Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

Minden család nevel egy anyakocát Jó/ fizet a kertészet Szedik a burgonyát Megyeszerte elsősorban ál­lattenyésztéséről híres a kis- kunlacházi Petőfi Tsz. A szö­vetkezetben törzskönyvezett és rendszeresen ellenőrzött ál­latállományt nevelnek. — Sokan szerződtek már le anyakocanevelésre ? — Szövetkezetünkben a het­vennyolc családból két hét alatt harminckettőn kötöttek szerződést anyakoca nevelé­— Kapunk száz négyszögöl lóherét a malacoknak és munkaegységeinkre megkap­juk az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt — fe­lelték egybehangzóan. — Az alsógödi Egyesült Tö­rekvő Termelőszövetkezet tag­jai az egyéb üzemágak mel­lett előszeretettel foglalkoz­nak kertészkedéssel is. A szö­vetkezet gazdái ésszerűen Tehenészetük például az országos versenyben is előkelő helyet foglal el. Az utóbbi időben egyre nagyobb gondot fordíta­nak sertésállományukra is. — Huszonnégy törzskönyve­zett Cornwall anyakocánk számát az őszre harmincötre növeljük saját tenyésztésünk­ből — újságolta elégedetten Vörös Pál. a tsz újdonsült ál­lattenyésztőié. — Most het­vennégy süldő hízik az ólak­ban. — Lesz elép helye a kocák­nak és a hízóknak? — Néhány nap múlva adja át szövetkezetünk építőbrigád­ja a 250 férőhelyes süld ősz ál­lást. Erre nagy szükségünk volt, ugyanis kocáink átlago­san tizenegy malacot fialtak, s csak így. tudjuk elhelyezni azokat. Azt akarjuk, hogy sertés- tenyészetünk éppoly híres legyen, mint tehenésze­tünk. Ezért ösztönözzük tagjainkat is arra, hogy neveljenek még több ser­tést. 1 — És a szövetkezet gazdái megfogadják a jótanácsot? — Természeteseit — felelte határozottan a fiatal állat- tenyésztő. — Nemrégiben ha­tároztuk el — egyetértésben a tagsággal —, hogy szövet­kezetünk minden tagja nevel háztáji gazdaságában egy-egy anyakocát is. Kapóra jött a kocakihelyezési akció, amit az AUatforgalmi Vállalattal kö­zösen szervezünk. sére. Az állatokat már meg is kapták. S ez még csak a kez­det. — Ad valami segítséget a tsz az anyakocát nevelő ta­goknak? — kérdeztük meg 'Balga Istvánt, Danis Lajost, 'Znamenák Józsefet és Tóth Jánost. Kedvező és előnyös szá­munkra ez az akció, hi­szen ha leadjuk majd a harcom süldőt, a többi ma­lac és anyakoca szinte teljesen ingyen a miénk marad. S a/ki ezt a lehetőséget nem használja ki, nem is tartjuk jó gazdának. Elkészült a kombájnszérű, felkészültek a cséplőesapatok Az albertirsai Dimitrov Ter­melőszövetkezetben 400 hold gabonát takarítanak be kombájnnal és további 512 katasztrálds hold kalászos termését kell elcsépelni. A kombájnszérű építését a napokban fejezték be az ir- sai majorban. A területet be- téglázták, cementtel kiöntöt­ték, s még tető is van fölötte. A kombájnszérűre három teherautó és öt traktor hord­ja majd be a gabonát. Ezek­kel oldják meg az aratógép­pel és kézzel vágott termés- beszállítását is. Az autók és traktorok mellett segítséget jelent majd a szövetkezet negyvenöt kétlovas fogata is. A kombájnszérű készítésé­vel egyidőben megszervezték a cséplőcsapatokat is. Két cséplőcsapat dolgozik majd, harmincnyolc fővel. Az egyik csapatra vár a kombájn utá­ni tisztítás, a másikra pedig az aratógéppel és kézzel vá­gott gabona elcséplése. A csépléshez a szövetkezet idejében és jól felkészült. A szervezési munka mellett megtörtént a brigádok okta­tása, s eleget tettek a tűz- rendészeti és egészségügyi előírásoknak is. Az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet tagjai te­hát munkára készen várják, hogy megkezdődhessen az aratás, majd a cséplés. használják ki Budapest közel­ségét, s általában a zöldség­félék és a virág iránti keres­letet. Kertészetük már eddig is igen szép eredményeket mu­tat, hiszen öntözési lehetősé­geik nagy terméshozamot biz­tosítanak. Az alsógödiek pél­dája is bizonyítja, hogy nagy munkaerő. _ és nagy trágya­szükséglete mellett is érde­mes kertészkedni, hiszen a lakosság zöldségfogyasztása ál- landaón nő, így a kereslet évről évre emelkedik, nem is beszélve az exportlehetőségek­ről. Virágkertészetük a főváros közelségében viszonylag kis ráfordítással magas jövedel­met biztosít. Többek között ez is hozájárul ahhoz, hogy a termelőszövetkezetben a mun­kaegység értéke 44 forint lesz. Idejében betakarítják a szálastakarmányokat a péteri Rákóczi Tsz-ben BIRKANYÍRÁS Az elmúlt héten ,a megye sok községében úgy álltak az emberek munkába reggelen­ként, hogy esőt, vihart vár­tak. Ezért aztán keményebben fogták a szerszámot, s gyor­sabban mozgott a kéz. így volt ez Péteriben is, ahol pe­dig legalább három-négy szá­raz napra lett volna szükség, hogy betakarítsák lucernáju­kat. Sok napos idejük nemigen akadt, mégis megbirkóztak a hét legnagyobb feladatával. Hét közepén munkába állt a fűkasza, s egy-kettőre levágta a 35 holdnyi területet.. Utána pedig megkezdődött a gyűjtés és a boglyázás. Nyolcvan tag vonult ki erre a sürgős mun­kára, hogy versenyezzen az idővel és a falu körül keringő viharfelhővel. Igyekezetüket jó eredmé­nyek igazolták. Ha a behor- dást és a kazlazást meg is za­varta a felhőszakadás, de bog­lyában all a 36 kát. hold lu- cemavetés első termése. Mint­egy 20—21 mázsa szénájuk lesz holdanként) s ez megérte az igyekezetét, a kemény munkát. Megérte, mert a pé­teri Rákóczi Termelőszövet­kezet egyik legfőbb gondja éppen a zöld- és abraktakar­mány biztosítása az egyre növekvő jószágállomány ré- S70re. Bánkfalvi István mező­gazdász szavai szerint a ter­melőszövetkezet vezetősége a tagsággal egyetértésben azon fáradozik, hogy a termelő- szövetkezet minél több szarvasmarhát és sertést tart­son, hiszen ez jelentős jöve­delmet hoz, a területük pedig különösen alkalmas a takar­mánytermelésre. így döntött a héten a közgyűlés is. A tagság maga is látja, hogy a korszerű mezőgazdaság egyik fő követelménye a fejlett ál­lattenyésztés. A nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezet száz férőhelyes tehénistállót épít­tet a Bács megyei Építőipa­ri Vállalattal. Az építkezés előreláthatóan őszre befejező­dik. Áporka határában, a Levegő-csárdánál Németh Imre irányításával 140 juhot nyírtak meg egy nap alatt az ügyes kezű asszonyok. Egy-egy juh átlagosan 4,20 kiló jó minőségű gyapjút adott í sok elvették tőle 'a jó kerese­tet kínáló területeket, az elnök igen erélyesen szót váltott a gépállomási brigádvezetővel, megvédte a tsz-tagot. Ma már gyakorlattal, szaktudással dol­gozik, meg is találja a számí­tását, nemrégiben televíziót vásárolt. Ű a KISZ-szervezet titkára, anyagi, s erkölcsi meg­becsülésben él, jól érzi magát idehaza. A fiatalok egyébként szépen berendezett if júsági ott­hont kaptak a tsz-től, s a zseb­pénzhiány miatt sem kell már szégyenkezniük a gyárbajárólc előtt. Aki szorgalmas, 6—800 forint előleget kap havonta, s az előlegrendszer igen-igen megkönnyíti a kitartást év vé­céig. Ma televíziós nap van, este­felé kultúrházuk parkjában gyülekeznek a fiatalok. Feltű­nik egy pirosarcú, szép szál le­gény, szemmel láthatóan ő a „vezér". — A fiam — mondja Döme elvtárs, tanácselnökhelyettes egy kis büszkeséggel. — Ö is mostanában jött haza. Hogy miért? Az apja vagyok, de ma­gam sem tudnám megmonda-f ni. $ Béla azonban megmondja, ff szabatosan, kertelés nélkül: ff „Tizennyolc éves vagyok, ktsz- ff ben tanultam ki a műasztalos ff szakmát. Egy évig mint segéd ff dolgoztam 1100 forintért. Eb-$ bői lement az útiköltség, a ff részjegy, stb. maradt 900 fo-'f rint. Ennyit, de többet is meg- ff keresek itthon a legesősebb hó-$ napban is... S nem nyelemff kilószámra a fürészport, amibe ff bizony belesápad az ember. ff .. | Ot-hat f iú áll a körben, | s valóban csak végig kell pil-% lantani az arcukon, könnyenif megállapítható a színükről, ki ff az üzemi közöttük. Ezek most$ kissé kényszeredetten nevet- ff nek. de látszik, egyetértenek £ abban, hogy a falusi levegőn % felnőtt ember kissé bizony ff „színét veszti” a gyárban. S ha $ olykor vita kerekedik köztük: ff hol jobb, hói szebb az élet, aff szövetkezetiek már ritkán ma-% radnak alul. Mert a jól szer-ff vezeti, s jól vezetett pátyi Ve-ff tőfi Tsz gyarapodása minden- ff nél meggyőzőbb, erős érv aff megújult paraszti életforma ff mellett. f n AHATF0RCALMI VÁLLA ÚTTAL Bugyi községben is megkezdték az újburgonya szedését, amelynek jó részét exportálják. Drahos Imréék is átlago­san 50 mázsa újburgonyát szednek fel holdanként r Cg, a d&züfi atoll a munka A falu szélén húzódó ön­tözőárok mentén végeláthatat­lan sorokban fekszik a levá­gott lucerna. A sorok mentén tarkaruhás, rekkenő hőséghez öltözött asszonyok boglyáz- nak. A tábla szélén Zetor zúg, férfiak dolgoznak. A gépet le ‘sem állítják, lépésben halad, így kerül a pótkocsi öblébe, majd a major udvarán kazal­ba az illatos lucernaszéna Tizennyolcholdas ez a tábla és az asszonyok megígérték Szabó István elnöknek, hogy egy nap alatt végeznek a ge- reblyézéssel és boglyázással. A következő reggel pedig már a paprikaföldön találja őket az ébredő nap. Ha megígér­ték, teljesítik is. — Ebben biztos vagyok — mondja az elnök. — Az asz- szonyokra lehet számítani! Állják a szavukat. Hasonlóképpen nyilatkozik Gróf Endre agronómus is. Vé­leményük szerint a kislétszá- mú közös gazdaságban min­denki elvégzi a reá váró mun­kát, de az asszonyokra még ezen túlmenően is lehet épí­teni. Mindannyian vállaltak a. kapásokból, emellett pedig szívvel-lélekkel vesznek részt valamennyien az olyan közös munkában is, mint például a mai betakarítás, amit nem le­het halasztani. Azt szokták mondani, hogy sok asszony^ együtt nem igen marad meg vita nélkül, de úgy látszik, hogy ez megdőlt a dunabogdányi Úttörő Ter­melőszövetkezetben. Mert az itteni asszonyok között nincs széthúzás. — Tavaly bizony még gyak­ran esett hangos szó —- mond­ja Bajczár Jánosné munka­csapatvezető. — Dehát az ré­gen volt Most ugyancsak meg­van az egyetértés!... Az egyetértést és a jó kö­zösségi szellemet mutatja, hogy az asszonyok — ha úgy jön sorja — segítenek is egy­másnak. Legutóbb éppen Baj - czáménak segített Vas László- né a kukoricakapálásnál. A dunabogdányi Úttörő Ter­melőszövetkezet asszonyai jó munkájuklcal szépen keres­nek. Májusban valamennyien több mint harminc munka­egységet teljesítettek. Bajczár- né például 36 munlcaegységet szerzett és éppen a héten fi­zették ki részére az előleget, munkaegységenként 20 forin­tot. A termelőszövetkezet ered­ményeivel elégedettek az asz- szonyok. S ezekben az ered­ményekben — jól tudják — az ő munkájuk is benne vap,. Beszélgetnek, tréfálkoznak, időnként egy-egy dal is fel­csendül ajkukról, s közben ég a kezük alatt a munka. Dol­goznak igyekezettel, összefog­va, barnára sülve, vidáman. A péteri Rákóczi Termelőszövetkezei­ben a hét közepén sorshúzás­sal kiosztották az árokpar­tok és dűlőutak kaszálását. Valamennyi háztáji tehénnel rendelkező tag kapott kaszál­ni valót. 1 A ceglédi Rákóczi Termelőszövetkezet­ben megkezdték a borsó, va­lamint az őszi takarmány- keverék után a másodvetést. Az aratásig befejezik az időszerű növényápolási munkákat Nagykőrösön Az igazi nyár tulajdonkép­pen még meg sem érkezett, de a nagykőrösi Dózsa Népe Tsz- ben már az őszre és a télre is gondolnak. Négyszáz köbméter silót készítenek ezekben a na­pokban, amelyhez felhasz­nálják'a borsószárat, sőt kapnak a helyi konzerv­gyártól még borsóhüvelyt is. A borsószár ugyanis a 150 hold borsót termesztő tsz-ben ma­rad. Nagy teljesítményű borsófej­tő kombájn dolgozik a szövet­kezetben, ahol még két körösi tsz borsóját csépelik ki. Ez a kombájn nagy segítséget ad a tsz-nek, mivel megkíméli a ta­gokat a fáradságos, sok kézi munkaerőt kívánó borsósze­déstől. És ilyenkor, aratás előtt, tengernyi tennivalója akad a szövetkezet gazdáinak. A szövetkezetben 2354 hold gabona vár aratásra. S hogy semmi ne akadályozza őket, s ne szenvedjenek kárt, az ara­tás kezdete előtt végezniük kell a növények ápolásával. A jövő héten — másodszori per­metezés után — látnak hozzá a 246 hold szőlő kötözéséhez, sok munkát ad 460 holdas — részben öntözéses — kertésze­tük, a 100 hold napraforgó, az 1540 hold kukorica, a 80 hold mák és a 80 hold dinnye mű­velése. A kilenc brigádban dol­gozó csaknem ezer szövet­kezeti gazda — a tények szerint — az aratás kezde­téig befejezi az időszerű növényápolási munkákat, s nem akadályozza semmi az aratás, hordás és cséplés mi­előbbi gyors befejezését. Az oldalakat irta és össze­állította: Csekő Ágoston, Holka Vilmos, Mihók Sándor és Tenkely Miklós.

Next

/
Oldalképek
Tartalom