Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-19 / 169. szám

1960. JÚLIUS 19. KEDD MEGVEi Rövidehb úton jusson el a szerfa a tsz-ekbe Mfért a MEZŐSZÖV utalja ki a faanyagot? Az rrdőgaztiawágok és a tsz-ek legyenek egymással közvetlen kapcsolatban Van még bürokrácia cím­mel lapunk június 29-i szá­mában cikk jelent meg. Ab­ban megbíráltuk a Gödöllői Állami Erdőgazdaság „bürok­ratikus ügyintézőjét”, mert a valkói Petőfi Tsz faszerke­zetű istállójához a méretre vágott szériát az albertirsai erdészetből utalta ki, ami a tsz-nek mintegy 2800 forin­tos többletköltséget okozott. Érthetetlennek tűnő intézke­dés volt ez, ugyanis a tsz szomszédságában működik a valkói erdészet, ahol szin­tén készítenek állati férő­helyek építésére alkalmas szerfát. A valkóiak emiatt az erdőgazdaságot marasztal­ták el, kiderült azonban, hogy tévedtek. Hatszáz hegyközségi család közelebb került a városhoz Ünnepélyesen átadták a forgalomnak a vác—gombási áj utat közreműködésü ­(Váci tudósítónk jelenti.) A várostól északkeleti irány­ban, egyórás gyaloglás után ér­jük el a Naszály lejtőin elte­rülő, nagy ki terjedésű hegyvi­déket. Húsz esztendővel ez­előtt a Sejce, Csipkés, Gom­bás, Papvölgy nevű települések az őszi esőzés beállta után, teljesen el voltak vágva a külvilágtól. A felszabadulást követő másfél évtized alatt a hegyközségbeliek nagyon so­kat kaptak a dolgozó nép ál­lamától. 1955-ben gyulladt ki először a villanyfény a ba­rátságos kis házakban, egy év múlva telefonösszeköttetés lé­tesült, népboltok nyíltak. Szombaton, fejlődésük újabb tésében való két. Simonits Imre tanácstag be­szédében tolmácsolta a kör­nyékbeli lakosság örömét, há­láját. Elmondta, hogy húsz éve még a kerékpárt is megcso­dálták ezen a vidéken és má­tól kezdv^ számos tsz-tag, dolgozó paraszt saját motor- kerékpárján száguld majd az új útvonalon. ígéretet tett, hogy a hegyvidék — Vác gyü­mölcsöskertje —, ezentúl még több és szebb terményt jut­tat majd a városi dolgozók asztalára. Kiszel elvtárs ezután elvág­ta az úttesten áthúzott piros- és nemzetiszínű szalagokat s Kiszel János tanácselnök avatóbeszédét mondja. (Cserny Gábor felv.) szép állomásához érkeztek: ünnepélyesen átadták a forga­lomnak a városból idevezető, három és fél kilométeres új útszakaszt. Hat esztendővel ezelőtt hangzott el az egyik tanács­ülésen interpelláció arról, hogy utat kellene építeni a város szélétől a gombási is-* kóláig, hogy az itten élők a| rosszabb időjárás beállta utáni is eljuthassanak a lakottabb 0 területekre. Nagy lelkesedés-^ sei fogadták a hírt, hogy a vá- i rosi tanács magáévá tette a 0 javaslatot és komoly társa-^ dalmi munkát fejtettek ki — 0 több tízezer forintos érték-^ ben —, hogy az új útvonal^ megépülhessen. Szombaton délután ünnep- í lőbe öltözve mentek az iskola^ irányába a hegyközségiek, 0 hogy részt vegyenek az avató- i ünnepségen. Sokan eljöttek a 0 városból is, hogy együtt örül- 0 jenek velük ezen az emléke- 0 zetes napon. A városi tanács^ végrehajtó bizottsága nevében \ Kiszel János vb-elivök mon- £ dott beszédet. — Büszkék vagyunk arra — | mondotta többek között —, j hogy a mi, új társadalmunk i másfél évtized alatt, többet i adott ennek a hegyvidéknek, mint az elmúlt rendszer egy \ évszázad alatt. Ennek az út- ' nak a megépítése mutatja leg- \ szemléltetőbben, hogy milyen; lehetőségek rejlenek a dolgo-J zó tömegek aktív kezdeménye- ; zésében, alkotó összefogásé- \ ban, ha a tanács, a párt irá-J nyitásával a munka élére áll,; ha a tömegekkel együtt tervez, \ él, dolgozik. A tanácselnök ezután kö-> szönetet mondott Simonits Im-j re, Bohus Mihály és Barazutti j Sándor tanácstagoknak áldó- * zatos, fáradtságot nem isme-j rő szervező munkájukért. Meg- j köszönte a Pest megyei Kő-j bánya- és Útépítő Vállalat! műszaki és fizikai dolgozóinak í az út tervezésében, megépí-j ezzel az ünnepség hivatalos része véget ért. Az esti órák­ban megvendégelték az isko­la udvarán az útépítőket és sokáig együtt vigadott, tán­colt velük a környék lakos­sága. Papp Rezső A napokban felkerestük a Gödöllői Állami Erdőgaz­daságot. Beszéltünk Király Miklós igazgatóval és Hu­nyadi József fahasználati előadóval. Meggyőződtünk róla — noha a valkói tsz esetében is fennáll a bürok­ratikus ügyintézés ténye — erről nem az erdőgazdaság, hanem a MEZÖSZÖV tehet. A szerfás istállókat építő tsz-ek és a szerfát kiter­melő erdőgazdaságok ugyanis nem egymással, hanem a MEZÖSZÖV- vel állnak kapcsolatban. A tervfeladat szerint 1960 augusztus végéig a Gödöllői Állami Erdőgazdaságnak 47 sertésfiaztató, öt sertésszállás, 15 sertéshizlalda, 10 juhho- dály, 34 növendékmarha-is- tálló és 3 csibenevtlő épí­téséhez kellett kitermelniök a szabvány szerint méretre vágott szerfát. Ezt a nagy mennyiségű — mintegy 2000 köbmétert kitevő — fát a tsz- ek határidő előtt, június 10-ig el is szállították. A Pest me­gyei tsz-ek 59 garnitúrát kaptak, a többit a Szolnok, Szabolcs és Békés megyei tsz-ek vitték el a MEZÖSZÖV kiutalása alapján. Az erdőgazdaságok csupán névsort kapnak a MEZÖ- SZÖV-től, hogy melyik tsz- nek milyen istálló faanyagát kell kiadniok. Mint a tények tanúsítják, a gödöllőiek mindent megtettek, hogy a tsz-ek az építés helyéhez legkö­zelebb eső erdészettől vehessék át a szerfát. A túrái, gal/gahévízi, hévíz- györki és vácszentlászlói tsz-ek például Valkóról, az isaszegiek Isaszegről, a püs­pökszilágyiak, penciek Püs­pökszilágyról kapták, és így tovább. S hogy egyes tsz-ek- nek, mint a pusztavacsiak- nak, valkóiaknak és mások­nak miért nem a szomszédsá­gukban levő erdészettől s miért 150—250 kilométerről kellett a szerfát hazavinniök, arra csak a MEZÖSZÖV tud választ adni. Minden lehető segítséget megadnak a tsz-eknek az erdő­igazgatóságok. Ám, ha a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya megbízásából a ME­ZÖSZÖV közli velük, hogy melyik tsz-nek milyen istálló faanyagát adják ki, nem áll módjukban változtatni az uta­sításon. Az erdőgazdaság például csak utólag tudja meg, hogy a körzetébe tartozó tsz-ek kapnak-e más er­dőgazdaság területéről fa­anyagot istálló építéséhez. Azzal érvelnek egyesek, hogy a szerfa-istállók faanya­ga kiutalásának jelenlegi rend­szere kifogástalan, mert nem minden erdőgazdaság termel mindenfajta istálló-típushoz szerfát. A gödöllőiek esete igazolja, hogy ez az érvelés sántít. Nagyobb gondosság­gal, körültekintéssel el lehetne kerülni a keresztbe történő szállításokat, sok bosszúság­tól, fölös költségtől lehetne megkímélni a tsz-eket. Úgy véljük, helyes lenne megvizsgálni, szükséges-e, hogy a MEZÖSZÖV a tsz-ek és az erdőgazdaságok közé ékelődjön, s ez a szerv utalja ki a jövőben is a szerfát? Ész­szerűbb megoldásnak látszik, hogy a tsz-ek igényeit — mint most is —, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya gyűjt­se össze, s a névsor alapján az Országos Erdészeti Főigazga­tóság a tsz-hez legközelebb eső erdőgazdaságokat jelölje ki — a MEZÖSZÖV kikapcsolásá­val —, a szükséges szerfa ki­termelésére, illetve kiadásá­ra. Ha a megyei tanácsok, és a tsz-ek közvetlenül a fa kiadására kötelezett erdő- gazdasággal lesznek kap­csolatban, nem fordulhat­nak elő a már megtörtén­tekhez hasonló hibák. A fa egymagában nem ele­gendő egy istálló felépítésé­hez. Az erdészet adja a fát, a MEZÖSZÖV pedig gondos­kodjon a szükséges kellékek (vasalások, szögek, stb) biz­tosításáról és juttassa el azo­kat közvetlenül az építkező tsz-ekhez. Sok állati férőhelyet kell készíteniük a tsz-eknek az idén és az elkövetkező években. Az indokolatlan keresztbe­szállítások kárt okoznak a