Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-10 / 136. szám

é&nUM 7iirU\B\ CEGLÉD, ALBERT IRS A, CÍGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE A Budapesti Ipari Vásár ufón IV. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM 1960. JÜNITJS 10. PÉNTEK Látogatás a Pest megjei Malomipari Vállalat helyi telepén Felkerestük a Pest megyei Malomipari Vállalat Körösi úti telepét és megkértük Dö­mötör Antal művezetőt, ad­jon tájékoztatót arról, ho­gyan készülnek fel az új ga­bona őrlésére. — A karbantartási és javí­tási munkákat befejeztük. A nagyobb javításokat és felújí­tásokat még április hónapban elvégeztük. Minden gépnél golyóscsapágyakkal cseréltük ki a zsírozott csapágyakat. Az új gabona őrlésénél már a gépeket is jobban ki tudjuk használni és nagyobb teljesít­ményeket tudunk elérni ve­lük. 500 mázsa gabonát tu­dunk feldolgozni naponta, há­rom műszakban. Ennek a ma­lomnak a termelése a város lakosainak szükségletét elégíti ki. Innen látják el liszttel a kenyérgyárat és sütőüzemet. Az üzemben dolgozik egy női .brigád is, akik 1—2 kilogram­mos üsztcsomagokat készíte­nek, amit közvetlenül szállíta­nak ki az üzletekbe. A csoma­golóbrigád május havi tervét 118 százalékra teljesítette. Dömötör Antal elmondja még, hogy a karbantartásnál, felújításnál, javításnál két brigád dolgozott Kovács Já­nos és Kozma Ferenc vezeté­sével, akik igen komoly és lelkiismeretes munkát végez­tek. Az ő munkájuk eredmé­nye még az is, hogy a terme­lésből nagyobb kiesés nem volt. és a felújítást, javítást időben tudták elvégezni. Az első negyedévben 13 fő ka­pott prémiumot a 17 százalé­kos energia-megtakarításáért. Kovács József például 267 fo­rintot, a többiek szintén 100— 200 forintot kaptak. Szemtanúja voltam A Táncsics Termelőszövet­kezet udvarán, a tsz teherko­csija mellett beszélgetünk. A nemrég vásárolt járműre hor­dókat raknak fel. A gépkocsi- vezető, Berényi Ferenc, éppen azt meséli, hogy ő és a kocsi­ja még soha nem okoztak bal­esetet ... A munka befejeztével Ha- nesz József rakodó leugrik a kocsiról. Az ugrást követő or­dításra összeszaladnak a kör­nyéken a dolgozók. Hanesz Jó­zsef szédeleg a kocsi mellett. Ugrás közben karikagyűrűje beakadt az oldalfalba és lesza­kította az ujját. Gyors elsőse­gély után beültetik Bérces Pál asztalos .oldalkocsis motorjá­ba s máris robognak a Baleseti Kórház felé. Eddig a történet, amelynek szemtanúja voltam kedden délben. Nem ártana, ha a gyűrűvise- lők egy kicsit, elgondolkodná­nak Hanesz József — és sajnos sok társa — esetén. Mi szük­ség van a gyűrűviselésre? Mi­ért Sem lehet munka előtt le­tenni ezt a veszélyes „hagyo­mányt”. Igen, ez csak egy ré­gi hagyomány, gyakorlati ér­ték nélkül. Sokan nem is tud­ják megmondani, miért vise­lik — de ragaszkodnak hozzá. Sajnos, a feleségek jó része „lu­das” ebben. Ha a férj le akar­ja tenni a gyűrűt, „nem enge­dik” — nehogy azt higgyék ró­la, hogy nőtlen. Erre azonban fcsak azt Miét mondani: aki azt akarja, hogy nőtlennek lás­sák, az akkor is eléri célját, ha felesége ráerőszakolja a gyűrű viselését. Egy javaslatunk is lenne ez­zel kapcsolatban. Miután a szép szó, az agitáció nem hasz­nál, a balesetvédelmi hatóság tiltsa meg a fizikai munka köz­beni gyűrűviselést. Joga van hozzá. 