Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

mrr

MEGYEI

1960. JÜLITJS 17. VASÁRNAP

Vagyonvédelem a szövetkezeti vendéglátóiparban

_ Az elmúlt években a földművesszövetkezetek nagy gondot fordítottak a falusi vendéglátóipari egységek fejlesztésére, Egészen kicsi községekben is cukrászdákat, kisvendéglőket, más helyeken pedig éttermeket, vendéglőket nyitottak.

Évről évre jelentős ösz- szegeket fordítanak újabb egységek létrehozására, s a meglevők felszerelésének korszerűsítésére, csinosítására.

A Pest megyei földművesszövetkezeti vendéglátóiparban dolgozó mintegy nyolcszáz alkalmazott egyre jobb munkakörülmények között végzi munkáját, s ma már a lakosság nagyrészt elégedett is azzal.

Az állandó fejlődés és javuló munka mellett azonban még mindig van egy gyenge pontja a szövetkezeti vendéglátóiparnak. Ez pedig a vagyonvédelem; Az utóbbi időben ugyan gyökeres változás állt be, mert a Szövetkezetek Pest megyei Központja, valamint a járási és helyi ellenőrök a legszigorúbb intézkedésekkel, s rendkívül alapos ellenőrzéssel igyekeznek egyrészt megelőzni a károkat, másrészt, ahol erre szükség van, megtorolják a mulasztást vagy visz- szaélést.

Erről a kérdésről tanácskoztak a napokban a Szövetkezetek Pest megyei Központja székházában a föld- művesszövetkezeti nagyobb vendéglátóipari egységek vezetői, függetlenített üzemág- csoportvezetők és meghívott vendégek.

A tanácskozás során Kreisz Lajos, a Szövetkezetek Pest megyei Központja vendéglátóipari osztályának vezetője tartott tájékoztató előadást, majd széleskörű vita keletkezett

A tanácskozás elítélte a gondatlan -vagyongazdái- ~~ kodást, s elítélte a sorozatosan hiánnyal elszámoló egységvezetőket is.

A gondatlan vagyongazdálkodás gyakran okoz jelentős kárt. Előfordul, hogy rossz raktározási lehetőségek miatt elzáratlanul és őrizetlenül hagynak értékeket, mint ahogy ez legutóbb Pécelen történt. El is tűnt három láda üres sörösüveg, s nagyobb mennyiségű cigaretta. Más helyeken tűző napsütésben tárolják az üres hordókat,' gondatlanul kezelik az üvegeket és felszerelési tárgyakat;

A vagyonkezelésnél Is ne- hezebb probléma a leltár- á hiány; Korábbi intézkedések ^ es utasítások szerint |

minden olyan egységveee- ^ tőt, aki sorozatosan kis í hiánnyal vagy egy nagyobb hiánnyal számol el, el kell bocsátani, mert munkája ellátására alkalmatlan.

Ezt még abban az esetben is végre kell hajtani, ha a hiánynyal elszámolt dolgozó visz- szafizette a kérdéses összeget. Betartották ezt az intézkedést például Budakeszin Téglás István személyében, és Érden, az I-es számú italboltnál, ahol Vuletta Jánost kellett elbocsátani; Sajnos, már sokkal lazábban kezelte a vagyonvédelemmel kapcsolatos utasításokat a Fóti Földművesszövetkezet. A Főt és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tartozik többek között Dunakeszi község. A helyi kisvendéglő vezetője, Varga Dániel egy márciusi leltár során 8791 forintos hiánnyal számolt el. A földművesszövetkezet — tudomásunk szerint — a mai napig sem bocsátotta el Varga Dánielt. Igaz ugyan, hogy a visszafizetés megtörtént, de ez nem sokat változtat a tényen;

A nagyobb hiányok mellett bosszantó jelenség, hogy sok szövetkezeti vendéglátó egység sorozatosan számol el egy-kétszáz forintos vagy ennél kisebb hiánnyal. Miből adódik ez? Legtöbb esetben az egység vezetője ön- ■leltárt készít, s gondoskodik arról, hogy esetleges el

lenőrzés során véletlenül se találjanak se többet, se kevesebbet, mint 50—60, esetleg egy-kétszáz forintos mínuszt. Ez

a pár forintos hiány nem azt jelenti, hogy az egységvezető ügyesen gazdálkodik, hanem sokkal inkább azt, hogy ügyesen és időben számol...

Minden szövetkezeti vezető, aki valamennyire is ért a vendéglátóiparhoz, tudja, hogy az ilyen természetű hiány hogyan születik, miből adódik, s gondolkozás, lelkiismeretfurdalás nélkül azonnali hatállyal elküldheti a boltvezetőt, mint alkalmatlant.

Különösen sok az apró hiány a budai járásban. Azt mondják, hogy sok kicsi, sokra megy. így aztán a budai járás a száz forintra eső hiányban az országos átlag fölött van, ami rendkívül bosszantó, mert éppen ez a járás szépen gyarapodott az utóbbi időben, új, modern egységek nyílnak, s a meglevők] közül többet csinosítottak;

Egyik oldalon lázas munka folyik a járás szövetkezeti egységeinek szépítésére, bővítésére, másik oldalon pedig semmivel sem törődve számolgatnak, ügyeskednek az egységvezetők.

Például legutóbb Perbálon az 1-es számú bolt vezetője, Payer György 13 forint hiánnyal számolt. Sóskúton a cukrászdában 6,84 forinttal volt kevesebb. Ürömben pedig havi 80—90 ezer forintos forgalomnál Garam- völgyi Mihály 136 forintos

hiánnyal számolt el. Átlátszó és nevetséges trükkök ezek, de mégis komoly kárt okoznak, s minden ilyen elszámolásnak elejét kell venni, ahol pedig szükséges, el kell bocsátani az arra meg nem felelő embereket. A vagyonvédelmi munka, a pénzügyi fegyelem, s a földművesszövetkezetek tekintélye falun így lesz a jelenleginél szilárdabb, nagyobb — állapította meg egyöntetűen az értekezlet.

KINEVEZÉSEK

A Minisztertanács Magyari András, a biológiai tudományok doktorát, földművelésügyi miniszterhelyettest e beosztása alól és dr. Kolbai Károly Kossuth-díjas tanszék- vezető egyetemi tanárt az Agrártudományi Egyetem rektori tisztsége alól — eredményes munkásságuk elismerése mellett — felmentette, Magyart Andrást pedig az Agrártudományi Egyetem rektorává kinevezte.

A Minisztertanács Keserű Jánost földművelésügyi miniszterhelyettessé kinevezte.

KITÜNTETÉSEK

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. .Schandl József Kossuth-díjas akadémikusnak, az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatójának — nyugdíjba vonulása alkalmából — hosszú és eredményekben gazdag munkássága elismeréséül és dr. Kolbai Károly Kossuth-díjasnak, az Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, a mezőgazdasági felsőfokú szakoktatásban negyven éven keresztül kifejtett eredményes oktatónevelő munkásságának, valamint a mezőgazdasági tudományok művelésében és a kutatásban elért kiemelkedő eredményeinek elismeréséül Munka Érdemrend kitüntetést adományozott.

SZÓRAKOZÓ TTAK...

Hirdetőtábla áll a tanácsháza előtt. Szemre is takaros alkalmatosság, a kifüggesztett közleményeket üveglap védi az időjárás viszontagságaitól. Az üveg mögött két tanácsi rendelet és egy hirdetmény olvasható. Egyikük sem régibb keltezésű nyolc napnál, akaratlanul is azt bizonyítva, hogy a tábla léte nem hivalkodás, nem üres és formális reprezentáció.

Jóleső érzéssel kezdek olvasásukhoz, tetszik, hogy e Pest-közeli község tanácsi

, mmm

Jelentős összeget fordítanak Dunaharaszti közművesítésére. Készül a Klapka utca csatornázása. i (Gábor Viktor felv.)

testületé rendeletek alkotásával is gyakorolja államhatalmi jogkörét. Méghozzá célirányosan. Az egyik rendelet például a közegészségügy hathatósabb védelmére született.

Jókedvem azonban hamarosan lelohad, amikor a szövegezést olvasom. Először nem hiszek szememnek, meg is dörzsölöm, hátha káprázik. Nem, nem szemem káprázik, az írással van baj. Ezt látom:

,Jt. §. Kutyát belterületen csak megkötve szabad területen szabad tartani”. A 9. §. a büntető szankciókat tartalmazza. Emígyen:

„(2) Szabálysértés miatt az eljárást a dabasi járási tanács vb igazgatási osztály hatáskörébe tartozik”.

Tudom, nem égrengető hiba, voltaképpen gépírói elírások, felületesség, szórakozottság. Szóvá sem tenném, ha már egy hete nem őrizné az üveglap a nyilvánosság számára, és ha a vb-elnök és vb-titkár aláírását nem látnám a közlemény alján. De látom, miként bárki, az arra járók közül, és azt gondolom, miként bárki gondolhatja joggal, hogy a tanácsapparátus tekintélyét nem erősíti az efféle, többszörösen „megerősített” szórakozottság ...

A. E.

Szovjet városok — szovjet emberek

Nincs ötös a lottón

A 29. játékhétre 4182 211 lottószelvény érkezett be. öt- találatos szelvény nem volt. A négytalálatos szelvények száma 41, nyereményük egyenként 76 503 forint, a háromtalála- tos szelvények száma 4 729, nyereményük 331 forint. A kétta- lálatos szelvények száma 130 551, nyereményük 12 forint,

mai nap

I960, július 17, vasárnap, Elek napja.

A nap kél 4.03, nyugszik 19.36 órakor.

A hold kél 0, nyugszik 19.35 órakor.

Várható időjárás ma estig: változó felhőzet, többfelé eső, zivatar, mérsékelt, változó irányú szél. A nappali hőmérséklet nem változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 24—27 fok között.

— A DABASRÓL elhurcolt deportáltak emlékün- nepségeit ma délelőtt tartják a dabasi temetőben.

— NÉGYSZÁZ FÉRŐHELYES szabadtéri színpad nyílik a gyömrői strandon — előreláthatóan július 23-án. Az új szabadtéri színpadot a község szépítésében résztvevő és legtöbb társadalmi munkát végző lakosok részére adott ajándékműsorral avatják fel.

— 5 MILLIÓ 180 EZER forintot kaptak jövő évi építkezéseikre az államtól a ceglédi termelőszövetkezetek. Ebből a pénzből növendék- marha-ist állókat, sertésfiaz- tatókat, juhhodályokat és baromfiólakat építenek majd, ezenkívül két artézi kutat is furatnak.

— FÉLMILLIÓ FORINT az abonyi Mezőgazdasági Ktsz beruházási tervének idei előirányzata.

A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA:

10.00: Ifjúsági filmmatiné. 17.00: Közvetítés a Nem- . zeti Sportuszodából a Magyarország—Anglia úszóviadal második napjának küzdelmeiről. 19.00: 29. számú Magyar Híradó, majd a Tevékeny Élet című magyar kisfilm. 19.30: Élőújság.

20.30: Csoda Milánóban.

Olasz film.

— KULTURPARK létesítését tervezik a Nagykőrösi Gépállomáson. A július utolsó szombatján megnyíló kultúrparkban szombat esténként a fiatalok táncolhatnak, az idősebbek pedig sörözhetnek majd. Az avató ünnepségen adják ki az aratási verseny díjait is.

— A PEST MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA július

23-án taggyűlést tart. A taggyűlés után ankét lesz, melyet közös vacsora követ.

— MŰEMLÉKNEK nyilvánították a ceglédi katolikus és református templomot. A műemlékjelző táblákat a Budapesti Kőfaragó Ktsz már elkészítette és leszállította. A táblákat a napokban helyezik el a „friss” műemléken.

— ANNA-BÄLT rendeznek július 30-án a budakeszi tömegszervezetek.

— NAGYKŐRÖS HATÁRÁBAN mindenütt levágták már a kenyérgabonát. Ezzel az avatás 91 százalékát befejezték — a fennmaradó 9 százalékot elsősorban a még éretlen zab adja.

