az oszt­rák kormány már 1922- ben felvette a diplomá­ciai kapcsolatot a szov­jet kormánnyal, s a Szov­jetunió egyike volt ama kevés hatalmaknak, ame­lyek 1938-ban a legéle­sebben tiltakoztak az An­schluss ellen és Ausztria hitleri leigázása ellen. Befejezésül reményét fejezte ki, hogy a két ország kapcsolatai békésen alakul­nak, hogy kapcsolatukat a két nép barátsága határozza meg. Hruscsov rövid beszédében lei emelte: a kiállítás anyagából mindenki levonhatja a történelmi tanulságokat. A vendégek ezután Raab kancellár vezetésével megte­kintették a kiállítást, majd Hruscsov szovjet miniszter- elnök a' rendelkezésére bocsá­tott külön autóbuszon végig­hajtatott Bécs főutcáin, meg­tekintett ‘ egy óvodát, majd meglátogatta a kénes forrásai­ról híres Theresienbad gyógy­fürdőt. A szovjet kormányfőt itt a bécsiek ezrei éljenezve köszöntötték. Hruscsov mégtekintette Jo­nas bécsi polgármester kísére­tében a gyógyfürdőt, majd a szovjet kormányfő a Bécs nyu­gati részén levő lakótelep felé indult. A lakók jóval a szov­jet kormányfő megérkezése előtt az utcákon gyülekeztek, vagy az ablakokból szovjet és osztrák zászlókkal integettek neki. A lakótelepre érkezve Hruscsov szívélyesen elbeszél­getett Anna Bartusek nyug­díjassal, majd megtekintette Johann Sdhäffer nyugdíjas la­kását. A városnézés után Hruscsov visszaérkezett a bécsi város­házára. Franz Jonas polgármester bemutatta a szovjet kor­mányfőnek a városi szená­tus tagjait, majd Bécs la­kossága nevében köszön­tötte a szovjet vendéget és kíséretét. Kifejezte reményét, hogy Hruscsov városnézése idején meggyőződhetett a lakosság békevágyáról. Hruscsov válaszbeszédében kijelentette: a szovjet vendé­gek örömmel éltek a lehető­Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség vezetőségének meg­hívására Hruscsov szovjet mi­niszterelnök szombaton dél­előtt találkozott a szakszer­vezeti szövetség kibővített ve­zetőségének tagjaival, vala­mint az osztják szakmai szer­vezetek vezetőivel. A vezető­ségi tagokat és a szakmai szervezetek vezetőit F. Oláh, a szakszervezeti szövetség el­nöke mutatta be Hruscsov- nak. A találkozón az osztrák ezt követően Hruscsov mi­niszterelnök szűkebb kísére­tében városnézésre indult. séggel. hogy megtekinthetik Bécset. A városban nagy változá­sok történtek 1946 óta, amikor első ízben .iártam az osztrák fővárosban — mondotta. — Gratulálok önöknek sikereikhez és azt kívánom, hogy népük békében és barátságban éljen. Önök so­kat tettek és ez hasznos mun­ka volt. Hruscsov és felesége. Nyina Petrovna bejegyezték nevüket Bécs város aranykönyvébe. Jonas polgármester egy porcelán lószobrot ajándéko­zott Hruscsovnak, Nyina Pet- rovnát virágcsokorral köszön­tötték. Hruscsov uráli ékkö­vekből készült dobozzal és a Szovjetunió életét- ismertető képesalbummal kedveskedett Bécs polgármesterének. A bécsi városnézési körút minden állomásán sok ember gyűlt össze, hogy üdvözölje Hruscsovot. A látogatás e harmadik napján Hruscsov minden találkozása a bécsiekkel a közvetlen és szívélyes, sőt helyenként lelkes és forró hangulatú ünneplések jel­legét öltötte magára. Hruscsov látogatásának hí­rére különösen sok ember — a meidlingi munkáskerület több ezer lakosa — sereglett össze a' Theresienbad előtti téren, s legalább kétezren várták a