Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-29 / 152. szám

Szép és még szebb bútorokat IV. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM EGYSÉGES KULTÚRÁT A cikk írója jogosan hábo- J rodott fel azon-, hogy egy kép- ^ zőművészeti kiállítást meg- ^ zavart a cserépkályha-építés. ff A cikk írójának azonban nem- ^ csak a látottakat kell re- ff gisztrálni, hanem egy ki- ** csit mélyebben kell nézni a cselekmények mögé, még ha a cikk bosszantás céljából író­dott is. A művelődési ház igazgató­sága jóhiszeműen adta át a termet kiállítás céljára, mert s nem tudta, hogy a kecskeméti 1 vállalat nyolchónapi várako- t zás után éppen erre az idő- * pontra ütemezd be a nagykő- rösi megrendelések teljesíté- j. sét. Újabb nyolc hónapot pe- e dig az igazgatóság nem akart ; várni, mert ebbe már a téli j. hónapok is beleesnek, s nyil- i ván a kályhákra nem nyáron 1 van szükség. Természetesen a cikk írója egy kis fáradsággal erről is ‘ értesülhetett volna, s akkor , nem esett volna bele a min- i dénáron való humorizálás hi­bájába. K. , i Tetszik... < .. . hogy a Ceglédi út 19. j szám alatti állami házat szé- , pen rendbehozták, a düledg- ző kaput, falat újraépítették ^ és bemeszelték. 1 1 NEM TETSZIK i 1 .. . hogy ez előtt az épület j előtt a „Kaszárnya-kertben” egy nagy bozót csúfít el min­den szépet. Helyes lenne, ha az illetékesek minél előbb ki­vágnák onnan az egyébként csak a csirkék által hűsölő- nek használt bokrokat. Válasz a Szervezés diadala című cikkre A lakosság egyre növekvő bútorigényét alig tudja kielé­gíteni a városi bútorüzlet. A képen éppen egy Pestről érkező bútorszállítmány lerakodását láthatjuk. A szállító­brigád (Parti Benjámin, Fejes Mihály, Balogh János) éppen egy háromajtós szekrényt vesz le az autóról (Foto: Dobos Tibor) Szeretnénk kevesebb tej szint venni! Nem egyszer megtörtént már az. hogy tejszínre lett volna szükségem. Sajnos a tej- boltban csak úgy kaptam, ha nagyobb tételt rendeltem meg. Kisebb családoknál sok az egy liter tejszín egyszerre. Nagyon szeretném, ha lehetne keve­sebbet is kapni. Pesten úgy tudom, a tejföl­höz hasonlóan készítenek poharas tejszínt is. Ez nagy­ban megkönnyíti a háziasszo­nyok munkáját. Milyen jó lenne, ha Nagykőrösön is meg­valósítanák ezt a dolgot. Per­sze mi, háziasszonyok nem va­gyunk ennyire nagyigényűek, megelégednénk azzal is, ha egy-egy pohárban vihetnénk haza tejszínt, saját poharunk­ban. csak keveset. r R. •k Beszéltünk a tejüzem vc- setőhelyettesével, Marosfy elvtárssa!, aki elmondotta, hogy az üzem minden terüle­ten rendelkezésére áll a la­kosságnak. Bármilyen kéréssel fordulnak hozzájuk, igyekez­nek mindent maradéktalanul teljesíteni. Fz a probléma nem rajtuk múlik. Megtudtuk, hogy azért nem vásárolhat a lakos­ság kisebb tételekben tejszínt, mert a tejbolt nem tudja kel­lően tárolni a nagyobb meny­nyiséget, nem tudja hűteni. Ha a hűtés megoldódna, meg lehetne tenni azt, hogy a tej­boltban decinként is kapható lenne a tejszín, meri a mara­dék nem romlana meg. SZTK-panaszok Az SZTK Magyar utcai ol­dalán sokszor alig lehet járni a kerékpárok miatt. Sőt benn az udvaron is hemzsegnek néha a kerékpárok. Jó lenne, ha az illetékesek figyelmez­tetnék a biciklitulajdonoso- kat, hogy az SZTK Széchenyi téri oldalán van kerékpár­megőrző! * Jó lenne, ha a Magyar utcai port időnként locsolással el­tüntetnék. Ha az öntözőautó nem is jut ide, legalább a gondnok locsolhatná meg időnként az utcát, hogy az egészségtelen por ne szálljon annyira a Magyar utcában! B. E. Azt hiszem, nemcsak ne­kem, hanem a többi mozilá­togatónak is sokszor bosszú- ságot okoz, ha a vásznon lát­hatatlan a kép és az aláírás. Például vasárnap este a Nerc­bunda című film vetítése­kor is legtöbb szöveg olvas­hatatlan volt és csak a sze­münket rontottuk vele. A ké­pen és a magyar feliratú szö­vegeken kívül a hang is sok­szor érthetetlen. Ez kisebb baj akkor, ha idegen nyelven beszélnek a filmen. Magyar filmek esetében, szinkronfil­meknél vagy a híradónál azonban bosszantja az em­bert a halk, érthetetlen szö­veg. Ha már egy estét rászán az ember, hogy szórakozzék, ak­kor szeretné bosszúság nélkül látni a filmet. Gyarmati D. ★ A Petőfi Mozi képe és hangja valóban lényegesen rosszabb, mint az Arany János Mozié. Ennek elsődle­ges oka az, hogy a Petőfi utánjátszó mozi, olyan fil­meket kap, amelyeket már sokszor pergették s ezért kopottak. Az Arany János Moziban viszont új filmeket láthat a közönség, mert be­mutató mozi. Ezenkívül itt keskenyfilm-vetítő van csak. Ami a hangot illeti, azzal kapcsolatban annyit mondha­tok, hogy az erősítő beren­dezés elromlott, s ez volt az oka a rossz hangnak. Az erősítőt azonban már javít­ják, s igy reméljük, ezzel nem lesz baj a jövőben. A Nercbunda című film különösen kopott volt. Ezért bosszankodtak rajta a nézők sokkal jobban. Szabó Ferenc, a Petőfi Mozi vezetője Sebők Gyula, Nádasdi utca 8. szám alatti lakos ez év március 15-én betért az Aranykalászba vacsorázni. Társasággal akadt össze és — saját bevallása szerint — elfogyasztott 3—4 pohár sört. A vacsora végeztével felpat­tant motorkerékpárjára, s az arra cirkáló rendőrőrszem észrevette, hogy bizonytalanul vezet. A bíróság, közlekedés rendje elleni bűntett miatt kéthavi börtönre ítélte. Kissé felszisszentem az íté­let hallatára, bár egyidejűleg azt is tudomásomra hozták, hogy büntetését háromévi próbaidőre felfüggesztették. Mégis, ha jobban meggon­doljuk, belenyugszunk az íté­letbe. Sebők Gyula ittas ve­zetés miatt már egy ízben büntetve volt, háromszáz fo­rintra. Régen vezet: 1948 óta van jogosítványa. Egyre több és több szerencsétlenségről hallunk, éppen napjainkban szaporodik a gázolások száma. Sebők Gyulának két kisgyer­meke van. Gondoljon csak arra, mit szólna hozzá, ha egyik vezetőtársa, éppen azért, mert néhány pohár sörtől el­bizonytalanodott, elütné vala­melyik gyerekét? Emberéletet veszélyeztet nemcsak ő, hanem minden egyes gépjárművezető, aki megfeledkezik — ha csak né­hány pohár sör erejéig is — kötelességéről. Az emberek élete, biztonsága érdekében pedig minden előzetes óvóin­tézkedést meg kell tennünk. Az ítélet még nem jogerős. De méltányos mindenki előtt, aki saját és embertársai ér­dekeit szem előtt tartja, F. M. Legyen UTASELLÁTÓ az állomáson! Sokat utazó ember vagyok, ezért gyakran fordulok meg a vasútállomáson. Sokszor lett volna már szükségem a vonat­indulás előtt cigarettára, de szívesen vettem volna ott új­ságot is. Nem tudom, miért nem működik az állomáson levő utasellátó. Több ismerősömmel beszél­Az Abonyi útról Az Abonyi utat nemrégen csináltak meg. Szeretnénk, ha a köves utat időnként földdel szórnák fel. mert így jobban védve lenre a rongálástól és eltűnnének a gödrök is. Jó lenne az is, ha az Abo­nyi úton mindenki kitakarí­taná az árkot a háza előtt, mert így a városnak ez a kissé elhagyatott része is szebb lenne. tem már róla, s azonos volt a véleményünk is: jó lenne, ha az állomásfönökség intézkedne ebben az ügyben és az utazó- közönség a vonatindulás előtti várakozást „megrövidítené” azzal, hogy cukorkát, újságot, esetleg hűsítőt (bambit) vásá­rolna. — S — Beszéltünk az állomásfőnök­séggel és azt a választ kap­tuk, hogy sajnos nem tudják teljesíteni a kérést. Már az állomás is kérvényezte az ügyet, de elutasító választ kap­tak olyan indokkal, hogy nem fizetődne ki a nagykőrösi ál­lomáson utasellátót létesíteni. — BEFEJEZTÉK a juhok nyírását a Petőfi Termelőszö­vetkezetben. A 134 darab juhról 7,58 mázsa gyapjút nyírtak le. Ez hozzávetőlege­sen negyvenezer forint hasz­not jelent a termelőszövetke­zet tagjainak. — JÚNIUS 22-E ÓTA a gépállomás tíz kombájnja és kilenc aratógépe dolgozik tel­jes kapacitással termelőszö­vetkezeteinkben. Egyedül a Szabadság Tsz-ben négy da­rab kombájn üzemel. Ebben a tsz-ben teljes a gépesítés, úgyhogy a tiszta és száraz ga­bonát futószalagon keresztül juttatják fel a padlásra, így a dolgozókat megkímélik a nehéz zsákolástól. — HIÁNYCIKK VOLT ed­dig és a vásárlók kívánságá­nak tett eleget a földműves- szövetkezeti áruház, amikor nagyobb mennyiségű olcsó kartonnal bővítette árukészle­tét. A sok színű, modern min­tás nyári és fürdőruhaanyag­nak egyaránt alkalmas karto­nok ára 19,50 forintnál kez­dődik. — HUSZONHAT állami bérházra kapta meg a me­gyei tanácstól az értékelési hozzájárulást a Községgazdál­kodási Vállalat. A Pest mfe- gyei OTP külön erre a célra alakított bizottsága értékeli fel az eladandó állami bérhá­zakat. Az erre kijelölt házak egyes lakásainak árát és az egész ház értékét állapítja meg az OTP-bizottság. nírósúyi jff/yacivk Gépjárművezetők vigyázzatok! Miért homályos a vetítés a Petőfi Moziban? Megvolt-e már a norma ? E z a rövid kérdőmondat hangzott el az Arany Já­nos Tsz küldöttgyűlésén hoz­zászólásként, mikor a tagság­nak a munkához és a közös­séghez való viszonyát fejteget­te a tsz elnöke. Az egyik kül­dött elmondotta, hogy a becsü­letesen helytálló tagokat fo­gadják így esténként, még a munkába be nem állott tagok a kiskapuk fáját támogatva, mikor porosán, szerszámmal a vállukon a napi munkától fá­radtan mennek hazafelé. Vajon kilt ezek a munkake­rülő emberek? Miből élnek és hogyan képzelik el a szocialis­ta társadalomban a további életüket? A nevüket nem árul­ta el a panaszkodó, de kérte, hogy a vezetőség tegyen olyan intézkedéseket, melyek bevon­ják a közös munkába ezeket a naplopókat, mert az ilyen kér­dések, és a gúnyos, lenéző hang nem ösztönzi a még egyéni felé kacsingató tagokat a közös munkára. Igaz, hogy hibásak a tsz tagjai is, akik a tavasz folyamán eredményes­ségi jövedelemre tett vállalá­saik 60 százalékát visszavon­ták, s így brigádban kénysze­rültek munkaegységteljesít­ményre dolgozni, ha a közös­ből kívánnak megélni. L ehet, hogy a kapufélfát tá­mogató munkakerülők er­re céloztak, mert a háztáji föld elnyerése céljából valószí­nű ők is vállaltak munkát, de dolgozni még egyszer sem vol­tak a tsz-ben. Lehet az is, hogy a bevitt tárgyak után kapott pénz vagy a felhalmozott tar­talék biztosít‘ részükre munka- nélküli megélhetést. Vagy ta­lán kupeckedéssel foglalkoz­nak? Az is valószínű, hogy ed­digi életükben a mindig uzso­rabérletért kiadott földjükön nem tanultak meg dolgozni, s ehhez most sincs semmi haj­landóságuk, mert a tsz-ben mindenki a közösségnek dolgo­zik. s a végzett munkája ará­nyában részesül a jövedelem­ből. J egyezze meg azonban min­den, a norma után érdek­lődő, henyélő tag, hogy nin­csen annyi pénz, és annyi ter­mény sem, melyből mindig fogyasztva, de soha vissza nem pótolva, örökké megélhet. De azt is meg kell tudniok, hogy nélkülük is megvan minden­nap a norma a tsz-ekben, mert a becsületesen dolgozó tagok, erejüket megsokszorozva he­lyettük is dolgoznak, és tuda­tában vannak annak, hogy tsz- ük a szocialista társadalomnak egyik jelentős alapját képezi és évről évre könnyebb mun­kát, magasabb jövedelmet biz­tosít részükre. György Endre főagronómus i mióta Nagykőrös ter- /I melőszövetkezeti város lett, egész más feladatokkal kell megbirkóznia. Megválto­zott, legalábbis meg kellett volna változnia a város kul­turális életének is. Ez egye­lőre nagyon kismértékben kö­vetkezett be. A feladat az lett volna, hogy a kulturális élet is ki­fejezze a megváltozott körül­ményeket, tükrözze azt, hogy Nagykőrös termelőszövetke­zeti város. Hogyan lehetne ezt elérni? Természetesen nem úgy, hogy minden kultúr csoport csak olyan színdarabokat, tánco­kat, énekszámokat adjon elő, mely a tsz-ekről szól. Ez túlzás lenne, egyhangúságot szülne és elijesztené a kö­zönséget minden kulturális megmozdulástól. Isősorban arra lenne szükség, hogy a város kulturális élete centralizált legyen, és összefogjanak a kul- túrcsoportok. Az üzemek, más intézmények és tsz-ek kultú­rát szerető és kultúrával fog­lalkozó dolgozói hozzanak lét­re közös produkciókat. Mi­lyen szép lenne például, ha a földművesszövetkezet tánccso­portja, a konzervgyár fúvó­sai és valamelyik termelőszö­vetkezet közös műsort adná­nak. Ezen belül aztán lehet­ne tsz-témával is foglalkoz­ni. Vajon miért nem lehet ezt megtenni? Igaz, a kultúrház elhatározta, hogy megteremti a város egységes, kultúréle- tét. Sajnos minden fárado­zása hiábavaló volt. Pedig a kultúrház lenne az a szerv, amely meg tudná teremteni a kívánt egységet. Ez azon­ban egyelőre nem rajta mú­lik. a ?, üzemek kultúrcsoport- jai eddig is szépen mű­ködlek. Nem is ezekkel van a baj, hanem a termelőszö­vetkezetek csoportjaival. Igaz, itt most nem érnek rá „ilyes­mivel” foglalkozni, mert min­denkit leköt a munka. Nem is azért mondjuk ezt most, hogy azonnal létre kell hozni egy egységes. kultúrcsoportot, amelyben üzemi, gyári és termelőszövetkezeti dolgozók vannak, hanem azért, hogy az illetékesek már most kezd­jék el a szervezést, hogy a télen, vagy már korábban, amikor jobban ráérnek a termelőszövetkezetekben is, megindulhasson a kulturális élet. Motorkerékpár, háztartási gépek, rádió, televízió Mindezt megtalálja a vá­sárló a helyi KERAVILL-üz- letben, sőt még többet is. Mű­vészi porcelánárut és a ház­tartásban szükséges üveg- és porcelánedényeket. Mindent összevetve nyugodtan mond­hatjuk, hogy ez az üzlet az egyik legjobban ellátott szak­üzlet a városban. Nemrégen került át a ceglédi vállalattól a Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalathoz. En­nek előnye az áruellátásban mutatkozik meg és igazolja az a tény is, hogy az első fél­évi forgalom egymillió fo­rinttal nagyobb volt a tava­lyinál. Van azonban a bolt, dolgo­zóinak egy panasza, amely annál is inkább jogos, mert megvalósítása a lakosság ér­dekeit szolgálná. Kicsi a hely az iparcikkek megfelelő táro­lására. Gondoljunk arra, hogy az üzlet hányféle járművet, gépet és háztartási eszközt árusít. ígéretet már kaptak, hogy az üvegárut kivonják innen és új üvegboltot nyit­nak az önkiszolgáló bolt mel­letti háztartási cikket áruló üzlet helyén. Ez még csak Ígé­ret. Az üzletnek igen nagy a forgalma, de a kereslet még nagyobb. Különösen sokan keresik a 125 köbcentis mo­torokat. Ebből az első félév­ben 38-at adtak el. Elkelt 27 nagymotor is, köztük négy Simpson. Ugyancsak az első félévben 340 új kerékpár ta­lált gazdára. Hasonlóan nagy a kereslet a háztartási gé­pekben is. Erre mi sem jel­lemzőbb, mint az, hogy csak hűtőszekrényből 15 darab kelt el. A mosógép — mely­ből 97-et adtak el — az a cikk, amelyből már nincs hiány. Hiány van porszívóból, amiből 17 darabot adtak el, de elkelt volna háromszor ennyi is. Sokan vettek rádiót, néhányan televíziót és vil­lanytűzhelyet. Érdekes, hogy a kismotoro­kat főleg a dolgozó parasztok veszik. Ebben a félévben kb. 20 darab kismotor (Berva és Panni) kelt el. A háztartási gépek legnagyobb részét pe­dig olyan háztartásba vitték el, ahol az édesanya is dol­gozik. Nagy Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom