Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08 / 134. szám

1960. JUNIUS 8. SZERDA KST HEGYEI k/Űrlap A TARTALMI MUNKA MEGJAVULÁSÁVAL EGYÜTT NŐTT A HALLGATÓK LÉTSZÁMA IS A KESZ-oktutíís wnvffyvi tupasatala itti A nyersanyagraktárban _ mondjuk — ugyanannyi húst, lisztet, krumplit, zsírt, sót, paprikát és egyebet mérek ki a konyhák számára. Az egyik szakács megfelelően szeleteli, pácolja, fűszerezi az ételt és az ebédelők elégedetten, jól- lakottan kelnék fel az ízlése­sen megterített asztaltól. Agyukban ott lüktet a kíván­ság: „ide máskor is eljö- vünkr’ A másik konyhán ellenben rágós a marhahús, ragacsos a tészta, rosszul tisztított, félig nyers vagy pedig agyonfőtt, zavaros péppé hígul a körí­tés. A felszolgálás akadozik, az abrosz pecsétes. A vendé­gek unják a helyet, elmara­doznak, „lemorzsolódnak”. Pedig a felhasznált alap­anyagokat egyformán kapták meg a konyhák. Kicsit hosszúra nyúlt a be­vezető hasonlat, amellyel a KISZ Pest megyei szerveze­teinek oktatási munkáját sze­retnénk értékelni. A számszerűség olyan érde­kes tényt mutat, amelyre nem volt példa a megelőző esz­tendőkben. A világ térképe előtt, a VII. pártkongresszus anyagát tanulmányozó olvasó­körökben, s az ifjúsági aka­démiákon menet közben a hallgatók száma megnövek'e- dett — majdnem másfélezer­rel — ahelyett, hogy a ko­rábbi évek gyakorlata szerint a vezetőknek a lemorzsolódás ellen kellett volna küzdeniük. Annak ellenére, hogy né­hány gyengébben vezetett po­litikai kör és A világ térképe előtt című oktatási forma is felbomlott az évad során, a megyében átlagosan véve ezekben az oktatási formák­ban is megnőtt a hallgatók száma. Kétségtelen hogy a világpo­litikában és a rakétatechnika fejlődésében is rendkívüli ese­ményekre és hónapokra pil­lanthatunk vissza. A máskor közömbös, minden mindegy­emberek agya is megnyílt, mert mindenki érezte, hogy rendkívüli, történelmi ese­ménysorozat bevezető perceit éljük. A fogékonyabb, érdeklődő, mozgékonyabb ifjúság részé­ről szinte természetesnek is nyilváníthatnánk a megnöve­kedett tudásszomjat, a kielé­gítésre váró kíváncsiságot az űrhajózás problémái, a raké­tatechnika ugrásszerű fejlő­dése, a mezőgazdaság gépesí­tése, az automatizálás és ezek­kel az új, nagy horderejű fel­fedezésekkel kapcsolatos po­litikai erőviszonyok iránt. Az élet, a fejlődés, az ese­mények teletömött éléskam­rája tehát a legkitűnőbb nyersanyagot mérte ki ebben az oktatási évadban. A kérdés most már csak az, hogyan bántak vele, hogyan „szakácskodtak” vele megye- szerte a KISZ propagandis­tái? A megyei és járási pártbi­zottsággal való együttműkö­dés hasznosnak és termé­kenynek bizonyult. Igen sok tapasztalt, a propagandamun­kában otthonos elvtáfsat és pedagógust sikerült a KISZ- nek megnyernie az előadói gárda erősítésére. örvendetes jelenség nz is, hogy az ifjúság oktatását ve­zető előadók között nagv számban vannak főiskolát, technikumot végzett és érett­ségi bizonyítvánnyal rendel­kezők. Ez nyilvánvalóan ma­gasabb színvonalat jelent és tágasabb horizontot biztosít anélkül, hogy ezzel lebecsül­nék az élettapasztalatok tő- iskoláján és érettségijén dip­lomát szerzett egyszerű mun­kások és parasztemberek sza­vának jelentőségét a KISZ- fiatalok nevelésében. Termékeny kezdeménvezés volt az is. hogy a meg vei konferenciák résztvevőit ko­moly szakmai és politikai fel­készültséggel rendelkező elő- adók tájékoztatták a legfon­tosabb kérdésekről. A politi kai körök megyei propagan­distáit a megv»i és a tanácsszervpk vezetői ké­szítették elő feladatukra. A Az