Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-08 / 134. szám
""k'Msriap I960. JÚNIUS 8. SZERDA Egyre több nyugtalanságot okoz Washingtonnak Eisenhower tokiói útja A japán főváros lakossága nagy tüntetésre készül Nyugati hírügynökségek jelentései azt bizonyítják, hogy már nemcsak Japánban, hakis hitei MINT A REUTER jelenti, 800 katonát irányítottak Lisz- szabonból Angola nyugat-afri- kai portugál gyarmatra. A gyarmati hadsereg megerősítésének oka: a portugál gyarmat- tartók a nemzeti függetlenségi harc fellángolásától tartanak. LI SZÍN MAN, Dél-Korea megbuktatott és külföldre szökött 85 éves elnöke „teljes orvosi kivizsgálásra" bevonult egy katonai kórházba. AZ INDIAI Ambalában öt személyt bíróság elé állítottak, mert összeesküvést szőttek Nehru miniszterelnök és több más meggyilkolására. A vád szerint az összeesküvőket Pakisztánból pénzelték. GINA LOLLOBRIGIDA, a világhírű olasz filmszínésznő hétfőn férjével és kisfiával együtt a kanadai Torontóba költözött. Lollobrigida úgy döntött, hogy kanadai állampolgár lesz, mert az olasz kormány nem adta meg a filmszínésznő férjének az olasz állam- polgárságot. A KÖZÉP-OLASZORSZÁGI Reiti közelében levő Antrodo- co falu határában 3000 ihivő jelenlétében tartott szabadtéri istentiszteleten súlyos tömegszerencsétlenség történt. Egy faemelvény, amelyet a későn érkezők zsúfolásig megtöltöttek, összeroskadt és, a mellette levő 10 méteres mélységbe zuhant. A.szerencsátlensógnak.40- sébtfeüTt áldozata van, köztük három állapota súlyos. nem az Egyesült Államokban is növekvő nyugtalanságot okoz Eisenhower közelgő tokiói látogatása. WASHINGTON Herter amerikai külügyminiszter kedden a szenátus külügyi bizottsága elé állt, hogy válaszoljon a következő kérdésre: tanácsos-e az elnöknek most Japánba mennie? Valószínűleg vita lesz majd arról, nem lenne-e helyes elhalasztani a látogatást. Fulbright szenátor, a bizottság elnöke egy korábbi nyilatkozatában javasolta, hogy „talán okosabb lenrte, ha az elnök tanulmányozná a látogatás őszre történő elhalasztását". Aiken szenátor szerint a döntést a japán kormányra kell bízni, mert az biztosan tudja, hogy a helyzet megengedi-e a látogatást, vagy nem, azaz kézben tudja-e helyzetét vagy nem. Mint ismeretes, a japán kormány kedden ismételen kijelentette, hogy nem szándékozik megváltoztatni elhatározását. Mansfield szenátor hangoztatta, hogy „nyugtalanítja Eisenhower látogatása”. A szenátus külügyi bizottsága egyébként kedden vitatja meg az új japán—amerikai katonai szerződést. A Newsweek című lap azzal próbálja megnyugtatni a kedélyeket, hogy Eisenhower látogatásának lemondása rendkívül káros lenne az Egyesült Államok tekintélyére, de az „.sem lehetetlen, hogy a Kisi-kdWilSny bukását okozná. TOKIÓ Japánban folytatódik a tiltakozás a japán— amerikai katonai szerződés és Eisenhower látogatása ellen. A japán diákok radikális csoportja bejelentette, elhatározták,- hogy 500 000 emberrel felvonulnak a repülőtérre, s így próbálják megzavarni az elnök érkezését. Mint ismeretes, Tokió lakossága, a haladó társadalmi fs szakszervezetek is tüntetésekre készülnek. A japán fővárosba máris megérkezett az amerikai kémszolgálat nyolc embere, hogy megszervezze a biztonsági intézkedéseket. A kormány garantálta az elnök biztonságát. de — mint a jelek mutatják — nyilvánvalóan aggódik. LONDON Az angol sajtót is élénken foglalkoztatja a japán—amerikai katonai szerződéssel szemben kialakult tiltakozási kampány, a Quardian rámutat, hogy „a japán parlament szocialista képviselőinek lemondása figyelemre méltó tiltakozásnak tekinthető”. A Times szerint szükséges lenne Eisenhower látogatásának lemondása. „Lehetséges — írja a lap —. hogy az ellenségesség kifejezése még veszélyesebb méreteket ölt’“. MANILA Az egyik legnagyobb Fülöp- szigeti szakszervezet, melynek 400 000 tagja van,.bejelentette, hogy június 14-én, Eisenhower megérkezésének napján békés tüntetést szervez az Egyesült Államok manilai nagykövetségének épülete előtt. Valószínű — hangzik az UPI jelentése, hogy a kormány megpróbálja a tüntetést megakadályozni. Tovább szélesedik a sztrájkmozgalom Franciaországban A degaulleista uralom két esztendeje alatt még soha sem volt ennyire feszült a szociális helyzet Franciaországban, mint jelenleg. Ezen a héten a francia dolgozók milliói vesznek részt a bérharcban, s nap mint nap újabb munkástömegek kezdenek sztrájkba. A pünkösdi ünnepek alatt Mar- seille-ben nem közlekedtek az autóbuszok, hétfőn a Mont Blanc alagút fúrásának francia szkaszán dolgozó 300 munkás hagyta abba a munkát. Kedden a francia fővárosban az autóbuszok vezetői és kalauzai újra kezdték a sztrájkot. Két hétre elosztva az ország minden vegyigyárában munkabeszüntetést rendeznek a munkások. Csütörtökön a vasasok következnek, pénteken 1 300 000 állami alkalmazott sztrájkol 24 órán át. Isztanbuli diákok tüntetnek az új rendszer mellett A 68 török tartomány kormányzói már gyülekeznek Ankarában, hogy megünnepeljék a Menderesz-kormány megdöntését és hűséget fogadjanak a Gürsel-rendszfer- nek. Mint az UPI jelenti, a tartományi kormányzók kedden megkoszorúzzák Kemal Atatürk sírját. Gürsel tábornok, ideiglenes államfő és miniszter- elnök hétfőn este első ízben fogadta a diplomáciai testület vezető képviselőit. Az AP jelenti, hogy Ankarában hétfőn ünnepélyesen fogadták azt a 20 gépkocsiból álló autókaravánt, amelyen a Gürsel mellett tüntető Isztanbuli egyetemi» hallgatók érkeztek, hogy a fővárosi fiatalok egy csoportjával együtt országos ünneplő körútra induljanak. Korszerű, új egészségház épült Gyomron. Augusztus 20-án adják át rendeltetésének mai nap I960, június 8., szerda, Medárd napja. A nap kél 3.48 órakor, nyugszik 19.39 órakor. A hold kél 18.15 órakor, nyugszik 3.11 óralcor. V.árható időjárás ma estig: növekvő felhőzet, sokfelé — elsősorban nyugaton — záporeső, zivatar. A nappali felmelegedés kissé csökken. Várható legmaga- sakk nappali hőmérséklet 25 fok körül. — HOLNAP reggel tartja ülést, a Nagykőrösi Városi Tanács végrehajtó bizottsága. A napirenden a III. negyedévi munkaterv összeállítása, a május 15-én megtartott tanácstagi pótválasztás eredményéről szóló beszámoló és a népi ülnökök újjáválasztása szerepel. — JUN1ÁLIS bált rendezett Gyálon vasárnap a legeltetési bizottság. A vendégeket birkapörkölttel várták, a mulatság reggel öt óráig tartott. — 1500 HEKTOLITER mustra kötött szerződést a gerjei pincészettel a ceglédi Táncsics Tsz. — ÖNTÖZŐ AUTÓT vásárolt a nagykőrösi tanács a város köztisztaságának megjavítása érdekében. Az autó néhány napon belül munkába áll. SEGÍTENEK a termelőszövetkezetekben a középiskolások. A nagykőrösi és a ceglédi gimnazisták az évzáróig tartó szünet eddigi néhány napján is több alkalommal dolgoztak már a helyi tsz-ek földjein. a televízió mai műsora: 18.40: Színfoltok Kínából. 19.00: Lorraine Hansberry: A napfény nem eladó. Színmű 3 felvonásban. Közvetítés a Petőfi Színházból. Mihail Solohov: FELTORT UGAR REGÉNYKÉSZLET (7) — Tizenketten. Ezek azasz- szonyok tisztára olyanok, akár a birkák: ahová egy elindul, csapatostul, odamegy a többi is. Néha egy nyavalyás birka maga után csalja az egész nyájat... Még mi is hajlottunk az Usztyin szavára és szénakaszálás idején nekiláttunk ünnepelni, az ördög vigye el! Usztyin kedélyesen felnevetett. — Már megint én vagyok a hibás? Ne énrám kend a mások hibáját, te szakállas. Az asszonyok elmentek a templomba — hát tehetek én róla? Atamancsukova anyó meg egy falubeli öregasszony térítette le őket a helyes útról. Már hajnalban idejöttek hozzánk a szállásra és agitálni kezdtek köztük! Ma szent Glikerija nagy vértanú ünnepe van. ti meg asszonyok, kaszálni akartok; nem féltek az istentől? ... Nos hát le is beszélték őket. Én meg azt kérdeztem az öregasszonyoktól: miféle Glikerija az? Csak nem Nagulnova? Mert az csakugyan nagy vértanú: egész életén át kínlódik hol evvel, hol avval... Erre felháborodtak az öregasszonyok és megrohamoztak! Ataman csukova anyó még a botját is' rám emelte, meg akart ütni, de hálistennek idejében félreugrottam, mert különben olyan bóbita volna a homlokomon, mint egy holland libának. Erre aztán a mi asz- szonyainfc csimpaszkodtak belém, akár bojtorján a . kutya farkába, alig tudtam valahogy lerázni őket... Mért vagyok én ilyen boldogtalan? Sehogy sincs máma szerencsém. Látjátok, jó emberek, egy délelőtt sikerült összevesznem a vénasszony okkal is. a mi asz- szonyainkkal is, az elnökkel is, meg évvel az ősz szakállú Gorgyejiccsel is. Ehhez érteni kell. — É-é-értesz is hozzá! Ezért a tudományért nem kell a szomszédba menned. Gyermekkorod óta folyton összetűzöl mindenkivel, akár egy verekedős kokas. De — jusson eszedbe a szavaim — a verekedős kokasnak mindig csupa vér a taréja..; — mondta figyelmeztetően Oszet- rov. De Usztyin már oda se figyelt. Kihívó, bátor tekintetével Davidovra nézett és így folytatta: — De az agitátorokhoz szerencsénk van máma: gyalog is jönnek hozzánk, meg lóháton is... Ha volna a közelben vasút, még ronaton is robognának ide! Csakhogy neked, elnök, a mi vénasszonyainktól kellene megtanulnod, mi az igazi agitáció. ... Idősebbek, ravaszabbak nálad, tapasztalatuk is több van. ők halkan beszélnek, kedvesen, udvariasan igyekeznek meggyőzni másokat, így aztán el is érik, amit akarnak. Ők nem vallanak kudarcot! De hogy jársz el te? Még ide sem értél a szálláshoz, máris az egész határ hallatára ordítottál: „Mért nem dolgoztok!” Hát ki bánik így a néppel a mostani világban? A nép a szovjethatalom alatt elővette a ládából a büszkeségét és nem szereti, ha kiabálva támadnak rá. Egyszóval semmiféle piszkálgatást sem kedvel, elnök! Meg az igazat megvallva, a kozákokra régebben• a cári időkben se nagyon ordítoztak az atarná- nok — nem merték megsérteni az öregeket. Ideje volna már. megértened, neked is, Nagulnovnak is. hogy ma más idők járnak és a régi rossz szokásokat félre kell dobni ... Azt hiszed, beleegyeztem volna, hogy kaszá'jak, ha le nem csillapodsz? Fészkes fenét! De fékezted magad egy kicsit, kedvességre váltottad a dühödet, hajlandó voltál kártyázni velünk, értelmesen beszéltél, így hát én meghajtok előtted! Szép szóval elboldogulsz velem, én mindenre hajlandó vagyok: kártyázni is, kazlat rakni is. Davidov, aki figyelmesen hallgatta Usztyint, az önmagával való elégedetlenség keserű érzését tapasztalta és szörnyen bosszankodott magára. Lehet, hogy egyben-más- ban igaza van ennek a rendkívül fürge kozáknak. Abban legalábbis igaza van, hogy őneki, Davidovnak nem lett volna szabad szitkozód ássál és kiabálással kezdenie, amikor megjelent a brigádban. Ezért is vallott kudarcot eleinte, ahogy Usztyin célzott rá. Hogyan történhetett meg, hogy nem tudta türtőztetni magát? És Davidov minden csűrés-csavarás nélkül kénytelen beismerni magában, hogy észrevétlenül elsajátította Nagolnovtól az emberekkel való goromba bánásmódot, ledobta a kantárt — ahogy Andrej Razmjotnov mondaná — és lám ez az eredmény: maró gúnnyal azt tanácsolják neki, hogy vegyen példát holmi vénasszonyoktól, akik óvatosan, behízelgőn bánnak az emberekkel és sosem sülnek fel, mindig elérik céljukat. Mindez napnál világosabb. Nyugodtan kellett volna odamennie a szálláshoz, nyugodtan beszélnie és meggyőznie az embereket, hogy nem helyén való most az ilyen ünnepi hangulat, ő meg rájuk ordított, sőt, volt olyan pillanat, amikor kis híjján megtáncoltatta a korbácsot is. Egy röpke pillanat alatt semmivé tette volna a kolhoz megteremtésében végzett egész munkáját, pedig ezért talán még a pártkönyvét is le kellett volna tennie a kerületi bizottság asztalára. Ez már valóban szörnyű katasztrófa lett volna az életében! . Davidov pusztán arra a gondolatra, hogy mi történhetett volna vele, ha nem embereli meg magát idejében, fázósan megrándította a vállát és egy pillanatra úgy érezte, hogy dermesztő hideg kúszik végig a hátán ... Kellemetlen gondolataiba teljesen belemerülve, merőn bámulta a ponyván szétdobált kártyalapokat és valahogy eszébe jutott, hogy a polgárháború idején szenvedélyes „huszonegyező” volt és azt gondolta: „Befuccsoltam! Tizenhatra ráhúztam még legalább tízet, ez tény!” Nem valami kellemes volt beismernie zabolátlanságát, de mégis talált magában any- nyi bátorságot, hogy ha nem is minden belső ellenállás nélkül, azt mondja: — Csakugyan nem kellett volna így kitátanom a számat, ebben igazad van, Usz- tyin! De hát nagyon bosszantott, hogy nem dolgoztok, ezt beláthatod. Meg aztán te se suttogva beszéltél velem. Persze, megegyezhettünk volna veszekedés nélkül is. No de elég erről ennyi! Menj, fogd be a szekérbe a legszálajabb lovakat, te meg Nyecsajev, egy másik megfelelő párt — ebbe a kocsiba, ni! — Indulsz az asszonyok után? — kérdezte leplezetlen csodálkozással Usztyin.^ — Eltaláltad. Megpróbálom rábeszélni az asszonyokat, hogy dolgozzanak ma is egy kicsit. — De szót fogadnak-e neked? — Majd meglátjuk. A rábeszélés nem parancs. — No, segítsen a jó isten meg a csesztohovai isten anya! Ide hallgass, elnök, vigyél magaddal engem is! Jó? — Davidov habozás nélkül beleegyezett. — Menjünk. De segíteni fogsz rábeszélni az asszonyokat? Usztyin mosolyra ráncolta a hőségtől kicserepesedett száját. — Majd segít a helyettesem, okvetlenül magammal viszem! — Miféle helyettesed? — Davidov értetlenül pillantott Usztyinra. Usztyin szótlanul, ráérősen odament a szálláskocsihoz és egy rakás kaftán alól kihúzott egy vadonatúj, hosszú ostort, amelynek a nyele végén díszes szíjbojt volt. — Ez az én helyettesem. Megfelel? Borzasztó meggyőzően tud beszélni! Ha ez elkezd süvíteni, rávesz és rábeszél mindenkit. Nem számít, hogy sete vagyok! Davidov elkomorodott. — Hagyjad ezt! Nem engedem, hogy egy ujjal is hozzányúlj az asszonyokhoz, de a te hátaddal szívesen megkóstoltatnám ezt a helyettest! De Usztyin csak gúnyosan hunyorgott. — Az egyszeri apó is szívesen megkóstolta volna a barátfülét, de megette a kutya a túrót... Nekem, mint a polgárháború rokkantjának megvan ez a kedvezményem, az asszonyok meg csak kövérebbek és békességesebbek lesznek a veréstől, a magam feleségéről tudom. Kit kell hát verni? Világos dolog — az asszonyokat! Mit félsz? csak kettőnek-háromnak kell odacserdíteni amúgy istenesen, a többit aztán mintha felkapta volna a szél, egy pillanat alatt a szekéren teremnek! Mivel a beszélgetést befejezettnek tekintette, elővette a szálláskocsi alatt hányódó kötőfékeket és indult a halomra, hogy megfogja a lovakat. Utána sietett Nyecsajev meg a többi kozák is, Oszet- rov kivételével. — Hát te miért nem mégy kaszálni, Tyihon Gorgyejics? — kérdezte Davidov. — Szeretnék egy pár szót szólni Usztyin dolgában. Lehet? — Tessék. — Ne haragudj erre a bolondra, az istenre kérlek! Egészen megbokrosodik, akár a ló, ha a farka alá kerül a farhám — kezdte kérő hangon Oszterov. De Davidov félbeszakította. — Egyáltalán nem bolond az, hanem a kolhoz-élet nyílt ellensége. Az ilyen ellen kíméletlenül harcoltunk és fogunk is harcolni! — Ugyan, dehogy is ellenség! — kiáltott fel meghök- kenve Oszetrov. — Mondom, hogy egészen kikéi magából, • ha megharagszik, ennyi az egész! Kicsi kora óta ismerem és amennyire emlékszem, mindig ilyen töviskes természete volt. Az öregeink a forradalom előtt engedetlenség miatt rengetegszer megverték a községi gyűléseken. Úgy megverték, hogy se ülni, se feküdni nem tudott, de — falra borsó! Egy hétig félretartva hordta a fenekét, de aztán kezdte megint elölről a régit, nem nézett el senkinek semmit, mindenkiben csak a hibát kereste, mégpedig milyen buzgalommal kereste! Akár kutya a bolhát! De miért volna a kolhoz ellensége? A gazdagoknak világéletében szálka volt a szemében és csak látnád, hogyan él! A viskója oldalra billent, majd összedűl, az egész gazdasága egy tehénke meg egy pár rühes birka, pénze pedig sosem volt. Az egyik zsebében egy bolha pányván, a másikban egy tetű láncon — ez az egész vagyona! A felesége meg beteg* legyengítette a sok gyermek, elcsigázta a nyomor ... Lehet, hogy ezért is acsarkodik mindenkire. Te meg azt mondod — ellenség. Csak jár a szája, de nem ellenség. — Nem rokonod? Miért fogod pártját? — Épp az a baj, hogy rokonom: unokaöcsém. (Folytatjuk)