tsz- nek, az államnak egyaránt, s megrontják a tsz-ek és az er­dőgazdaságok között kialakult egységes, a közösség érdekeit szolgáló kapcsolatát, ami fé­kezheti előrehaladásunkat. Úgy véljük, az illetékes szer­vek megtalálják a módját, hogy az istálló építkezésekhez szükséges szerfa még egysze­rűbben és gyorsabban juthas­son el a termelőszövetkezetek­be. Csekő Ágoston Korszerű vágányok Felújítják a vágányokat a mendei vasútszakaszon. A síneket „végtelenre” hegesztik. (Gábor felv.) Üdülőhellyé nyilvánítják Felsőgödöt Mi újság a Dunakanyar vá­ci járási községeiben, hogyan állnak ezekben a falvakban a községfejlesztéssel? Erről érdeklődtünk a járási taná­cson. — A járás Duna melletti községei — kaptuk a választ Horváth elvtárstól, a végre­hajtó bizottság elnökétől —, szépen fejlődnek, csinosod- nak. Alsógöd például, ame­lyet már üdülőhellyé nyil­vánítottak, most még több gondot fordít az utak és par­kok karbantartására. Rendez­ték a Duna-partot is és a já­rásban lezajlott tisztasági versenyben Felsőgöddel együtt ez a község érte el a legjobb eredményt. Felsőgö­döt nemsokára üdülőhellyé nyilvánítják. Még az idén 500 méter új utat kap a község, s a Duna-parti sétányt kor­szerű, higanygőzös világítás­sal látják el. Jó ütemben ha­lad a községfejlesztési tervek megvalósítása a szomszédos községekben is — fejezte be rövid nyilatkozatát Horváth elvtárs. í A végtelen földek Cegléd ^ határában, ahol 1514-ben Lő- írinc pap parasztjai gyülekez­etek Dózsa zászlói alá, s ame- e lyet a nagy parasztháború e előtt és azután is robotban e görnyedő jobbágyok verejté- e ke öntözött, a XIX. században e éppen úgy a földesúri mag­tárakba ontották dús kincsü- e két, mint századokon keresz- 0 tül. A legelőkön földesúri 0 csordák híztak, s az egész ha­tárban korlátlan úr volt a ^tiszttartó, aki a bot suhogó ^szavával tanította törvénytisz- 0 teletre a folytonosan elégedet- í lenkedő zselléreket. V 0 Ám 1834-ben, a forradalom 0 előre vetette árnyékát, hirte­len megmozdult a föld a vá- 0 ros urainak lába alatt. A Iá- okosság legszegényebb rétege, 0<t zsellérség — akiket az 1818 0 —20-ban végrehajtott tago­0$ítás is föld és remény nél- 0 kül hagyott — földet követeli 0 magának. Szántóterületet, me- 0 lyet az óriási legelőből ki- 0 hasítva akart feltörni, hogy 0 ne kelljen többé takarmányon 0 tengetnie családja életét, mint ^ az 1831-es ínséges, járványos 0 esztendőben. 0 A zsellérek legelőkihasítási ^mozgalmát a városbeli mes- 0 te rém berek indították el és 0 irányították. Asztalos Márton 0 és Nagy Pál molnárok a ^ csizmadiákon kezdve, vala- 0 mennyi céh munkásait meg­nyerték mozgalmuknak, amely ^ a zsellérházak után járó le­Egy ceglédi titkos mozgalom gelőnek a nincstelen zsellérek által történő birtokbavételét tűzte ki céljául. A városi szegénység, a napszámosok népes tábora örömmel tette magáévá az iparosok törekvé­sét, amelyben a zsellérek év­százados vágyát vélte megva­lósulni. A mesterek és az ér­dekelt zsellérek nagy része három ízben titkos gyűlést rendezett a csizmadia céh házában, ahol a legelőki­hasítás részleteit beszélték meg. Itt határozták el, hogy küldöttséget menesztetlek Bu­dára, kipuhatolni céljaik meg­valósításának körülményeit. E lépésüket a földesúri érdeke­ket szolgáló városi tanács igen vétkes és büntetésre mél­tó cselekedetnek tartotta. A gyűlés részvevői szemé­lyenként három garassal já­rultak hozzá a „deputatió” úti­költségéhez. A céhbeliek a cé­hen keresztül, a napszámosok pedig tizedenként adták ösz- sze garasaikat, melynek hiá­nyát — bármily csekély ösz- szeg volt is ez — az ínséges esztendőt nyomorgó család­juk nagyon megérezte. A legelő kihasításáért indí­tott titkos ceglédi mozgalom­ról végül mégis tudomást, szerzett a városi elöljáróság, s a vakmerőnek, .vétkes kicsapongásnak nevezett mozgalom szervezőit letartóztatták, majd nem késlekedtek alaposan kidolgo­zott vádiratot küldeni a me­gyéhez, jeléül annak, hogy éberen őrködnek az úri tu­lajdon sérthetetlensége felett. E titkos mozgalomról ké­szült, alább szó szerint közölt okmány régen megfakult sorai közül nemcsak a kegyes ur­báriumra hivatkozó, s( adóért reszkető „városatyák” szemlé­lete és szolgalelkűsége bonta­kozik ki, hanem előcsillan a feudalizmus elleni harcban egymásra talált iparosok és szegényparasztok történelmi összefogása is. „Cegléd város Bíróinak alá­zatos kérelme Tekintetes Ne­mes Nemzetes és Vitézlő Vat­tai Batta Sámuel Űrhöz, Te­kintetes Pesth Vármegye Fő Szolga Birájához. Tekintetes Fő Szolga Biró Űr, Kegyes Jóakaró Urunk! Fájdalmasan esik ugyan a véllünk egy társaságban élő és minden köz terheket vél­tünk együtt hordozó Lakos társaink közül valamelyik ellen panaszt tenni, de mivel a rendetlenségeket, melyek jót nJem szoktak szülni, és a vétkes kicsapongásokat el sem nézhettyük. Kintelenek vagyunk a Tekintetes' Űrnak alázatosan előterjeszteni mi­képen az Tanúk vallomá­sa szerint Asztalos Mártony és Nagy Pál nevezetű Molnár Mesterek, elsőbben a Csiz­madiák Czéh Mesterét, és az által az egész Csizmadia Czéhet annakutánna pedig minden Czegléden levő több Czéhet é.% Házzal bíró több napszámosokat fel ingerel­vén, hogy a Zsellér Házak után járandó legelőnek ki­hasítását munkálkodnak, a fel bizgatott mester emberek, és napszámos Zsellérek a nélkül, hogy az Elöljáróság­nak, vagy a Czéh-Commisá- riusoknak jelentést tettek vol­na, három ízben a Csizma­diák Czéh Házánál alattomos gyűlést, s tanácskozást tar­tottak a felől, hogy a kérdé­ses legelőnek kihasítását kérjék, és mely úton indul­janak el keresésében? — De ennél sokkal vétkesebb s büntetésre méltóbb tettek az, hogy azon gyűlésbe elhatá­rozván Deputatusokat ren­delni Budára Nagyságos Re­ferens Consiliarius Űrhoz, annak megtudása végett, hogy lehet é reménységek a legelőbeli részeik kihasításá­nak megnyeréséhez, azt ha­tározták: hogy Deputatus­saiknak úti költségre, s a legelő kihasításának ki ke­resésére mindnyájan 3. há­rom garast tegyenek öszve, s ezen határozás következé­sében a Czéhek felszámítván, hogy mindegyik kebelekbéli Mesterekre három garassával mennyi esik, a Czéh közös pénzéből annyit Jarusi Já­nos Csizmadiák Czéh Mes­terének, a második tanú­nak, kit Mester emberek Perceptorának rendeltek ál­tal adták: — A házzal bíró Napszámosok pedig minden Tizedből külön Perceptort tévén, s azok által az egész Városbeli Napszámosokat el­járatván, s jól lehet ily szűk termés idején gyermekeivel együtt éhes is majd el hal­nak, s adójokba tsak egy fillért sem fizethetnek, mindegyiktől három, s több garasokat, azoknak nagy ter- heltetésével mint az 3. 4. és 5. 6. alatti beszedési jegyzé­kek mutatják ki csalattak, mely öszve tett, és ki zsarolt Summa pénzekből a Mester emberek által adatott, s 2 ik Tizedbéli Zsellérektől besze­dett öszvesen 47 ft 48 x rok- ra menő Summa pénzt Depu- tatussai/c az útra elkölteni el is vitték, de a többit észre vévén, mi letartóztattuk. Az Hlyen titkos gyűlések tartása; s pénz öszve sze­dése tehát a szegény adózó Néptől a kegyes Urbárium szerint tilalmas, de a Népre káros is lévén, alázatossan kérjük Tekintetes Fő Szolga Bíró Urat, hogy azoknak in­dítóit és többjeit méltókép­pen megbüntettetni, amit az öszveszedett pénzből a Depu- tatusök elkövettek, azt azok­kal vissza téríttetni, s végre az ily alattomos gyűlések tartásának, s pénzek öszve- szedésének erős gátat vetni méltóztasson. Kik kegyességébe ajánlot­tak alázatos tisztelettel ma­radunk A Tekintetes Fő Szolga Bíró Űrnak alázatos szolgái Czegléd Várossá Bírói." (1834) Krizsán László

Next

/
Oldalképek
Tartalom