szovjet kormányfőt a Linzer strassei Hugo Breit- ner lakótelep utcáin. szakszervezetek nevében Oláh üdvözölte Hruscsovot. Megelégedését nyilvánította Hruscsov látogatása fölött, s kijelentette, hogy ez a találkozó a szovjet kor­mányfő figyelmessége az osztrák szakszervezetek iránt. Utána Hruscsov mondott beszédet, amelyet a megje­lentek lelkes tapssal fogad­tak. Megköszönte az Osztrák Hruscsov Raab kancellárral és az osztrák kereskedelmi kamara két tagjával tárgyal Gromiko külügyminiszter beszélgetése újságírókkal Pénteken este a schönbrun­ni fogadáson néhány újságíró­nak sikerült beszélgetést foly­tatnia Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel. Gromiko a leszerelés kilátá­sairól feltett kérdésre többek között a következőket vála­szolta: azt hittük, hogy a tíz­hatalmi értekezlet megfelelő alapot teremt ennek a kérdés­nek a megvitatására. A tapasztalat azonban azt mutatta, a tízhatalmi bi­zottság nem munkaképes. Az alapot tehát ki kell szélesíteni. Gromiko elmondotta, nem hiszi, hogy a Szovjetunió még egyszer visszatér a tízhatalmi értekezlet tárgyalóasztalához. Szélesedő kulturális kapcsolatok Furceva asszony, szovjet művelődésügyi miniszter, va­lamint Zsukov, a külföldi kapcsolatok állami bizottsá­gának elnöke pénteken Becs­ben megbeszélésre ült össze Drimmel osztrák közoktatás- ügyi miniszterrel és Weikert dr. miniszteri tanácsossal, a minisztérium művészeti osz­tályának vezetőjével. A meg­beszélésen a szovjet—osztrák kulturális kapcsolatok kérdé­\ Dokumeníumkiállítás az orosz—osztrák kapcsolatokról A szovjet kormányfő megtekintette Bécset Hruscsov találkozott az osztrák szakszervezeti vezetőkkel Szakszervezeti Szövetség ve­zetőségének és Franz Oláh­nak, a szövetség elnökének e találkozó megszervezését, majd a szakszervezeti veze­tőknek és minden osztrák dolgozónak a szovjet nép for­ró üdvözletét tolmácsolta. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a két or­szág munkásait régóta a proletár szolidaritás szá­lai fűzik össze. A szovjet kormányfő a kö­vetkezőkben hangsúlyozta, hogy a két nép kapcsolatai­nak, az osztrák és a szovjet munkások .kapcsolatainak bő­vítése igen nagy jelentőségű. Minél jobban megismer­jük egymást — mondotta —, annál gyorsabban si­kerül megteremteni min­den országban a dolgozó nép sokmilliós hadseregé­nek akcióegységét. Biztosíthatom önöket, elv- társak, hogy a szovjet szak- szervezetek örülnének, ha bő- vítenénk szakszervezeti kül­döttségek kölcsönös cseréjét, fejlesztenénk kapcsolatainkat, gyakrabban találkoznánk és megvitatnánk a bennünket érdeklő kérdéseket. Hruscsov a továbbiakban a szovjet szakszervezetekről be­szélt, elmondotta, hogy a szovjet szakszervezetekhez körülbelül ötvenötmillió dol­gozó tartozik. A szovjet szakszervezetek rendkívül nagy szerepet töltenek be az állam éle­tében. Részletesen ismertette a szak- szervezetek fontos feladatait és teendőit, majd ezeket mon­dotta: Vállalatainknál állandó ter­melési tanácsokat létesítet­tünk. amelyeknek tagjait a vállalati dolgozók közgyűlése választja meg. E tanácsok értekezletein megvitatják a vállalat munkájának legfontosabb problémáit, a munkaszer­vezés. a bérezés, a nor­mák, az új technika, az auíomaíiüá'ás, a gépesítés ^ kérdéseit stb. Mint láthatják, országunk­ban a munkások közvetlenül beleszólnak a vállalat egész életébe, befolyásuk van a fon­tos termelési kérdések eldön­tésére. Ebben világosan meg­mutatkozik pártunk lenini irányvonala, amelynek lénye­ge az. 'hogy fokozatosan egyre több fontos állami funkciót kell átadni a szakszervezetek­nek és más társadalmi szerve­zeteknek. A szovjet kormányfő ezzel kapcsolatban arra a gyakori nyugati érvelésre, hogy „mind­ez szép. de a szovjet szakszer­vezetek nem szerveznek sztrájkokat, tehát — úgymond — nem tudják amúgy igazá­ban megvédeni a munkások érdekeit” válaszolva megmagyarázta, miért nincs szükség sztrájkra a szocialista társadalomban, ahol nincsenek engesztel­hetetlen ellentétek az osz­tályok között, ahol a dolgozók az ország urai, a dolgozók igazgatják az ál­lamot. Miért is sztrájkolnának dol­gozóink, amikor a kommunista párt és a szovjet kormány tel­jességgel támogatja a szak- szervezetek munkáját, követ­kezetesen védelmezi a dolgo­zók érdekeit — mondotta Hruscsov. Gondol-e a sztrájkra a dol­gozó ember, ha joga van az ingyenes orvosi ellátásra, a betegségi segélyre munka- képességének ideiglenes el­vesztése esetén, ha az ország­ban a lakások millióit építik a dolgozóknak! Csupán a hétéves tervben városainkban 15 millió la­kást építünk és a dolgozó embernek nálunk nem kell erejét meghaladó lakbért fizetnie, hiszen ez a bér a család költségvetésének mindössze 4—5 százalékát teszi ki. Ezután részletesen beszélt a párt és a kormány intézkedé­seiről, a dolgozók helyzetének megkönnyítéséről. Hruscsov ezután utalt ar­ra, hogy a teremben termé­szetesen vannak olyanok, akik több kérdésben nem ér­tenek egyet. Van azonban egy igen fontos kérdés, amely mindenkit egyaránt érint. A háborús veszélynek,. valamint a béke megőrzé­séért folyó harc szüksé­gességének a kérdése. Hangsúlyozta, a Szovjetunió minden erejével arra törek­szik, hogy enyhítse a nem­zetközi feszültséget, szünte­lenül a béke és a népek kö­zötti barátság politikáját foly­tatta és folytatja. Ennek ékes példája a szovjet—oszt­rák viszony, amelynek alap­ja a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elve, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás és az egyenjogú­ság elve. A továbbiakban kijelentette, az osztrák államszerző­dés 1955 májusában tör­tént aláírása fontos hoz­zájárulás volt az euró­pai béke megszilárdításá­hoz és megteremtette a szükséges alapot a füg­getlen osztrák állam bé­kés fejlődéséhez. Hruscsov befejezésül a leg­jobb sikereket kívánta az osztrák szakszervezeti veze­tők munkásságához, kifejez­te azt az óhaját, hogy tovább erősödjenek, s fejlődjenek a szovjet—osztrák szakszerveze­ti kapcsolatok. Hruscsov «líszeliédjje * az őszi rák államférfink fiszlclrtére Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök szombaton díszebédet adott az Imperial Szállóban Adolf Schärf oszt- rá . szövetségi elnök és a szö­vetségi kormány tagjainak tiszteletére. A díszebéden osztrák rész­ről Schärf elnök, Raab kan­cellár, Pittermann alkanceí­lár, Figl parlamenti elnök, Kreisky külügyminiszter és más hivatalos személyiségek vettek részt. Szovjet részről jelen voltak: A. Koszigin el­ső minisztereinökhelvettes. 1. Furceva művelődésügyi mi­niszter. A. Gromiko küijigjmí­(Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom