Pest Megyei Hirlap, 1960. július (4. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-17 / 168. szám
IW*. JÚLIUS 17. VASÁRNAP rear MECYei ’^iín*fűp A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról, 1960 első félévében tor aránya 57,3 százalék volt.) Az év első felében a gépállomások csaknem kétszer annyi gépi munkát végeztek, mint 1959 azonos időszakában és féléves tervüket 120 százalékra teljesítették. A gépállomások és a termelőszövetkezetek egy év alatt 26 százalékkal növelték traktorállományukat. 1960 első félévében a mezőgazdaság az 1959 első félévivel nagyjából azonos meny- nyiségű műtrágyát kapott Az állatállomány 1960 márciusában az állatösszeírás adatai szerint — némileg kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az egyes fontosabb cikkek első félévi felvásárlása 1959. első félévéhez viszonyítva a következőképpen alakult: vágósertés vágómarha tej tojás. baromfi 118 százalék 111 * 103 f, 88 85 Közlekedés A közlekedés 1960. első félévében 20 százalékkal több árut szállított, mint a múlt év azonos időszakában. A tehergépkocsik áruszállítása 38 százalékkal, a vasúti szállítás 15 százalékkal nőtt. Javult a vasúti járművek kihasználása: 1959. első félévéhez képest az átlagos kocsifordulási idő nyolc százalékkal csökkent, a tehervonatok átlagos terhelése öt százalékkal nőtt. 1960. első félévében 11 százalékkal többen utaztak, mint 1959. azonos időszakában. A vasúti személyszállítás 13 százalékkal, a távolsági autóbuszok utasszállítása 25 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Jelentősen emelkedett az idegenforgalom: 32 százalék- zal több külföldi kereste fel hazánkat és Ali százalékkal több magyar állampolgár utazott külföldre, mint 1959. első felében. Külkereskedelem I960, első félévében a behozatal 33 százalékkal, a kivitel 14 százalékkal volt több, mint 1959. azonos időszakában és ezzel a külkereskedelem behozatali és kiviteli tervét egyaránt mintegy öt százalékkal teljesítette túl. Gépekből és finommechanikai termékekből közel kétszer annyit, anyagokból és félkésztermékekből 15—20 százalékkal többet hoztunk be, mint egy évvel ezelőtt. A kiviteli terv túltejesítése elsősorban egyes gépek, könnyűipari és mezőgazdasági termékek a tervezettnél nagyobb kivitelének volt az eredménye, i960 első félévében a szocialista országoikba 13 százalékkal, a kapitalista országokba 15 százalékkal több árut szállítottunk, mint egy évvel korábban. A lakosság jövedelme és vásárlásai I960 első félévében a lakosság pénzbevétele 12 százalékkal volt több, mint a múlt év első felében. A pénzbevételek növekedése elsősorban a foglalkoztatottság növekedésével függött ösz- sze. A félév folyamán például az állami iparban 71 500 fővel, hét százalékkal, az állami építőiparban 13 000 fővel, ugyancsak hét százalékkal többen dolgoztaik, mint 1959 azonos időszakában. Emelkedtek az átlagkeresetek is, például az ipari munkásoké két százalékkal, az építőipari munkásoké három százalékkal. Növelte a lakosság jövedelmeit az is, hogy a nyereségrészesedés 350 millió forinttal nagyobb volt mint 1959-ben. A kiskereskedelmi forgalom 1960 első félévében 31,9 milliárd forint volt, 14 százalékkal nagyobb, mint az 1959 első félévi. Az összes kiskereskedelmi forgalmon belül az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 12 százalékkal, a ruházati cikkek eladása 16 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek közül 1960 első félévében televíziós vevőkészülékből és villamos hűtőszekrényből körülbelül két és félszer any. nyit, bútorokból csaknem egyharmaddal vásároltak többet, mint egy évvel azelőtt. Egyes áruféleségekből a félév folyamán átmeneti ellátási nehézségek voltak. Például Örömeink—gondj aink időnként nem volt elegendő sertéshús, hiányos volt az ellátás egyes tavaszi-nyári ruhafélékből és tartós fogyasztási cikkekből is. Népmozgalmi, egészségügyi és kulturális eredmények Az ország lakossága 1960. január 1-én — a népszámlálás előzetes adatai szerint — 9 976 530 volt. I960 első félévében a népesség száma körülbelül 20 ezer fővel növekedett. A társadalombiztosításba bevontak száma — elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom — további fellendülése következtében — március végéig 800 ezer fővel, 8,3 millióra, az összlakosság 83 százalékára emelkedett. A járványos megbetegedések száma a fél év folyamán általában csökkent. A csecsemőhalandóság aránya tovább javult. Az 1960. évi ünnepi könyvhéten 20,3 millió forint értékben, 1,2 millió kötet könyvet vásárolt a lakoság, 15 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A mozielőadásoknak 1960 első félévében körülbelül 70 millió látogatója volt, 2,5 millióval több. mint az előző év első felében. A színház- és • operalátogatók száma is növekedett. A televízió-előfizetők száma a fél év folyamán további 25 ezerrel nőtt és június 30-án körülbelül 77 ezer volt. A vidéki települések kulturális fejlődését elősegíti, hogy az év első hat hónapjában további 50 község kapott villanyt és ezzel a villannyal ellátott községek aránya 87 százalékra emelkedett. Budapest, 1960. július 16. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL gggiBHiam Miért nincs elég palackozott bor az üzletekben? A Borforgalmi Igazgatósághoz sok panasz érkezik, amelyben a vásárlók kifogásolják, hogy a boltokban nem lehet folyamatosan palackozott, főleg egy literes bort kapni. A Borforgalmi Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a palackozott bor hiányát az okozza, hogy kevés az üveg. Az üveggyártó vállalat kapacitás- hiányra hivatkozva nem tudja szállítani a szükséges utánpótlást, ezért a boripar sürgeti a forgalomban levő literes üvegek visszaváltását. Hivatalos rendelkezés kötelezi a boltokat, hogy haladék nélkül váltsák vissza az üvegeket, ennek az utasításnak azonban gyakran nem tesznek eleget. A Bor- forgalmi Igazgatóság ismételten kéri a boltok vezetőit, hogy az érvényes rendelkezésnek eleget téve, váltsák vissza a szabványnak megfelelő ép üvegeket, tekintet nélkül arra, hogy a palackozott bort melyik boltban vásárolták. SZEDIK A MARKOT az anyák az inárcsi Március 21 Tsz-ben, de a kicsinyek nem csetlenek-botlanak az árokszélen, mert a napközis óvodában Húsz Anna óvónéni gondjukat viseli. (Gábor Viktor felr.) 1960 első félévében a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi, egészségügyi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: Ipar Az 1960 első félévében — előzetes adatok szerint — az állami ipar körülbelül 15 százalékkal termelt többet, mint 1959 első félévében és ezzel mintegy négy százalékkal túlteljesítette első félévi termelési tervét. Az állami iparon belül a nehézipar (bányászat nélkül számítva) és a köny- nyűipar termelése egyaránt körülbelül 18 százalékkal, az élelmiszeripar termelése körülbelül kilenc százalékkal haladta meg az 1959 első félévi szintet. A nehéziparon belül különösen a gépipar és a vegyipar termelése, a köny- nyűiparon belül a ruházati ipar termelése nőtt. A jelentés ezután az egyes fontosabb iparcikkek termelését és tervteljesítését elemzi. s A félév folyamán több fontos beruházás üzembehelyezése növelte az ipar termelési kapacitását. Üzembe helyezték a pécsi hőerőmű első 32 mW- os gépegységét, üzemeltetik a rudabányai vasércdúsító pörkölő üzemét. Próbaüzemei a Dunai Vasmű negyedik martin-kemencéje és termel a kokszolómű kátrányüzeme. Üzembe helyezték a Csepel Vas- és Fémművek nehézfém-forma öntödéjét, a Fűzfői Papírgyár forgács- lemezüzemét. 1960 első felében az ipar anyagellátása általában kielégítő volt, néhány fontos alapanyagból azonban — például hengerelt acélból, építőanyagokból, vegyi anyagokból — időlegesen hiányok voltak. A termelés növekedésének, illetve a terv túlteljesítésének forrása az állami iparban a félév folyamán 52 százalékban a termelékenység, 48 százalékban a munkások számának növekedése volit. 1960 első felében az egy munkásra jutó termelés nyolc százalékkal, a munkások száma hét százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. Mezőgazdaság - felvásárlás I960 első felében folytatódott a mezőgazdaság szocialista átalakulása: a termelő- szövetkezetek tagjainak száma 310 000-rel, szántóterület 1,6 millió kát. holddal nőtt. 1960. június 30-án több mint 4400 termelőszövetkezet működött, 880 000 taggal, 5,4 müliá kát. hold szántóterületen. A félév végén az ország szántóterületének 74,3 százaiéiba tartozott « szocialista szektorhoz. (Az év elején a szocialista szekKészenléti szolgálat A Váchartyáni Gépállomás felkészült a nyári tűzvédelemre. Korszerű felszerelés, tűzfigyelő szolgálat és jól kiképzett tűzoltócsoport biztosítja a megfelelő tűzvédelmet. —----------------------------------- ’ G yakorlatozik a tűzoltócsoport. (MTI foto, Fehérvári felv.) ÚTLEVÉL A PÁRTTAGOK KÖZÉ \ J ZNAP KEZDŐDÖTT el a A búza aratása, amikor (Inárcson, a Március 21 Ter- f melöszövetlcezetben jártam. A 3 nagy, behemót gép éppen ne- jj kivágott a szelíden hullámzó, i aranyos tengernek. Helik János, párttitkár már ^ csak úgy, megszokásból szét- morzsolt a markában egy ka- Í löszt, ő is, mint mindenki, a $ tsz-ben, pontosan tudta, hogy $ a búzájuk körülbelül tíz má- $zsa átlaggal fizet. Szép ered- «ä mény ez itt, a homokon, ahol $ alig-alig adott eddig — az (j egyéni gazdák sok-sok évtize- ^ des tapasztalata szerint hat $ mázsát a kenyérnek való ka- ^ lászos. ^ — A terméssel megvolnánk. £ Nálunk a zöldségféle az, ami ^ számos. Csak újkrumpliból ki- 0 lenevenezer forintot pénzel- g tünk. A spárga, igaz, nem úgy sikerült, ahogyan kiszámol- $ tűk. Fagy után hirtelen me- £ leg jött, aztán nem győztük ;S a szedést. A többi, a paradi- J csőm, a paprika, a káposzta j azonban, amit a spárgán ve- g szítettünk, behozta. Az állati tokból is szép pénz gyűlik ösz- ísze. £ Számok hangzanak el, hogy j mennyi a jószág, mire végez- í tek eddig a kertészetben, a ? szőlőben, a gyümölcsösben. $ Aztán az emberek kerülnek ^ sorra, akiknek a keze nyomán ^ terem, gyarapodik, szépül a 'j határ. ^ — Huszonnégyen vagyunk a f pártszervezetben, s legutóbb 'f három elvtársat vettünk fel. 'j A legközelebbi taggyűlés 'j újabb három felvételi javas- % latról dönt — mondja a párt- é titkár. Milyen szorgalommal és emberséggel érdemelték meg a tagjelöltek azt, hogy a párt- szervezetbe bekerülhessenek? M ARKUS JANOS agronó- mus huszonhét esztendős. Szegényparasztok, volt uradalmi cselédek ivadéka. Tizenhat esztendős koráig nem is hallotta még, hogy az olyan legénykék, amilyen ő is volt, nemcsak a kapanyelet, meg a vasvillát szorongathatják egész életükben, hanem a könyvbeli tudományokban is részesülhetnek. Ügy került az iskolára, hogy a faluvégen bicikliző egyik legjobb cimborájával találkozott. — Hát te, hová, Józsi? — En?... vizsgázni... Iskolára megyek... Eljöhetnél te is... Szó szót követett és Márkus János, Szekeres Jóska, meg még Balogh János, aíci szintén pajtás volt, egyszeresük fenn találták magukat Budapesten, az egyetemen. — Miért van nekem benn a pártban a helyem? — adja vissza a kérdést Márkus elvtárs. Agrármérnök lettem. A feleségemmel —■ aki könyvelő a tsz-ben — biztos kenyeret, embernek való sorsot kaptunk ... És a gyerekünknek — akit ezekben a napokban várunk — másmilyen már az érkezése is ... Eszembe jut, amit a falunkban az anyák mondtak, amikor gyereket vártak: „vajon mire születik, lesz-e neki kenyér, amíg maga ki nem keresi?!”... De ez már úgy a múlté, mint a testvérek közötti ölremenés a félholdnyi örökségért... Aztán meg az is hajt arra, hogy a pártban dolgozzam, ami majd a jövőben megvalósul. Hiszen jól látom én, hogy amikor az emberek végrehajtanak egy-egy utasítást, ami már az új, fejlettebb agrotechnika szerint van, tanulnak belőle, formálódnak tőle. Nekem is szükségem van rá, hogy a közösség rajtam, belőlem formáljon napról napra előbbre lépő embert. A Z EGYIK, akinek tagje- ■Ai löltségét most tárgyalja majd a kommunista kollektíva, Krizsán József kertész. Tizenöt katasztrális holdat gondoz. Legutóbb 1600 darab korai paprikát küldött a piacra, darabonként 1,70-ével. Csodájára jártak. Nem ám külön melegágyban nevelte. Gyepkockákba vetette a magot. Nem kellett külön palán- tázni. Ott helyben borult virágba és adta meg a jó pénzt érő, gyönyörű termést. Aki ilyen szorgalommal, találékonysággal és tehetséggel végzi munkáját, annak az embernek a kommunisták között van a helye. Szuróczki István, az újlengyeli tanya vezetőembere, négygyerekes apa. Nem is aprócskák már ezek a gyerekek, hiszen a legidősebb a kertészeti főiskolán tanul. Az utána következő két lány is felszedte már az idén a kaszások után a markot. A legkisebb fiú pedig fogatot hajt a szövetkezetben. Egy negyven esztendős ember a mai világban még nem számít korosnak. Szuróczki István se találja későnek, hogy most kezdjen bele a párttagra váró kötelességekbe. Odakinn a tanyán negyven söremarha, hétszázas baromfi törzstenyészet, sok-sok hold- nyi káposzta, karfiol, kukorica termesztése van a kezére, a gondjára bízva. Az egyszerű ember helytáll becsülettel. A vetemény között, ahol ő a vezető, egy szál gazt se néz el. — Olyan tiszta itt a határ, mint a mi Józsink lelkiismerete — így dicsérik az új tagjelölt munkáját. Jeszenszki István, az egyik fogatoscsapat vezetője mindig a legelső a hajnali órán, amikor munkába kezdenek. Például lucerna-hordásra még pitymallat előtt befogta a lovait — persze vele a fogatoscsapat is —, hogy a harmatban rakják kocsira a drága takarmányt. Szárazon lepereg róla a levél és a kórója már feleannyit se ér. Tehát o.z ő számára is a derék munka a példamutató, öntudatos szorgalom az útlevél a párttagok közé. / NÁRCSON megnőtt az új vetés, gazdagon, áldottan hozott az aratás, és derék, jő munkásemberekkel így gyarapodik a párt. Déri Károly A Magyar Tudományos Akadémia nemrégiber kezdte meg értelmező szótárának kiadását. Rövidesen napvilágot lát a harmadik kötet. Már az iskolában megtanultuk és sokszor felmondtuk — néha kicsit unottan — a fekete tábla előtt, mi is a nyelv, a szó. A nyelv gondolataink kifejezésének eszközte — így szól a lecke —, a megfelelő szavak összeválogatásával tudjuk közölni mondanivalóinkat társainkkal. Megtanultuk, hogy a nyelv él, állandóan fejlődik, alakul, csiszolódik, új tartalommal telítődik — híven követve a nép életének minden jelenségét, ~amely beszéli. Törvény ez, így volt minden korban. A szavak mindig híven jelezték a változást. Ha teremtődött valami, azzal már bölcsőjében vele született a szó is. ha meg elmúlt, hamarosan mellétemették. Kihullott az emberek tudatából, s ha véletlenül mégsem érte utol ez a törvényszerű sors, nem volt köszönet abban sem. Múmia lett, múzeumi tárgy, mint a kiállításon látható különféle korokból származó edények, melyekben réges- rég nem fóz már senki, csak azért vannak, hogy néhanapján megálljon előttük valaki, s esetleg csodálkozva felsóhajtson: „Jé, ilyen is volt...” S aztán tovább mejen. Érdekes lenne nyelvészeti tanulmányt írni egyszer erről. Kibogozni, mi minden van a szavak mögött. Összehasonlítani az egyes szótárakat, s következtetni. És az sem lenne haszontalan dolog, ha valaki összegyűjtené a mi mindennapi beszédünkben már nem használatos szavakat, amelyek húsz-harminc évvel ezelőtt még nagy on is gyakran előfordulók voltak. Az olyanokat, mint a népkonyha. a polgári iskola, a kegyelmes asszony és a munkanélküliség. A felszabadulás után született gyerekek már nem érzik ezeknek a szavaknak a tartalmát. Ha hallják véletlenül, nem ütik fel hőkölve a fejük, különösebb érdeklődés nélkül veszik tudomásul, mint egy nagyon távoli világ, nagyon távoli dolgait ... De az új szavakat már ismerik. Azt, hogy munkásőr, meg társadalmi munka, és a többieket is sorra, mind. Ezek az ő mindennapjaik. Szentendrén az óvodások „társadalmi munkában” hozták rendbe egyik játszóterüket, Monoron pedig a Munkásőr úti iskolában tanulnak a gyerekek. Akik bizonyára nagyon meglepődnének, ha azt kérdezné tőlük valaki, meg tudnák-e magyarázni ezeknek a szavaknak a jelentését; meglepődnének, mert a kenyér és a víz jelentését sem kérdezi meg tőlük senki, soha... Viczián Erzsébet
