Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-19 / 144. szám
MST megyei kMírlat* I960. JÚNIUS 19. VASÁRNAP AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN !!§&S!Ü!S!3§S5SSSÍSSS7SSÉ?S5SS!7SSS5SSSSÍSSS!ÍSSa££E!SS!!!SSS5ÍSSSs£sSSSSSÍSSSs£aS£Ea!SÍSS!SSs£s» j*!•■••• isíílíSSíSSSSSÍÍsíílííSÍíSSSSSsSsSsSsíSSÍÍEsSSSSsEÍSÍIsisísSíísísEiíssiiiíiisílíSfíiiEE!!!!—!-- - -- ;;f Megbeszélés az üzemi munkásokkal A Nagykátai Járási Pártbizottság ma délelőttre megbeszélésre hívta össze Tá- pióságon a községből üzembe járó munkásokat. A járási pártbizottság munkatársai megbeszélik az üzembe járókkal a termelőszövetkezeti község problémáit, többek között azt, hogy mind a munkások, mind pedig családtagjaik milyen segítséget nyújthatnak a mezőgazdasági munkákban. Nem lesz gond a kézi aratás a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben Jövő héten kedden vagy szerdán az őszi árpa aratásával megkezdődik a nyári gabonák betakarítása a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben. Az idén 753 hold gabona betakarításának gondja nehezedik a vezetők és a tagok vállaira. A 753 hold gabonából a Ceglédi Gépállomás két kombáj- nosa: Baranyi Ferenc és Kovács Benő 489 hold betakaríTövenként 30 forint jövetlelem A dunabogdányi Úttörő Termelőszövetkezet 1200 négyzet- méternyi üvegházzal rendelkezik.' A palánták előnevelése mellett üvegházaikban paprikatermelésre is berendezkedtek, s most mintegy 11 ezer tő üvegházi paprikájuk van. Április óta naponta 500 darab paprikát adnak át a MÉK-nek, ezenkívül hetenként egy-egy nagyobb tételben 3—3 ezer darab paprikát 40 ugyancsak a MÉK emberei visznek el, sőt, naponta elegendő áruval látják el a termelőszövetkezet dunabog- dányi és visegrádi zöldségüzletét is. Különösen bevált a „magyar hegyes” fajta paprika üvegházi termelése. Ez a fajta tövenként eddig mintegy harminc forint jövedelmet adott a termelőszövetkezetnek. Képünkön: a kertészetben dolgozó tagok szedik a MÉK részére a napi 500 darabos szállítmányt. Házi építőbrigád a tápiósápi Petőfi Tsz-ben teket. Ha ehhez hozzászámítjuk azt is, hogy gyorsabban elkészülnek az épületek, mintha ktsz-nek, vagy vállalatnak adnák ki az építkezést, akkor mondani sem kell, hogy menynyire hasznára van az építő- brigád a termelőszövetkezetnek. tását vállalta. A kombájnonként! csaknem 245 hold ugyancsak tekintélyes terület. Igaz azonban, hogy már az őszi árpa betakarításába is bekapcsolódnak. Az őszi árpából mindegyikük 110 holdat vág le. A további 264 hold leara- tása azonban kézi erővel történik. A termelőszövetkezet vezetősége idejében megvitatta az aratási munkatervet és pontos menetrendet készített arról; melyik táblán kezdik a munkát, hol folytatják, melyik tábláról takarítják be kombájnnal a gabonát, hol aratnak kézi erővel stb. A kombájno- sok munkáját segítik elő azzal, hogy a legjobb fekvésű, legjobb talaj munkát kapott, egybefüggő táblákat jelölték ki számukra. Az egyik kombájnhoz olyan kisegítőket osztottak be, akik dolgoztak már ezen a munkán. A másik, a szovjet gyártmányú kombájnhoz tudvalevőleg, nem kell kisegítő személyzet, mert a gabona ürítése, a szalmacsomó kioldása automatikusan történik. A gépi aratás jó megszervezéséhez tartozik az is, hogy beosztották, kik hordják a gabonát a Zetorokkal, a fogatokkal a kombájnoktól a kombájnszérűre. A gabona rostálását, szállítását különös gonddal kell végezniük, mert 2500 mázsát vetőmagnak termeltek. Megszervezték a gabonának a kombájnszérüről a magtárba, illetve" a Terményforgahrrl Vállalat magtárába való szállí1 tását. A gépi aratás munkájának megszervezésén, az aprólékos részfeladatokkal való törődésen túlmenően nagy gondot fordítottak a kézi aratás előkészítésére is. A tsz-ben három növénytermelő brigád dolgozik, s ezek tagjait vonják be a 264 hold gabona le- aratásába. A hét elején az igazgatóság megvitatta a városi pártbizottság és a városi tanács javaslatát az aratás és a cséplés munkáinak díjazásáról. Miután a javaslatot a város többi termelőszövetkezetében is elfogadták, a városi pártbizottság és a városi tanács együttes határozatában kötelezővé tette annak bevezetését. A határozat lényege: megszabja, hogy különböző hol- dankénti termés esetén menynyi munkaegység jóváírás-1 ban részesüljenek a tagok. A tsz vezetősége az aratás megkezdése előtt egyes tábláknál elvégzi a termésbecslést — a becslés helyességét aratás közben is ellenőrzik —, tehát a tagok tudják, mennyi munkaegységben részesülnek egy-egy hold gabona learatása után. Ha például tíz mázsát, vagy ezen alul ad egy hold gabona, akkor hat munkaegység jár annak learatásáért. 10—12 mázsa termésig 6,5 munkaegységet írnak jóvá, 12-től 14 mázsáig 7 munkaegység jár a tagoknak az egy hold Maratásáért, 14—16 mázsáig 7,5, 16— 18 mázsáig 8, 18 mázsán felül pedig 8,5 munkaegység. A termelés növekedésével arányosan növekszik az aratásért járó részesedés is. Igazságos ez a jövedelemelosztási forma, mert több munka után nagyobb jövedelemhez jutnak a tagok. Dőlt gabonánál 20, kószált gabonánál pedig 30 százalékkal kell a munkaegységet növelni. Szöszös-rozs aratásánál a termés után megállapított munkaegységnél harminc százalékkal kell többet jóváírni holdanként. Ha a learatott területet a tagok fel is gereblyézik, akkor holdanként 0,5 munkaegységet írnak javukra. A termelőszövetkezet tagjai megelégedéssel fogadták az aratás munkáira megszabott munkaegység- ** részesedést. ........... A tsz-ben az óvatos becslés szerint is legalább 13 mázsás termésre számítanak. Átlagosan hét munkaegységet kapnak tehát a tagok egy hold gabona learatásáért. Az egy munkaegységre tervezett jövedelem a Vörös Csillag Tsz- ben 44,47 forint, tehát több mint 310 forint jut egy hold learatásáért. A brigádvezetők a napokban megkezdték annak összeírását, hogy ki mennyi aratást vállal. Miután a vezetőiig által megszabott feltételek kedvezőek, nem jelent gondqt az idén a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben a kézi aratás. Pótvállalás: 85 hold kukorica A zsámboki Petőfi Tsz 8 tagú Holló-brigádja (Deák József, Holló István és felesége, Szabó István, Bajnóczi Istvánná, Szabó Máté, Gasparavics Istvánná és Nováki János- né) a napokban eddigi vállalásaikon túlmenően pótlólag 85 hold kukorica művelését vállalta. Mint képünkön is látható, a szorgalmasan dolgozó brigád tagjai már hozza is láttak a kukorica kapálásához. Vetőburgonya termelésére jelölték ki a nagykátai Március 15 Tsz-t A nagykátai Március 15 Tsz évről évre mind nagyobb területen termel burgonyát és a tagság egyre jobb termés- eredményekkel hívja fel magára a figyelmet. Az idén például harminc holdon termelik ezt a népélelmezési szempontból nélkülözhetetlen növényt. A harminc holdból 25-ön vetőburgonyát termelnek, Amsei és Aranyalma fajtát. A vetőburgonya átadására szerződést kötöttek. A burgonyatermelés jól jövedelmez a fé/fíágságának. Jó termes esetén 'egy-égy'Kataszteri holdról 14—15 ezer forint jövedelmet is elérnek. A jó termés érdekében mindent meg is'tesznek. A vezetőség évek során olyan tapasztalatokat szerzett a burgonya termelésében, hogy ma már korszerű növény- védelem nélkül nem lehet eredményesen termelni ezt a növényt. Éppen ezért univerzál traktort vásároltak az összes munkagépeivel együtt, amelyek között porozó-, illetve permetezőgép is van. Az idén már háromszor védekeztek a burgonyabogár kártétele ellen. A járás termelőszövetkezeteinek is segítettek, illetve segítenek a burgonyabogár elleni védekezésben. Erre annál is inkább szükség van, mert a Pest megyei Növényvédő Állomás munkájára, illetve munkájának ütemére sokat panaszkodnak a termelő- szövetkezetek. A tóalmási Aranykalász Tsz-ben például 80, a szentlőrinckátai Uj Világ Tsz-ben száz, a tápióbics- kei Bene Mihály Tsz-ben tíz hold burgonyaterületen végezték el a védekezést. A Földművelésügyi Minisztérium, illetve a megyei és a járási tanács a közelmúltban kijelölte a megyében, illetve a járásban a burgonyatermelő körzeteket. A nagykátai járásban két tsz-t jelöltek ki vetőburgonya termelésére és az egyik éppen a nagykátai Március 15 Tsz. A kijelölés után a termeltető vállalat a jövő évre 50 hold vetőburgonya termeléséhez ajánlott fel elit, illetve 'első szaporításé vetőgumót. A vezetőség és a tagság örömmel fogadta a megbízatást, s amint mondják, mindent megtesznek azért, hogy a jövőben minél több és minél jobb vetőgumót adjanak az arra rászoruló tsz-eknek. Gyorsan fejlődik a tápiósápi Petőfi Tsz állatállománya. Bár elhelyezése gondot okoz a tér- : melőszövetkezet vezetőségének, az állatállomány számszerű fejlődésének ütemét nem szándékoznak lassítani. Mégpedig azért nem, mert házi építőbrigádjuk eredményesen dolgozik és a ja- . „ vitásokon kívül új istállók, ^ ólak építésére is van ere- ^ jük. | A tizennégy mestert foglal- £ koziató építőbrigád — kőmű- ^ vesek, ácsok, bognárok, aszta- ^ losok, kovácsok — létrehozása \ óta eredményes munkát végez. ^ Egy régi épületből újjáépítet- ^ tek egy ötezer férőhelyes ba- á romfiólat, s befejezéshez köze- \ ledik egy ötezer férőhelyes ka- ^ csaól építése is. A közeljövő- ben kezdik meg egy húsz férő- helyes szerfás rendszerű fiaz- tató, egy 120 férőhelyes sertés- hizlalda, továbbá egy 50 férő- ^ helyes növendékmarha-istálló £ építését. Az őszig elkészül egy ^ tízvagonos csővázas góré is. ^ Az építkezéshez az anya- ^ gok egy részét kiutalásra ^ kapják, másik részét pedig ^ a saját erejükből termel- ^ ték, illetve termelik ki. ^ Miután kijavítottak egy nagy £ teljesítményű gatter-fűrészt, ^ maguk készítenek léceket, ^ deszkákat, gerendákat stb. í y A vezetőség számításai sze- ^ rint az eredményesen dolgozó | házi építőbrigád az említett í építkezéseknél mintegy száz- ^ ezer forintot takarít meg ,a tsz tagsága számára azzal, hogy \ olcsóbban készíti el az épüle- ; 1 ............- — —- ■ í . . \ Az oldalt írta és összeállí-: tóttá: Csekő Ágoston, Holka \ Vilmos és Mihók Sándor, CV\\\\\\VV\\\\\N\\\\\v \>^ NXSXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXX\X>XXXX*VV^X>XN>>XXXXXXXXXXX\XXNX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXVXXXXV-\xx-vxx-sxxxxxxxxx-vx-vvv-v-v-vx>xxx-vv """" HOSSZÚ ÉLETŰ EMBEREK A meteorológusok arról számolnak be, hogy a budai hegyek táján háromszor annyi zivatar van, mint például az Alföldön. Vagyis ennek a vidéknek a lakói sokkal ; többször élvezik az ilyenkor nagy mennyiségben jelentkező \ friss, ózondús levegőt. A fe- \ lületes érdeklődő, amikor : hallja, hogy Páty községben i általában igen hosszú éle- \ tűek az emberek, hajlik ar- l ra, hogy ebben az éghajlati : adottságban keresse a dolog \ magyarázatát. í Ám aki régebben, s alapo- \ sabban ismeri a pátyiakat, \ mint Vigh Sándor tsz-elnök ; is, egészen másban látja a l dolog nyitját. Tőle halloz- ; tam egy-két furcsa megbete- f gedés és felgyógyulás történe- í tét, amelyek közül legérde- ; kesebb a nyolcvanadik élet- j évét taposó Lányi Balázs bá- ’f/ tyám esete. % A szövetkezet huszonhárom % öregségi járadékosa és hu- '/f szónkét nyugdíjasa — ha % csak nem beteg valamelyikük —, szinte rendszeresen dolgozik ma is. Egyik a növény- termesztésben kér magának parcellát, a másik kedves állatai körül tesz-vesz, némelyek pedig a műhelyekben dolgozgatnak. Ilyen például Bóka bácsi, ilyen Urbán Ferenc bátyám is, az öreg kovács, és ilyen volt Lányi Balázs is, amíg egy szép napon rá nem beszélték, hogy most már saját érdekében ajánlatos a munka abbahagyása. Ez a saját érdek első hallásra igen meggyőzően hatott az öregre. Arról volt ugyanis szó, hogy Balázs bácsi — mintha a nyugdíjrendelet meg se jelent volna — az elmúlt években mutatott szorgalommal dolgozott a bognárműhelyben. Alig jutott túl első harmadán az esztendő, egyszercsak azt vették észre, hogy elérte a 120 munkaegységet. Ekkor az elnökkel megbeszélték a nyugdíjrendelet ide vonatkozó részét, azt tudniillik, hogy a 120 munkaegység elérése után, ha tovább is dolgozik a nyugdíjas, az év hátralevő részére elveszti nyugdíjigényét. Lányi bácsi látszólag könnyen megértette, hogy valóban „saját érdeke” most már abbahagyni a munkát, ha továbbra is igényt akar tartani a lassan megszokottá váló havi 260 forintokra. Háborgás nélkül > barátságban búcsúzott az irodáról. Pár nap múlva az elnök — inkább csak illendőségből — megkérdezte Lányi bácsi fiát, hogyan érzi magát az öreg? — Valahogy kedveszegettnek látni. — Csak nem beteg? — Talán nem. De hát ilyen korban már sose lehet tudni — hangzott a válasz. Megint eltelt néhány nap, s a tsz elnöke újból találkozott a fiatalabb Lányival. Kérdésére most igen megdöbbentő választ kapott. — Édesapám? Néha bizony sirdogál. — Mit csinál? — Sír. Az elnök alig tudott szóhoz jutni a meglepetéstől. — És mi baja? — Azt talán csak ő tudná megmondani. — Bárcsak megmondaná. Küldd be hozzám délután. Alig múlt el dél. jött nagy szuszogva Balázs bácsi. Nem kertelt, nem kerülgette soká az ügyet, kérése el volt készítve. — Nem lehetne valahogyan elintézni, hogy én ne kapjak nyugdíjat? — De hiszen épp azt akartuk elkerülni. Tudja, arról beszélgettünk a múltkor, hogyan kaphatja meg folyamatosan a nyugdíját.,, — Hát... baj ez, nagy baj. — Mi a baj? — Hogy öregségére sehol sem kell az ember... — De nem arról van szó, mintha feleslegessé vált volna, a saját érdeke ez, csupán a saját érdeke, hiszen megbeszéltük a múltkor. — Az a baj, hogy én akkor még nem sejtettem, milyen gondot veszek a nyakamba ezzel a megállapodással. — Gondot? — hüledezett az elnök. — Nincs étvágyam, aludni se tudok, amióta otthon kell lennem. — Sétáljon, élvezze a pihenést, vagy dolgozgasson a háztáji földjén. — Nem. A műhely, az hiányzik nagyon. — Bejárhat éppenséggel oda is. — De ha egyszer dolgoznom nem szabad. — Hát szabadni éppen szabad, csakhogy akkor a nyugdíjat megvonják. — De hiszen épp ez ügyben kérem magát, hogy segítsen elérni; vonják meg mielőbb. Vigh Sándor most már nevetett. — Jó, nem bánom, menjen csak vissza a műhelybe. Hanem most hnár, ha így megegyeztünk, csakugyan árulja el Balázs bácsi, mi lehet az oka, hogy egyszeriben étvágytalanná, álmatlanná vált, amikor elszakadt a műhelytől? —Tudja, úgy érzem, mintha csakugyan megöregednék. Mintha valami betegség kerülgetne. Pedig hát nincsen nekem semmi bajom, majd meglátja, ha visszakerülök a műhelybe, nem hall az én munkámra panaszt. Eddig a történet, s az elnök, amikor befejezi derűs előadását, így foglalja össze a tanulságot: — Lehet, hogy a hosszú élet útját a budai hegyvidék jó levegője is egyengeti, de azt hiszem, a döntő mégis csak az itteni nép hihetetlen szorgalma, s irtózása a tétlenségtől. Hallottam régebben, hogy a nyugdíjba került emberek, akik egész életükben dolgoztak és egyébként egészségesek, még jól bírják magukat, a megváltozott élet- körülmények között gyorsabban megöregszenek. Nem tudják elviselni a tétlenséget. De ennek a megfigyelésnek az igazságát most közvetlenül, ha szabad így mondani, saját praxisomban tapasztaltam. És én egyet is értek Lányi Balázzsal, amikor a nyugdíjnál többre becsüli a fiatalos tettvágyat, a kellemes közérzetet, no, meg azt a pénzt és terményt, amivel jómódú szövetkezetünk o munkáját jutalmazza.
