Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

>N\\V

1 tHLwMw, htfídiPjfet',.

kampóval az orrán, az egyes! — s már rajzolta is egy pálcikával a homokba. Először az egyest, aztán az a- betűt, majd pedig az i-t.

Sátori figyelmesen nézte a pipa mellől. Végül- is kezére kapott egy kis vessződarabot és megpróbálta utánozni a fiút. %

— Nagyon jól csinálja a bácsi, csak egy kicsit bátrabban! — lelkesítette Gábor az öreget és mindjárt odarajzolt

ron. A kapálásban elfáradt kéz nem nagyon akarta az igazságot, de az akarat győzött. Közben az öreg a legszebb dinnyéket lékelte meg a fiúknak:

Eltelt 3 nyár. A ficséreknek kitelt az ideje. összepakoltak. A szerszámokat behord- ták a tsz raktárába, hogy tavasszal mindent a helyén találjanak;

Az irodában elkészült ax

a homokba egy nagy s-betőt. — Látja, bácsi, ezzel kezdődik a maga neve. Sátorinak az első betűje a nagy S.

Az öreg ezt is megpróbálta, s miután sikerült, ötször-hat- szor egymás után odakanyari- totta a nagy S-betűt a homokba.

Másnap irka-lapot meg ceruzát vittek a fiúk. Odasimították a papírt egy deszkadarabra és mindhárman föléje hajoltak. Először Gabó kanyarította a papír szélére az e-betűt meg az ó-t, majd Péter mutatta meg, hogy az n-betűnek két lába van, az m-betűnek meg három':*" **

Sátori kezében elég furcsán állt a ceruza. A bütykös ujjak a kapához voltak szokva és csak nehezen engedelmeskedtek.

— Csinálja csak, Sátori bácsi! Nekünk is nagyon nehezen ment először. Másodszor már könnyebb. Harmadszor, pláne. Ha tízszer egymás után megpróbálja, úgy megy, mint a karikacsapás.

Sátori bácsi látta, hogy több kettőnél. Ez a két úttörő erőnek erejével meg akarja tanítani írni-olvasni. Hát megadta magát. Orrára kanyarította az okulárét és szorgalmasan próbálgatta az írást Az ötödik lecke után már olvashatók voltak tíüle- dező betűi:

És ez igy ment égész nyáSK^vm\\\\\\\\\\>

délelőtt ék hús a szoba. Alszik. Ha mellébúvik, mordul egyet

Egyszercsak ott áll előtte, áiki jött a dombról.

— Jó estét Ilon.

— Jó estét, Gyuri...

Felhők jönnek és ölelik a

holdat

Gyuri leguggol a sarkára; Füvet tép, rágcsálja, köpi. Tiszta ingben van, látni, villog a sötétben. De a nadrágja, az a farmernadrág, sok- zsebes.

— Éjszakás?

— Éjszakás — bólint Ilon; Felesleges, Gyuri tudja, hogy János éjszakás. Azért jött A tíz órát várja egész nap.

— Lent a csónak — mondja Gyuri. Huszonöt, ha van, húsos szájú, kis tömpe orrú, apró fülű, vállas fiú. Bokszoló.

Az asszony hallgat. Most megint erős dobölást hall. Már megereszkedett a nyújtózásból, karját a mellére szorítja, keresztbe.

— Meleg az éjszaka, Ilon. A vízen hűvös van.

— Minek jöttél?

— Nincs szebb, mint éjjel csónakázni, Ilon.

— Minek jöttél?

— Odaát a szigeten hevertem délután. Két szarvasbogár verekedett a bokor tövében. Figyeltem. A fűben ott lapult a nőstény.

— Minek jöttél?!..:

— Az erősebb győzött. A nőstény vele ment.

Ilon felugrik.

— Eridj! Nem hallod?! Takarodj !

A ház falához lapul Ilon és sziszeg, riadt, tágult a szeme és majd megsiketítd a mély, erős dobolás .;:

A fiú lassan tápászkodik fel

a földről. Kiköpi a füvet, két karját az asszony feje mellett neki támaszt ja a falnak.

— Mit akarsz — suttogja az asszony. — János szeret.

— Én jobban szeretlek, Ilon!

— János dolgozik! Nagyon sok a munkájuk... nagyon nehéz a munkájuk ;:. Két hajót;.: augusztusig... Fáradt. Alszik.:. nappal... Meleg is van .;; és itthon is dolgozik ... Ö dolgozik!; ;.

Gyuri az arcába nevet. Könnyű nevetése van, mint a széparcú színésznek a moziban.

— Bolond ember dolgozik rogyásig, Ilon!

Ilon ellöki a fiú karját és kiszökik oldalt. De Gyuri utánakap, előbb szorosan megmarkolja a csuklóját, aztán gyengéden a fűre ülteti az asszonyt.

— Én is elmegyek dolgozni — mondja Ilon. — Már nagy a gyerek.

— 0 akarja? Mi?! Háhá! Talán nem tud eltartani? — közelebb csúszik ültében az asszonyhoz. — Ha hozzám jönnél, arany lenne a sorod! Semmi dolgod... A gyerek is úgy járna, ahogy akarod! A gyerek is jöhetne, érted? Ősszel Bukarestbe megyek, aztán Varsó, Prága, talán Bécs..; De egyszer mindenhová eljutok, mindenkit kiütök és a legnagyobb leszek a világon! Félnek az öklömtől!..;

Az asszony nézi, ültében összegörnyed egészen és úgy nézi alulról felfelé Gyurit, aztán észrevétlenül hátrább és hátrább húzódik. Gyuri beszél, tömzsi, vaskos öklét a holdfénybe tartja, forgatja; arcán az éjszakai világtól vastagra nőnek a vonások, hatalmas, nagy, durva lesz az arca, s az asszony felkiált:

— Eridj! Menj, eridj innen! A férfi elhallgat, először

nevetve néz rá, de Ilon felugrik s lassan hátrál, merőn Gyurira szegezett tekintettel;

— Eridj! — sziszegi, s erre Gyuri elhagyja a nevetést.

— Miért csapod be magadat? — kérdi az asszonytól.

— Tudom, hogy vártál. — Kurtán felnevet: — Te már nem tudsz engem elzavarni;. s

Zölden villan Ilon szeme a sötétben, felugrik, fut a ház

elszámolás. Az elnök kiküldte a gépirónőt Sátoriért.

— Jöjjön csak, Sátori bácsi, kész az elszámolás!

Az öreg beballagott az irodába. Kalapját letette a sarokba. Az íróasztal sarkán nagy csomó veres hasú bankó volt összesímogatva:

—- Számolja meg, Sátori elvtárs! Pénz olvasva jó! — biztatta az elnök a diny- nyést.

Sátori nekifohászkodott, kétszer is megolvasta a pénzt.

— Itt van az elszámolási Az egyik példányt magának adom. A másikat írja alá. No, kenje ide azt a három keresztet.

Sátori megmarkolta a tollszárat. Komótosan nekidőlt és nagy, iromba betűkkel odaírta a papír aljára: Sátori Mihály dinnyeficsér.

Szerdahelyi elcsudálkozott.

— Hát maga ír, Sátori elvtárs?

— Hát hogyne írnék! Még olvasok is — düllesztette ki a mellét az öreg, majd büszkén körülnézett. Tekintete éppen az ablak iránt esett. Egyik ablakfiókon Péter, a másikon Gabó lesekedett be az irodába.

Sátori arcán kisütött a nap és boldogan mutatott feléjük.

— Ott van ni, az én két

tanítómesterem! Egyem meg a szívüket!

Orson Wéllcs televíziós film előkészítésén dolgozik. Shakespeare Julius Caesar című filmjét rendezi, amelyet Angliában és az Egyesült Államokban mutatnak majd be.

AZ ISMERT lengyel film- szinésznő, Barbara Kwiatows- ka, aki legutóbb az Ezernyi ablak című francia film főszerepében aratott nagy sikert, ismét Franciaországban filmezik, ezúttal Kéné Clement új filmjében kapott jelentős szerepet.

a

Falu Tamás:

SÍN ÉS TALPFA

Most ment el a személyvonat, Csak sokára jön a másik, Pihenhet a sín, a talpfa.

Egész esti nyolc óráig.

Sin és talpfa elmondhatják Titkaikat most egymásnak, Gyárak zaját, erdők csendjét, Amelyekben egykor jártak.

S elmondhatják: hogyha a gyár Összefog a természettel,

Nincs oly távoli állomás,

Melyet el nem ér az ember.

ROSSI KAROLY:

iskola a bmmöttis

Estébe nyílott, mire min^ dent megbeszéltek.- A szö- ^ vetkezet elnöke odasimította a ^ kész szerződést Sátori bácsi ? elé, hogy írja alá. Az öreg ificsér bámész szemekkel nézete a papírt. Majd a szemére i igazította az okulárét, jobb ^ kezébe vette a tollat s amikor ^ Szerdahelyi odamutatott a ^szerződés aljára, a neve he- lyett három akkurátos ke- ^ resztet rajzolt;

^ — Maga nem tud írni? —

ff lepődött meg az elnök. ff Az öreg dinnyés csak bó- ff lintott és szégyenletében el- ff ballagott.

ff Az elnök aznap este fej- ff csóválva mondta a csalédjá- ff nak.

ff — Akár hiszitek, akár nem, ff az új dinnyésünk nem tud ^ irni-o!vasni.

ff A két fiú, Peti meg Ga- 'f bő, figyelmesen hallgatta az ^ édesapja szavait, s alaposan ^megjegyezték maguknak. ff Sátori a feleségével, két fiá- f, val, lányával meg a vejével ff állt neki a munkának. Me- ff legházban nevelték gondosan ^ a palántákat, amikor pedig ff eljött az ideje, a frissen szán- ff tett, gondosan megboronált ^ sárga homokba kiültették a ff palántákat.

ff Mikor a dinnyetövek szé- ^ pen bokrosodtak, a dinnyésnek ff itt-ott akadt egy kis szabad ^ ideje, s akkor Sátori csende- í sen elpipált a kunyhó előtt.

?

\ Péter meg Gábor, a két szerff dahelyi-gyerek egyszer oda- ff óvakodott az öreg mellé. Pé- ff tér volt a bátrabb és könnye- ^ dén megszólította Sátorit ff — Ugye, a bácsi a szövet- ^ kezet dinnyése?* ff — Az volnék! — bökött rá | fejével;

s — Igaz, hogy a bácsi nem |tud írni-olvasni? - ff Az öreg kétszer is megszívta ff a pipát, mire kinyögte. ff — Amikor én akkora gye- ff rek voltam, mint ti, nem az ^ iskola volt az első, hanem a ^jószág, meg a munka. Látás- í tói vakulásig. Hasztalan szé- í gyei lem, hogy nem tanultam | meg a betűvetést. ff — Pedig nem nagy dolog;

^ Ide tessék . nézni! Ez az i. egyenes vonás evvel a kis

ff

a férfi szorítása és veszeke-^ dett nevetése elveszi az eszét: ff

— Nesze! — mondja és dob-ÍJ ja Gyuri felé.

Egyet horkan a férfi, szó- ff ritása enged, lassan feláll. ff Tenyerét a bal arcához szó- ff rítja; Ilon a fűben tenyerei, ff úgy nézi riadtan;

— Hát jó! — mondja ff tompán Gyuri. — Hát jó;.. ff

— És elmegy:

Megint látni, hogyan vil- ^ log a hegesztők kék lángja a ff bokrokon túl, a gyár felől. ff Ilon lassan feláll, a ház felé ff támolyog. Csendes, forró azí

drámáinak előadásához fűződnek. „A szecsuáni jóember” ’ kiváló előadás volt, „Az öreg hölgy látogatása" és a „Nagy Romulus” pedig már néhány év óta állandóan műsoron van. Azt is meg kell említenünk, hogy e színházban volt Brecht „Svejk a második világhábo- \ rúban” című darabjának vi-: lágbemutatója.

Roman Szydlowski

F

arsó második színháztípusa a kamaraszínház. Legjellegzetesebb erre a típusra a Teaír Wspólczesny (Modern Színház). Nevéhez híven, ez a színház rendszerint a modem lengyel és külföldi irodalom legérdekesebb müveit játssza. 1949-ben itt volt Leon Krucz- kowski „Németek” című darabjának ősbemutatója és kilenc esztendővel később

Shakespeare Vízkeresztje a Nemzeti Színház előadásában.

jy evés olyan város van a viA tágon, ahol a színháznak olyan lelkes hívei és rajongói lennének, mint Varsóban. Lengyelország egymillió lakosú fővárosának' huszonöt állandó színháza van. A háború után rövid ideig még az a paradox és egyedülálló helyzet is fennállott, hogy több színház volt Varsóban, mint mozi.

De nemcsak a varsói színházak száma impozáns. Igen változatos és gazdag művészi stílusaik skálája, a műsorprofil és az alkotói célkitűzések sokfélesége is.

Kezdjük meg Varsó színházi földrajzának összefoglalását az ún. akadémikus színhá- zakkal. Ezek régi hagyományokkal rendelkező színházak, mintegy a színművészet nemzeti akadémiái, ahol a lengyel és a világirodalom remekműveinek legjobb tolmácsolási módjait kultiválják. Lengyel- ország reprezentatív színházát, a Teatr Polskit (Lengyel Színház) 1913-an alapította Arnold Szyfman és azóta is a legkiválóbb színművészek, rendezők és díszlettervezők működésének színtere. Csaknem félszázados működése alatt a Teatr Polski Mickiewicz, Sknuactki, Krasinski és Wyspianski drámáit, Fredro, Rittner és Za- polska vígjátékait, Shakespeare és Moliere, Gorkij és Csehov műveit mutatta be. Hosszú alkotói együttműködés fűzte a Teatr Polskit G. B. Shaw-hoz. Ebben a színházban került bemutatásra a nagy angol drámaíró tizenhét darabja és ezek közül kettő világősbemutató volt. A Teatr Polski színpadán vitte színre a lengyel irodalom remekműveit: Adam Mickiewicz „Az ősök” és Juliusz Slowacki „Kordián” című drámáját a legnagyobb lengyel rendező, Leon Schiller, itt játszott és rendezett Alek- sander Zelberowicz, itt szerepeltek a lengyel színpad legnagyobb mesterei„ Ludwik Sols- ki-val az élükön. A háború Után ezen a színpadon kerültek bemutatásra az első szovjet darabok: az „Éjjeli menedékhely” Gorkijtól, „A páncélvonat” Vszevolod Ivanovtól, a „Ljubov Jar óva fa” Trenyovtól, Bulgakov „Az utolsó napok”, Prust „Az ál Mszciszlav herceg” című drámája.

Varsó másik akadémikus : színháza a Teatr Narodowy (Nemzeti Színház). Hagyományai a XVIII. századig nyúlnak vissza. Elnevezése ugyanis az első hivatásos lengyel színház alapítójának, Wojciech Boguslawskinak művészi tevékenységéhez fűződik, aki az utolsó lengyel király, Szaniszló Ágost uralkodása idején, a

XVIII. század végén alapította meg színházát Varsóban. A

XIX. században kiváló színművészek játszottak a színházban Helene Modrzejewskával az élükön. Az első világháború után főleg lengyel klasszikusok színrevitelével foglalkozott a színház.

A Teatr Polskinak és a Teatr Narodowynak egyaránt kamaraszínháza is van, ahol a kisebb színpadot igénylő darabokat mutatják be.

Az akadémikus színházak közé kell sorolnunk a Varsói Operaházat, amely a baletttársulattal együt jelenleg ideiglenes épületben működik, ugyanis már évek óta tart a Teatr Wielki (Nagy Színház) építkezése, amely elkészülte után a világ egyik legnagyszerűbb színházépülete lesz. 1963-ra tervezik a megnyitását.

ugyanitt mutatták be nagy sikerrel az író új darabját „A szabadság első napjá”-t. Itt volt ősbemutatója Adam Tarn „Mindennapi történet”, valamint Aleksander Maliszewski „Ut a Fekete erdőbe” című darabjának. Itt fedezték fel az 1941-ben elhúnyt kiváló lengyel költő és író, Emil Zegad- lowicz „Kártyavár” című darabjának eszmei és művészi értékeit is. Ez a színház játszotta többek között Tenessee Williams „Uvegállatdk” című darabját, Girodoux „Anfit- rion 38” című drámáját és Brecht „Koldusoperáját”.

mz avangardista és a Jetéi sérleti színházak alkotják Varsó harmadik színháztípusát. Ezek közül a legkiválóbb a Teatr Drámatyczny. Ez a színház fennállásának néhány esztendeje alatt nemegyszer vallót kudarcot, de nem egy szép sikerrel is büszkélkedhet és ma már elképzelhetetlen a lengyel főváros színházi élele e bátor és becsvágyó színpad nélkül. Itt játszották többek között Wyspianski „Lakodalom” és Wyszniewski „Optimista tragédia” című művét. A színház legnagyobb sikerei azonban Brecht és Dürrenmatt

VARSÓ - A SZÍNHAZAK VAROSA

! VILÁGHÍRŰ olasz filmren- \ dezők, köztük Vittorio de Si- l ca, Pietro Germi és Alberto \ Lattuada, valamint Cesare Za- Ivattini, Federico Zardi és más j forgatókönyvírók egy Rómá- \ ban megtartott értekezleten j azt a határozatot hozták, hogy lsem személyesen, sem alkotá- Isaikkal nem vesznek részt a l velencei filmfesztiválon. Egy- l ben követelték Umberto Tupi- l ni, olasz művelődésügyi mi- l niszter lemondását, aki leg- l utóbb a cenzúra megszigorítá- Isával fenyegette meg a film- I művészeket.

I

I

l ■XXXÄXXXXVCWOliWXXXXXXXXX'XXXXX'XVCVXXXX

éjjel. Éles hangon brekegnek ! a békák a parton:

Bent mocorog a gyerek, í---------------------— első álmá- í

b

ői fordul át. Ilon megráz- j kódik, bemegy a házba — j mint aki veszett órákat akar £ jóvátenni, kapkodva, reszbe- í, tőn vizet merít a mosdótálba, ^ két tenyerét belemeríti s vi- J szí a vizet az arcához. Sok, ^ sok vizet, két marokkal, s ^ mosdik, mosdik, míg haja, ^ ruhája csupa lacsak lesz. í

felé. De a férfi utána kap, erős marka megragadja a nő bokáját, Ilon elvágódik a fü- vön. Forog, rángatja lábát, hogy szabaduljon, de Gyuri veszekedett nevetéssel mászik utána és szorítja, szorítja.

— Te! — mondja dühödten a? asszony. — Te, eridj! Engedj, te! S kotorász kezével vaktában a fűben, kő vagy gally után, hogy fájdalmat okozhasson ennek- a bivalyerős férfinak és szabaduljon. Tégladarab akad a markába,