új termelőszövetkezetek kezdeti nehézségei az új szö­vetkezetek fokozatos megerő­södése, a falusi ifjúság egy ré­szének a városba való vándor­lása, az egyéni gazdák lányai­nak és fiainak külön problé­mái mind-mind megmagyaráz­zák, hogy miért volt nehezebb a parasztfiatalok oktatásának megszervezése, mint az egysé­ges, jól szervezett közösségen belül, az üzemekben, vagy az iskolákban. Megmagyarázzák, de teljesen mégsem indokolják, mert a gyengébb eredmény egyúttal kevesebb törődést is takar. Pe­dig a legjobb erőket általában a leggyengébb pontokon szok­ta harcbavetni a jó had vezető­ség. Erről egyébként tanácsko­zott és határozatot hozott a KISZ megyei bizottsága. Jobb ízűén megfőzni, ízlé­sesebben, vonzóbban tálalni a szellemi táplálékot a falu ifjú­sága számára is. Ez a jövő évi oktatási évadban a KISZ- szervezetek legfontosabb, alapvető feladata. Mert az el­múlt évadban már bizonyítot­ták, hogy „nyomon vannak” az ifjúság oktatásának kiszéle­sítésében. Déry Károly világ térképe előtt körök me­gyei konferenciájára pedig meghívták előadóként a Cseh­szlovák kultúra tájékoztatási osztályának vezetőjét, a Ma­gyar Ifjúság című lap Indiá­ban járt szerkesztőjét, a Kül­ügyminisztérium egyik mun­katársát, aki az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági viszonyainak isme­retében a legjáratosabb. A megfelelően felkészült pro­pagandistáknak sikerült tehát közelebb hozniok a marxiz­mus—leninizmus tételeit a va­lósághoz, a mindennapi, az egyszerű életben felbukkanó feladatokhoz és történésekhez. A budai járási KlSZ-bizott- ságon például úgy vezették az előadói konferenciákat, mint­ha azonnal, közvetlenül az if­júságnak beszélnének a té­makörről. A végén pedig az előadással kapcsolatosan külön megbeszélték a pedagógiai és módszertani kérdéseket s ta­pasztalatokat is. A ceglédi já­rásban a párt-végrehajtóbi­zottság minden tagja részt vesz j a fiatalok oktatásában. A megyei és a járási párt­szervek példája nyomán az üzemi és falusi pártszervezetek vezetői is alaposabban foglal­koztak, többet törődtek a fia­talokkal ebben az oktatási évadban. Az évadzáró jelentés — ame­lyet a KISZ Pest megyei bi­zottsága készített — szűksza­vúan azt mondja, hogy a „tar­talmi munka megjavulásával együtt jelentkezett a hallgatók létszámának növekedése is.” Ahol többen folytatták a ta­nulást, mint amennyien évad­nyitókor elkezdték, ott minde­nütt rábukkanunk a szórakoz­tatva tanítás különböző ügyes formáira is: Egy-egy kérdés megbeszélésekor például a té­ma mélyebb és alaposabb meg­ismerését szolgáló filmet vetí­tettek vagy az oktatás után műsoros klubestet, sportverse­nyeket szerveztek és ahol van televízió, ott a fiatalok együtt nézték meg a műsort. A hallgatóság száma főleg az üzemekben és a diákszerve­zetekben . szaporodott. Nagy öröm ez, de még nem teljes, mert a parasztfiatalok viszont kevesebben tanultak az idén, mint ahogy a foglalkozás sze­rinti adatokban számbelileg képviselve vannak. NEMZETKÖZ! PALYAZATOKONf VESZNEK RÉSZT MAGYAR ÉPÍTÉSZEK A magyar építészmérnökök rendszeresen részt vesznek nemzetközi építészeti tervpá­lyázatokon. Legutóbb a Tu­nisz városrendezési tanul- j mánytervének megszerkeszté- i sére kiírt pályázatra mintegy; 15 magyar mérnök nevezett í be és 34 ország 615 építé- i szével veszik fel a szellemi i versenyt. A napokban zárult i egy újabb nemzetközi pályá- i zat jelentkezési határideje, i eszerint Spanyolországban j Malaga környékén egy Elvi-; ria elnevezésű lakóövezet te- í rületének rendezésére kell \ tervet készíteni. Ennek meg- ' szerkesztésére a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat­nál, Brenner János és Vidos Zoltán építészek vezetésével, két mérnökbrigád alakult. A Nemzetközi Építőművész Szö­vetség — amelynek Magyar- ország is tagja — most érde­kes írországi pályázatot hirde­tett meg. A dublini egye­tem könyvtárának bővítésére kell olyan épület tervét elké­szíteni, amely a -modern épí­tészeti irányzatot a XVIII. századbeli stílussal össz­hangban valósítja meg. Az új pályázat végső nevezési határideje augusztus 31., de máris többen érdeklődtek a részi etekről a Magyar Építő­művészek Szövetségében. Üj otthonba költözik Kókán Bánáti Béla iskolaigazgató. A kctszoba-összkomfortos igazgatói lakás a közeljövőben készül el (Gábor Viktor felv.) Megkezdődött az eperszüret és az export Megkezdik a szentendrei múzeum épületének felújítását A szentendrei múzeum a jövő héten bezárja kapuját, mert a Műemléki Felügyelő­ség megkezdi hajlékának szakszerű felújítását. Az 1793-ban épült copf stílusú épület egyik legjellegzetesebb műemléke Szentendrének. Annak idején szerb iskola céljaira épült, majd falai között nyílt meg az ország első szerb tanítóképző intéze­te. A múzeum 1951-ben kapta meg és azóta megtöltötte he­lyiségeit azokkal az értékes leletekkel, amelyek a város ódon házaiból és a környék­ből kerültek napfényre. Az emeleti helyiségekben évek óta a szentendrei mű­vésztelep kiállításait rende­zik. Az épületet eléggé megviselte az idő és bizony, alaposan ráfér már a tataro­zás. A felújítás tervei elké­szültek, a cél az, hogy a mű­emlék visszakapja eredeti for­máját. Eltávolítják tehát ró­la azokat a későbbi korokban készült elemeket, amelyek kivetkoztették eredeti jellegé­ből. így a jelenlegi ablakke­reteket is kicserélik és visz- szaáliítják az udvar hajdani árkádjait. A munkálatokra a Műemléki Felügyelőség száz­ezer forintot fordít, mivel azonban házilag végzi el, eb­ből a pénzből lényegesen na­gyobb értékű eredményt kap, mintha vállalatnak adná a munkát. Jelenleg a szentend­rei püspöki templom felújí­tási munkálatai folynak, de hamarosan befejeződnek, és a kis város látogatói zavartala­nul gyönyörködhetnek a neve­zetes műemlék eredeti szép­ségeiben; Mikor vette át a földműves­szövetkezet az első nagyobb té­tel epret? Ez iránt érdeklő­dünk megyénk egyik legna­gyobb epertermelő vidgke. a szentendrei sziget minden köz­ségében felvásárló telepet tar­tó Tahitótfalui Földművesszö­vetkezetnél. — Tulajdonképpen hétfőn — válaszolja Czenki Teréz, a földművesszövetkezet felvásár­lási üzemágvezetője. Vasárnap ugyan már szórványosan je­lentkeztek nálunk a termelők, de még nem hoztak komolyabb mennyiséget. Hétfőre annál több eper piroslott a ládákban minden felvásárló telepünkön. Vagyis hétfő volt az első eper- felvásárlási nap és mindjárt 11 mázsát vettünk át. Kedden mintegy 15 mázsára szökkent az átvett eper mennyisége. Holnap, azaz szerdán már ex­portra vásárlunk és a belföl­divel együtt előreláthatlólag 20 mázsán felül lesz a forgal­munk. — Mit fizet a szövetkezet az eperért? — A belföldi felvásárlói ár e pillanatban 16. 12 és 7 forint, minőség szerint. Az exportepe­rért holnap kilónként 15 forin­tot fizetünk. — Milyen termés várható? — Körülbelül olyan, mint tavaly. Lehet, hogy valamivel több, lehet, hogy valamivel kevesebb. Nagyobb ingadozás­ról azonban nem beszélhetünk. Minőségileg az idén is jó a termés. — Mégis, mennyi eperre szá­mítanak? — A jelek azt mutatják, hogy legalább 25 vagon epret vásárolunk fel az idényben. Persze, nemcsak a Szentend­rei-szigeten, megyénkben má­sutt is jó lesz az eperszüret. Az első exportszállítmány Tábor- falváról indult el kedden. Re­pülőgépen utazik a magyar eper Stockholmba, szerdán reggel pedig Helsinkibe. És a napokban ugyancsak Tábor- falváról hűtővagonban indul Nyugat-Németország felé. (szc) Nyáron iskolákat, télen üdülőket rendeznek be a termelőszövetkezeti könyvelők továbbképzésére A termelőszövetkezetek számviteli gazdálkodásának to­vábbfejlesztésére a Földműve­lésügyi Minisztérium nem egé­szen egy év alatt több mint négyezer könyvelő részére ren­dez tanfolyamokat. Nyáron a szabadszállási traktorosiskola és a mezőgazdasági techniku­mok, télen fűthető üdülők épü­leteit veszik e célra igénybe. A már termelőszövetkezetben dolgozó, de képesítés nélküli könyvelők háromhónapos, a gépesített, de mezőgazdasági tapasztalatokkal nem rendel­kező számviteli szakembereket pedig hathetes tanfolyamon képezik tovább. Részt vehet­nek olyan fiatalok is, akik az idén érettségiznek közgazdasá­gi technikumban. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók képesített termelő­szövetkezeti könyvelői vizsgát tehetnek. KI HOL ÉS HOGYAN TÖLTI A VAKÁCIÓT? A VÁCI KÖZÉPISKOLASOK TERVEI ÉS VAGYAI Cseresznyeérlelő, eper. illatú júniusi délután két na­gyobbacska fiú ballag a gya­logjárón. — Kijössz ma? — kérdi a magasabb, szökehajú, hóna alatt a duzzadt táskával, nagy vonalzót lábúivá. — Nem. A földrajzot tanu­lom. Javítani akarok... Izgalmas napok. Közelednek a vizsgák, s 23-án évzáró ün­nepség. Becsukódnak az iskola­kapuk. Ki, hol és mit csinál a nyá­ri hónapokban? — kérdezzük sorra a váci középiskolás fiúk­tól és lányoktól. Bérezi Júlia 17 éves, gimná­ziumi tanuló. Nagyon csinos. Finom kis arcán gribellis mo­soly. szürke szemében szelíd­ség. Irodalomban Jókait, Adyt, József Attilát, Petőfit szereti, Anyeginért rajong, vagy színésznő vagy tanítónő lesz. Nem éppen rokonpályák, de sokszor szerepel a színját­szó csoportban, legutóbb a Re­vizorban a polgármester fele­ségét játszotta. — Nem voltam túl jó -*• mondja őszintén —, de van aki azt mondja, később jobban fog menni. Szeretem nagyon a gye­rekeket. Az sem baj. ha nem vesznek fel a színiiskolára. Ta­nítónőnek lenni szép hivatás. — És a. nyáron? — Dolgozni fogok Szobon a Terményforgalmi Vállalat ki- rendeltségénél. Anyám ott könyvelő. Házat vettünk, ah­hoz szeretnék egy kis pénzzel hozzájárulni, meg kicsit ru- házkodni. 1500 forintra számí­tok, abból telik majd divatos ruhára, cipőre is. — Tánc. szórakozás? — Nem járok sehová. Otthon segítek a háztartásban. szép helyen lakuiik, szeretem a ter­mészetet — mondja, s elnéz a messziről zöldellő váci hegyek felé. Mellé lép ggy nyUrga fiú. Sáfár György, szintén gimna­zista, Vele egykorú. Jó bizo­nyítványra számít. A cement­gyári építkezésnél társadalmi munkára jelentkezett. — Dolgoztam a hansági föld­munkáknál, s nagyon szeret­ném, ha jelentkezésemet most is elfogadnák. — Miért ne fogadnák el? — Mert máris nagyon sok a jelentkező. Tanárok is. Több mint amennyire szük­ség van Nagyon jó volt a Hanságban, a vidámság és a munka úgy együtt, A koszt kitűnő, pedig jól nekigyür- kőztünk, mégis legtöbbünk két kilóval súlyosabban jött haza. A gyerekek között lázként terjedt el a cementgyári együttes munka vágya, a tá­borélet ízes örömei újabb ilyen kéthetes élményt ígér­nek. A gépipari technikum növendékei is tömegesen sze­retnének részt venni ebben a munkában. Papp Miklós első­éves is csatlakozott a jelent­kezőkhöz, de emellett egy 2 + 1 lámpás adó-vevő rádió- készüléket is készít a nyá­ron. Máris kitűnő rádiósze- relö, a társai úgy dicseked­nek vele, mint hz iskola büsz­keségével. — Egyhónapos a kötelező nyári üzemgyakorlat — ma­gyarázza a fiú — lesz időm bőven mindenre. Zséki János kitűnő tanuló. Elektromérnök lesz. Szíve­sen zsákolna, keverne mal­tert vagy bármi mást. Csak mehetne a többiekkel. Gépipari technikum. Stuve Erzsébet 18 éves. Szívesen dolgozik a komoly gépeken, akár a fiúk. i A nyáron mál­nát szed. Naponta 60 forint­ra számít. Öltözködni akar a keresetéből. Nagy Ferenc 16 éves. Ke­rékpárral körül akarja kari- kázni a Balatont. Sibak Sándor és Rixer Jó­zsef jó barátok. A műhely­gyakorlat után fizikai mun­kára készülnek, vagy mál­nát szednek. Sibak édesanyja tsz-tag, lehet, hogy ott fog­nak dolgozni. A közgazdasági technikum leánynövendékei mezei mun­kát, málnaszedést, gyümöl­csösben való tevékenységet választottak. Nagy mozgató erő az anyagi rész, de nem egy hangsúlyozta, hogy nem is tudnának tétlenkedni, meg­szokták az iskolai elfoglaltsá­got és a munkát. A Duna-parti úttörőház­ban mozgalmas az élet. A csónakházból éppen most hoz­nak ki a fiúk egy hatalmas csónakot. Tizenkét személyes túracsónak. Egymás után hordják a partra az evezőket, padozatot, ülőkéket. Gya­korlat lesz a vízen. Öt ilyen csónakja van a Búvár Kund vízicsapatnak, amely a múlt évben 350 kilométeres utat tett a Dunán. S motoros csó­nakkal is büszkélkednek. Va­donatúj farmotor várja az üzembe helyezést, az úttörő- központ ajándéka a kitűnő ví­zicsapat szép eredményeiért. Az őrsvezetők irányítják az előkészületeket, fehér tenge­részsapkájuk kék szalagja vidáman libeg. A virágos teraszról festői a kép. Július 15-én 44 úttörő és hat kisérő felnőtt elindul a csóna­kokon a nagy „nyolcas” túrá­ra. Motoros kíséri az evezősö­ket. Irány: Rómaipart. Buda­fok, Sztálinváros, Dömös, Kis- duna, Ráckeve, Csepel, azután Újpest, Szentendre, Leányfalu, Visegrád, Vác. A túra két hé­tig tart. A fiúk maguk szerzik be az útmenti helyeken az élelmet, főznek, gazdálkodnak, a tanárok oktatják őket a vízi­élet tudományára, az „állóké­pesség” növelésére. Természe­tesen hatalmas sátraikban lak­nak a partokon és a vidám játékok, szórakozás, a kelle­mes és egészséges sport állan­dó kísérői. A lányok sem maradnak ki a víziélet örömeiből. Ök 300 kilométeres túrán vesznek részt, nagyszerű szervezőjük és vezetőjük, a 15 éves Ladócsi Ilonlui gimnazista, aki nemré­gen kapott 200 forintos aján­dékcsomagot rajvezetői kitűnő munkájáért, ök is sátoroznak közben, s a magúkkal vitt tűz­helyen főznek. Nemcsak a Dunán, hanem szép hegyi táborokban is üdül­nek az úttörők. A siketnéma intézeti növendékek is része­sülnek a nyaraltatás örömei­ben, s ez évben először, a kis­dobosok, 8—9 éves kis iskolá­sok külön táboroznak az egyik Vác körüli hegy erdejében. Több száz azoknak az úttörők­nek a száma, akik az úttörőház szervezte üdülésen pihenik ki az iskolai munka fáradalmait. — A vízicsapat tagjai mind tudnak úszni? — vetődött fel ösztönösen a gondolat, a kel­lemes szélben állandó hullám­játékos Dunát nézve. Természetesen. Mielőtt bár­melyik gyerek víziúton vesz részt, ha még nem tud, meg­tanul úszni. A szülőknek tehát nincs okuk az aggodalomra. Még egyszer sem történt kicsi baleset sem — nyugtat meg Sándor László igazgató. — Mi, felnőttek js nagyon élvezzük ezeket a túrákat. Mi is gyerekekké válunk. Nekem sivár gyermekkorom volt, még álrhodni sem mertem ilyesféle pompás kirándulásokról. Most válnak valóra az én álmaim is. Sspiody Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom