Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-29 / 152. szám

ÍÁ^tUiM A tegnapi piacon láttuk Tapasztalatcsere hasznos tapasztalatokkal Csemői jegyzetek Királydinnyés homoktenge: és szőlő, mindenütt csal szőlő. Ez Csemő. No és méf ami Csemő nevével össze­függ: a Gyurka-domb. Otí büszkélkedik harmadmagává és a négy domb ölében a köz ség szíve, a tanácsháza. A: alig néhány éves község ter­vezői nem jó helyre építettéi a tanácsházát, távol került i lakott részektől. De nem so­káig lesz ez már így, meri tető alatt van az új tanács háza..; ¥ Csak nagyvárosok dicse­kedhetnek azzal, amivel Cse­mő: 9 állomás, illetve vasút: megálló van a község terüle­tén. Ha ezek nem is pálya­udvarok, a vonat mégis igaz „nagy” vonat, ha egyelőn egy vágányon közlekedik is * Az egészségház előtt gyer­mekes anyák. Oltásra várnak Kilométerekről hozták ide gyermekeiket. Ki kerékpáron ki a piaci kosárba ültetve í gyereket. —gi nagyobb volt a vesszője, de termést, csak oltással fog ad­ni. Valóságos üzem épült az oltványok feldolgozására. Ott dolgozzák fel a cse­metéket, oltanak, szüre­telnek stb. Az intézet külön laboratóriu­mot üzemeltet a kísérletek céljára is. Megállapítottuk, hogy a „ki­zárólag tőzeg fordításban” ül­tetett vesszők nem rosszab­bak a trágyázott fordításban ültetetteknél. Az egésznapos, gondoisan előkészített programhoz tar­tozott az intézet üzemi kony­hájának tanulmányozása és a bortárolás kérdésének kö­zelebbi megismerése is. » Örömmel vettünk részt ezen a kiránduláson, mert a nagyüzemi gazdálkodás min­taszerű formáját ismertük meg. S az itt szerzett tapasz­talatok igen hasznosak a kö­zösség útjára lépett tsz- tagoknak. Treszkai Barna főkönyvelő Berceli vasgyűjtők csak vas-, hanem papírhul­ladékkal is. Rajta hát, berceli úttörők, ti is gyűjtsétek a vas- és pa­pírhulladékot, pénzt kaptok érte! Kohlmayer Ádám Az iskola kapui már bezárul­tak, megkezdődött a szünidő. A ceglédberceli általános iskolá­sok egy része elutazott ha­zánk különböző üdülőhelyeire hogy kipihenjék a tanév fá­radalmait. De otthon is so- lean maradtak. Az egyik nav délutánján három iskolás fiú egy vashulladékkal megra­kott kézikocsit húzott verej­tékezve a CeglédberCeli Föld- művesszövetkezet hulladíkát- vevö telepe jelé. Amikor megkérdeztük neveiket, sor­jában bemutatkoztak: Senkei János és kisebb testvére, Gyu­ri és Breznyik Ferenc. Még nem mérték le a napi „fo­gást", ahogyan ők mondták de lehetett vagy 50—60 kilo­gramm hulladékvas a kocsin. — Hol gyüjtöttétek? — Minden ismerőshöz el­mentünk — mondta Senkei Jani — és megkérdeztük, hogy van-e felesleges hulladék c háznál. Általában mindenütt bőven akadt, így kocsink ha­marosan megtelt. — A kapott pénzt mire köl- titek? — Egy részét szüléimnél< adom, a többiért fagyit ve­szek, mert azt nagyon szere­tem, és a strandra megyek — mondta Breznyik Feri. — Én nagyon szeretek fut­ballozni — szólalt meg újra Senkei Jani — és szeretnék egy új futballt venni. Arra gyűj­töttem a pénzt. Még bizonyo­san sok felesleges hulladék hever ismerőseiteknél, le­het tehát még sok-sok kilói begyűjteni. — Szeretnénk még sokszor megrakni a kiskocsikat nem­Új szezonra készül a gőzmalom NOTESZLAP Virágos Cegléd...? Valójában azonban nem így van. Megszűntek a házak előt­ti virágos szegélyek. Pedig évekkel ezelőtt már egész ut­casorok voltak beültetve. Mondhatnám, nemes vetélke­dés keletkezett a háztulajdo­nosok között: kinek szebb az ültetvénye? Nem érdemes — mondja mindenki. Szántszándékkal összetapossák, letépdesik a vi­rágokat. Hiába tilos az utcán való legeltetés, mégis legeltet­nek. Az állatok lelegelik, ki­kaparják az ültetvényeket. ~ A napokban a Virág utcá­ban jártam. A 12. szám alatt gondozott, virágos a ház eleje. Éppen kinn állt a háziasszony. Megdicsértem. De az is pa­naszkodott, alig bírja megóvni a növényeket. Sok a méreg vele... Elsősorban mindenkinek sze­retni kell a virágokat, meg kell becsülni mások fáradozását és meg Ikell akadályozni, hogy az utcán legeltessék az állatokat. Akkor majd igazán virágos lesz Cegléd! ★ A Beloiannisz utca közepe táján a szennyvízcsatornából fél év óta állandóan feltör a szennyvíz és 1—2 méter széles­ségben végigfolyik az egész utcán. Förtelmes bűzt terjeszt a környéken. A járókelők be­legázolnak a bűzös folyadékba. A cipő talpán és jármüvek ke­rekein viszik, a bacilusokat. terjesztik a betegségeket. Eddig hiába volt minden pa­nasz, újságcikk, sem a csator­na érdekeltje, sem a hatóságok nem tettek semmit. Illetékesek, kérünk azonnali intézkedést! * Szerdán, csütörtökön tartot­ták Budapesten az ország kö­zépiskoláinak atlétikai verse­nyét, s a babért letarolták a vidéki iskolák. A győztesek között ott találjuk a szegedi, miskolci, nyíregyházi, pécsi, orosházi, váci, bonyhádi, me- yzőkövesdi, kecskeméti, aszódi fystb. középiskolai tanulókat is. \ Csak éppen a ceglédi gimná- ízium nevével nem taláWwz­4 tunk. — Sz — | --------------­^ — A VENDÉGLÁTÖIPARI ^ VÁLLALAT a dolgozók ré- ^ szere Munkácsy televíziós ^ készüléket vásárolt. \ — MEGINDULT a 11-es ^Autóközlekedési Vállalat ceg- ^ lédi telepének forgalma. Az J 57-re emelkedett kocsipark £ könnyen ellát ja Ceglédtől £ Monorig, Szolnoktól Jászberé- £ nyig a forgalmat. Az építke- ^ zésekhez szállítanak követ, építőanyagot, a konzervgyár­5 nak borsót és a költözködé- í sekből is kiveszik részüket. ; — AZ ALKOTMÁNY TER­; MELÖSZÖVETKEZET 80 hol- < dón ültetett gülbaba és Vera ; burgonyát. Mintegy 10 holdat : felszednek újburgonya korá- \ ban, melyből már két vagon- ! nal exportáltak is, Még mindig sok kerékpá­ros feledkezik meg a városi tanács rendelkezéséről és a piacra betolt kerékpárokkal kellemetlenséget okoznak a vásárlóknak. Helyes lenne, ha az illetékesek végre ér­vényt szereznének rendelke­zéseiknek. Fittyet hánytak tegnap a rendelkezésre Koncz Magda, Bagi Jánosné, Gál János ceglédi lakosok és még nagyon sokan mások. * Ismét sok árut hoztak a tsz-ek a piacra. István Jó­zsef, a Lenin Tsz párttitká­ra mondotta: — 15 mázsa uborkát, két mázsa borsót és 20 mázsa egyéb zöldség­árut hoztunk. Az árakat úgy alakítottuk ki, hogy a vásár­lók meg legyenek elégedve. S hogy ez mennyire sikerült, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a nagy tömeg, amely körülvette a tsz bódéit. * Dózsa Ármin, Budapest, V. Guszev u. 6. szám alatt lakó árus kitette a múlt héten még 120 forintért árult Íz­léstelen falvédőjére a leérté­kelve 88 forintra táblát. Ugy- látszik nem nagy keietje van ezeknek a falvédőknek. Ideje lenne, ha kiselejtezné végre ezeket, a falvédőket, s otthon hagyná saját lakásának dí­szítésére, mert ma már „a mucsai” emberek sem vesznek meg mindent. Példát vehetnének sokan Erdélyi Józsefné lacikonyhás- ról, aki szép tisztán tartja elárusító-helyét és kelleme­sen fűszerezett, finom áruval szolgálja ki vevőit. Nem saj­nálja a kenyérhez a papírt sem. A lacikonyhás sátor mellett van a lóméséárszék, amely szintén jó forgalmat bo­nyolít le. Ugylátszik Ceglé­den is kezdik megkedvelni a lóhúst és készítményelcet. * Még mindig árulnak pony­varegényeket a viseletes pia­con. Jó lenne az „illetékesek­nek” felfigyelni erre, mert nem hisszük, hogy ezen könyvek árusítására kapott volna valaki engedélyt. * A tegnapi piac újdonsága egyébként a Táncsics Tsz ál­tal árult sárgabarack volt. Nagy volt a kereslete ennek a primőrárunak. * A tejpiacon Sági Joachim- né piszkos kosárban, még piszkosabb túrót árult. Igaz, nem sokat adott el belőle. * A nagy meleg két fagylal- tosnak és két átalboltosnak adott sok munkát. Az volt a baj, hogy a hűsítő italodat és a sört még most sem je­gelik, de reméljük, még ka­rácsony előtt erre is sor ke­rül. — ti—mi — n uaiiui narsoczi rsz r.) (dolgozója, a községi tanács mezőgazdászával együtt hasz­nos tapasztalatcserén vett részt a Szőlészeti Kutató Inté­zet lakiteleki és miklóstelepi telepén. A tapasztalatcserét Katona József — az intézet igazgató­ja — szervezte és vezette, mivel ő a tsz patronálója ísj Szokatlan volt számunkra az, ho^y a dolgozók nem ka- tasztralis holdban, hanem hektárban beszéltek, ugyanis itt már áttértek a méte­res területszámításra. El­ső hasznos tapasztalat a központosított permete­zőanyag előkészítő, amit a jövő évben a Rákóczi Tsz-bcn is meg fognak valósítani. Ez a permetezőanyag Iajtok- ban kerül a táblákra és így kevesebb a veszteség, a per­metezés olcsóbba kerül. Kiserietek folynak az opti­mális sortávolság megálla­pítására. Látható volt a 120- szor 80, a*I50-szér 80 méretű telepítés művelhetősége, de még találkoztunk a 100—110­es sortávolsággal is, melyek gépi művelése lehetetlen. Üzem közben láttuk a több mint húsz munkaműveletet végző „holder” kerti traktort, mely az egyik helyen horolt, a másik helyen permete­zett. A szakemberek a kri­tikus szemével figyeltek, hogy a permetlé ködszerű-e, eljut-e minden levélre. Egy- öntetűleg az a vélemény ala­kult ki, hogy a. tsz-nél is elkelne egy ilyen masina. Míg Lakiteleken a kétéves termő kadar, addig Miklós- telepen a szív alakú cseresz­nye szolgált meglepetéssel. Láthattuk az alanyvesszőt termelő telepet, melynek leg­Ami a csillogó kirakat mögött van Megállók a fényesen csil­logó kirakat előtt. Csupa tü­kör, csupa ragyogás, az áruk ízléses elhelyezésben ra­gyognak. Az emberek való­sággal tolonganak a frissen berendezett kirakat előtt. Jól megnézik a sok látnivalót és utána vásárló szándékkal befordulnak a boltba. Milyen egyszerű a dolog és mégis milyen nagyszerű se­gítséget jelent a boltnak és általában a szocialista keres­kedelemnek. Ahogy egy kicsit jobban szemügyre veszem a berende­zett kirakatot, bizony sokféle munka nyomait látom. Az üvegvágástól a fúrás-faragá­sig, az elektromos szereléstől az egyszerű papírragasztásig minden munka nyomát meg­találhatom s ez érthetően ki­váncsivá tesz arra, hogy tu­lajdonképpen hogyan is ké­szül a kirakat. A Ceglédi Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat dekorá­ciós osztályába látogatok el. Ez tulajdonképpen a műhely és a gazdagon felszerelt rak­tár kombináció. Rengeteg dekorációs anyag között hosz- szú munkaasztalokon dol­goznak a kartársait. Itt ter­vezik és kivitelezik a kira­katok berendezését egészen addig, amíg «z készen kike­rül a boltokba. Király Endre, a dekorációs üzem vezetője érdekes dol­gokat mond erről a boszor­kánykonyháról. — A jó kirakat tulajdon­képpen egy nagyon jó eladót pótol. Mondhatnám, a bol vezető legmegbízhatóbb és legkészségesebb munkatársa. Felhívja a vásárlók figyelmét a boltra, a boltban levő áru­kat bemutatja és szinte azt mondhatnám, vásárlásra agi­tálja az embereket. — Hány boltja van a válla­latnak? — Az új, megnagyobbodott élelmiszervállalatnak százöt­ven boltegysége van, főleg a megye déli részében. Terü­letünk Nagykőröstől Kiskun- lacházáig terjed és minden kirakatát évente legalább négyszer újra be kell rendez­ni. A berendezés általában pontosan követi az igényeket. Ünnepek előtt, .nagyobb, kam­pányok előtt, szezonváltozá­soknál mindig új kirakatot építünk és természetesen áll ez reperzentatív boltokra is. Ilyen boltokban gyakran csinálunk gondosán felépített politikai kirakatokat, amik a közeledő ünnep politikai je­lentőségét hangsúlyozzák. Április 4, május 1, alkotmá­nyunk ünnepe, november 7, nők napja, gyermeknap, vas­utasnap és még említhetnék néhány napot, amiknek a megünnepléséhez szervesen hozzátartozik a reprezentatív kirakat, , — És hogy készül el egy ilyen kirakat? — Mindenekelőtt van a terv és a politikai elgondolás. Ebben igen gyakran segít a párt agitációs osztálya. Mikor a terv készen van, hozzáfo­gunk a technikai kivitelhez egyes darabokban s az egé­szet a boltban állítjuk össze. Ilyenkor természetesen sok egyebet is csinálunk, mint a szorosan vett kirakatrendezés. Vagyunk asztalosok, kárpito­sok, díszítők, mechanikusok, ha kell, villanyszerelők. — Tudna néhány adatot mondani a műhely anyagfel­használásáról? — Évente körülbelül ezer ív karton, 500—600 darab triplex lemez, 8—10 ezer méter dekpapír, cca 1000 tu­bus festék, 60 kiló ragasztó­anyag, sok deszka, léc, drót, gombostű, PVC-fonal stb. — No, most mondjon a kartárs valamit egy emlékeze­tes kirakatrendezésről. — Az utóbbi évek legsike­resebb rendezése volt, amit tavaly november hetedikére csináltunk. Ez egy nagymé­retű kiállítás volt a művelő­dési ház emeleti nagytermé­ben. A kiállítás szemléletesen bemutatta a város ipari és mezőgazdasági fejlődését a felszabadulás óta. Sok elisme­rést kaptunk érte. Az idén április 4-én a 22-es bolt egyik kirakatában csináltunk egy nagyszabású politikai kirakatot, amely párhuza­mot vént 1945 pusztulása és I960 eredményei között. A felsőbb szervek szerint a megyében azokban a napok­ban ez volt a legjobban si­került kirakat. Megfelelő el­ismerés mellett egy díszes oklevelet és 500 forint pénz­jutalmat kaptam érte. Rik Messze környéij termelői ke­resik fel a tanácsi malmot a Széchenyi úti telepénél. Al- bertirsa—Jászkarajenő ugyan­olyan sűrűn szerepel az őröl- tetők lakóhelye rovatban, mint Ceglédbercel vagy TörteL És természetesen a sok-sok ceglé­di! A malom igazgatója kérdé­sünkre elmondja, hogy az új gabona őrlésének előkészítése céljából minden évben egy hónapra le szokták állítani május végén vagy június ele­jén az őrlést. Ez alatt a hónap alatt felújítják a gépeket, új selymet húznak a szitákra. Szóval: pincétől padlásig nagy- takarítást rendeznek. — Az idén alig maradt időnk a nagytakarításra. Szinte a nyakunkon az aratás, a termelőszövetke­zetek már érdeklődtek az új gabona őrlési idejének megkezdéséről és csak nem akart a tavalyi őrölni való elfogyni. így aztán a vámkeresményün­ket előre kiőröltük és felraktá­roztunk, hogy bármikor tud­junk lisztet cserélni. — Milyen lesz a jövő évi liszt minősége? — tesszük fel a kérdést Berkes elvtársnak. — A gabonák igen szép ter­mést Ígérnek. Mi a magunk ré­széről a malom gépi felszere­lését bővítjük, hogy eddigi őröltetőink a jövőben is szíve­sen jöjjenek hozzánk. Most kaptunk egy darab Heyn-féle liliput daratisz­títógépet. Ennek üzembe helyezése tovább javítja a nullásliszt minőségét. A napokban veszünk át a Malomipari Vállalattól egy darab nagy teljesítményű triört. Ez a gép a gabona tisztításánál, az idegen magvak kiválasztásánál, a konkolyozásnál ad majd segítséget. Ezeken kívül két arab szállító- csigát szerelünk be a maim dolgozók nehéz fizikai munká­jának megkönnyítése érdeké­ben. — Külföldi gabonát őröl­tek-e az idén? — Nem. Mi kizárólag : vámőrletők által behozott ga­bonát őröljük meg. Több ezrer hoztak be őrölni valót és büsz­kén mondhatom, lisztjeink mi­nősége ellen egyetlen háziasz- szony nem emelt kifogást. Dózsa í A városi művelődési ház ; és a járási könyvtár áldozatos '{munkája szocialista kulturfor- ; vadalmunk jelentős alkotását '{hozta létre ez év januárjában '{Cegléden: az irodalmi szín­it padot. \ Nagy tett volt ez, mivel a I múltban a poros, magába főr­it dúló városban a tömegek min- '{dig távol álltak az irodalom- ; tói. Az úgynevezett középosz­tályra pedig jellemző volt, {hogy irodalmi ízlése megre- jkedt a Singer és Wolfner ki- í adó szirupos, a társadalmi í valóságot erősen' kendőző ki- íadványainál. Hogy az elmúlt £ tizenöt év kultúrpolitikája % feltörte már a „magyar í, ugart”, azt fényesen bizo- ^ nyílja: az irodalmi színpad $ majdnem minden előadásán $ zsúfolásig megtelt a nézőtér. £ A régi és új közönség egy- 4 aránt lelkesen ünnepelte a A ceglédi irodalmi színpadról színpadon felhangzó verseket, novellákat. Most, hogy a júniusi mű­sorral — a ceglédi írók sze­replésével — lezárult áz első évad, úgy érezzük, hogy az eddigi sikerek megalapozták az irodalmi színpad jövőjét. Az indulás első hat hónapját nagy vonásokban áttekintve, a sikert elsősorban Katsányi Sándor gondos, áttekintő és hozzáértő szervezőmunkája, valamint a műsorszámok re­mek kiválogatása biztosította. A neves fővárosi művészek élményt nyújtottak a lelkes közönségnek, Goethe, Puskin, Eluard, Ady, Juhász Gyula, Tóth Árpád és még sok más költő verseinek tolmácsolásá­val. Helyes volt meghívni a ma élő költőket, írókat: Do­bozii Imrét, Csoóri Sándort, Áprily Lajost, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A ma élő irodalom és a múlt hatalmas irodalma helyes arányban szerepelt a műsoro­kon. Az előadóművészek kö­zül is kimagaslott Palotai Erzsi, akinek önálló előadó­estje felejthetetlen élményt nyújtott számunkra. A másik legsikeresebb est Áprily La­josé volt. A költő megnyerő egyénisége, verseinek tiszta és nemes művészete, a feny­vesek illatát hozó varázsa le­nyűgözte a közönséget. Városunk szavalói — első­sorban Gyarmati Teréz — di­cséretet érdemelnek szorgal­mukért. További fejlődésük­ről a városi művelődési ház­nak feltétlenül gondoskodni ketl, hogy megállják helyüket a színpad deszkáin. A meghívott zene- és ének­művészek remekül kiegészítet­ték a műsorszámokat. Sze­replésüket a jövő évadban ií feltétlenül igényeljék. Az es­tek sikeréhez hozzájárult az állami zeneiskola, valamint a balettstúdió növendékeinek ügyes fellépése. Az egész évi műsorból ki­lógott gyatra előadásmódjával a Peer Gynt egyik jelenete, sajnos, éppen az egyébként nagy sikerű Áprily-esten. Nagy kár volt így előadni. És még egyet: egész évben érez­tük a megfelelő konferanszié hiányát. Ha az indulás nehézségeit leküzdve, okulva az elmúlt év tapasztalatain, tovább fej­lesztik az illetékesek az iro­dalmi színpad nívóját, akkor állandó talajra fog találni ez; a műfaj Cegléden. — Kóbor Ervin —

Next

/
Oldalképek
Tartalom