— 170 000 FORINT KÉSZ- PÉNZ-előleget fizetett tagjainak június hónapra az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet. Egy munkaegységre 14 forint előleg jutott.

— KÉT ÉS FÉLMILLIÓ DOBOZ halkonzerv félmillió tubus szardella-paszta és kétszázezer doboz ringli készül a Duna Konzervgyárban. A csemege savanyú uborkából a szezonban harmincezer kilót készítenek.

— „HATVAN ÉV ALATT nem volt olyan napunk, amelyen legalább egyszer össze ne vesztünk volna” — mondta meghatottan Hollyvood- ban a házassági évfordulóját ünneplő 81 éves Charles S. Hampton és felesége.

— ELKÉSZÜLTEK a Cegléden hamarosan meginduló zenei általános iskola építkezésének műszaki tervei.

III.

tak meg a fasiszták — egyetlen nap alatt.

A 870 éves Szófia székesegyház falai között — kantint nyitottak a müncheni mázolósegéd cimborái. Raljkft vodkával koccintottak í’ührer- jük „villámháborújáriak” győzelmére.

Az egykori mázolósegéd és cimborái hitvány életükkel fizettek a „mulatságért”.

A porig rombolt, látszólag halott város pedig — újra él. Lakóinak száma főbb, mint valaha: meghaladja az

1 200 000-et. Széles sugárútjaival, 10—12 emeletes lakóházaival, viruló parkjaival, pompázó fiatalságával inkább az „orosz városok gyöngye” elnevezés illetné.

Reggel érkeztünk Kijevbe, A pályaudvartól a főútvonalig derűs, szikrázó napsütésben. — a híres Krescsatyik-ig —, egyhangúlag eldöntöttük, hogy Kijev a legszebb szovjet város. (Előtte ugyan csupán Lvo- vot láttuk, a „legszebb” tehát meglehetősen nagyképűen hangzott. Meg kell azonban mondanunk, hogy kéthetes útunk végén is sokan voltak, akik kitartottak eredeti véleményük mellett.)

A várost úgy szeli ketté a Dnyeper, mint Budapestet a Duna: egy kisebb és egy nagyobb részre. A nagyobbik —

a lakónegyed. Itt nincs egyetlen ipari üzem sem, s a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata értelmében, a jövőben sem építhetnek. Kijev tehát egyike annak a 36 szovjet városnak, amely gyönyörű parkjaival, fasorával és er- dősávjaival — zöldövezete ötszörié nagyobb, mint New Yorké! — tiszta, pormentes levegőjével a legegészségesebb életkörülményeket biztosítja lakosságának.

A folyó partján húzódó alacsony hegyről sikló szállítja be a városba a kirándulókat. A sikló, Bölcs Jaroszláv hercegnek a hegy oldalában álló szobra, a Lenin Múzeumnak a mi Halászbástyánkra emlékeztető feljárója, s az ismerősnek tűnő kilátók együttesen úgy hatottak ránk, mintha a Gellérthegyen járnánk.

A Dnyeper túlsó partján, mélyen az erdősávok mögött terül el az ukrán főváros ipari centruma: a Darnyica. Hatalmas kohóival, erőműveivel és gyáróriásaival kissé Csepelre emlékeztet.

Ne ijedj meg, kedves olvasó, az összehasonlításoknak ezzel vége. Minden egyéb, amit láttunk, olyan sajátosan kijevi, hogy semmihez sem hasonlítható. Nem mondhatom például azt, hogy a Krescsatyik hasonlít a Népköztársaság útjához, mert legalább négyszer olyan széles. Sima aszfaltján — amelybe nyáron sem süpped bele a tűsarok! — nyolc sorban közlekednek a gépkocsik. Az úttest és a gyalogjáró között — mindkét oldalon — kettős fasor. (Kijev valameny- nyi utcája széles, egyenes, ld- tűnő aszfaltozással és árnyas fasorral.) Ahol egy kis szabad terület van, mindenütt parkok, virágok gyönyörködtetik a szemet.

Kijev a parkok városa. Ezer hivatásos kertész gondozza — és 1 200 000 lakos óvj a-vigyázza a parkokat, virágokat!

Említettem már, hogy Kijev 83 százalékát kellett újjáépíteni a romokból, lényegében tehát fiatal város. Mégsem hasonlítható egyetlen szocialista városunkhoz sem, s ennek oka elsősorban nem a nagyságában rejlik — nagyobb területen fekszik, mint Moszkva —, hanem egyéniségében: Kijevben nincs két egyforma ház.

Ez a város arra tanított bennünket: úgy is lehet szépen, kényelmesen és korszerűen építkezni, ha megtartjuk a nemzeti jelleget. A Krescsa- tyikon éppúgy, mint a mellékutcákban, 10—12 emeletes házak sorakoznak. S minden épület díszítése más és más, csupán egyben hasonlítanak: valamennyit az ukrán építőművészet legszebb' motívumai díszítik. Színes csempe-borítás az egyiket, csipkefinom- ságú faragott kövek a másikat. Itt ukrán népmesék hőseit mintázták meg az erkélytartó kariatidák alakjában, ott olyan a dombormű-díszítés, mintha népművészek hímezték volna, szőttes vászonra. És nincsenek skatulyaházak, sem sárga építészeti agyrémek, enciánkék erkélyekkel. Az uralkodó szín a fehér, a vajszin és a világos- szürke. Ettől van az, hogy az egész város olyan derűs és fiatal.

Az utcákon világvárosi forgalom. A villamost már- már kiszorítják a zajtalanul surranó szokatlanul tágas trolik, s a többségükben kalauz nélkül működő autóbuszok. Nyugati márkájú autót keveset látni; annál több Moszkvicsot — valamennyi magántulajdonban —, Pobje- dát, Volgát, ZIM-et és Sirályt. A külföldi gyártmányokat főleg a Skodák, Warsza- wák és Wartburgok képviselik.

Sok gépjármű, kevés közlekedési rendőr és még kevesebb baleset — ez jellemzi a kijevi utcákat. Dudát használni szabad, mégis ritkábban hallottam, mint Pesten, a ti-> lalom bevezetése óta. A lámpajelzések csak a gépjárműveknek szólnak, a gyalogjárók a tilosban is átmehetnek. Ennek ellenére — vagy éppen ezért? — jobban vigyáznak magukra, mint a pestiek. Igaz, Kijevben nem rohan senki. Ahogy nem láttunk feketekávé vagy féldeci mellett naphosszat üldögélő „magánzókat”, éppúgy nem láttunk kíméletlenül tolakodó, rohanó embereket sem.

Nyíri Éva (Folytatjuk)

Hosszú útra hívlak, kedves olvasó: jöjj velem, a képzelet szárnyán. Húnyd be szemedet s csak akkor nyisd ki, ha szólok. Most! Látod azt a lapályon kígyózó, ezüst szalagot? Az a Dnyeper. Egyik partján lanikás, zöldellő hegyoldal, a másikon hosszú, fövenyes strand, vidám fürdőzőkkel. Jobboldalt, a hegyen túl, gyönyörű paloták; messze, a strand mögött, zömök gyárkémények. Csak a végük látszik a védő-erdősávtól.

Ez is, az is, ameddig a szem ellát: Kijev.

„Az orosz városok anyja” — így nevezték el évszázadokkal ezelőtt. A krónikák már a XI. században említik. Azóta megért jót is. rosszat is. Egyszer virágzott, másszor ellenség dúlta, pusztította. S most szebb, fiatalabb, mint valaha.

Néhány szót Kijev legújabb történetéből: 1941-ben elsők között szállták meg a nácik. Palotáit lerombolták, lakosságát elhurcolták, legyilkolták, gyárait felrobbantották, szobrait, kincseit elrabolták.

A város 83 százaléka por és hamu lett. Ennyit kellett újjáépíteni a háború után. 890 000 lakosából 1945-re 190 000 maradt. Csupán a Bá- bij Járban — Kijev egyik külvárosában — kétszázezer nőt, öreget és gyermeket gyilkol-