Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

MST megyei kMírlat* I960. JÚNIUS 19. VASÁRNAP AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN !!§&S!Ü!S!3§S5SSSÍSSS7SSÉ?S5SS!7SSS5SSSSÍSSS!ÍSSa££E!SS!!!SSS5ÍSSSs£sSSSSSÍSSSs£aS£Ea!SÍSS!SSs£s» j*!•■••• isíílíSSíSSSSSÍÍsíílííSÍíSSSSSsSsSsSsíSSÍÍEsSSSSsEÍSÍIsisísSíísísEiíssiiiíiisílíSfíiiEE!!!!—!-- - -- ;;f Megbeszélés az üzemi munkásokkal A Nagykátai Járási Párt­bizottság ma délelőttre meg­beszélésre hívta össze Tá- pióságon a községből üzembe járó munkásokat. A járási pártbizottság munkatársai megbeszélik az üzembe járók­kal a termelőszövetkezeti község problémáit, többek között azt, hogy mind a mun­kások, mind pedig család­tagjaik milyen segítséget nyújthatnak a mezőgazdasági munkákban. Nem lesz gond a kézi aratás a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben Jövő héten kedden vagy szerdán az őszi árpa aratásá­val megkezdődik a nyári gabo­nák betakarítása a ceglédi Vö­rös Csillag Tsz-ben. Az idén 753 hold gabona betakarításá­nak gondja nehezedik a veze­tők és a tagok vállaira. A 753 hold gabonából a Ceg­lédi Gépállomás két kombáj- nosa: Baranyi Ferenc és Ko­vács Benő 489 hold betakarí­Tövenként 30 forint jövetlelem A dunabogdányi Úttörő Ter­melőszövetkezet 1200 négyzet- méternyi üvegházzal rendel­kezik.' A palánták előnevelé­se mellett üvegházaikban paprikatermelésre is beren­dezkedtek, s most mintegy 11 ezer tő üvegházi papriká­juk van. Április óta naponta 500 darab paprikát adnak át a MÉK-nek, ezenkívül heten­ként egy-egy nagyobb tétel­ben 3—3 ezer darab paprikát 40 ugyancsak a MÉK emberei visznek el, sőt, naponta ele­gendő áruval látják el a termelőszövetkezet dunabog- dányi és visegrádi zöldségüz­letét is. Különösen bevált a „magyar hegyes” fajta papri­ka üvegházi termelése. Ez a fajta tövenként eddig mint­egy harminc forint jövedel­met adott a termelőszövetke­zetnek. Képünkön: a kertészetben dolgozó tagok szedik a MÉK részére a napi 500 darabos szállítmányt. Házi építőbrigád a tápiósápi Petőfi Tsz-ben teket. Ha ehhez hozzászámítjuk azt is, hogy gyorsabban elké­szülnek az épületek, mintha ktsz-nek, vagy vállalatnak ad­nák ki az építkezést, akkor mondani sem kell, hogy meny­nyire hasznára van az építő- brigád a termelőszövetkezet­nek. tását vállalta. A kombájnon­ként! csaknem 245 hold ugyan­csak tekintélyes terület. Igaz azonban, hogy már az őszi ár­pa betakarításába is bekapcso­lódnak. Az őszi árpából mindegyikük 110 holdat vág le. A további 264 hold leara- tása azonban kézi erővel törté­nik. A termelőszövetkezet ve­zetősége idejében megvi­tatta az aratási munkater­vet és pontos menetrendet készített arról; melyik táblán kezdik a munkát, hol folytatják, melyik tábláról takarítják be kom­bájnnal a gabonát, hol aratnak kézi erővel stb. A kombájno- sok munkáját segítik elő az­zal, hogy a legjobb fekvésű, legjobb talaj munkát kapott, egybefüggő táblákat jelölték ki számukra. Az egyik kom­bájnhoz olyan kisegítőket osz­tottak be, akik dolgoztak már ezen a munkán. A másik, a szovjet gyártmányú kombájn­hoz