Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-29 / 152. szám
MONOR®VflXKE y Közoktatásunk múltját és jelenét . bemutató kiállítás nyílt Monoron, a Kossuth iskolában. A ki- :! állítást — melyet a járási tanács oktatási osztálya rendezett ' meg — június 23-án nyitotta meg Szijjártó Lajos elvtárs, a járási tanács elnöke. • A FEST MEGYEI HÍRLAF KÜLÖNKIADÁSA • II. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1960. JÜNIUS 29. SZERDA í FEKETEfuvaroz ásókért az elmúlt héten számos lótartó gazdát megbüntettek járásunkban. Mindig tudtam, hogy lovas- vemzet vagyunk, de hogy ennyire — azt hinni sem mertem volna. Számtalan olyan családot találtak, amelynek egy talpalatnyi földje sines, fuvarozási engedélyt sem váltottak, mégis lovat tartottak, ami pedig nem olcsó mulatság. Vajon miért? A pénzügyi szervek pontosan tudták, miért (konkréten meg is győződtek róla!) s megtették az intézkedést annak érdekében, hogy az engedély nélküli fuvarvállalás ne legyen olyan jövedelmező! FEHÉRtigyben: liszt ügyében fordultak panasszal hozzánk Monor- ról „Több olvasó’’ aláírással. Írják: egy kiló lisztet szerettek volna vásárolni a Népboltban, de a kiszolgálónő nem adott, mondván, csak két- kilós csomagolásban van, s azt ő nem hajlandó felbontani, szétmérni. Kérdik: köte- les-e a népbolti dolgozó egy kiló lisztet kiszolgálni? Kedves panaszkodók! Mivel az idevágó paragrafusokat nem ismerem, egyéni véleményemet mondom el. (Esküdni mernék: a belkereskedelmi miniszter véleménye is ez!) Szerintem, mindenkor s mindenből annyit kell adni, amennyit a vevő kér. Dekát, .tetszenek tudni, vannak egyes kereskedelembéli emberek, akik így gondolkoznak: ha az isten csakugyan hat nap alatt teremtette a világot, a kereskedelmet legkésőbb az ötödiken — úgy lehet: előbb is — megteremtette. A hatodik napon az embert aztán már csak azért teremtette, hogy legyen, aki vásároljon... IGEN nagy örömmel olvasták a gyömrőiek a fővárosi tanács legutóbbi üléséről megjelent tudósításokat. A fővárosnak és környékének távlati rendezési tervében ugyanis benne szerepel az is. hogy több helyen, így Gyömrőn is, városias lakótelepeket építenek. Lapunkban másfél évvel ezelőtt többször cikkeztünk Gyömrőről „Egy város jövője” címmel. Akkor sokan azt mondták: álom, utópia. Mától kezdve nekik is más a véleményük bizonyára, s izgatottan lesik — velünk együtt — a további híreket. NEM nagyon tetszik nekünk a reklámnak az a módja, amelyet a Monori Épületkarbantartó Ktsz csinál magának. Igaz. van egy olyan szólásmondás. hogy a suszternak mindig lyukas a cipője, dekát ... Tessenek csak megszemlélni a szövetkezet irodájának Vöröshadsereg utca 22. szám alatti székházát, azt a nádtetős, ütött-kopott, elhanyagolt, gazdátlannak tűnő házacskát: ugyan kinek kerekedik kedve ettől a látványtól, hogy ezzel a szövetkezettel hozassa rendbe a lakását? Hiszen még a saját portájukon sem tudnak rendet tartani ... R. B. Míndannyinnk kenyeréért T erme 1 őszi) v etkez etc in k ta gsága, egyénileg dolgozó parasztságunk megkezdte a gondosain ápolt, bő termést ígérő kenyérgabona betakarítását. Termelőszövetkezeti községeink első, eddig a legnagyobb összefogást igénylő feladata, komoly erőpróbája az idei aratás. Tsz-tagjainknak közel 10 000 holdról kell a termést betakarítani. A gépek mintegy hárem és félezer holdat aratnak, a többit a tsz-tagoknak és családjuknak kézi erővel kell levágni. Igaz, hogy a tsz-ekben termett gabona a tagság tulajdona — ugyanakkor azonban mindannyiunk kenyere. Ezért a betakarítás valamennyiünk feladata. A munkás-paraszt szövetségen belül ma mindkét félnek — élen a pártiatokkal —, a legfontosabb feladata falun a termés betakarítása. A bejáró ipari munkások segítsenek a tsz-tag feleségeknek és szülőknek! A besegítő nem tsz-tagoknak a végzett munka értékét azonnal kifizetik. AiZ ipari munkások a család közös összefogásával így biztosíthatják évi kenyérgabonájukat. A tsz-ekben most mindenki talál munkát, a fiatalok a kertészetben, a betakarításnál, az idősebbek a növényápolásnál és máshol. Itt az ideje, hogy a becsületesen dolgozó tszMEGKEZDŐDÖTT AZ ARATÁS A MONORI ÚJ ÉLET TSZ-BEN Az elmúlt héten szerdán a monori Uj Élet Tsz, a járásban elsőnek, megkezdte a legnehezebb, egyben a legszebb paraszti munkát: az aratást. A Kenderes-alján kelepei a kombájn motollája. Ollári Mátyás, a kombájn vezetője, a kis kerek ponyva alól figyeli a villák mozgását, amint magukhoz ölelik a zizegő kalászokat. Az aratási munkák szervezése a menetei Lenin Tsz-ben Idős emberek Szövetkeztek a mendei Lenin Tsz-ben a közös munkára. A tagok egy- harmada túl van a 70 éven. A többi is javarészt megérte a hatvanadik nyarait. Fiatalt alig találni a férfiak között. Kedden este gondterhesen ült össze a vezetőség az aratás-cséplés munkájának megtárgyalására. Közel ezer katasztrális hold kerül közös aratásra Mendén. A gépállomás csak egy kombájnt tud biztosítani a termelőszövetkezetnek. 300 holdat kézzel kell levágni. A vezetőség igyekszik ezt a nehéz feladatot jól megoldani. Kimondják: ki mit vetett ősszel, azt tartozik most családtagjai segítségével learatni, behordani a közösbe. Az aratás idején csökkentik a fogatok számát, így 15 kaszást tudnak kiállítani. Most látszik, mennyire hiányoznak azok a fiatalok, akik tavaly még a mendei határban szántottak, vetettek, az idén meg az iparban dolgoznak. Ezért nem tud a termelőszövetkezet tagsága maga megbirkózni a nagy feladattal és 250 holdon nem nélkülözheti az ipari dolgozók segítségét. Az ipari dolgozók aratóbérüket természetben kérik. A vezetőség alapos megfontolás után úgy határozott — eleget tesz kérésüknek. Tervkészítéskor egy hold gabona aratására 7,5 munkaegység-ráfordítást, 220 forint körüli értéket terveztek. Egy mázsa búza állami felvásárlási ára is ennyi. A gazdák azelőtt egy hold gabona learatásáért száz kg búzát adtak. A tsz is megadja ezt, de mivel az is érdeke, hogy az aratás-cséplés szemveszteség nélkül történjen és a hordás idején is szüksége van az ipari dolgozók segítségére, az egy mázss terményt megtoldja 20 kg célprémiummal. így 120 k| búzát kap egy hold gabons aratásáért az az ipari dolgozó, aki nemcsak learatja, hanem segít a behordásnál is A vita során Jakab Sándor, a járási pártbizottsás osztályvezetője tanácsára el határozták, hogy a tsz-párt szervezet segítségével méí az aratás megkezdése élőt mindenkivel aláíratják: ho és hány hold saját vetés A monori gyors- és gépíró iskolában új tanfolyam kezdődik Beiratkozási határidő 1960. július 20. \ beiratkozok hozzák masukkal VIII. ált. iskolai bi- :onyítványukat és az anyakönyvi kivonatukat. tartozik learatni, betakarítani a közösben, hogy szükség esetén kártérítésre kötelezhessék a mulasztókat. A továbbiakban elhatározták, hogy név szerint jelölik ki és írásban lefektetik, hogy aratás idején ki, hol fog dolgozni. Kovácsné és Gazsiné munkacsaipatai önként vállalták a kombájn gabona tisztítását. A gyors betakarítás érdekében versenyt indítanak a kombájn és a kézi aratók között. A kombájnos az előírt norma teljesítéséért 0,3 százalékot, a normán felüli aratásért 0.5 százalék jutalmat kap, ami 8—10 mázsa búzának felel meg. A tűzvédelem érdekében önkéntes tűzoltócsapatot alakítottak. Minden tanyába fogatot biztosítanak és az asz- tagok mellé állított vízmeny- nyiségen kívül még a három lajt is éjjel-nappal állandóan tele lesz. A mendei Lenin Tsz vezetősége az aratás-cséplés munkáját jól előkészítette, a gyors végrehajtás a tagoktól függ. Szűcs Dénes PANNI - 25 FORINTÉRT Ülést tartott a járási pártbizottság Az MSZMP járási pártbizottsága 1960. június 25-én megtartott ülésén Kozák Sándorné elvtársnőnek, az agit.-prop. osztály vezetőjének beszámolója alapján megvitatta a termelőszövetkezetekben folyó 'agitációs munka kérdéseit. A pártbizottság Huszka János elvtársat tagjai sorába kooptálta és a végrehajtó bizottság tagjául megválasztotta. Vecsési panasz — a közétkeztetés ügyében — Őszi árpával kezdtük az j aratást — mondja mellettem ^ Sáránszki elvtárs, a tsz elnö- ke, Gál János községi párt- ; titkár és Kupecz Ferenc köz- 5 ségi tanácselnök felé fordul- í va, akik hozzáértő szemmel figyelik a kombájn munkáját. — Vigyáznunk kell minden szem gabonára — mondja Gál elvtárs. — A tavalyi őszi szárazság, a májusi hűvös, eső nélküli időjárás, nem volt kedvező a gabonatermelésre. A tanácselnök a jegyzetfüzetét nézegeti, a közeledő kombájn búgásától csak monda tfoszlányok jutnak a fülembe: :.. 72 holdat aratunk kombájnnal, 40 holdat ara- tógéppel és 40 holdat kézi erővel .. , A tsz udvarán, a raktár előtt, cséplőgép zúg. Vontatóval hordják a tarlóról a telt gabonás zsákokat a rostára. A gépállomás modernizálta a gabonatisztítást. A cséplőgépet gabonafúvó berendezéssel látta el — amelyen keresztül áramlik a gabona a raktár belsejébe. — Ezzel a rendszerrel kettős az előny és a haszon — magyarázza az elnök — emberi erőt takarítunk meg és útközben szárad a gabona! Közben Szigeti elvtárs, a tsz főkönyvelője is hozzánk csatlakozik. Az aratók munkaegységéről beszélgetünk: — Igen, nálunk is bevezettük az ösztönzőbb bérezést, amelynek lényege, hogy ha az aratómunikás az előirányzatot túlteljesíti, természetbeni, illetve pénzbem prémiumot kap! A kombájn közben újból fordult: nyomában egyre növekszik a tarló. Hörömpő Jenő Majdnem tíz éve folyik a harc Vecsésen a közétkeztetésért. 1951—52-ban az fmsz keretében akartuk megvalósítani, a volt Téhöly-féle vendéglőben. A Ceglédi Vendéglátóipari Válllat át is vette ezzel a céllal a helyiséget, de később olyan pénzügyi igénnyel lépett fel a tanáccsal szemben, melyet az kielégíteni nem tudott. így ez az elgondolás nem sikerült. Újabb próbálkozás indult meg. A volt Bartha-féle vendéglő szintén az fmsz tulajdonát képezte, s ugyancsak alkalmas lett volna közétkeztetés céljára. A Vendéglátóipari Vállalat ismét bejelentette igényét az épületre azzal, hogy 150 ezer forint kellene az átalakításra. Pénz hiányában háromévi hallgatás következett. Majd ismét jelentkezett a vállalat, hogy a Bartha-féle helyiségben kisvendéglőt nyit, ugyanakkor a Szép utcai Brun- ner-féle vendéglőben megvalósítja a közétkeztetést. A kisvendéglő megnyílt igen szép, ízléses berendezéssel, udvarias kiszolgálással. Első havi forgalma 150 ezer forint volt. A megnyitás után egy hónapra talponálló létesült az előbb említettől mintegy húsz lépésre. A megállapodás úgy szólt, hogy a talponálló reggel 4 órakor nyit és 12-kor zár, a kisvendéglő pedig délben nyit. Ma azonban a talponálló reggel négytől este 7—8 óráig van nyitva. így természétes, hogy a kisvendéglő forgalma csökkent. Hogy ezzel mi a célja a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalatnak, nem tudom. Talán így akarja bebizonyítani, hogy Vecsésen nem életképes egy menürendszerrel dolgozó vendéglő, akkor hogyan lenne életképes egy közétkeztető? A volt Brunner-féle vendéglőt átalakították, már majdnem készen van, megnyitását elodázzák. Közétkeztetés még mindig nincs községünkben. Vajon miért? Tonka Ferenc jeggyel megnyerem a Pannit! — Persze, nem hittük el. A társaságunkban levő Nagy László monori kereslte- dő még meg is jegyezte: „Ugyan, ne bolondozz, majd ad neked a feleséged!" A félidőben a büfébe ment: nálunk hagyta a tombolajegyét. E gyszercsak halljuk a számokét; nem akartunk hinni a szemünknek! Egyezett a bemondott szám! Fogtam magam és beugrottam a pályára! — Hova megy ? — kérdezték a rendezők. — Hát a főnyereményért. — válaszoltam. Közben Zoltán viszszaérkezett s Lacit kérdezte: hol vagyok? — Elment a Pannidért — mondta! — ahol jön, ni... — tolja a robogót! — Mii törődött azzal Zoltán, hogy a tiszteletkor elmaradása miatt (tudniillik nem tud motort vezetni), kifütyülte a közönség: tolta bol- dolgán a Pannit! — nem félt a feleségétől, dehogy: együtt örültek neki! S otthon, amikor örömük alábbhagyott, így szólt a felesége: „Elmehetsz fiam máskor is a Népstadionba, majd megfőzök idejében!" — Hát így volt! (Hörömpő) A múlt: egy régi iskola r r r r Irta: SZIJJARTO LAJOS országgyűlési képviselő, a járási tanács elnöke tagok saját érdekükben őszintén és bátran ítéljék el a falu „mindenttudó” intrikusait. Határozottan meg kell mondani, hogy azok a tagok, akik beléptek a tsz-be 15—20 hold földdel, de ennek megművelését nem segítik, nem számíthatnak földjáradékra. Ezeket aiz embereket nem illeti me; az egy hold háztáji föld sem. Ugyanakkor felelősség terheli őket a szövetkezetei ért károsodásért, ennek megtérítését szorgalmazni kell. Most tehát az a feladat, hogy minden tsz-tag álljon munkába. De segíteni kell a falu valamennyi munkaképes emberének, mert — ismétlem — mindannyiunk kenyeréről! van szó. Régi tsz-eink tagsága/ mutasson példát! Mindenütt, de különösen a; vasút mentén és a szérűkön; tegyék meg a tűzvédelmi in-; tézkedéseket, mert a termény ; csak akkor mondható betaka-; rítottnak, ha már a magtárban; van. Gépá'lomási dolgozóink; éressék át munkájuk felelős^ voltát. Vállaljanak személye- í sen is felelősséget a. számukra; ki jelölt területek időbeni és; gondos letakarííásáért. Keres- ; kede'mi és vendéglátó szer-; veink pedig tegyenek meg: mindent a zavartalan áruellá-! tás érdekében. / — Még most is hihetetlennek találom, hogy öcsém Panni-robogót nyert — mondja Thuróczy Jenő kereskedő, akit monori otthonában kerestem fel. — Ha hiszi, ha nem, Zoltán öcsém előre megjósolta, hogy aznap megnyeri a főnyere- ; ményt! \ ~ 7 7 i — Amikor men\ tünk a Ferencvá- I ros—Újpest lab- 1 darúgó-mérközés- \ re, a Népstadion l előtt vásárolt egy \ totószelvényt, \ amihez egy tom- \ bolajegyet is ad- \ tak. Figyelje- ; tek ide!” — ; mondta magabiz- 'ff tos mosoly kísé- \ relében. — „Ma ' ezzel a tombolaLáttuk-hatlottuk a gyömrői KISZ-szervezetben Július 1-én, pénteken este fél nyolckor taggyűlést tartanak, melynek napirendjén az ifjúsági otthon átépítésének és a nyári táborozásnak a problémái szerepelnek. Megkezdődött az ifjúsági székház átépítése. Minden este munkazajtól hangos a fiatalok otthona. Nagyon sok szülő és felnőtt ajánlotta fel segítségét az építkezéshez. Szabó Sándor, Nánai Gyula, Kókai Ferenc és Viczán Béla ktsz-tagok vállalták az összes villanyszerelési munka elvégzését és két csillár elkészítését. Uhlár János segített a kémények felfalazásában, s felajánlotta további segítségét is a kőművesmunkákban, akárcsak Tarró József, Uhlár István, ifjú Hegedűs István. Sokat segítettek az asztalosmunkákban Gábriel Sándor és Bárányt Mihály. A festést Sáritz József és Molnár Sándor, a bádogozást Perger Jjajos es zvrvay rseia vauauait el társadalmi munkában. Rajtuk kívül még sokan mások is segítségére sietnek a kiszesek- nek, hogy a belső tatarozási munkákat július 16-ig befejezzék. E dátum betartása azért fontos, mert ezen a napon nagy ünnep lesz: az első kiszista esküvő Gyömrőn. Klics Gyula, a szervezet egyik alapító tagje és vezetője tartja esküvőjét Füstös Marikával. Július 17-én kéthetes táborozásra mennek a Bakonyba, Városlődre. Táborukba szervezeten kívüli fiatalokat is magukkal visznek, akik a 300 forint táborozási dijat befizetik és alávetik magukat a táborozási szabályoknak. Minden vasárnap kapásbrigádok kerekednek fel, s indulnak a hajnali órákban a határba, hogy megmunkálják a tsz- től elvállalt kukoricaföldet. A jelen: játszósarok egy óvodában (Mészáros Imre képei)