3M«*gk«*atlödött a fftj ftmölcsssürct 0S Aikotmtíntf Tss-ben Az igen nagy területen fekvő tsz földjein már napok óta szedik a földiepret, a Zöldborsót és az új burgonyát; A szőlőkben található gyü­mölcsfákról eddig 750 kilo­gramm korai cseresznyét szedtek le. Bár a kissé ve­szélyes időjárás, különösen a kora délutáni esők, erősen be­folyásolják a földieper sze­dését, mégis 800 kilogramm került eddig forgalomba; A kilátások arra mutatnak, hogy á nyár folyamán ennek a dupláját vagy két és félsze­resét fogják szedni. Már a múlt hét végén meg­kezdődött a borsószedés. A termelőszövetkezet tagjai a velő- és cukorborsóból eddig 30 mázsát szedtek le, melyet azonnal értékesítettek is. A csemegének számító új­burgonyából 500 kilogrammot értékesítettek. Jó termésre le­het számítani a kapásnövé­nyekből is. A termelőszövet­kezet tagjai ugyanis az utób­bi napokban a jó termés biz­tosítása érdekében nagy igyekezettel végzik a kukori­ca és a cukorrépa kapálását. Jó munkájuknak, reméljük, magas termésátlag lesz az eredménye. — Andrási — A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET ceglédi csoportja 12-én — va­sárnap — a putri-sarki erdő­ben vidám juniálist rendez a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat, Vasöntő Vállalat és a Talajjavító Vállalat gépjavító részlegének dolgozói és család­tagjai részvételével. A kirándulásra különvonat- tal indulnak reggel 4,50 órakor és este 9.40 órakor indulnak vissza. A kiránduláson labdajáték­kal, sporttal és vidám rögtön­zött jelenetekkel szórakoztat­ják egymást, majd közös ebé­den vesznek részt. TEKE Egy mérkőzés van még hátra a tavaszi NB il-es bajnoki forduló­ból, s a bajnokságra pályázók között van a C. Kossuth Építők csapata is. Jelenleg a 2. helyen állnak a 4 ponttal vezető Szegedi Petőfi előtt. Ez az előny nem be­hozhatatlan, különösen ha figye­lembe vesszük, hogy egy mérkő­zésen 8 pont is szerezhető! Legutóbbi mérkőzésüket idehaza a Ganz-MÁVAG ellen vívták az Építők tekézöi. A találkozó a ceg­lédiek 7:1 arányú győzelmével végződött. Az általunk elért 2601 fánál 128 fával ütöttek keveseb­bet a vendégek. A ceglédiek leg­jobb dobói Szűcs L. (457), Pákoz- di R. (446) és Türei (430) voltak. A C. Bányász együttese 6:2 ará­nyú vereséggel tért haza a Buda­pesti eka csapatától. BIRKÓZÁS Járások közötti válogatott mér­kőzést vívott Dunakeszin a váci járás és a ceglédi járás. A sza­badfogású csapatversenyben a ceg­lédi tárás válogatottja 6:4 arányú győzelmet aratott a váci járás fe­lett, labdabügAs Barátságos találkozó keretében Abonyban mérkőzött a ceglédi járási és városi pártbizottság csapata, az ottani pedagógusok­kal. A mérkőzést a ceglédiek nyerték, 5:3 arányban. Mind az öt gólt Bencsik Mihály lőtte! A két csapat tagjai a mérkőzést kö­vetően fehér asztal mellett még sokáig elbeszélgettek, igen barát­ságos hangulatban. FOGYNAK A GONDOK Nagy gondot okozott még nemrégiben is a Petőfi Tsz vezetőségének a kertészet vízellátása. A tervek szerint 38 holdból hat holdon öntö­zéssel akartak zöldséget ter­melni. A kijelölt területen Kővári György — a. tsz ko­vácsmestere — vezetésével hat tagú brigád kezdte meg egy kút fúrását. Igen lelke­sen és nagy erőfeszítéssel vé­gezték a munkát — ami bi­zony a maguk készítette szer­számokkal lassan haladt. Volt olyan rtap, hogy alig halad­tak két centimétert. Több mint 20 méteres, igen kemény réteget kellett átfúmiok. A fáradozást az elmúlt napok­ban siker koronázta: három­heti .munka után 50 mé­ter mély, percenként 240 li­ter vizet adó kútjuk van. Az új kút most már biztosítja a hatholdas öntözéses kerté­szet vízszükségletét. A közeljövőben szivattyú- házat építenek s itt helyezik el a motoros szivattyúberen­dezést. A brigád minden tag­ja — Kővári György, Bujdo­só István, Gór Imre, Kiszel József, Gór Nagy Ferenc és Nagy Jánős — dicséretet ér­demelnek szorgalmas, a tsz- nek hasznot hozó munká­jukért. — H — TIZENKILENCEN Az idén is, mini minden év végén érettségire késsülnek a IV. osztályos tanulók. A ceglédi Kossuth Gimná­zium két levelező osztályának érettségi vizsgái 23-án kezdőd­nek. Az írásbeli dolgozatot már megírta tizenkilenc fel­nőtt diák s most valamennyien a szóbeli érettségire készül­nek. Több mint negyvenen kezd­ték az első osztályt és tizenki­lencen jutottak el idáig. Velkei Imre tanár ezt mond­ja róluk: „Sokkal nehezebb dolguk van a felnőtt tanulók­nak, hiszen munkaidő után sa­játítják el a gimnázium anya­gát. A tizenkilenc közül há­rom diák kitűnő tanuló és elégséges egy sincs. A rendes szabadságon kívül évi 12 nap tanulmányi szabadságot kap­nak, de ez mind kevés volna akkor, ha nem volnának szor­galmasak. Halasi István, az egyik ki­tűnő tánuló, így foglalja össze véleményét: — Nagyon sok éjszakába ke­rült. míg idáig jutottam, de megérte. Most az érettségi után egyetemre készülök. Sze­retném ha felvennének a jogi karra. Petrányi Ferencné szép sporteredményei mellett kitű­nően szerepelt az osztályvizs­gán is. Ö munkájában haszno­sítja az itt tanultakat. — ti-mi — Képünk a harácsoló rakodói ábrázolja a vásáron (Foto, szöveg: Gulicska) í ____ \ V\V\\^SW«WW,\\\\\\\\V\\\\\\\\\V\V,\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\'C Vizsgáznak a termelőszövetkezeti könyvelők •Cegléd és környéke mező- gazdaságának "nagyüzemi át­szervezése a sok termelési és szervezési probléma mellett felvetette a szocialista gazdasá­gok számvitelének, könyvelé­sének kérdéseit is. A kollektív gazdaságok életének fontos té­nyezője lett a pontos, megbíz­ható nyilvántartás, az eredmé­nyek állandó ellenőrzése, a kö­zös vagyon megőrzése. Mező- gazdasági szerveink éppen ezért egy évvel ezelőtt könyve­lési tanfolyamot indítottak, a termelőszövetkezeti könyvelők továbbképzésére, a tsz könyve­lést ellenőrző, segítő és segíte­ni akaró személyek részére. A vizsgát a városi tanács kistermében tartották pénte­ken délelőtt. — Ma tartjuk az egyéves szövetkezeti könyvelési tanfo­lyamon részvevők vizsgáját — mondja Farkas István, az Aranymező Tsz könyvelője. — Én magam is a fejlesztés so­rán léptem be a szövetkezetbe. Azelőtt is tudtam könyvelni, azonban a mezőgazdasági ket­tős' könyvelés : rejtelmeit itt a tanfolyamon ismertem meg. Fodor Péterné szintén a vizs­gázók között van. — Férjem a Kőröstetétleni Kossuth Tsz tagja. Én is sze­retnék a tsz-be belépni. Remé­lem, hogy az egy ev alatt ta­nultakat ott majd hasznosítha­tom. Kővári Melinda édesanyja az abonyi Kossuth Tsz-be lépett be 20 hold földjével. Édesapja rokkant. A másik asztalnál vidám, hangos csoportra figyelek fel. — Az Albertirsai Földműves­szövetkezet dolgozói vagyunk. Mi közvetlenül nem tsz-köny- velést alkalmazunk, de a mi- kebudai Ady Endre Tsz patro- nálását elvállalva úgy gondol­tuk, csak akkor tudunk valódi segítséget nyújtani a tsz szám­viteli dolgozóinak, ha megta­nuljuk a termelőszövetkézeti kettős könyvitelt — mondják a csoport tagjai. — Dózsa — SZÍNES KOCKÁK Csáki nénivel az SZTK ajta­jában találkoztam. Régi isme­rős, köszönök neki és termé­szetesen meg nem állhatom azt, hogy meg nem szólítsam. Tudom jól, hogy aki idejön, annak valami baja van és mindnyájunknak jólesik a részvevő érdeklődés. — Mi járatban van itt, Csá­ki néni? — Röggenyre megyek! Röggenyt mond, de én ezt így nem először hallom és könnyen értem. Megcsóválom a fejem. — Hát ez nem valami jó do­log, Csáki néni. Mi baja van? Az öregasszony szép, okos tekintetével rám csudálkoziik, majd hangjában egy kis hety­keséggel mondja. — Nekem? Semmi! — Hát akkor? — Nézze! Az utcánkból az összes ismerős asszonyok vol­tak már röggenyen, csak én nem. No, mondom, én csak ki­próbálom ezt is. Ne maradjak ki a sorból. ■k A sok polgárjogot nyert rö­vidítés mellé egyre újabbak kerülnek. A jövő kutatói szá­mára két egészen újkeletű rö­vidítést rögzítek papírra. Az első a kösz. Egyre többen mondják, bizonyosan takaré­kossági szándékkal, a köszö­nöm helyett azt, hogy kösz. Indítványozom, hogy válaszul a szívesen helyett csak szi­szegjünk egyet. Szépen, lá­gyan, mint egy jólnevelt vízi­sikló. A második rövidítés a kívá­nok. Már nem jó reggelt kí­vánóik, sem jó napot kívánok, hanem csak egyszerűen kívá­nok! ★ Az utcánk sarkán három kis­lány álldogál. Lehetnek olyan négy-ötévesek. Beszélgetnek. A negyedik hasonlókorú mesz- sziröl süvít feléjük és amikor hozzájuk ér, paprikavörösen mondja. — Képzeljétek, hogy mit pletykálnak rólam! Éppen elhaladtam mellettük. Jó lett volna meghallani, hogy mit is pletykálnak arról a kis haragosról. Nem álltam meg, tovább haladtam. Nem is te­hettem egyebet. Utóvégre is hölgyekkel szemben nem le­hettem indisZkrét. Kik. — A KOSSUTH TERMELŐ- SZÖVETKEZET a kertészeté­hez, az istállókhoz, a borjúne­velőhöz és a nyári tűzoltó be­rendezésekhez nyolc csappal, mintegy 75—80 méter csőháló­zatot fektetett le a patronáló Vasöntő Vállalat ’dolgozóinak segítségével. — TÁRSADALMI MUNKÁ­BAN feltérképezték a Kossuth Termelőszövetkezet területét a patronáló honvédek. Ezzel a munkával öt évre előre meg­jelölték a táblák kialakítását, hogy melyik területen mit ter­meltek az idén, mit termelnek jövőre és a későbbi években. — A VASÖNTŐ VÁLLA­LAT üzemi könyvtára közel 900 könyvvel rendelkezik. A dolgozók szeretnek olvasni, he­tenként több mint 50 könyvet cserélnek. A könyvtár bővíté­sére havonta 100 forint értékű szépirodalmi könyvet vásárol­nak. — A RÁKÓCZI TERMELŐ- SZÖVETKEZET már ezen a héten árult piaci standján. Az első nap több mint egy mázsa burgonyát, 5 mázsa cseresz­nyét, borsót, salátát, karalábét adtak el. A festés befejezése után juhsajtot, túrót is árusí­tanak. Tojás már most is kap­ható. A NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS FELHÍVÁSA! A 7-én és 8-án lehullott 10—13 mm csapadék a peronoszpőra fejlődésére kedvezd hatással van. Azokban a szőlőkben, ahol még elsődleges fertőzést (olajfolt) nem észleltek, ott az esőtől számított 5—6 nap alatt a fertőzés be fog következni. Ezért a védekezéseket 1 szá­zalékos bordói lével folyó hó 12—13-ig be kell fejezni. Különösen nagy gondot for­dítsunk a levélfonák és a für­tük permetezéssel való bevo­nására — mivel ezek a fertő­zés kapui. A lehullott csapadék meny- nyiségét és a fertőzés pontos jelenségének időpontját a kör­zetben levő peronoszpőra jelző állomásnál jelentsék a terme­lők. Növényvédő Állomás A szerkesztőség üzeni a kórház mögött lakó olvasói­nak. Illetékesekkel megvizsgál­tuk és megbeszéltük azt a pa­naszukat, hogy a kórház mö­götti kútból nem kapnak vizet. A helyzet a következő: ez a kút a kórház artézi kútjától kapja a vizet. Nyáron a kórház több vizet fogyaszt, ezért a víz egy részét tárolóba gyűjtik. A tároló szintje alacsonyabb mint ennek a kútnak a kifolyó szintje — ezért nem folyik raj­ta a víz. Kovács János a kórház gondnoka igyekszik ezen a ba­jon segíteni. Megegyeztek Szi­lágyi Jánossal, a vízművek ve­zetőjével, hogy közösen meg­oldják a kérdést. Megfelelő víznyomóról gondoskodik a kórház, így naponta kétezer liter vizet biztosít a lakosság­nak. A vízművek pedig nyomós kutat szerelnek fel, hogy a ka­pott víz gazdaságosan legyen fölhasználva. Körülbelül 8—10 nap kell a nyomóskút fölsze­reléséhez — türelmet kérünk erre a rövid időre. — SZOMBATON DÉLUTÁN fél 6 órai kezdettel barátságos labdarúgó mérkőzést játszik a vasutas pályán a helybeli tüzér válogatott és a helyi CVSE labdarúgó csapata. — A HUNYADI TERMELŐ- SZÖVETKEZET borsó táblá­ján 19 asszony naponta 468 kg borsót szed. Ez úton mondunk hálás köszöni szüléink: id. Szálkái István felesége halála alkalmából kife sett részvétükért az MSZMP vár bizottságának és a Ceglédi Vár Tanácsnak úgyis, mint a teme rendezőinek, továbbá az MSZ: Járási Bizottságának, a 19 harcostársaknak, a Munkásörs nek, a Rákóczi Tsz tagságán, a Ceglédi Járásbíróság dolgozóir és mindazoknak, akik a temeté: részt vettek és együttérzésük fájdalmunkat enyhítették. A g- szoló család. Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó. édesapánk, nagyapánk és testvérünk id. Milus Ferenc te­metésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyá­szoló család. Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen jó édesanyánk, nagyanyánk, özv. Rapavgyi Istvánná, szül.: Homyák Ilona temetésén megjelentek, fáj­dalmunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. A gyá­szoló család. Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó férjem drága édesapám és testvérem Osgyányi István el­hunyta alkalmából részvétükkel bánatunkban osztoztak, a temeté­sén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Osgyányi Istvánná és leánya valamint a gyászoló család. Visszaérkeztek a Közleke­désépítési Gépjavító Vállalat­hoz azok a gépek, melyeket az ipari vásáron is kiállítot­tak. A KGV 15 darab különféle ígéppel szerepelt a vásáron, ; köztük több olyannal, me­lyekből még csak a prototípus ; készült el, s sorozatgyártás ; csak később kezdődik, i Igen sokan keresték fel a Í-KGV kiállítását és a legna- igyobb érdeklődést a két pro- ;tötípus: a harácsoló rakodó ;és a gumikerekes betonkeverő [váltotta ki úgy a szakembe- i rek, mint: a kereskedelmi ügy- j felek körében. A harácsoló rakodó ömlesztett darabos áruk rakodására készített gép, melynek teljesítménye órán­ként 60 köbméter és a keze­léséhez egy ember elegendő. A gumikerekes betonkeverő működési elve és rendeltetése ugyanaz, mint az építkezé­seknél jelenleg alkalmazott betonkeverő gépé, de előnye, hogy könnyen és gyorsan szállítható egyik helyről a másikra, így a kihasználási lehetősege sokkal jobb. Az üzleti tárgyalások máris több irányban kezdődtek meg, így a jövő esztendőben ezek­ből a gépekből lényegesen többet kell majd gyártani. Még tökéletesebbek is lesz­nek a gépek, mert a KGV műszaki dolgozói értékes szak­mai eszmecserét folytattak több esetben a nagy gyárak mérnökeivel, tervezőivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom