Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-19 / 144. szám
1960. JCNIUS 19. VASÁRNAP WJT HEH kJCírlap Az öt hónapja érvényben levő rendelet ellenére még mindig uzsorabéreket fizetnek az albérlők Vácott, Szentendrén, Budakalászon és Dunakeszin 150, mindenütt máshol 100 forintnál magasabb bért nem szabad elfogadni Öt évig terjedhető börtön var a rendelet megszegőire Albérlőnek lenni sohasem volt öröm, de az utóbbi esztendőkben a szállásadók túlzott követelése még jobban elkeseríti életüket. A kormány, hogy véget vessen az albérlők kiuzsorázásának, öt hónappal ezelőtt megjelent új lakásrendeletével az egész országban szabályozta az albérleti díjakat. Mennyi lehet » legmagasabb albérleti díj ? A januárban kiadott 3/1960 (I. 10.) Korm számú rendelet eigy része a főbérletekre vonatkozik és csak jövő év januárjában lép életbe, még végrehajtási utasítása sem jelent meg, de a rendeletnek az albérletre vonatkozó paragrafusai azonnal hatályba léptek. Ezt határozottan kimondja a rendelet, amelynek 7. szakasza intézkedik az albérletbe adott szobák díjáról. Eszerint Pest megyében Vác és Szentendre városában, valamint Budakalászon és Dunakeszin az albérletbe adott szoba havi bére, a bútort és ágyneműhasználatot is beleszámítva, nem haladhatja meg a 150 forintot. Minden más városban és községben pedig a bér nem lehet havi 100 forintnál több. Ez az összeg azonban, ha a szobát család, tehát több, akárhány személy bérli, legfeljebb 50 százalékkal növelhető. Közüzemi szolgáltatások — villany, gáz, thermálvíz díjából — az albérlő a reá eső részt köteles megfizetni. Központi fűtés esetén az egész lakás után járó díjnak pedig a bérelt szoba légköbméterben kiszámított nagysága után aránylagos részét. Egyéb összegek fizetésére az albérlő nem kötelezhető. Ha a rendelet megjelenésekor az albérlő az előírt qsz- szegnél kevesebbet fizetett, a bérbeadó a bér összegét nem emelheti fel. (Ilyen eset ugyan nem sok akadhat, de a rendelet alkotói .mindenestre erre is gondoltak.) Viszont a rendeletben meghatározott bérnél többet már január 1-e óta senki sem köteles fizetni, sőt, a bérbeadónak magasabb bért elfogadni nem szabad. Havi hatszáz forint üres szobáért Pest megyében, különösen a főváros környékén, rendkívül magasak az albérleti díjak. Bejártunk néhány Pest környéki községet, •• olyat, ahol köztudomás szerint különösen sok albérlő izzadja ki keservesen a drága lakbért, hogy megvizsgáljuk, segített-e rajtuk az öt hónapja megjelent lakásrendelet. Nem segített! Legalábbis egyelőre nem. Továb fizetik az uzsorabéreket. Találtunk olyanokat, akik családostól egy kicsit kimeszelt, jászolától megfosztott egykori istállóban húzódnak meg. És ezért a „szobáért” kell havonta 400 forintot fizetniük. Láttunk „albérleti szobává” kinevezett szűk, ablaktalan kamrát, amelynek bére egy hónapban 250 forint. Budakeszin, az Erdő utca egyik házában egy kétszobás lakás mindkét szobájában albérlő lakik. A főbérlő a konyhában él, de az egyik szobáért 400, a másikért 600 forint havi bért szed be. Mindkét szobát üresen, bútor nélkül adta ki, akad azonban bútorozatlan albérleti szoba, amiért a főbérlő még ennél is többet kér, meg is kap, mert akinek nincs saját lakása és lakni akar, a kényszer parancsolja, minden árat megfizet, csakhogy fedél alá kerüljön. A rendelet megjelenése után öt hónappal tehát a helyzet nem változott. Az albérlők zöme tovább fizeti, a bérbeadók legnagyobb része pedig zseb- revágja az immár tilos túlzott béreket. Az albérlők panaszkodni sem mernek — Községünkben nagyon sok az albérlő — mondja Mezey Tivadar, Törökbálint vb-tit- kára. — Legalább 200 család, közel 1000 ember lakik albérletben nálunk. Hivatalos tudomásom nincs a bérekről, csak hallomásból tudom, a legkevesebb, amit egy albérleti szobáért elkérnek, havi 300 forint. Panaszkodnak-e az albérlők? Nem, legalábbis nem a tanácsnál. Olyan nehéz lakáshoz jutni, úgylátszik ezért nem mernek a bérleszállítás kétségkívül jogos eszközéhez nyúlni. A bérbeadók viszont annál többet járnak hozzánk mindenféle panasszal albérlőik ellen. Sokan mindenáron meg akarnak tőlük szabadulni. Jogtalan kívánságaikhoz persze nem nyújtunk segédkezet. Előfordult néhányszor, hogy. az albérlő szobájába vezető villany- vezetéket elvágták vagy más módon kellemetlenkedtek egyes bérbeadók. Ilyen esetekben azonnal intézkedünk, például helyreállíttatjuk a vezetéket. A tizenkétezer lakosú Budaörsön 1500 család lakik albérletben. — Rettenetesen drága bért fizetnek — mondja Horváth Jenő vb-titkár. — A legkisebb bér havi 200 forint, de 500—600 forintos bérekről is hallottam már. A lakásrendelet megjelenése óta sok albérlő érdeklődött, konkrét panasszal azonban senki sem fordult hozzánk. Hogy más hatósághoz fordultak-e, nem tudom. Egy fillérrel se fizessenek többet Budakeszi tízezer lakosából legalább 2000 az albérlő. A legtöbb szállásadó itt is uzsorabért követel. Viszont ebbe a kiuzsorázott albérlők közül úgy látszik többen nem nyugszanak bele. — Sokan jöttek már hozzám és a tanács segítségét kérték a bérbeadók ellen — így válaszol érdeklődésünkre Pongor István vb-titkár. — Arra azonban, hogy a községi tanács beavatkozzon, nincs jogalap. Tanácsot persze adtam, hiszen a rendelet idestova fél éve érvényben van. Azt mondottam, számítsák ki, mennyi bért kell fizetniük a rendelet értelmében és csak annyit, egy fillérrel sem többet fizessenek. Az ügyész: tegyen bűnvádi feljelentést az albérlő Különösen érdekelheti az albérlőket, amit hozzá intézett kérésünkre dr. Tasnády Endre, a Pest megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze a lakás- rendeletről a következőkben foglalt össze: — A rendeletnek az albérleti díjak szabályozósára vonatkozó része január elseje óta hatályban van. Megállapítja 13. szakasza, hogy aki a meghatározott ösz- szeg.nél nagyobb díjat köt ki, követel, vagy elfogad, az az ártúllépés bűntettét követi el. Ez pedig öt évig terjedhető börtönnel sújtható. Kimondja azonban azt is ez a szakasz, hogy ha valaki csak kis mértékben és csak elsőízben lépi túl a rendeletben megállapított bért, szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Az ilyen szabálysértési ügyekben, a városi, illetve a járási tanács szabálysértési előadója jár el. — Mit csináljon az albérlő? Tegyen bűnvádi feljelentést a túlzott bért követelő bérbeadó ellen. Feljelentése alapján a rendőrség megindítja a nyomozást, az ügyészség pedig annak eredménye alapján eldönti, bűnvádi, vagy szabálysértési eljárás alá tartozik-e az ügy. Meg kell jegyezni, hogy az albérlőre semmiféle hátrány sem származhat, ha feljelentést tesz. Még ha ezért a bérbeadó fel is mondana neki, a felmondás nem volna érvényes és bíróilag sem lenne érvényesíthető. — De az albérlő minden további nélkül azt is megteheti, hogy csak a rendelet szerinti bért fizeti meg akár személyesen, akár posta útján, vagy pedig, ha egyik módon sem fogadná el a bérbeadó, bírói letétbe helyezheti. — Hozzánk eddig nem érkezett panasz albérleti díjak ügyében, és nem tudok arról sem, mintha a járási vagy városi ügyészségekhez érkezett volna. Ez pedig elég érthetetlen, mert aligha képzelhető el, hogy az albérlők belenyugodtak a túlzott bérekbe. Űgylátszik attól tartanak, kiüldözi őket a szállásadó albérleti szobájukból. Jó lenne felhívni a figyelmüket, hogy erre nincs joguk, az albérlőket ebben is megvédi velük szemben a törvény. Még valószínűbb, hogy az albérlők jő része nem is tud az érdekükben alkotott jogszabályról. Ennyit mond az ügyész. Kiderül tehát: az albérleti díjakról élő jogszabály intézkedik, csak éppen az élet még nem vett tudomást róla. A kormány megtette, amit tehetett s tennie kellett, rendeleté egyszer s mindenkorra gátat vethetne a lakbéruzsorának, mely éppen az érdekelt albérlők segítségével még mindig tovább virágzik. Mert ha az albérlők tovább tűrik a jogtalan magas béreket, hogyan akarnak megszabadulni a kiuzsorázástól? Nekik is tenniök kellene valamit érdekeik védelmében. Ha a bérbeadók önként nem csökkentik a bért, a törvényesen megállapított összegre, forduljanak a rendelet értelmében illetékes hatósághoz. Szokoly Endre A gyors ütemben fejlődő román ipar gyártmányai Magyarországon Traktorokat, tehervagonokat, szerszámgépeket, transzformátorokat, elektromotorokat vásárolunk Romániából Országaink gazdasági fejlődése lehetővé tette, hogy erőteljesen kiszélesedjen a magyar—román kereskedelem. Árucsereforgalmunk ebben az évben a tavalyihoz mérten előreláthatólag 52 százalékkal emelkedik. A behozatalunkban megjelentek olyan román gyártmányok is, amelyeket korábban kis mennyiségben, vagy egyáltalán nem vásároltunk onnan. Veszünk például vasúti tehervagonokat, s az idén 1300 román gyártmányú teherszállító kocsival gyarapszik a MÁV parkja. A román vasúti járműipar olyan nagymértékben fokozta termelését, hogy hazánkon kívül szállítanak különböző vagonokat Lengyelországba és az NDK-ba. Jól beváltak hazánkban a román traktorok is, amelyek nagy segítséget nyújtanak a mezőgazdaság dolgozóinak. Az elsőket próbaként a múlt év elején hoztuk, a második félévben már ötszázat vásároltunk, az idei szállításra pedig 1300-at kötöttünk le. Most egy román mérnök és két technikus járja azokat a falvakat, ahová a román traktorok érkeztek és segítik a gépek üzembe helyezését. Valamennyi traktorhoz ekét is vásároltunk Romániából. Ugyanakkor ' nagymennyiségű alkatrészt is vettünk. Olyanokat, amelyeket más típusú traktorokhoz is fel tudunk használni. A román ipar három-négy éve kezdte meg az erősáramú berendezések exportját, s külkereskedelmünk ezekből tavaly vásárolt először. Az idén már több transzformátort és különböző elektromotort szerzünk be Romániából. Útépítőink tavaly próbálták ki az első két román gyártmányú makadám-úthengerlőt, s • az idén már huszonkettőt rendeltünk ebből a gépből. Növekszik a román olajipari berendezések, szivattyúk és más olajbányászati gépek behozatala is. Megjelentek üzemeinkben a román szerszámgépek, amelyekkel igen elégedettek a magyar szakemberek, eddig egyetlen reklamáció sem volt. Tavaly 100 000 rubel értékben hoztunk be román szerszámgépeket, köztük haránt- gyalukat, esztergákat, úthen- gerlőt, s az idén pedig már 400 000 rubel értékűt vásároltunk. Széleskörű együttműködést alakított ki a magyar és román kohászati ipar. Időnként román bugából készítenek üzemeink hengereltárut, máskor pedig, különösen az utóbbi időben, amióta nagyobb teljesítménnyel dolgozik a román vaskohászat, ott hengerelnek magyar öntecseket. A hosszúlejáratú szerződés értelmében — amelynek tárgyalásai rövidesen lezárulnak Budapesten — az eddiginél is több gépipari terméket és egész sor új vegyipari cikket vásárolunk majd Romániából. Románia új exportcikkei között lesz például sósav, kénsav, fenol, aceton, oktil és butil- alkohol, cseppfolyó klór, szintetikus rostfonal, valamint PVC. Ugyanakkor a magyar ipar ezekért a híradástechnikai cikkeken, a szerszámgépeken és más, régebbi exportcikkeken kívül erőművi berendezéseket is szállít Romániába a második ötéves terv időszakában. Innen indulnak el a formák a kemencéhez. Nagyváradi László formatervező egy új gipszmodellen dolgozik. Szabó István bepárlócsészét korongoz: műszakonként 22 darabot készít el ebből a nagy figyelmességet igénylő munkadarabból. Hidat épít Vácrátót Néhány héttel ezelőtt beszámoltunk Vácrátót szép községfejlesztési terveiről. Megírtuk, hogy kétszázötvenezer forintot biztosított községfejiesztési alapjából annak a hídnak az építési költségeire, amely a Rákos-patakon keresztül ötszáz méterre kurtítaná meg a Sződ felé vezető hatkilométeres utat. Ez pedig azért lenne sürgős, és kívánatos, mert a rátótiak ezen az úton hordják be földjük termését a faluba. A h’’d terveinek elkészítésére az UVATERV kapott megbízást, de a tervdokumentáció az állandó sürgetés ellenére is késik. Az UVATERV most levelében arról értesítette a Pest megyei Hírlapot, hogy a híd terveit áprilisban elkészítette, a ff hozzá szükséges költségvetés ff és árelemzés elkészítése pedig í azért késett, mert nem jelölték í ki idejében a kivitelező válla- 4 latot. Csak egy héttel a cikk ff megjelenése után, június 7-én í érkezet t meg a vácrátóti ta- ff nács értesítése arról, hogy a ? Vízügyi Igazgatóság 2. számú, | felsőgödi szakaszmérnöksége ff kap megbízást a híd felépíté- ff sére. Az UVATERV azonnal ff közölte a. szakaszmérnökséggel ^ az építendő híd műszaki ada-^ tait és anyagszükségletét. Most ff rövidesen sor kerül a részle- ff tek megbeszélésére is. Tehát mégis van némi re- 'f mény arra, hogy még a nyáron ff felépül Vácrátót Kossuth-híd- f, ja. Szűcs Ernőné naponta több száz fürdőszoba csaptelepet önt formába. Magyar—finn árucsereforgalmi megállapodást írtak alá Szombaton Budapesten ünnepélyesen aláírták a magyar —finn árucsereforgalmi megállapodást, amely az 1960. június 1-től 1961 június 30-ig terjedő időszakban szabályozza a két ország közötti kereskedelmi forgalmat. Magyarország többek között textíliákat, rádió és televízió- készülékeket, szerszámgépeket, motorkerékpárokat, valamint^ különböző mezőgazdasági tér- ^ mékeket szállít Finnországnak.^ Finnországból többek között | gömbfát, fa- és papíripari ^ alapanyagokat, különböző pa- ^ píripari terméket vásárol a ^ magyar külkereskedelem. A tárgyalások mindvégig ba- '4 rátságos légkörben folytak. « György Vendel művezető ellenőrzi a szállításra kerülő darabokat. (Koppány György felvételei) A Nógrádverőcei Porcelángyárban mintegy háromszázféle gyártmányt, illetve porcelán alkatrészt ; készítenek. A gyár egyik új, rendkívül gazdaságos terméke m j fürdőszoba csaptelep, amely az eddig használatos rézcsaptelep- \ nél 70 százalékkal olcsóbb. A nagykereskedelem az idén tízezer : darabot rendelt a gyártól.