tudvalevőleg, nem kell kisegítő személyzet, mert a gabona ürítése, a szalmacsomó kioldása automatikusan tör­ténik. A gépi aratás jó megszerve­zéséhez tartozik az is, hogy be­osztották, kik hordják a gabo­nát a Zetorokkal, a fogatokkal a kombájnoktól a kombájnszé­rűre. A gabona rostálását, szál­lítását különös gonddal kell végezniük, mert 2500 mázsát vetőmagnak ter­meltek. Megszervezték a gabonának a kombájnszérüről a magtárba, illetve" a Terményforgahrrl Vállalat magtárába való szállí1 tását. A gépi aratás munkájának megszervezésén, az aprólékos részfeladatokkal való törődé­sen túlmenően nagy gondot fordítottak a kézi aratás elő­készítésére is. A tsz-ben há­rom növénytermelő brigád dolgozik, s ezek tagjait von­ják be a 264 hold gabona le- aratásába. A hét elején az igazgatóság megvitatta a vá­rosi pártbizottság és a városi tanács javaslatát az aratás és a cséplés munkáinak díjazá­sáról. Miután a javaslatot a vá­ros többi termelőszövet­kezetében is elfogadták, a városi pártbizottság és a városi tanács együttes ha­tározatában kötelezővé tette annak bevezetését. A határozat lényege: meg­szabja, hogy különböző hol- dankénti termés esetén meny­nyi munkaegység jóváírás-1 ban részesüljenek a tagok. A tsz vezetősége az aratás meg­kezdése előtt egyes tábláknál elvégzi a termésbecslést — a becslés helyességét aratás közben is ellenőrzik —, tehát a tagok tudják, mennyi munka­egységben részesülnek egy-egy hold gabona learatása után. Ha például tíz mázsát, vagy ezen alul ad egy hold gabona, akkor hat munkaegység jár annak learatásáért. 10—12 mázsa termésig 6,5 munkaegy­séget írnak jóvá, 12-től 14 má­zsáig 7 munkaegység jár a ta­goknak az egy hold Maratá­sáért, 14—16 mázsáig 7,5, 16— 18 mázsáig 8, 18 mázsán felül pedig 8,5 munkaegység. A ter­melés növekedésével arányo­san növekszik az aratásért já­ró részesedés is. Igazságos ez a jövedelemelosztási forma, mert több munka után na­gyobb jövedelemhez jutnak a tagok. Dőlt gabonánál 20, kó­szált gabonánál pedig 30 szá­zalékkal kell a munkaegysé­get növelni. Szöszös-rozs ara­tásánál a termés után megál­lapított munkaegységnél har­minc százalékkal kell többet jóváírni holdanként. Ha a le­aratott területet a tagok fel is gereblyézik, akkor holdan­ként 0,5 munkaegységet írnak javukra. ­A termelőszövetkezet tag­jai megelégedéssel fogad­ták az aratás munkáira megszabott munkaegység- ** részesedést. ........... A tsz-ben az óvatos becslés szerint is legalább 13 mázsás termésre számítanak. Átlago­san hét munkaegységet kap­nak tehát a tagok egy hold ga­bona learatásáért. Az egy munkaegységre tervezett jö­vedelem a Vörös Csillag Tsz- ben 44,47 forint, tehát több mint 310 forint jut egy hold learatásáért. A brigádvezetők a napokban megkezdték annak összeírá­sát, hogy ki mennyi aratást vállal. Miután a vezetőiig ál­tal megszabott feltételek ked­vezőek, nem jelent gondqt az idén a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben a kézi aratás. Pótvállalás: 85 hold kukorica A zsámboki Petőfi Tsz 8 tagú Holló-brigádja (Deák Jó­zsef, Holló István és felesége, Szabó István, Bajnóczi Ist­vánná, Szabó Máté, Gasparavics Istvánná és Nováki János- né) a napokban eddigi vállalásaikon túlmenően pótlólag 85 hold kukorica művelését vállalta. Mint képünkön is látható, a szorgalmasan dolgozó brigád tagjai már hozza is láttak a kukorica kapálásához. Vetőburgonya termelésére jelölték ki a nagykátai Március 15 Tsz-t A nagykátai Március 15 Tsz évről évre mind nagyobb területen termel burgonyát és a tagság egyre jobb termés- eredményekkel hívja fel ma­gára a figyelmet. Az idén például harminc holdon termelik ezt a népélelmezési szempontból nélkülözhetetlen növényt. A harminc holdból 25-ön ve­tőburgonyát termelnek, Am­sei és Aranyalma fajtát. A vetőburgonya átadására szer­ződést kötöttek. A burgonyatermelés jól jö­vedelmez a fé/fíágságának. Jó termes esetén 'egy-égy'Katasz­teri holdról 14—15 ezer fo­rint jövedelmet is elérnek. A jó termés érdekében mindent meg is'tesznek. A vezetőség évek során olyan tapasztala­tokat szerzett a burgonya ter­melésében, hogy ma már korszerű növény- védelem nélkül nem lehet eredményesen termelni ezt a növényt. Éppen ezért univerzál trak­tort vásároltak az összes munkagépeivel együtt, ame­lyek között porozó-, illetve permetezőgép is van. Az idén már háromszor védekeztek a burgonyabogár kártétele el­len. A járás termelőszövetkeze­teinek is segítettek, illetve se­gítenek a burgonyabogár el­leni védekezésben. Erre an­nál is inkább szükség van, mert a Pest megyei Növény­védő Állomás munkájára, il­letve munkájának ütemére so­kat panaszkodnak a termelő- szövetkezetek. A tóalmási Aranykalász Tsz-ben például 80, a szentlőrinckátai Uj Vi­lág Tsz-ben száz, a tápióbics- kei Bene Mihály Tsz-ben tíz hold burgonyaterületen vé­gezték el a védekezést. A Földművelésügyi Minisz­térium, illetve a megyei és a járási tanács a közelmúltban kijelölte a megyében, illetve a járásban a burgonyaterme­lő körzeteket. A nagykátai járásban két tsz-t jelöltek ki vetőbur­gonya termelésére és az egyik éppen a nagykátai Március 15 Tsz. A kijelölés után a termel­tető vállalat a jövő évre 50 hold vetőburgonya termelésé­hez ajánlott fel elit, illetve 'el­ső szaporításé vetőgumót. A vezetőség és a tagság örömmel fogadta a megbízatást, s amint mondják, mindent megtesznek azért, hogy a jövőben minél több és minél jobb vetőgumót adjanak az arra rászoruló tsz-eknek. Gyorsan fejlődik a tápiósápi Petőfi Tsz állatállománya. Bár elhelyezése gondot okoz a tér- : melőszövetkezet vezetőségének, az állatállomány számszerű fejlődésének ütemét nem szán­dékoznak lassítani. Mégpedig azért nem, mert házi építőbrigádjuk ered­ményesen dolgozik és a ja- . „ vitásokon kívül új istállók, ^ ólak építésére is van ere- ^ jük. | A tizennégy mestert foglal- £ koziató építőbrigád — kőmű- ^ vesek, ácsok, bognárok, aszta- ^ losok, kovácsok — létrehozása \ óta eredményes munkát végez. ^ Egy régi épületből újjáépítet- ^ tek egy ötezer férőhelyes ba- á romfiólat, s befejezéshez köze- \ ledik egy ötezer férőhelyes ka- ^ csaól építése is. A közeljövő- ben kezdik meg egy húsz férő- helyes szerfás rendszerű fiaz- tató, egy 120 férőhelyes sertés- hizlalda, továbbá egy 50 férő- ^ helyes növendékmarha-istálló £ építését. Az őszig elkészül egy ^ tízvagonos csővázas góré is. ^ Az építkezéshez az anya- ^ gok egy részét kiutalásra ^ kapják, másik részét pedig ^ a saját erejükből termel- ^ ték, illetve termelik ki. ^ Miután kijavítottak egy nagy £ teljesítményű gatter-fűrészt, ^ maguk készítenek léceket, ^ deszkákat, gerendákat stb. í y A vezetőség számításai sze- ^ rint az eredményesen dolgozó | házi építőbrigád az említett í építkezéseknél mintegy száz- ^ ezer forintot takarít meg ,a tsz tagsága számára azzal, hogy \ olcsóbban készíti el az épüle- ; 1 ............- — —- ■ í . . \ Az oldalt írta és összeállí-: tóttá: Csekő Ágoston, Holka \ Vilmos és Mihók Sándor, CV\\\\\\VV\\\\\N\\\\\v \>^ NXSXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXX\X>XXXX*VV^X>XN>>XXXXXXXXXXX\XXNX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXVXXXXV-\xx-vxx-sxxxxxxxxx-vx-vvv-v-v-vx>xxx-vv """" HOSSZÚ ÉLETŰ EMBEREK A meteorológusok arról szá­molnak be, hogy a budai he­gyek táján háromszor annyi zivatar van, mint például az Alföldön. Vagyis ennek a vidéknek a lakói sokkal ; többször élvezik az ilyenkor nagy mennyiségben jelentkező \ friss, ózondús levegőt. A fe- \ lületes érdeklődő, amikor : hallja, hogy Páty községben i általában igen hosszú éle- \ tűek az emberek, hajlik ar- l ra, hogy ebben az éghajlati : adottságban keresse a dolog \ magyarázatát. í Ám aki régebben, s alapo- \ sabban ismeri a pátyiakat, \ mint Vigh Sándor tsz-elnök ; is, egészen másban látja a l dolog nyitját. Tőle halloz- ; tam egy-két furcsa megbete- f gedés és felgyógyulás történe- í tét, amelyek közül legérde- ; kesebb a nyolcvanadik élet- j évét taposó Lányi Balázs bá- ’f/ tyám esete. % A szövetkezet huszonhárom % öregségi járadékosa és hu- '/f szónkét nyugdíjasa — ha % csak nem beteg valamelyikük —, szinte rendszeresen dol­gozik ma is. Egyik a növény- termesztésben kér magának parcellát, a másik kedves ál­latai körül tesz-vesz, néme­lyek pedig a műhelyekben dolgozgatnak. Ilyen példá­ul Bóka bácsi, ilyen Urbán Ferenc bátyám is, az öreg ko­vács, és ilyen volt Lányi Balázs is, amíg egy szép na­pon rá nem beszélték, hogy most már saját érdekében ajánlatos a munka abbaha­gyása. Ez a saját érdek első hal­lásra igen meggyőzően ha­tott az öregre. Arról volt ugyanis szó, hogy Balázs bá­csi — mintha a nyugdíjren­delet meg se jelent volna — az elmúlt években mutatott szorgalommal dolgozott a bog­nárműhelyben. Alig jutott túl első harmadán az esztendő, egyszercsak azt vették ész­re, hogy elérte a 120 munka­egységet. Ekkor az elnökkel megbe­szélték a nyugdíjrendelet ide vonatkozó részét, azt tudniil­lik, hogy a 120 munkaegység elérése után, ha tovább is dolgozik a nyugdíjas, az év hátralevő részére elveszti nyugdíjigényét. Lányi bácsi látszólag könnyen megértette, hogy valóban „saját érdeke” most már abbahagyni a mun­kát, ha továbbra is igényt akar tartani a lassan meg­szokottá váló havi 260 forin­tokra. Háborgás nélkül > barátságban búcsúzott az irodáról. Pár nap múlva az elnök — inkább csak illendőségből — meg­kérdezte Lányi bácsi fiát, ho­gyan érzi magát az öreg? — Valahogy kedveszegettnek látni. — Csak nem beteg? — Talán nem. De hát ilyen korban már sose lehet tudni — hangzott a válasz. Megint eltelt néhány nap, s a tsz elnöke újból találkozott a fiatalabb Lányival. Kérdésé­re most igen megdöbbentő vá­laszt kapott. — Édesapám? Néha bizony sirdogál. — Mit csinál? — Sír. Az elnök alig tudott szóhoz jutni a meglepetéstől. — És mi baja? — Azt talán csak ő tudná megmondani. — Bárcsak megmondaná. Küldd be hozzám délután. Alig múlt el dél. jött nagy szuszogva Balázs bácsi. Nem kertelt, nem kerülgette soká az ügyet, kérése el volt készít­ve. — Nem lehetne valahogyan elintézni, hogy én ne kapjak nyugdíjat? — De hiszen épp azt akartuk elkerülni. Tudja, arról beszél­gettünk a múltkor, hogyan kaphatja meg folyamatosan a nyugdíját.,, — Hát... baj ez, nagy baj. — Mi a baj? — Hogy öregségére sehol sem kell az ember... — De nem arról van szó, mintha feleslegessé vált volna, a saját érdeke ez, csupán a sa­ját érdeke, hiszen megbeszél­tük a múltkor. — Az a baj, hogy én akkor még nem sejtettem, milyen gondot veszek a nyakamba ez­zel a megállapodással. — Gondot? — hüledezett az elnök. — Nincs étvágyam, aludni se tudok, amióta otthon kell len­nem. — Sétáljon, élvezze a pihe­nést, vagy dolgozgasson a ház­táji földjén. — Nem. A műhely, az hiány­zik nagyon. — Bejárhat éppenséggel oda is. — De ha egyszer dolgoznom nem szabad. — Hát szabadni éppen sza­bad, csakhogy akkor a nyug­díjat megvonják. — De hiszen épp ez ügy­ben kérem magát, hogy segít­sen elérni; vonják meg mi­előbb. Vigh Sándor most már ne­vetett. — Jó, nem bánom, menjen csak vissza a műhelybe. Ha­nem most hnár, ha így meg­egyeztünk, csakugyan árulja el Balázs bácsi, mi lehet az oka, hogy egyszeriben étvágy­talanná, álmatlanná vált, amikor elszakadt a műhely­től? —Tudja, úgy érzem, mint­ha csakugyan megöregednék. Mintha valami betegség ke­rülgetne. Pedig hát nincsen nekem semmi bajom, majd meglátja, ha visszakerülök a műhelybe, nem hall az én munkámra panaszt. Eddig a történet, s az elnök, amikor befejezi derűs elő­adását, így foglalja össze a tanulságot: — Lehet, hogy a hosszú élet útját a budai hegyvidék jó le­vegője is egyengeti, de azt hiszem, a döntő mégis csak az itteni nép hihetetlen szor­galma, s irtózása a tétlen­ségtől. Hallottam régebben, hogy a nyugdíjba került em­berek, akik egész életükben dolgoztak és egyébként egész­ségesek, még jól bírják ma­gukat, a megváltozott élet- körülmények között gyorsab­ban megöregszenek. Nem tud­ják elviselni a tétlenséget. De ennek a megfigyelésnek az igazságát most közvetlenül, ha szabad így mondani, sa­ját praxisomban tapasztal­tam. És én egyet is értek Lányi Balázzsal, amikor a nyugdíjnál többre becsüli a fiatalos tettvágyat, a kelle­mes közérzetet, no, meg azt a pénzt és terményt, amivel jómódú szövetkezetünk o munkáját jutalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom