Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-29 / 152. szám
ÍÁ^tUiM A tegnapi piacon láttuk Tapasztalatcsere hasznos tapasztalatokkal Csemői jegyzetek Királydinnyés homoktenge: és szőlő, mindenütt csal szőlő. Ez Csemő. No és méf ami Csemő nevével összefügg: a Gyurka-domb. Otí büszkélkedik harmadmagává és a négy domb ölében a köz ség szíve, a tanácsháza. A: alig néhány éves község tervezői nem jó helyre építettéi a tanácsházát, távol került i lakott részektől. De nem sokáig lesz ez már így, meri tető alatt van az új tanács háza..; ¥ Csak nagyvárosok dicsekedhetnek azzal, amivel Csemő: 9 állomás, illetve vasút: megálló van a község területén. Ha ezek nem is pályaudvarok, a vonat mégis igaz „nagy” vonat, ha egyelőn egy vágányon közlekedik is * Az egészségház előtt gyermekes anyák. Oltásra várnak Kilométerekről hozták ide gyermekeiket. Ki kerékpáron ki a piaci kosárba ültetve í gyereket. —gi nagyobb volt a vesszője, de termést, csak oltással fog adni. Valóságos üzem épült az oltványok feldolgozására. Ott dolgozzák fel a csemetéket, oltanak, szüretelnek stb. Az intézet külön laboratóriumot üzemeltet a kísérletek céljára is. Megállapítottuk, hogy a „kizárólag tőzeg fordításban” ültetett vesszők nem rosszabbak a trágyázott fordításban ültetetteknél. Az egésznapos, gondoisan előkészített programhoz tartozott az intézet üzemi konyhájának tanulmányozása és a bortárolás kérdésének közelebbi megismerése is. » Örömmel vettünk részt ezen a kiránduláson, mert a nagyüzemi gazdálkodás mintaszerű formáját ismertük meg. S az itt szerzett tapasztalatok igen hasznosak a közösség útjára lépett tsz- tagoknak. Treszkai Barna főkönyvelő Berceli vasgyűjtők csak vas-, hanem papírhulladékkal is. Rajta hát, berceli úttörők, ti is gyűjtsétek a vas- és papírhulladékot, pénzt kaptok érte! Kohlmayer Ádám Az iskola kapui már bezárultak, megkezdődött a szünidő. A ceglédberceli általános iskolások egy része elutazott hazánk különböző üdülőhelyeire hogy kipihenjék a tanév fáradalmait. De otthon is so- lean maradtak. Az egyik nav délutánján három iskolás fiú egy vashulladékkal megrakott kézikocsit húzott verejtékezve a CeglédberCeli Föld- művesszövetkezet hulladíkát- vevö telepe jelé. Amikor megkérdeztük neveiket, sorjában bemutatkoztak: Senkei János és kisebb testvére, Gyuri és Breznyik Ferenc. Még nem mérték le a napi „fogást", ahogyan ők mondták de lehetett vagy 50—60 kilogramm hulladékvas a kocsin. — Hol gyüjtöttétek? — Minden ismerőshöz elmentünk — mondta Senkei Jani — és megkérdeztük, hogy van-e felesleges hulladék c háznál. Általában mindenütt bőven akadt, így kocsink hamarosan megtelt. — A kapott pénzt mire köl- titek? — Egy részét szüléimnél< adom, a többiért fagyit veszek, mert azt nagyon szeretem, és a strandra megyek — mondta Breznyik Feri. — Én nagyon szeretek futballozni — szólalt meg újra Senkei Jani — és szeretnék egy új futballt venni. Arra gyűjtöttem a pénzt. Még bizonyosan sok felesleges hulladék hever ismerőseiteknél, lehet tehát még sok-sok kilói begyűjteni. — Szeretnénk még sokszor megrakni a kiskocsikat nemÚj szezonra készül a gőzmalom NOTESZLAP Virágos Cegléd...? Valójában azonban nem így van. Megszűntek a házak előtti virágos szegélyek. Pedig évekkel ezelőtt már egész utcasorok voltak beültetve. Mondhatnám, nemes vetélkedés keletkezett a háztulajdonosok között: kinek szebb az ültetvénye? Nem érdemes — mondja mindenki. Szántszándékkal összetapossák, letépdesik a virágokat. Hiába tilos az utcán való legeltetés, mégis legeltetnek. Az állatok lelegelik, kikaparják az ültetvényeket. ~ A napokban a Virág utcában jártam. A 12. szám alatt gondozott, virágos a ház eleje. Éppen kinn állt a háziasszony. Megdicsértem. De az is panaszkodott, alig bírja megóvni a növényeket. Sok a méreg vele... Elsősorban mindenkinek szeretni kell a virágokat, meg kell becsülni mások fáradozását és meg Ikell akadályozni, hogy az utcán legeltessék az állatokat. Akkor majd igazán virágos lesz Cegléd! ★ A Beloiannisz utca közepe táján a szennyvízcsatornából fél év óta állandóan feltör a szennyvíz és 1—2 méter szélességben végigfolyik az egész utcán. Förtelmes bűzt terjeszt a környéken. A járókelők belegázolnak a bűzös folyadékba. A cipő talpán és jármüvek kerekein viszik, a bacilusokat. terjesztik a betegségeket. Eddig hiába volt minden panasz, újságcikk, sem a csatorna érdekeltje, sem a hatóságok nem tettek semmit. Illetékesek, kérünk azonnali intézkedést! * Szerdán, csütörtökön tartották Budapesten az ország középiskoláinak atlétikai versenyét, s a babért letarolták a vidéki iskolák. A győztesek között ott találjuk a szegedi, miskolci, nyíregyházi, pécsi, orosházi, váci, bonyhádi, me- yzőkövesdi, kecskeméti, aszódi fystb. középiskolai tanulókat is. \ Csak éppen a ceglédi gimná- ízium nevével nem taláWwz4 tunk. — Sz — | --------------^ — A VENDÉGLÁTÖIPARI ^ VÁLLALAT a dolgozók ré- ^ szere Munkácsy televíziós ^ készüléket vásárolt. \ — MEGINDULT a 11-es ^Autóközlekedési Vállalat ceg- ^ lédi telepének forgalma. Az J 57-re emelkedett kocsipark £ könnyen ellát ja Ceglédtől £ Monorig, Szolnoktól Jászberé- £ nyig a forgalmat. Az építke- ^ zésekhez szállítanak követ, építőanyagot, a konzervgyár5 nak borsót és a költözködé- í sekből is kiveszik részüket. ; — AZ ALKOTMÁNY TER; MELÖSZÖVETKEZET 80 hol- < dón ültetett gülbaba és Vera ; burgonyát. Mintegy 10 holdat : felszednek újburgonya korá- \ ban, melyből már két vagon- ! nal exportáltak is, Még mindig sok kerékpáros feledkezik meg a városi tanács rendelkezéséről és a piacra betolt kerékpárokkal kellemetlenséget okoznak a vásárlóknak. Helyes lenne, ha az illetékesek végre érvényt szereznének rendelkezéseiknek. Fittyet hánytak tegnap a rendelkezésre Koncz Magda, Bagi Jánosné, Gál János ceglédi lakosok és még nagyon sokan mások. * Ismét sok árut hoztak a tsz-ek a piacra. István József, a Lenin Tsz párttitkára mondotta: — 15 mázsa uborkát, két mázsa borsót és 20 mázsa egyéb zöldségárut hoztunk. Az árakat úgy alakítottuk ki, hogy a vásárlók meg legyenek elégedve. S hogy ez mennyire sikerült, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a nagy tömeg, amely körülvette a tsz bódéit. * Dózsa Ármin, Budapest, V. Guszev u. 6. szám alatt lakó árus kitette a múlt héten még 120 forintért árult Ízléstelen falvédőjére a leértékelve 88 forintra táblát. Ugy- látszik nem nagy keietje van ezeknek a falvédőknek. Ideje lenne, ha kiselejtezné végre ezeket, a falvédőket, s otthon hagyná saját lakásának díszítésére, mert ma már „a mucsai” emberek sem vesznek meg mindent. Példát vehetnének sokan Erdélyi Józsefné lacikonyhás- ról, aki szép tisztán tartja elárusító-helyét és kellemesen fűszerezett, finom áruval szolgálja ki vevőit. Nem sajnálja a kenyérhez a papírt sem. A lacikonyhás sátor mellett van a lóméséárszék, amely szintén jó forgalmat bonyolít le. Ugylátszik Cegléden is kezdik megkedvelni a lóhúst és készítményelcet. * Még mindig árulnak ponyvaregényeket a viseletes piacon. Jó lenne az „illetékeseknek” felfigyelni erre, mert nem hisszük, hogy ezen könyvek árusítására kapott volna valaki engedélyt. * A tegnapi piac újdonsága egyébként a Táncsics Tsz által árult sárgabarack volt. Nagy volt a kereslete ennek a primőrárunak. * A tejpiacon Sági Joachim- né piszkos kosárban, még piszkosabb túrót árult. Igaz, nem sokat adott el belőle. * A nagy meleg két fagylal- tosnak és két átalboltosnak adott sok munkát. Az volt a baj, hogy a hűsítő italodat és a sört még most sem jegelik, de reméljük, még karácsony előtt erre is sor kerül. — ti—mi — n uaiiui narsoczi rsz r.) (dolgozója, a községi tanács mezőgazdászával együtt hasznos tapasztalatcserén vett részt a Szőlészeti Kutató Intézet lakiteleki és miklóstelepi telepén. A tapasztalatcserét Katona József — az intézet igazgatója — szervezte és vezette, mivel ő a tsz patronálója ísj Szokatlan volt számunkra az, ho^y a dolgozók nem ka- tasztralis holdban, hanem hektárban beszéltek, ugyanis itt már áttértek a méteres területszámításra. Első hasznos tapasztalat a központosított permetezőanyag előkészítő, amit a jövő évben a Rákóczi Tsz-bcn is meg fognak valósítani. Ez a permetezőanyag Iajtok- ban kerül a táblákra és így kevesebb a veszteség, a permetezés olcsóbba kerül. Kiserietek folynak az optimális sortávolság megállapítására. Látható volt a 120- szor 80, a*I50-szér 80 méretű telepítés művelhetősége, de még találkoztunk a 100—110es sortávolsággal is, melyek gépi művelése lehetetlen. Üzem közben láttuk a több mint húsz munkaműveletet végző „holder” kerti traktort, mely az egyik helyen horolt, a másik helyen permetezett. A szakemberek a kritikus szemével figyeltek, hogy a permetlé ködszerű-e, eljut-e minden levélre. Egy- öntetűleg az a vélemény alakult ki, hogy a. tsz-nél is elkelne egy ilyen masina. Míg Lakiteleken a kétéves termő kadar, addig Miklós- telepen a szív alakú cseresznye szolgált meglepetéssel. Láthattuk az alanyvesszőt termelő telepet, melynek legAmi a csillogó kirakat mögött van Megállók a fényesen csillogó kirakat előtt. Csupa tükör, csupa ragyogás, az áruk ízléses elhelyezésben ragyognak. Az emberek valósággal tolonganak a frissen berendezett kirakat előtt. Jól megnézik a sok látnivalót és utána vásárló szándékkal befordulnak a boltba. Milyen egyszerű a dolog és mégis milyen nagyszerű segítséget jelent a boltnak és általában a szocialista kereskedelemnek. Ahogy egy kicsit jobban szemügyre veszem a berendezett kirakatot, bizony sokféle munka nyomait látom. Az üvegvágástól a fúrás-faragásig, az elektromos szereléstől az egyszerű papírragasztásig minden munka nyomát megtalálhatom s ez érthetően kiváncsivá tesz arra, hogy tulajdonképpen hogyan is készül a kirakat. A Ceglédi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat dekorációs osztályába látogatok el. Ez tulajdonképpen a műhely és a gazdagon felszerelt raktár kombináció. Rengeteg dekorációs anyag között hosz- szú munkaasztalokon dolgoznak a kartársait. Itt tervezik és kivitelezik a kirakatok berendezését egészen addig, amíg «z készen kikerül a boltokba. Király Endre, a dekorációs üzem vezetője érdekes dolgokat mond erről a boszorkánykonyháról. — A jó kirakat tulajdonképpen egy nagyon jó eladót pótol. Mondhatnám, a bol vezető legmegbízhatóbb és legkészségesebb munkatársa. Felhívja a vásárlók figyelmét a boltra, a boltban levő árukat bemutatja és szinte azt mondhatnám, vásárlásra agitálja az embereket. — Hány boltja van a vállalatnak? — Az új, megnagyobbodott élelmiszervállalatnak százötven boltegysége van, főleg a megye déli részében. Területünk Nagykőröstől Kiskun- lacházáig terjed és minden kirakatát évente legalább négyszer újra be kell rendezni. A berendezés általában pontosan követi az igényeket. Ünnepek előtt, .nagyobb, kampányok előtt, szezonváltozásoknál mindig új kirakatot építünk és természetesen áll ez reperzentatív boltokra is. Ilyen boltokban gyakran csinálunk gondosán felépített politikai kirakatokat, amik a közeledő ünnep politikai jelentőségét hangsúlyozzák. Április 4, május 1, alkotmányunk ünnepe, november 7, nők napja, gyermeknap, vasutasnap és még említhetnék néhány napot, amiknek a megünnepléséhez szervesen hozzátartozik a reprezentatív kirakat, , — És hogy készül el egy ilyen kirakat? — Mindenekelőtt van a terv és a politikai elgondolás. Ebben igen gyakran segít a párt agitációs osztálya. Mikor a terv készen van, hozzáfogunk a technikai kivitelhez egyes darabokban s az egészet a boltban állítjuk össze. Ilyenkor természetesen sok egyebet is csinálunk, mint a szorosan vett kirakatrendezés. Vagyunk asztalosok, kárpitosok, díszítők, mechanikusok, ha kell, villanyszerelők. — Tudna néhány adatot mondani a műhely anyagfelhasználásáról? — Évente körülbelül ezer ív karton, 500—600 darab triplex lemez, 8—10 ezer méter dekpapír, cca 1000 tubus festék, 60 kiló ragasztóanyag, sok deszka, léc, drót, gombostű, PVC-fonal stb. — No, most mondjon a kartárs valamit egy emlékezetes kirakatrendezésről. — Az utóbbi évek legsikeresebb rendezése volt, amit tavaly november hetedikére csináltunk. Ez egy nagyméretű kiállítás volt a művelődési ház emeleti nagytermében. A kiállítás szemléletesen bemutatta a város ipari és mezőgazdasági fejlődését a felszabadulás óta. Sok elismerést kaptunk érte. Az idén április 4-én a 22-es bolt egyik kirakatában csináltunk egy nagyszabású politikai kirakatot, amely párhuzamot vént 1945 pusztulása és I960 eredményei között. A felsőbb szervek szerint a megyében azokban a napokban ez volt a legjobban sikerült kirakat. Megfelelő elismerés mellett egy díszes oklevelet és 500 forint pénzjutalmat kaptam érte. Rik Messze környéij termelői keresik fel a tanácsi malmot a Széchenyi úti telepénél. Al- bertirsa—Jászkarajenő ugyanolyan sűrűn szerepel az őröl- tetők lakóhelye rovatban, mint Ceglédbercel vagy TörteL És természetesen a sok-sok ceglédi! A malom igazgatója kérdésünkre elmondja, hogy az új gabona őrlésének előkészítése céljából minden évben egy hónapra le szokták állítani május végén vagy június elején az őrlést. Ez alatt a hónap alatt felújítják a gépeket, új selymet húznak a szitákra. Szóval: pincétől padlásig nagy- takarítást rendeznek. — Az idén alig maradt időnk a nagytakarításra. Szinte a nyakunkon az aratás, a termelőszövetkezetek már érdeklődtek az új gabona őrlési idejének megkezdéséről és csak nem akart a tavalyi őrölni való elfogyni. így aztán a vámkeresményünket előre kiőröltük és felraktároztunk, hogy bármikor tudjunk lisztet cserélni. — Milyen lesz a jövő évi liszt minősége? — tesszük fel a kérdést Berkes elvtársnak. — A gabonák igen szép termést Ígérnek. Mi a magunk részéről a malom gépi felszerelését bővítjük, hogy eddigi őröltetőink a jövőben is szívesen jöjjenek hozzánk. Most kaptunk egy darab Heyn-féle liliput daratisztítógépet. Ennek üzembe helyezése tovább javítja a nullásliszt minőségét. A napokban veszünk át a Malomipari Vállalattól egy darab nagy teljesítményű triört. Ez a gép a gabona tisztításánál, az idegen magvak kiválasztásánál, a konkolyozásnál ad majd segítséget. Ezeken kívül két arab szállító- csigát szerelünk be a maim dolgozók nehéz fizikai munkájának megkönnyítése érdekében. — Külföldi gabonát őröltek-e az idén? — Nem. Mi kizárólag : vámőrletők által behozott gabonát őröljük meg. Több ezrer hoztak be őrölni valót és büszkén mondhatom, lisztjeink minősége ellen egyetlen háziasz- szony nem emelt kifogást. Dózsa í A városi művelődési ház ; és a járási könyvtár áldozatos '{munkája szocialista kulturfor- ; vadalmunk jelentős alkotását '{hozta létre ez év januárjában '{Cegléden: az irodalmi színit padot. \ Nagy tett volt ez, mivel a I múltban a poros, magába főrit dúló városban a tömegek min- '{dig távol álltak az irodalom- ; tói. Az úgynevezett középosztályra pedig jellemző volt, {hogy irodalmi ízlése megre- jkedt a Singer és Wolfner ki- í adó szirupos, a társadalmi í valóságot erősen' kendőző ki- íadványainál. Hogy az elmúlt £ tizenöt év kultúrpolitikája % feltörte már a „magyar í, ugart”, azt fényesen bizo- ^ nyílja: az irodalmi színpad $ majdnem minden előadásán $ zsúfolásig megtelt a nézőtér. £ A régi és új közönség egy- 4 aránt lelkesen ünnepelte a A ceglédi irodalmi színpadról színpadon felhangzó verseket, novellákat. Most, hogy a júniusi műsorral — a ceglédi írók szereplésével — lezárult áz első évad, úgy érezzük, hogy az eddigi sikerek megalapozták az irodalmi színpad jövőjét. Az indulás első hat hónapját nagy vonásokban áttekintve, a sikert elsősorban Katsányi Sándor gondos, áttekintő és hozzáértő szervezőmunkája, valamint a műsorszámok remek kiválogatása biztosította. A neves fővárosi művészek élményt nyújtottak a lelkes közönségnek, Goethe, Puskin, Eluard, Ady, Juhász Gyula, Tóth Árpád és még sok más költő verseinek tolmácsolásával. Helyes volt meghívni a ma élő költőket, írókat: Dobozii Imrét, Csoóri Sándort, Áprily Lajost, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A ma élő irodalom és a múlt hatalmas irodalma helyes arányban szerepelt a műsorokon. Az előadóművészek közül is kimagaslott Palotai Erzsi, akinek önálló előadóestje felejthetetlen élményt nyújtott számunkra. A másik legsikeresebb est Áprily Lajosé volt. A költő megnyerő egyénisége, verseinek tiszta és nemes művészete, a fenyvesek illatát hozó varázsa lenyűgözte a közönséget. Városunk szavalói — elsősorban Gyarmati Teréz — dicséretet érdemelnek szorgalmukért. További fejlődésükről a városi művelődési háznak feltétlenül gondoskodni ketl, hogy megállják helyüket a színpad deszkáin. A meghívott zene- és énekművészek remekül kiegészítették a műsorszámokat. Szereplésüket a jövő évadban ií feltétlenül igényeljék. Az estek sikeréhez hozzájárult az állami zeneiskola, valamint a balettstúdió növendékeinek ügyes fellépése. Az egész évi műsorból kilógott gyatra előadásmódjával a Peer Gynt egyik jelenete, sajnos, éppen az egyébként nagy sikerű Áprily-esten. Nagy kár volt így előadni. És még egyet: egész évben éreztük a megfelelő konferanszié hiányát. Ha az indulás nehézségeit leküzdve, okulva az elmúlt év tapasztalatain, tovább fejlesztik az illetékesek az irodalmi színpad nívóját, akkor állandó talajra fog találni ez; a műfaj Cegléden. — Kóbor Ervin —