Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

A szorgalom és a szaktudás sem hiányzik Gondos, előrelátó gazdáknak bizonyultak tavaly, tavasszal a termelőszövetkezetbe lépett nagybörzsönyi parasztok. Alig száradt meg a tinta aláírásuk nyomán, a belépési nyilatkoza­ton, máris a határt járták ve­tőgépeikkel. Az őszieket felül- vefették lóherével, vörösheré­vel és ennek köszönhetik most, hogy mintegy 30 hold pillangós termését takaríthatják be. A kezdeti szorgalom nem hagyott alább, amit bizonyít az is, hogy a Börzsöny lankás dombolda­lain a takarmánybetakarítás­nál a férfialt és az asszonyok is mind kint dolgoznak. — Távol, 22 kilométerre a Vasútállomástól nemigen gon­dolhatunk másra, mint az ál­latállomány fejlesztésére — mondja Glázer Gyula, a tsz el­nöke. — Ehhez kiváló adottságaink vannak, ezért szorgalmazzuk. A takarmány biztosításán kívül — az idén további 200 hold pillangóst vetettek — több más cselekedetük is azt mutatja, hogy a nagybörzsönyi szövetkezeti parasztok komo­lyan veszik elhatározásukat. Tavaly ősszel — a közös gazdálkodást ugyanis ekkor kezdték— hatvanhét szarvas- marhát adtak a közösbe a ta­gok. Ma máz 160 szarvasmar­hájuk van. Igaz, nem igyekez­tek vásárra hajtani a háztájin felüli üszőket, teheneket, ha­nem felajánlották a szövetke­zetnek. Ily módon 67 fiatal üszőt vásárolt fel a tsz, s köz­ben leborjaztak a közösre adott tehenek is. — A legnagyobb gondot a férőhely hiánya okozta — emlékezik Vissza Glázer elvtárs a kezdeti nehézségekre. — Tudtuk, hogy ézen 'fe'magunk segíthetünk leginkább. Kaptunk 300 ezer forint állami hitelt építőanyag­ra, s ehhez hozzátettük ma­gunk erejét — folytatja. , Az állami hitelből és a „ma­guk erejéből” olyan 48 férőhe­lyes szarvasmarhaistállót épí­tettek, amit bárki megirigyel­het. A követ bányájukból biz­tosították, a tsz kocsijai hord­ták a helyszínre és a meste­rek mellett a tsz-tagok dolgoz­tak. Bauer György, a tsz fő­könyvelője nem tpgadja meg könyvelői mivoltát, amikor el­mondja: , — Szerényen számolva leg­alább 200 ezer forintot megta­karítottunk az istálló építésé­nél azzal, hogy besegítettünk. — Ha azt is számoljuk, hogy á 3004/2-es rendelet szerint 20 —25 százalék hitelelengedés­ben is részesültünk, akkor még többet is — toldja meg . a könyvelő számítását az elnök. A jövő tervei közé tartozik, az állattenyész­tés további fejlesztése. A ser­téstenyésztés megalapozása érdekében 25 anyasertést vásá­roltak. - Az újabb állatoknak újabb istállók, ólak kellenek. Az esős napokon — amikor a határban nem lehet dolgozni a tagok fejtik a követ, az újabb 48 férőhelyes szarvas­marhaistállóhoz és a 300 férő­helyes hizlaldához. Törzsállomány, takarmány, épületek: mindezeket biztosí­tották az állatállomány fej­lesztéséhez. De a legfontosabb: a szorgalom és a szaktudás sem hiányzik a nagybörzsönyi szövetkezeti parasztoknál. Másfél hét múlva megpendülnek a kaszák Az idén még sok dolga lesz az emberi erőnek és a kézi kaszának a fiatal tápiószelei Béke Tsz gabonatábláin. Ara­tógéppel csupán 120 hold ga­bonát tudnak levágni, a meg­maradó csaknem 500 holdat azonban a tagoknak kézi ka­szával kell learatni. A szövetkezet felkészült az aratásra, amely az egész falu közügye. Nemcsak a szövetke­zet gazdái, hanem még üzem­ben dolgozó családtagjaik is részt vesznek a jövő évi ke­nyérnek való learatásában. Ha az idő napos, száraz má­rad, másfél hét múlva pen- dülnek meg először a kaszák a szövetkezet gazdag termést ígérő ősziárpa-tábláin, ,s tíz nap alatt végeznek az egész aratással. Gondoskodás a gyerekekről aratás idején Pénteken este megbeszélés­re ültek össze Inárcson a fa­lu vezetői. Napirenden a gye­rekek elhelyezése szerepelt. Nem kis gond az, mert sok asszonynak van kicsi gyereke, s ezeknek az apróságoknak az aratás idején is gondozás, felügyelet és meleg étel kell. Ezérí aztán úgy döntöttek a falu vezetői, hogy az óvoda a korábbi évektől eltérően nem tart most szünetet, jú­lius végéig folyamatosan nyitva, tart. Mintegy 50 gye­rekről gondoskodnak majd. A gyerekek reggeltől estig az óvodában lesznek, s főznek is részükre. A Március 21 Termelőszö­vetkezet fizeti majd a sza­kácsnőt, emellett pedig tejet, burgonyát, zöldárut biztosít. Ez az intézkedés lényegesen megkönnyíti . majd a gyors aratást. BEHORDÁSI MENETREND — Reálisnak és megvalósít­hatónak tartjuk a püspökhat­vani Szikra Tsz gondosan ki­dolgozott aratási, betakarítási és cséplési tervét — mondotta a minap Rubletzki1 Sándor, az aszódi járás '"főmezőgazdásza. — A fiatal szövetkezetben ,a* gabonatáblák szétszórtsága mi­att csak száz holdat tud le­aratni a gépállomás kombájn­nal. A megmaradó 650 hold ga­bona aratását a szövetkezet 165 családja vállalta. A tervet magunk is láttuk s rendkívül alaposnak tartjuk. Arról is meggyőződtünk, hogy az aratást időben he tudják fejezni, mivel a munkában a szövetkezeti gazdák és család­tagjaik mindannyian részt vesznek. Egy dolgot nem lát­tunk tisztán: a szétszórt táb­lákról hogyan tudják biztosí­tani a gabona behordását a cséplés helyére? — Gondoltak erre is a püs­pökhatvaniak — hangzott a válasz. — A munkavállalások teljes egészében fedezik a szükséges kézierőt mind az aratáshoz, mind a behordás- hoz. — Mivel végzik a hordást? — A szövetkezetnek 32 pár lova van. Pontos menetrendet készítettek, amelyben megha­tározták, melyik fogat hol, mit és hová hord. Az őszí bú­za hordásához például 286 fo­gatnapra van szükség. A 7200 kereszt tavaszi árpa hordása 180 fogltnapot vesz igénybe. És sorolták tovább — ismer­ve a falu határát —, melyik dűlőből hány nap alatt tudják a kijelölt fogatok behordani a csomókba rakott kévéket. Meg • határozták azt. is, 1-dik segíte­nek az egyes fogatoknak. — Megvalósítható ez cl hor dási terv is? — fordultuk új­ra Rubletzki elvtárshoz. — Biztosra veszem, hogy é püspökhatvaniak két hét alatt befejezik a 650 hold gabona hordását,, ha csak az időjárás meg nem akadályozza. MINDENKI ARATNI AKAR a ceglédi Rákóczi Tsz-ben — Az aratás az egyetlen olyan munka, amitől nem fé­lek — mondja Molnár Sándor, a ceglédi Rákóczi Tsz agronó- musa, amikör az aratás meg­szervezéséről beszélgetünk. — Miért e nagy bizakodás? — kérdezzük. — Mintegy 700 hold kalászo­sunk van, s ebből a gépállo­más két aratógépe 340 holdat levág. A többit a tagok kézi ka­szával. Néhány napja, hogy a brigádvezetők megkezdték a vállalások összeírását. ' Nem beszéltek még mindenkivel, de alig van már el nem vállalt aratni való — mondja bizako­dóan Molnár elvtárs. — Minek tulajdonítja az aratás iránti nagy kedvet? — kérdezősködünk tovább. — Leginkább annak, hogy jó termésre számítunk, az ősz­szel már közösen vetett ga­bonákból. Nagy kár lenne az aratás elodázásával elpocsé­kolni a jó termést. Nálunk olyan tagok vannak, akik meg­értik, hogy a kenyér az élet. Hát ezért nem lesz gond ná­lunk a 700 hold gabona leara- tása — válaszolja érdeklődé­sünkre.­Cegléden és környékén a ter­melőszövetkezeteknek nagy kiterjedésű szőlőseik vannak. A Rákóczi Tsz-nek is több mint 200 hold közös szőlőterü­lete van és a háztáji is több 100 holdnál. A peronoszpóra elleni • védekezés fő időszaka éppen az aratás idejére esik és a két munka, az aratás és a szőlőművelés nem egyszer hát­ráltatják egymást. Nos, a. Rá­kóczi Ts^berr kev^s-kivétellel mindenki-vállal aratást — még a' szóiőkoen. ilolgöző tagok j®, — A Hajdú és a Fejes szőlé­szeti brigád tagjai nem végle­ges adatok szerint 70, illetve 56 hold gabonát vágnak Te. Áz ő segítségükkel 10—12 nap alatt learatunk — összege­zi beszélgetésünk eredményét Molnár élv társ. A főagronómus bizakodó, de vajon mit mondanak a tagok? Kaczur Ferenc a növényter­melési brigádban dolgozik. Brigádvezetője szerdán beszélt vele, hogy mennyi aratást vál­lalt. Vállaltam, hogy öt hold ga­bonát learatok — mondja ne­künk. — Megértjük, hogy egyik napról a másikra nem tud az állam annyi gépet adni, amennyi elegendő lenne. De hát amikor egyéniek voltunk, akkor is a mi gondunk volt. Kaczur Ferenc Szeróczki Ba­lázzsal fog öss*5. aki ugyan­csak öt hold learatását vállal­ta. Kaczur Ferenc úgy mond­ja, hogy egy nap alatt egy hol­dat rendbe tesznek, tehát nem is kell két hét és végeznek a tíz holddal. Öcsai Sándorra és lányára több ezer baromfi gondozását bízták a tagok. Becsülettel helyt is állnak ezen a poszton. Ám az aratásból Ócsai Sándor is ki akarja venni a részét. — Bíró{ Lászlóval együtt hat holdat aratunk le — mondja. — Mi lesz addig a csirkék­kel?. — A lányom majd elvesző­dik velük — válaszolja. A tsz tejeskocsisa, Schwá- benszki Pál most egyezkedik a vezetőséggel, hogy az . aratás idejére-valaki mást bízzanak meg a tej szállításával, lehető­leg olyat, aki nem tud aratni. — öt holdat akarok learatni. Remélem, a vezetőség is bele­egyezik ebbe — mondja Sehwábenszki Pál. Nem kétséges, van alapja h vezetőség bizakodásának. Kihasználnak minden percet tó üzemében is. Jól beosztják a napot, kihasználnak minden percet, mert csak akkor lesz gazdag a szövetkezet is, tagjai is. KÉTSZER TEREM A FÖLD A túrái Üj Ütőn Tsz az év elején alakult, mintegy 800 taggal. Mostanában naponta — a családtagokkal együtt — mintegy ezer ember dolgozik a szövetkezet földjein. Ezekben a napokban 450—500 asszony és férfi szedi 300 holdról a zöldborsót, amelyet a Nagykőrösi Konzerv­gyárba szállítanak Három darab traktor vontatta palántázógép segítségével 16 asszony naponta földbe rak 180 000 darab téli káposzta- paprikapalántát es Nőnek a kacsák A lctkési Bástya Tsz-ben a gondos asszonyok több mint kétezer pecsenyekacsát nevelnek szerződésre. A kacsákat 2—3 héten belül átadják a Baromfifeldolgozó Vállalatnak ■— Miért? — Nehéz, akado­zó a válasz. — Talán meg­szokásból, talán azért, mert „valamit csinálni kell". S egy kis számításból, óvatos­ságból is. Várják az ered­ményt, a bátrabbak eredmé­nyét, akik már szakították ez­zel a nemszeretem vándor- élettel, s felfedeztek egy új üzemet helyben: a termelőszö­vetkezetet. Nem egy, nem is két em­ber. Egy év alatt jó félszáz volt üzemivel gyarapodott a tsz létszáma — tájékoztat Vigh Sándor', az elnök. S bi­zony, az üzemből jöttek, a fixhez szokottak eleinte egyesegyédül s kizárólag áz anyagiakat nézik. Hogy „hol jönnek ki jobban". Nyitrai Kálmán a Prés- és Kovácsoli- árugyárból tért meg, s nyíl­tan mondja: „Én csak akkor maradok itt, ha megtalálom a számításomat". A számítá­sukat keresik, s ehhez mérten Jókedélyű, szorgos tagokból áll a zsámboki Petőfi Tsz Hol­ló-brigádja. A nyolc tagú bri­gádban dolgozik Holló István és feleségp, Deák József, Sza­bó István, Bajnóczi István­ná (akinek férje most jött vissza- a tsz-be), Szabó • Máté, Gasparavics Istvánná és Nová- ki Jánosné (férje fogatos a tsz-ben.) Amikor kerestük' őket. a három napja pótlólag vállait 85 hold kukorica kapá­lása közben találtunk rájuk. Nyolcvanöt hold' kukorica művelése nem kis dolog, külö­nösen, ha kiszámítjuk. hogy ebből a brigád minden egyes tagjára csaknem 11 hold kézi­kapálás jut. Tudni kell, hogy más múnkákat is végez a bri­gád, nemcsak ezt. Többek kö­zött elkészítettek egy 202 ab­lakból álló melegágyat. ahol felneveltek mintegy félmillió palántát. Közösen művelnek két hold paprikát, amelynek minden munkája — palánta­neveléstől locsolásig, szedésig — az övék. Másfél hét múlva piacra visznek csaknem 40 000 darab töltenivaló paprikát, amelyért jó pénzt várnak,, mi­vel minden száz forint értékű paprikából negyven forint (egy munkaegység) az övék. Győ­zik-e vajon a' pluszként vállalt kapálást? Mosolyogva felelték, hogy igen, pedig még az aratásban is segítenek, s ez ősztől ők dol- 1 goznak a szövetkezet savanyí­Nyugatrol borul: a nehéz felhőkkel szemben, hegyre felkapaszkodva cammog a pá- tyi autóbusz. Nehézkesen töri át magát az esőváró, sű­rű levegőn, az utasokról szin­te folyik a veríték. — Ez, ez az utazás meríti ki az embert igazán, nem is a napi munka i— mondja a ■velem szemben ülő fiatalem­ber. — Te is a négyessel jöttél be? — kérdezi a társa. — Azzal. A négyessel. Hajnalban. Most megint a négyessel men­nek hazafelé. Délután. Vagyis 12 órát töltenek el otthonuk­tól távol. Nyolcat munkával, négyet várakozással és utazás­sal. — Ez több, s állítom, fá­rasztóbb, mint amennyit a termelőszövetkezetiek átlago­san dolgoznak — jegyzi meg | az előbbi fiú, amikor beszéd- | be elegyedünk. — Miért csinálják? .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' is dolgoznak. Vagyis az üze­mekből visszajöttek szorgal­mára mindig számíthat a szö­vetkezet. Humoros esetek is adódnák. Hónap vége felé jön nagy tűzzel Veckerman János és panaszkodik: — Elnök elvtárs, már lá­tom, nem lesz meg a 80 mun­kaegység, amire a feleségem­mel számítottunk. ■ Én 50 munkaegységgel nem merek hazamenni. Vigh Sándor, a tapasztalt vezető mosolyt nyom el ma­gában. — Ejnye, fiam, milyen új házas ember az, aki nem mer az asszonykájához menni? Persze, tudja ő, hol az igazi hiba. Akik az üzemben meg-, szokták a biztos 900—1000 fo­rintot a hónap végén, most hajlamosak rá, hogy csak a 15 forintos előleget tekintsék „készpénznek’1! Ezért volt. be- te'rvezve a Veckerman-csaiád- ban a 80 munkaegység, vagyis hó végére az 1200 forint. Az elnök megnyugtatja, anélkül, hogy önérzetében megbántaná. .Ám más alkalommal, amikor ugyanez a fiatalember azzal a panasszal jött. hogy a tapasz­taltabb gépállomási traktoro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom