Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

»w\\\v\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\s\\\\>v\\\\^ GYERMEKDIVAT Nem ördöngösség megtanulni! ízlésesen — divatosan mint a tészta. Örökösen kö­tényben jár, akár védenie kell a ruháját, akár nem. Fejkendője alatt csatakos-si- mán áll a haja, a hevenyé­szett konttyal. A vele egyidős Anna néni, aki lánykorában közel sem volt olyan csinos, s bár özvegyen maradt, ugyan­úgy ad magára, mint addig. Hajviselete rendezett, ked-. vés. Egyszerű, sima ruhái — ünnepen vakítóan fehér blúza, sötét szoknyája — s nem utolsósorban jó alakja, melyet asszonyszemmel lát­hatóan szemérmes melltar­tóval is rendben tart: ha nem is csábító, de vonzó jelenséggé teszik, nem csoda, hogy Böske néni olyan vadul féltékeny rá. An­nus néni persze, nem jár kö­tényben a boltba, ügyes nylonkötényét leveti, ha már nincs arra szüksége, hogy megvédje öltözékét. A falusi asszonyok közül sokan még mostanában is kötényben járnak, ha kell, ha nem — s ezzel a kötény va­lóságos hivatása el is vész. Nem gondolok a népviseletre, melynek szerves kiegészítője a kötény, hanem a se városi, se vidéki módra, amelyen asszo­nyaink egynémelyike öltözik. Szépek például a zsámbo- kiak „nyargalásos” géppel hímzett kötényei, nem is akarná senki lebeszélni őket róla. A gyönyörű népvisele­tek, ahogy a falu és város közti különbség elmosódik, sajnos, mindjobban eltüne­deznek. Nem sürgetjük ezt a folyamatot. Annak sem örülünk különösebben, ha a ,.kivetkőzött" falusi lányok egyszeriben a leglélegzételál- >, Utóbb ■ jnfnpoe-divat hívei £ lesznek, (az ilyennek soha- £ sem örülünk), vagy ha a fa- J !usi bálozók táncruhája ki­esebb fajta vagyont ér. A kö- J zéputat megtalálni, igaz, nem J is olyan könnyű. De azért ta- J Ián mégiscsak igyekezzünk ; rajta. Mik a mai nők öltöz- ' ködösének azok az irányvona- ! lai, melyeket követni nyűgöd­! tan lehet — sőt., ajánlatos is? • \ Kényelmes, egyszerű és (ésszerű viseletűnk legyen. ! Nappalra nyáron pamutanyag, ; télen egyszerű szövet. A (szoknya-blúz csinos is, köny- ! nyebben tisztítható is, válto­zatos is. Színben a zöld-bar- ina-sárga vagy kék-piros-fehér \ összeállítások tetszetősök, : megszokottak. Többféle pi- i rosat, lilát pirossal vagy 1 zölddel — ne viseljünk! Azo- ; nos színű kékből viszont na- ( gyón szép a több féle árnya­Egyenesvonalú ruha, Juci néni esete a dunakanyari emléktárgyakkal Az idei nyár nagy divatja a fekete-fehér. Gyönyörű Anna- báli ruhát mutatunk, fehér tüllből, fekete rátéttel, fekete szegéllyel és fehér csavart rózsával. (Foto: Gábor) Bette Davis elvált a férjétől Az amerikai Portland vá­ros bírósága kimondta a vá­lást Bette Davis filmszínésznő és férje, Gary Merril válópe- i rében. Merril nem jelent meg wwwwvwwwwwv ? M éd Jlatutl a fyazdaóáfyOó, fafti/Léósuíl \ xxxxxxxx\xx>xxxxxxxxxxxvvxxxxxxxxxxxvcsxxxxv a válóperes tárgyaláson, a bí­róság Bette Davisnek ítélte meg a három gyermek neve­lését és jelképesen évi 1 dol­lár tartásdíjra kötelezte a fér­rűbb is. Csak idén azt mondták az enyéim, hogy egy- szér meg kellene pró­bálni áttörve. így is belemegy az apró magja, de mégsem annyi, mint hogyha egészben főzöm. — Viszont renge­teg hulladékod lesz — aggodalmaskodik Ili. — Nem is lesz hul­ladék! — így Panni. — A paradicsompa- szírozóból kijött mag­vas tömeget jól át­mosom, leszűröm, s kissé kinyomom. Eh­hez a léhez, ami úgy két liter, teszek 2 de­ciliter pálinkát, 1 deciliter rumot, 1 ki­ló cukrot, s megérle­lem a napon. Olyan finom málnalikőröm lesz, hogy csak! — Egyik esztendőben az egész málna-törkölyt bornak készítettem. Akkor ugyancsak vízzel, cukorral, s egy deka borkősav­val és egy deka élesz­tővel erjesztettem. Nagyon finom volt. Most azonban ecetet is akartam készíte­ni, ami az átmosott magvakból még ki­telik. 25 deka cu­korral felforraltam másfél liter vizet, s azt ráöntöttem. Ki­tűnő gyiimölcsece- tem lesz, mire meg­forr, és kitisztul. így használom fel gazda­ságosan a málna min­den részét. — Ezt ugyan más gyümölccsel nem te­heted meg! — jegyzi meg Ili. — Tévedsz! A sár­gabarack héját le­darálom, kissé több cukor hozzáadásával, kora őszre való tész­tatölteléket készítek. Szárított magját meg­törik a gyerekek, és lat. Inkább tompább, mint túl élénk színeket válasszunk. A szürke, drapp, fekete min­dennel viselhető! — A kötény — ha csak nem valamilyen táj jellegű nép­viselet kiegészítője, csak munkára való, ruhavédőnek. Boltba, utcára indokolatlan és csúnya — legalább olyan csúnya, mint a nappal viselt selyemruha. Mindennek megvan a maga ideje, módja. Érettebb asz- szonyok, de szép idomú fia­tal lányok is gondoljanak rá, hogy csinosabb, szemérme­sebb a ruházatuk, ha jól szabott melltartót vesznek fel. Mintás anyag csak simához megy! Többféle minta — ha­csak nem a most divatos rádol­gozott csíkos anyag, pettyesen vagy fordítva — ízléstelen. Inkább egy kicsit szerényeb­ben öltözzünk, mintsem fel­tűnően! A sima, egyszerű sza­bású, megszokott színű öltö­zék nem kelt kínos feltű­nést — a tarkabarka, csiri­csáré pedig kirívóan bántó. Manapság igazán sok csi­nosan, ízlésesen öltözött lányt, asszonyt látni falun, kisvá­rosban. Igyekezzünk lépést tartani velük, ha nem is akarunk divatbábok lenni — mert a divathóbortokat kö­vetni legalább olyan helyte­len, mint elhanyagoltan, ügyetlenül öltözni. A meg­felelő öltözék semmivel sem drágább, mint a csúnya, s nemcsak a magunk s falunk — de átutazó vendégeink szemével nézve — az egész ország megbecsülése is függ «kissit attól,-hogy-'—mily«—te- kaiüsak, a ..nők,,..,. „r. Bármilyen öltözködési ta­náccsal szívesen szolgálunk, bármikor, bárkinek! R. Zs. VXVVVXXXV\XXXXXXXXXXXXXXXXXVXX>XXXXXV\XXXX' Frizura, amely nem ázik el A Figaro egyik legutóbbi számában három fényképet közöl, amely bemutatja René Moulard párizsi „hajművész” legújabb találmányát — avíz-í hatlan frizurát. Moulard természetesen nemi árulja el strandoló nők szá-i mára bizonyos korszakalkotói jelentőségű felfedezésének tit-í kát. A közölt fényképekből J azonban kétségtelenül kitűnik, | hogy jóllehet, az úszó fiatal; nő teljesen víz alá mártja aj fejét, frizurája mégsem csap-J zott, hanem tökéletesen olyan J marad, amilyen úszás előtt J volt. * A minap a Nagykörúton i láttam egy csinos fiatalasz- ; szonyt. Fényes délben olyan („elegáns” volt, hogy szinte •elrepült. Könnyű, nagyi irá- ;gos táncruha. selyemből pcv- ;sze. rajta művirág, gyöngy, í vállát verő haja friss hullá- (mckban. magas sarkú cipője [szinte beleragadt az aszfalt- ; ba. Kérdezés nélkül is lát- ! szőtt, hogy vidéki — s való- I ban. egyik kollégánk sógornő- íjé volt. mint kiderült, aki ; igyekezett Pestre jövet jó : mutatósán felöltözni. Meg is ; bámulta mindenki, az igaz. • • Egyik színésznő barátnőm ! paraszt származású. Szép, ! sudár húga van otthon, aki > nem is akarja elhagyni a fa- ; lut. A nővére, aki szépen ke- í rés, nagy örömmel látja el \ finom ruhákkal, ha a kis Ma- I rika feljön hozzá, mégis olyan • esetlenül öltözik, hogy : szinte pirul a barátnőm. 5 ? \ Magára szed a kislány lila J ruhát, piros kötött kabáttal, J zöld szandállal, vagy kockás J szoknyát, virágos blúzzal, csí- J kos kabáttal — képtelen meg- J tanulni, hogy színben, xnintá- í ban mi illik össze. J A harmadik példát már sa- ját családomból kell vennem. J Bözsi nénémraél jártam mi- J nap, aki nagysóhaj tozva pa- { naszkodott a melegre, meg J nagybátyámra, aki bizony J egyre jobban hidegül tőle — pedig a falu legszebb lánya £ volt valamikor a karcsú, fe- J kete kis Böske. Csak most vagy 90 kiló, s úgy szétterül, Kisfiúknak a kíviilkötöít ing szellősebb, kényelmesebb, csi­nosabb. Kislányoknak strandra, játék hoz, meleg napokon a kertb< A minap, mikor felszóltak a portáról, hogy Juci néni, a Rádióból ismert, s nálunk is többször megjelent kedves, okos, zsörtölődő néni fel akar jönni a szerkesztőségbe, vala­mennyien nagy örömmel les­tük, hogy mit is kifogásol. Ez esetben azonban nem mo­solygós, jókedélyű látogatónk akadt személyében. — Jónapot! — mondta nagy- komoran, mikor hellyel kí­náltuk, első dolga volt hatal­mas táskájából elővenni egy régi újságunkat. Hámszegezte fürkészően a szemét, s azt kérdezte: — Maga írta, ezt, kedvesem? Igazán nem hittem volna, hogy maga sem mond igazat! A cikk arról szólt, hogy a Dunakanyarban milyen szép emléktárgyak lesznek nyárra, mert az Iparművészeti Válla­lat kiállításán szebbnél-szebb kerámiákat, üvegtárgyakat, ötvösholmit, — csecsebecsé­ket, használati tárgyakat, ék­szereket láttunk. — Nincs abból egy fia sem! — teszi nyomatékosan az új­ságot íróasztalomra Juci néni. S már szedelőzik is. — Máskor aztán nézzék meg jobban, hogy mit írnak ...! Nem akarom nyújtani a tör­ténetet. Valamennyire megbé­kítettem Juci nénit, mert meg­mutattam neki, hogy szebbnél- szebb holmikat rendelhetne a kereskedelem a Művészeti Vállalattól —, ha lenne hozzá mersze. Nem bízik azonban a közönség ízlésében, s így bi­zony Leányfalu, s a többi üdü­lőhely átlagon aluli, bazár­ízléssel készült emléktár­gyakkal van tele. Vigaszta­lásul szolgálhat talán, hogy nem csak a Dunakanyar, ha­nem a Balaton üdülőhelyein sem jobb a helyzet. A furfangos Juci néninek van egy jó ötlete. El is mond­ja: — Egyszerű az egész, ked­veském! Ha a kereskedelem nem bízik a vásárlók ízlésé­* J Panni egy szál ru- ! hában, tiszta kendö- ! vei, bekötött fejjel \ sürög konyhájában, \ melyet betölt a finom l málnaillat. Ili barát- í nője betoppan. '■ — Csak nem ször­J pöf teszel el? — cso- ; dálkozik a paradi- \ csomnyomót hajtó J Pannin. ! — Nem, azért ott ! még nem tartunk! ! — nevet Panni. — A i málnaszörp kifogás- í tálán a boltban, ol- ! csobban magam sem ! készíthetném. A mál- ! na általában drága ! gyümölcs, de én most ! a nénikémtől kap- i tam 10 kilót, azt \ örömmel főzöm be, i mert a gyerekék na- ! gyón szeretik. ; — És miért töröd ! át? Magosán olyan J finom! — mondja Ili. í — Én magam is ! úgy szeretem legjob- ‘ ban, meg a legegysze­mandula helyett fel-j használjuk, frissi- J ben, tortának — ma- J gyarázza Panni. — És a többi gyű-J mölcs — érdeklődikí Ili. — Alma, körte J csumája, héja ugyan- í csak gyümölcsecet- it ágynak szolgál. Szil-J va ledarált héja a % legkedvesebb lekvá runk alapanyaga. Ázjf őszibarack hé ját £ ugyan eldobjuk, de % magjából kitűnő pá- J Unka lesz. Úgy 2 ki-$ lányira negyedkiló % cukrot, 2,5 liter víz-f zel felforralok, adokfy hozzá 2 liter kö-f zönséges törkölypá- ^ Unkát, ahhoz fél rúd j apróra vágott vani-1 Hát, s uborkásüveg- $ ben megérlelem. Az | erjesztett italokat —f bor, pálinka, ecet —, J ha készek, vattával J bélelt szűrőn át töl-fj töm üvegekbe. \ Vegyetek a dohányosbolt- I ban egy csomag pipapucolót. J Fessétek meg iskolai színes J J festékkel vagy ha maradt, J húsvéti tojásfestékkel. A ké- J ; pen látható kakast könnyen J elkészíthetitek az ábra után * f \ — de más alakokat is kitalál­» ( hattok! Emberkéket, kis álla­\ tokát, virágokat! Versenyben | 1 is lehet barkácsolni! Kakas — pipapucolóhói! | Szerelem és halál a televízióban Egy Rio de Janeiro-i újság szemrehányást tett a brazíliai I televízió szerkesztőinek, amiért a múlt évi adásokban 1261 I erőszakos halál fordult elő, viszont csak 995 csók cuppant el. i A lap felveti a kérdést: jobban vonzódik talán a közönség a | halálhoz, mint a szerelemhez? A szerkesztőség így válaszolt: : „Minden Bizonnyal. A mi feladatunk az, hogy rendkívüli dol- i gokat mutassunk be: csókolómi egy egész életen át lehet, de í meghalni csak egyszer!” Színes karton gumírozott für­dőruha, alul fodorral (Seregély foto) ben, akkor cáfoljanak rá er­re a tévhitre! Kifogásolja min­denki bátran a rútat, az ízlés­telent, követeljen szebbet, job­bat! Van bőven, csak el kell juttatni a fogyasztókhoz! Aki­nek meg az az édeke, hogy a régimódi, értéktelen aján­déktárgy fogyjon — magára vessen. Úgy véljük, ez esetben is Juci néninek van igaza! Még elején vagyunk a nyárnak. Van alkalom a művészi, ol­csó, s mégis értékes, maradan­dó és a megszokottnál különb, ötletesebb tárgyakból rendel­ni — csak a kereskedelmen múlik, amely bizonyára nem bánja meg!

Next

/
Oldalképek
Tartalom