Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-10 / 136. szám

IV. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM KÜLÖNKIADÁSA I960. JÚNIUS 10. PÉNTEK ' Egy év SZAKSZERŰ PERMETEZÉS - TÖBB TERMÉS a takarékossá«» mérlegén Az iskolák oktató-nevelő munkájának fontos és érde­kes területe a takarékbélyeg- gyűjtés. Alig van már olyan tanuló, aki ne rendelkeznék betétlappal és megtakarított filléreit ne helyezné a taka­rékpénztárba, ahol még ka­matozik is ez az összeg. A takarékoskodás során megvalósulhat sok egyéni, de osztályközösségi terv is. Aki a maga fillérjeit megbecsüli, az felnövekedve a pénzen kí­vül az anyaggal, idővel, erő­vel is jobban gazdálkodik. Ezek pedig az ország érde­keit szolgálják. A takarékosság óriási je­lentőségét felismerve, a megyei tanács v. b. ver­senyt szervezett és 30 000 forint jutalomban része­síti az 1959. szeptember— I960, május 31-ig terje­dő időszakban legjobb eredményt elért iskolá­kat és a kimagasló sikert elért nevelőket. A verseny szempontjai a következők voltak: minél több tanuló bekapcsolódása, az átlagos betétösszeg nagysá­ga, a' takarékosság folyama­tossága és az évközi alacsony visszaváltási összeg. Az iskolákat létszám' sze­rint három kategóriába so­rol iák és az elbírálásnál, a helyezésnél ezt figyelembe veszik. A kislétszámü, rendsze­rint külterületi iskolákból a megyében tiz, a közepes nagyságúakból öt, és a nagy iskolákból három legjobb kerül több száz vagy ezer forint értékű jutalmazásra, amelyet az iskola felszerelésének fej­lesztésére használhatnak fel. A verseny lezárulása után Levelezőink nap mint nap sok hasznos észrevétellel, élet­revaló javaslatokkal keresik meg szerkesztőségünket. Egyik ilyen hasznos jelzés volt a közelmúltban a taligáspiac át­helyezéséről szóló. Farkas Lajos önkéntes rendőr írta a következőket: ,,.. a Kálvin tér és a Kecskeméti út keresztezésé­ben mindig nagyon akadá­lyozza a gépkocsik (mentő, busz stb.) közlekedését a ta­liga« piac. Mivel városunk dolgozó parasztsága termelő­szövetkezetekben tevékenyke­dik, nagyban, megváltozott a lovaskocsik piacfoglalási he­városunkban a helyzet a kö­vetkezőképpen alakult: Országosan is kiemelkedő a hangácsi iskola gyűjtése, ahol az egy tanulóra eső átlagbe­tét 618.75 forint. A mozgalom szervezője az évek óta be­vált módszer szerint Harsá­nyt András. Utána következő,, szintén igen jó eredményt mutatott fel 133,75 forint át­laggal a Csongrádi úti iskolá­ban Visontai László. Ötszázas létszámú, köze­pes nagyságú iskolák között az első lett a kocséri Gábor Áron iskola, a betét átlaga 123,33 forint, szervezője Ur- bán Józsefné volt, utána 36,37 forinttal következett a hely­beli Arany János iskola. Az ötszázon felüli nagy iskolák versenyében Sza­bados László vezetésével első a II. Rákóczi általá­nos iskola, 112,16 forint az átlagos betétösszege. Kiemelkedő munkája volt Kiss Eszter nyolcadik osz­tályos tanulónak 2040 fo­rint, Fleismann János ne­gyedik osztályos 1700 fo­rintot és Takácsi Imre hetedik osztályos ezer fo­rintot gyűjtött. A versenyben második a városban a Petőfi általános iskola 88,83 átlaggal. Papp Erzsébet tanár példamutató pontossággal szervezte ezt a nagy jelentőségű munkát. A harmadik helyen. levő Kos­suth iskola viszont 15,67 fo­rintos átlaggal igen lemaradt a versenyben. A középiskola is bekapcso­lódott a takarékossági mozga­lomba és szintén a megye legjobbjai közé kerültek, való­színű, hogy illő jutalomban is részesülnek. » Mezősiné lye. Véleményem szerint ide lehetne áthelyezni a taligás piacot, ami megoldaná a gép­járművek gyors közlekedését és a biztonságosabb gyalogos átkelést is." Farkas Lajos írását nem­régiben közöltük, de válasz eddig nem érkezett a javas­latra. F. Gy. levelezőnk a napok­ban érkezett írásában ugyan­ezt a problémát érinti és ha­sonló megoldást javasol. Feltétlenül hasznos lenne, ha az illetékesek foglalkozná­nak ezzel, a hasznosnak lát­szó javaslattal, és ha jogos a panasz, intézkednének. Szimulálok A termelőszövetkezetek fej­lődésével hihetetlenül meg­növekedett a biztosítottak és az SZTK-ra jogosult betegek száma is. A valóban betegek ingyenes gyógyítása szükséges, társadalmi és emberbaráti jog és kötelesség. Nemcsak ilyen betegek kerülnek azonban a zsúfolt rendelőintézetbe. Az egyik ismerős fiúcska húsvét napján a leghangosab­ban szaladgált az utcán, szá­molta a keresetét. Majd ba­rátaival kerékpározott és rollerezett a sétálók legna­gyobb örömére a parkban. Egyszercsak eltűnt és édes­anyjával nagy csendesen igye­kezett az inspekciós orvoshoz, mert szegény fiúcska beteg. Hihetetlen volt az eset, de az állítólagos fejfájást kívül­álló nem tudta megállapítani. Egy másik alkalommal szintén ez a fiúcska a késő délutáni órákig szaladgált az utcán, szomszédoknál. Végre elkövetkezett a tanulás ideje, és csodálatosan, az eddig élet­erős fiút néhány perc múlva orvoshoz vezette az édesany­ja, mert megint fájt állítólag a gyermek feje. Itt több van, mint szülői gondoskodás. A látszat az, hogy a gyermek orvosi keze­lés lehetőségével megszabadul a tanulástól. A szülő pedig, ha kell, ha nem, jogos vagy jogtalan, jár az orvoshoz és biztosítási jogosságára hivat­kozik. Nem gondol arra azonban, hogy szimuláló fia miatt feleslegesen terheli az amúgy is igen elfoglalt or­vost, herdálja a receptre ki­váltott gyógyszert és elveszi az idejét azoknak, akik való­ban betegek és a gyógyításra rászorulnak. Ha az ilyen, túl­ságosan gondos és az egészsé­gét az orvos útján feleslege­sen ápoltatok száma keve­sebb lenne, az SZTK-betegek és az orvosok helyzete lénye­gesen megjavulna. — M-né — A nagykőrösi szőlőhegyek­nek a Szabadság Termelőszö­vetkezet használatában levő részei általában jó borokat te­remnek. Különösen a Kálmán- hegyi rész. Ez évben is — ke­vés kivételtől eltekintve — jó termésre van kilátás, annak ellenére, hogy a téli fagyok igen sok kárt okoztak. Ezidáig. mivel az időjárás igen kedve­ző volt. a legveszélyesebb sző­lőbetegség, a peronoszpóra sem jelentkezett. Most azonban az elmúlt na­pi esőzések után várható a be­tegség nagyobb mérvű megje­lenése. Termelőink nagy része számított erre. és már kétszer- háromszor permetezte szőlőjét. A permetezések minőségével viszont sokszor baj van. Van­nak, akik csak vaktában per­meteznek, érthető aztán, hogy a munka nem is eredményes. Ennek oka, hogy sokan nincse­nek tisztában azzal, mit. miért és hogyan kellene helyesen csinálni. Jellemző, hogy vala­mennyi termelő másként keve­ri az anyagot, másként locsol, és mindegyik meg van győződ­ve arról, hogy úgy a legjobb, ahogyan ő csinálja. NéÉáíiy szaktanáccsal szeret­nék szolgálni ezzel kapcso­latban. A szőlőperonoszpóra a belső gomba-betegségek közé tarto­zik, ami azt jelenti, hogy my- céliuma a zöld növényrészek, jelen esetben a szőlőlevél és fürt belsejében élősködik. A betegségnek ez az időszaka az olajfoltok megjelenésével ész­lelhető. A később letrörölhetet- len lisztszerű bevonat, a „vi­rágzás” nem más, mint a gom­ba szaporodó szerveinek, spó­ráinak tömkelegé, amelyek leg­inkább a levél fonákján fej­lődnek ki, s onnan a szél és a víz (harmat, esőcsepp) segítsé­gével elszaporodnak. A gomba kifejlődéséhez a spóráknak a légzőnyílásokon keresztül a sejtek közé kell jutniuk a levél felső részén. A légzőnyílások­ból nagyon kevés van. a leve­lek fonákján annál több talál­ható. ^ Nos, a peronoszpóra éppen ezért mindig a levél fonák­ján levő szellőző nyílásokon keresztül jut be a sejtek közé. és a fertőzés minden esetben a levelek fonákján kezdődik. Nagyon fontos tehát, hogy a parmetlevet elsősorban a leve­lek fonákjára juttassuk. Mivel a peronoszpóra belső gomba, az ellene való védeke­zés csak akkor lehetséges, ha az megelőző jellegű. Mire a gomba a levél fonákján kifej­tené, a sejtek közé hatoló my- céliumát. akkorra ott kellene lenni a levél fonákján a véde­kező anyagnak, hogy elpusztít­sa az éppen kifejlődő gomba­kezdeményt. A sejtek közé behatolt gomba ellen nem tu­dunk már védekezni, a szőlő­növénynek a perzseíési veszé­lye nélkül. Tehát mindig ak­kor kell permetezni, amikor a betegség megjelenése várható. Ez az esőt követő meleg napo­kon várható. (Az esedékes idő­szakot a Kálmán-hegyen felál­lított peronoszpóra előrejelző állomás mindig közli.) A peronoszpóra elleni véde­kezés legjobban bevált anyaga a réz. amelyet rézgálie alakjá­ban pei'metezünk vagy poro­zunk, a levélre vagy a fürtök­re. A rézgálie azonban önma­gában megperzselné a szőlőt is, ezert mésszel közömbösítjük, vagyis annyi meszet adunk hozzá, hogy a szőlőt ne per­zselje, de a gombát feltétlen elpusztítsa. Ahhoz, hogy ezt elérjük, egy kiló rézgálichoz egy kiló jó minőségű oltott meszet kell adni. A jő permetezés lényege te­hát a szakszerűen kevert anyaggal időben végzett per­metezés, amelyet elsősorban a levelek fonákjára alkalma­zunk. A Szabadság Termelőszövet­kezet közössége és vezetősége biztosítja a szükséges rézgáli- cot és meszet, megkívánja azonban, hogy a termelők a permétezést szakszerűen vé­gezzék el. Munkájuk csak így lesz eredményes, csak így vár­hatunk jó termést. Földvári Sándor GYERMEKSZAJ Felnőttel és gyermekkel akaratlanul előfordul, hogy mondatszerkesztés közben nem találja a helyes szava­kat, s ez olykor derűre ser­kenti a hallgatót, máskor pe­dig bosszankodni kell rajta, mert „elszólta magát”. Leg­főképpen előfordul az ilyen eset tanulókkal. A mondatok értelmes szerkesztése nehezen alakul ki, főleg a kisebbek­nél és nagyon ügyelnie kell a tanító néninek arra, hogy a szavak ne csak megfelelő sorrendben helyezkedjenek el a mondatban, de azok odaü­lök is legyenek. Különösen érdekes egy-egy szóbotlás már a felsőbb osztályokban, ami­kor töbfj tantárgyat kell a növendékeknek tanulniuk. Feljegyzéseinkből ' mutatok be néhány ilyen érdekes ese­tet. Az egyik elsős tanuló, aki hetes „letörli a teremben aí összes tantárgyakat’’. Egy má. Kora tavasztól késő őszig fenyegeti termését a jégve­rés. Egész évi munkája pil­lanatok alatt megsemmisül­het! BIZTOSÍTSA még ma TERMÉNYEIT, szőlőjét, MGTSZ-tag a ház­táji szőlőjét, az Állami Biztosító nagykőrösi fiókjá­nál. sik: „Azt, amit a tyúk tojik, tojásnak nevezzük: ezt kodá­csolással jelzi, a kakas kuko­rékolással, a csirke pityegés- sel.” És, hogy teljesek legye­nek a kisebbek megállapítá­sai: „tavasszal a felnőttek és az állatok egyaránt a szabad­ba sietnek.” A felső tagozatban az egyes tantárgyi órákon is érdekes megállapítások születnek: „A Habsburg uralkodók minden erejüket a családjuk gyarapí­tására fordították.” Azt is megtudhattuk, hogy a „po­gány magyarok felvették a református vallást”. Vagy „A felfedezések következtében meggazdagodtak a tengermel- léki államok, mert élénk ke­reskedelmet folytattak a túl­világgal.” Ide tartozik az is, hogy a „gyarmat valamely államnak másvilágon elfoglalt területe”. Na és, hogyan nyilatkoznak meg a szülők egy-egy szülői értekezlet alkalmával? Pél­dául így: „Mióta kislányom az intőt hazahozta, én min­dennap inzultáltam.” Egy na­gyon gyenge felfogású tanuló szülője igy: „Az én kislányom olyan szellemes, mindjárt sir, ha valami bántja.” Ezek után senki ne csodál­kozzon. ha Tál Botvinnik fe­lett aratott győzelmét így rö­vidítjük: Botvinniket tálon vágták. Berényi István Célprémium a A mezőgazdasági szakem­berektől gyakran hallom em­legetni. hogy városunk ter­melőszövetkezetei között ed­dig még nem dőlt el az első­ség — ezt majd a betakarítás, zárszámadás mondja meg — de máris megállapítható, me­lyek közül kerül ki majd az első. 'Az egyik ilyen vetélytárs a Petőfi Termelőszövetkezet. A vezetőség a tsz-tagsággal va­ló gondos törődéssel is a jó munkára serkeni, s ezekben a serkentő eszközökben min­dig újabb és újabb utakat, módszereket keres. Ilyen a legutóbb kitűzött célprémium is. A legjobb növénytermelő üzemegység ezer forint ju­talmat kap a tsz vezetőségé­től. ha június I8-ig végez az aratás előtti növényápolási munkákkal. A száz százaléko­Petófi Tss-ben san gyomtalanított brigád* terület vezetőjének pedig 500 forint céljutalmat tűztek ki. Mindkét esetben a ter­melőszövetkezet tagjaiból alakítandó bizottság végzi majd az elbírálást és ítéli oda a jutalmat az arra rászolgá- lőnak. Az ötszáz vagy ezer forint nem egy óriási összeg, mégis érdemes érte vetélkedni. A verseny elbírálásakor a győztes üzemegységnek és brigádvezetőnek közvetlen anyagi hasznot jelent, de a termés betakarításakor meg­hozza a gyümölcsét a szövet­kezet minden egyes tagjának. Hiszen a versengés célja a szemveszteség nélküli aratás, betakarítás, és a minél ala­posabb kapálás, gyomtalaní­tás. S az eredmény csakis a nagyobb termés lehet! A TECHNIKA CSODÁJA Nffkem beszélhet akárki, nagy dolog a technika. Érte­ni nem sokat értek hozzá, de csodáit nap mint nap tapasz­talom. A legegyszerűbb dol­gok is elképesztenek: csodá- laha indít az egyszerű televí­zió, hogy a rakétáról ne is beszéljek. De a legnagyobb csodát mégis az írógépen ke­resetül tapasztaltam. Sok gyerek jár hozzánk a könyv­tárba. Nemcsak komoly ol­vasók, hanem a mamájukkal jövő kisebbek is. Pityuka is ilyen. Aranyos, szőke haja gyönyörűen bodo- rodik homlolcára, az égszín­kék szemek fölött. Nagyon szép kisgyerek, s ezt tudja is magáról: mindig gőgösen visszautasította közeledésem. Akárhogy próbáltam szívé­hez férkőzni, minden próbál­kozásom balul ütött ki. A szép, színes mesekönyv lát­ványa sem tudta édesanyja oldala mellől elcsalni, mint ahogy a beígért csokoládéval sem sikerült megkísértenem. Már-már le is tettem róla. hogy valaha is szorosabb ne­xusba kerülhetek vele. Be kellett érnem azzal, hogy köszön. Egyik nap azonban.. S itt jön a technika csodája. Háttal ültem az ajtónak, s vertem az írógépet nagy neki- keseredéssel. (Hogyne, ami­kor jelentést készít az em­ber ...) Nagy el gondolkodómban neszt hallottam magam mö­gött. önkéntelenül is hátra­fordultam. S ott állt Pityuka mögöttem, kissé féloldalasán, két lépésnyire. Mivel én úgy tettem, mintha észre sem ven­ném, a következő percben újabb fél lépést óvakodott elő­re... Mondjam tovább? Ma már, ha akarom, az ölembe is ül — de csak ha az írógép előttem van... Hála néktek, Mill és Kem- pelen! F. M. Mici'ifáJ&d L-** * » — MINDEGY HÁROM MÁ­ZSA földiepret értékesített idáig a Petőfi Termelőszövet­kezet a 800 négyszögölnyi földiepertáblájáról. Az ízletes gyümölcsért hatezer forint jö­vedelemhez jutottak. A táblá­ról még hozzávetőleg három mázsa termés várható. — GONDOSKODIK a Pe­tőfi Termelőszövetkezet a vá­ros lakóinak zöldség- és gyü­mölcsellátásáról. Eddig a helyi szabadpiacon 1292 csirkét ér­tékesített 35 000 forint érték­ben és 25 900 forint összegben zöldséget és gyümölcsféléket adtak el. Nem feledkeztek meg azonban a szerződési kötelezettségről sem, mert 18 000 forint összegű zöldsé­get és 9000 forint értékű baromfit adtak át a felvásárló vállalatoknak. — MEGÉRKEZETT az Arany János Tsz K—25 Zetor traktora a • munkgépekkel együtt. A sokoldalúan hasz­nálható erőgépet gondos be­járatással készítik elő az el­következő nyári és őszi mun­kákra. — A PEDAGÓGUSNAP al­kalmából hétfőn este a Petőfi Sándor általános iskola szülői munkaközössége megvendé­gelte a nevelőket. A kis ün­nepségen a pedagógusok ad­ták a műsort. FILMHÍREK Uj filmklub nyílt Párizsban, ahol szovjet filmeket és a né­pi demokratikus országok al­kotásait mutatják be. Az ünne­pi megnyitón Andrzej Wajda Nemzedékek című lengyel filmjét vetítették. Antwerpenben az 1959. év legjobb filmjének kijáró kriti­kusok diját Bondarcsuk Embe­ri sors című filmje nyerte el. Az egész világon ».agy érdek­lődést keltett a múlt évben le­zajlott moszkvai nemzetközi filmfesztivál. A Moszfilm stú­dióban az elmúlt hetekben fe­jezték be a Filmcsillagok talál­kozása Moszkvában című fil­met, amely a fesztivál érdekes eseményeit eleveníti fel. HA SÁRGÁBB SZÍNŰ ’ A LEGELÓGYEP Minél sárgább színű a le­gelőgyep, annál inkább szük­ség van az állatok kiegészító takarmányozására. A sárga szín ugyanis azt jelzi, hogy a korábban legelt füvek sar- jadzása csak kis fokú, ha pe­dig tiszta sárga a gyep, akkor gyakorlati értelemben nincs sarjadzás. Az ilyen legelőn az állat éhes marad és lesová­nyodik. Ha van rá lehető­ség, ilyenkor öntözzük a le­gelőket. — AZ UDVARÁBAN össze­gyűlt trágyát hatósági felszó­lításra -sem hordatta ki Kiss László, Aulich utca 16. szám alatti lakos. A szabálysértési hatóság száz forintra bírsá­golta. — MÁZSÁNKÉNT 240 fo­rint alá egész szezonban nem süllyed a borsó konzervgyári átvételi ára. Ez az ár kedve­zőbb a tavalyinál: A TÁRGYALÓTEREMBŐL Rab Rozália Gombai utca 3. szám alatti lakos idáig már négyszer volt büntetve. Leg­utóbbi büntetésének kitöltése után ez év januárjában sza­badult. Munkát azóta 6em vállalt, noha 22 éves, erős, egészséges, munkaképes. Köz- veszélyes munkakerülés bűn­tette miatt került a bíróság elé, ahol jogerősen három­hónapi börtönre ítélték. ★ i Hegedűs György Achim András utca 7. szám alatti lakost árdrágító üzérkedés miatt állították a biróság elé. Nevezett a nagykőrösi és ko­cséri baromfipiacon rendsze­resen felvásárolt csirkét és tyúkot, ezeket részben laká­sán, részben anyósánál meg- hopasztotta. majd Buda­pesten értékesítette. Hegedűs Györgyöt a bíróság háromho- napi börtönbüntetésbe ítélte A vádlott fellebbezett. Életrevaló-e a javaslat?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom